7.MAGYARORSZÁGI MUNKA- ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNYEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "7.MAGYARORSZÁGI MUNKA- ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNYEK"

Átírás

1 7.MAGYARORSZÁGI MUNKA- ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNYEK A Magyarországon dolgozó ukrán állampolgárok élet- és munkakörülményei erősen rétegzettek, bérezésük széles skálán mozog. Vannak, akik kiemelkedő körülmények között élnek (gondoljunk csak ukrán vállalatok vezetőire, s vezető beosztású alkalmazottaira, szakértőire). Az Ukrajnából érkezett munkavállalók élet- és munkakörülményei általában elmaradnak a magyarországi alsó- és középosztályétól. Hiányosak a jogszerűség, jogbiztonság és érdekérvényesítés lehetőségei is. A mindennapi tapasztalat és kutatásunk eredményei is azt jelzik, hogy a helyzet számottevően javult az utóbbi években. 17 Továbbra is jellemzőek azonban minden második válaszadó szerint - az alacsonyabb munkabérek, a nem kielégítő lakáskörülmények, a kiszolgáltatottság, a rosszabb munkafeltételek, a minimális szociális biztonság és egészségügyi ellátás hiányossága. Azok között, akiknél a létfenntartási kényszer a magyarországi munkavállalás legfontosabb ösztönzője, jellemző a kiszolgáltatottság, a kizsákmányolás, emberhez méltatlan élet- és munkakörülmények elfogadása, egészségügyi kockázatok vállalása, a minimális szociális biztonságról való lemondás. E negatívumok leginkább a munkavállalók illegális helyzetéből, a legálisan dolgozó munkavállalókat védő jogszabályok és intézmények hiányából fakadnak. A legális munkavállalók is küzdenek hátrányokkal: rontja helyzetüket a munkavállalás ideiglenes jellege, de a függőség is. Bizonytalanságot jelent az engedélyek rövid időtartama, ebből fakadóan az is, hogy csak határozott idejű munkaszerződéssel dolgozhatnak Bérek 18 Saját, és más, a kérdéskörrel foglalkozó vizsgálat eredményei, valamint a gyakorlati tapasztalat is jelzik, hogy az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásának meghatározó oka a két ország a bérszínvonala közti jelentős különbség. Ez Kárpátaljára fokozottan érvényes. Az alkalmazásban állók átlagos nettó keresete 2009-ben Magyarországon 124 ezer forint ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 91 ezer, a szellemi foglalkozásúaké pedig 157 ezer 17 A korábbi helyzetről lásd: Juhász, 2006: Migráció és feketemunka Európában 18 A kereseteket érintő kérdések mind nettó, mind bruttó bérre egyaránt vonatkoztak, több fajta módon kérdeztük. Ennek ellenére a kapott értékek csak megközelítő jelleggel, nagyon óvatosan lehet értékelni. Mindazonáltal a trendek jelzésére megfelelőek, nincs okunk feltételezni, hogy az egyes csoportoknál eltérő lenne a torzítás. 54

2 forint volt hrivnya ( forint) volt. Ukrajnában ennek körülbelül harmada 20, Kárpátalján ennél is kevesebb, Magyarországon a fogyasztói- és ingatlanárak közelítik a nyugat-európai színvonalat, a bérek továbbra is a nyugat-európai átlag felét-harmadát teszik ki. Hasonló arányok jellemzőek csak éppen fordított előjellel magyar-ukrán viszonylatban. A magyarországi minimálbér, vagy az annál nem sokkal magasabb vendégmunkás-fizetés még mindig a kétszerese-háromszorosa egy ukrán havi átlagbérnek. Ennél azonban az ukrán vendégmunkások többet keresnek, a megkérdezettek átlagosan havonta nettó forintot, ami alig marad el a magyarországi átlagkeresetektől (igaz, ebben nem csak a hivatalos kereset van, hanem a zsebbe fizetés is, ami a magyar országos statisztikákban értelemszerűen nem jelenik meg). Az ukrajnai munkavállalók az azonos bértömeget nem feltétlenül ugyanazért a munkáért kapják, mint a magyarok, ahogy azt számos interjúalanyunk hangsúlyozta. Jellemző a hosszabb, rugalmasan változó munkaidő, esetenként a keményebb munka rosszabb körülmények között. A munkavállalókkal és szakértőkkel folytatott beszélgetések jól jelzik, hogy a közel azonos bérből származó átlagjövedelem mögött jelentős hátrányok és diszkrimináció lappang. Napi nyolcezer forintért dolgozok feketén az építőiparban. Igaz, órát is lehúzok egy nap. Ha fizetni kell utána, csökken 4-6 ezerre. (munkavállaló a Moszkva téri emberpiacról) #18 Ezt erősítette meg az egyik főként külföldi munkások elszállásolására szakosodott munkásszálló vezetője is. Hivatalosan, a jelenléti ívek szerint 8 órát dolgoznak, de biztos, hogy valójában nem a 8 óra a jellemző. [ ] Sok olyan munkát is el tudnak végezni ezekkel az alkalmazottakkal, amire a magyar esetleg azt mondaná, hogy nem vállalom. Hogy mire gondolok? Szociális, higiéniai feltételek nincsenek meg, és sok a munkavédelmi hiányosság, mondjuk kint egy építőipari területen. (budapesti munkásszálló vezetője) #24 A kutatásunkban megkérdezettek úgy látják, hogy nagyjából két-háromszor annyit tudnak Magyarországon megkeresni ( Ft-ot), mint amit Ukrajnában tudnának ( Ft). 19 KSH 20 Az ukrán átlagbér 2010 januárjában hrivnya (körülbelül Ft) volt. A minimálbér 2010 elején 669 hrivnya, alig több mint forintnak felel meg. 55

3 32. tábla A megkérdezettek havi átlagkeresete, Ft 21 Teljes állásban Részmunkát, rendszeres Együtt dolgozók alkalmi munkát végzők Mennyit tud egy hónapban általában 105,9 81,7 102,2 tisztán megkeresni Magyarországon Mennyit tudna egy hónapban kb. 41,6 37,5 41,0 megkeresni Ukrajnában? Mennyit keres havonta nettó? 125,6 98,5 121,4 Fizetések közt nemek szerint jelentős a különbség. A férfiak lényegesen, mintegy 30%-kal keresnek többet, mint nők, ami nagyobb eltérés, mint amit a nemzetgazdaság egészére vonatkozó statisztikák jeleznek. Életkor szerint alig tapasztalhatók különbségek, mindössze az 50 éven felüli férfiak fizetése alacsonyabb lényegesen az átlagosnál. 4. ábra Átlagbérek nem és korcsoport szerint Havi nettó munkabér 150 Neme férfi no től Korcsoport Jelentős eltérések vannak a bérekben az ágazat és foglalkozás szerint. Az építőiparban dolgozók keresnek a legtöbbet (140 ezer forint) és a mezőgazdaságban, valamint a szolgáltatásokban a legkevesebbet (100 ezer forint alatt). Az átlagostól mindkét esetben 20%-kal térnek el a keresetek. Ennek fényében nem meglepő, hogy a határhoz közeli településeken, ahol korábban sokan dolgoztak a mezőgazdaságban, ma már alig találkozhatunk ukrán munkavállalókkal. sokan visszaéltek az ukrán embereknek, állampolgároknak az abban az időszakban nagyon rossz helyzetével. Volt olyan, hogy saját maga jelentette fel a saját alkalmazottját, hogy ne kelljen kifizetni. És az is egy visszatartó erő volt, hogy 21 Diákok és nyugdíjasok (összesen 11 fő) nélkül 56

4 nem megbízható a magyar gazdák egy része. És ezért mondom, a nagy rész azt mondta, nem fog itt giccsolni, napi tizenkét órában uborkát szedni, inkább felmegy Pestre, Debrecenbe, Nyíregyházára vagy Dunántúlra építkezésekhez, és ott kétszer, háromszor annyit keres. (határrendész) #30 Akik nagyvállalatnál dolgoznak, lényegesen többet keresnek, mint a közepes vagy kisvállalatoknál dolgozók, de ez elsősorban a magasabb képzettségűek nagyobb arányából és a mintába került néhány vezető kiugró fizetéséből adódik. 33. tábla Átlagkereset végzettség szerint 22 Átlag N alapfokú, szakma nélkül 100,43 7 középfokú, szakma nélkül 104,77 43 középfokú, szakmával 116,89 91 felsőfokú 131,63 56 Együtt 117, A feketemunkát végzők keresete alig különbözik a hivatalosan bejelentve dolgozók nettó keresetétől, a különbség mindössze 6%. A legnagyobb (20%-os) különbség a szakmunkások körében figyelhető meg, de ennek mértéke sem tükrözi a bérköltségekben meglevő eltéréseket. A 20%-os különbség az SZJA elkerüléséből adódó nyereségnek felel meg. A feltételezésünkkel ellentétben a feketén dolgozó képzetlen munkások kevesebbet keresnek, mint adózó társaik, ami jelzi kiszolgáltatottságukat. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy a hivatalosan dolgozók körében is jellemző a zsebbe fizetés. A hivatalos bérem az Ft nettóban, a bruttót nem is tudom pontosan, olyan Ft körül van, azt hiszem. Ez így nem lenne túl sok. Kapok még étkezési jegyet és havi bérletet is, de ami a lényeg, az üzletkötések után jutalékot kapok. Ez nem hivatalos része a béremnek, de van, hogy a nettó alapbérem kétszerese jobb hónapokban. Így már teljesen elégedett vagyok, tudok küldeni a szüleimnek is belőle, és félre tudunk tenni a férjemmel lakásra. #8 Minden ágazatban magasabbak Budapesten a keresetek, az építőipar kivételével, ahol az alacsonyabb átlagérték a szakképzetlenek magasabb arányából adódik. A Magyarországon dolgozó ukrán állampolgárok jövedelmi helyzetének reális értékeléséhez azonban további szempontokat is figyelembe kell venni Az otthoniak támogatása A munkavállalók jelentős része azért jött Magyarországra, hogy családja otthoni létfenntartását biztosítani tudja; a cél csak akkor teljesül, ha a keresetének meghatározó 22 Diákok és nyugdíjasok (összesen 11 fő) nélkül 57

5 részét haza tudja küldeni, annyit, amiből az otthoniak megélnek. A magyarországi kereset a magasabb megélhetési költségek mellett is lehetőséget ad arra, hogy az itt dolgozók anyagilag támogassák otthon maradt családtagjaikat, rokonaikat, illetve félretegyenek, gyűjtsenek valamire. A válaszadók negyede éli fel egész keresetét, ugyanennyien havonta küldtek haza pénzt, és félre is tudtak tenni. 34. tábla Havi átlagkereset, hazautalás és megtakarítások nemek szerint, ezer Ft 23 hazaküld megtakarítás havi nettó bér férfi 30,19 24,89 132,70 nő 7,88 17,19 104,71 Együtt 20,97 21,71 121,38 A megkérdezettek átlagosan forintot, keresetük 17%-át hazaküldték. Azok, akik többnyire családjukkal együtt már áttelepültek, természetesen nem, vagy csak minimális összeget küldenek haza, az ideiglenesen tartózkodók ennek megfelelően többet. A két csoport átlagjövedelme közel azonos, az ideiglenesen itt tartózkodók csaknem havi 30 ezer forintot, fizetésük negyedét küldték haza, ami az ukrajnai átlagkereset 80 százaléka. Ez a tény önmagáért beszél. 5. ábra Megélhetés, hazaküldés és megtakarítás a tartózkodás jellege és nemek szerint (ezer Ft) megélhetésre megtakarít hazaküld ideiglenesen, férfi letelepedett, férfi ideiglenesen, nő letelepedett, nő A férfiak lényegesen többet küldenek haza, az ideiglenesen tartózkodók kb forintot, a fizetésük csaknem egyharmadát, míg a nők csak 10%-ot. 23 Diákok és nyugdíjasok (összesen 11 fő) nélkül 58

6 A család fenntartása a magyarországi tartózkodást meghatározó döntő motiváció. Ennek érdekében igen szerény költségvetéssel hatékonyan, mindenre kiterjedő figyelemmel fogják meg a pénzt minden területen. Sokan spórolnak például úgy, hogy nem vesznek készételt, hanem főznek, mert így fele összegből lehet gazdálkodni. Szinte semmilyen könnyelműsködést nem engednek meg maguknak. Annak, hogy a munkavállalók pénzt tudnak hazaküldeni, nem az az oka, hogy különösebben jól keresnének, hanem hogy szerényen, a pénzt jól beosztva képesek élni. Különösen azok, akinek otthon, Kárpátalján van a családjuk. Jól illusztrálja ezt a következő két interjúrészlet: Igyekszem szerényen élni, keveset költeni. Ruházkodásra nem nagyon költök, abban szoktak segíteni a szüleim, a ruhanemű otthon olcsóbb, mint itt kint. Meg ahol dolgozom, onnan is szoktam kapni ezt-azt. Magam főzök, nem vagyok finnyás, szeretem az olcsó ételeket is. Másra meg nem szoktam költeni. Az iskolát részletben fizetem, eloszlik. Inkább ne egyek, de tanulni most kell, később már nehezebb lesz, és megy az idő. (tanulás mellett dolgozó kárpátaljai nő) #7 Igyekszünk egyszerűen élni, mindketten vegetáriusok vagyunk, így amit megspórolunk a húson, azt minőségibb zöldségre, bio-ételekre költjük. De szerintem ez még nem luxus. A bátyám szakács, onnan is kapunk időnként finom ételeket, ha marad. Nálunk ezt jelenti az étterembe járás. Van egy autónk, úgy 2 évente egyszer elmegyünk külföldre nyaralni, egyébként csak táborokba járunk. Könyvekre, ruhára, háztartási dolgokra muszáj költeni. Néha egy-egy filmet is veszünk, de nincs semmi káros szenvedélyünk, költséges hobbink, ami vinné a pénzt. A férjemmel úgy állapodtunk meg, hogy mindketten Ft-tal támogatjuk a családjainkat, a rezsi és konyhapénz (esetenként ruházkodás, fodrász, szórakozás, stb.) fölötti összeget pedig félretesszük. Ez kb Ft az én fizetésemből havonta. (adventista közösséghez tartozó fiatalasszony) #8 A hazaküldött illetve a félretett pénz együttes megoszlása alapján az összefoglaló adatok a következők: 35. tábla Otthoniakat támogatók, ill. megtakarítók aránya (N=229) Küld-e haza Tud félretenni? Együtt rendszeresen? igen nem igen, havonta 26,5 13,9 40,4 ritkábban 7,2 2,7 9,9 nem 24,7 25,1 49,8 Együtt 58,3 41,7 100,0 A megtakarítások összege a főállásban dolgozóknál átlagosan forint volt, s hasonlóan alakult a hazaküldött összegek nagysága is. A részmunkaidőben dolgozók, alkalmi munkákból élők körülbelül feleennyit tudtak hazaküldeni, illetve megtakarítani jövedelmükből. 59

7 36. tábla Keresetek és megtakarítások családi állapot szerint (havonta, ezer Ft) hazaküld megtakarítás nettó bér nőtlen/hajadon 8,57 25,55 119,64 házas/élettárssal él 30,92 21,14 125,66 elvált/özvegy 9,19 15,11 108,15 Együtt 21,07 21,74 121,38 A válaszok azt jelzik, hogy az otthon maradottak támogatása, családi állástól függetlenül jellemző. A fiatalok segítik a szülőket, a házastársak egymás rokonait. A szüleid tudnak valahogy támogatni? Nem, sőt, én támogatom őket. Tavaly Ft-ot tudtam nekik hazaküldeni. Idén nem lesz annyi, de most is próbálok segíteni. Könnyen elengedtek ilyen fiatalon? Nem volt más választás, nem tudnak eltartani, én meg ezt találtam a legjobb útnak. Én nem vagyok hajlandó fillérekért varrogatni. #7 Az otthoniak támogatására vonatkozó kutatási eredményeink egyértelműen azt mutatják, hogy a Magyarországon elérhető magasabb jövedelem motivációja erős családi, rokoni szolidaritással, az otthon maradottak iránti kötelezettségvállalással párosul Bérkülönbségek Adatfelvételünk alapján a megkérdezettek 60%-a úgy érzi, egyenlő bérezésben részesül a magyar állampolgárokkal. Enyhe diszkriminációt érez a megkérdezettek közel harmada, míg kevesebb mint 10%-uk vélte úgy, hogy sokkal kisebb a fizetése. A válaszok alapján nem jellemző, hogy sokkal rosszabb fizetést kapnának az ukrán munkavállalók. Érdemes megjegyezni, hogy voltak olyanok is, akik úgy vélték, hogy ők kapnak többet a hasonló munkát végző magyaroknál. Az elmúlt tíz évben a bérkülönbségek jelentősen csökkentek. Az 1999-es felmérésben a válaszadók egyharmada értékelte úgy, hogy legalább annyi fizetést kap, mint amennyit egy magyar kapna ugyanazért a munkáért, míg 40%-uk úgy vélte, hogy kicsit kevesebbet, minden negyedik pedig hogy sokkal kevesebbet kap. 60

8 37. tábla Bérezése ugyanolyan munkát végző magyar állampolgárokhoz képest Férfi Nő Együtt Férfi Nő Együtt sokkal rosszabb 29,0 16,7 25,3 11,0 2,0 7,2 kicsit rosszabb 46,4 23,3 39,4 39,7 18,0 30,5 ugyanolyan 21,7 56,7 32,3 47,1 75,0 58,9 kicsit jobb 1,4 3,3 2,0 2,2 2,0 2,1 sokkal jobb 1,4 0,0 1,0 0,0 3,0 1,3 Együtt N Esetenként kirívóan nagyok az eltérések a szakképzetleneknél, illetve a mezőgazdaságban, főleg az elszigetelt területeken (pl. tanyákon), vagy külön csoportokban dolgozóknál. Ahol a külföldiek magyarokkal együtt dolgoznak, vagy a kiemelten jó munkaerő-piaci helyzetű szakmáknál, a fizetések hasonlóak. Így kisebb, vagy egyáltalán nincs bérkülönbség szakképzettek között, és különösen a hiányszakmákban dolgozóknál (pl. ács). Érdemes megjegyezni, hogy bérezésben és megbecsültségben előfordul pozitív diszkrimináció is. Még az építőiparon belül is volt olyan interjúalany, aki úgy tudta, mára kiegyenlítődtek a bérek, sőt, az ukránok magasabb órabért kapnak, szívesebben is foglalkoztatják őket. A többször idézett budapesti munkásszállás vezetője szerint: Meg tavaly olcsóbbak voltak, én azóta hallottam olyat, hogy az idén érdemesebb magyarokkal dolgoztatni, mert olcsóbbak. Tavaly ez fordítva volt, mert azt mondták, hogy egy magyarnak a napi keresete plusz a járulékok satöbbi... (...) Az ukrán jobban keres átlagosan, mint a magyar. Az ukrán annyi pénzért nem jön ide dolgozni mind a magyar, annak ellenére, hogy otthon nem keresi meg ennek a felét sem. De itt a megélhetés, a lakás fenntartása sokba kerül, ezért kérnek magas bért. És kapnak is, mert sokat tudnak dolgozni. A magyarok nem tudnak így dolgozni. #24 A bérezés jelentős mértékben függ attól, hogy magyar nemzetiségűekről van-e szó. A válaszadók többsége úgy véli, hogy a nem magyar nemzetiségűeknek a helyiekhez képest rosszabb a keresetük, a magyar nemzetiségűek viszont kétharmaduk szerint legalább annyit keresnek, mint a hasonló munkát végző magyar állampolgárok. 61

9 38. tábla Az Ukrajnából érkezettek keresete a magyar állampolgárokéhoz képest (%) magyar nemzetiségűek nem magyar nemzetiségűek sokkal rosszabb 4,04 16,2 kicsit rosszabb 28,70 43,2 ugyanolyan 54,71 39,2 kicsit jobb 10,31 1,4 sokkal jobb 2,24 - Együtt N A bérkülönbségek kisebbek a szakképzettek esetén. Jól jelzi ezt, hogy a szakmunkát végző válaszadók mindössze 20%-a vélte úgy, hogy a magyar nemzetiségű ukrajnai munkavállalókat rosszabbul fizetik, mint a magyar állampolgárokat (csak 4% hogy sokkal rosszabbul, s közel 10%, hogy jobban). A szakképzettséget nem igénylő munkát végzők szerint lényegesen rosszabb a helyzet: 60% szerint rosszabbul fizetik az Ukrajnából származókat. A nem magyar nemzetiségűek esetén nagyobb különbségeket valószínűsítenek, de a tendenciák hasonlók. 39. tábla Az Ukrajnából érkezettek keresete a magyar állampolgárokéhoz képest magyar nemzetiségűek Segéd-, Szakmunkás Együtt betanított munkás nem magyar nemzetiségűek Segéd-, Szakmunkás Együtt betanított munkás sokkal rosszabb 4,6 4,2 4,04 32,3 8,5 16,2 kicsit rosszabb 53,8 16,7 28,70 46,2 32,4 43,2 ugyanolyan 23,1 70,8 54,71 20,0 57,7 39,2 kicsit jobb 15,4 6,9 10,31 1,5 1,4 1,4 sokkal jobb 3,1 1,4 2,24 - Együtt Az interjúkban elhangzottak a különbséget hangsúlyozó és negligáló vélemények is. Fizetésben, munkában nincs különbség. A munka a magyarnak is munka, az ukránnak is munka, bárhonnan is jöjjön. Aki nem szeret dolgozni, az nem dolgozik. (konyhai kisegítő)#15 Jellegzetes gondra hívják fel a figyelmet a következő interjúrészletek: Azért vesz fel ukránt, mert többet lehet dolgoztatni, kevesebb bérért. Munkajogilag nem tájékozott, nincsen kapcsolati rendszere, nem tudja, hogy ha bármi jellegű problémája van, akkor hová forduljon. Több oldala van, több olvasata van ennek. (Budapesten dolgozó ács) #5 Egyes munkáltatók kirívóan keveset fizetnek, kihasználják az ukrán munkavállalókat. A bérkülönbségekre vonatkozó kérdésre adott válaszokban a kirívó eltérések azért nem 62

10 tükröződnek, mert egyes munkákra olyan feltételeket, olyan alacsony béreket szab ki a munkáltató, melyek mellett a magyarok nem vállalják el a munkát, így nincs összehasonlítási alap. A kutatásunkból kibontakozó összkép az egy évtizeddel korábbi helyzethez képest jelentős, kedvező irányú változást jelez: a munkaerő-piaci versenybérek előtérbe kerülését és a diszkrimináció visszaszorulását a bérek vonatkozásában. Továbbra is fennállnak azonban kirívó gondok egy szűkülő körben, a munkaerőpiac perifériáján méltánytalanul bérezett feketemunkáknál Munkakörülmények A külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó korábbi kutatások eredményei felhívták a figyelmet a munkakörülmények kritikus szerepére, az e tekintetben halmozódó látszólag önként vállalt jelentős hátrányokra. Indokolt tehát ezúttal is részletesen megvizsgálnunk a kérdéskört Túlmunka Az Ukrajnából érkezett munkavállalók körében a munkaidő hossza és a munkabeosztás lényegesen különbözik a hazaiakétól. A hosszú munkaidő vállalására való nagyobb hajlandóság és a munkáltató igényeihez való rugalmas alkalmazkodás a külföldi munkaerő alkalmazásának egyik leggyakoribb oka. Ez részben a kiszolgáltatottsággal, a szociális és egészségügyi szempontok háttérbeszorításával, a jövedelem érdekében vállalt fokozott önkizsákmányolással függ össze. Az is jellemző, hogy az ukrán munkavállalók jóval intenzívebben dolgoznak a helyieknél, olyan feltételek között, amit a magyarok általában nem vállalnak. Egy libafarmon dolgozó interjúalanyunk a következőképpen írta le helyzetét: Hajnalban 3 órakor keltünk, ilyenkor nem volt evésre idő, hanem evés helyett a legelőre kihordtuk a terményt, a tápot, aztán mivel a csapatból én tudtam egyedül kaszálni, minden reggel etetés után 10-ig vagy délig kaszáltam a libáknak, aztán ezeket csomóra hánytam, felmentem vissza, délben reggeliztem, aztán jött a másik tanyáról egy szekér felhánytuk rá a füvet, és felhordtuk a libáknak. Aztán minden kezdődött elölről, etetés, vízhordás. A benti ketrecbe, ahol a libák aludtak, ugyanezt kellett csinálni, behordani a terményt, tápot, vizet engedni, bealjazni. Aztán jött a főnök fia, elmentünk traktorral zsenge tengeri górét kaszálni, aztán felhánytuk az utánfutóra. A traktorral nem állt meg, hanem ment közben, gyorsan fel kellett hánynunk, egy perc szusszanást nem hagyott. Aztán felültünk a pricepre, ott szétszórtuk a libáknak. Öt órakor ebédeltünk. Aztán volt a gazdának egy másik 63

11 tanyája, ott voltak tehenek, disznók, kiscsirkék, ott ugyanezt a műveletet kellett csinálni. Volt olyan nap, hogy éjfélkor kezdtünk vacsorát főzni. Egy nap hány órát dolgozott? Kb órákat dolgoztunk. Volt olyan, hogy nem elég, hogy egész nap güriztünk, hanem minden nap valakinek fent kellett maradni vigyázni a libára, hogy a róka meg ne támadja. #11 A fentihez hasonló munkákat gyakran csak a külföldi, ukrán munkavállalók vállalják el, mivel többségük maga is abban érdekelt, hogy sokat dolgozzon: minél rövidebb idő alatt minél több pénzt tudjon félretenni (többnyire igen szegényes szállásán nem is igen tudna mit kezdeni az idejével). Sokaknak az az ideális munkahely, ahol korlátozás nélkül lehet túlórázni. A túlmunka sokszor leginkább megterhelő formája egyben a külföldiek alkalmazásának egyik fontos előnye a rugalmas alkalmazkodás a munkáltató szükségleteihez. A munkahely közelében elszállásolt dolgozók bármikor bevethetők. A felvétel adataiból a következő kép rajzolódik ki a Magyarországon dolgozó ukrán állampolgárok munkaidejéről: a megkérdezettek fele dolgozott hetente (legfeljebb) 5 napot fő munkahelyén, egyharmaduk heti 6, míg 10% minden nap dolgozott. Átlagosan 8,7 órát dolgoznak egy nap, de a megkérdezettek negyede 10 órát, 10%-uk ennél is többet. 40. tábla Heti munkaidő országosan és a megkérdezett feketén dolgozóknál és a teljes mintában Országos átlag * Feketén dolgozók összesen férfi 40,8 60,7 50,9 49,2 nő 39,3 55,5 45,4 41,1 Együtt 40,1 59,2 48,9 45,8 *Forrás: KSH Munkaerő-felmérés 2008 Ezek a számok a munkakörülmények javulását jelzik az elmúlt évekhez képest. Tíz évvel ezelőtt a külföldi munkások csupán 30%-a dolgozott heti 5 napot, míg ugyanennyien dolgoztak minden nap. Kétharmaduk legalább napi 9 órát dolgozott, ebből 15%, illetve 20% 12 órát vagy többet. A túlzott munkaterhelés, munkaintenzitás és munkaidő különösen az építőipari, mezőgazdasági szezonális munkások körében tapasztalható. Itt gyakran hiányoznak a munkavégzés biztonságának legalapvetőbb feltételei és a jogvédelem lehetőségei. E kérdéskörben az illegális munkavállalók egyértelmű vesztesei a helyzetnek, de a 64

12 munkáltatók szempontjából sem kizárólag előnyök érvényesülnek (pl. munkaügyi ellenőrzés következményei, vagy az, hogy a munkavállalói egyik napról a másikra otthagyhatják). A szezonális munkások munkakörülményei gyakran a XXI. századi Európa körülményeihez képest méltatlanok és ellentmondanak az Európai Szociális Chartának Lakás, szállás A lakhatás az integráció egyik legfontosabb mutatója és feltétele. A munkahely és a kielégítő családi élet mellett a lakáskörülmények jelzik legjobban az életminőséget. A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásával kapcsolatos korábbi vizsgálatok azt jelzik, hogy egy magas státuszú csoporttól eltekintve ez itt-tartózkodásuk egyik kritikus pontja. 24 Az ukrán állampolgárok magyarországi lakáskörülményei egyértelműen visszaesést jelentenek ukrajnai lakóhelyükhöz képest. Míg otthon a megkérdezettek csaknem kivétel nélkül saját vagy a család tulajdonában lévő lakásban, házban éltek, Magyarországon mindössze a megkérdezettek 27%-a, miközben közel egynegyedük munkásszállásokon lakik. 41. tábla Lakás jellege, tulajdona Magyarországon feketén saját vagy családtagjai tulajdonában lévő lakás, ház 3,0 19,1 27,3 szolgálati lakás/házmesterlakás 5,0 8,5 6,8 bérelt lakásban (egyedül vagy családtagokkal) 6,0 10,6 15,0 bérelt lakásban másokkal (albérlet, ágybérlet) 11,0 18,1 15,9 rokonoknál, barátoknál, ismerősöknél 6,0 7,4 5,9 eltartási szerződéssel, eltartottjánál 1,0,5 nyaraló, hétvégi ház 1,0,5 munkásszálláson/nővérszálláson/diákszálláson/szállodában/ 44,0 27,7 23,2 nem lakás céljára szolgáló létesítmény (gyári helyiség, építmény) 10,0,5 egyéb 13,0 8,5 4,5 Együtt 100,0 100,0 100,0 N Ukrajnai lakhelyükön egy szobára átlagosan 1 fő jutott, míg Magyarországon 1,5 fő. Gyakran fordul elő (41%), hogy a családtagokon kívül más is lakik a lakásban. Közülük minden második korábbról ismert, minden harmadik pedig korábbról nem ismert 24 European Foundation for the improvement of living and working conditions 65

13 ukrán/kárpátaljai munkatárssal is együtt lakik. Más külföldivel ötödük lakik együtt, valamivel többen, mint akik magyar munkatársukkal. 42. tábla A nem csak családtagokkal együtt lakók, lakótársak A lakótársak között van-e 'Igen' válaszok aránya szállásadó/főbérlő 20,0 rokon; Kárpátaljáról/Ukrajnából 21,3 magyar rokon 3,8 magyar munkatárs 16,3 kárpátaljai/ukrajnai munkatárs, akit ismert 52,5 kárpátaljai/ukrajnai munkatárs, akit nem ismert 32,5 más országból való 18,8 N 80 Az összes válaszoló több mint harmada olyan helyen lakik, ahol nincs különálló lakrész (legalább egy szoba), amit családjával önállóan használhat. A megkérdezettek harmada nem fizet a lakásért, a többiek a lakás bérlésére havonta átlagosan forintot költenek, melyhez télen átlagosan , nyáron forint rezsi járul. A megélhetés költsége átlagosan Ft havonta, így az egy hónapra jutó költségek összesen forint között mozognak. A vizsgálat által feltárt lakhatási mutatók világosan jelezik a megtakarítás prioritását alátámasztó erőteljes takarékossági törekvést a lakással kapcsolatos kiadások terén, de azt is, hogy a Magyarországon munkát vállaló ukrán állampolgárok életkörülményeinek egyik kedvezőtlen jellemzője a lakhatás Társadalombiztosítás Vizsgálatuk során abból indultunk ki, hogy a korábbi felmérések a harmadik országból származó munkavállalók körében a szociális biztonságot érintő kérdésekben rendezetlenséget, kaotikus viszonyokat mutattak ki; e tekintetben igen éles a kontraszt az EU-n belüli és kívüli munkavállalók közt. Különösen súlyos kérdéseket vet fel a nem dokumentált fekete munkavállalás. A feketén foglalkoztatott ukrán állampolgárok számára a szociális biztonság alapfeltételei hiányoznak. Nincs társadalom-, beteg- és nyugdíjbiztosítás. Nem léteznek a szükséges jogintézmények, nincs lehetőség érdekvédelemre. Nincs kihez fordulni, nagymértékű a kiszolgáltatottság. Vizsgálatunk egyértelműen azt jelzi, hogy az ukrán 66

14 állampolgárok körében a fekete munkavállalás tendenciaszerűen csökken. De sokszor a legálisan foglalkoztatottak sem élnek jogaikkal. A munkáltatók oldaláról a külföldiek illegális foglalkoztatásának legjelentősebb motiváló tényezője kétségtelenül az, hogy a társadalom- és egészségbiztosítások költségei ilyen módon megtakaríthatóak, ami az alkalmazott munkaerőt még olcsóbbá és kiszolgáltatottabbá teszi. Mindez egy méltatlan, és a mai Európában elfogadhatatlan helyzetet eredményez. Ezt dokumentálják a vizsgálat során feltárt adatok Egészségügyi ellátás A megkérdezettek kétharmada mondta azt, hogy rendelkezik TB kártyával, de közülük se mindenki venné igénybe az ingyenes egészségügyi ellátást, csupán kétharmaduk utalt erre. 43. tábla Mit csinál, ha beteg? Gyakoriság Megoszlás (%) hazamegy 17 8,5 magát kezeli 52 26,1 fizet az orvosnak (hivatalosan, vagy zsebbe) 4 2,0 más TB kártyáját használja 1,5 munkáltató/főnök segít 11 5,5 rokon/ismerős segít 1,5 otthon marad/nem dolgozik 11 5,5 van biztosítása 82 41,2 még nem volt beteg 15 7,5 egyéb 5 2,5 Együtt ,0 Gyakori, hogy az Ukrajnából érkezettek nem jutnak megfelelő egészségügyi ellátáshoz: minden harmadik válaszadó, a feketén dolgozók több mint fele magát kezelné, közel 10%- uk Ukrajnába térne haza orvosi ellátásért. Aki feketén dolgozik, biztosítás hiánya miatt nem is mehetne orvoshoz, a bejelentett biztosított munkavállaló sokszor látszólag kényszer nélkül maga dönt így, azért, mert fél, hogy a munkától való távolmaradással kockáztatja állását. Ráadásul sokan tájékozatlanok, nem ismerik az eljárásokat, teendőket, nem tudják hova menjenek. Gyakori tehát a magyarországi orvosi ellátás teljes hiánya. Az országhatárokat átlépő ukrán munkások foglalkoztatásának a társadalombiztosítást érintő további két negatív következménye a vonatkozó nemzeti és európai szabályok ellenére gyakori. Egyik ilyen, hogy gyakran úgy hiszik, hogy megszakad az ukrajnai társadalombiztosítási jogviszony, a másik, hogy, rövidebb idejű, illetve szezonális 67

15 magyarországi tartózkodás esetén, még ha fizetik is a járulékokat, sincs esély a magyarországi ellátások igénybevételére. A rendelkezésre álló országos adatok szerint 2009-ben ideiglenesen tartózkodó ukrán állampolgár rendelkezett érvényes TAJ kártyával. Hatvan százalékuk foglalkoztatott, további 10% vállalkozó. 44. tábla TAJ- kártyával rendelkező nem EU állampolgárok Harmadik országok ebből ukrán Foglalkoztatottak Vállalkozók, egyéni járulékot fizetők Munkanélküli ellátások Egyéb ellátottak Tanulók, hallgatók Nyugdíjasok Kiskorúak Összesen Forrás: OEP Az OEP adatai alapján a külföldiek, ezen belül az ukrán munkavállalók érvényes TAJ kártya esetén is jóval kisebb arányban veszik igénybe az ellátást, mint a magyar állampolgárok (az országos átlagnak alig 30%-át költik ellátásukra). Mivel az ukrán munkavállalók és más külföldiek munkavállalásával a magyar munkaerőpiacon hosszú távon számolni kell, a hazai társadalombiztosítási rendszer fejlesztési 68

16 elképzelései kialakítása során érdemes végiggondolni ennek a külföldi munkavállalásra Egy TAJ-ra jutó éves finanszírozás összehasonlítása Ft/db Ft/db Kína Törökor szág Horvátország Mongólia Vie tnám Szerbia O roszország Ukrajna Am. Egy. Áll. Egyéb Átlag Magyaror szág Ország gyakorolt hatását, különös tekintettel az egészségbiztosításra. Mérlegelendő az is, hogy ideiglenes külföldi munkavállaló esetén indokolt-e a nyugdíjjárulék. Vizsgálatunk alapján a Magyarországon dolgozó ukrán állampolgárok mintegy fele számára a magyar egészségügy gyakorlatilag nem hozzáférhető. Ez a helyzet alapvető emberi jogot sért és elfogadhatatlan. Az egészséghez való jogot az 1948-as Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozata a megfelelő életkörülményekhez való jog elemeként említi (25. cikk). Az utóbbi fél évszázadban a nemzetközi emberi jogi egyezmények rendszeresen kitérnek az egészséghez való jogra, illetve annak elemeként az egészségügyi ellátáshoz való jogra. Ezek közül csak néhányat emelünk ki. - Emberi Jogok Európai Egyezménye (Európa Tanács 1951) - Az Európai Szociális Charta (Európa Tanács 1961, 1996) 69

17 - Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezség Okmánya (12. cikk, ENSZ 1966) - ENSZ Milenneumi Fejlesztési Célok ( ) Nem nagylelkűségről, hanem alapvető kötelezettségről van tehát szó. Elengedhetetlenül szükséges kidolgozni olyan intézkedéseket, amelyek lényeges javulást eredményeznek a külföldiek, azaz a harmadik országbeliek, ezen belül az ukrán állampolgárok egészségügyi ellátásának hozzáférésében és színvonalában. A biztosítási feltételek és a finanszírozási technika kialakításánál mérlegelni kell a jelenleg fennálló helyzet gondjait melyre e tanulmány is felhívja a figyelmet, és olyan rugalmas, a valós munkavállalási gyakorlathoz és igényekhez igazodó formát kell kialakítani, amely e népesség esetében is az egészségügyi ellátáshoz való jogot a fennálló nemzetközi egyezményeknek megfelelően, azokkal összhangban kezeli Nyugdíj A Magyarországon dolgozó ukrán munkavállalók nyugdíjjogosultsága terén a teljes zavar jellemző. Felmérésünkből egyértelműen az domborodott ki, hogy sem a munkavállalók, sem a foglalkoztatók, és gyakran a hivatalos szervek sincsenek tisztában a szabályozással, a jogosultság feltételeivel, a két ország közötti beszámítási rendszerrel. A nyugdíjjogosultságot illetően még mindig a Magyarország és az egykori Szovjetunió közötti egyezmény van érvényben. E szerint, ha egy ukrán állampolgár hazánkban bejelentve dolgozott, a ledolgozott idő függvényében nyugdíjjogosultság illeti meg. A nyugdíjkorhatár elérésekor ott kell benyújtania kérelmét jelezve a Magyarországi munkaviszonyát, ahol életvitelszerűen lakik. A két állam hatóságai egymással egyeztetve határozzák meg a folyósítandó nyugdíj összegét. Az interjúk tapasztalatai alapján az ukrán munkavállalók erről a lehetőségről nem tudnak, nem is jut eszükbe, hogy kérjék az igazolást. Problémát szokott ukrán vonatkozásban okozni, hogy elvben nyugdíjjogosultságot szereznek az itteni munkaviszony által de én még olyannal nem találkoztam, aki ezt tudná. Feltételezem, hogy az ukránok, ott a saját helyi szabályok alapján kérik a nyugdíjas időszaknak a kiszámítását, és gondolom hogy amikor itt dolgozik valaki, akkor kiadjuk az igazolást. Az, hogy ott mennyire fogadják el, vagy mennyire nem, az már 70

18 az ő saját belső szabályozásuk (kirendeltség vezető, Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ) #48 Az ukrán Foglalkoztatási Hivatalban sincsenek tisztában a szabályokkal, és főleg nem a gyakorlati ügymenettel, a pénzügyi megoldással. Ha valaki nem fizet a nyugdíjalapba ma, akkor nincsenek nyugdíjas évei. Ha Magyarországon pl. 20 évet dolgozott, és önkéntesen bejelenti és befizeti, akkor az beleszámít a nyugdíjba. De onnan nem jön át semmi. Ez az EU-ban és Svájcban meg van szervezve. De se Magyarországra, sem Ukrajnára nem jellemző. Csehországgal van olyan megállapodás, hogy ha valaki Csehországban legálisan dolgozott, akkor Ukrajna beszámítja a nyugdíjba a cseh éveket. Ez országok közötti megegyezés. De Magyarországgal nincs ilyen szerződés. (tisztviselő, Foglalkoztatási Hivatal, Beregszász) #33 A nyugdíj rendezetlensége a jelenlegi helyzetben az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés hiányával összehasonlítva kétségtelenül kevésbé akut problémát jelent. Ez nem adhat azonban felmentést a rendezés halogatására. Amennyiben a jogi keretek valóban biztosítottak (amit nem e kutatás hivatott elbírálni), akkor különösen kirívó ezek be nem tartása, ráadásul az érintettek érdekeivel homlokegyenest ellenkező módon. A magyar fél további feladata legalább is a hatékony kommunikáció biztosítása, és az érdekvédelem támogatása lenne Tájékozottság A kutatás alapján jól kidomborodik, hogy a magyarországi ukrán munkavállalók ismeretei igen hiányosak mind a hivatalos munkavállalás, de még inkább a kötelező vagy lehetséges juttatások, kötelezettségek illetve jogosultságok terén. Jól szemlélteti a kialakult helyzetet a külföldiekre vonatkozó előírásokra irányuló kérdés. Az erre adott válaszokból kiderül, hogy Magyarországra érkezésükkor az ukrán állampolgárok mindössze 34%-a rendelkezik elégséges ismeretekkel az itteni előírásokról legalábbis saját megítélésük alapján. Hasonló arányban voltak tudomással a megkérdezettek a hivatalos tennivalókról. 45. tábla Voltak ismeretei a külföldiekre vonatkozó előírásokról? N % Nem 47 20,2 Kevés ,5 Elegendő 80 34,3 Együtt ,0 Többen (50% körül) rendelkeztek elegendő ismerettel a szállás-, bér- és munkakörülményekről, munkalehetőségekről. 71

19 Az eddigi elemzés is jelzi, hogy a valós helyzet a jogi és szociális kérdések vonatkozásában rosszabb, mint a mindennapi érdekérvényesítési képességben. A külföldi munkavállalás sajátos állampolgári kultúrát, jártasságokat igényel. A magyar diplomácia sokat tehet még a jobb tájékoztatásért ezen a téren. 72

20 8.INTEGRÁCIÓ, DISZKRIMINÁCIÓ Az migránsok integrációját Magyarországon sem a közvélemény, sem a döntéshozók nem kezelik prioritásként. A migráció szabályozásának jogi keretei kiépültek, de a bevándorlók integrációjára irányuló kormányzati stratégia hiányzik. Nincs olyan stratégia sem, amely a munkaerő-piaci szükségletekre reagálva segítené a migránsok magyarországi munkavállalást. A közvélekedés nem sorolja a migrációt a magyar társadalom legfontosabb problémái közé, a migránsokkal kapcsolatos hazai lakossági véleményekben sem, a nyitottság sem a befogadás nem jellemző attitűd. A TÁRKI 2009-es vizsgálata szerint a megkérdezettek egyharmada tekinthető nyíltan idegenellenesnek (ők azt szeretnék, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát ), 10 százalék idegenbarát (szerintük minden menedékkérőt be kell fogadni ). A magyar politikai folyamatok és az Európában tapasztalható tendenciák ellenére az utóbbi pár évben nem nőtt számottevően az idegenellenes attitűd a magyar lakosság körében. Mint az ábrán látható, a rendszerváltást követően az idegenellenesség mértéke a kezdeti alacsony szintről gyorsan nőtt 1995-ig, majd némi ingadozás után 30% körül stabilizálódott. 6. ábra Az idegenellenesek, az idegenbarátok és a mérlegelők aránya 1992 és 2009 között (%) Forrás: TÁRKI

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Mikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek

Mikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek Mikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek A kérdőívre a válaszadás önkéntes, az egyes kérdésekre külön-külön is lehetőség

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni (%):

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni (%): A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni (%): Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 16.4.2012 2011/0269(COD) MÓDOSÍTÁS: 13-26 Véleménytervezet Vilija Blinkevičiūtė (PE483.818v01-00) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási

Részletesebben

Öngondoskodás kutatás. Allianz Hungária Zrt. 2017

Öngondoskodás kutatás. Allianz Hungária Zrt. 2017 Öngondoskodás kutatás Allianz Hungária Zrt. 2017 Tartalom 1 Összefoglaló 2 Kilátások és bizalom a piaci szereplőkben 3 Öngondoskodás tervezése 4 Öngondoskodás kezdete 5 Nyugdíjas évek 2 Összefoglaló A

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában 50 év feletti álláskeresők körében végzett kérdőív alapú felmérés, a Sikerünk kulcsa a tapasztalat ( EOS) című EU-projekt részeként

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek

Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek című kutatási projekt TÁMOP -5.5.5/08/1-2008-0001 ROMA ALMINTA KÉRDŐÍV A

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni (%):

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni (%): A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni (%): Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élő munka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Oktatási, továbbképzési útmutatás

Oktatási, továbbképzési útmutatás Oktatási, továbbképzési útmutatás Vállságtól napjainkig (2010. április) a foglalkoztat számának alakulása A válság a legnagyobb mértékben a fizikai munkaerőt igénylő ágazatokat sújtotta, így a feldolgozóipart

Részletesebben

! "! # $ $ % " $ & "

! ! # $ $ %  $ & ! "! # $ $% " $ & " 60 50 40 30 20 10 0 1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 % A mezgazdaságban dolgozók

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

A BEVÁNDORLÁS- ILLETVE MENEKÜLTKÉRDÉSBEN KIALAKULT TÁRSADALMI VÉLEMÉNYKLÍMA VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON 2015-BEN

A BEVÁNDORLÁS- ILLETVE MENEKÜLTKÉRDÉSBEN KIALAKULT TÁRSADALMI VÉLEMÉNYKLÍMA VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON 2015-BEN A BEVÁNDORLÁS- ILLETVE MENEKÜLTKÉRDÉSBEN KIALAKULT TÁRSADALMI VÉLEMÉNYKLÍMA VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON 1-BEN GLOBÁLIS MIGRÁCIÓS FOLYAMATOK ÉS MAGYARORSZÁG - KIHÍVÁSOK ÉS VÁLASZOK LAJTAI MÁTYÁS ÉS NAGY DÁNIEL

Részletesebben

Migrációs adatrendszerek Magyarországon és a Munkaerő Felvétel a migráció-kutatásban

Migrációs adatrendszerek Magyarországon és a Munkaerő Felvétel a migráció-kutatásban Migrációs adatrendszerek Magyarországon és a Munkaerő Felvétel a migráció-kutatásban Gárdos Éva Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei 2014. október 22. Jointly

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek

Részletesebben

Juhász Judit Csatári Ferenc Makara Eszter. Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon

Juhász Judit Csatári Ferenc Makara Eszter. Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon Juhász Judit Csatári Ferenc Makara Eszter Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon Kutatási összefoglaló Panta Rhei Társadalomkutató Bt. Kutatásvezető: Juhász Judit A kutatást az Országos Foglalkoztatási

Részletesebben

Készítette: Lovász Anna. Szakmai felelős: Lovász Anna június

Készítette: Lovász Anna. Szakmai felelős: Lovász Anna június NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében Budapest, 2016. június Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5)

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) SZOCIO-DEMOGRÁFIAI FÓKUSZ Gazdasági és társadalmi rész Brüsszel, 2013. augusztus Mintavételi kör: Népesség:

Részletesebben

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 142. szám

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 142. szám A BIZOTTSÁG 1251/70/EGK RENDELETE a foglalkoztatás megszűnését követően a munkavállalóknak a fogadó tagállam területén maradásának jogáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, tekintettel az Európai Gazdasági

Részletesebben

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei Lakossági véleményfeltárás A pályakezdők elhelyezkedési esélyei 2014. április 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

A TÁMOP 5.5.1/A-10/

A TÁMOP 5.5.1/A-10/ Munkaerőpiaci profil az Észak-magyarországi régióban A TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért c. projekt

Részletesebben

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond Magyarországi HRH kutatási adatok Girasek Edmond EMK HRH kutatási aktivitások 2003. óta az egészségügyi emberi erőforrás kutatás fő profil Saját, hazai és nemzetközi HRH projektek Adatok és információk

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal foglalkoztatása Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem

Részletesebben

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás?

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Női vállalkozók Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig Horváth Anna SEED Alapítvány Vállalkozónői konferencia, Budapest, 2006. május 30. A vállalkozások

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú munkaerőpiaci

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA III. törvény 32/B valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendel

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA III. törvény 32/B valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendel EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSÍTÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY III. törvény 54. valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 50. Jegyzői hatáskör

Részletesebben

című kutatási projekt

című kutatási projekt Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek című kutatási projekt TÁMOP -5.5.5/08/1-2008-0001 LMBT ALMINTA KÉRDŐÍV A

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős

Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős Magyarország lakossága nyolc év alatt 2%-kal (215 ezer fővel) csökkent a KSH adatai szerint. (Amennyiben hozzávesszük az olyan külföldön élőket vagy

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

1./ A legkisebb bérek megállapításáról szóló évi Ajánlás (ILO 135. sz. Ajánlás, június 22., Genf)

1./ A legkisebb bérek megállapításáról szóló évi Ajánlás (ILO 135. sz. Ajánlás, június 22., Genf) Legkisebb munkabér megállapítása 1./ "A legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eljárásról szóló 1928. évi Egyezmény"(ILO 26. sz. Egyezmény, 1928. június 16., Genf) kihírdette: 1932. évi XIX. tv.

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Pályakövetés ben NAPPALI tagozaton végzettek kérdőívének kiértékelése. Készült: december 19. Készítette: Bognár Melinda felvételi üi.

Pályakövetés ben NAPPALI tagozaton végzettek kérdőívének kiértékelése. Készült: december 19. Készítette: Bognár Melinda felvételi üi. Pályakövetés 2007-ben NAPPALI tagozaton végzettek kérdőívének kiértékelése Készült: 2008. december 19. Készítette: Bognár Melinda felvételi üi. 1 1.) Pályakövetés során kiküldött levelek száma az egyes

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában

Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában Kínai álom - kínai valóság PPKE BTK Budapest 2014. november 22. Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában Csanádi Mária (MTA KRTK) Nie Zihan (BNU SEBA) Li Shi (BNU SEBA) Kérdések és hipotézisek Kérdések:

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élőmunka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

Javítjuk a javíthatót DIAGNÓZIS

Javítjuk a javíthatót DIAGNÓZIS Javítjuk a javíthatót DIAGNÓZIS A javítóintézeti neveltek munkaerőpiaci életútjának nehézségei Budapesti Javítóintézet 2016.április 6. KIK KERÜLNEK A JAVÍTÓINTÉZETBE? 12-21 ÉVES BŰNELKÖVETŐ FIATALOK: viselkedészavarral,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei A GVI elemzésében a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

1. ábra: A foglalkoztatottság aránya a nemek függvényében (%)

1. ábra: A foglalkoztatottság aránya a nemek függvényében (%) Fábián Gergely: A gazdasági aktivitás jellemzői - 2008 Arra a kérdésre, hogy Dolgozik-e Ön jelenleg a válaszadók 54.9 százaléka válaszolt igennel, és 45.1 százaléka nemmel. Bár kutatásunk módszertanilag

Részletesebben

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Külföldi és ezen belül román - állampolgárok a magyar munkaerőpiacon Uniós munkavállalók szabad mozgása magyar és román tapasztalatok Szeminárium Szeged, 2011.04.27-04.28. 04.28. Dr. Horesnyi Julianna

Részletesebben

Az Mt a alapján a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg.

Az Mt a alapján a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben - Nettó BÉRKALKULÁTO Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben, betegszabadság kalkulátor. A betegszabadság

Részletesebben

Új módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez. Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes

Új módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez. Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes Új módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes A 2016. évi mikrocenzus, kis népszámlálás Célja, hogy két népszámlálás között

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

SZERVEZETFEJLESZTÉS. 2. sz. melléklet

SZERVEZETFEJLESZTÉS. 2. sz. melléklet SZABADSZÁLLÁS VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 6080 Szabadszállás, Kálvin tér 1. Tel.: (06) 76-558-006; Fax: (06) 76-558-146 E-mail: szabadszallas@szabadszallas.hu www.szabadszallas.hu SZERVEZETFEJLESZTÉS

Részletesebben

Álláskeresés. Aktív. Passzív. Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása

Álláskeresés. Aktív. Passzív. Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása Aktív Passzív Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása Bejelentkeztem a munkanélküli központban szóltam anyámnak Megfelelő állásajánlat Jogi értelmezés

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

SE EMK Migrációs Kutatási Project. Célok:

SE EMK Migrációs Kutatási Project. Célok: SE EMK Migrációs Kutatási Project Célok: Átfogó vizsgálat Erőtér és dinamika részletes feltérképezése: folyamatában, reális adatok gyűjtésével Az adatok összefüggéseiben történő értékelése Az eredmények

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben