7.MAGYARORSZÁGI MUNKA- ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNYEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "7.MAGYARORSZÁGI MUNKA- ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNYEK"

Átírás

1 7.MAGYARORSZÁGI MUNKA- ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNYEK A Magyarországon dolgozó ukrán állampolgárok élet- és munkakörülményei erősen rétegzettek, bérezésük széles skálán mozog. Vannak, akik kiemelkedő körülmények között élnek (gondoljunk csak ukrán vállalatok vezetőire, s vezető beosztású alkalmazottaira, szakértőire). Az Ukrajnából érkezett munkavállalók élet- és munkakörülményei általában elmaradnak a magyarországi alsó- és középosztályétól. Hiányosak a jogszerűség, jogbiztonság és érdekérvényesítés lehetőségei is. A mindennapi tapasztalat és kutatásunk eredményei is azt jelzik, hogy a helyzet számottevően javult az utóbbi években. 17 Továbbra is jellemzőek azonban minden második válaszadó szerint - az alacsonyabb munkabérek, a nem kielégítő lakáskörülmények, a kiszolgáltatottság, a rosszabb munkafeltételek, a minimális szociális biztonság és egészségügyi ellátás hiányossága. Azok között, akiknél a létfenntartási kényszer a magyarországi munkavállalás legfontosabb ösztönzője, jellemző a kiszolgáltatottság, a kizsákmányolás, emberhez méltatlan élet- és munkakörülmények elfogadása, egészségügyi kockázatok vállalása, a minimális szociális biztonságról való lemondás. E negatívumok leginkább a munkavállalók illegális helyzetéből, a legálisan dolgozó munkavállalókat védő jogszabályok és intézmények hiányából fakadnak. A legális munkavállalók is küzdenek hátrányokkal: rontja helyzetüket a munkavállalás ideiglenes jellege, de a függőség is. Bizonytalanságot jelent az engedélyek rövid időtartama, ebből fakadóan az is, hogy csak határozott idejű munkaszerződéssel dolgozhatnak Bérek 18 Saját, és más, a kérdéskörrel foglalkozó vizsgálat eredményei, valamint a gyakorlati tapasztalat is jelzik, hogy az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásának meghatározó oka a két ország a bérszínvonala közti jelentős különbség. Ez Kárpátaljára fokozottan érvényes. Az alkalmazásban állók átlagos nettó keresete 2009-ben Magyarországon 124 ezer forint ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 91 ezer, a szellemi foglalkozásúaké pedig 157 ezer 17 A korábbi helyzetről lásd: Juhász, 2006: Migráció és feketemunka Európában 18 A kereseteket érintő kérdések mind nettó, mind bruttó bérre egyaránt vonatkoztak, több fajta módon kérdeztük. Ennek ellenére a kapott értékek csak megközelítő jelleggel, nagyon óvatosan lehet értékelni. Mindazonáltal a trendek jelzésére megfelelőek, nincs okunk feltételezni, hogy az egyes csoportoknál eltérő lenne a torzítás. 54

2 forint volt hrivnya ( forint) volt. Ukrajnában ennek körülbelül harmada 20, Kárpátalján ennél is kevesebb, Magyarországon a fogyasztói- és ingatlanárak közelítik a nyugat-európai színvonalat, a bérek továbbra is a nyugat-európai átlag felét-harmadát teszik ki. Hasonló arányok jellemzőek csak éppen fordított előjellel magyar-ukrán viszonylatban. A magyarországi minimálbér, vagy az annál nem sokkal magasabb vendégmunkás-fizetés még mindig a kétszerese-háromszorosa egy ukrán havi átlagbérnek. Ennél azonban az ukrán vendégmunkások többet keresnek, a megkérdezettek átlagosan havonta nettó forintot, ami alig marad el a magyarországi átlagkeresetektől (igaz, ebben nem csak a hivatalos kereset van, hanem a zsebbe fizetés is, ami a magyar országos statisztikákban értelemszerűen nem jelenik meg). Az ukrajnai munkavállalók az azonos bértömeget nem feltétlenül ugyanazért a munkáért kapják, mint a magyarok, ahogy azt számos interjúalanyunk hangsúlyozta. Jellemző a hosszabb, rugalmasan változó munkaidő, esetenként a keményebb munka rosszabb körülmények között. A munkavállalókkal és szakértőkkel folytatott beszélgetések jól jelzik, hogy a közel azonos bérből származó átlagjövedelem mögött jelentős hátrányok és diszkrimináció lappang. Napi nyolcezer forintért dolgozok feketén az építőiparban. Igaz, órát is lehúzok egy nap. Ha fizetni kell utána, csökken 4-6 ezerre. (munkavállaló a Moszkva téri emberpiacról) #18 Ezt erősítette meg az egyik főként külföldi munkások elszállásolására szakosodott munkásszálló vezetője is. Hivatalosan, a jelenléti ívek szerint 8 órát dolgoznak, de biztos, hogy valójában nem a 8 óra a jellemző. [ ] Sok olyan munkát is el tudnak végezni ezekkel az alkalmazottakkal, amire a magyar esetleg azt mondaná, hogy nem vállalom. Hogy mire gondolok? Szociális, higiéniai feltételek nincsenek meg, és sok a munkavédelmi hiányosság, mondjuk kint egy építőipari területen. (budapesti munkásszálló vezetője) #24 A kutatásunkban megkérdezettek úgy látják, hogy nagyjából két-háromszor annyit tudnak Magyarországon megkeresni ( Ft-ot), mint amit Ukrajnában tudnának ( Ft). 19 KSH 20 Az ukrán átlagbér 2010 januárjában hrivnya (körülbelül Ft) volt. A minimálbér 2010 elején 669 hrivnya, alig több mint forintnak felel meg. 55

3 32. tábla A megkérdezettek havi átlagkeresete, Ft 21 Teljes állásban Részmunkát, rendszeres Együtt dolgozók alkalmi munkát végzők Mennyit tud egy hónapban általában 105,9 81,7 102,2 tisztán megkeresni Magyarországon Mennyit tudna egy hónapban kb. 41,6 37,5 41,0 megkeresni Ukrajnában? Mennyit keres havonta nettó? 125,6 98,5 121,4 Fizetések közt nemek szerint jelentős a különbség. A férfiak lényegesen, mintegy 30%-kal keresnek többet, mint nők, ami nagyobb eltérés, mint amit a nemzetgazdaság egészére vonatkozó statisztikák jeleznek. Életkor szerint alig tapasztalhatók különbségek, mindössze az 50 éven felüli férfiak fizetése alacsonyabb lényegesen az átlagosnál. 4. ábra Átlagbérek nem és korcsoport szerint Havi nettó munkabér 150 Neme férfi no től Korcsoport Jelentős eltérések vannak a bérekben az ágazat és foglalkozás szerint. Az építőiparban dolgozók keresnek a legtöbbet (140 ezer forint) és a mezőgazdaságban, valamint a szolgáltatásokban a legkevesebbet (100 ezer forint alatt). Az átlagostól mindkét esetben 20%-kal térnek el a keresetek. Ennek fényében nem meglepő, hogy a határhoz közeli településeken, ahol korábban sokan dolgoztak a mezőgazdaságban, ma már alig találkozhatunk ukrán munkavállalókkal. sokan visszaéltek az ukrán embereknek, állampolgároknak az abban az időszakban nagyon rossz helyzetével. Volt olyan, hogy saját maga jelentette fel a saját alkalmazottját, hogy ne kelljen kifizetni. És az is egy visszatartó erő volt, hogy 21 Diákok és nyugdíjasok (összesen 11 fő) nélkül 56

4 nem megbízható a magyar gazdák egy része. És ezért mondom, a nagy rész azt mondta, nem fog itt giccsolni, napi tizenkét órában uborkát szedni, inkább felmegy Pestre, Debrecenbe, Nyíregyházára vagy Dunántúlra építkezésekhez, és ott kétszer, háromszor annyit keres. (határrendész) #30 Akik nagyvállalatnál dolgoznak, lényegesen többet keresnek, mint a közepes vagy kisvállalatoknál dolgozók, de ez elsősorban a magasabb képzettségűek nagyobb arányából és a mintába került néhány vezető kiugró fizetéséből adódik. 33. tábla Átlagkereset végzettség szerint 22 Átlag N alapfokú, szakma nélkül 100,43 7 középfokú, szakma nélkül 104,77 43 középfokú, szakmával 116,89 91 felsőfokú 131,63 56 Együtt 117, A feketemunkát végzők keresete alig különbözik a hivatalosan bejelentve dolgozók nettó keresetétől, a különbség mindössze 6%. A legnagyobb (20%-os) különbség a szakmunkások körében figyelhető meg, de ennek mértéke sem tükrözi a bérköltségekben meglevő eltéréseket. A 20%-os különbség az SZJA elkerüléséből adódó nyereségnek felel meg. A feltételezésünkkel ellentétben a feketén dolgozó képzetlen munkások kevesebbet keresnek, mint adózó társaik, ami jelzi kiszolgáltatottságukat. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy a hivatalosan dolgozók körében is jellemző a zsebbe fizetés. A hivatalos bérem az Ft nettóban, a bruttót nem is tudom pontosan, olyan Ft körül van, azt hiszem. Ez így nem lenne túl sok. Kapok még étkezési jegyet és havi bérletet is, de ami a lényeg, az üzletkötések után jutalékot kapok. Ez nem hivatalos része a béremnek, de van, hogy a nettó alapbérem kétszerese jobb hónapokban. Így már teljesen elégedett vagyok, tudok küldeni a szüleimnek is belőle, és félre tudunk tenni a férjemmel lakásra. #8 Minden ágazatban magasabbak Budapesten a keresetek, az építőipar kivételével, ahol az alacsonyabb átlagérték a szakképzetlenek magasabb arányából adódik. A Magyarországon dolgozó ukrán állampolgárok jövedelmi helyzetének reális értékeléséhez azonban további szempontokat is figyelembe kell venni Az otthoniak támogatása A munkavállalók jelentős része azért jött Magyarországra, hogy családja otthoni létfenntartását biztosítani tudja; a cél csak akkor teljesül, ha a keresetének meghatározó 22 Diákok és nyugdíjasok (összesen 11 fő) nélkül 57

5 részét haza tudja küldeni, annyit, amiből az otthoniak megélnek. A magyarországi kereset a magasabb megélhetési költségek mellett is lehetőséget ad arra, hogy az itt dolgozók anyagilag támogassák otthon maradt családtagjaikat, rokonaikat, illetve félretegyenek, gyűjtsenek valamire. A válaszadók negyede éli fel egész keresetét, ugyanennyien havonta küldtek haza pénzt, és félre is tudtak tenni. 34. tábla Havi átlagkereset, hazautalás és megtakarítások nemek szerint, ezer Ft 23 hazaküld megtakarítás havi nettó bér férfi 30,19 24,89 132,70 nő 7,88 17,19 104,71 Együtt 20,97 21,71 121,38 A megkérdezettek átlagosan forintot, keresetük 17%-át hazaküldték. Azok, akik többnyire családjukkal együtt már áttelepültek, természetesen nem, vagy csak minimális összeget küldenek haza, az ideiglenesen tartózkodók ennek megfelelően többet. A két csoport átlagjövedelme közel azonos, az ideiglenesen itt tartózkodók csaknem havi 30 ezer forintot, fizetésük negyedét küldték haza, ami az ukrajnai átlagkereset 80 százaléka. Ez a tény önmagáért beszél. 5. ábra Megélhetés, hazaküldés és megtakarítás a tartózkodás jellege és nemek szerint (ezer Ft) megélhetésre megtakarít hazaküld ideiglenesen, férfi letelepedett, férfi ideiglenesen, nő letelepedett, nő A férfiak lényegesen többet küldenek haza, az ideiglenesen tartózkodók kb forintot, a fizetésük csaknem egyharmadát, míg a nők csak 10%-ot. 23 Diákok és nyugdíjasok (összesen 11 fő) nélkül 58

6 A család fenntartása a magyarországi tartózkodást meghatározó döntő motiváció. Ennek érdekében igen szerény költségvetéssel hatékonyan, mindenre kiterjedő figyelemmel fogják meg a pénzt minden területen. Sokan spórolnak például úgy, hogy nem vesznek készételt, hanem főznek, mert így fele összegből lehet gazdálkodni. Szinte semmilyen könnyelműsködést nem engednek meg maguknak. Annak, hogy a munkavállalók pénzt tudnak hazaküldeni, nem az az oka, hogy különösebben jól keresnének, hanem hogy szerényen, a pénzt jól beosztva képesek élni. Különösen azok, akinek otthon, Kárpátalján van a családjuk. Jól illusztrálja ezt a következő két interjúrészlet: Igyekszem szerényen élni, keveset költeni. Ruházkodásra nem nagyon költök, abban szoktak segíteni a szüleim, a ruhanemű otthon olcsóbb, mint itt kint. Meg ahol dolgozom, onnan is szoktam kapni ezt-azt. Magam főzök, nem vagyok finnyás, szeretem az olcsó ételeket is. Másra meg nem szoktam költeni. Az iskolát részletben fizetem, eloszlik. Inkább ne egyek, de tanulni most kell, később már nehezebb lesz, és megy az idő. (tanulás mellett dolgozó kárpátaljai nő) #7 Igyekszünk egyszerűen élni, mindketten vegetáriusok vagyunk, így amit megspórolunk a húson, azt minőségibb zöldségre, bio-ételekre költjük. De szerintem ez még nem luxus. A bátyám szakács, onnan is kapunk időnként finom ételeket, ha marad. Nálunk ezt jelenti az étterembe járás. Van egy autónk, úgy 2 évente egyszer elmegyünk külföldre nyaralni, egyébként csak táborokba járunk. Könyvekre, ruhára, háztartási dolgokra muszáj költeni. Néha egy-egy filmet is veszünk, de nincs semmi káros szenvedélyünk, költséges hobbink, ami vinné a pénzt. A férjemmel úgy állapodtunk meg, hogy mindketten Ft-tal támogatjuk a családjainkat, a rezsi és konyhapénz (esetenként ruházkodás, fodrász, szórakozás, stb.) fölötti összeget pedig félretesszük. Ez kb Ft az én fizetésemből havonta. (adventista közösséghez tartozó fiatalasszony) #8 A hazaküldött illetve a félretett pénz együttes megoszlása alapján az összefoglaló adatok a következők: 35. tábla Otthoniakat támogatók, ill. megtakarítók aránya (N=229) Küld-e haza Tud félretenni? Együtt rendszeresen? igen nem igen, havonta 26,5 13,9 40,4 ritkábban 7,2 2,7 9,9 nem 24,7 25,1 49,8 Együtt 58,3 41,7 100,0 A megtakarítások összege a főállásban dolgozóknál átlagosan forint volt, s hasonlóan alakult a hazaküldött összegek nagysága is. A részmunkaidőben dolgozók, alkalmi munkákból élők körülbelül feleennyit tudtak hazaküldeni, illetve megtakarítani jövedelmükből. 59

7 36. tábla Keresetek és megtakarítások családi állapot szerint (havonta, ezer Ft) hazaküld megtakarítás nettó bér nőtlen/hajadon 8,57 25,55 119,64 házas/élettárssal él 30,92 21,14 125,66 elvált/özvegy 9,19 15,11 108,15 Együtt 21,07 21,74 121,38 A válaszok azt jelzik, hogy az otthon maradottak támogatása, családi állástól függetlenül jellemző. A fiatalok segítik a szülőket, a házastársak egymás rokonait. A szüleid tudnak valahogy támogatni? Nem, sőt, én támogatom őket. Tavaly Ft-ot tudtam nekik hazaküldeni. Idén nem lesz annyi, de most is próbálok segíteni. Könnyen elengedtek ilyen fiatalon? Nem volt más választás, nem tudnak eltartani, én meg ezt találtam a legjobb útnak. Én nem vagyok hajlandó fillérekért varrogatni. #7 Az otthoniak támogatására vonatkozó kutatási eredményeink egyértelműen azt mutatják, hogy a Magyarországon elérhető magasabb jövedelem motivációja erős családi, rokoni szolidaritással, az otthon maradottak iránti kötelezettségvállalással párosul Bérkülönbségek Adatfelvételünk alapján a megkérdezettek 60%-a úgy érzi, egyenlő bérezésben részesül a magyar állampolgárokkal. Enyhe diszkriminációt érez a megkérdezettek közel harmada, míg kevesebb mint 10%-uk vélte úgy, hogy sokkal kisebb a fizetése. A válaszok alapján nem jellemző, hogy sokkal rosszabb fizetést kapnának az ukrán munkavállalók. Érdemes megjegyezni, hogy voltak olyanok is, akik úgy vélték, hogy ők kapnak többet a hasonló munkát végző magyaroknál. Az elmúlt tíz évben a bérkülönbségek jelentősen csökkentek. Az 1999-es felmérésben a válaszadók egyharmada értékelte úgy, hogy legalább annyi fizetést kap, mint amennyit egy magyar kapna ugyanazért a munkáért, míg 40%-uk úgy vélte, hogy kicsit kevesebbet, minden negyedik pedig hogy sokkal kevesebbet kap. 60

8 37. tábla Bérezése ugyanolyan munkát végző magyar állampolgárokhoz képest Férfi Nő Együtt Férfi Nő Együtt sokkal rosszabb 29,0 16,7 25,3 11,0 2,0 7,2 kicsit rosszabb 46,4 23,3 39,4 39,7 18,0 30,5 ugyanolyan 21,7 56,7 32,3 47,1 75,0 58,9 kicsit jobb 1,4 3,3 2,0 2,2 2,0 2,1 sokkal jobb 1,4 0,0 1,0 0,0 3,0 1,3 Együtt N Esetenként kirívóan nagyok az eltérések a szakképzetleneknél, illetve a mezőgazdaságban, főleg az elszigetelt területeken (pl. tanyákon), vagy külön csoportokban dolgozóknál. Ahol a külföldiek magyarokkal együtt dolgoznak, vagy a kiemelten jó munkaerő-piaci helyzetű szakmáknál, a fizetések hasonlóak. Így kisebb, vagy egyáltalán nincs bérkülönbség szakképzettek között, és különösen a hiányszakmákban dolgozóknál (pl. ács). Érdemes megjegyezni, hogy bérezésben és megbecsültségben előfordul pozitív diszkrimináció is. Még az építőiparon belül is volt olyan interjúalany, aki úgy tudta, mára kiegyenlítődtek a bérek, sőt, az ukránok magasabb órabért kapnak, szívesebben is foglalkoztatják őket. A többször idézett budapesti munkásszállás vezetője szerint: Meg tavaly olcsóbbak voltak, én azóta hallottam olyat, hogy az idén érdemesebb magyarokkal dolgoztatni, mert olcsóbbak. Tavaly ez fordítva volt, mert azt mondták, hogy egy magyarnak a napi keresete plusz a járulékok satöbbi... (...) Az ukrán jobban keres átlagosan, mint a magyar. Az ukrán annyi pénzért nem jön ide dolgozni mind a magyar, annak ellenére, hogy otthon nem keresi meg ennek a felét sem. De itt a megélhetés, a lakás fenntartása sokba kerül, ezért kérnek magas bért. És kapnak is, mert sokat tudnak dolgozni. A magyarok nem tudnak így dolgozni. #24 A bérezés jelentős mértékben függ attól, hogy magyar nemzetiségűekről van-e szó. A válaszadók többsége úgy véli, hogy a nem magyar nemzetiségűeknek a helyiekhez képest rosszabb a keresetük, a magyar nemzetiségűek viszont kétharmaduk szerint legalább annyit keresnek, mint a hasonló munkát végző magyar állampolgárok. 61

9 38. tábla Az Ukrajnából érkezettek keresete a magyar állampolgárokéhoz képest (%) magyar nemzetiségűek nem magyar nemzetiségűek sokkal rosszabb 4,04 16,2 kicsit rosszabb 28,70 43,2 ugyanolyan 54,71 39,2 kicsit jobb 10,31 1,4 sokkal jobb 2,24 - Együtt N A bérkülönbségek kisebbek a szakképzettek esetén. Jól jelzi ezt, hogy a szakmunkát végző válaszadók mindössze 20%-a vélte úgy, hogy a magyar nemzetiségű ukrajnai munkavállalókat rosszabbul fizetik, mint a magyar állampolgárokat (csak 4% hogy sokkal rosszabbul, s közel 10%, hogy jobban). A szakképzettséget nem igénylő munkát végzők szerint lényegesen rosszabb a helyzet: 60% szerint rosszabbul fizetik az Ukrajnából származókat. A nem magyar nemzetiségűek esetén nagyobb különbségeket valószínűsítenek, de a tendenciák hasonlók. 39. tábla Az Ukrajnából érkezettek keresete a magyar állampolgárokéhoz képest magyar nemzetiségűek Segéd-, Szakmunkás Együtt betanított munkás nem magyar nemzetiségűek Segéd-, Szakmunkás Együtt betanított munkás sokkal rosszabb 4,6 4,2 4,04 32,3 8,5 16,2 kicsit rosszabb 53,8 16,7 28,70 46,2 32,4 43,2 ugyanolyan 23,1 70,8 54,71 20,0 57,7 39,2 kicsit jobb 15,4 6,9 10,31 1,5 1,4 1,4 sokkal jobb 3,1 1,4 2,24 - Együtt Az interjúkban elhangzottak a különbséget hangsúlyozó és negligáló vélemények is. Fizetésben, munkában nincs különbség. A munka a magyarnak is munka, az ukránnak is munka, bárhonnan is jöjjön. Aki nem szeret dolgozni, az nem dolgozik. (konyhai kisegítő)#15 Jellegzetes gondra hívják fel a figyelmet a következő interjúrészletek: Azért vesz fel ukránt, mert többet lehet dolgoztatni, kevesebb bérért. Munkajogilag nem tájékozott, nincsen kapcsolati rendszere, nem tudja, hogy ha bármi jellegű problémája van, akkor hová forduljon. Több oldala van, több olvasata van ennek. (Budapesten dolgozó ács) #5 Egyes munkáltatók kirívóan keveset fizetnek, kihasználják az ukrán munkavállalókat. A bérkülönbségekre vonatkozó kérdésre adott válaszokban a kirívó eltérések azért nem 62

10 tükröződnek, mert egyes munkákra olyan feltételeket, olyan alacsony béreket szab ki a munkáltató, melyek mellett a magyarok nem vállalják el a munkát, így nincs összehasonlítási alap. A kutatásunkból kibontakozó összkép az egy évtizeddel korábbi helyzethez képest jelentős, kedvező irányú változást jelez: a munkaerő-piaci versenybérek előtérbe kerülését és a diszkrimináció visszaszorulását a bérek vonatkozásában. Továbbra is fennállnak azonban kirívó gondok egy szűkülő körben, a munkaerőpiac perifériáján méltánytalanul bérezett feketemunkáknál Munkakörülmények A külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó korábbi kutatások eredményei felhívták a figyelmet a munkakörülmények kritikus szerepére, az e tekintetben halmozódó látszólag önként vállalt jelentős hátrányokra. Indokolt tehát ezúttal is részletesen megvizsgálnunk a kérdéskört Túlmunka Az Ukrajnából érkezett munkavállalók körében a munkaidő hossza és a munkabeosztás lényegesen különbözik a hazaiakétól. A hosszú munkaidő vállalására való nagyobb hajlandóság és a munkáltató igényeihez való rugalmas alkalmazkodás a külföldi munkaerő alkalmazásának egyik leggyakoribb oka. Ez részben a kiszolgáltatottsággal, a szociális és egészségügyi szempontok háttérbeszorításával, a jövedelem érdekében vállalt fokozott önkizsákmányolással függ össze. Az is jellemző, hogy az ukrán munkavállalók jóval intenzívebben dolgoznak a helyieknél, olyan feltételek között, amit a magyarok általában nem vállalnak. Egy libafarmon dolgozó interjúalanyunk a következőképpen írta le helyzetét: Hajnalban 3 órakor keltünk, ilyenkor nem volt evésre idő, hanem evés helyett a legelőre kihordtuk a terményt, a tápot, aztán mivel a csapatból én tudtam egyedül kaszálni, minden reggel etetés után 10-ig vagy délig kaszáltam a libáknak, aztán ezeket csomóra hánytam, felmentem vissza, délben reggeliztem, aztán jött a másik tanyáról egy szekér felhánytuk rá a füvet, és felhordtuk a libáknak. Aztán minden kezdődött elölről, etetés, vízhordás. A benti ketrecbe, ahol a libák aludtak, ugyanezt kellett csinálni, behordani a terményt, tápot, vizet engedni, bealjazni. Aztán jött a főnök fia, elmentünk traktorral zsenge tengeri górét kaszálni, aztán felhánytuk az utánfutóra. A traktorral nem állt meg, hanem ment közben, gyorsan fel kellett hánynunk, egy perc szusszanást nem hagyott. Aztán felültünk a pricepre, ott szétszórtuk a libáknak. Öt órakor ebédeltünk. Aztán volt a gazdának egy másik 63

11 tanyája, ott voltak tehenek, disznók, kiscsirkék, ott ugyanezt a műveletet kellett csinálni. Volt olyan nap, hogy éjfélkor kezdtünk vacsorát főzni. Egy nap hány órát dolgozott? Kb órákat dolgoztunk. Volt olyan, hogy nem elég, hogy egész nap güriztünk, hanem minden nap valakinek fent kellett maradni vigyázni a libára, hogy a róka meg ne támadja. #11 A fentihez hasonló munkákat gyakran csak a külföldi, ukrán munkavállalók vállalják el, mivel többségük maga is abban érdekelt, hogy sokat dolgozzon: minél rövidebb idő alatt minél több pénzt tudjon félretenni (többnyire igen szegényes szállásán nem is igen tudna mit kezdeni az idejével). Sokaknak az az ideális munkahely, ahol korlátozás nélkül lehet túlórázni. A túlmunka sokszor leginkább megterhelő formája egyben a külföldiek alkalmazásának egyik fontos előnye a rugalmas alkalmazkodás a munkáltató szükségleteihez. A munkahely közelében elszállásolt dolgozók bármikor bevethetők. A felvétel adataiból a következő kép rajzolódik ki a Magyarországon dolgozó ukrán állampolgárok munkaidejéről: a megkérdezettek fele dolgozott hetente (legfeljebb) 5 napot fő munkahelyén, egyharmaduk heti 6, míg 10% minden nap dolgozott. Átlagosan 8,7 órát dolgoznak egy nap, de a megkérdezettek negyede 10 órát, 10%-uk ennél is többet. 40. tábla Heti munkaidő országosan és a megkérdezett feketén dolgozóknál és a teljes mintában Országos átlag * Feketén dolgozók összesen férfi 40,8 60,7 50,9 49,2 nő 39,3 55,5 45,4 41,1 Együtt 40,1 59,2 48,9 45,8 *Forrás: KSH Munkaerő-felmérés 2008 Ezek a számok a munkakörülmények javulását jelzik az elmúlt évekhez képest. Tíz évvel ezelőtt a külföldi munkások csupán 30%-a dolgozott heti 5 napot, míg ugyanennyien dolgoztak minden nap. Kétharmaduk legalább napi 9 órát dolgozott, ebből 15%, illetve 20% 12 órát vagy többet. A túlzott munkaterhelés, munkaintenzitás és munkaidő különösen az építőipari, mezőgazdasági szezonális munkások körében tapasztalható. Itt gyakran hiányoznak a munkavégzés biztonságának legalapvetőbb feltételei és a jogvédelem lehetőségei. E kérdéskörben az illegális munkavállalók egyértelmű vesztesei a helyzetnek, de a 64

12 munkáltatók szempontjából sem kizárólag előnyök érvényesülnek (pl. munkaügyi ellenőrzés következményei, vagy az, hogy a munkavállalói egyik napról a másikra otthagyhatják). A szezonális munkások munkakörülményei gyakran a XXI. századi Európa körülményeihez képest méltatlanok és ellentmondanak az Európai Szociális Chartának Lakás, szállás A lakhatás az integráció egyik legfontosabb mutatója és feltétele. A munkahely és a kielégítő családi élet mellett a lakáskörülmények jelzik legjobban az életminőséget. A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásával kapcsolatos korábbi vizsgálatok azt jelzik, hogy egy magas státuszú csoporttól eltekintve ez itt-tartózkodásuk egyik kritikus pontja. 24 Az ukrán állampolgárok magyarországi lakáskörülményei egyértelműen visszaesést jelentenek ukrajnai lakóhelyükhöz képest. Míg otthon a megkérdezettek csaknem kivétel nélkül saját vagy a család tulajdonában lévő lakásban, házban éltek, Magyarországon mindössze a megkérdezettek 27%-a, miközben közel egynegyedük munkásszállásokon lakik. 41. tábla Lakás jellege, tulajdona Magyarországon feketén saját vagy családtagjai tulajdonában lévő lakás, ház 3,0 19,1 27,3 szolgálati lakás/házmesterlakás 5,0 8,5 6,8 bérelt lakásban (egyedül vagy családtagokkal) 6,0 10,6 15,0 bérelt lakásban másokkal (albérlet, ágybérlet) 11,0 18,1 15,9 rokonoknál, barátoknál, ismerősöknél 6,0 7,4 5,9 eltartási szerződéssel, eltartottjánál 1,0,5 nyaraló, hétvégi ház 1,0,5 munkásszálláson/nővérszálláson/diákszálláson/szállodában/ 44,0 27,7 23,2 nem lakás céljára szolgáló létesítmény (gyári helyiség, építmény) 10,0,5 egyéb 13,0 8,5 4,5 Együtt 100,0 100,0 100,0 N Ukrajnai lakhelyükön egy szobára átlagosan 1 fő jutott, míg Magyarországon 1,5 fő. Gyakran fordul elő (41%), hogy a családtagokon kívül más is lakik a lakásban. Közülük minden második korábbról ismert, minden harmadik pedig korábbról nem ismert 24 European Foundation for the improvement of living and working conditions 65

13 ukrán/kárpátaljai munkatárssal is együtt lakik. Más külföldivel ötödük lakik együtt, valamivel többen, mint akik magyar munkatársukkal. 42. tábla A nem csak családtagokkal együtt lakók, lakótársak A lakótársak között van-e 'Igen' válaszok aránya szállásadó/főbérlő 20,0 rokon; Kárpátaljáról/Ukrajnából 21,3 magyar rokon 3,8 magyar munkatárs 16,3 kárpátaljai/ukrajnai munkatárs, akit ismert 52,5 kárpátaljai/ukrajnai munkatárs, akit nem ismert 32,5 más országból való 18,8 N 80 Az összes válaszoló több mint harmada olyan helyen lakik, ahol nincs különálló lakrész (legalább egy szoba), amit családjával önállóan használhat. A megkérdezettek harmada nem fizet a lakásért, a többiek a lakás bérlésére havonta átlagosan forintot költenek, melyhez télen átlagosan , nyáron forint rezsi járul. A megélhetés költsége átlagosan Ft havonta, így az egy hónapra jutó költségek összesen forint között mozognak. A vizsgálat által feltárt lakhatási mutatók világosan jelezik a megtakarítás prioritását alátámasztó erőteljes takarékossági törekvést a lakással kapcsolatos kiadások terén, de azt is, hogy a Magyarországon munkát vállaló ukrán állampolgárok életkörülményeinek egyik kedvezőtlen jellemzője a lakhatás Társadalombiztosítás Vizsgálatuk során abból indultunk ki, hogy a korábbi felmérések a harmadik országból származó munkavállalók körében a szociális biztonságot érintő kérdésekben rendezetlenséget, kaotikus viszonyokat mutattak ki; e tekintetben igen éles a kontraszt az EU-n belüli és kívüli munkavállalók közt. Különösen súlyos kérdéseket vet fel a nem dokumentált fekete munkavállalás. A feketén foglalkoztatott ukrán állampolgárok számára a szociális biztonság alapfeltételei hiányoznak. Nincs társadalom-, beteg- és nyugdíjbiztosítás. Nem léteznek a szükséges jogintézmények, nincs lehetőség érdekvédelemre. Nincs kihez fordulni, nagymértékű a kiszolgáltatottság. Vizsgálatunk egyértelműen azt jelzi, hogy az ukrán 66

14 állampolgárok körében a fekete munkavállalás tendenciaszerűen csökken. De sokszor a legálisan foglalkoztatottak sem élnek jogaikkal. A munkáltatók oldaláról a külföldiek illegális foglalkoztatásának legjelentősebb motiváló tényezője kétségtelenül az, hogy a társadalom- és egészségbiztosítások költségei ilyen módon megtakaríthatóak, ami az alkalmazott munkaerőt még olcsóbbá és kiszolgáltatottabbá teszi. Mindez egy méltatlan, és a mai Európában elfogadhatatlan helyzetet eredményez. Ezt dokumentálják a vizsgálat során feltárt adatok Egészségügyi ellátás A megkérdezettek kétharmada mondta azt, hogy rendelkezik TB kártyával, de közülük se mindenki venné igénybe az ingyenes egészségügyi ellátást, csupán kétharmaduk utalt erre. 43. tábla Mit csinál, ha beteg? Gyakoriság Megoszlás (%) hazamegy 17 8,5 magát kezeli 52 26,1 fizet az orvosnak (hivatalosan, vagy zsebbe) 4 2,0 más TB kártyáját használja 1,5 munkáltató/főnök segít 11 5,5 rokon/ismerős segít 1,5 otthon marad/nem dolgozik 11 5,5 van biztosítása 82 41,2 még nem volt beteg 15 7,5 egyéb 5 2,5 Együtt ,0 Gyakori, hogy az Ukrajnából érkezettek nem jutnak megfelelő egészségügyi ellátáshoz: minden harmadik válaszadó, a feketén dolgozók több mint fele magát kezelné, közel 10%- uk Ukrajnába térne haza orvosi ellátásért. Aki feketén dolgozik, biztosítás hiánya miatt nem is mehetne orvoshoz, a bejelentett biztosított munkavállaló sokszor látszólag kényszer nélkül maga dönt így, azért, mert fél, hogy a munkától való távolmaradással kockáztatja állását. Ráadásul sokan tájékozatlanok, nem ismerik az eljárásokat, teendőket, nem tudják hova menjenek. Gyakori tehát a magyarországi orvosi ellátás teljes hiánya. Az országhatárokat átlépő ukrán munkások foglalkoztatásának a társadalombiztosítást érintő további két negatív következménye a vonatkozó nemzeti és európai szabályok ellenére gyakori. Egyik ilyen, hogy gyakran úgy hiszik, hogy megszakad az ukrajnai társadalombiztosítási jogviszony, a másik, hogy, rövidebb idejű, illetve szezonális 67

15 magyarországi tartózkodás esetén, még ha fizetik is a járulékokat, sincs esély a magyarországi ellátások igénybevételére. A rendelkezésre álló országos adatok szerint 2009-ben ideiglenesen tartózkodó ukrán állampolgár rendelkezett érvényes TAJ kártyával. Hatvan százalékuk foglalkoztatott, további 10% vállalkozó. 44. tábla TAJ- kártyával rendelkező nem EU állampolgárok Harmadik országok ebből ukrán Foglalkoztatottak Vállalkozók, egyéni járulékot fizetők Munkanélküli ellátások Egyéb ellátottak Tanulók, hallgatók Nyugdíjasok Kiskorúak Összesen Forrás: OEP Az OEP adatai alapján a külföldiek, ezen belül az ukrán munkavállalók érvényes TAJ kártya esetén is jóval kisebb arányban veszik igénybe az ellátást, mint a magyar állampolgárok (az országos átlagnak alig 30%-át költik ellátásukra). Mivel az ukrán munkavállalók és más külföldiek munkavállalásával a magyar munkaerőpiacon hosszú távon számolni kell, a hazai társadalombiztosítási rendszer fejlesztési 68

16 elképzelései kialakítása során érdemes végiggondolni ennek a külföldi munkavállalásra Egy TAJ-ra jutó éves finanszírozás összehasonlítása Ft/db Ft/db Kína Törökor szág Horvátország Mongólia Vie tnám Szerbia O roszország Ukrajna Am. Egy. Áll. Egyéb Átlag Magyaror szág Ország gyakorolt hatását, különös tekintettel az egészségbiztosításra. Mérlegelendő az is, hogy ideiglenes külföldi munkavállaló esetén indokolt-e a nyugdíjjárulék. Vizsgálatunk alapján a Magyarországon dolgozó ukrán állampolgárok mintegy fele számára a magyar egészségügy gyakorlatilag nem hozzáférhető. Ez a helyzet alapvető emberi jogot sért és elfogadhatatlan. Az egészséghez való jogot az 1948-as Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozata a megfelelő életkörülményekhez való jog elemeként említi (25. cikk). Az utóbbi fél évszázadban a nemzetközi emberi jogi egyezmények rendszeresen kitérnek az egészséghez való jogra, illetve annak elemeként az egészségügyi ellátáshoz való jogra. Ezek közül csak néhányat emelünk ki. - Emberi Jogok Európai Egyezménye (Európa Tanács 1951) - Az Európai Szociális Charta (Európa Tanács 1961, 1996) 69

17 - Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezség Okmánya (12. cikk, ENSZ 1966) - ENSZ Milenneumi Fejlesztési Célok ( ) Nem nagylelkűségről, hanem alapvető kötelezettségről van tehát szó. Elengedhetetlenül szükséges kidolgozni olyan intézkedéseket, amelyek lényeges javulást eredményeznek a külföldiek, azaz a harmadik országbeliek, ezen belül az ukrán állampolgárok egészségügyi ellátásának hozzáférésében és színvonalában. A biztosítási feltételek és a finanszírozási technika kialakításánál mérlegelni kell a jelenleg fennálló helyzet gondjait melyre e tanulmány is felhívja a figyelmet, és olyan rugalmas, a valós munkavállalási gyakorlathoz és igényekhez igazodó formát kell kialakítani, amely e népesség esetében is az egészségügyi ellátáshoz való jogot a fennálló nemzetközi egyezményeknek megfelelően, azokkal összhangban kezeli Nyugdíj A Magyarországon dolgozó ukrán munkavállalók nyugdíjjogosultsága terén a teljes zavar jellemző. Felmérésünkből egyértelműen az domborodott ki, hogy sem a munkavállalók, sem a foglalkoztatók, és gyakran a hivatalos szervek sincsenek tisztában a szabályozással, a jogosultság feltételeivel, a két ország közötti beszámítási rendszerrel. A nyugdíjjogosultságot illetően még mindig a Magyarország és az egykori Szovjetunió közötti egyezmény van érvényben. E szerint, ha egy ukrán állampolgár hazánkban bejelentve dolgozott, a ledolgozott idő függvényében nyugdíjjogosultság illeti meg. A nyugdíjkorhatár elérésekor ott kell benyújtania kérelmét jelezve a Magyarországi munkaviszonyát, ahol életvitelszerűen lakik. A két állam hatóságai egymással egyeztetve határozzák meg a folyósítandó nyugdíj összegét. Az interjúk tapasztalatai alapján az ukrán munkavállalók erről a lehetőségről nem tudnak, nem is jut eszükbe, hogy kérjék az igazolást. Problémát szokott ukrán vonatkozásban okozni, hogy elvben nyugdíjjogosultságot szereznek az itteni munkaviszony által de én még olyannal nem találkoztam, aki ezt tudná. Feltételezem, hogy az ukránok, ott a saját helyi szabályok alapján kérik a nyugdíjas időszaknak a kiszámítását, és gondolom hogy amikor itt dolgozik valaki, akkor kiadjuk az igazolást. Az, hogy ott mennyire fogadják el, vagy mennyire nem, az már 70

18 az ő saját belső szabályozásuk (kirendeltség vezető, Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ) #48 Az ukrán Foglalkoztatási Hivatalban sincsenek tisztában a szabályokkal, és főleg nem a gyakorlati ügymenettel, a pénzügyi megoldással. Ha valaki nem fizet a nyugdíjalapba ma, akkor nincsenek nyugdíjas évei. Ha Magyarországon pl. 20 évet dolgozott, és önkéntesen bejelenti és befizeti, akkor az beleszámít a nyugdíjba. De onnan nem jön át semmi. Ez az EU-ban és Svájcban meg van szervezve. De se Magyarországra, sem Ukrajnára nem jellemző. Csehországgal van olyan megállapodás, hogy ha valaki Csehországban legálisan dolgozott, akkor Ukrajna beszámítja a nyugdíjba a cseh éveket. Ez országok közötti megegyezés. De Magyarországgal nincs ilyen szerződés. (tisztviselő, Foglalkoztatási Hivatal, Beregszász) #33 A nyugdíj rendezetlensége a jelenlegi helyzetben az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés hiányával összehasonlítva kétségtelenül kevésbé akut problémát jelent. Ez nem adhat azonban felmentést a rendezés halogatására. Amennyiben a jogi keretek valóban biztosítottak (amit nem e kutatás hivatott elbírálni), akkor különösen kirívó ezek be nem tartása, ráadásul az érintettek érdekeivel homlokegyenest ellenkező módon. A magyar fél további feladata legalább is a hatékony kommunikáció biztosítása, és az érdekvédelem támogatása lenne Tájékozottság A kutatás alapján jól kidomborodik, hogy a magyarországi ukrán munkavállalók ismeretei igen hiányosak mind a hivatalos munkavállalás, de még inkább a kötelező vagy lehetséges juttatások, kötelezettségek illetve jogosultságok terén. Jól szemlélteti a kialakult helyzetet a külföldiekre vonatkozó előírásokra irányuló kérdés. Az erre adott válaszokból kiderül, hogy Magyarországra érkezésükkor az ukrán állampolgárok mindössze 34%-a rendelkezik elégséges ismeretekkel az itteni előírásokról legalábbis saját megítélésük alapján. Hasonló arányban voltak tudomással a megkérdezettek a hivatalos tennivalókról. 45. tábla Voltak ismeretei a külföldiekre vonatkozó előírásokról? N % Nem 47 20,2 Kevés ,5 Elegendő 80 34,3 Együtt ,0 Többen (50% körül) rendelkeztek elegendő ismerettel a szállás-, bér- és munkakörülményekről, munkalehetőségekről. 71

19 Az eddigi elemzés is jelzi, hogy a valós helyzet a jogi és szociális kérdések vonatkozásában rosszabb, mint a mindennapi érdekérvényesítési képességben. A külföldi munkavállalás sajátos állampolgári kultúrát, jártasságokat igényel. A magyar diplomácia sokat tehet még a jobb tájékoztatásért ezen a téren. 72

20 8.INTEGRÁCIÓ, DISZKRIMINÁCIÓ Az migránsok integrációját Magyarországon sem a közvélemény, sem a döntéshozók nem kezelik prioritásként. A migráció szabályozásának jogi keretei kiépültek, de a bevándorlók integrációjára irányuló kormányzati stratégia hiányzik. Nincs olyan stratégia sem, amely a munkaerő-piaci szükségletekre reagálva segítené a migránsok magyarországi munkavállalást. A közvélekedés nem sorolja a migrációt a magyar társadalom legfontosabb problémái közé, a migránsokkal kapcsolatos hazai lakossági véleményekben sem, a nyitottság sem a befogadás nem jellemző attitűd. A TÁRKI 2009-es vizsgálata szerint a megkérdezettek egyharmada tekinthető nyíltan idegenellenesnek (ők azt szeretnék, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát ), 10 százalék idegenbarát (szerintük minden menedékkérőt be kell fogadni ). A magyar politikai folyamatok és az Európában tapasztalható tendenciák ellenére az utóbbi pár évben nem nőtt számottevően az idegenellenes attitűd a magyar lakosság körében. Mint az ábrán látható, a rendszerváltást követően az idegenellenesség mértéke a kezdeti alacsony szintről gyorsan nőtt 1995-ig, majd némi ingadozás után 30% körül stabilizálódott. 6. ábra Az idegenellenesek, az idegenbarátok és a mérlegelők aránya 1992 és 2009 között (%) Forrás: TÁRKI

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élő munka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

! "! # $ $ % " $ & "

! ! # $ $ %  $ & ! "! # $ $% " $ & " 60 50 40 30 20 10 0 1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 % A mezgazdaságban dolgozók

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond Magyarországi HRH kutatási adatok Girasek Edmond EMK HRH kutatási aktivitások 2003. óta az egészségügyi emberi erőforrás kutatás fő profil Saját, hazai és nemzetközi HRH projektek Adatok és információk

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

című kutatási projekt

című kutatási projekt Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek című kutatási projekt TÁMOP -5.5.5/08/1-2008-0001 LMBT ALMINTA KÉRDŐÍV A

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Juhász Judit Csatári Ferenc Makara Eszter. Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon

Juhász Judit Csatári Ferenc Makara Eszter. Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon Juhász Judit Csatári Ferenc Makara Eszter Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon Kutatási összefoglaló Panta Rhei Társadalomkutató Bt. Kutatásvezető: Juhász Judit A kutatást az Országos Foglalkoztatási

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal foglalkoztatása Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élőmunka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás?

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Női vállalkozók Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig Horváth Anna SEED Alapítvány Vállalkozónői konferencia, Budapest, 2006. május 30. A vállalkozások

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

SZERVEZETFEJLESZTÉS. 2. sz. melléklet

SZERVEZETFEJLESZTÉS. 2. sz. melléklet SZABADSZÁLLÁS VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 6080 Szabadszállás, Kálvin tér 1. Tel.: (06) 76-558-006; Fax: (06) 76-558-146 E-mail: szabadszallas@szabadszallas.hu www.szabadszallas.hu SZERVEZETFEJLESZTÉS

Részletesebben

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS VÁROSA A KÜLFÖLDI HALLGATÓK SZEMÉVEL M. Császár Zsuzsanna Wusching Á. Tamás Füzesi Zsuzsanna Faubl Nóra NEMZETKÖZI HALLGATÓK A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN A PTE NEMZETKÖZI

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Külföldi és ezen belül román - állampolgárok a magyar munkaerőpiacon Uniós munkavállalók szabad mozgása magyar és román tapasztalatok Szeminárium Szeged, 2011.04.27-04.28. 04.28. Dr. Horesnyi Julianna

Részletesebben

Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?)

Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?) Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?) A nyugdíjhiány mértéke Európában és Magyarországon Bartók János elnök-vezérigazgató Demográfiai szökőár Európában Időskorúak aránya az egyes országokban 200 8

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Álláskeresés. Aktív. Passzív. Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása

Álláskeresés. Aktív. Passzív. Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása Aktív Passzív Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása Bejelentkeztem a munkanélküli központban szóltam anyámnak Megfelelő állásajánlat Jogi értelmezés

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Magyarország

Vállalati kérdőív - Magyarország Vállalati kérdőív - Magyarország kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

1. ábra: A foglalkoztatottság aránya a nemek függvényében (%)

1. ábra: A foglalkoztatottság aránya a nemek függvényében (%) Fábián Gergely: A gazdasági aktivitás jellemzői - 2008 Arra a kérdésre, hogy Dolgozik-e Ön jelenleg a válaszadók 54.9 százaléka válaszolt igennel, és 45.1 százaléka nemmel. Bár kutatásunk módszertanilag

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Bécs

Vállalati kérdőív - Bécs Vállalati kérdőív - Bécs kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy személyzeti

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem keresőtevékenység folytatása céljából

Tartózkodási engedély kérelem keresőtevékenység folytatása céljából BEVÁNDORLÁSI ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁGI HIVATAL Tartózkodási kérelem keresőtevékenység folytatása céljából Kérelmet átvevő hatóság: Gépi ügyszám: Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási kiadása első alkalommal

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából BEVÁNDORLÁSI ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁGI HIVATAL Tartózkodási kérelem családi együttélés biztosítása céljából Kérelmet átvevő hatóság: Gépi ügyszám: Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási kiadása első

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek 1. Honnan érkeztek expat vezérigazgatóik és országmenedzsereik? Az expat országmenedzserek 42%-a Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkezik, 58%-uk

Részletesebben

Miskolci Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 10671 fő

Miskolci Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 10671 fő Miskolci Egyetem Hallgatók Alapsokaság: 10671 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya ME-BBZI 10,1% 6,9% 22,4% 24,2% 25,2% 32,1% 22,6% 38,8% 50,0% Esetszám: 1564 Válaszadási ráta: 14,7%

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Támogatások. Ha nem sikerül elhelyezkedni, állami támogatásra lehet jogosult annak érdekében, hogy a munkavállalási esélyei javuljanak

Támogatások. Ha nem sikerül elhelyezkedni, állami támogatásra lehet jogosult annak érdekében, hogy a munkavállalási esélyei javuljanak ok ok Ha nem sikerül elhelyezkedni, állami támogatásra lehet jogosult annak érdekében, hogy a munkavállalási esélyei javuljanak A foglalkoztatása költségének csökkentése Segítő együttműködés az álláskeresésben

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Vállalkozói Fórum Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2014. október 21. Az Európai

Részletesebben

Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok?

Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok? Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok? G Data-felmérés G Data. A biztonság németül. Munkahely és magánélet kapcsolata A 18 75 éves internetezők 56%-a rendelkezik teljes munkaidős vagy részmunkaidős állással.

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 5. sz. függelék KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Villány Város Önkormányzatának a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2009. (V.08.) rendelete 30. (1) bekezdés a)- b) pontja

Részletesebben

ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077 Esélyegyenlőségi programok összehangolása a soproni járás területén

ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077 Esélyegyenlőségi programok összehangolása a soproni járás területén Oktatás, gyermeknevelés: A kérdőívben a megkérdezettek közül nyolcvanöt fő a mintában résztvevő kétszázegy gyermekes család 42%-a jelezte, hogy oktatási területen tapasztalt mindennapi életében problémákat.

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013.

Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013. Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013. Készítette az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete Ezúton szeretnénk köszönetet mondani azoknak az

Részletesebben

Prügy Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Prügy Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Prügy Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Prügy Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés CSIZMADIA ZOLTÁN TÓTH PÉTER I. Bevezetés A tanulmány célja a Magyar I júság 2012 kutatás regionális adatainak az elemzése, a Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben