Vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés felülvizsgálatának aktuális feladatai

Átírás

1 Vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés felülvizsgálatának aktuális feladatai Zagyva Andrea Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály DDTVT, Pécs,

2 A Víz Keretirányelv végrehajtása

3 VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja, hogy 2015-re (ill re, 2027-re) a vizek jó állapotát el kell érni december 22-re el kellett készíteni az első stratégiai tervet az un. Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet december 22-től üzemeltetni kell a monitoringot, amely alapján értékelni kell az állapotot és az intézkedések hatását 6 évenként VGT felülvizsgálat! között (3 év alatt) az első VGT-ben leírt intézkedési programot értékelni kell, felül kell vizsgálni és ki kell egészíteni, illetve a hibákat javítani.

4 A Víz Keretirányelv végrehajtásának fő lépései, határidői

5 VGT2 ütemterve:

6 VGT2 ütemterve: 2013 Ütemterv készen van Munkaprogram nem publikus változat készen van, a publikus munkaprogram tartalma jelentősen függ a VGT-2 végrehajtására KEOP-7.9.0/12/B komponensre beadott pályázat eredményétől december 22-re VKI 5. cikkely szerinti jelentés elkészítése Vízgyűjtők jellemzése Emberi tevékenységek hatásának vizsgálata Vízhasználatok gazdasági elemzése Jelentős vízgazdálkodási problémák (JVP) közzététele

7 Publikus munkaprogram tartalma 1. Kötelező felülvizsgálatok VKI által a második tervben előírt A Bizottság javaslatainak figyelembe vétele Kérdések a végrehajtás módjával kapcsolatosan 2. VKI által nem előírt felülvizsgálatok Az első terv tanulságainak figyelembe vétele Az első tervből hiányzó részek, intézkedések pótlása Kérdések a felülvizsgálat tartalmára, céljára, területére és a végrehajtás módjával kapcsolatosan

8 Munkaprogram - folyamatábra Víztestek állapotának meghatározása Környezeti célkitűzések felülvizsgálata Társadalmi szempontok A problémák és okaik megállapítása A VGT intézkedések hatékonyságának vizsgálata Természettudományos és műszaki szempontok Gazdasági szempontok Lehetséges intézkedések a problémák okainak megszűntetésére Intézkedések tartalmának javítása, kiegészítése Intézkedések Programjának felülvizsgálata Monitoring

9 Vízgyűjtők és alegységek felülvizsgálata Országos-részletes terv, 4 részvízgyűjtő-, 42 tervezési alegység-csak ezekre vonatkozó információk, határok várhatóan maradnak

10 Vízgyűjtők és víztestek felülvizsgálata Vízfolyásoknál a teljes vízhálózat kijelölése Védettség miatt jelentős állóvizek kijelölése Hullámtéri tározók kijelölése Túl nagy víztestek szakaszolása, túl kicsi víztestek összevonása Tipológia felülvizsgálata (biológiai validáció eredményeinek figyelembevétele) Típus besorolások felülvizsgálata Mesterséges, erősen módosított víztestek felülvizsgálata Vízgyűjtőhatárok és egyéb kisebb javítások Felszín alatti víztestek határainak pontosítása

11 Víztestek kijelölése- vízfolyások A víztestként kijelölt vízfolyások 10 km 2 -nél kisebb vízgyűjtővel rendelkező vízfolyás-szakaszának a víztesthez való hozzáillesztése (GIS). Kisebb finomítások: domborzat szerinti besorolások, vízgyűjtő-szintű terhelés vizsgálat

12 Víztestek kijelölése- állóvízek 1. VGT-1-ben nem kezelt, 50 ha-nál nagyobb állóvízek: vízfolyáson levő tározók-állóvíz víztestként való kijelölése halastavak kivétele a kijelölt víztestek közül hullámtéri holtágak- kijelölés módosítása természetvédelmi vélemény alapján-np bevonásával Tipológia validációja után új víztestek tipológiai besorolása

13 Víztestek kijelölése- állóvízek 2. Védett területek 50 ha alatt: - Ivóvíz-tározók víztestként való kijelölése (Hasznosi-tározó, Köszörűvölgyi-tározó, Komravölgyi-tározó, Lázbérci-tározó, Csórréti-tározó, Rakacai-tározó) - Természetvédelmi területek: természetvédelmi ágazattal egyeztetés, wetlandek felülvizsgálata szükséges

14 Védett területek felülvizsgálata Az új védett területekről adatszolgáltatás beszerzése az érintett szervezetektől Tápanyag érzékeny területek felülvizsgálata (VM politikai döntésének, ill. az Európai Bizottság elfogadásra vonatkozó döntésének megfelelően) Ivóvízbázis védőterületek felülvizsgálata VGT 3-1 melléklet: vízbázisok listája (Ivóvíz Irányelv jelentéssel összhangban!) Térképi állomány felülvizsgálata (téradatbázis létrehozása)

15 Emberi terhelések számbavétele I. félév Monitoring adatok összegyűjtése (KTVF, VIZIG, NPI, egyéb) Terhelési adatok összegyűjtése (NeKI OSAP!, KTVF, NÉBiH, VIZIG, MBFH, OKBI, KSH) II. félév Monitoring adatok kiértékelése (IVGO és MÁO) Terhelések hatásának elemzése (IVGO és MÁO) Projekt keretében: Adatok, értékelések vásárlása (OMSZ, KTVF, NPI) Emissziós leltár elkészítése

16 Terhelések vizsgálata, emisszió leltár 2008/105 veszélyes anyagokról szóló EK Irányelv 5. cikk,,a tagállamok kötelesek a területükön levő minden vízgyűjtőkerület tekintetében nyilvántartást készíteni a releváns elsőbbségi anyagok és más szennyező anyagok kibocsátásáról, bevezetéséről és veszteségéről. Cél a veszélyes anyagok pontszerű és diffúz terhelésének becslése a felszíni vizekre vonatkozóan A leltár anyag specifikus, egy évre vonatkozik Referencia időszak közé eső egy év Területi skála vízgyűjtő vagy részvízgyűjtő Határidő: december 22. Különböző terhelésbecslési módszerek alkalmazhatóak 1. Felszíni vizeket érő terhelés meghatározása 2. Transzport alapú emisszió meghatározás 3. Forrás alapú emisszió meghatározás Adatok: VAL-VÉL, statisztikai adatok, nemzetközi adatszolgáltatások, imissziós adatok - FEVI, szakirodalom, modellezés Min. követelmény: releváns anyagok azonosítására vonatkozó tanulmány+1-es terhelésbecslési módszer VGT intézkedések támogatása, emisszió csökkentés elősegítése

17 Felszíni víz Vízhatlan felületek Csatorna hálózat Vízben lejátszódó folyamatok Talaj Légköri emisszió Mezőgazdaság F.a. víz Infrastruktúra, közlekedés Építőanyagok Települési SZT Háztartások Ipar Felhagyott, műk. bányák Ipari SZT Hajózás Természetes háttér

18 Jelentős vízgazdálkodási problémák Víztestenkénti JVP táblázat elkészítése (NeKI Központ és Kirendeltségek) Alegységi leválogatás összeállítása (melléklet NeKI Kirendeltségek) Részvízgyűjtő JVP-k alegységi melléklettel (4 Kirendeltség) Országos JVP alegységi melléklettel (NeKI Központ) közzététel

19 Víztipológia felülvizsgálata- vízfolyások VKI II. Melléklet, Folyók A-rendszer B-rendszer Rögzített osztályozás Ökorégió Típus Jellemzők Az ökorégiókat a XI. melléklet A- térképe mutatja Osztályozás a tengerszint feletti magasság szerint magas: >800 m közepes magasságú: m mély fekvésű: <200 m Osztályozás a vízgyűjtő terület nagysága alapján kicsi: km 2 közepes: > km 2 nagy: km 2 igen nagy: > km 2 Geológia meszes szilikátos szerves Alternatív jellemzés Kötelező tényezők Szabadon választott tényezők Fizikai és kémiai tényezők, amelyek a folyó vagy a folyó egy szakaszának jellemzőit, és ezen keresztül az élővilág szerkezetét és összetételét meghatározzák tengerszint feletti magasság földrajzi szélesség földrajzi hosszúság geológia méret távolság a folyó forrásától áramlási energia (a vízhozam és az esés függvénye) közepes vízszélesség közepes vízmélység a vízfelszín közepes esése a főmeder formája és alakja vízhozam-kategória a folyóvölgy alakja Hordalékszállítás savközömbösítő kapacitás az altalaj összetétele klorid a levegő hőmérsékleti tartománya közepes léghőmérséklet Csapadék

20 5. számú melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez Felszíni vizek tipológiája I. Vízfolyások tipológiája Típus Felszíni víz-tájak A vízgyűjtő mérete Hazai elnevezés száma al-ökorégió hidrogeokémiai Mederanyag jelleg 1 hegyvidék szilikátos Durva kicsi patak 2 meszes Durva kicsi patak 3 közepes kis folyó 4 dombvidék meszes Durva kicsi patak 5 közepes kis folyó 6 nagy közepes folyó 7 nagyon nagy nagy folyó 8 közepes-finom kicsi csermely 9 közepes kis folyó 10 nagy közepes folyó 11 síkvidék meszes Durva kicsi 12 közepes kis folyó 13 nagy közepes folyó 14 nagyon nagy nagy folyó 15 közepes-finom kicsi csermely 16 kicsi és kis esésű ér 17 közepes és kis esésű 18 közepes kis folyó 19 nagy közepes folyó 20 nagyon nagy nagy folyó 21 szerves - kicsi 22 közepes 23 Duna, Gönyű felett 24 Duna, Gönyű és Baja között 25 Duna, Baja alatt

21

22 Víztipológia felülvizsgálata- állóvízek VKI II. Melléklet, Tavak A-rendszer Rögzített tipológia Ökorégió Típus Jellemzők Az ökorégiókat a XI. melléklet A- térképe mutatja Osztályozás a tengerszint feletti magasság szerint magas: >800 m közepes magasságú: m alacsony fekvésű: <200 m Átlagos mélységen alapuló mélység szerinti osztályozás <3 m 3-15 m >15 m Nagyság szerinti osztályozás a vízfelszín mérete alapján 0,5-1 km km km 2 >100 km 2 Geológia meszes szilikátos szerves Alternatív jellemzés Kötelező tényezők Szabadon választott tényezők B-rendszer Fizikai és kémiai tényezők, amelyek meghatározzák a tó jellemzőit és ezen keresztül az élővilág szerkezetét és összetételét Tengerszint feletti magasság Földrajzi szélesség Földrajzi hosszúság Mélység Geológia Méret Átlagos vízmélység a tó alakja Tartózkodási idő Közepes léghőmérséklet a levegő hőmérsékleti tartománya a víz felkeveredési jellemzői (pl. monomiktikus, dimiktikus, polimiktikus) Savközömbösítő kapacitás a tápanyag-viszonyokat jellemző határértékek Altalaj-összetétel Vízszintingadozás

23 5. számú melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez II. Állóvizek tipológiája Természetes állóvizek típusbesorolása Típus állóvíz (73 db) 1 Szerves - kis területű - sekély - (1 db) Péteri-tó benőtt vízfelületű - időszakos 2 Szerves - kis területű - sekély - (3 db) Egyeki-Holt-Tisza, Tiszacsegei Holt-Tisza, Kolon-tó benőtt vízfelületű - állandó 3 Szerves - kis területű - sekély - nyílt (1 db) Belső-Béda holtág vízfelületű - állandó 4 Szikes - kis területű - sekély - benőtt vízfelületű - időszakos (7 db) Bába-szék, Észak-Böddi, Kis-rét, Sárszentágotai-sóstó, Nagyvadas-tó, Kisteleki Müllerszék, Lódri-tó 5 Szikes - kis területű - sekély - nyílt vízfelületű - időszakos (7 db) Böddi-szék, Csikóspusztai-tó, Szabadszállási Büdös-szék, Zabszék, Pusztaszeri Büdösszék, Kelemenszék, Kardoskúti Fehér-tó 6 Szikes - kis területű - sekély - benőtt (1 db) Velencei-tó nádas-lápi terület vízfelületű - állandó 7 Szikes - kis területű - sekély - nyílt vízfelületű - állandó (6 db) Szelidi-tó, Harangzugi Holt-Körös, Madarász-tó, Ősze-szék, Nagy-Széksóstó, Kanyari Holt-Tisza 8 Szikes - közepes területű - sekély - (1 db) Velencei-tó nyílt vizes terület nyílt vízfelületű - állandó 9 Szikes - nagy területű - sekély - nyílt (1 db) Fertő-tó vízfelületű - állandó 10 Meszes - kis területű - sekély - benőtt (1 db) Énekes-ér vízfelületű - időszakos 11 Meszes - kis területű - sekély - nyílt (1 db) Nádas-tó vízfelületű - időszakos 12 Meszes - kis területű - sekély - benőtt (8 db) Kadia Ó-Duna, Kelebiai-tavak, Kengyel-tó, Lipóti-morotvató, Montaj-tó, Pélyi-tó, vízfelületű - állandó Felső-Morotva, Szarvas-tó 13 Meszes - kis területű - sekély - nyílt vízfelületű - állandó (25 db) Riha-tó, Keleti-holtág, Nagybaracskai Holt-Duna, Vadkerti-tó (Nagy-Büdös-tó), Vidre-éri tavak, Tiszakécskei Holt-Tisza, Faddi Holt-Duna, Tolnai Déli Holt-Duna, Tolnai Északi Holt-Duna, Szamossályi-Holt-Szamos, Tunyogmatolcsi-Holt-Szamos, Cibakházi Holt- Tisza, Fegyverneki Holt-Tisza, Gyova-Mámai Holt-Tisza, Halásztelek-Túrtő-Harcsás Holt- Körös, Szajoli Holt-Tisza, Kiskunhalasi Sós-tó, Félhalmi-holtágrendszer, Szarvas- Békésszentandrási holtágrendszer, Peresi holtágrendszer, Serházzugi Holt-Tisza, Tiszaugi Holt-Tisza, Nagyfai-holtág, Cserőközi Holt-Tisza, Bogyiszlói Holt-Duna 14 Meszes - kis területű - közepes mélységű - nyílt vízfelületű - állandó 15 Meszes - közepes területű - sekély - nyílt vízfelületű - állandó 16 Meszes - nagy területű - közepes mélységű - nyílt vízfelületű - állandó (5 db) Atkai Holt-Tisza, Tiszadobi Holt-Tisza, Alcsi Holt-Tisza, Gyálai Holt-Tisza, Tiszaluci Holt-Tisza (4 db) Tisza-tó: Tiszavalki-medence, Tisza-tó: Poroszlói-medence, Tisza-tó: Sarudi-medence, Csaj-tó (1 db) Balaton

24

25 Európai kitekintés: vezető országok víztipológiai rendszereinek összehasonlítása a biológiai validáció módja szerint (2005)

26 Víztipológia felülvizsgálata (2013) - Tipológiai rendszer felülvizsgálata: Biológiai validáció: top down felülről lefelé elv: tipizálás abiotikus tényezők alapján bottom up - alulról felfelé elv: tipizálás biotikus információk szerint Cél: a két módszer eredményeinek összehangolása, a tipológiai hiányosságok megszüntetése, a biológiai validáció ne sértse a kötelezően előírt abiotikus tipológiát 2005 (ECOSURV), 2009 megtörtént (VGT 5.1 Melléklet: folyók- FP, FB: 6, MF: 9, MZB:10, HAL: 8 típus, tavak- FP:7, MF:14, egyéb csoport-kevés adat), újabb adatok: Tótipológiai rendszer felülvizsgálata a kötelező abiotikus tényezők és a 2008 óta gyűjtött VKI monitoring adatok alapján Holtágak-HMWB átsorolás, makrofita-benőttség-biotikus tényező-tipológiai paraméter?, 8 típus (1,3,6,8,9,10,11,16)-1 tó? (NeKI koordináció, területei szervek (KTVF, VIZIG) és szakértők? bevonásával) - Állapotértékelés eredménye- tapasztalat ( ): nem minden víztest tipológiai besorolása megfelelő csak az abiotikus tényezőkre alapozva Megoldás Felülvizsgálat, víztestek biotikus alapon is megfelelő víztípusba átsorolása (koordináció területi NeKI, résztvevő szervezetek: KTVF, VIZIG)

27 VKI monitoring felülvizsgálatának szempontjai (2013) 1. Alapmonitoring Pontok számának (gyakoriságoknak) növelése- megbízhatóbb állapotértékelés! Új potenciális referencia-helyek vizsgálata (régi ref. helyek helyett) Csak interkalibráció céljából kijelölt pontok törlése Eddig ismeretlen állapotú víztestek felmérése NO3 monitoring pontokon árvíz esetén nagyobb mérési gyakoriság megvalósítása Kiegészítő adatgyűjtés a biológiai módszertanok kidolgozásának/fejlesztésének megalapozásához 1-1 adathiányos típusban (FB, MZB, MF, Hal- állóvízek, Hal-folyók) Operatív monitoring (nem állami finanszírozás) Pontok törlése: 2x3 év alatt teljesült a statisztikai számításhoz szükséges minimum gyakoriság Folytatás+ új pontok: Beruházásokhoz kötött monitoring (kibocsátók, terhelések, intézkedések hatásának kimutatása) Mintaterületek vizsgálata-víztestek csoportosítása lehetséges (víztípus, terhelés típus, egyéb sajátságok szerint) Hidrológiai-morfológiai adatok rendelkezésre állnak a monitoring pontokon? Komponensek, gyakoriságok felülvizsgálata az egyes alprogramokban összes terhelés+terhelés-változás mértékének vizsgálata a vízgyűjtő kifolyási pontján

28 VKI monitoring felülvizsgálatának szempontjai (2013) 2. Vizsgálati monitoring javaslat: Monitoring pontok reprezentativitás vizsgálata a víztesten, a kijelölés szempontjára és víztestre reprezentatív hely kiválasztása Termálvíz hatásának monitorozása Hidro-morfológiai beavatkozások (pl.: kotrás, duzzasztás) hatásának vizsgálata Ökológiai vízigény meghatározása problémás víztesteken

29 VKI monitoring felülvizsgálata- felszín alatti vizek Felszín alatti víztestek állapotértékelése- gyenge vagy növekvő trendű víztesteken új operatív monitoring-pontok kijelölése Több mérés mint a VGT-1-ben Trendvizsgálat: 185 víztestből 114-re, de 27-re volt elég adat VGT-2 több adat áll rendelkezésre- trendvizsgálat 114 víztestre NO3 érzékeny területek növekedése- több operatív monitoring pont

30 Állapotértékelés ( ) Főbb lépések: Módszerek felülvizsgálata, fejlesztése Folyók: FP, FB, MZB, MF: VKI kompatibilis módszerek, de EU szinten alkalmazott abiotikus referencia-feltételek egységes kidolgozása szükséges minden típusra! Interkalibrált módszerek Hal: adatgyűjtés-vki monitoring, VKI kompatibilis, interkalibrálható értékelő módszer kidolgozása Tavak: FP, FB, MF, MZB VKI kompatibilis módszer, IC folyamatban FB, MZB- célirányos kiegészítő monitoring (2014) az adathiányos típusokbanosztályhatárok megadása, referenciafeltételek kidolgozása Adatbázisok (FEVI, FAVI, BIA) ellenőrzése Adatok feltöltése, rendszerezése, hiányok pótlása, hibák javítása Állapotértékelési koncepciók felülvizsgálata: Megbízhatóság, pontossági elvek egységesítése

31 Köszönöm a figyelmet!