VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT."

Átírás

1 VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. A VÍZ-KERETIRÁNYELV TÓTIPOLÓGIA KIDOLGOZÁSA ZÁRÓJELENTÉS TÉMASZÁM: 711/1/ november

2 VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. Szervezeti egység: Hidrológiai Intézet H-1095 Budapest, Kvassay Jenő út 1. Postacím: H-1453 Budapest, Pf.27. Hungary Telefon: (36-1) ; (36-1) Telefax: (36-1) Internet: Cégj. szám: Minősítés: nyílt Téma nyilv. sz.:711/1/ OKTVH nyilv. sz.: Zárójelentés a évi munkáról 1. A téma megnevezése: A Víz-Keretirányelv tótipológia kidolgozása 2. A téma célkitűzése: Az egyes tótípusok referencia viszonyainak jellemzése a fitoplankton és a makrofiton alapján (ezekre az élőlény együttesekre passzportok elkészítése). A természetes tavak, és az erősen módosított állapot miatt tó kategóriába tartozó, 50 ha-nál nagyobb felületű víztestek kijelölése. Javaslatok a referencia helyekre és az erősen módosított állapotú tavakra a fitoplankton és a makrofiton alapján. A vízfolyásokon duzzasztással létesített tározók referencia-viszonyainak becslése a fitoplankton és a makrofiton alapján. 2. A téma kezdete: július 16. A téma tervezett befejezése: szeptember 5. A Megbízó neve és címe: Környezetvédelmi és VÍzügyi Minisztérium Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály 3. A Megbízó műszaki ellenőre: Buzás Zsuzsanna Konzulense: Koordinátora: 4. A téma felelőse: Varga György 5. A téma ismertetése: A zárójelentés víztestek helyszíni bejárásának eredményeit és azok értékelését tartalmazza. Az elvégzett munka célja a következő volt: Az egyes tótípusok referencia viszonyainak jellemzése a fitoplankton és a makrofiton alapján (ezekre az élőlény együttesekre passzportok elkészítése). A természetes tavak, és az erősen módosított állapot miatt tó kategóriába tartozó, 50 ha-nál nagyobb felületű víztestek kijelölése.

3 Javaslatok a referencia helyekre és az erősen módosított állapotú tavakra a fitoplankton és a makrofiton alapján. A vízfolyásokon duzzasztással létesített tározók referencia-viszonyainak becslése a fitoplankton és a makrofiton alapján. A VKI bevezetéséhez a zárójelentés az alábbi eredményeket tartalmazza: Elvégezték a referencia állapot megállapítását a tótípusok szerint hidromorfológiai paraméterekre, a makrofita és a fitoplankton összetételre, elkészítették a tótípus passzportokat. Sor került a tó referencia területek kijelölésére, a rendelkezésre álló adatok alapján. A meglevő adatok függvényében validálták a referencia területeket fitoplanktonra és makrofitára. A nyolc közül hét tótípusban 17 lehetséges referencia területet elemeztek Meghatározták az erősen módosított víztestekre vonatkozó maximális ökológiai potenciált (MEP-et). A GIS útmutató előírásainak megfelelő részletességgel és bontásban a tavakhoz rendelt információkkal elkészítették az azonosított víztestek GISállományát. A zárójelentés a KvVM-MTA és a KvVM-VITUKI által finanszírozott témák eredményeit szintetizálva tartalmazza. A feladat komplex, több szakember együttes közreműködését igényli. A résztvevők a két vizsgált élőlénycsoport elismert szakértői voltak (Dr. Padisák Judit, Dr. Szalma Elemér és Kovács Csilla). Budapest, november 22. (Liebe Pál) Intézeti igazgató-helyettes E jelentésben foglaltak a KvVM és a VITUKI Kht. szellemi tulajdonát képezik, harmadik személy részére történő másolása, vagy bárminemű felhasználása kizárólag azoknak írásbeli engedélyükkel lehetséges. A jelentés 5 példányban készült: Kapták: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium VITUKI Kht. Könyvtár VITUKI Kht. Hidrológiai Intézet 3 pl. 1 pl. 1 pl.

4 TARTALOMJEGYZÉK 1. Előzmények, bevezetés FÜGGELÉKEK 1. Munkaprogram 2. Részletes zárójelentés 1

5 A Víz-Keretirányíelv tótipológia kidoolgozása Zárójelentés 1. Előzmények bevezetés A Víz Keretirányelve (VKI) bevezetésének munkálatai során a tavakkal az EU országainak többségében eddig meglehetősen mostohán bántak a folyókhoz képest. Ennek valószínűleg több oka is van, csak néhányat említünk ezek közül: (1) Nincsenek meg tavakra azok a biológiai minősítő rendszerek, melyek folyókra rendelkezésre állnak (makrogerinctelen minősítés, kovaalga indexek, fitoplankton minősítő rendszer, stb..) Magyarországon ehhez képest ezen a területen nem vagyunk elmaradva az EU fejlett országaitól sem, sőt egyes területeken (pl. fitoplankton) lényegesen előrébb tartunk. Jelen zárójelentés a KvVM-MTA által finanszírozott téma keretében készült, melynek címe Az ökológiai minősítés kérdései. A jelentés csatlakozik a Fenntartható vízgazdálkodás fejlesztése Magyarországon című, négy témából álló hároméves projekthez. E jelentés alapját a magyarországi potenciális referencia területek helyszíni bejárási tapasztalatai jelentették, melyek elkészítése egy másik, KvVM által finanszírozott, munka keretében történt (címe: Természetes tavak tipológiájának és specifikus referencia-viszonyainak jellemzése, megbízója: VITUKI KHT). A téma három különálló VITUKI KHT szerződést tartalmazott, melyek az alábbiak voltak: Szalma Bt.: Természetes tavak tipológiájának és specifikus referenciaviszonyainak jellemzése a makrovegetáció alapján Témafelelős: Dr. Szalma Elemér Dr. Padisák Judit: Felszíni vizek biológiai állapotának jellemzése a fitoplankton és/vagy a bevonatlakó algaközösségek alapján a Víz Keretirányelv szempontjai szerint című megbízási szerződés b) pontja: A tótípusok referencia viszonyainak leírása a fitoplankton alapján Dr. Szilágyi Ferenc: Természetes tavak tipológiájának és specifikus referenciaviszonyainak jellemzése E munkák eredményei alapján készült el a zárójelentés, mely az éves Országjelentést hivatott előkészíteni és segíteni az általunk elemzett területeken. A munkának több célja volt: Az egyes tótípusok referencia viszonyainak jellemzése a fitoplankton és a makrofiton alapján (ezekre az élőlény együttesekre passzportok elkészítése). A természetes tavak, és az erősen módosított állapot miatt tó kategóriába tartozó, 50 ha-nál nagyobb felületű víztestek kijelölése. Javaslatok a referencia helyekre és az erősen módosított állapotú tavakra a fitoplankton és a makrofiton alapján. A vízfolyásokon duzzasztással létesített tározók referencia-viszonyainak becslése a fitoplankton és a makrofiton alapján. 2

6 A zárójelentés a KvVM-MTA és a KvVM-VITUKI által finanszírozott témák eredményeit szintetizálva tartalmazza. A feladat komplex, több szakember együttes közreműködését igényli. A résztvevők a két vizsgált élőlénycsoport elismert szakértői voltak. A részletes zárójelentést Dr. Szilágyi Ferenc koordinálásával készült. A zárójelentést a mellékletekkel együtt a 2. Függelék tartalmazza. Budapest, november 22. (Varga György) tudományos főmunkatárs témafelelős 3

7 1. Függelék M u n k a p r o g r a m

8 A K+F FELADAT MEGHATÁROZÁSA 3 1. A K+F feladat rövid címe (a 3. és 4. sz. melléklet c pontjában megadottak szerint): A Víz Keretirányelv tótipológia kidolgozása 2. A K+F feladat célkitűzése: A EU Víz Keretirányelvének teljesítésével kapcsolatos országjelentés felszíni vizek (ezen belül a tavak) állapotával foglalkozó szakmai előkészítése. 3. A K+F feladat részletes leírása: 1. A tavakra vonatkozó tipológia kidolgozása, figyelembe véve a területi szervezetek javaslatait..2. Az egyes típusok referencia viszonyainak leírása a rendelkezésre álló információk alapján. Esetleges referencia helyek kijelölése. A természetes tavak közül az erősen módosított állapotúak kiválasztása. Az ezekre vonatkozó max. ökológiai potenciál meghatározása. Az 50 ha-nál nagyobb mesterséges tavak (halastavak, kavicsbánya tavak) azonosítása, és ezek max. ökológiai potenciáljának megállapítása. 3. A vízfolyásokon duzzasztással létesített tározók referencia-viszonyaira vonatkozó javaslat kidolgozása. 4. A természetes tavak, a mesterségesen létrehozott és az erősen módosított állapot miatt tó kategóriába tartozó, 50 ha-nál nagyobb felületű víztestek kijelölése. 5. A 4. pontban azonosított víztestek GIS állományának elkészítése a GIS-útmutató előírásainak megfelelő részletességgel és bontásban, a tavakhoz rendelt információkkal. 4. A K+F feladat időbeni ütemezése: A zárójelentés elkészítésének határideje: szeptember A K+F feladat költségterve (a kifizetések feltüntetésével): Bruttó Ft, azaz hárommillió-ötszázezer forint, végszámla szeptember A várható eredmények gyakorlati hasznosításának előzetes feltárása: Az EU Víz Keretirányelvének teljesítésével kapcsolatos országjelentés felszíni vizek (ezen belül a tavak) állapotával foglalkozó rész szakmai megalapozása. 3 A VÁLLALKOZÓ készíti el a MEGRENDELŐ témafelelősével való közös megegyezés alapján.

9 2. Függelék R é s z l e t e s z á r ó j e l e n t é s 2

10 TERMÉSZETES TAVAK TIPOLÓGIÁJÁNAK ÉS SPECIFIKUS REFERENCIA-VISZONYAINAK JELLEMZÉSE (ZÁRÓJELENTÉS) Készítették: Dr. Szilágyi Ferenc koordinátor Dr. Padisák Judit Dr. Szalma Elemér Kovács Csilla Budapest, november 18. 3

11 TARTALOMJEGYZÉK KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT... 1 TELEFON: (36-1) ; (36-1) TELEFAX: (36-1) BEVEZETÉS... 5 ELVÉGZETT MUNKA... 6 MÓDSZEREK... 7 Az értékelés szempontjai... 7 Fitoplankton... 8 Makrofiton A VIZSGÁLT TAVAK JELLEMZÉSE A VKI ELŐÍRÁSAI TAVAKRA REFERENCIA ÁLLAPOT ERŐSEN MÓDOSÍTOTT ÁLLAPOT Tavak partszabályozása Tavak vízszintszabályozása Tavak kotrása Vízkivétel és vízbevezetés A HAZAI TÓTÍPUSOK JELLEMZÉSE, REFERENCIA VISZONYAI TÓTÍPUSOK REFERENCIA ÁLLAPOT HATÁRAI Hidromorfológia Hidromorfológia Fitoplankton Makrofiton TÓPASSZPORTOK TÓTÍPUS PASSZPORTOK Síkvidéki, meszes, 3-15 m mély, > 100 km 2 felületű, állandó vízborítású, nagy tó (Balaton) Síkvidéki, szikes, 1-3 m mély, > 100 km 2 felületű, állandó vízborítású, nagy tó (Fertő tó) Síkvidéki, szikes, < 1 m mély, km 2 felületű, állandó vízborítású, nagy tó (Velencei-tó) Síkvidéki, meszes-szikes, < 1 m mély, km 2 felületű, állandó vízborítású, szikes tavak Síkvidéki, meszes-szikes, < 1 m mély, 0,5-10 km 2 felületű, állandó vízborítású, szikes tavak Síkvidéki, meszes-szikes, < 1 m mély, > 0,5 km 2 felületű, időszakos vízborítású, szikes tavak Síkvidéki, < 4 m mély, meszes, > 0,5 km 2 felületű, állandó vízborítású, mentett oldali holtágak Síkvidéki, < 4 m mély, meszes-szikes, > 0,5 km 2 felületű, állandó vízborítású, mentett oldali holtágak LEHETSÉGES HAZAI TAVAS REFERENCIA HELYEK ERŐSEN MÓDOSÍTOTT ÁLLAPOT AZ ERŐSEN MÓDOSÍTOTT ÁLLAPOT HAZAI KRITÉRIUMAI Hidromorfológia Fitoplankton Makrofiton JAVASLATOK A TÁROZÓK REFERENCIA VISZONYAIRA (MEP) HIDROMORFOLÓGIA FITOPLANKTON MAKROFITON ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK

12 BEVEZETÉS A Víz Keretirányelve (VKI) bevezetésének munkálatai során a tavakkal az EU országainak többségében eddig meglehetősen mostohán bántak a folyókhoz képest. Ennek valószínűleg több oka is van, csak néhányat említünk ezek közül: (1) Nincsenek meg tavakra azok a biológiai minősítő rendszerek, melyek folyókra rendelkezésre állnak (makrogerinctelen minősítés, kovaalga indexek, fitoplankton minősítő rendszer, stb..) Magyarországon ehhez képest ezen a területen nem vagyunk elmaradva az EU fejlett országaitól sem, sőt egyes területeken (pl. fitoplankton) lényegesen előrébb tartunk. Jelen összefoglaló jelentés a KvVM-MTA által finanszírozott téma keretében készült, melynek címe Az ökológiai minősítés kérdései. A jelentés csatlakozik a Fenntartható vízgazdálkodás fejlesztése Magyarországon című, négy témából álló hároméves projekthez. E jelentés alapját a magyarországi potenciális referencia területek helyszíni bejárási tapasztalatai jelentették, melyek elkészítése egy másik, KvVM által finanszírozott, munka keretében történt (címe: Természetes tavak tipológiájának és specifikus referencia-viszonyainak jellemzése, megbízója: VITUKI KHT). A téma három különálló VITUKI KHT szerződést tartalmazott, melyek az alábbiak voltak: Szalma Bt.: Természetes tavak tipológiájának és specifikus referenciaviszonyainak jellemzése a makrovegetáció alapján Témafelelős: Dr. Szalma Elemér Dr. Padisák Judit: Felszíni vizek biológiai állapotának jellemzése a fitoplankton és/vagy a bevonatlakó algaközösségek alapján a Víz Keretirányelv szempontjai szerint című megbízási szerződés b) pontja: A tótípusok referencia viszonyainak leírása a fitoplankton alapján Dr. Szilágyi Ferenc: Természetes tavak tipológiájának és specifikus referenciaviszonyainak jellemzése E munkák eredményei alapján készült el a szintézisjelentés, mely az éves Országjelentést hivatott előkészíteni és segíteni az általunk elemzett területeken. A munkának több célja volt: Az egyes tótípusok referencia viszonyainak jellemzése a fitoplankton és a makrofiton alapján (ezekre az élőlény együttesekre passzportok elkészítése). A természetes tavak, és az erősen módosított állapot miatt tó kategóriába tartozó, 50 ha-nál nagyobb felületű víztestek kijelölése. Javaslatok a referencia helyekre és az erősen módosított állapotú tavakra a fitoplankton és a makrofiton alapján. A vízfolyásokon duzzasztással létesített tározók referencia-viszonyainak becslése a fitoplankton és a makrofiton alapján. E témabeszámoló a KvVM-MTA és a KvVM-VITUKI által finanszírozott témák eredményeit szintetizálva tartalmazza. A feladat komplex, több szakember együttes közreműködését igényli. A résztvevők a két vizsgált élőlénycsoport elismert szakértői voltak (lásd: 2. fejezet). 5

13 ELVÉGZETT MUNKA A következő feladatokat végeztük el: Biológus szakértői csoportot állítottunk fel, és elkészítettük az elemzés tematikáját. Az értékelés szempontjait összefoglaltuk, és 107, a VKI hatálya alá eső, tó jellemzőit vizsgáltuk meg a szerződésben rögzített 20 helyett. Az egyes tótípusok referencia viszonyait jellemeztük a fitoplankton és makrofiton alapján. Javaslatokat tettünk a tavas referencia helyekre és az erősen módosított állapotú tavak jellemzőire. A természetes tavak, és az erősen módosított állapot miatt tó kategóriába tartozó, 50 ha-nál nagyobb felületű víztesteket kijelöltük saját adatbázis, és a területi vízügyi hatóság háttéranyagai alapján. Itt meg kell jegyeznünk, hogy csak a meglévő háttéranyagokra támaszkodhattunk. A feladatnak megfelelő KÖVIZIGES háttéranyagok elkészíttetésére (melyek sokat segítettek a folyók erősen módosított állapotának megítéléséhez, SZILÁGYI et al. 2004) az idő rövidsége miatt nem volt mód. Az Országjelentés háttéranyagainak ugyanis december közepéig el KELL készülni. Ugyanilyen ok miatt nem kerülhetett sor e munkabeszámoló egyeztetésére a területi kollégákkal. (Ez utóbbi két feladat ezért is nem került be a munkatervbe.) A vízfolyásokon duzzasztással létesített tározók referencia-viszonyaira vonatkozó javaslatokat dolgoztunk ki. A referencia állapot megállapítását a Megbízóval egyetértésben nem végeztük el mindegyik, VKI-ban rögzített, élőlény együttesre. Csak a fitoplankton és a makrofiton, alapján készítettük el a fenti munkarészeket, mert ezek a legérzékenyebbek tavak esetében. Az okok az alábbiak voltak: A rendelkezésre álló költségkeret erre volt elegendő. A kevés idő nem tette lehetővé más, VKI szempontjából fontos, élőlény együttesek bevonását az értékelésbe. A makroszkópikus gerinctelenekre nincs jelenleg elfogadott minősítési rendszer, és az állóvizeink megkutatottsága is ilyen szempontból kívánni valót hagy maga után. A halállományra vonatkozó adatok nincsenek összegyűjtve, rendszerezve. Adatgyűjtést ennyi idő alatt lehetetlen volt végezni. A munka ökológiai szakmai részében a következő hidrobiológus szakértők vettek rész: Dr. Padisák Judit, fitoplankton és bevonatalga szakértő Dr. Szalma Elemér, makrofiton szakértő Kovács Csilla, fitoplankton és bevonatalga szakértő A munkát Dr. Szilágyi Ferenc irányította, és a többi szakértő bevonásával és írásos anyagainak felhasználásával ő állította össze az összefoglaló jelentést a mellékletekkel együtt. 6

14 Módszerek Az értékelés szempontjai A munka során az alábbi háttéranyagokat és információt használtuk fel: A tavakra meglévő vonatkozó szakirodalom (felsorolásukat az irodalomjegyzék tartalmazza). A szakirodalomból fontosságuk miatt kiemeljük a magyar tókatasztert tartalmazó munkát (VITUKI 1962) és a holtágak összefoglalóját (Pálfi 2001, KVM 2001). A MICROMAP Kft által elkészített hazai tótérkép, mely típusonkénti megjelöléssel tartalmazza a természetes tavakat, és megjelöli a mesterséges tavakat is. A fenti térkép alapját jelentő táblázatot tavaink jellemzőiről. Ezeket az anyagokat kiegészítettük saját adatainkkal és tapasztalatainkkal. Az értékelést az alábbi jellemzők alapján végeztük: Hidromorfológiai jellemzők (ebben az esetben gyakran csak minőségi adatok álltak rendelkezésre). E jellemzők között a felületet, a vízmélységet, a térfogatot vettük elsősorban figyelembe. Hasznosítási formák. Fitoplankton összetétel és biomassza (részletesen lásd: fejezet). Makrofiton jellemzők (részletesen lásd: fejezet). Nem minden tóra állt rendelkezésre azonos részletességű információ, ezért az alapadat bázis nem egyenszilárdságú. Az értékelés során figyelembe vettük az alábbi szempontokat: A VKI hazai bevezetése alkalmával olyan megállapodás született, hogy a mentett oldali holtágakat soroljuk csak a tavakhoz, a hullámtériek a folyó részei. Nem teszünk különbséget a természetes úton lefűződött, és a folyószabályozások során mintegy 150 éve lefűzött holtágak között. Mindegyiket a természetes kategóriába soroljuk, ez a szempont nem játszik az erősen módosított állapot megítélésénél. Ennek oka, hogy a lefűzés régen történt, az ökoszisztéma ehhez az állapothoz alkalmazkodott, valamint a lefűződés természetes úton is előbb-utóbb bekövetkezett volna. A tavak jogi partvonalát csak néhány tavunk esetében rögzítették. E tavak esetében a felület megállapítása nem gond. A legtöbb tó esetében azonban sem a felületet, sem a vízmélységet nem mérik rendszeresen, a jogi partvonal szabályozatlan, ezért a különböző forrásból származó felület és mélység adatok között akár nagy különbségek is lehetnek. E tavaknál a sokéves becsült átlagos felületet és vízmélységet vettük figyelembe, melyet a területi vízügyi szervek határoztak meg becsléssel. Az értékelés során ez utóbbit vettük figyelembe. 7

15 Fitoplankton A PADISÁK (2002, 2003) tavi fitoplankton alapján minősítési rendszert dolgozott ki, amely együtt kezeli a különböző jellegű tavakat és azokat ért emberi hatásokat (Q index). Ez alapján a víztest ökológiai állapotát a VKI által megadott 5 minőségi osztályba (kiváló, jó, közepes, tűrhető, rossz) lehet besorolni. A módszer ellenőrzése során kapott eredmények igazolták, hogy a Q index megbízhatóbban jelzi a víz ökológiai állapotát, mint a hagyományos trofitási indexek (MISCHKE ET AL. 2002). A funkcionális csoport alapú értékelés összhangban volt a nemzetközi alapkutatás legújabb eredményeivel (REYNOLDS ET AL. 2002). A REYNOLDS ET AL. (2002) és a PADISÁK (2002) módszere között kb. 80 %-os az átfedés, emiatt célszerű módszerét átdolgozni a másikra. Az átdolgozás a Q index számítási módját nem befolyásolja, befolyásolja viszont annak elemi csoportjait. Az átdolgozással több tekintetben sokkal általánosabb módszert kaphatunk, mert az új módszer: Nemcsak a nyárvégi fitoplankton alapján klasszifikál, aminek pl. tavaszi havária helyzet (pl. jellemzően halpusztulás) értékelésekor lehet alapvető jelentősége. Független a földrajzi szélességtől, bár mérsékelt övi tavakra a legkidolgozottabb. Nemzetközileg ismert lehet, emiatt nem kell saját rendszerünket a provincializmus veszélyének kitenni. Nemzetközileg hozzáférhető és tesztelhető. Javasolható a nemzetközi bevezetése anélkül, hogy az elvi alapokat részleteiben el kéne magyaráznunk, tehát elegendőek az alkalmazással kapcsolatos egyeztetések. Általános jellege miatt Európa összes tavi víztípusa belefér mérettől és rétegzettségi típustól függetlenül. Az ebben a fejezetben bemutatott funkcionális csoportok hasonlóak a növénytársulásban a BRAUN-BLANQUET (1964) által kidolgozott módszerhez, melyet az óta is a legszélesebb körben használnak az alapkutatásokban és a természetvédelmi gyakorlatban is (pl. BORHIDI ÉS SÁNTA, 1999A, B). Lényeges eltérés, hogy: A fitoplankton társulásokat nem étumozzuk, hanem betűkóddal (kodon) látjuk el. Az egyes társuláscsoportok megjelenéséhez vezető ökológiai háttérmintázat a tipológiai elemeket is beleértve lényegesen kidolgozottabb, mint a Braun- Blanquet rendszerben ill. annak bármely későbbi alkalmazásában. E fontos körülmény kifejezi azt, hogy a rendszer a funkcionalitást a skatulyázásnál lényegesebbnek tartja. A rendszer A-D csoportjai a tavaszi alganövekedés funkcionális csoportjait, az E- H a nyári rétegzett állapot csoportjait tartalmazza, stb., emiatt pl. trofitási állapot szerint meghatározhatunk valószínű szezonális szukcessziós vonalakat. Pl. egy mezotróf rétegzett tóban a B E L N, egy eutrófban pedig a C G M P szukcessziós sor a legvalószínűbb. A rendszert nemzetközi szinten a legkiválóbb fitoplankton ökológusok fejlesztik folyamatosan. A bevezetésre javasolt Q k index kiszámítása hasonlóan történik: s 8

16 Q k = Σ (p i F) i=1 Ahol p i az egyes funkcionális csoportok (kodonok, lásd később) relatív biomasszarészesedése, F a következőkben definiálandó definiált súlyfaktor. A kapott szám minimuma 0 maximuma 5, és egész számközönként fordítható verbálisra, azaz rossz, gyenge, közepes, jó és kiváló ökológiai állapotra. Lényegi különbség, hogy egy-egy kodon faktora az egyes tótípusokra más: látni fogjuk, hogy létezik olyan kodon, mely az egyik tótípusban kiváló ökológiai állapotot jelez (5-ös a faktora), a másikban pedig rosszat (0 a faktor), harmadikban meg esetleg semleges (3). A javasolt rendszer lehetővé teszi az adott típus referencia állapotához tartozó jellemzők definiálását, s az attól való eltérés mértékének becslését. Az egyes funkcionális csoportok jellemzőit az 1. táblázatban foglaltuk össze. A fajok csoportba sorolását a táblázatban található információ teszi lehetővé. Fontos látni, hogy az egyes csoportokhoz ökofiziológiai paraméterek rendelhetők, melyek alapján egy víztér abiotikus jellemzőinek ismeretében az ott jellemző fő asszociációk prognosztizálhatók s fordítva, azok arányából következtetni lehet a habitat jellegére. A jelenleg ismert sajátságok, ill. azok csoport asszociáltsága a következő: Változók: h m : a felszíni, átkevert réteg vastagsága (m); I*: átlagos napi besugárzás (mol foton m -2 nap -1 ); σ: vízhőmérséklet ( o C); [P]: oldott reaktív foszfor koncentráció (mol L -1 ); [N]: oldott szervetlen N koncentráció (mol L -1 ); [Si]: oldott reaktív szilícium koncentráció (mol L -1 ); f: a szűrő zooplankton (elsősorban kerekesférgek és kisrákok) által naponta átszűrt vízmennyiség (%) F: Az adott csoporthoz a VKI minősítés lehetségessé tétele érdekében rendelt súlyfaktor (0,5 és 5 közti tartományban, ahol <1,0 rossz; 1,01-2,00 tűrhető; 2,01-3,00 - közepes, 3,01-4,00 jó és > 4 kiváló vízminőséget jelent +: az adott csoport tolerálja a jelzett határértéket -: az adott csoportnak nem jelent szelekciós előnyt, ha az adott változó a jelölt kategóriában van +/-: az adott csoport néhány faja tolerálja a jelzett határértéket?: a csoport toleranciája gyanítható, de nem bizonyított 9

17 1. táblázat: A fitoplankton funkcionális csoportjainak (kodonjainak) néhány jellemző tulajdonsága Kodon Habitat A B C D N P T S1 Jellemző fajok/képviselők Tiszta, gyakran Urosolenia (Rhizosolenia), Cyclotella átkevert, comensis alacsony alkalitású tavak Átkevert, kisközepes Aulacoseira subarctica, A. islandica méretű, mezotróf tavak Átkevert, kisközepes Asterionella formosa, Aulacoseira méretű, ambigua, Stephanodiscus rotula eutróf tavak Sekély, Synedra acus, Nitzschia spp., tápanyaggazdag, Stephanodiscus hanztschii zavaros vizek, folyóvizek is mezotróf epilimnion eutróf epilimnion Fragilaria crotonensis, Aulacoseira granulata, Staurastrum pingue, mély, jól kevert epilimnion zavaros, felkevert vizek Tolerancia Érzékenység N és P deficiencia ph növekedés, C- deficiencia Fényhiány, zooplankton szűrés fényhiány, C- deficiencia Fényhiány, C- deficiencia ph növekedés Si-források kimerülése, rétegzettség beállása Si-források kimerülése, rétegzettség beállása Tabellaria, Cosmarium, Staurodesmus tápanyagdeficiencia rétegzettség, ph növekedés enyhe árnyék- és C rétegzettség, Sikimerülés deficiencia, zooplankton szűrés Geminella, Mougeotia, Tribonema, mérsékelt fényhiány, tápanyaghiány Planctonema, Costerium aciculare zooplankton szűrés Planktothrix agardhii, Limnothrix redekei erős fénylimitáltság, N deficiencia, zooplankton szűrés nagy átmosódási ráta (kis retencióidő), N- deficiencia S2 S N Z zavaros, felkevert, trópusi vizek meleg, felkevert vizek tisztavizű epilimnion Spirulina, Arthrospira, Raphidiopsis Cylindrospermopsis, Anabaena minutissima Synechococcus, prokaryota egysejtű pikoplankton erős fénylimitáltság, N deficiencia, zooplankton szűrés erős fénylimitáltság, zooplankton szűrés?? nagy átmosódási ráta (kis retencióidő), N- deficiencia nagy átmosódási ráta (kis retencióidő), X3 X2 X1 Y Y Ph E F G Sekély, tiszta vizű, felkevert tavak Sekély, mezotróf, felkevert tavak Sekély, eutróf, tápanyaggazdag, felkevert tavak Változatos, de ált. apró, tápanyaggazdag tavak apró, Ca és tápanyaggazdag tavak, nem savas Ph Kis, oligotróf, bázisszegény tavak vagy tiszta, oldott szerves anyagban viszonylag gazdag tavak átvilágított epilinon Sekély, tápanyaggazdag, nyugodt vizek Koliella, Chrysococcus, eukarióta pikoplankton Plagioselmis Chrysochromulima (Rhodomonas) alacsony alkalitás rétegződés zooplankton szűrése zooplankton szűrése Ankyra, Monoraphidium rétegződés zooplankton szűrése, tápanyaglimitáltság Nagyobb méretű mikroflagellaták, pl. Cryptomonas Phacotus Dinobryon, Mallomonas, Synura alacsony fény magas fény,? Alacsony tápanyagszint (feltéve, hogy alternatív mixotrófia lehetséges) fagotróf predátorok szűrés CO 2 deficiencia Kolóniás Chlorococcales Alacsony Tápanyagtrehelés, (Botryococcus, Pseudosphaerocystis, Coenpchlorys, Oocystis) tápanyagszint fényhiány Volvox, Eudorina erős megvilágítás tápanyaghiány 10

18 Kodon Habitat J K H1 H2 U L O L M M R V W1 W2 W S Q Sekély, tápanyaggazdag tavak, folyók Sekély, tápanyaggazdag vizek Eutróf vizek Nagy, mezotróf vizek Oligo- és mezotróf nyári epilimnion mezotróf nyári epilimnion eutróf nyári epilimnion kis, eutróf, gyakran keveredő tavak mezotróf, rétegzett tavak metalimnionja eutróf, rétegzett metalimnion Kis, szervesanyag gazdag tavak Sekély, mezotróf tavak Sekély, mezotróf tavak, neutrális ph Kis, huminanyaggal terhelt tavak Jellemző fajok/képviselők Scenedesmus, Golenkinia, Tetrastrum, Crucigenia, Actinastrum stb. Aphanothece, Aphanocapsa? Anabaena flos-aquae, Aphanizomenon flos-aquae Anabaena lemmermannii, Gloeotrichia echinulata Uroglena Tolerancia fényhiány Érzékenység kiülepedés mély átkeveredés alacsony N és C erős keveredés, ellátottság fénylimitáltság, foszforlimitáltság alacsony N ellátottság erős keveredés, fénylimitáltság, alacsony alacsony CO 2 tápanyagkoncentráció hozzáférhetőség Peridinium, Woronichinia, szegregált átkeveredés Merismopedia tápanyagbázis Ceratium, Microcystis igen alacsony CO 2 keveredés, fényhiány hozzáférhetőség Microcystis, Sphaerocavum nagy besugárzás átmosódás, alacsony fény Planktothrix rubescens, P. mougeotii alacsony fény, erős rétegzettség Chromatium, Chlorobium alacsony fény, erős rétegzettség Euglena, Phacus, Lepocinclis, magas BOI Gonium, apró Peridinium, Glenodinium, Gymnodinium Trachelomonas, egyéb metafiton?? tápanyaghiány instabilitás Szűrés Synura huminanyag ph növekedés Gonyostomum magas huminanyag? Megjegyzés: A kodonok részletes ismertetését, és a tótípusokban való előfordulását a háttérjelentés tartalmazza (PADISÁK 2004) 11

19 A funkcionális csoportok és az élőhely néhány tulajdonsága közötti összefüggést a 2. táblázat mutatja. Kodon 2. táblázat: A fitoplankton funkcionális csoportjainak válasza az élőhely néhány tulajdonságára h m I* σ [P] [N] [Si] [CO 2 ] f F <3 <1,5 <8 <10-7 <10 - <10-5 <10-5 >40 A -? B C ? - 3 D N /- -? 5 P / T -? - +/- - +? + 5 S ,5 S ,8 S N ,5 Z ? - 5 X X ? - +? - 5 X X Ph Y ? - 2 E F G J +? ? - 3 K +? H Kodon h m I* σ [P] [N] [Si] [CO 2 ] f F <3 <1,5 <8 <10-7 <10 - <10-5 <10-5 >40 H U + -? L O L M M R ? + 3 V W ? - 0,5 W ?? 4 W S ? Q + +? +??? +??

20 A fentiekben részletezett indoklás alapján az egyes tipológiai egységek és a kodonok megfelelő faktorértékeit a 3. táblázat tartalmazza. 3. táblázat: Az egyes víztípusokhoz (oszlopok) tartozó kodonok (sorok) faktorértékei Kodon TÍPUS A B C D N P T S S S N Z X X2 3,5 3, ,5 3,5 X X Ph 3, , ,5 3,5 Y ,5 3,5 E F G J K H H U L O L M M R V W W W S Q A magyar tótípusokra vonatkozó kodon értékeket és a kodonok előfordulását a magyar tótípusokban az 1. Mellékletben foglaltuk össze. 13

21 Makrofiton Az egyes tótípusok makrovegetáció alapján történő referencia viszonyainak leírása a rendelkezésre álló irodalmi adatok és saját vizsgálati eredményeink alapján történtek. A témához kapcsolódóan figyelembe vettük az MTA-KVvM Az ökológiai minősítés kérdései című kutatási projekt, POMOGYI ÉS SZALMA (2003) által írt A makrofita ökológiai minősítés kérdései című témabeszámolóját. Ennek elméleti összefoglalóját a 2. Melléklet tartalmazza. A tótípusok elkülönítéséhez a rendelkezésünkre bocsátott wb_lakes 2004 ArcView GIS fedvényeit és Excel adattábláit használtuk. A VIZSGÁLT TAVAK JELLEMZÉSE A magyarországi először a VITUKI (1962) foglalta össze (tókataszter). A holtmedrekkel részletesebb a "Hasznosítható holtmedrek" című összeállítás foglalkozott (VIZITERV 1974). Az 1990-es évek elején az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízására a vízügyi igazgatóságok - az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság koordinálásával - elkészítették a "Holtágak és síkvidéki tározók komplex értékelése" című tanulmányt. Ebben 176 öt hektárnál nagyobb holtágnak a szaknyilvántartásokban lévő adatait foglalták össze. A következő lépésben ( ben) a KHVM a Tisza és mellékfolyóinak holtágairól alaposabb föltáró munka és több tanulmány készült. A helyzetfeltárást a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok az ATIVIZIG irányításával végezték, együttműködve a környezetvédelmi és természetvédelmi szervezetekkel. Az OVF 1994-ben kiadta az "Útmutató a holtágak védelméhez és hasznosításához" című füzetet, a KHVM pedig ben a "Tisza-völgyi holtágak" című könyvet, melyben 167 holtág leírását és térképvázlatát találjuk meg, sok fényképpel illusztrálva re a Duna és mellékfolyói menti holtágak helyzetét is fölmérték (KVM 2004). E téma keretében összesen 107 állóvizet (tavat és holtágat) vizsgáltunk a rendelkezésre álló adatbázis alapján. Felsorolásukat, felületüket, átlagos vízmélységüket és illetékes területi hatóságukat a 4. táblázatban foglaltuk összes. A táblázat adataiból az alábbi következtetések adódnak: A három nagy tavunk jellemzői élesen elkülönülnek. Az Alföldre jellemzőek a sekély tavak, melyek, ha állandóak, területüket és vízmélységüket nagymértékben változtatják éven belül is. A nagyon sekély tavak (0,5 m-nél sekélyebbek) gyakorta ki is száradhatnak nyáron, némelyik akár több éven át is száraz lehet. A listába sok olyan tó is bekerült a VIZIG-ek javaslatára, mely elnevezése alapján inkább mocsaras, vízjárta terület. Nincs olyan hegyvidéki, vagy dombvidéki tavunk, mely a VKI hatálya alá esne. A 2 m-nél mélyebb tavak (a nagy tavak kivételével) a holtágak közül kerülnek ki, de ezek sem mélyebbek 4 m-nél. A VKI hatálya alá eső mentett oldali holtágak száma kb. egyharmada az összes tó számának. Ezek között a legtöbb felülete alapján önmagában is a VKI hatálya alá esik, de akadnak olyanok is, melyek csoportosítva (gruppolva) haladják meg az 50 ha-t. Több tó esetében nem sikerült azonosítani a jellemzőket, ezeket a táblázatban? jellel jelöltük. 14

Vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés felülvizsgálatának aktuális feladatai

Vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés felülvizsgálatának aktuális feladatai Vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés felülvizsgálatának aktuális feladatai Zagyva Andrea andrea.zagyva@neki.gov.hu Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály DDTVT, Pécs, 2013.06.05. A Víz Keretirányelv végrehajtása VGT

Részletesebben

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT.

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. A Víz Keretirányelv keretében a felszín alatti víztestek határvízi szintű egyeztetéséhez szükséges alapanyagok előkészítése és az egyeztetések

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén

Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén 6.1 háttéranyag Függelék: Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén A VKI előírásainak megfelelően a mesterséges és erősen módosított vizek esetén

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

Felszíni vizek ökológiai állapotának jellemzése. Fehér Gizella ADUVIZIG

Felszíni vizek ökológiai állapotának jellemzése. Fehér Gizella ADUVIZIG Felszíni vizek ökológiai állapotának jellemzése Fehér Gizella ADUVIZIG VÍZ KERETIRÁNYELV Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i, a víz politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról

Részletesebben

1-2 háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia

1-2 háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia 1-2 háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia Vízfolyások típusba sorolása A tipológiáról, referencia-feltételekről és minősítési rendszer kidolgozásáról szóló útmutató 1 szerint a tipológia fő célja

Részletesebben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Dr. Fehér János c. egyetemi docens FAMIFE Consulting Kutató, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Gödöllő,

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

REFERENCIA HELYEK JELLEMZÉSE, PASSZPORTOK VÉGLEGESÍTÉSE

REFERENCIA HELYEK JELLEMZÉSE, PASSZPORTOK VÉGLEGESÍTÉSE REFERENCIA HELYEK JELLEMZÉSE, PASSZPORTOK VÉGLEGESÍTÉSE (ZÁRÓJELENTÉS) Készítették: Dr. Szilágyi Ferenc koordinátor Dr. Ambrus András Dr. Guti Gábor Dr. Juhász Péter Kovács Tibor Kovács Csilla Dr. Padisák

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben

Javaslat a felszíni vizek fitoplankton alapján történő minősítésére. Munkaanyag

Javaslat a felszíni vizek fitoplankton alapján történő minősítésére. Munkaanyag Megbízó: Javaslat a felszíni vizek fitoplankton alapján történő minősítésére Munkaanyag Témafelelős: Közreműködők: Dr. Borics Gábor TIKTVF Dr. Grigorszky István Várbíró Gábor Krasznai Enikő Tartalomjegyzék

Részletesebben

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Dr. Rákosi Judit ÖKO Zrt. Átfogó cél A felszíni és felszín alatti vizek állapotának javítása, a jó állapot elérése 2015-ig Felszíni vizek (folyók,

Részletesebben

6-2 háttéranyag: Felszíni víztestek fizikai-kémiai állapotértékelési rendszere

6-2 háttéranyag: Felszíni víztestek fizikai-kémiai állapotértékelési rendszere 6-2 háttéranyag: Felszíni víztestek fizikai-kémiai állapotértékelési rendszere Dr. Clement Adrienne Dr. Szilágyi Ferenc BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Budapest, 2015 1 Tartalom 1. A támogató

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaszentimrei halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG998 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól. A rendelet hatálya

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól. A rendelet hatálya 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. (8) bekezdésének

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM 1 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1572/2008. Tervezet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet és az ivóvízkivételre

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

Dávid Szilvia Országos Vízügyi Főigazgatóság MHT XXXII. Országos Vándorgyűlés Szeged, 2014. július 2-4.

Dávid Szilvia Országos Vízügyi Főigazgatóság MHT XXXII. Országos Vándorgyűlés Szeged, 2014. július 2-4. A felszíni víztestekv felülvizsg lvizsgálata lata a 2. vízgyv zgyűjtő- gazdálkod lkodási tervben Dávid Szilvia Országos Vízügyi Főigazgatóság MHT XXXII. Országos Vándorgyűlés Szeged, 2014. július 2-4.

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN VÍZKO 2010 SZÉKELYUDVARHELY 2010.12. 10. Dr.Fekete Endre főtanácsos szaktanácsadó Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól [ Hatályos: 2015.09.15 - ] A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII.

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. (8) bekezdésének

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11. Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:

Részletesebben

VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc.

VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc. VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc. TÉMAJELENTÉS TÉMASZÁM: 711/1/6405-01 A VÍZ KERETIRÁNYELV KERETÉBEN A FELSZÍNI VÍZTESTEK HATÁRVÍZI SZINTŰ EGYEZTETÉSÉHEZ

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai

A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai Kovács Péter főosztályvezető Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Szervezeti változás (2014. január 01-től Belügyminisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Országos

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem

Részletesebben

AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS KIHÍVÁSAI ÉS KORLÁTAI A VGT-2-BEN

AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS KIHÍVÁSAI ÉS KORLÁTAI A VGT-2-BEN AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS KIHÍVÁSAI ÉS KORLÁTAI A VGT-2-BEN Zagyva Tünde Andrea Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály zagyva.tunde.andrea@ovf.hu MHT Vándorgyűlés,

Részletesebben

A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében

A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében Készítette: Meller Nóra Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Felföldi Tamás Tanársegéd Bevezetés, a vizsgálat tárgya

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék in Fehér, 2009 1 Víz Keretirányelv

Részletesebben

Vizeink állapota 2015

Vizeink állapota 2015 Vizeink állapota 2015 Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna BM Budapest, 2015. október 29. MHT www.vizeink.hu Kvassay Jenő Terv: 1. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2 2015) 2. Nemzeti Vízstratégia

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszasülyi Tiszahalker halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH034 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: 1.2. A víztest VOR kódja: AIG949 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos

Részletesebben

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület

Részletesebben

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Felszín alatti vizek, mint a globális vízkörforgalom elemei Légkör víztartalma (néhány nap) Biomassza

Részletesebben

VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc.

VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc. VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc. A 2000/60/EK VKI VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS, A FELSZÍNI VIZEK MINŐSÍTÉSÉVEL ÉS JELLEMZÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK, A FELSZÍNI

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv in Fehér, 2009 Vízvédelem KM011_1 2014/2015-es tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Víz Keretirányelv 2000/60/EK

Részletesebben

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer A felszíni vizek rendszeres vízminőség ellenőrzése 1968-ban kezdődött Az MSZ 12749:1993 számú nemzeti szabvány definiálta a felszíni vizek

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája

Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája Dr. Pekár Ferenc ny. főigazgató-helyettes vízökológus Halászati és Öntözési

Részletesebben

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)

Részletesebben

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Tahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban

Tahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS SZEKCIÓ A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban 2016-2021 Tahy Ágnes Magyarország Alaptörvénye

Részletesebben

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Szakmai Konzultáció a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából Heilmann Diána /Vízrendezési Osztály 2014. június 17. Budapest,

Részletesebben

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Hegyi Róbert OVF Gál Nóra Edit MFGI Tolmács Daniella - MFGI FAVA 2016.04.06-07. Siófok Háttér Komplex érzékenységi és

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos 4 részvízgyűjtő 42 alegység TERVEZÉSI SZINTEK VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEK Módszertani előkészítés Országos terv

Részletesebben

km 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I.

km 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I. 13 000 km 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I. rendű árvédelmi töltés (Duna, Sió, Nádor) 120 km folyó (Sió) 6 dombvidéki

Részletesebben

Magyarországi állóvizek sugaras szimmetriájú kovaalgái. Elterjedés, diverzitás Ács Éva és Kiss Keve Tihamér

Magyarországi állóvizek sugaras szimmetriájú kovaalgái. Elterjedés, diverzitás Ács Éva és Kiss Keve Tihamér Magyarországi állóvizek sugaras szimmetriájú kovaalgái. Elterjedés, diverzitás Ács Éva és Kiss Keve Tihamér MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet Bevezetés A sugaras szimmetriájú algák fontos

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Emlékeztető. Börcsök Áron

Emlékeztető. Börcsök Áron VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma 1-10 Dun-völgyi főcsatorna alegységen Dátum: 2009.07.17. 10:00 Helyszín: Wellness Hotel Kalocsa, Konferenciaterem

Részletesebben

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29. Főbb vízfolyások (16 db): Veszprémi-séd (3 vt.) Nádor csatorna (2 vt.) Séd-Sárvizi malomcsatorna Gaja-patak (3 vt.)

Részletesebben

Jegyzőkönyv. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei, az intézkedések programja című fórumot

Jegyzőkönyv. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei, az intézkedések programja című fórumot Jegyzőkönyv A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei, az intézkedések programja című fórumot a Kvassay Jenő Terv elkészítése és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata című KEOP-7.9.0/12-2013-0007

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja, hatálya

221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja, hatálya 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. -a (7) bekezdésének

Részletesebben

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében LIFE + Action D5. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében (előzetes eredmények) [LIFE07NAT/H/000324)] 2009-2013 Boros Emil

Részletesebben

A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI

A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI A HORGÁSZAT JELENTŐSÉGE Kb. 320.000 350.000 ember

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK (AIH056) 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 056 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 13 Meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó 1.4. Víztest

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 1-1. háttéranyag: Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 1-1. háttéranyag: Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata Vízgyűjtő-gazdálkdási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarrszági része 1-1. háttéranyag: Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata Felszíni víztestek kijelölése Módszertan Vízflyás víztestek felülvizsgálata

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013)

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Jelinek Gabriella Főosztályvezető-helyettes Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Stenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina. A Magyar Hidrológiai Társaság Szikes Vízi Munkacsoportjának éves találkozója 2011. június 17-18.

Stenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina. A Magyar Hidrológiai Társaság Szikes Vízi Munkacsoportjának éves találkozója 2011. június 17-18. Hazai és s osztrák k kis szikes vízterek v kovaalga összetételetele Stenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina A Magyar Hidrológiai Társaság Szikes Vízi Munkacsoportjának éves találkozója 2011. június 17-18.

Részletesebben

Dr. Zsuga Katalin jártassági vizsgálati szakértő

Dr. Zsuga Katalin jártassági vizsgálati szakértő QualcoDuna jártassági vizsgálatok WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. Jártassági Vizsgálati Osztály 1047 Budapest, Fóti út 56. Tel: 06-1-272-2128 Fax: 06-1-272-2126 E-mail: info@qualcoduna.hu Web: www.qualcoduna.hu

Részletesebben

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása Szabó János osztályvezető Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Körösök és a TIKEVIR-t érintő

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Gyova-Mámai Holt- 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 076 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 13 Meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban Mirıl szól a Víz Keretirányelv, mi a célja? A Víz Keretirányelv (VKI) nevébıl fakadóan keretet kíván biztosítani a Közösség édesvízzel

Részletesebben

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon 1/12 Készítette: VARGA ATTILA ELTE-TTK. KÖRNYEZETTAN BSC Témavezető: MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDIT EGYETEMI DOCENS ELŐADÁS

Részletesebben

1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (16, 17, 18, 20 típus)

1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (16, 17, 18, 20 típus) Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-18 Nagykunság 1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (16, 17, 18, 20 típus) 1-1. melléklet Vízfolyás típusok referencia jellemzői - 1 - 1-1. melléklet: Vízfolyás

Részletesebben

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Liebe Pál 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 3. E rendelet alkalmazásában: 6. (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető

Részletesebben

1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15)

1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15) Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-18 Nagykunság 1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15) 1-2. melléklet Állóvíz típusok referencia jellemzői - 1 - 1-2. melléklet: Állóvíz típusok

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: - 1.2. A víztest VOR kódja: AIQ958 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 15 Meszes közepes területű sekély nyílt vízfelületű állandó típushoz hasonló

Részletesebben

Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások

Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások A dokumentum a TÁMOP 5.4.1. számú kiemelt projekt keretében, a Magyar Addiktológiai Társaság megbízásából készült. Készítette:

Részletesebben

"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"

Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében "Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében" Dr. Boros Emil vizes élőhelyeinken 2016. május 20. 1 A vizes élőhelyek kritériumai (Dévai, 2000) középvízállás

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben