Biológiai-ökológiai problémák a fehér akáccal kapcsolatban
|
|
- Regina Törökné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet Biológiai-ökológiai problémák a fehér akáccal kapcsolatban BARTHA DÉNES Pusztavacs, szeptember 13.
2 Korábbi kutatások Bokor Rezső (1938) Fehér Dániel (1954, 1955) Fehér Dániel Bokor Rezső (1926) Gyurkó Pál (1955) Kecskés Mihály et al. (1961, 1962) Manninger Ernő (1960) Tuskó Ferenc (1956)
3 Az akáckérdés (1955) Béky Albert Fehér Dániel Fekete Zoltán Gyurkó Pál Keresztesi Béla Magyar Pál Ortutay Pál Roth Gyula
4 Év Terület (ezer ha) Területarány (%) ,2 2, ,3 9, ,6 10, ,2 10, ,0 18, ,7 22, ,2 23,9 1. táblázat Az akác területfoglalása 1885-től napjainkig
5
6 Nincs elég hely a magyar erdőgazdálkodásban az akác számára (ROTH GYULA, 1955) Erdőgazdasági tájcsoport Terület 1964 Tervezett Jelenlegi hektár I. Nyugat-Dunántúl II. Dél-Dunántúl III. Kisalföld IV. Dunántúli-khg V. Északi-khg VI. Nagyalföld Összesen táblázat Az akác tervezett és aktuális területfoglalása 1964-ben (Forrás: DANSZKY, 1964; illetve KH, 2011)
7 ESZTY 32,0% Klíma B 0,4% GYT 25,4% KTT 42,2% B GYT KTT ESZTY 1. ábra Az akác területének klíma szerinti megoszlása
8 Hidrológia TVFLN 91,6% TVFLN VÁLT SZIV IDŐSZ VIZB 0,0% FELSZ 0,1% ÁLLV 0,5% IDŐSZ 6,8% SZIV 0,3% VÁLT 0,7% ÁLLV FELSZ VIZB 2. ábra Az akác területének hidrológiai kategóriák szerinti megoszlása
9 Genetikai talaj-főtípus 0,1% 2,8% 0,0% Váztalajok 3,7% 1,3% Lejtőhordalék és öntéstalajok Kőzethatású erdőtalajok Barna erdőtalajok Csernozjom talajok 43,5% 45,3% Szikes talajok Réti talajok Láptalajok 1,8% 1,5% Mocsári és ártéri erdőtalajok 3. ábra Az akác területének genetikai talaj-főtípusok szerinti megoszlása
10 Fatermési osztály I 0,0% II 0,0% VI 2,9% III 4,6% V 54,8% IV 37,7% I II III IV V VI 4. ábra Az akác területének fatermési osztályok szerinti megoszlása
11
12
13 TERMŐHELYI VONATKOZÁSOK I. Az egyes termőhelytípus-változatokon alkalmazható célállományok táblázat alapján az akác létjogosultságát kizáró főbb termőhelyi tényezők Klíma: bükkös Hidrológia I.: változó, állandó, felszínig nedves, vízzel borított Hidrológia II.: szivárgó vizű Genetikai talajtípus I.: köves, sziklás váztalaj, nyers öntéstalaj, rendzina, erubáz, ranker, savanyú barna erdőtalaj, podzolos barna erdőtalaj, szikes talajok, lápos réti talaj, mohaláp talaj, rétláp talaj Genetikai talajtípus II.: agyagbemosódásos barna erdőtalaj
14 TERMŐHELYI VONATKOZÁSOK II. Létjogosult akác terület: ,9 ha 64,8 % Nem létjogosult akác terület: ,6 ha 35,2 % Nincs olyan termőhelyi kombináció, ahol ne lehetne őshonos fafajt választani!
15 Klíma Hidrológia Genetikai talajtípus Termőréteg vastagság Fizikai talajféleség Terület (ha) GYT TVFLN ABE MÉ V ,2 GYT TVFLN BFÖLD KMÉ V ,1 GYT TVFLN BFÖLD MÉ V ,4 GYT TVFLN RBE MÉ H ,5 KTT TVFLN FV SE V ,0 KTT TVFLN HH SE H ,0 KTT TVFLN HH KMÉ H ,3 KTT TVFLN BFÖLD KMÉ V ,6 KTT TVFLN RBE KMÉ H ,8 ESZTY TVFLN HH SE H ,2 ESZTY TVFLN HH KMÉ H ,2 ESZTY TVFLN HH MÉ H ,0 4. táblázat Az akác termőhelytípus-változatonkénti térfoglalása ha-nál nagyobb területi kiterjedésben
16 Tápanyagkérdés Fehér Dániel (1955) : Márpedig az erdő energetikájának egyik igen lényeges tétele az, hogy semmiből nem lehet a fák élő száraz anyagát előteremteni, mert ehhez tápanyagokra van szükség. Az akác pl. 25 éves vágásforduló mellett pontosan négyszer annyi ásványi tápanyagot használ fel testének a fel-építéséhez, mint a 100 éves vágásfordulóval kezelt kocsányos tölgy. minden olyan fafaj, amely az úgynevezett gyorsnövésű fafajok közé tartozik, egyúttal a talaj tápigényével szemben is nagyobb követelményeket fog támasztani.
17 Nitrogénkérdés Nitrogén dúsulás a feltalajban - N-gyűjtő baktérium (Rhizobium leguminosarum subsp. acaciae) - gyorsan bomló lombalom - nitrifikáló baktériumok
18 Nagyon sok jól tenyésző és optimális növekedésben lévő fa gyökérzetét tártam fel és mindenütt összefüggést találtam a fa növekedése és a gyökérgumócskák jelenléte között. Ahol az akác sínylődött, növekedésben elmaradt, ott sehol sem találtam gyökérgumócskát Bokor Rezső (1938)
19 Az akác rizoszférájának vizsgálata
20 Gyökérgümő vizsgálatok I. Helyszín: Ipoly-medence Fizikai talajféleség Átlagos szám (db) Átlagos felület (mm2) Átlagos tömeg (g) Homok ,7 2,0700 Vályog ,0 0,6647
21 Gyökérgümő vizsgálatok II. Helyszín: Ipoly-medence Termőréteg mélysége Átlagos szám (db) Átlagos felület (mm2) Átlagos tömeg (g) Középmély ,7 1,3514 Mély ,6 1,9584
22 Az akác sárgulása 1. akácos 2. akácos zöld folt sárga folt zöld folt sárga folt N (%) 0,26 0,11 0,28 0,11 P (mg/100g) 13,7 8 3,3 11,1 K (mg/100g) 21,7 23,7 8,3 8,3
23 Allelopátia vizsgálatok Juglon-index számítása
24 Allelopátia vizsgálatok Faj Juglon-index 1 g / 100 ml 5 g / 100 ml Erdei turbolya 0,81 1,04 Bükksás 0,80 0,77 Vérehulló fecskefű 0,78 0,94 Ragadós galaj 0,80 1,13 Egyvirágú gyöngyperje 0,80 0,86 Fekete bodza 0,79 1,03 Olocsány csillaghúr 0,79 0,80 Nagy csalán 0,86 0,97 Fehér akác 0,81 0,83 Selyemkóró 0,82 1,02 Japán keserűfű 0,95 1,06 Bíbor nenyúljhozzám 0,83 1,27 Magas aranyvessző 0,84 0,99
25 Az akác magbankja - Magbank o > t életképes mag o > milliárd db életképes mag - Termés- és magterjesztés o menetszél (utak, vasutak) o gépek (kerekeken, alkatrészeken) - Szkarifikálás o tüzek o taposás (gépek)
26 Az akác területfoglalása és területmegtartása 1. Táji léptékben 2. Állomány léptékben
27 Az akác spontán terjedése a Cserhátban (Tereske községhatár)
28 Az akác spontán terjedése a Cserhátban (Tereske községhatár)
29
30 Táji léptékű szukcessziós vizsgálatok a Cserhátban Őshonos fafajú, természetszerű erdők 9,2 % Őshonos fafajokkal, spontán erdősülő területek 0,3 % Akácosok 20,2 % Akácosodó területek 5,3 %
31 Táji léptékű szukcessziós vizsgálatok a Cserhátban
32
33
34 Miért okoz gondot az akác ökológai szempontból? Természetszerű élőhelyek (erdők és nem-erdők) területéből rendkívül jelentős területarányt foglal el Jelentős mértékben átalakítja a természetszerű erdei életközösségek összetételét (allelopátia és N-dúsulás) - A növény-, gomba- és állatvilágot megváltoztatja, elszegényíti - Az intenzív talajmunkák miatt elősegíti az özönfajok és a gyomfajok terjedését Jelentős mértékben átalakítja a természetszerű erdei életközösségek szerkezetét és dinamikáját
35
36 Miért okoz gondot az akác ökológai szempontból? Termőhelyét részlegesen átalakítja - Gyors mineralizáció - Patogén szervezetek elszaporodása a gyökérzónában Bizonyos tájakon a megmaradt természetszerű erdőfoltok elszigetelődnek, eltűnnek Az akác által elözönlött területeken (állomány és táj léptékben is) a regenerációs potenciál rendkívül alacsony
37 A fehér akác mint özönfaj? Mely erdészeti tájakban? Milyen termőhelytípus-változatokon? Milyen elhelyezkedésben? tömbösség üzemtervezett nem üzemtervezett védettség stb.
38 Párizs: Jardin des Plantes
39 Párizs: St. Julien-le-Pauvre templom
40 Párizs: St. Julien-le-Pauvre templom
41 Köszönöm a figyelmet!
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52 Erdészeti táj Akác Zöld juhar Amerikai kőris Kései meggy Nyugati ostorfa Ezüstfa Bálvány -fa Cserhát Börzsöny I. Nagyalföld II. Északi-khg III. Dunántúli-khg IV. Kisalföld V. Nyugat-Dunántúl VI. Dél-Dunántúl Összesen táblázat Az inváziós fafajok területe és területaránya néhány erdészeti tájban és az erdészeti tájcsoportokban (ÁESZ, 2006)
Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében
Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati
RészletesebbenTermőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén
Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén Készítette: Juhász Péter erdőmérnök jelölt Konzulens: dr. Kovács Gábor egyetemi docens Diplomavédés Sopron, 2006 A kutatás céljai: Termőhelyi jellemzők
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenA magyarországi termőhely-osztályozásról
A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
RészletesebbenMiért kell az erdők természetességével foglalkozni?
Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Standovár Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Előadás tartalma I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével?
RészletesebbenPataki Zsolt Szmorad Ferenc Tímár Gábor. Az Erdőtervezési Eszköztár bemutatása
Pataki Zsolt Szmorad Ferenc Tímár Gábor Az Erdőtervezési Eszköztár bemutatása Az eszköztár létrehozásának célja Fő célkitűzés: A Natura 2000 erdők erdőtervezési munkáinak támogatása -SAC és SPA területek
RészletesebbenA TALAJ. Talajökológia, 1. előadás
A TALAJ Talaj fogalma, fontosabb tulajdonságai Talajökológia, 1. előadás A talaj jfogalma A talaj a szilárd földkéreg legfelső (pedoszféra, 5 m vastagság), laza, termékeny takarója. Háromfázisú, heterogén,
RészletesebbenS Z I N T V I Z S G A F E L A D A T
S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai és vizsgáztatási
RészletesebbenSZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez
SZINTVIZSGA FELADAT a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez Érvényes: 2013. szeptember 1-től, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai
RészletesebbenTavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai
Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj
RészletesebbenSZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez
SZINTVIZSGA FELADAT a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez Érvényes: 2013. szeptember 1-től, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354
Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu
RészletesebbenBEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.
SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon
A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos
RészletesebbenHOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése
Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése HOMOKTALAJOK Gödöllő, 2015.03.02. Szabóné Kele Gabriella Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű
RészletesebbenA NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy
RészletesebbenLáptalajok. telkesített láptalajok
Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Láptalajok felláp síkláp telkesített láptalajok Láptalajokról általában Az ország legkisebb elterjedéső
RészletesebbenA mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
RészletesebbenPatocskai Z. Bidló A.- Kovács G. Heil B.
Patocskai Z. Bidló A.- Kovács G. Heil B. Az erdészeti termőhelyi tényezők és a fatermőképesség közötti kapcsolat számszerű meghatározása NYME NTI Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék, Sopron 9400 Sopron,
RészletesebbenAlkalmazástechnikai fejlesztések az invázívnövényirtásban. 2013. 10. 14.-15. Szakmai szeminárium
Alkalmazástechnikai fejlesztések az invázívnövényirtásban 2013. 10. 14.-15. Szakmai szeminárium Kémiai kivitelezések probléma a szelektív hatóanyagok hiánya ill. korlátozott alkalmazhatósága Endoterápiás
Részletesebben4. Tematikus csoport: Termőhely változásának hatása a fatermésre
4. Tematikus csoport: Termőhely változásának hatása a fatermésre Koordinátor: Bidló András Sorszám Cím Résztvevő intézmények D.1 Az erdőállományok növekedésmenetének és NymE EVGI természeti kockázatainak
RészletesebbenAz erdei avar széntartalmának becslése
Az erdei avar széntartalmának becslése Führer Ernő NAIK ERTI Szeminárium 3. Sárvár, 215. november 19. globális klímaváltozás TERMŐHELY- VÁLTOZÁS klímaparaméterek változása termőhelyi feltételek változása
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenÖzönnövények problémája a Duna-Ipoly NP Ig. területén 1. Elterjedési viszonyok
Özönnövények nyek problémája és kezelése a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Natura 2000 területein Sipos Katalin (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) g) Özönnövények problémája a Duna-Ipoly NP Ig.
RészletesebbenA magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése
A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarországon csak néhány hektár Cedrus
RészletesebbenAz özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében
Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Fenntartható tájhasznosítás a Peszér-adacsi réteken Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Miről lesz
RészletesebbenBálványfa, művelési ágak, herbicidek
Bálványfa, művelési ágak, herbicidek 2013. október hó 14-15. napja BUGYI Ki minek nem mestere, hóhéra az annak! Szabó Roland Növényvédelmi szakmérnök, gyombiológus Szakmai és termék manager 30/407-9415
RészletesebbenA NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI
A NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI MAGYAR IGAZSÁGÜGYI AKADÉMIA BUDAPEST 2019. MÁRCIUS 28. Készítette: Dr. Kovács Attila Tvt. 60. AZ ÜGYÉSZ SZEREPE A TERMÉSZETVÉDELEMBEN
RészletesebbenTAPASZTALATAI SZÁRAZ HOMOKI TERMŐHELYEKEN
GYÖKÉRFELT RFELTÁRÁSOK TAPASZTALATAI SZÁRAZ HOMOKI TERMŐHELYEKEN Csiha Imre Keserű Zsolt Kamandiné Végh Ágnes Rásó János Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi i Kísérleti K Állomás Homoki erdőssztyepp-tölgyesek
RészletesebbenErdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben
Erdő-víz Veled, vagy nélküled Erdők a nagyvízi mederben Magyar Hidrológiai Társaság Vándorgyűlése Szombathely, 2015.06.01-03. Az erdő fogalma Az erdőtörvény szerint: 6. (1) E törvény alkalmazásában erdő:
Részletesebbenterület biológiai sokfélesége. E fajok használatával tehát közvetett módon is növelhető a biztosítanak más őshonos fajok számára.
Mi az a Natura 2000? Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy összefüggő, európai ökológiai hálózat. Célja, hogy természetes élőhelytípusok, vadon élő állat-, illetve növényfajok megóvásán keresztül
Részletesebben19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről
19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/848/2008. Tervezet a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,
RészletesebbenAz erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére
Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenKiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program
Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program Csóka Annamária projektvezető Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Szárazgyepek helyreállítása
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
RészletesebbenTervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
RészletesebbenSZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez
SZINTVIZSGA FELADAT a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez Érvényes: 2013. szeptember 1-től, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai
RészletesebbenA MEZİGAZDASÁGI TALAJÉRTÉKELÉSI RENDSZER ERDÉSZETI ADAPTÁLÁSA. Dr. Führer Ernı - Dr. Járó Zoltán
1 A MEZİGAZDASÁGI TALAJÉRTÉKELÉSI RENDSZER ERDÉSZETI ADAPTÁLÁSA Dr. Führer Ernı - Dr. Járó Zoltán A gazdaságtalan, gyenge és rossz termelékenységő szántók erdıként való hasznosítása a mezıgazdaságnak és
RészletesebbenERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE
ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE #03. Az erdők természetességének vizsgálata Dr. Katona Krisztián SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet 1 A középeurópai természetes erdődinamika modellje TERMERD (BARTHA DÉNES, BÖLÖNI
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
RészletesebbenNyugat-Magyarországi Egyetem
Nyugat-Magyarországi Egyetem Doktori (Ph.D) értekezés tézisei FAFAJ-ÖSSZEHASONLÍTÓ KÍSÉRLETEK ÉRTÉKELÉSE Kondorné Szenkovits Mariann Sopron 2007 Doktori Iskola: Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási
RészletesebbenA potenciális természetes erdőtársulások és az aktuális faállománytípusok összevetése országos szinten
4. évfolyam 1. szám 2014 7 21. oldal A potenciális természetes erdőtársulások és az aktuális faállománytípusok összevetése országos szinten Bartha Dénes 1, Korda Márton 1, Kovács Gábor 1 és Tímár Gábor
RészletesebbenVIZSGÁLATI EREDMÉNYEK
A műtrágyázás üzemi számításának menete 1. A gazdaság (tábla) talajtípusának meghatározása és szántóföldi termőhelyi kategóriákba sorolása 2. A táblán termesztendő növény termés-mennyiségének mennyiségének
RészletesebbenA fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) hazai helyzetének elemzése
A fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) hazai helyzetének elemzése Összeállította: DR. BARTHA DÉNES egyetemi tanár (NYME, Sopron) DR. SZMORAD FERENC tudományos munkatárs (ELTE, Budapest) DR. TÍMÁR GÁBOR
RészletesebbenA Közép-Tiszán elhelyezkedő napos elöntésű erdők természetes felújítása bontóvágással
A Közép-Tiszán elhelyezkedő 40-60 napos elöntésű erdők természetes felújítása bontóvágással Szilágyi Annamária Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 7179,5 km 2 vagyonkezelője KÖTIVIZIG Tisza magyarországi
RészletesebbenA HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN
Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG
RészletesebbenTímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem
Tímár Gábor Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság Kenderes Kata Eötvös Loránd Tudományegyetem A kritériumok szerepe a természetesség alakulásában avagy Mi rejtőzik az átlagok mögött? Célok, kérdések
RészletesebbenMennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Szent László Gimnázium Természettudományos Önképzőkör 2011. november 17. Ökológiai
RészletesebbenBiomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László
Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Megújuló energiatermelés hazai lehetőségei Kiváló biomassza- és földhőtermelés
RészletesebbenA NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2012. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
RészletesebbenNatura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.
Natura 2000 fenntartási tervek készítése Honlap: www.bfnp.hu zalanatura2000@gmail.com Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Megyer Csaba osztályvezető Natura 2000 kijelölés, felmérések A
RészletesebbenA természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez
A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez Helyszín kor történet, üzenet társadalmi viszonyok, szereplők, szereplők közötti viszonyok, előfordulás,
RészletesebbenTájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető
Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások
RészletesebbenAkácosok 06_Akacosok.indd :15:32
Akácosok 06_Akacosok.indd 1 2011.05.30. 16:15:32 Akácosok A Pilisi Parkerdő Zrt. az Európai Unió által támogatott Parkerdő természetesen programja keretében jelentős természetvédelmi fejlesztéseket hajt
RészletesebbenFÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A főbb talajtípusok hatása a talajművelésre Előadás áttekintése Az egyes főtípusba tartózó mezőségi talajok erdőtalajok
RészletesebbenKérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető
Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ -gazdálkodás Nagy Gábor területi osztályvezető Mi is az erdő? Olyan szárazföldi környezeti rendszer, amelyben egymásra is tartós hatást gyakorló fák, cserjék, egyéb
RészletesebbenÉdes Márton és S. Ormos Eszter diplomamunkája
A Bakonyerdő Rt. Devecseri Erdészethez tartozó Kolontári erdőtömb megváltozott termőhelyi viszonyainak vizsgálata az elmúlt évek nagyobb arányú tölgypusztulásának függvényében Édes Márton és S. Ormos Eszter
RészletesebbenErdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje
Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje Jogosult Erdészeti Szakszemélyzet Általános Továbbképzése 2014.Október 21. Fahasználati műszaki átvételek
RészletesebbenS Z I N T V I Z S G A F E L A D A T
S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai és vizsgáztatási
RészletesebbenA Kisalföldi Erdőgazdaság területének vegetációja a millennium és a millecentenárium idején
A Kisalföldi Erdőgazdaság területének vegetációja a millennium és a millecentenárium idején Dr. Szodfridt István A millennium idején volt egykori vegetáció képét nagyon nehéz lenne pontosan felrajzolni,
RészletesebbenÖkológiai élőlényismeret 6. előadás. Invazív növények
Ökológiai élőlényismeret 6. előadás Invazív növények Az inváziós fajok kutatása Biológiai invázió: egy nem őshonos faj elterjedési területe és populációmérete adott tér- és időskálán monoton módon növekszik.
RészletesebbenFolyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben. Szmorad Ferenc (ANPI, 2009)
Folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben Szmorad Ferenc (ANPI, 2009) Az Aggteleki Nemzeti Park rövid bemutatása Szempontok és lehetőségek az erdők kezelésében Az
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván
RészletesebbenPest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes
Homokierdőssztyeppek speciális kérdései hatósági szempontból Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes Az erdészeti jogszabályi környezet 2009. évi XXXVII.
RészletesebbenErdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése Idegenhonos fafajok. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Forrás: TERMERD, Bartha et al. Őshonos és idegenhonos fafajú erdők természetessége különbözik Faállomány-összetétel természetessége
RészletesebbenMichéli Erika Szent István Egyetem Talajtani és Agrokémiai Tanszék
A talajképző kőzet szerepe a talajok képződésében és kialakult tulajdonságaiban Michéli Erika Szent István Egyetem Talajtani és Agrokémiai Tanszék AGRÁR - ÁSVÁNYVAGYON FÓRUM Gyöngyös, 2017. április 19
RészletesebbenGördülő Tanösvény témakör-modulok
Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,
RészletesebbenA Péczely-féle klímaosztályozás módosított alkalmazása az erdészeti gyakorlat számára
A Péczely-féle klímaosztályozás módosított alkalmazása az erdészeti gyakorlat számára Vig Péter, Király Géza, Rozovits Ferenc, Szalai Áron Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar VII. Erdő és klíma
Részletesebben1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya:
Helység: 8024 Felsőcsatár Tag: 24 Részlet: F Ügyszám: XVIII-G-001/11439/2010 Oldal: Gazdálkodó: 3202589 Grundmann József Részlet területe: 4,75 ha Erdészeti táj: Pinka-fennsík Elsődleges rendeltetés: Talajvédelmi
RészletesebbenAZ ERDŐK SZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA ÁLLOMÁNYTÍPUSOK ÉS FATERMESZTÉSI MUNKASZAKASZOK SZERINT
6..6 GÁSPÁR-HANTOS GÉZA AZ ERDŐK SZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA ÁLLOMÁNYTÍPUSOK ÉS FATERMESZTÉSI MUNKASZAKASZOK SZERINT Az erdőrendezés fejlesztése során arra törekszünk, hogy az üzemterv felsználói olyan adatokhoz,
RészletesebbenA D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA
A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György
RészletesebbenBükkös állományok szénmegkötési potenciálja a Mátrában. Összefoglalás. Summary. Bevezetés
Bükkös állományok szénmegkötési potenciálja a Mátrában Juhász Péter Bidló András Heil Bálint Kovács Gábor Patocskai Zoltán Nyugat-magyarországi Egyetem, KTI, Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék, 9400
RészletesebbenA Ravazdi Erdei Iskola oktatóközpontjának bemutatása víz- és talajvizsgálatok bemutató
A Ravazdi Erdei Iskola oktatóközpontjának bemutatása víz- és talajvizsgálatok bemutató Budapest, 2013. március 9. Lampert Bálint Halbritter András Kultúrtörténeti értékek Ravazdon és környékén Erdészeti
RészletesebbenA KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI
Dr. Szmorad Ferenc erdőmérnök, természetvédelmi szakértői tevékenységet végző egyéni vállalkozó A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22.
RészletesebbenINTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ
1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország
RészletesebbenVadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén
Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Szereplők, érdekcsoportok A problémákat csak
RészletesebbenSzigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha
Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület
RészletesebbenGyertyános - kocsánytalan tölgyesek
Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 400 600 m tszf. magasságban zonális, alacsonyabb térszineken is előfordul zárt völgyaljakban, északi lejtőkön Termőhely: Hűvös, párás mikroklíma, üde talajok, optimálisan
Részletesebben5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)
5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került
RészletesebbenMUNKAANYAG. Simonné Szerdai Zsuzsanna. Talajrendszertan. A követelménymodul megnevezése: Mezőgazdasági alapismeretek
Simonné Szerdai Zsuzsanna Talajrendszertan A követelménymodul megnevezése: Mezőgazdasági alapismeretek A követelménymodul száma: 3112-08 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-003-50 A TALAJKÉPZŐ
RészletesebbenDr. Kézdy Pál, Baranyai Zsolt Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
Inváziós fajok visszaszorításával kapcsolatos tapasztalatok homoki és vizes élőhelyeken, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén Dr. Kézdy Pál, Baranyai Zsolt Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
RészletesebbenVadontermő gyógynövények a hazai vegetációban
Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők
RészletesebbenFÖLDRAJZ OKTV 2008/2009. 2. Erdőgazdálkodás hazánkban
FÖLDRAJZ OKTV 2008/2009 2. Erdőgazdálkodás hazánkban Könyvek Az Alföld-fásítás aktuális kérdései : tudományos emlékülés Kaán Károly születésének 125. évfordulója alkalmából : Püspökladány, 1992. május
Részletesebben41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.
41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.
RészletesebbenA kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése
A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homoktalaj, erdőtalaj, desztillált víz, 0,02 m/m %-os
RészletesebbenErdőtermészetesség: kihívások és realitások
Erdőtermészetesség: kihívások és realitások BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2010 Fontosabb kezdeményezések Az európai erdők védelmével foglalkozó,
RészletesebbenA ZALAI FAÁLLOMÁNYOK MAGASSÁGI NÖVEKEDÉSÉNEK ÉS FATERMÉSÉNEK KAPCSOLATA A TERMÔHELYI TÉNYEZÔKKEL
4. évfolyam 2. szám 2 0 1 4 77 89. oldal A ZALAI FAÁLLOMÁNYOK MAGASSÁGI NÖVEKEDÉSÉNEK ÉS FATERMÉSÉNEK KAPCSOLATA A TERMÔHELYI TÉNYEZÔKKEL Illés Gábor 1, Kollár Tamás 1, Veperdi Gábor 2 és Führer Ernô 1
Részletesebben[~ ;l:~ ~ I Kor L~ ~ ~ Faké~et rés~et~n nö~%d0ék
Helység: IBócsa Tag: I 74 IRészlet: IB HRSZ: O2_5~/43~ Oldal: 172 Illetékes: Bács-Kiskun Megyei MqSzH Erd. q. Körzet: Kiskőrösi Gazdálkodó: Kiskunsáai Nemzeti Park Igazgatósága Tulajdonform. Allami tulajdon
RészletesebbenA jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon
A jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon Barna Tamás 1, KEFAG Rt. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarországon, a száraz termőhelyekre telepített feketefenyvesek
RészletesebbenBerente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet
Berente község talajtani viszonyai Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet VÁLTAKOZÓ AGYAG, MÁRGA ÉS HOMOK RÉTEGEK EREDETI HELYZETŰ MIOCÉN ÜLEDÉKSOR HOMOK VÁLTAKOZÓ
RészletesebbenGöd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról
Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról A természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. tv. 24.
RészletesebbenA jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon
A jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarország száraz termőhelyeire telepített feketefenyvesek pusztulnak.
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Kutatások
Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy
RészletesebbenKASZÓ-LIFE projekt keretében végrehajtott élőhelymegőrzési és -helyreállítási munkák bemutatása
KASZÓ-LIFE projekt keretében végrehajtott élőhelymegőrzési és -helyreállítási munkák bemutatása Kaszó, 2018.05.29. Horváth László KASZÓ Zrt. KASZÓ Zrt. bemutatása 22 magyar állami erdészeti részvénytársaság
RészletesebbenA biodiverzitást veszélyeztető tényezők
A biodiverzitást veszélyeztető tényezők A természetvédelem szükségességének indokai Veszélyeztető tényezők Természetvédelem Élőhelyek pusztulása Élőhelyek fragmentációja Élőhelyek leromlása Túlhasznosítás
RészletesebbenÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG
Tímár Gábor Heves Megyei Kormányhivatal NATURA 2000 ELŐÍRÁSOK ALKALMAZÁSA ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Általános jogszabályok 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai
RészletesebbenA Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési
Részletesebben