KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Átírás

1 1 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1572/2008. Tervezet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet és az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről szóló 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest, október

2 2 A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet és az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről szóló 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet módosításáról szóló KvVM rendelet közigazgatási egyeztetése 1. A döntési javaslat főbb tartalmi elemei A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet (a továbbiakban: a 31/2004. évi KvVM rendelet) módosításának elsődleges célja, hogy a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló október 23-i 2000/60/EK irányelv (a továbbiakban: Víz Keretirányelv) implementációja megfeleljen az Európai Bizottság 2007/2249. számú kötelezettségszegési eljárásban megküldött felszólításának. Ennek érdekében az alábbi egyéb jogszabályok módosítása van még jelenleg folyamatban: - a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) - a vízgyűjtő gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet - az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről szóló 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet. Az Európai Bizottság 2007/2249. számú kötelezettségszegési eljárásban megküldött felszólításának megfelelően az előterjesztés mellékleteként szereplő rendelet-tervezet a vizek állapotának osztályozására és monitorozására vonatkozóan (Víz Keretirányelv V. melléklet) részletesen tartalmazza azokat a szempontokat, amelyeket a 4. cikk szerinti környezeti célkitűzések meghatározásához, és a vizek állapotának 8. cikk szerinti megfigyeléséhez szükséges monitorozó rendszerek megtervezése és működtetése során figyelembe kell venni, az alábbiak szerint: rendelkezik a Víz Keretirányelv V. melléklet pontja szerint a mesterséges és erősen módosított felszíni víztestek ökológiai állapotának osztályozásához használt minőségi elemek kiválasztásának szempontjairól, pontosítja a Víz Keretirányelv V. melléklet pontja szerint a feltáró monitorozó programokban vizsgált mintavételi helyek és minőségi elemek kiválasztásának részletes szempontjait, pontosítja a Víz Keretirányelv V. melléklet pontja szerint az operatív monitorozó programokban vizsgált mintavételi helyek és minőségi elemek kiválasztásának részletes szempontjait, pontosítja a Víz Keretirányelv V. melléklet pontja szerint a vizsgálati monitorozó programok tervezésének szempontjait, rendelkezik a Víz Keretirányelv V. melléklet pontja szerint a biológiai és hidromorfológiai minőségi elemekre irányuló megfigyelések minimálisan előírt gyakoriságáról, intézkedik a Víz Keretirányelv V. melléklet pontjában felsorolt, a minőségi elemek megfigyelésénél kötelezően figyelembe veendő szabványosított mérési módszerek felsorolásáról, pontosítja a Víz Keretirányelv V. melléklet pontja szerint a biológiai megfigyelések eredményeinek összehasonlíthatóságára vonatkozó szabályokat.

3 3 A rendelettervezet ezen kívül kiegészül a felszíni vizek tipológiáját tartalmazó 5. számú melléklettel, mely melléklet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletből kerül át miniszteri rendeleti szintre, tekintettel arra, hogy annak tartalma nem indokolja a kormányrendeleti szintű szabályozást. A folyók és az állóvizek tipológiájára vonatkozó melléklet a év óta eltelt időszakban, a gyakorlati tapasztalatok alapján korszerűsített, a jelenleg folyamatban lévő vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamatban alkalmazott tipológiai rendszert tartalmazza. A monitorozó programok kialakítása a Víz Keretirányelv által meghatározott határidőre (2006. december 22.), a Víz Keretirányelv által elvárt részletes szempontok teljes körű figyelembe vételével történt meg Magyarországon is. Mind szakmai szempontból, mind a nyilvánosság tájékoztatása érdekében célszerű, hogy a rendelettervezet kiegészüljön azokkal a mellékletekkel, amelyek részletezik a Magyarország által kialakított monitorozó program alrendszereit, a mintavételi gyakoriságokat és vizsgálandó paramétereket, valamint a feltáró monitorozó program keretében vizsgált mintavételi helyek felsorolását. 2. A tervezet viszonya a kormányprogramhoz A szabályozás összhangban áll a kormányprogram Kevesebb, de minőségi jogszabály programpontjában vázolt elképzelésekkel. 3. A kezdeményezés indokai A Víz Keretirányelv előírásai szerint a tagállamoknak 2015-ig fenntartható módon jó állapotba kell hozniuk a felszíni és felszín alatti vizeket. A Víz Keretirányelv rendelkezéseit integrált módon, az érdekeltek széleskörű bevonásával és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eszközeivel szükséges végrehajtani. Az Európai Unió tagállamainak 2009-re kell az első saját vízgyűjtő-gazdálkodási tervet elkészíteniük, ami tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyek eredményeként elérhető a víztestek jó állapota. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben rögzítendő intézkedési programok szükségességét a monitoring programok eredményeire kell alapozni, valamint teljesítésüket a monitoring megfigyelések alapján kell ellenőrizni. A Víz Keretirányelv 8. cikkének megfelelően kell a monitoring programokat a tagországoknak a felszíni és a felszín alatti vizek állapotának megfigyelése érdekében kialakítani. Az egyes tagországok saját felelőssége ezen programok kialakítása és működtetése, a hálózati pontok kijelölése, a minőségi elemek indikatív paramétereinek és mérési gyakoriságának a meghatározása oly módon, hogy az így összegyűjtött adatok elegendőek legyenek a vízgyűjtőkerülethez tartozó minden felszíni és felszín alatti víztest állapotának átfogó és összefüggő bemutatásához. Ezeket a programokat a tagországoknak december 22. napjával kellett elindítaniuk, és a Víz Keretirányelv 15. cikkével összhangban március 22.-ével bezárólag jelentéstételi kötelezettségnek kellett eleget tenni az Európai Bizottság vonatkozásában. A jelentés tartalmát az Európai Bizottság úgy határozta meg, hogy a kért adatok és információk alapján a jövőben ellenőrizni tudja, hogy az egyes feladatokra kialakított nemzeti monitoring hálózatok alkalmasak-e a Víz Keretirányelv célkitűzései teljesülésének nyomon követésére, és a vizek állapotának átfogó értékelésére. Az Európai Bizottság ezen információkat használja majd fel az Európai Parlament és a közvélemény tájékoztatására is az egyes tagországok Víz Keretirányelv megvalósítása előrehaladásának bemutatásakor.

4 4 A legtöbb tagországhoz hasonlóan Magyarország előtt is rendelkezett több évtizede működő monitoring rendszerekkel, mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek állapotának megfigyelése terén. A Víz Keretirányelv által igényelt hazai monitoring programok kialakításánál alkalmazott fő elv - elsősorban költségtakarékossági szempontok miatt - az volt, hogy az Európai Unió részére lejelentett programok a Víz Keretirányelv előírásait az úgynevezett szakmai minimum szinten elégítsék ki, és a korábbi mérési programokra alapozva, a rendelkezésre álló mérési kapacitások és erőforrások figyelembe vételével működtetésük a lehető legkisebb többletterhet jelentse a következő években az állami költségvetés számára. A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet felülvizsgálatát az Európai Bizottság által kifogásolt jogharmonizációs hiányosságok pótlása indokolja, illetve a hatályba lépése óta eltelt időre tekintettel a rendelet korszerűsítése vált szükségesség. Az Európai Bizottság 2007/2249. számú kötelezettségszegési eljárásban megküldött felszólítás kifogásolta továbbá azt is, hogy a VKI 7. cikk (1) első francia bekezdésének jogharmonizációja nem történt meg teljes körűen. E szerint a tagországok kötelezettsége, hogy minden vízgyűjtőkerületen belül meghatározzanak valamennyi víztestet, amelyet emberi fogyasztásra szánt vízkivételre használnak átlagosan napi 10 m 3 -nél több víz biztosítására vagy több mint 50 személy ellátására. A kifogás tárgya szerint a felszíni vizekre vonatkozóan a magyar szabályozás nem tekinthető teljes körűnek. E hiányosság kiküszöbölése érdekében az előterjesztés mellékleteként szereplő rendelettervezet 6.. (3) bekezdése módosítja az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről szóló 6/2002. (XI.5.) KvVM rendelet 2 -ának a) pontját. 4. Várható gazdasági, szakmai, társadalmi, költségvetési hatások Az egységes, egyértelmű jogszabályi rendelkezések elősegítik az EU jogszabályoknak való megfelelést, és a felszíni vizek monitorozó programjainak tervezését, korszerűsítését és működtetését. A tervezetnek közvetlen költségvetési kihatása nincs. A Víz Keretirányelv céljainak elérése érdekében a legfontosabb eszköz a vízgyűjtőgazdálkodási terv, amelynek végrehajtása biztosítja a vizek jó állapotának elérését 2015-re. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben rögzítendő intézkedési programok szükségességét a monitoring programok eredményeire kell alapozni, valamint teljesítésüket a monitoring megfigyelések alapján kell ellenőrizni. A vizek állapotáról a nyilvánosság folyamatos tájékoztatása a környezetvédelemért és vízgazdálkodásért felelős miniszter törvényi kötelezettsége, ennek hatékonyabb teljesítését is szolgálja a rendelet módosítása. A közigazgatási egyeztetés megkezdésekor a jogszabálytervezet felkerül a KvVM honlapjára, ahol a társadalmi partnerek észrevételeiket eljuttathatják a szaktárca részére. A jogszabálytervezet közvetlenül is megküldésre kerül a következő társadalmi szervezeteknek. WWF Magyarország

5 5 Duna Környezetvédelmi Fórum HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület GWP Magyarország Alapítvány

6 6 A környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2008. (.) KvVM rendelete a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet módosításáról A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 110. (8) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 4. (1) A felszíni vizek kategóriáin (tó, folyó) belül a felszíni víztesteket elkülönítve, e rendelet 5. számú melléklete szerint meghatározott típusokba kell besorolni. (2) A felszíni víztest típusok e rendelet 7. számú melléklete szerinti vízminőségi elemeire az ott meghatározottak alapján referencia feltételeket kell megállapítani. 2. Az R. 7. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (4) Az ökológiai állapot monitorozása során a biológiai, a biológiai minőségi elemeket támogató fizikai-kémiai és a hidro-morfológiai minőségi elemek állapotát kell vizsgálni. A biológiai minőségi elemek megválasztásakor meg kell határozni azt a taxonómiai szintet, amely a minőségi elemek osztályozásában a megfelelő pontosság és megbízhatóság eléréséhez szükséges. (5) A minőségi elemek megfigyelésére javasolt szabványelőírásokat e rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. 3. Az R. 8. -a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az R. a következő 8/A-8/C - okkal egészül ki: 8. A felszíni víztestek megfigyelése érdekében feltáró, operatív, illetve vizsgálati monitorozó programokat kell kialakítani. 8/A. (1) A feltáró monitorozó program célja a víztestek állapotának jellemzése, információk gyűjtése az egyéb monitorozó programok tervezéséhez, a hosszú távú változások értékelése. Feltáró monitorozást e rendelet 4. számú mellékletében meghatározott paraméterekre és az előírt mérési gyakorisággal kell folytatni. (2) A feltáró monitoring rendszer megfigyelési pontjait úgy kell megválasztani, hogy az ország felszíni vízkészletét alkotó víztestek, víztest-csoportok állapotának vizsgálatához összességében elegendő mennyiségű megfigyelési adat álljon rendelkezésre.

7 7 (3) A tervezési alegység vízgyűjtő területén, illetőleg a részvízgyűjtőn - a 6. számú mellékletében felsorolt - megfigyelési helyek kijelölése az alábbi szempontok alapján történt: a) a vízhozam a vízgyűjtő terület egészén belül jelentősnek tekinthető, ide értve a nagy folyókon kijelölt pontokat, amikor a vízgyűjtő nagyobb, mint 2500 km 2, b) a jelenlevő víz mennyisége számottevő a vízgyűjtő kerületen belül, ide értve a nagy tavakat és tározókat,. c) jelentős víztestek az ország határát keresztezik, d) a helyeket az információcseréről szóló 77/795 EGK határozat szerint jelölték ki, és e) szükségessé válik annak a szennyezőanyag terhelésnek a becslése, melynél fennálló a veszély, hogy az országhatáron túlterjedve tengeri környezetbe jut. (4) A feltárási megfigyelést minden megfigyelési ponton egész évben folyamatosan kell végezni a vízgyűjtő-gazdálkodási terv által lefedett időtartamon belül. A megfigyelésre kiválasztandó minőségi elemeket a) az összes biológiai minőségi elemre nézve jellemző paraméterekre, b) az összes hidrológiai-morfológiai minőségi elemre nézve jellemző paraméterekre, c) az összes általános fizikai-kémiai minőségi elemre nézve jellemző paraméterekre, és d) az elsőbbségi listán szereplő, a vízgyűjtőbe vagy a részvízgyűjtőbe bevezetett szennyezőanyagokra és e) az egyéb vízgyűjtőbe vagy részvízgyűjtőbe jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagokra vonatkozóan kell meghatározni. (5) Amennyiben a feltáró megfigyelés eredménye alapján megállapítható, hogy a vizsgált víztest elérte a jó állapotot, és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése során végzett, a víztestet érő terhelések vizsgálata szerint nem feltételezhető a későbbiekben a terhelések és azok hatásainak változása, úgy a feltáró megfigyelést a továbbiakban elegendő minden harmadik vízgyűjtő-gazdálkodási terv időszakában elvégezni. 8/B. (1) Az operatív monitorozó program célja a víztestek állapotára vonatkozó előzetes kockázatbecslés igazolása, az állapot javítására tett intézkedések hatásainak nyomon követése, továbbá a külön jogszabály szerinti védett területen lévő felszíni víztest állapotának ellenőrzése akkor, ha az előzetes állapotértékelés alapján megállapítható a környezeti célkitűzés teljesíthetőségének kockázata. (2) Az operatív monitorozást olyan gyakorisággal kell végezni, hogy elegendő adatot nyújtson a megbízható értékeléshez e rendelet 4. számú mellékletében meghatározottak alapján. Az operatív monitorozó program a vízgyűjtő-gazdálkodási terv végrehajtásának időszaka alatt módosítható, illetőleg a megfigyelések gyakorisága csökkenthető, azon víztestek esetében, ahol megállapítható, hogy a terhelések hatása nem jelentős, vagy nem kockáztatja a célkitűzések elérését, vagy az adott terhelést időközben megszüntették. (3) Az operatív monitoring rendszer megfigyelési pontjainak helyét és mennyiségét úgy kell megválasztani, hogy a) minden olyan víztest megfigyelhető legyen, melybe elsőbbségi anyagot vezetnek be, b) egy jelentős pontforrásból, jelentős mennyiségű vízszennyező anyag okozta terhelés hatásának értékeléséhez elegendő megfigyelési pont álljon rendelkezésre, c) a diffúz szennyezőforrásokból eredő jelentős terhelések mértéke és hatása értékelhető legyen a víztestek egy kiválasztott csoportjára vonatkozóan, d) a jelentős hidromorfológiai terhelések mértéke és hatása értékelhető legyen.

8 8 (4) A (3) bekezdés a) pontja esetén a megfigyelési pont kijelölésénél figyelembe kell venni a környezetminőségi határértékeket megállapító külön jogszabály vonatkozó előírásait. (5) A (3) bekezdés b) pontja esetén ahol egy víztestet több pontforrásból származó terhelés ér, ott a megfigyelési pontokat úgy kell megválasztani, hogy a különböző terhelések mértékét és hatását összességében lehessen értékelni. (6) A (3) bekezdés c) pontja esetén a megfigyelt víztesteket úgy kell kiválasztani, hogy azok reprezentálják a vizsgált vízgyűjtőn lévő többi víztest esetén is a jó állapot elérésének relatív kockázatát. (7) A (3) bekezdés d) pontja esetén a megfigyelt víztesteket úgy kell kiválasztani, hogy azok reprezentálják a vizsgált vízgyűjtőn lévő többi víztest hidromorfológiai terhelését is. (8) Az operatív monitoring rendszerben megfigyelésre kiválasztandó minőségi elemeket úgy kell meghatározni, hogy azok a víztestet, illetőleg a víztestcsoportot érő terhelések szempontjából indikatívak legyenek. A terhelések hatásainak értékeléséhez meg kell figyelni: a) azokat a biológiai minőségi elemeket, amelyek a legérzékenyebben reagálnak az adott víztest kockázatot okozó szennyezőanyag terhelésére, b) minden a víztestbe vezetett, elsőbbségi anyag, illetőleg az egyéb jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyag immisszió értékét, c) azokat a hidromorfológiai minőségi elemeket, melyek leginkább érzékenyek az adott víztestet érő, hidromorfológiai állapotot befolyásoló terhelésre, beavatkozásra. (9) A mesterséges és erősen módosított víztestek állapotának megfigyelésére operatív monitorozó programot kell működtetni. A vizsgálandó vízminőségi elemeket az érintett erősen módosított vagy mesterséges víztestre legjobban hasonlító természetes folyó, illetve tótípus minőségi elemeinek figyelembevételével kell meghatározni. (10) Az erősen módosított és mesterséges felszíni víztestekre alkalmazva a kiváló ökológiai állapot referencia értékeket, e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt minőségi elemekre meghatározott referencia értékeket a maximális ökológiai potenciál referencia értékeiként kell értelmezni, melyet a legjobban hasonlító természetes tó vagy folyótípus minőségi eleminek figyelembe vételével kell meghatározni. A maximális ökológiai potenciál referencia értékeit minden 6. évben (vízgyűjtő-gazdálkodási tervben) felül kell vizsgálni. 8/C. (1) A vizsgálati monitorozó program célja a határérték-túllépések, illetve az állapotváltozások ismeretlen okainak, a rendkívüli szennyezések mértékének és hatásainak vizsgálata, továbbá információgyűjtés ott, ahol operatív monitorozás még nem működik, valamint információgyűjtés a szükséges intézkedési tervek készítéséhez. A vizsgálati monitorozás gyakoriságát úgy kell megválasztani, hogy az megbízható és pontos adatokat nyújtson. (2) A vizsgálati monitoring létesítése és működtetése akkor szükséges, ha a) a feltáró megfigyelések alapján valószínűsíthető, hogy a környezeti célkitűzések nem teljesülnek, és a kockázatos helyzetűvé vált víztest operatív monitorozási programját még nem alakították ki, vagy b) a rendkívüli, illetőleg az új terhelésként megjelenő szennyezések mértékét és hatását kell megállapítani.

9 9 (3) A megfigyelések gyakoriságát egyedileg kell a programhoz kidolgozni, úgy, hogy az eredmények elegendő és megbízhatóan pontos adatsort adjanak az állapotváltozások okainak felderítéséhez, illetőleg a szükséges intézkedések megtervezéséhez. 4. Az R. 9. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 9. (1) A felszíni víztestek ökológiai állapotát vagy potenciálját, illetve kémiai állapotát e rendelet 2. számú mellékletének megfelelően kell értékelni és minősíteni. A minősítést követő osztályba sorolást a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben színkódos térképi ábrázolással kell bemutatni. (2) A megfigyelési rendszerek eredményeit az ökológiai állapot osztályozása céljából ökológiai minőségi arány formájában fejezzük ki. Ezek az arányok a biológiai paramétereknek az adott víztestben megfigyelt és a víztestre a referencia feltételek fennálása esetén alkalmazható értékei közötti viszonyt jeleníti meg. A minőségi arányt egy, a nulla és egy közé eső, számértékkel kell jellemezni. A kiváló ökológiai állapotot az egyhez közeli, a rossz ökológiai állapotot a nullához közeli számértékkel kell kifejezni. (3) A felszíni víztestek minősítéséhez az ökológiai minőségi arány ismeretében egy ötfokozatú skálát kell használni, a kiválótól a rossz ökológiai állapotig az e rendelet 3. sz. mellékletében meghatározottak szerint. A megfigyelőrendszerrel végzett minősítési eljárás során az osztályok közötti határértékek megállapításához az Európai Bizottság által meghatározott interkalibrációs eljárás minősítési határértékeit kell alkalmazni. 5. (1) Az R. 1. számú mellékletének címében az ökológiai állapot szövegrész helyébe az ökológiai állapot és potenciál szövegrész lép. (2) Az R. 4. számú melléklete helyébe e rendelet 1 számú melléklete lép, egyidejűleg az R. kiegészül e Rendelet 2-4. számú mellékletével. Záró rendelkezések 6. (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti, kivéve a (2) bekezdést, amely április 2-án veszti hatályát. (2) E rendelet 5. számú melléklete április 1-jén lép hatályba. (3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről szóló 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet 2.. a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [2. E rendelet alkalmazásában]

10 10 a) ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víztest (a továbbiakban: felszíni ivóvízbázis): minden olyan felszíni víztest, amelyből közvetlen vízkivétellel - általában kezelés után - olyan vizet nyernek, vagy terveznek nyerni, amely átlagosan napi 10 m 3 -nél több, emberi fogyasztásra szánt víz kitermelésére, vagy több mint 50 személy ellátására szolgál;

11 11 1. számú melléklet a /2008. ( ) KvVM rendelethez [4. számú melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez] A Víz Keretirányelv monitoring felszíni vizes alrendszerei, vizsgált paraméterek listája, mérési gyakoriság I. Feltáró monitoring (surveillance) programok: Két alprogram került kialakításra: Tavakra az EU-jelentésben a program kód: HUSWPS_1LW Folyókra az EU-jelentésben a program kód: HUSWPSW_1RW Az egyes alprogramok keretében vizsgált mintavételi helyek száma, illetve vizsgálandó paraméterek és gyakoriságok az alábbiak: 1. TAVAK (HUSWPS_1LW alprogram) Monitoring helyek száma: 21db mintavételi hely Vizsgálandó minőségi elemek: Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül Fitoplankton 6 Évente Makrofita 1 Évente Fitobenton 2 Évente Makrozoobenton 1 Évente Halak 1 6 év alatt 1x Hidrológia 365 Évente Morfológia 1 6 év alatt 1x Ökológiát támogató kémia 12 Évente alapkémia * Elsőbbségi anyagok 12 6 év alatt 1x (VÍZ KERETIRÁNYELV 33-as listája)* Egyéb veszélyes anyagok* 12 6 év alatt 1x *: a részletes komponenslistát ld. a melléklet végén Kivételek: A referencia helyeken a fitoplankton 9x, a fitobenton 2x, a makrofita 2x, a makrozoobenton 3x vizsgálandó évente. Az egyéb veszélyes anyagokból és az elsőbbségi anyagokból csak a természetes eredetű fémek (Hg, Cd, Pb, Cu, Zn, Cr, As és Ni) vizsgálatára kell, hogy sor kerüljön. A referencia helyek 6 évente 1x lesznek monitorozva.

12 12 2. FOLYÓK (HUSWPSW_1RW alprogram) Monitoring helyek száma: 122 db mintavételi hely Vizsgálandó minőségi elemek: Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül Fitoplankton 4 Évente Makrofita 1 Évente Fitobenton 2 Évente Makrozoobenton 2 Évente Halak 1 6 év alatt 1x Hidrológia 365 Évente Morfológia 1 6 év alatt 1x Folytonosság 1 6 év alatt 1x Ökológiát támogató kémia 12 Évente alapkémia Elsőbbségi anyagok 12 6 év alatt 1x (VÍZ KERETIRÁNYELV 33-as listája) Egyéb veszélyes anyagok 12 6 év alatt 1x Kivételek: - A fitoplankton és makrofita vizsgálatok csak a releváns folyó típusok esetén szükségesek. A fitoplankton szempontjából releváns típusok sorszáma: 14.,19.,20.,23.,24.,25. (egész évben) 6.,7.,10.,13. (kisvízi időszakban) A makrofita szempontjából releváns típusok sorszáma: 9.,10.,13.,14.,15.,16.,17.,18.,19.,20.,21.,22.,23.,24. - A folyók esetén az interkalibrációs helyeken (16db) a makrozoobenton 3x vizsgálandó évente. - A referencia helyeken a fitoplankton 9x, a fitobenton 2x, a makrofita 2x, a makrozoobenton 3x vizsgálandó évente. Az egyéb veszélyes anyagokból és az elsőbbségi anyagokból csak a természetes eredetű fémek (Hg, Cd, Pb, Cu, Zn, Cr, As és Ni) vizsgálatára kell, hogy sor kerüljön. A referencia helyek 6 évente 1x lesznek monitorozva. II. Operatív monitoring programok: Az operatív monitoring alprogramok kialakítása a kockázat típusok alapján történt. Összesen 8 alprogram lett kialakítva: Tavakra két alprogram, az EU-jelentésben a program kódjai: HUSWPO_1LWNO HUSWPO_1LWHM Folyókra hat alprogram, az EU-jelentésben a program kódjai: HUSWPO_1RWPS HUSWPO_1RWNO HUSWPO_1RWHM HUSWPO_2RWHM HUSWPO_3RWHM HUSWPO_4RWHM

13 13 Az egyes alprogramok keretében vizsgált mintavételi helyek száma, illetve vizsgálandó paraméterek és gyakoriságok az alábbiak: 1. Tápanyagtartalom miatt kockázatos tavak (HUSWPO_1LWNO alprogram) Monitoring helyek száma: 21db mintavételi hely Vizsgálandó minőségi elemek: Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül Fitoplankton 4 évente Fitobenton 1 évente Makrofita 1 évente Makrozoobenton 1 évente Halak 1 6 évente 1x Hidrológia 365 évente Morfológia 1 6 évente 1x Alapkémia 4 évente 2. Hidromorfológiai beavatkozások miatt kockázatos tavak (HUSWPO_1LWHM alprogram) Monitoring helyek száma: 19 db mintavételi hely Vizsgálandó minőségi elemek: Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül Fitoplankton 4 évente Makrofita 1 évente Hidrológia 365 évente Alapkémia 4 évente 3. Veszélyes anyag miatt kockázatos folyók (HUSWPO_1RWPS alprogram) Monitoring helyek száma: 76 db mintavételi hely Vizsgálandó minőségi elemek: Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül Makrozoobenton 2 évente Halak 1 6 évente 1x Hidrológia 365 évente Elsőbbségi anyagok közül 12 évente (VÍZ KERETIRÁNYELV 33-as listája) Csak a releváns szennyezőkre!

14 14 Egyéb veszélyes anyagok 12 évente Csak a releváns szennyezőkre! Alapkémia 4 évente 4. Tápanyag és szervesanyag miatt kockázatos folyók (HUSWPO_1RWNO alprogram) Monitoring helyek száma: 177 db mintavételi hely Vizsgálandó minőségi elemek: Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül Fitoplankton 4 évente Fitobenton 1 évente Makrofita 1 évente Makrozoobenton 1 évente Hidrológia 365 évente Alapkémia 4 évente 5. Hidromorfológiai ok miatt kockázatos folyók (A hidromorfológiai kockázat oka a hosszanti átjárhatóság akadályozottsága) (HUSWPO_1RWHM alprogram) Monitoring helyek száma: 112 db mintavételi hely Vizsgálandó minőségi elemek: Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül Halak 1 3 évente 1x Hidrológia 365 évente Morfológia 1 6 évente 1x Folytonosság 1 6 évente1x Alapkémia 4 évente 6. Hidromorfológiai ok miatt kockázatos folyók (A hidromorfológiai kockázat oka völgyzárógátas átfolyó tározó, duzzasztás, vízkivétel, vízmegosztás hatásai) (HUSWPO_2RWHM alprogram) Monitoring helyek száma: 204 db mintavételi hely Vizsgálandó minőségi elemek: Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül Fitoplankton 4 évente Fitobenton 1 évente Hidrológia 365 évente Morfológia 1 6 évente 1x Folytonosság 1 6 évente 1x

15 15 Alapkémia 4 évente 7. Hidromorfológiai ok miatt kockázatos folyók (A hidromorfológiai kockázat oka a keresztszelvény menti elváltozások, szabályozással kapcsolatos elváltozások hatásai) (HUSWPO_3RWHM alprogram) Monitoring helyek száma: 196 db mintavételi hely Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül Makrozoobenton 1 évente Halak 1 6 évente 1x Hidrológia 365 évente Morfológia 1 6 évente 1x Folytonosság 1 6 évente 1x Alapkémia 4 évente 8. Hidromorfológiai ok miatt kockázatos folyók (A hidromorfológiai kockázat oka kotrás, burkolat hatásai) (HUSWPO_4RWHM alprogram) Monitoring helyek száma: 71db mintavételi hely Minőségi elem Gyakoriság (éven belül) 6 éves cikluson belül Makrofita 1 évente Makrozoobenton 1 évente Hidrológia 365 évente Morfológia 1 6 évente 1x Folytonosság 1 6 évente 1x Alapkémia 4 évente A táblázatokban szereplő, fizikai, kémiai minőségi elemek csoportjához tartozó paraméterek: Az alábbi paraméterek vizsgálatát az EU jelentésben szereplő módszertan szerint kell elvégezni: Alapvető fizikai, kémiai paraméterek: Átlátszóság (csak tavaknál) Hőmérséklet Oldott oxigén Kémiai oxigénigény Biokémiai oxigénigény Fajlagos elektromos vezetőképesség ph Lúgosság Orto-foszfát ion

16 16 Összes foszfor Ammónium ion Nitrát ion Szerves nitrogén Összes nitrogén a-klorofill Elsőbbségi anyagok: a Víz Keretirányelv 33-as listá -ján szereplő szerves anyagok és fémek Egyéb veszélyes anyagok: DDT Aldrin Dieldrin Endrin Isodrin Széntetraklorid Tetraklór-etilén Réz Króm Cink Arzén Cianid

17 17 2. számú melléklet a /2008. ( ) KvVM rendelethez [5. számú melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez] I. Vízfolyások tipológiája Felszíni vizek tipológiája Típus száma Felszíni víz-tájak A vízgyűjtő mérete Hazai elnevezés al-ökorégió hidrogeokémiai Mederanyag jelleg 1 hegyvidék szilikátos Durva kicsi patak 2 meszes Durva kicsi patak 3 közepes kis folyó 4 dombvidék meszes Durva kicsi patak 5 közepes kis folyó 6 nagy közepes folyó 7 nagyon nagy nagy folyó 8 közepes-finom kicsi csermely 9 közepes kis folyó 10 nagy közepes folyó 11 síkvidék meszes Durva kicsi 12 közepes kis folyó 13 nagy közepes folyó 14 nagyon nagy nagy folyó 15 közepes-finom kicsi csermely 16 kicsi és kis ér esésű 17 közepes és kis esésű 18 közepes kis folyó 19 nagy közepes folyó 20 nagyon nagy nagy folyó 21 szerves - kicsi 22 közepes 23 Duna, Gönyű felett 24 Duna, Gönyű és Baja között 25 Duna, Baja alatt II. Tavak tipológiája Természetes állóvizek típusbesorolása Típus állóvíz (73 db) Szerves kis területű sekély 1 (1 db) Péteri-tó benőtt vízfelületű időszakos 2 Szerves kis területű sekély (3 db) Egyeki-Holt-Tisza, Tiszacsegei Holt-Tisza,

18 benőtt vízfelületű állandó Szerves kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó Szikes kis területű sekély benőtt vízfelületű időszakos Szikes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos Szikes kis területű sekély benőtt vízfelületű állandó Szikes kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó Szikes közepes területű sekély nyílt vízfelületű állandó Szikes nagy területű sekély nyílt vízfelületű állandó Meszes kis területű sekély benőtt vízfelületű időszakos Meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos Meszes kis területű sekély benőtt vízfelületű állandó Kolon-tó (1 db) Belső-Béda holtág (7 db) Bába-szék, Észak-Böddi, Kis-rét, Sárszentágotaisóstó, Nagyvadas-tó, Kisteleki Müller-szék, Lódri-tó (7 db) Böddi-szék, Csikóspusztai-tó, Szabadszállási Büdös-szék, Zabszék, Pusztaszeri Büdösszék, Kelemenszék, Kardoskúti Fehér-tó (1 db) Velencei-tó nádas-lápi terület (6 db) Szelidi-tó, Harangzugi Holt-Körös, Madarász-tó, Ősze-szék, Nagy-Széksóstó, Kanyari Holt-Tisza (1 db) Velencei-tó nyílt vizes terület (1 db) Fertő-tó (1 db) Énekes-ér (1 db) Nádas-tó (8 db) Kadia Ó-Duna, Kelebiai-tavak, Kengyel-tó, Lipóti-morotvató, Montaj-tó, Pélyi-tó, Felső-Morotva, Szarvas-tó 13 Meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó (25 db) Riha-tó, Keleti-holtág, Nagybaracskai Holt- Duna, Vadkerti-tó (Nagy-Büdös-tó), Vidre-éri tavak, Tiszakécskei Holt-Tisza, Faddi Holt-Duna, Tolnai Déli Holt-Duna, Tolnai Északi Holt-Duna, Szamossályi- Holt-Szamos, Tunyogmatolcsi-Holt-Szamos, Cibakházi Holt-Tisza, Fegyverneki Holt-Tisza, Gyova-Mámai Holt-Tisza, Halásztelek-Túrtő-Harcsás Holt-Körös, Szajoli Holt-Tisza, Kiskunhalasi Sós-tó, Félhalmiholtágrendszer, Szarvas-Békésszentandrási holtágrendszer, Peresi holtágrendszer, Serházzugi Holt- Tisza, Tiszaugi Holt-Tisza, Nagyfai-holtág, Cserőközi Holt-Tisza, Bogyiszlói Holt-Duna 14 Meszes kis területű közepes (5 db) Atkai Holt-Tisza, Tiszadobi Holt-Tisza, Alcsi 15 Meszes közepes területű sekély (4 db) Tisza-tó: Tiszavalki-medence, Tisza-tó: 16 Meszes nagy területű közepes (1 db) Balaton

19 19 Természetes állóvizek tipizálási szempontjai* szempont kategória értéktartomány 73 db kis területű <10 km² 66 Felület kiterjedése közepes területű km² 5 nagy területű >100 km² 2 sekély (nem rétegződő) <3 m 67 Átlagmélység közepes mélységű (rétegződő 3-7 m 6 mély (rétegződő) >7 m 0 Tszf. magasság síkvidéki <200 mbf 73 szerves - 5 Hidrogeokémiai szikes - 23 jelleg meszes - 45 Nyílt vízfelület nyílt vízfelületű nyílt vízfelület 52 aránya benőtt vízfelületű nyílt vízfelület 21 Vízborítás időszakos - 17 állandó - 56 * A tótipológia szempontjából időszakosnak tekinthető az évente legalább egyszer kiszáradó asztatikus, illetve a hazai felmérési adatok alapján az ötévente legalább egyszer kiszáradó szemisztatikus állóvizek.

20 20 3. számú melléklet a /2008. ( ) KvVM rendelethez [6. számú melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez] Feltáró monitoring helyek listája EU_CD VOR EOVX EOVY Név HU17Lw1171 AIJ , ,99 Bába-szék HU14Rv4441 AIJ , ,06 Duna (Baja, DVCS torkolat) HU17Rv4451 AIJ , Duna (Dunaföldvár) HU14Rv4442 AIJ , ,99 Duna 3/121 HU17Rv4411 AIJ , ,24 Duna-völgyi-főcsatorna HU17Rv4902 AIJ ,99 Ferenc-tápcsatorna HU17Lw1441 AIJ , Kelemen-szék HU17Rv6691 AIJ , Kígyós-főcsatorna (Bácsszentgyörgy) HU17Rv6692 AIJ , Kígyós-főcsatorna (Katymár) HU17Lw1501 AIJ , Kolon-tó HU17Lw1781 AIJ ,99 Szabadszállási Büdös-szék HU17Lw1911 AIJ ,99 Zabszék HU15Rv3251 AIJ , ,3 Bernecei-patak HU16Rv3591 AIJ , ,91 Bükkös-patak HU16Rv4443 AIJ , ,92 Duna (Nagymaros) HU16Rv4441 AIJ , ,87 Duna (Nagy-Ördög-árok torkolat) HU16Rv4442 AIJ , ,31 Duna (Vác) HU15Rv6142 AIJ ,99 Ipoly (Ipolytarnóc) HU15Rv6143 AIJ , ,9 Ipoly (Ipolytölgyes) HU15Rv6531 AIJ ,99 Kemence-patak HU24Rv3171 AIJ , ,47 Komra-patak HU24Rv7251 AIJ , ,76 Kövicses-patak HU17Rv9631 AIJ , ,67 Ráckeve-Soroksári Dunaág (dél) HU16Rv4444 AIJ , ,87 Szentendrei-Duna HU16Rv0761 AIJ , ,99 Török-patak HU26Rv3222 AIJ , ,99 Berettyó HU26Rv3223 AIJ , ,99 Berettyó HU26Rv3224 AIJ , ,75 Berettyó HU26Rv4621 AIJ Ér-főcsatorna HU26Rv5942 AIJ , ,5 Hortobágy-Berettyó HU26Rv5961 AIJ , ,99 Hortobágy-főcsatorna HU26Rv6502 AIJ , ,94 Keleti-főcsatorna HU26Lw1531 AIJ , ,99 Kunkápolnási-mocsár HU26Rv7591 AIJ , Létai-ér HU26Rv8211 AIJ ,99 Nagy-ér felső HU26Rv0681 AIJ , Tocó (Debrecen felett) HU26Rv1181 AIJ , ,9 Villongó-ér HU12Rv2733 AIJ , ,12 Által-ér alsó

21 21 HU12Rv3711 AIJ , ,19 Concó-patak HU12Rv4361 AIJ , ,68 Dömösi-Malom-patak HU12Rv4461 AIJ ,99 Duna (Komárom) HU11Rv4432 AIJ , ,69 Duna Szigetköznél HU11Rv4433 AIJ , ,84 Duna Szigetköznél HU11Rv4435 AIJ , ,03 Duna Szigetköznél HU41Lw3221 AIJ , Fertő-tó HU12Rv6571 AIJ , ,05 Kenyérmezei-patak HU11Rv7391 AIJ , ,46 Lajta-főág HU11Rv7771 AIJ , Marcal (Mórichida) HU11Rv7772 AIJ , ,88 Marcal torkolati szakasz HU11Rv8101 AIJ , ,86 Mosoni-Duna alsó HU11Rv8121 AIJ , ,99 Mosoni-Duna középső (Mecsér) HU11Rv8981 AIJ , Rába (Árpás) HU11Rv9022 AIJ , ,76 Rába (Győr) HU11Rv9041 AIJ , ,12 Rábca HU11Rv9061 AIJ , ,4 Rák-patak HU11Rv0161 AIJ , ,61 Szivárgócsatorna HU22Rv2971 AIJ , ,97 Bán-patak HU24Rv2721 AIJ Bene patak(csatorna p.) HU21Rv3341 AIK , ,85 Bodrog (határnál) HU22Rv3361 AIJ , ,81 Bódva alsó HU22Rv3362 AIJ , ,52 Bódva alsó HU22Rv3351 AIJ , ,78 Bódva felső HU22Rv5261 AIJ , ,09 Gönci-patak HU24Rv5401 AIJ ,99 Gyöngyös-patak (Gyöngyös-Dél) HU24Rv5382 AIJ , ,05 Gyöngyös-patak felső HU22Rv5722 AIJ ,99 Hejő-főcsatorna HU22Rv5791 AIJ , ,63 Hernád (Gesztely) HU22Rv5792 AIJ ,87 Hernád (Sajóhídvég) HU22Rv5801 AIJ , Hernád felső HU22Rv6211 AIJ , Jósva-patak HU23Rv7491 AIJ , ,83 Laskó-patak felső HU24Rv8731 AIJ , ,16 Parádtarna felső vízgyűjtő HU21Rv9281 AIJ , ,41 Ronyva-patak HU22Rv9313 AIJ , ,62 Sajó (Sajópüspöki) HU22Rv9761 AIJ , ,69 Szartos-patak HU22Rv0141 AIJ , ,7 Szinva-patak HU22Rv0251 AIJ Szuha-patak alsó HU22Rv0471 AIJ ,99 Telekes-patak HU21Rv0572 AIJ , ,93 Tisza HU26Rv0591 AIJ , ,62 Tisza (Tiszújváros) HU21Rv3071 AIJ , ,85 Batár-patak HU21Rv3371 AIJ , ,01 Bodvaj-patak HU21Rv0541 AIJ ,99 Felső-Tisza (Tivadar) HU21Rv7291 AIJ , ,68 Kraszna HU21Lw1661 AIJ , ,7 Nagyvadas-tó HU21Rv9711 AIJ , Szamos HU21Rv0574 AIJ , ,49 Tisza (Tuzsér) HU21Rv0581 AIJ ,99 Tisza (Balsa)

22 22 HU21Rv0571 AIJ , Tisza (Tiszaadony) HU21Rv0551 AIJ , ,37 Tisza (Tiszabecs) HU21Rv0573 AIJ , ,21 Tisza (Záhony) HU3Rv4381 AIJ , ,11 Dráva alsó HU3Rv4382 AIJ , ,61 Dráva alsó HU3Rv4391 AIJ , ,76 Dráva felső HU3Rv4781 AIJ , ,45 Fekete-víz HU13Rv7031 AIJ , Koppány HU3Rv8161 AIJ , ,99 Mura HU41Rv0531 AIJ ,99 Tetves-patak HU25Lw5601 AIJ , ,99 Atkai Holt-Tisza HU26Rv4711 AIJ , ,04 Fehér-Körös HU26Rv4751 AIJ ,99 Fekete-Körös HU26Rv5671 AIJ , ,5 Hármas-Körös HU26Rv5672 AIJ , ,12 Hármas-Körös HU26Rv6681 AIJ , ,29 Kettős-Körös HU27Rv7841 AIJ , ,2 Maros HU25Lw1741 AIJ , Pusztaszeri Büdösszék HU26Rv9531 AIJ , ,08 Sebes-Körös (határ) HU26Rv9541 AIJ Sebes-Körös (Körösladány) HU27Rv0561 AIJ ,99 Tisza (délio országhatár) HU25Rv0561 AIJ , Tisza (Szged) HU41Lw1872 AIJ , Balaton HU41Lw1873 AIJ Balaton HU41Lw1874 AIJ Balaton HU41Lw1871 AIJ ,99 Balaton HU13Rv6312 AIJ , Kapos (Pincehely) HU11Rv3321 AIJ , Köves-patak(Bitva) HU14Rv8201 AIJ , ,44 Nádor-csatorna (Sárvíz) HU14Rv9591 AIJ , ,39 Sió HU41Rv0322 AIJ , ,58 Tapolca-patak (Hegymagas) HU14Lw9591 AIJ , ,99 Velencei-tó HU14Lw9592 AIJ , ,99 Velencei-tó HU26Lw1231 AIJ , Cserőközi Holt-Tisza HU26Lw8931 AIJ , ,99 Halásztelki Holt-Körös HU26Lw8932 AIJ Harcsási Holt-Körös HU26Lw2651 AIJ ,99 Szajoli Holt-Tisza HU23Rv0591 AIJ , ,18 Tisza (Kisköre) HU25Rv0601 AIJ , ,52 Tisza (Tiszaug) HU26Lw8933 AIJ Túrtői Holt-Körös HU24Rv1401 AIJ Zagyva (Újszász) HU11Rv5391 AIJ , ,74 Gyöngyös-patak (Rába vízgyűjtő) HU3Rv6451 AIJ Kebele-patak HU3Rv6591 AIJ , ,92 Kerca HU3Rv6611 AIJ , ,6 Kerka HU3Rv6612 AIJ , ,28 Kerka HU11Rv7481 AIJ , ,53 Lapincs HU3Rv7551 AIJ Lendva HU11Rv8881 AIJ , Pinka (Felsőcsatár) HU11Rv9001 AIJ , ,52 Rába (Szentgothárd)

23 23 HU11Rv9193 AIJ , Répce (Nagygeresd) HU11Rv9191 AIJ , ,58 Répce (Répcevis) HU3Rv6461 AIJ ,99 Szentgyörgyvölgyi-patak HU11Rv0051 AIJ , Szerdahelyi-patak HU42Rv1451 AIJ , ,16 Zala (torkolatnál)

24 24 4. számú melléklet a /2008. ( ) KvV rendelethez [7. számú melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez] A minőségi elemek megfigyelésénél referenciaként alkalmazandó szabványosított módszerek A típus paraméterek monitoringjában használt módszereknek összhangban kell lenniük az alább felsorolt nemzetközi szabványokkal, vagy az egyéb olyan nemzeti vagy nemzetközi szabályozásokkal, amelyek biztosítják az adatok egyenértékű tudományos minőségben és összehasonlíthatósággal történő szolgáltatását. Makroszkópikus gerinctelenek mintázása ISO :1995 EN 27828:1994 Vízminőség - Mintavétel - 3. Rész: Útmutató a minták tartósításához és kezeléséhez Vízminőség - Biológiai mintavétel - Útmutató a vízi fenéklakó makroszkópikus gerinctelenek kézi hálós mintavételéhez EN 28265:1994 Vízminőség - A biológiai mintavétel módszerei - Útmutató a kavicsos aljzatú sekély édesvizekben élő fenéklakó makroszkópikus gerinctelenek gyűjtésére alkalmas mennyiségi mintavevők szerkezetéhez és használatához EN ISO 9391:1955 EN ISO :1999 EN ISO :1999 Vízminőség - Mélyvízi makroszkópikus gerinctelenek mintavétele - Útmutató a telepítéshez, a minőségi és a mennyiségi mintavevők használatához Folyók biológiai osztályozása I. Rész: Iránymutatás a fenéklakó, makroszkópikus gerinctelenek áramló vizekben történő számbavételéből származó biológiai minőségi adatok értelmezéséhez Folyók biológiai osztályozása II Rész: Iránymutatás a fenéklakó, makroszkópikus gerinctelenek áramló vizekben történő számbavételéből származó biológiai minőségi adatok bemutatásához Makrofitonok mintázása A vonatkozó CEN/ISO szabványok, ha elkészültek Halak mintázása A vonatkozó CEN/ISO szabványok, ha elkészültek

25 25 Diatomák mintázása A vonatkozó CEN/ISO szabványok, ha elkészültek Szabványok a fizikai-kémiai paraméterekhez Bármely vonatkozó CEN/ISO szabvány Szabványok a hidrológiai-morfológiai paraméterekhez Bármely vonatkozó CEN/ISO szabvány