Juhász Judit Csatári Ferenc Makara Eszter. Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Juhász Judit Csatári Ferenc Makara Eszter. Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon"

Átírás

1 Juhász Judit Csatári Ferenc Makara Eszter Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon Kutatási összefoglaló Panta Rhei Társadalomkutató Bt. Kutatásvezető: Juhász Judit A kutatást az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatta Projektazonosító: OFA 8341/0021 Budapest, 2010

2 A kutatásban közreműködtek: Bezdán Györgyi Libertényi Ágnes Eszter Tóth Balázs Köszönetet mondunk mindazoknak, akik a témával kapcsolatos ismereteikkel, tapasztalatukkal kérdőívünkre adott válaszaikkal segítették kutatásunkat. 2

3 A KUTATÁS HÁTTERE, FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI Az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásának kérdései az EU bővítése, a gazdasági válság tapasztalatai és a két országban a közelmúltban végbement fontos politikai változások figyelembevételével újragondolást igényelnek. Az ukrán munkavállalók magyarországi jelenléte hazai szemszögből vitán felül jelentős munkaerő- és társadalompolitikai ügy, amely a két ország viszonyában és EU-s összefüggésekben is fontos szempont. Reméljük, hogy e tanulmány is segítséget nyújt a rendkívül összetett kérdéskör kiegyensúlyozott, tárgyszerű értelmezéséhez, és hozzájárulást jelent a munkaerő- és foglalkoztatáspolitikai stratégia, a migrációs politika és a társadalmi kohézióval összefüggő kérdések pontosításához. A kutatás idején körülbelül ukrán állampolgár (az összes Magyarországon legálisan dolgozó külföldi százaléka) dolgozott bejelentve Magyarországon. Szakértői becslések, s az általunk kérdezett munkavállalók szerint is a foglalkoztatott ukrán állampolgárok kb %-a feketén, bejelentés és a szükséges munkavállalási engedély nélkül dolgozik. Összesen tehát mintegy húszezer ukrán állampolgár jelenlétével számolhatunk a magyar munkaerőpiacon. A Magyarországon munkát vállaló ukrán állampolgárok döntő többsége Kárpátaljáról érkezik és magyar nemzetiségű. A két ország viszonylatában a migráció sajátos jellegű, magán viseli Magyarország és a határon túli magyar kisebbség viszonyának jellegzetes vonásait a magyar-magyar kapcsolat járulékos előnyeit csakúgy, mint a közép-keleteurópai térségben ma is uralkodó személyközi, informális kapcsolatok domináns szerepét. Kutatásunk feladata volt, hogy feltárja az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásának jellemzőit, várható alakulását és hatásait. Ezzel összhangban vizsgáltuk, milyen tényezők támasztják alá az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásának szükségességét, illetve hol beszélhetünk káros mellékhatásokról. A tanulmány összegzi az Ukrajnából kiinduló munkaerő-migrációt befolyásoló főbb történelmi, gazdasági, társadalmi és földrajzi feltételeket, a Magyarországon dolgozó ukrán munkavállalók munka- és életkörülményeit, demográfiai, nyelvi, foglalkozási, képzettségi összetételét, körvonalazza a konfliktusos elemeket. 3

4 A statisztikai adatok feldolgozása és az esettanulmányok alapján bemutattuk, hogyan változott az ukrán állampolgárok munkaerő-piaci jelenléte és szerepe az utóbbi néhány évben, vázoltuk, mik a várható tendenciák. Az érintett népesség körében végzett kérdőíves vizsgálat és mélyinterjúk segítségével feltérképeztük: a magyarországi munkavállalás motivációit, módját; az itt tartózkodás gazdasági, társadalmi és intézményes feltételeit; a bevándorlók életkörülményeit, tapasztalatait és konfliktusait; a munkáltatók és közvetítők jellemzőit; a munkavállalás hatását a küldő és fogadó ország gazdaságára, különös tekintettel a központi és az érintett határ menti régiókra; a magyarországi munkavállalás várható alakulását. Hipotéziseink szerint: Van és hosszabb távon is várható magyar munkaerő-piaci kereslet a vendégmunka iránt. Az ukrán állampolgárságú, döntő többségében magyar anyanyelvű és nemzetiségű munkaerő foglalkoztatása tartóssá vált, és a jövőben is fennmarad. Az ukrajnai munkavállalók alkalmazásában jelentős szerepet játszanak a hazai szakképzés hiányosságai, illetve az érkezők szaktudása, gyakorlata és rugalmassága és a magyar munkaerő immobilitása. A szabályozás változása, a (magyar és a román) EU-csatlakozás fontos tényező a munkaerő-piaci folyamatok alakulásában. Az ukrán állampolgárok foglalkoztatása hozzájárul a magyar gazdaság növekedéséhez. A Kárpátalján élő népesség magyarországi munkavállalásának alakulásában meghatározó a térség és általában Ukrajna gazdaságának sorsa. A gazdasági válság a kedvezőtlen munkaerő piaci hatásokon keresztül jelentősen csökkenti a munkavállalási migráció volumenét. A magyarországi ukrán állampolgárságú munkavállalók esetében jellemzően ideiglenes migrációról van szó A jelenség elsősorban a fővárost és annak környékét, illetve a határ menti régiókat érinti. Az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásának okai, ösztönzői Az ukrán állampolgárok külföldi így magyarországi munkavállalását a helyi munkalehetőségek szűkössége, az alacsony illetve bizonytalan ukrajnai fizetések ösztönzik. A kutatatás tapasztalatai a vonzó és taszító tényezők differenciálódását, a 4

5 specifikus magyarországi előnyök előtérbe kerülését és az elemi gazdasági kényszer magyarországi munkavállalásban játszott szerepének csökkenését jelzik. A küldő térség taszító tényezőinek szerepe az elmúlt évtized során lényegesen változott. Az elemi gazdasági kényszer, bár máig a legfontosabb indok, a többség számára immáron nem mindent felülíró meghatározó, a motivációk differenciáltabbá váltak. Ennek következtében a Magyarország tekintetében érvényesülő specifikus vonzó tényezők szerepe felértékelődött. A konkrét munkaajánlat ténye és mikéntje, amit a már meglevő magyarországi kapcsolatok erősítenek, a magyar nyelv ismerete párosulva egyéb idegen nyelv ismeretének hiányával olyan tényezők, amelyek az érintett kárpátaljai magyar népesség számára Magyarországot gyakorlatilag kizárólagos alternatívává teszik. Az Ukrajnából Magyarországra érkező munkavállalók körében az ukrán nyelv ismeretének hiánya a magyarországi munkavállalás egyik döntő tényezője. Munkakeresés, munkaközvetítés A munkakeresés még ma is csaknem kizárólag informális csatornákon zajlik. Gyakorlatilag megszűntek az emberpiacok, s kicsi a szerepük a többnyire nem legálisan működő közvetítőknek. A munkakeresés módja tükrözi a közép-kelet-európai térségben ma is uralkodó személyközi, informális kapcsolatok domináns szerepét. Tartózkodás hossza, letelepedés Az Ukrajnából érkezett munkavállalók jellemzően több éves időtartamra tervezik Magyarországi tartózkodásukat, de nem akarnak véglegesen letelepedni. A tíz évvel ezelőtti helyzethez képest változás, hogy az egy évnél rövidebb magyarországi tartózkodást tervezők aránya nagymértékben visszaesett, ezzel összefüggésben a Magyarországi tartózkodás átlagos hossza nőtt. Csökkent a szezonális munkára érkező, alacsony képzettségű, többnyire feketén foglalkoztatottak aránya, ugyanakkor növekedett a hosszú távra, de ideiglenesen érkezőké. A jelenleg Magyarországon dolgozók 40%-a maradna véglegesen. A kárpátaljai munkavállalók nem szakítják meg kapcsolatukat szülőföldjükkel, az ott tulajdonukban lévő ingatlanokat (lakás, föld) megtartják az esetleges hazatérés esetére. Legfőbb céljuk a jobb megélhetés, a család anyagi biztonságának megteremtése, vagy a viszonylag gyors pénzkereset, E célok elérése után tervezik a visszatérést. Ha mégis hosszú 5

6 távon maradnak, annak oka leggyakrabban az új család, vagy éppen az, hogy számításukat nem érik el, és az itt megkeresett kisebb mértékű többletjövedelemre folyamatosan szükség van. Földrajzi jellemzők Az ukrán munkavállalók legnagyobb része Budapesten dolgozik, a legálisan foglalkoztatottak több mint 80%-ának a főváros és környéke ad munkát. A jobb kereset és több munkalehetőség miatt a nagyobb távolság ellenére Nyugat-Magyarország is egyre kedveltebb célpont. A várakozásainkhoz képest a keleti határ mentén kevés az Ukrajnából érkező, s az ukrán állampolgároknak kiadott munkavállalási engedélyek száma is alacsony. Az engedélyek kis számát magyarázhatja az, hogy térségben jellemző mezőgazdasági munkák munkaerő-igényét a legritkábban elégítik ki regisztrált, bejelentett módon. De a kutatási tapasztalatok azt jelzik, hogy összességében is kevés kárpátaljai jelenik meg a határhoz közeli területek munkaerő-piacán, az ukrajnai munkaerő illegális foglalkoztatása a határ menti térségben jelentősen csökkent. Ennek oka azonban csak részben a szabályok szigorítása és a rendészeti intézkedések sikere, elsősorban piaci folyamatok állhatnak a háttérben. A mezőgazdasági tevékenység jövedelmezősége a térségben különösen romlott az elmúlt egy-két évben. A kampánymunkát leginkább igénylő nagybani tevékenységek létalapját biztosító élelmiszer-feldolgozás visszaszorult, vagy súlypontjuk éppen az országhatáron túlra, Ukrajnába helyeződött át. Csökkent a napszámosok iránti igény, s a rugalmas kínálat ehhez igazodott. A régióban dolgozó ukrajnai munkavállalók számának csökkenéséhez hozzájárul, hogy az ingázó jellegű migráció visszaszorult, mert a munkavállalóknak a vízumszabályok miatt a közelség ellenére sincs módjuk gyakran hazautazni. A térség mezőgazdaságának bérszínvonala viszont túlságosan nyomott ahhoz, hogy a tartózkodás pluszköltségeit fedezze. Fogalakozás, munkahely A kérdőívvel megkérdezett Ukrajnából érkező munkavállalók között az építőiparban dolgozók aránya a legnagyobb, több mint kétszer akkora, mint az összes foglalkoztatott körében. Csaknem ilyen magas a kereskedelemben dolgozók aránya (18%), viszont a magyar gazdaságra általában jellemzőnél kisebb részük dolgozik az iparban (20%). Jellemző, hogy 6

7 kisebb méretű munkahelyeken dolgoznak honfitársaikkal, földijeikkel együtt, azaz körükben a tradicionálisabb formák, a periférikusabb munkaerő-piaci helyzet az általános. Képzettség, iskolai végzettség Kedvezőbbé vált az elmúlt években a Magyarországon dolgozók iskolai végzettség szerinti összetétele. A hazánkban dolgozó ukrán állampolgárok a rendelkezésre álló statisztikák és a saját felmérésünkre kapott válaszok alapján magasabban képzettek, mint a magyarok. A válaszadók csaknem egyharmada felsőfokú végzettségű, míg az összes foglalkoztatott közül csak minden ötödik, a mintába kerültek több mint fele középiskolát végzett, míg az aktív népesség alig több mint egyharmada. A megkérdezettek többsége fizikai foglalkozású, háromnegyedük rendelkezik valamilyen szakképesítéssel. Az elmúlt évek pozitív tapasztalata, hogy a végzett munka és a szakképzettség közelíteni látszik egymáshoz. Szakmastruktúra, hiányszakmák Az ukrán állampolgárok foglalkoztatása az építőipar területén alapvetően a magyar szakmastruktúra hiányosságaiból fakadó keresletre reagál, a gazdaság más szektoraiban az igény több, sajátos okra vezethető vissza. Az ukrajnai munkaerőt leginkább felszívó ágazat az építőipar nem kérdéses, hogy kevesebb a hazai kőműves, mint amennyire szükség lenne. Több hiányszakmákban az ukrajnai munkavállalók foglalkoztatásának akadálya az hogy a megfelelő végzettség illetve szaktudás meglétének egyértelmű felmérésére nincs mód. Bérek A Magyarországon elérhető magasabb jövedelem a munkaerő-migráció legerősebb motívuma. Ez Kárpátalján erős családi, rokoni szolidaritással, az otthon maradottak iránti kötelezettségvállalással párosul. A kutatásunkban megkérdezettek átlagosan havonta nettó forintot keresnek. Két-háromszor annyit, mint amit Ukrajnában kereshetnének. Ebből a pénzből az otthon maradottakat is tudják támogatni. 7

8 Az elmúlt években a bérkülönbségek jelentősen csökkentek. A kutatásunkból kibontakozó összkép az egy évtizeddel korábbi helyzethez képest jelentős kedvező változást jelez: a munkaerő-piaci versenybérek előtérbe kerülését és a diszkrimináció visszaszorulását a bérek vonatkozásában. Kisebb, vagy egyáltalán nincs bérkülönbség szakképzettek között, különösen igaz ez a hiányszakmákra. A munkaerőpiac egyes periférikus és egyre szűkülő szegmenseiben azonban továbbra is gyakran jelentősek a bérkülönbségek Az otthonmaradtak támogatása családi állástól függetlenül jellemző. Fiatalok segítik a szülőket, házastársak egymás rokonait. A Magyarországon elérhető magasabb jövedelem motivációja erős családi, rokoni szolidaritással, az otthon maradottak iránti kötelezettségvállalással párosul. A megkérdezettek átlagosan forintot, keresetük 17%-át hazaküldték. Az ideiglenesen tartózkodók csaknem havi 30 ezer forintot, fizetésük negyedét küldték haza, ami egy ukrajnai átlagkereset 80%-a. Ez a tény önmagáért beszél. Feketemunka Ma Magyarországon az ukrán állampolgárságú munkavállalók 40-45%-a, körülbelül fő bejelentés, engedély nélkül dolgozik. A fekete foglalkoztatás meghatározó motivációját a munkáltató és a munkavállaló számára is a közterhek elkerüléséből fakadó rövidtávú anyagi előnyök jelentik, de gyakori az is, hogy az adminisztratív nehézségek miatt marad el az engedélykérés. A feketemunka leginkább az építőiparban, mezőgazdasági idénymunkáknál, háztartásokban és a szezonális és alkalmi munkáknál jellemző. A feketemunka arányának növekedése úgy tűnik megállt. A bejelentés nélkül végzett munka továbbra is jelentős, de súlya valamelyest csökkent. A fekete foglalkoztatás a munkavállalót kiszolgáltatottabbá teszi. A feketemunkát végzők keresete, feltételezésünkkel ellentétben alig különbözik a hivatalosan, bejelentve dolgozók nettó keresetétől, sőt az illegálisan dolgozó képzetlen munkások kevesebbet keresnek, mint adózó társaik. Mégis, a válaszadók többsége úgy gondolja, hogy a feketemunka inkább előnyökkel jár. Ezt a magas adók és járulékok elkerülésével megkereshető magasabb bérekkel magyarázzák. Az orvosi ellátás és a nyugdíj hiányát, a nagyobb kiszolgáltatottságot és a kiutasítás nagyobb kockázatát tekintik a legfontosabb hátránynak. 8

9 Élet- és munkakörülmények A Magyarországon dolgozó ukrán állampolgárok élet- és munkakörülményeivel, szociális helyzetével kapcsolatban ellentmondásos a kép, számos kedvezőtlen jelenséget is tapasztaltuk: jellemző a hosszabb, a foglalkoztató igényeihez alkalmazkodó munkaidő, esetenként keményebb munka, rossz körülmények között. Jellemző a hosszabb, a foglalkoztató igényeihez alkalmazkodó munkaidő, esetenként keményebb munka, rossz, a normáknak, elvárásoknak sokszor a biztonsági követelményeknek sem megfelelő körülmények között. Az Ukrajnából érkezett munkavállalók élet- és munkakörülményei általában elmaradnak a Magyarországon az alsó és középrétegekre jellemzőtől. A hosszú munkaidő vállalására való nagyobb hajlandóság és a munkáltató igényeihez való rugalmas alkalmazkodás a külföldi munkaerő alkalmazásának leggyakoribb ösztönzői. Az ukrajnai munkavállalók magyarországi lakáskörülményei egyértelműen visszaesést jelentenek az otthoniakhoz képest. A lakásviszonyok erőteljes takarékossági törekvést jeleznek, a megtakarítás prioritását a lakással kapcsolatos kiadásokhoz képest Egészségügyi ellátás, nyugdíj Az Ukrajnából származó munkavállalók szociális biztonsága nem kielégítő. Nem megfelelő az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, annak szabályozása a bejelentve dolgozóknál is rendezetlen. Sokan tájékozatlanok, nem ismerik az eljárásokat, teendőket, nem tudják hova menjenek. A munkavállaló gyakran azért nem veszi igénybe az orvosi ellátást, mert fél, hogy a munkától való távolmaradással kockáztatja állását. Magyarországi Rövidebb idejű, illetve szezonális magyarországi munkavégzéskor még ha fizetik is a járulékokat, esély sincs az itteni ellátások igénybevételére. A nyugdíjjogosultság terén a teljes zavar, információhiány a jellemző. Sem a munkavállalók, sem a foglalkoztatók, és gyakran a hivatalos szervek sincsenek tisztában a szabályozással, a jogosultság feltételeivel, a két ország közötti beszámítási rendszerrel. Ha egy ukrán állampolgár hazánkban bejelentve dolgozott, a ledolgozott idő függvényében nyugdíjjogosultságot szerez. Erről azonban az érintettek általában nem tudnak. E tarthatatlan helyzet feloldása érdekében magyar részről is tájékoztatást elősegítő lépéseket kell tenni. 9

10 A feketén foglalkoztatott ukrán állampolgárok számára a szociális biztonság alapfeltételei is hiányoznak. Akik számára a létfenntartási kényszer a magyarországi munkavállalás legfontosabb ösztönzője, azok kiszolgáltatottabbak, gyakori a kizsákmányolás, emberhez méltatlan élet- és munkakörülmények elfogadása, egészségügyi kockázatok vállalása, a minimális szociális biztonságról való lemondás. Diszkrimináció A Magyarországra érkezőket elsősorban a munkakeresésnél és a hivatalos helyeken éri hátrányos megkülönböztetés. Míg a munkahelyeken az elmúlt tíz évben jelentős javulás volt tapasztalható e téren, a hivatalokban és a munkakeresés terén nem. A magyar származású munkavállalókat jóval kevésbé fogadja ellenséges, kirekesztő attitűd, mint a más etnikumúakat. Ez azonban önmagában nem jelenti, hogy integrációjuk akadálymentes lenne. A magyarországi munkavállalással járó gondok, sikerek és kudarcok értékelése A válaszadók a legfontosabb problémaként a család hiányát élik meg, ezt követi az anyagi bizonytalanság és a magyarországi migránsok helyzetét jól jellemző specifikus gondok, mint a nehézkes ügyintézés, gondoskodás az otthon maradottakról. Viszonylag sokan említik problémaként, de kevesek szerint tartozik a legfontosabbak közé az, hogy túl sokat kell dolgozni és kevés a szabadidő. Az ukrán munkavállalók számának várható alakulása Az ukrán állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának alakulásában szerepet játszott a vonatkozó szabályok változása, a vízumkötelezettség bevezetése, az Európai Unióhoz való csatlakozás, melyet ukrán-magyar viszonylatban a munkavállalás megugrása, egyben az egyéb célú tartózkodás csökkenése jellemez, legújabban pedig a gazdasági válság. Az ukrán és a magyar gazdaság így a munkaerőpiac is szorosan kötődik a globális gazdaság egészéhez. Az európai- és a világgazdaság változásai komplex módon, de nem egyformán érintik a két országot, változást generálva egyúttal a munkaerő-migráció folyamataiban is. A gazdasági válság módosította az eddig érzékelhető trendeket, de bizonytalan, hogy a recesszió hatásai pontosan milyen irányúak, mélységűek, és időben hogyan alakulnak. Ebből 10

11 adódik, hogy a migráció várható alakulására legfeljebb óvatos és bizonytalan előrejelzést tudunk megfogalmazni. Tekintve, hogy elsősorban kárpátaljai magyarokról van szó, már a közösség szerény mérete miatt sem fenyeget az a veszély, hogy az országnak kezelhetetlen tömegű bevándorlóval kellene szembenéznie. A kérdőívek és az interjúk alapján az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalása a válság (és elsősorban az építőipar beszűkülése) nyomán visszaesett. Kutatási eredményeink arra utalnak, hogy rövid- és középtávon, a válságot követően, az ukrajnai munkavállalókat foglalkoztató ágazatok feléledésével az Ukrajnából érkező munkavállalók számának enyhe növekedése várható, hosszú távon viszont feltehetően fokozatos, mérsékelt csökkenéssel kell számolni. Hosszú távon az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalása kevésbé a mai egyéni, emberi szándékoknak, mint a gazdasági helyzet alakulásának, Ukrajna Uniós tárgyalásainak, a két ország gazdasági közeledésének és migrációs stratégiájának függvénye. Az biztos, hogy az ukrán állampolgárok magyarországi foglalkoztatása tartóssá vált és a közeljövőben csakúgy, mint középtávon fennmarad. A gazdasági különbségek mérséklődésével és az Ukrajnai politikai környezet változásával a foglalkoztatottak számának enyhe csökkenése valószínűsíthető. Szabályozás Ukrajna maradt az egyetlen vízumköteles szomszédos ország, ahonnan jelentős munkavállalási célú bevándorlást tapasztalható. Ukrajna és így a kárpátaljai magyarok helyzete tehát mind a szabad mozgás, mind a munkavállalás tekintetében azáltal lett speciális, hogy a szabályzók nem változtak, míg más országokkal és állampolgárokkal szemben jelentős enyhítések léptek életbe. Az ukrajnai munkavállaló migránsok tehát jelentős versenyhátrányba kerültek. Ráadásul a bürokratikus gyakorlat, miszerint csak olyan munkahely tölthető be külföldi munkavállalóval, ahová magyar jelentkezőt nem találnak, késlekedést okoz a foglalkoztatásban. Ez vagy eltántorítja a munkaadókat a külföldiek foglalkoztatásától, vagy a fekete foglalkoztatás irányába tereli őket. A kárpátaljaiaknak magyarországi munkavállalásukhoz kétszeresen kell szembenézniük a bürokratikus gépezettel. Az egyik oldalon ott a magyar állam (illetve a Schengeni Egyezménnyel az Európai Unió) támasztotta adminisztratív követelményeknek való 11

12 megfelelés kényszere, a másikon, az ukrajnai hivatali gyakorlat visszásságai. Előrelépést az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdése, az ukrán kormányzati gyakorlat minőségének javulása hozhat elsősorban, de a hazai jogszabályok korrekciója is szükséges. A jelenlegi diszkriminatív gyakorlat feloldása kívánatos nemzet- és munkaerő-politikai cél. Az Ukrajnából érkező magyar és nem magyar munkavállalók legalábbis ezek dokumentált része nem jelentenek potenciális feszültségforrást a magyar fogadó társadalom számára, munkaerő-piaci és társadalmi integrációs esélyeik hosszú távon is kedvezőek lehetnek. Az ukrajnai munkavállalók gazdasági szerepe A migráns munkavállalók részvétele nélkülözhetetlenné vált Magyarország gazdasági életében. A speciális szaktudású szakemberek, orvosok, ápolók vagy az alacsony státuszú szezonális és alkalmi munkások iránti kereslet nem lenne kielégíthető e pótlólagos munkaerő hiányában, így a termelés vagy ellátás jelenlegi szintje sem lenne fenntartható. Ez volt oka egyes vállalkozások Ukrajnába településének is. Az Ukrajnából érkező munkaerő alkalmazása a megfelelő helyeken magyar gazdasági érdek: jövedelmet generál, adóbevételt jelent, és hozzájárul a gazdasági növekedéshez. Ezt a hazai gazdasági élet szereplőinek álláspontja is alátámasztja. A szabályzórendszer egyébként is szükséges módosításakor a hatékonyság elemzésére alapozva arra kell törekedni, hogy a kedvező gazdasági hatások minél jobban érvényesüljenek. Magyarország demográfiai trendjeinek és munkaerő-piaci igényeinek ismeretében az ország érdeke egy átfogó európai stratégiába illeszkedő hosszú távú konstruktív migrációs politika kialakítása, amely a gazdasági és nemzetpolitikai érdekek mellett elősegíti az integrációt, és érzékeny az emberi jogokra. Ennek lényeges eleme az Ukrajnából érkező munkavállalók sorsa. 12

13 NÉHÁNY JAVASLAT A gyorsan változó körülmények között, a kutatás tapasztalatai alapján nem vállalkozhatunk az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásával kapcsolatos részletekbe menő ajánlások kidolgozására. Mégis fontosnak tartjuk, hogy néhány általánosabb javaslatot felvázoljuk. Ajánlásaink elvi kiindulópontja az, hogy a magyar kormánynak hosszú távú, átfogó politikát kell kidolgoznia a harmadik országokból érkezők munkavállalásának kérdéskörére. E politikai koncepciónak előítélet-mentesnek kell lennie, tényeken kell alapulnia, összhangban kell lennie az EU irányelveivel és az ide vonatkozó nemzetközi egyezményekkel. A hosszú távú politikának egy társadalmi integrációs és átfogó migrációs koncepció keretei közé illeszthető módon Magyarország, a magyar lakosság stratégiai érdekeiből kell kiindulnia. Figyelembe kell vennie a külföldiek magyarországi munkavállalásának hatását a magyar gazdaságra és társadalomra, de a küldő országra (esetünkben Ukrajnára és ezen belül Kárpátaljára) és magukra a migráns munkavállalókra is. Tekintettel kell lenni az etikai problémákra, az emberi jogokra. Az ukrán (és a szerb) állampolgárokra vonatkozó koncepció kialakításának lényeges eleme a nemzetpolitikai szempontok explicit megjelenítése. Magyarország és Ukrajna főbb érdekei hosszú távon egybeesnek a hazánkba irányuló munkavállalási célú migráció fenntartásában, és abban is, hogy az ne vezessen tömeges elvándorláshoz. Ezért mindkét ország sokat tehet. Vizsgálatunk alapján ukrán-magyar viszonylatban különösen a következő stratégiai elemek látszanak fontosnak: A magyar kormánynak explicit módon, a tények alapján, a hazai munkavállalók érdekeinek elsődlegességéből kiindulva kell az idevonatkozó gazdasági, munkaerőpiaci és szociális céljait megfogalmaznia. A külföldi így az Ukrajnából érkezett munkavállalók emberi és szociális jogait biztosító aktív érdekvédelmi rendszert kell kialakítani. A koncepciónak fejlesztésbarátnak kell lennie mind Ukrajna, mind Magyarország szemszögéből. 13

14 Szükség van a harmadik országokból Magyarországra érkező munkavállalók információs és monitorozási rendszerének jelentős fejlesztésére, és a jelenséggel kapcsolatos komplex gazdasági, társadalmi hatásvizsgálatokra. A szürke- és feketemunka visszaszorítása döntően nem migrációs kérdés, a harmadik országok munkavállalói szigorúbb szabályozására irányuló törekvések csak igen mérsékelt eredményt ígérnek. E téren a megfelelő hazai munkaerő-piaci szabályozás kialakítása és a megfelelő munkaerő-piaci feltételek megteremtése hozhat csak eredményt. Kutatásunk alapján a következő, közeljövőben megvalósítható gyakorlati teendők fogalmazhatók meg: A magyar-ukrán cselekvési tervben a két kormány soron következő tárgyalásai alapján kapjon nagyobb hangsúlyt a Magyarországon dolgozó ukrán állampolgárok kérdésköre. Ennek során különös figyelmet érdemel a diplomák, szakképzettségek ekvivalenciája, továbbá a kétoldalú szociális biztonsági egyezmény, tekintettel az e téren tapasztalható vizsgálatunkból is látható súlyos hiányosságokra. A Kárpátalján működő konzulátus és más magyar képviseleti szervek dolgozzanak ki célzott kommunikációs stratégiát a magyarországi munkavállaláshoz kapcsolódó jogokról és kötelezettségekről és a gyakorlati tudnivalókról. Kritikailag át kell gondolni a munkavállalási engedélyek kiadásának gyakorlatát a nagyobb fokú rugalmasság biztosítása érdekében, különös tekintettel a szezonális illetve alkalmi munkavállalásra. Az ukrán féllel közösen megoldásokat kell keresni a határ menti ingázó munkavállalás megkönnyítésére. Célzott támogatással kell ösztönözni a Magyarországon munkát vállaló ukrán állampolgárok érdekeinek védelmét segítő civil tevékenységet. El kell végezni a harmadik országokból érkező munkavállalók hazai szerepének komplex gazdasági-társadalmi hatásvizsgálatát. 14

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika szociális ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Külföldi és ezen belül román - állampolgárok a magyar munkaerőpiacon Uniós munkavállalók szabad mozgása magyar és román tapasztalatok Szeminárium Szeged, 2011.04.27-04.28. 04.28. Dr. Horesnyi Julianna

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

A statisztikai rendszer korszerűsítése

A statisztikai rendszer korszerűsítése Migráció és integráció Magyarországon A statisztikai rendszer korszerűsítése Gárdos Éva Szakmai főtanácsadó 2010. május 17. Transznacionalizmus és integráció Migráció Magyarországon a második évezred első

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2005 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/05 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

El lehet menni Négy nyomasztó grafikon a kivándorlásról

El lehet menni Négy nyomasztó grafikon a kivándorlásról 2014.10.15. El lehet menni Négy nyomasztó grafikon a kivándorlásról A kivándorlók 80 százaléka fiatal, az értelmiség, a magasan képzettek jó része búcsút int Magyarországnak. Nem igazán akarnak visszajönni.

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

! "! # $ $ % " $ & "

! ! # $ $ %  $ & ! "! # $ $% " $ & " 60 50 40 30 20 10 0 1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 % A mezgazdaságban dolgozók

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben

A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben Sansumné Molnár Judit ecomojud@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem VI. Magyar Földrajzi Konferencia Kockázat Konfliktus Kihívás

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon

Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon Juhász Judit- Csatári Ferenc Makara Eszter Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon Zárótanulmány Panta Rhei Társadalomkutató Bt. Kutatásvezető: Juhász Judit A kutatást az Országos Foglalkoztatási

Részletesebben

Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon

Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon Juhász Judit- Csatári Ferenc Makara Eszter Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon Zárótanulmány Panta Rhei Társadalomkutató Bt. Kutatásvezető: Juhász Judit A kutatást az Országos Foglalkoztatási

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

Munkavédelem - kockázatértékelés

Munkavédelem - kockázatértékelés Munkavédelem - kockázatértékelés Simon Gábor államtitkár A munkavédelem mint érték és jövőkép A munkavállaló számára biztonságos és egészséges munkavégzés, hosszú távú munkavégző képesség mentális egészség,

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2006 Vezetői összefoglaló Az egészségügyi ágazat létszám- és bérstatisztika (nyilvántartási

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

Kulcsszavak: emberi erőforrás, ápolás, ápolóképzés, Németország

Kulcsszavak: emberi erőforrás, ápolás, ápolóképzés, Németország Prof. Holger Bonin Angelika Ganserer et al.: Nemzetközi munkaerőtoborzás a németországi ápolási ágazatban Bertelsmann Stiftung, Gütersloh, 2015 (76 p.) Kulcsszavak: emberi erőforrás, ápolás, ápolóképzés,

Részletesebben

A mikrovállalkozók tipikus foglalkoztatási problémája a szezonalítás: megoldás az alkalmi foglalkoztatás.

A mikrovállalkozók tipikus foglalkoztatási problémája a szezonalítás: megoldás az alkalmi foglalkoztatás. A mikrovállalkozók tipikus foglalkoztatási problémája a szezonalítás: megoldás az alkalmi foglalkoztatás. Nonprofit Munkaerő Közvetítő Iroda bemutatása Mikrovállalkozás, növekedés, foglalkoztatás, esélyteremtés

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

7.MAGYARORSZÁGI MUNKA- ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNYEK

7.MAGYARORSZÁGI MUNKA- ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNYEK 7.MAGYARORSZÁGI MUNKA- ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNYEK A Magyarországon dolgozó ukrán állampolgárok élet- és munkakörülményei erősen rétegzettek, bérezésük széles skálán mozog. Vannak, akik kiemelkedő körülmények között

Részletesebben

BUDAPEST. 2006. január 30.

BUDAPEST. 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte BUDAPEST 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte Mike Buckley Stratégiai és kampány igazgató A Fogyatékosság és Rehabilitáció Királyi Egyesülete

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Tájékoztató a munkaadói támogatásokról Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Szolgáltatások Lehetőségek munkaadók számára munkaerő-piaci információk nyújtása Közvetítés

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok trendek 1. táblázat: Havi bruttó átlagkereset régiónként... 32 Közelkép 1.1. táblázat: Foglalkoztatás a 15 59 éves, nem tanuló népességben különböző meghatározások

Részletesebben

A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe

A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe Budapest, 2012. október 30. A Budapest Bank a lakossági ügyfelek bankhűségének feltérképezése céljából évente

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond Magyarországi HRH kutatási adatok Girasek Edmond EMK HRH kutatási aktivitások 2003. óta az egészségügyi emberi erőforrás kutatás fő profil Saját, hazai és nemzetközi HRH projektek Adatok és információk

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági

Részletesebben

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK FVSZ Szakmai Nap és XXIV. Közgyűlés Budapest, 2013. május 15. A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK Dr. Farkas Éva A TÉMA KONTEXTUSA Az elmúlt 10 év eredményei Itt és most

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS:

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK TOVÁBB BŐVÜLŐ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója Ideje: Helye:

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

Kiss Adél. A tanulás esélyei 1

Kiss Adél. A tanulás esélyei 1 Kiss Adél A tanulás esélyei 1 A térségi jövőképről szóló Székelyföldi Foresight elemzésben az oktatás, a képzés illetve a továbbtanulás kérdése jelentős hangsúlyt kapott. A félperiferikus helyzet, valamint

Részletesebben

Miskolci Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 10671 fő

Miskolci Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 10671 fő Miskolci Egyetem Hallgatók Alapsokaság: 10671 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya ME-BBZI 10,1% 6,9% 22,4% 24,2% 25,2% 32,1% 22,6% 38,8% 50,0% Esetszám: 1564 Válaszadási ráta: 14,7%

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Magyarország

Vállalati kérdőív - Magyarország Vállalati kérdőív - Magyarország kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Bécs

Vállalati kérdőív - Bécs Vállalati kérdőív - Bécs kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy személyzeti

Részletesebben

Nonprofit szervezetek professzionalizációja a válság időszakában

Nonprofit szervezetek professzionalizációja a válság időszakában A gazdasági válság hatása a szervezetek működésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Gazdaság-és Jogtudományok Osztálya Gazdálkodástudományi Bizottság Budapest, 2012. november

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben