Erdei élőhelyek kezelése
|
|
- Kornélia Kozma
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Erdei élőhelyek kezelése Idegenhonos fafajok. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Forrás: TERMERD, Bartha et al. Őshonos és idegenhonos fafajú erdők természetessége különbözik Faállomány-összetétel természetessége és az erdőállomány természetessége között igen szoros kapcsolat 1
2 Az őshonos fafajok aránya 63,1 %, az idegenhonos, meghonosodott fafajok (akác, fenyők) illetve a klónozott fajták (nemes nyárak) aránya 30,5 % Ábra: Katona Krisztián, Forrás: Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a évi XXXVII. Törvény 43. (5) bekezdése alapján Idegenhonos fafajok által dominált erdőterületek aránya (%) Forrás: FOREST EUROPE, UNECE and FAO 2011: State of Europe s Forests Status and Trends in Sustainable Forest Management in Europe. 2
3 Nem őshonos fafajok Fehér akác (Robinia pseudoacacia) Fekete fenyő (Pinus nigra) Fekete dió (Juglans nigra) Vöröstölgy (Quercus rubra) Kései meggy (Prunus serotina) Bálványfa (Ailanthus altissima) Zöld juhar (Acer negundo) Amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) + nemesnyárak (Populus spp.) Kapcsolódó fogalmak (nincs egységes nevezéktan ) Betelepített (aktív emberi tevékenység) gazdasági érdek (faanyag) tájvédelem (talajmegkötés) Behurcolt (passzív emberi vagy állati tevékenység) Bevándorló (emberi vagy állati beavatkozás nélkül) Archeofiton (ójövevény, 1500 előtt) neofiton (újjövevény, 1500 után) faj (előbbiek közelebbről, hasonlóbb területekről érkeztek, kevésbé problémásak) Idegenhonos faj lehet invazív; invazív őshonos pedig a terjedő őshonos faj Átalakító invazív neofiton a legrosszabb: olyan özönfajok, amelyek inváziójuk során a meghódított közösség vagy táj jellemző sajátosságait (szerkezetét, fajösszetételét, vegetációdinamikáját nagyban megváltoztatják 3
4 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1143/2014/EU RENDELETE (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről Az Unióban és más európai országokban mintegy idegenhonos faj található, amelynek megközelítőleg %-át tekintik inváziós fajnak. Elsőbbséget kell biztosítani azon idegenhonos inváziós fajok szabályozásának, amelyek az Unió számára veszélyesnek minősülnek. Ezért össze kell állítani az Unió számára veszélyesnek tekintett idegenhonos inváziós fajok jegyzékét (a továbbiakban: uniós jegyzék), és azt rendszeresen aktualizálni kell. Egy idegenhonos inváziós faj akkor tekintendő az Unió számára veszélyesnek, ha az érintett tagállamokban az általa okozott kár jelentősége indokolttá teszi olyan célzott intézkedések elfogadását, amelyek az Unió egészében alkalmazandók. E rendelet alkalmazásának központi eszközét képezik azok a kritériumok, amelyek alapján az uniós jegyzék összeállításra kerül. Magyar akác, mint hungaricum, 2014 (Forrás: BME-OMIKK) (Forrás: Főkert) 1789 Az MTA előtti akácfa
5 Fehér akác (Robinia pseudoacacia) É-amerikai származású faj Európába 1601-ben, hazánkba ban jutott el Tömeges elterjesztésének első időszaka 1865 és 1895, majd 1923-tól alföldfásítás Leggyakoribb hazai fafaj (gyorsan nő, széleskörben felhasználható faanyag, támogatás, pl. Nyírség aranya ) Gyenge termőhelyeken főleg tűzifa, máshol ipari fa is Méhlegelő, akácméz Magról ritkán újul sarjaztatott akácerdők, akácklónok Invazív faj (igénytelen, gyorsan terjeszkedik) Allelopátiás hatása van, de nem kiemelkedő Nitrogénkötő baktériumok gyökérgümőiben nitrofil növények elszaporodása (pl. csalán, bodza, vérehulló fecskefű, nebáncsvirág) Tápláléklánc leegyszerűsödik De kiváló vadtáplálék, kedvelt faj nagy hajtásbiomassza, magas fehérjetartalom Törzsinjektálással visszaszorítható, permetezés, mechanikus módszerek nem jók Fekete fenyő (Pinus nigra) Eredeti areája a Pireneusoktól az Alpokon, az Appennineken és a Balkánfélszigeten át a kis-ázsiai Taurus-hegységig terjed; alpin-mediterrán faj Szélsőségesen meleg és száraz termőhelyhez való alkalmazkodás jellemzi, ugyanakkor jól tűri az erős fagyot is horizontális gyökérrendszere kissé mélyebben terül el, mint a többi Pinus fajé, a sekély váztalajokon pedig a repedésekbe mélyen lenyúló karógyökereket fejleszt Magyarországon a feketefenyő telepítését a XIX. sz. második felében kezdték meg, főként talaj- és tájvédelmi megfontolásokból Hegyvidéken a talajerózió megakadályozása, míg az Alföldön a homokterületek fásítása és a homok megkötése volt a cél Feketefenyő invazióra képes, pl. magoncai sziklagyepekre beterjednek Fenyőtű bomlása humuszformát megváltoztatja, csírázásgátló is, tűzveszély nő A feketefenyő fájának felhasználhatósága a magas gyantatartalom és a nehezen feltisztuló törzs ággöcsös szerkezete miatt nem olyan sokoldalú, mint az erdeifenyőé, hegyoldalon a kitermelés gyakran gazdaságtalan Fenyvesek átalakítása lépésenként lásd Szénások Szárazodás miatt tömeges fenyőpusztulások 5
6 Feketedió (Juglans nigra) Észak-amerikai faj Öntéstalajok legértékesebb fája lehet A fekete dió az USA-ban az egyik legkedveltebb lombos fa a bútorgyártásban Hazai feketediósok nagy része Gemenc ZRt. területén Allelopátia (juglon, csírázásgátló anyag) lásd diólevél komposzton kérdéskör Vöröstölgy (Quercus rubra) Észak-amerikai faj Változatosan felhasználható faanyag Síkvidéki és hegyvidéki tölgyesek, gyertyános-tölgyesek helyén telepítve A vörös tölgy avarja igen lassan bomlik, Allelopatikus hatású, ill. sűrű lombozattal nagy árnyalás Ezért gyakran nudum álllományok Talajképződés is jelentősen megváltozik, lelassul. 6
7 Kései meggy (Prunus serotina) Észak-Amerika keleti részéről származik Az első fafajok között volt, amelyet innen Európába hoztak (1623, Párizsba) Első hazai adata 1897-ből van (Pusztaszentlőrinc) Különösen a száraz és tápanyagszegény talajokon terjedt el. Humusztartalomfokozás, talajjavítás, faanyaga miatt, ill. erdei fenyő közé a fenyő jobb ágtisztulása érdekében ültették Nem sikerült: nem szolgáltatott értékesíthető méretű faanyagot ipari célú fatermesztésre nem alkalmas. Fája igen kemény, száradás során csavarodva reped, nagyon nehezen megmunkálható. Gyorsan rövid időn belül sűrű cserjeszintet alkot, árnyal csökkenti cserjeszint változatosságát, nehezíti az erdőfelújulást Magjait az állatok nagyobb távolságokra is elszállítják, azonban a magoncok általában 1 km-en belül anyafától Rövid életű magok, nem magbank, hanem magoncbank versenyelőny Fogyasztói főleg a termését fogyasztó madarak (akár 60 faj), kisemlősök Védekezés: glifozátos kenés vágáslapra, speciális mechanikus kéreggyűrűzés Bálványfa (Ailanthus altissima) Kínában, Koreában őshonos, első hazai adatai 1841-ben Villányból Nálunk főként sík- és dombvidékeken elterjedt 1740 tájától terjesztették főleg iparvidékekre, útsorfaként, ill. ültetvényekbe Száraz homoktalajon, viszonylag zárt állományban a bálványfa magas törzset nevel. Csak vélt gazdasági hasznai vannak: Fája könnyű és puha, a földben nagyon hamar elkorhad, a szaprobionta gombák a föld felett is gyorsan elbontják, ezért oszlopnak vagy karónak nem alkalmas. Fűtőértéke igen csekély. A bálványfának hazánkban semmilyen kórokozója és kártevője nem ismert. Egyedüli haszna a városi környezet tolerálása, de innen terjeszkedik Gyökérallelopátia, ill. beárnyékolás a vegetációt megváltoztatja Lombavarjának bomlása a nitrofil fajok elterjedéséhez vezet Kivágni nem szabad, mert erősen gyökérsarjadzik Helyette kéregecsetelés, injektálás 7
8 Zöld juhar (Acer negundo) USA-ban és szomszédos országaiban elterjedt Első hazai adatai 1872-ből 1960-as években alföldi ártereken, homokon tömegesen ültetett, beterjedt A folyók mentén (Alsó-Duna völgy), a Balaton környéki lápvidéken, az alföldi száraz homokon is gyakori Inkább széllel, esetleg madarakkal terjedő ikerlependék termésekkel szaporodik, kevésbé jelentős a sarjadzás Legfontosabb kártevője hazánkban az amerikai fehér szövőlepke, más néven fehér medvelepke (rengeteg tápnövény, de zöld juhar, fehér eper kedvelt) Rágását a zöld juhar jól tűri, így jó gazdanövény a hernyó terjedéséhez ki kell irtani a zöld juhart, mint egyetlen megoldás Gyenge faanyaga van, puha fája alacsony fűtőértékű Szárazság- és fagytűrése miatt kedvelt városi és útszéli fa Vadrágás nem jellemző rajta Pionír fajokat kiszorítja ártéri puhafás ligeterdőkből Védekezés: termős egyedek kivágása, gyökérnyakig elpusztítani Amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) Észak-amerikai faj Az 1900-as évek elején a puhafás (fűz-nyár) ligeterdőket próbálták keményfás állományokká átalakítani vele Az 1950-es évektől pedig az ártéri nemes nyárasok második lombkoronaszintjét alakították vele Elterjedés: folyóvölgyek, lápterületek, szikesek Meleg- fény- és vízigényes Tüzet jól tolerálja Levelében és zöld hajtásában több kumarintartalmú vegyület van, mint a hazai kőrisekben, ezért a lombfogyasztó rovarok gyakran elkerülik. Vadrágás, hántás is kevesebb rajta (kérge hamar cserepesedik) Növekedése hamar lelassul, hazai fajok (KTT, magas kőris, mezei szil) nagyobb fatermést adnak Faanyaga sem jobb hazai kőriseknél (szerszámnyélgyártásban használják) Védekezés: fakivágás, sarjleverés, vizes területen vegyszerezése nem jellemző 8
9 Fotó: Nemesnyárak (Populus spp.) A különböző nyárfajok ivaros úton könnyen kereszteződnek egymás között. Régebbi fajtáknál ez a kereszteződés emberi beavatkozás nélkül történt, természetes úton Hibridek növekedési sajátságai, ellenállóképessége, faanyag minőségi mutatói felülmúlhatják a szülőkét Az első kereszteződések a XVIII. század közepén jöttek létre az Észak- Amerikából behozott virginiai nyár és az európai feketenyár között Később mesterséges hibridek létrehozása, melyek rendkívül gyors növekedésúek (20-25 év vágásforduló), de intenzív kezelést igényelnek Faanyag, papír, energiaültetvény Klónok: az egész ültevény genetikailag egynemű Ártéri puhafa fűz-nyár ligeterdők lecserélődése hálózatba ültetett nemesnyárral Ezek helyreállítása lásd pl. Tisza-menti LIFE projektek Problémák I. Területfoglalás az őshonos fafajok rovására gyepek, szántók erdősítése (alföldi akácosok, fenyvesek), természetszerű erdők átalakítása véghasználat után ártéren: keményfás ligeterdők helyett NNY, többletvízhatástól független termőhelyeken: KST helyett A, EF, FF Őshonos fásszárúak által nem elfoglalható termőhelyek (edafikus okok) benépesítése kevesebb értékes természetvédelmi terület (sziklagyepek, lejtősztyeppek, mocsárrétek) bálványfa: Szársomlyó, Aggteleki karszt, feketefenyő: Bükk hg., Balaton-felvidék. Őshonos fafajok génkészletének veszélyeztetése fekete nyár x Populus euramericana FNY-populációk géneróziója. 9
10 Problémák II. Az erdei életközösségek belső rendjének átalakítása: Termőhely átalakítása: Akác rhizobiumai nagyobb talaj N-tartalom, de talajzsarolás állományromlás többszöri sarjaztatás után; Fenyők humuszforma átalakítása: mull nyershumusz, móder. A természetszerű erdei életközösségek dinamikájának és struktúrájának átalakítása szintezettség, szukcessziós folyamatok változása, niche-újrafelosztás, agresszív terjeszkedőképesség, sarjadzás (akác, bálványfa), intenzív és rendszeres magtermés (amerikai kőris, zöld juhar, bálványfa), madarak által szívesen fogyasztott fajok terjesztése (kései meggy, vörös tölgy). Kárpát-medencei erdei életközösség?? Problémák III. Az erdei életközösségek belső rendjének átalakítása: Fajkészlet megváltoztatása Akácos tömeges nitrofil fás- és lágyszárúak (nagy csalán, fekete bodza), az eredeti erdő lágyszárúi 1 vágásforduló alatt visszaszorulnak. Lucfenyves zárt lombkoronaszint kevés fény az eredeti erdő növényeinek (esetleg páfrányfélék, árnyékvirág, madársóska); Savanyú ph, megváltozott humuszforma tömeges acidofil fajok. Az idegenhonos fajok által eltartott fogyasztók száma sokkal kevesebb, mint az őshonos fajoké VT 50 polifág, Quercus 629 monofág (részben már eltűntek!). 10
11 Problémák IV. Az erdei életközösségek belső rendjének átalakítása: Egyes idegenhonos fajok avarja allelopatikus hatások (= az egyik faj speciális kémiai anyagokkal gátolja a másik faj csírázását, növekedését, fejlődését (0,-) (ezért nincs, v. alig van a jövevénynek kórés károkozója). Pl. juglon fajszegény állomány) honos faj még nem tudott alkalmazkodni hátrány! Juglans = dió. A diófélék 15 tagú növénynemzetsége, köztük a Juglans regia, közönséges dió. A diólevél anyagainak egyike a juglon nevet kapta. A juglon a dió éretlen, zöld részében található, 1877-ben a zöld dióhéjból különítették el. (Hatások: gombaölő, bélrák kezelése, nyugtató, bélféreg eltávolítása, emésztéssegítő, mikroorganizmusok elpusztítása, rovarriasztó.) Idegenhonos fajok alkalmazásakor követendő irányelvek: A természet védelméről szóló törvény: védett természeti területen felújítás, telepítés kizárólag őshonos fajokkal, a meglévő állományok átalakítása nevelővágások, fafajcsere. Erdőtörvény: természetközeli erdőtársulások létesítése őshonos fafajokkal, felújítása magról. 11
ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
RészletesebbenDr. Kézdy Pál, Baranyai Zsolt Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
Inváziós fajok visszaszorításával kapcsolatos tapasztalatok homoki és vizes élőhelyeken, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén Dr. Kézdy Pál, Baranyai Zsolt Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354
Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu
RészletesebbenErdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése Patás vadfajaink ökológiai szerepe az erdei ökoszisztémákban. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI A túlszaporodott (vad)kár-okozók Fotó: Gáspár Gábor 1 A kisgyerek még tudja., gazdálkodóként
RészletesebbenBEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.
SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
RészletesebbenFaállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében
Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati
RészletesebbenÖkológiai élőlényismeret 6. előadás. Invazív növények
Ökológiai élőlényismeret 6. előadás Invazív növények Az inváziós fajok kutatása Biológiai invázió: egy nem őshonos faj elterjedési területe és populációmérete adott tér- és időskálán monoton módon növekszik.
RészletesebbenA KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI
Dr. Szmorad Ferenc erdőmérnök, természetvédelmi szakértői tevékenységet végző egyéni vállalkozó A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22.
RészletesebbenInváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon
Természetvédelmi Közlemények 18, pp. 77-81, 2012 Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon Bolla Bence Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Erdészeti és Tervezési Osztály 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés
Erdőgazdálkodás Nemzetközi és hazai kitekintés Az erdő: a világ egyik legösszetettebb életközössége, amely magában foglalja - a talajban élő mikroorganizmusokat, - a földfelszínen élő mohákat, gombákat,
RészletesebbenTárgyszavak: városökológia; biodiverzitás; növény; természetvédelem; őshonos faj; betelepített faj; Berlin; Németország.
KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS Biodiverzitás Berlinben A Rio de Janeiróban 1992-ben tartott konferencia egyik természetvédelmi célkitűzése a biológiai diverzitás (sokféleség) fenntartása volt. A közelmúltban
RészletesebbenA mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
RészletesebbenMagyar joganyagok - 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet - a fás szárú növények véde 2. oldal (4)1 Ha a pótlás az 1. mellékletben szereplő inváziós fás
Magyar joganyagok - 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet - a fás szárú növények véde 1. oldal 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről A Kormány a környezet védelmének általános
RészletesebbenJellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!
1. Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! Információtartalom vázlata: - Erdeifenyő jellemzése - Feketefenyő jellemzése
RészletesebbenGyertyános - kocsánytalan tölgyesek
Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 400 600 m tszf. magasságban zonális, alacsonyabb térszineken is előfordul zárt völgyaljakban, északi lejtőkön Termőhely: Hűvös, párás mikroklíma, üde talajok, optimálisan
Részletesebben5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)
5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került
Részletesebben41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.
41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.
RészletesebbenFontos társulástani fogalmak
Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények
RészletesebbenAkácosok 06_Akacosok.indd :15:32
Akácosok 06_Akacosok.indd 1 2011.05.30. 16:15:32 Akácosok A Pilisi Parkerdő Zrt. az Európai Unió által támogatott Parkerdő természetesen programja keretében jelentős természetvédelmi fejlesztéseket hajt
Részletesebbenterület biológiai sokfélesége. E fajok használatával tehát közvetett módon is növelhető a biztosítanak más őshonos fajok számára.
Mi az a Natura 2000? Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy összefüggő, európai ökológiai hálózat. Célja, hogy természetes élőhelytípusok, vadon élő állat-, illetve növényfajok megóvásán keresztül
RészletesebbenBiológiai-ökológiai problémák a fehér akáccal kapcsolatban
Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet Biológiai-ökológiai problémák a fehér akáccal kapcsolatban BARTHA DÉNES Pusztavacs, 2012. szeptember 13. Korábbi kutatások
RészletesebbenTájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006
Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006 Vajda Zoltán osztályvezető Fülöpháza 2015. június 9. Tájidegen faj / adventív faj
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1342/2008. Tervezet a Megyaszói-tátorjános természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember
RészletesebbenAz őrségi és vendvidéki szálalóerdők. Bodonczi László Őriszentpéter
Az őrségi és vendvidéki szálalóerdők Bodonczi László Őriszentpéter Két szakmai vélemény Koloszár: A szálaló üzemmód bevezetésére a bükkösök területének 25 %-án, azaz erdőterületünk maximum 2 %-án nyílik
RészletesebbenTervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember
RészletesebbenInvazív fajok szerepe a biodiverzitás fennmaradásában
Invazív fajok szerepe a biodiverzitás fennmaradásában Készítette: Iván Judit Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Farkas János A biodiverzitás Élővilági változatosság több szinten való értelmezés
RészletesebbenMagyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András
1 Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András Éghajlat Hazánk területén három különböző klímatípus találkozik, amelyeknek az elemei az egyes években különböző erősséggel és gyakorisággal
RészletesebbenMiért kell az erdők természetességével foglalkozni?
Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Standovár Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Előadás tartalma I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével?
Részletesebben11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról
11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,
RészletesebbenÖzönnövények problémája a Duna-Ipoly NP Ig. területén 1. Elterjedési viszonyok
Özönnövények nyek problémája és kezelése a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Natura 2000 területein Sipos Katalin (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) g) Özönnövények problémája a Duna-Ipoly NP Ig.
RészletesebbenMennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Szent László Gimnázium Természettudományos Önképzőkör 2011. november 17. Ökológiai
RészletesebbenÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG
Tímár Gábor Heves Megyei Kormányhivatal NATURA 2000 ELŐÍRÁSOK ALKALMAZÁSA ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Általános jogszabályok 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai
RészletesebbenPest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes
Homokierdőssztyeppek speciális kérdései hatósági szempontból Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes Az erdészeti jogszabályi környezet 2009. évi XXXVII.
RészletesebbenA HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat
A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura
RészletesebbenA biodiverzitást veszélyeztető tényezők
A biodiverzitást veszélyeztető tényezők A természetvédelem szükségességének indokai Veszélyeztető tényezők Természetvédelem Élőhelyek pusztulása Élőhelyek fragmentációja Élőhelyek leromlása Túlhasznosítás
RészletesebbenPuhafás ligeterdık Magyarországon Természetesség, veszélyeztetettség, helyreállíthatóság
Puhafás ligeterdık Magyarországon Természetesség, veszélyeztetettség, helyreállíthatóság BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Növénytani és Természetvédelmi Intézet Sopron 2013. november 18. A Kárpát-medence
RészletesebbenÁltalános rendelkezések
Gyöngyöspata Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2016.(IX. 27.) önkormányzati rendelete a növények ültetési, telepítési távolságára vonatkozó helyi szabályokról Gyöngyöspata Város Önkormányzat
RészletesebbenGöd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról
Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról A természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. tv. 24.
Részletesebben346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet
- 1-346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. -a (7) bekezdésének 25. pontjában, valamint a szabálysértésekről szóló
RészletesebbenNatura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken
Király Gergely Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG A Natura 2000 hálózat kijelölésnek szempontjai
RészletesebbenErdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben
Erdő-víz Veled, vagy nélküled Erdők a nagyvízi mederben Magyar Hidrológiai Társaság Vándorgyűlése Szombathely, 2015.06.01-03. Az erdő fogalma Az erdőtörvény szerint: 6. (1) E törvény alkalmazásában erdő:
RészletesebbenTímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem
Tímár Gábor Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság Kenderes Kata Eötvös Loránd Tudományegyetem A kritériumok szerepe a természetesség alakulásában avagy Mi rejtőzik az átlagok mögött? Célok, kérdések
RészletesebbenKészítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált
Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből
RészletesebbenKözterület-felügyelők eljárásai
Közterület-felügyelők eljárásai 1. Közterület eltérő használatának bejelentése, közterület-használati engedély Ügyleírás: A közterület eltérő használata csak a tulajdonos engedélyével lehetséges. A közterületet,
Részletesebben15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program.
15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. Erdőssztyepek Magyarországon. Formációk a Föld vegetációzónái legnagyobb klimatikus
Részletesebben19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről
19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában
Részletesebben124/2009. (IX. 24.) FVM
124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,
RészletesebbenEgy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az
Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A
RészletesebbenNagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak
Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak Élőhely-kezelés, vadhatás, vadkár. Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Ábra: Katona
RészletesebbenA PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ
A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ BÁNYATERASZÁNAK CÖNOLÓGIAI KÉPE Szabó Emőke szalonka83@gmail.com Szent István Egyetem, Mezőgazdasági és Környezettudományi kar Természetvédelmi mérnöki szak Budapest, 2010. Tartalomjegyzék
RészletesebbenKiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program
Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program Csóka Annamária projektvezető Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Szárazgyepek helyreállítása
RészletesebbenErdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése A hazai erdők természetességi állapota. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI 1 Erdők csoportosítása természetesség szerint (Erdőtv. 7. (1)) a) természetes erdők: az adott termőhelyen
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenAz ökológia alapjai NICHE
Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé
RészletesebbenÚj és várható kártevők és kórokozók az erdészetben és dísznövényeken. Dr. Tuba Katalin Soproni Egyetem Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet, Sopron
Új és várható kártevők és kórokozók az erdészetben és dísznövényeken Dr. Tuba Katalin Soproni Egyetem Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet, Sopron Jogszabályi háttér 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet a növényegészségügyi
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1719/2008. Tervezet a Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december
RészletesebbenEgységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5.
Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Jászszentlászló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011. (IX.15) önkormányzati
RészletesebbenA természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez
A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez Helyszín kor történet, üzenet társadalmi viszonyok, szereplők, szereplők közötti viszonyok, előfordulás,
RészletesebbenErdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei
erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 1 Feltételek Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei NY. SZ.: 1-12318/01 erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 2 2 erdotuz feltetel.qxd
RészletesebbenEgyeztetési anyag. Készítette: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger. 2012. május hava
Tiszaújvárosi ártéri erdők (HUBN220096) különleges természetmegőrzési területnek a Natura 2000 fenntartási terve és a Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentációja Egyeztetési anyag
RészletesebbenParkfák egészségi állapotának felmérése, különös tekintettel a balesetveszélyes példányokra
Nagykáta Város Önkormányzata Városgazdálkodási Szervezet Nagykáta, Temető u. 24. Parkfák egészségi állapotának felmérése, különös tekintettel a balesetveszélyes példányokra Készítette: Kutas Péter Nagykáta,
RészletesebbenVadontermő gyógynövények a hazai vegetációban
Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők
RészletesebbenERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE
ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE #03. Az erdők természetességének vizsgálata Dr. Katona Krisztián SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet 1 A középeurópai természetes erdődinamika modellje TERMERD (BARTHA DÉNES, BÖLÖNI
Részletesebben1. Helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítja a turai Schossberger kastély park területet.
Tura Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2009 (X2) rendelete a turai kastélypark helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításáról Tura Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenSZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez
SZINTVIZSGA FELADAT a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez Érvényes: 2013. szeptember 1-től, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai
RészletesebbenVIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET. A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta.
VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta. Az emberiség tájformáló tevékenysége nyomán számos természetes élőhely, így
RészletesebbenA NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2012. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
RészletesebbenSzeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 35/2009. (XI. 11.) rendelete Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 35/2009. (XI. 11.) rendelete Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése
RészletesebbenA vándorló fajokat nem érinti a szabályozás
A Földművelésügyi Minisztérium Természetmegőrzési Főosztályának ökológiai referenseit, Bata Kingát és Váczi Olivért kérdeztük meg, hogy mire számíthatnak az állat- és növénybarátok a következő időszakban,
RészletesebbenII. Melléklet: Fakivágások a 441. sz. főút mentén
II. Melléklet: Fakivágások a 441. sz. főút mentén Sorszám 1 Tilia cordata kislevelű hárs 1 Helyenként száraz ágak 2 Tilia cordata kislevelű hárs 1 Beteg 3 Tilia cordata kislevelű hárs 1 Helyenként száraz
RészletesebbenNatura 2000 Fenntartási Terv
Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20007 Köles-tető kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter, 2016.05.30. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner Zöld Zala Természetvédő
RészletesebbenA 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal
A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal Kód Magyar név Tudományos név A Akác Robinia pseudo-acacia AL Vadalma Malus silvestris BL Bálványfa Amorpha fruticosa CSNY Madárcseresznye
Részletesebben1. Általános rendelkezések. A rendelet célja
Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzata Képviselő-testületének../.. (..) önkormányzati rendelete a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról Budapest Főváros XXIII. kerület
RészletesebbenSzennyvíziszap rekultivációs hasznosítása mesterséges talajkeverék előállításával
Szennyvíziszap rekultivációs hasznosítása mesterséges talajkeverék előállításával Szennyvíziszap Stratégia feladatok és technikai megoldások című konferencia Budapest, 2015. szeptember 15. Előadó: Kónya
RészletesebbenKisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2012. (..) önkormányzati rendelete
Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2012. (..) önkormányzati rendelete a közterület igénybevételének, használatának, és a közterületi fák, cserjék telepítési szabályairól Kisújszállás
RészletesebbenESZR változási jegyzék
ESZR változási jegyzék Verzió: 2.4.7 Verzió dátuma: 2017. február 9. Hivatkozás Fakitermelés 2952, 2956 Ütemszám Új fejlesztések Leírás Az erdőrészlet leíró lapokon és a fakitermelés folyamatán végig a
RészletesebbenA Holládi erdő (HUDD20061)
A Holládi erdő (HUDD20061) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve EGYEZTETÉS ELŐTTI TERVEZET Csopak 2016. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak, Kossuth utca
RészletesebbenTÁRSULÁSOK SZERKEZETÉNEK JELLEMZÉSE KVANTITATÍV MÓDSZEREKKEL
TÁRSULÁSOK SZERKEZETÉNEK JELLEMZÉSE KVANTITATÍV MÓDSZEREKKEL A társulások megismerése és tanulmányozása terepi mintavétellel kezdődik. A mintavétel - célja a terület minél alaposabb és torzításmentesebb
RészletesebbenSZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez
SZINTVIZSGA FELADAT a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez Érvényes: 2013. szeptember 1-től, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november
RészletesebbenÜgyleírás. 1.1 Az ügy megnevezése. 1.2 Ügy rövid leírása
Ügyleírás 1.1 Az ügy megnevezése A fás szárú növények védelmével kapcsolatos hatósági eljárás a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján
RészletesebbenKulturerdők. Ódor Péter - Vegetációtan
Kulturerdők Alapvetően fatermesztési céllal létesített, többnyire idegenhonos ill. tájidegen fafajokból létrehozott intenzív művelés alatt álló erdők. Jellemzi őket a telepítés előtti talajművelés, a gyakori
RészletesebbenA Tunyogmatolcsi Holt-Szamos (HUHN20159) különleges természetmegőrzési terület. fenntartási terve
A Tunyogmatolcsi Holt-Szamos (HUHN20159) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro Környezetvédelmi
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető
Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás
RészletesebbenSzigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha
Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület
RészletesebbenTájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető
Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások
RészletesebbenElőterjesztést készítette és előterjesztő: Hegedűs Ferenc polgármester TULAJDONOSI HOZZÁJÁRULÁS FAKIVÁGÁSOKHOZ
RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjesztő: Hegedűs Ferenc polgármester
RészletesebbenPápa Erzsébet liget fakivágás
5 nyugati ostorfa Celtis occidentalis 5 3 száraz ágak 12 cseresznyeszilva Prunus cerasifera 40 15 száraz ágak, mézgás 24 mezei juhar Acer campestre 50 8 száraz ágak, törzssarjak külpontos 41/b kínai papíreperfa??
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,
RészletesebbenErdőtermészetesség: kihívások és realitások
Erdőtermészetesség: kihívások és realitások BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2010 Fontosabb kezdeményezések Az európai erdők védelmével foglalkozó,
RészletesebbenSZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez
SZINTVIZSGA FELADAT a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez Érvényes: 2013. szeptember 1-től, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A
RészletesebbenÉlőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem
Élőhelyvédelem Élőhelytérképezés Az ÁNÉR első változata 1997-ben jelent meg a hazai NBmR fejlesztéseként. (Ez még nagyban hasonlított a klasszikus cönológiai rendszerhez.) A folyamatos adatgyűjtés és tapasztalat
Részletesebben124/2009. (IX. 24.) FVM
124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,
RészletesebbenINTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ
1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország
RészletesebbenBércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE
Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE A vizsgálat céljai A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek múltbeli tájhasználatának térinformatikai feldolgozása.
RészletesebbenAz idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tevékenységek uniós szabályozásának hazai jogi vonatkozásai, jogharmonizáció
Az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tevékenységek uniós szabályozásának hazai jogi vonatkozásai, jogharmonizáció Dr. Varga Ildikó Idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos szakmai nap Földművelésügyi
Részletesebben