Édes Márton és S. Ormos Eszter diplomamunkája

Átírás

1 A Bakonyerdő Rt. Devecseri Erdészethez tartozó Kolontári erdőtömb megváltozott termőhelyi viszonyainak vizsgálata az elmúlt évek nagyobb arányú tölgypusztulásának függvényében Édes Márton és S. Ormos Eszter diplomamunkája

2 A tölgypusztulás ismertetése A Kolontári erdőtömb területén jelentős pusztulást figyeltünk meg Szinte minden megtalálható korosztályt érintett, de leginkább az idős állományokat sújtotta A pusztulás kisebb mértékben már az -es évek elejétől mutatkozott, drasztikus mértéket 4-5-ben öltött. Erős közepes fatermőképességű állományok károsodtak.

3 A tölgypusztulás ismertetése A pusztulás kapcsán megfigyelt károsítók, kórókozók 3. Limanrtia dispar gradációja jelen van a területen a gyűrűs tuskógomba. A fenti károsító/ kórókozó kocsányos tölgy esetében önmagában nem okozhatja a pusztulást. A gyengültségi állapot kialakulását a hidrológiai viszonyok változása okozhatja.

4 A talajvízszint csökkenését kiváltó tényezők csapadékviszonyok kedvezőtlen változása a környéken működő bauxitbányák karsztvízkitermelése a pusztamiskei kavicsbánya vízleszívó hatása

5 A Kolontári erdőtömb bemutatása A mintaterület a Bakonyalja és az Északi Pannonhát erdőgazdasági tájak határán fekszik, adottságai miatt az utóbbin belül a Déli kavicsos homokháthoz soroljuk. Jellemző szabálytalan rétegződést mutató miocén folyóhordalék,különböző vastagságú homok borítással. hordalék alatt agyaggal kevert, erősen meszes pannon üledék található. Az erdőtömb átlagosan -3 m tengerszint feletti magassággal jellemezhető. A kitettség egyenletesen északi ill. északnyugati, a nagyon enyhe lejtés miatt a klímát nem befolyásolja jelentősen.

6 Hőmérséklet:évi átlag - º C max: º C min: -5 º C felett Csapadék: évi mm ebből tenyészidőszakban mm csapadékos napok száma 7-8 nap CS-KTT GYT klíma határán

7 Talajviszonyok, erdőállományok A homok ill. hordalék alapkőzeten a barna erdőtalajok a jellemzők (rozsdabarna erdőtalaj, agyagbemosódásos rozsdabarna erdőtalaj, pszeudoglejes barna erdőtalaj). Megjelennek még réti talajok, cseri talajok, valamint humuszos homok és ennek kombinációi. Természetszerű erdőtársulásai a cseres-kocsányos tölgyesek, illetve a cseres- kocsánytalan tölgyesek, valamint a szórványosan megjelenő gyertyános tölgyesek. Kultúr állományok közül az erdeifenyvesek és az akácosok a jellemzőek. Elegyfajok szórványosan jellenek meg, változatosak.

8 Anyag és módszer terepi felvételezés talajszelvények fúráspontok állományfelvételek pf mintavételek mintatörzsek döntése adatgyűjtés kavicsbánya, Mal Rt. Farkas Sándorné feldolgozás laborvizsgálatok térképek elkészítése törzselemzés csapadékadatok feldolgozása vízgyűjtő terület lehatárolása javasolt célállományok

9 Laborvizsgálatok eredményei általánosan jellemző a gyengén savanyú kémhatás a humuszos szint általában -3% szerves anyagot tartalmaz a talajok felső rétegét általában alacsony váztartalmú homok alkotja, alatta változó mechanikai összetétel és változó váztartalom jellemző

10 Genetikai talajtípus térkép rendkívül mozaikos terület kategóriákat alakítottunk ki fúráspontok esetében nehéz elkülöníteni

11 Humuszvastagság térkép homoktalajok víztartóképességre meghatározó hatású erdőtalajok esetében kisebb értékek (5- cm) réti talajok esetében akár 7 cm-t meghaladó is lehet

12 Termőréteg mélység térkép redukált termőtéteg mélységet vettünk figyelembe mintapontjainkat általában középmélymély termőréteg jellemezte az alsó szintek magas váztartalma miatt csak m mélységig vizsgáltuk Szelvények 4%-a igen mély

13 Alapkőzet és fizikai féleség adott szelvényen belül is jelentős eltérések a meghatározó arányú vagy a vízgazdálkodás szempontjából megjatározó ff-et vettük figyelembe a vékonyabb homokborítással jellemezhető területek összetételéből ered a térképek hasonlósága.

14 Hidrológia térképek az aktuális hidrológiai adottsádokat aktuálisan többnyire TVFLEN és VÁLT kategóriával jellemezhetjük az üzemtervben kedvezőbb adottságokat tapasztaltunk korábban a talajvíz szinte az összes ionton megjelenhetett, erre uatl a vas jelenléte a szelvényekben ez mindenképpen alátámasztja azt a feltételezést, hogy a megváltozott hidrológiai adottságok állnak a pusztulás hátterében

15 A pfvizsdgálatok eredménye 8 pf-görbe felső 63 cm egy lazább p F -é r té k víztartalom V%. szint. szint 3. szint 4. szint 5. szint az altalaj 63 cm alatt tömöttebb, levegőtlenebb, rosszabbul vezet a vizet A hasznosítható víz mennyisége cm mélységig mm napi evapotranszspirációs veszteséget 5 mm-nek számolva, napi víztartalék Nyár végén aszály léphet fel.

16 Faállomány-vizsgálatok eredményei felvételre került az állományok magassága, mellmagassági átmérője záródása, fafajonkénti körlapösszege és a KST egészségi állapota, utóbbinál ötfokozatú skálát állítottunk fel egészséges állomány egy-két csúcsszáadt vagy kiszáradt egyed 3 kevés csúcsszáradt vagy száradó egyed, mérsékelt záródáshiány, 4 sok elpusztult vagy pusztuló egyed, komoly záródáshiány, 5 kiszáradt állomány. mivel az állományfelvételek különböző években történtek, közben gyérítések és véghasználatok voltak, a kapott eredmények nem szignifikánsak.

17 hasonló okból nem egységes az egészségi állapot felvételezése sem ha az állomány letermelésre került, a szelvénynél jellemző értéket rendeltük az egész erdőrészlethez. A hidrológiai viszonyokkal öszevetve megállapítható, hogy ott a legrosszabb az egészségi állapot, ahol leginkább jellemző a hidrológiai viszonyok megváltozása.

18 A törzselemzés eredményei az élő kocsányos tölgy törzsön szemléltetnénk,,8,6,4, Z átlag Z folyó Polinom. (Z folyó) a növekedés visszaesése a kor függvényében az évgyűrűszélességen is megmutatkozik, arra mutat rá azspsssel történt elemzés.,,8,6,4, ,6 3,4 3, 3,,8,6,4,,,8,6,4,,,8,6,4,,

19 év csapadék (mm) IV-IX.hó - Sümeg A csapadékviszonyok változásának hatása Az éves csapadékösszegekben jelentős változást nem tapasztaltunk. A csapadék időbeli eloszlása kedvezőtlenebb, a tenyészidőszaki csapadélösszeg átlagosan mintegy %-kal csökkent. Ez önmagában nem indokolhatja az ilyen drasztikus változást, de hozzájárulhat a talajvízszint csökkenéséhez.

20 A bauxitbányászat hatása a hidrológiai viszonyokra Napjainkra erősen lecsökkent a bauxitbányászat jelentősége ezzel együtt a kitermelt karsztvíz mennyisége is. Farkas Sándorné szerint a talaj és karsztvízszintek között közvetlen kapcsolat nincs, mivel a környékbeli talaj- és karsztvízszintek mozgása között párhuzam nem figyelhető meg. Valószínűsíthető tehát, hogy a bauxitbányászat nem játszott szerepet a talajvízszint csökkenésében.

21 A kavicsbányászat hatása az űrfelvételen jól látható az erdőtömb közelében található kavicsbánya ha a víz a talajban a bánya irányába mozog, akkor a kibányá- szott kavics helyére áramló víz a mintaterületünkről leszivárog ezt a feltételezést a felület adottságai és Por Ferenc tájékoztatása is alátámasztani látszik szintvonalas térkép segítségével lehatároltuk a vízgyűjtőterületet, mely mintegy 6 ha-nak adódott

22

23 a kitermelt kavics mennyiségéről és a vízfelhasználásról a miskei kavicsbánya nem adott ki információt. durva becslést végeztünk a kitermelt kavics menyiségét illetően, melynek eredményét a táblázat foglalja össze, megállapítható, hogy a kavicsbánya valószínűleg hatással volta hirológiai viszonyok változására. feltételezésünket az egészségi állapot alakulása alátámasztja. Elszállított kavics (teherautó/óra) Elszállított kavics (m 3 /óra) Éves kavics kitermelés (m3/év) Egységnyi területről elfolyó víz (m3/ha/év) Vízszint csökkenés (m/év),4,48,7,6,,44,68

24 Következtetések az erdőtömb területén a hidrológiai viszonyok megváltoztak A jelenleg többletvízhatástól független termőhelyeken jelentkezett a legerőteljesebben a pusztulás, melyet a vízhiány és ennek következtében megjelenő másodlagos kórokozók idéztek elő. A talajvízszint csökkenést kiváltó tényezők közül a csapadékviszonyok változása és a kavicsbányászat együttes hatása érvényesül. A termőhely mozaikosságát nem követik kellő mértékben a faállományok, mivel a főfafaj a KST, a jelenlegi termőhelyi viszonyok mellett az állományok instabilak.

25 Javaslatok a következtetések alapján igyekeztünk a termőhelytípusváltozathoz legmegfelelőbb állományokat kialakítani a javasolt állományok esetében törekedtünk arra, hogy a természetszerűség, az állomágyok stabilitása, és gazdasági értéke is megfelelő legyen a kedvezőtlen hidrológiai adottságok fennállásával a jövőben számolnunk kell helyenként továbbra is KST de a KTT is megjelenik mint főfafaj a jelenleginél nagyobb hangsúlyt fektettünk az elegyfajokra és az elegyes állományok kialakítására, az elegyítés módjára vonatkozóan előnyösebb a szálankénti és a csoportos elegy

26 Köszönjük a figyelmet!