6-2 háttéranyag: Felszíni víztestek fizikai-kémiai állapotértékelési rendszere

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "6-2 háttéranyag: Felszíni víztestek fizikai-kémiai állapotértékelési rendszere"

Átírás

1 6-2 háttéranyag: Felszíni víztestek fizikai-kémiai állapotértékelési rendszere Dr. Clement Adrienne Dr. Szilágyi Ferenc BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Budapest,

2 Tartalom 1. A támogató fizikai-kémiai jellemzők szerepe a minősítésben Módszertani megfontolások Osztályhatárok megállapítása vízfolyásokra és állóvizekre Eredmények

3 1. A támogató fizikai-kémiai jellemzők szerepe a minősítésben A VKI által előírt minősítési protokoll elemei között szerepelnek a vizek természetes (háttér) kémiai állapotát jellemző fizikai és kémiai paraméterek. Az ökológiai állapotot meghatározó kémiai jellemzők között a biológiát támogató fizikai-kémiai elemeket esetében csak a kiváló és a jó állapot értékelése történik, feltételezve, hogy a jó állapotnak nem megfelelő kémiai környezet a biológiai állapotban (mérsékelt vagy annál rosszabb) megjelenik. A VKI VIII. mellékletében szereplő specifikus szennyezők vizsgálatára abban az esetben van szükség, ha azok valamelyikét jelentős mennyiségben vezetik a vizekbe. Ezen jellemzőknél lényegében azt kell vizsgálni, hogy a biológiai alapon történt besorolást a fiziko-kémiai állapot támogatja-e, vagy nem. A jó ökológiai állapot eléréséhez szükséges intézkedési programok tervezése szükségessé teszi a terhelés és a vízminőségi állapot közötti kapcsolat ismeretét, a terhelés csökkentését eredményező beavatkozások hatáselemzését. Terhelhetőségre vonatkozó kritériumokat a VKI nem állapít meg, azonban előírja a kiváló és a jó állapot, vagy potenciál megtartását (ahol az már fennáll), és a jó állapot, vagy potenciál elérését (ahol az még nem áll fenn). Ez csak a terhelhetőség vizsgálat alapján lehetséges. A terhelés csökkentési intézkedések a vízminőséget alakító kémiai környezet megváltoztatásával hatnak a vízi élővilágra. Az állapot javulást (vagy esetleges romlást) a biológiai jellemzők indikálják, azonban a beavatkozások az esetek többségében nem hozhatók közvetlen kapcsolatba a fajszintű biológiai felmérések eredményeiből származtatott indexekkel. A biológiai állapot, mint minősítési eredmény és az állapot javítását célzó intézkedés közti átmenetet a kémiai állapot és a vizeket érő terhelés közti összefüggések felállításával lehet megteremteni. Ebből adódóan a kémiai minősítési elemek, mint a szennyezőanyag terhelés okozta stresszor hatás indikátorai, és mint tervezési paraméterek is fontosak. Az állapotértékelés az intézkedési programok tervezéséhez szolgáló kiindulási alap. Minden olyan esetben, ahol az értékelés a jó állapotnál gyengébb besorolást eredményez, a VGT során az adott víztestre ható, annak állapotában javulást eredményező beavatkozást (intézkedést) kell tervezni. Az osztályba sorolás tehát intézkedési kényszert von maga után, melynek gazdasági következményei is vannak, esetenként jelentősek. Az intézkedéseknek pedig igazolhatóan hatékonynak kell lenniük, azaz a hatásokat a monitoring programok során nyomon kell követni. Ebből a szempontból nagyon lényeges, hogy az intézkedési program a lehető legnagyobb mértékben szolgálja a biológiai állapot javulását, és ennek elengedhetetlen feltétele, hogy az állapot értékelés indikátorai és a tervezési paraméterek között legyen összefüggés, legalábbis definiálható legyen, hogy mely intézkedések milyen módon hatnak a kémiai koncentrációkra és azok mely élőlény együttesek esetében okozhatnak változást. Jelen összefoglaló a hazai vízfolyásokra készült típus specifikus fiziko-kémiai minősítő rendszer kidolgozásának eredményét ismerteti. A javaslat tartalmazza az oxigén háztartás, a tápanyagkészlet, sótartalom és savasodási állapot jellemzésére szolgáló reprezentatív komponensek kiváló és jó állapotára vonatkozó értékeit, a minősítés 3

4 menetére vonatkozó ajánlást és az intézkedési programok tervezésére vonatkozó (a minősítéssel összefüggő) következtetéseket. 2. Módszertani megfontolások A VKI ajánlása szerint a fiziko-kémiai elemek osztályhatárait úgy kell megállapítani, hogy azok megfeleljenek az azonos osztályt képviselő biológiai állapotnak. A legfontosabb szempont tehát a biológiai relevancia, ezért is hívják ezeket a kémiai komponenseket támogató jellemzőknek. A biológiai állapotot azonban a kémiai környezeten kívül számos egyéb tényező alakítja, mely tényezők együttes, integrált hatása tükröződik az élőlény alapú biológiai minősítés végeredményében. Az ökológiai minősítésben szerepet játszó élőlény csoportok nem azonos módon érzékenyek a különböző kémiai jellemzők változékonyságára. Ezért célszerű az adott szennyező szempontjából leginkább érzékeny, indikátor szervezetet használni a minősítő rendszer kidolgozásához. A stresszor- válasz kapcsolatokra azonban szignifikáns, a tervezést, vagy akár csak az osztályhatárok meghúzását lehetővé tevő szignifikáns összefüggések nem minden stresszorra állnak rendelkezésre. Ennek fő oka az, hogy az élőlények általában komplex módon, több terhelés (fizikai-kémiai, kémiai, hidromorfológiai) hatását együtt jelzik állapotromlásként, az egyes terhelés-hatás azonban csak megfelelő léptékű és részletességű terhelés adatok rendelkezésre állása esetén különíthető el és írható le külön összefüggésként. A rendelkezésre álló hazai kémiai és biológiai adatok alapján és a terhelésre érzékeny indexek kidolgozásával azonban ismert, hogy mely élőlénycsoportok mely stresszorok szempontjából érzékenyebbek, milyen esetekben van egyáltalán értelme a kémiai környezet és az adott élőlény együttes közötti kölcsönhatásokat vizsgálni. Az irodalmi és hazai adatelemzési tapasztalatok alapján is ismert, hogy pl.: a vízi makrogerinctelen szervezetek a szervesanyag terhelésre érzékenyek, a tápanyag terhelés szempontjából pedig nagyobb folyókban jó indikátor a fitoplankton, folyóvizekben (beleértve a kisebb vízfolyásokat is) pedig a fitobenton és a makrofita. A felvázolt kapcsolatok azonban nem olyan szorosak és olyan mértékben függhetnek a víz típusától, az egyéb (pl. hidromorfológiai) hatásoktól, hogy ezeket az elméleti alapok és a szakirodalomban fellelhető információk alapján általános érvénnyel alkalmazni csak korlátozottan lehet. A hazai, fizikai-kémiai minősítés kidolgozásához szükség van arra, hogy az elméleti megfontolásokat a hazai vizekre elvégzett típus-specifikus viszonyokat tükröző adatelemzéssel is alátámasszuk. Mindezek érdekében az alábbi vizsgálatokat végeztük el a biológiai minősítésért felelős szakértők közreműködésével: szakirodalmi áttekintés (elsősorban ismert tartalmú szakirodalom összefoglalása, és hazai adaptációjának lehetősége, összevetése a hazai adatokkal, tapasztalatokkal), hazai adatok statisztikai feldolgozása a vízkémiai adatok és a biológiai indexek közötti összefüggések feltárása érdekében (beleértve a kapcsolódó vízminőségi és hidromorfológiai adatokat is), 4

5 az előbbiek és szakértői becslés alapján a 2009-ben elkészült kémiai minősítésben szereplő jó/közepes osztály határok validálása, szakértői javaslatok (a szükséges típus összevonásokat, illetve azok módosítását is figyelembe véve) a kémiai minősítő rendszer jó és kiváló állapotára vonatkozó küszöbértékekre. Mindemellett azt is figyelembe kell vennünk, hogy az osztályhatárok meghúzásának súlyos gazdasági következményei is lehetnek. Noha tudjuk, hogy a VKI ökológiai megközelítése nem gazdasági alapú mérlegelést kíván (bár a gazdasági hatékonyság elemzése fontos része az intézkedési programok tervezésének), az állapotértékelés és az e mögött álló intézkedési kényszer szükségessé teszi, hogy a minősítő rendszer kidolgozásánál ne kizárólagosan csak az ökológiai megfontolásokra támaszkodjon. Ezért a másik fontos szempont, amit a kémiai osztályhatárok megállapításakor tekintetbe kell venni, az a hazai vizek állapotát tükröző kémiai mintázat, melyben a különböző határok víztípustól függően feltérképezhetők, és a lehetséges besorolási (küszöb) koncentrációkra vonatkozó érzékenység vizsgálat elvégezhető. Az elemzés háttér információkat szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a hazai víztípusoknál a különböző kémiai paraméterek értékei milyen tartományban fordulnak elő. A koncentrációk eloszlása alapján meghatározott statisztikai jellemzők kiindulási alapot szolgáltatnak az osztályhatárok megállapításának, elsősorban olyan szempontból, hogy azok túlságosan szigorú, vagy túlságosan enyhe szinten történő rögzítését elkerüljük. Bár a két megközelítés (biológiai relevancia és a koncentrációk eloszlás vizsgálata) elveiben eltérő, végeredménye szempontjából egymáshoz közeli eredményeket hozott. 3. Osztályhatárok megállapítása vízfolyásokra és állóvizekre A fenti megfontolásokat követve a felülvizsgálat során az alábbiak készültek el: Modell vizsgálatok készültek a hazai vizek természetes háttér koncentrációjának megállapítása céljából, tápanyagokra (ÖP, ÖN). Vízminőségi eredmények statisztikai elemzése, melynek során a közötti időszak összes vízkémiai mérési eredményét egy adatbázisba integráltuk, és a mintavételi helyeket a víztestekhez rendelve, a víztesteket víztípusonként csoportosítva meghatároztuk az éve átlag koncentrációk különböző percentilis érétkeit. A kiváló állapot határát kiindulásként a 10-30% között, a jó állapot határát a 30-50% közötti értékhez igazítottuk. Statisztikai vizsgálatok a biológiai minőségi elemek és az azoknak megfeleltethető vízkémiai környezeti változók között. Az elemzések célja a vízkémiai jellemzők azon tartományának kijelölése, mely az egyes élőlénycsoportok szempontjából a jó ökológiai állapot elérését nem akadályozza. Az elemzés lépései: 5

6 1. Kijelöltük a minősítési rendszerbe bevonandó paramétereket, csoportonként: Oxigén háztartás (oldott oxigén koncentráció, oxigén telítettség (%), BOI, KOIcr, NH4-N) Tápanyag háztartás (NH4-N, NO2-N, NO3-N, ÖN, PO4-P, ÖP) Sótartalom (fajlagos vezetőképesség, Klorid koncentráció) Savasodási állapot (ph érték) Átlátszóság (tavaknál). A hőmérsékleti viszonyokkal jelen tanulmányban nem foglalkoztunk, ezt nem tekintjük a kémiai minősítés részének, azonban a hőterhelést okozó hatásokat a termálvíz illetve hűtővíz bevezetésekre vonatkozó intézkedések tervezésekor hígítási küszöbérték alapján kell figyelembe venni) 2. Elvégeztük a típusok vízkémiai validálását (a minősítő rendszer szempontjából vizsgált paraméterekre). 3. A statisztikai elemzések eredményeit összevetettük vízkémiai adatok és a biológiai indexek közötti összefüggések alapján javasolt határ koncentrációkkal, a jó/kiváló és a jó/közepes osztály határokat az összevont típusokra, a referencia viszonyokra jellemző koncentrációk figyelembe vételével és a szakértői javaslatok figyelembe vételével. 4. A fentiek alapján kialakított osztályhatárokkal a vízfolyásokat és állóvizeket leminősítettük, majd az eredményeket összevetettük a biológus munkacsoportok által elkészített biológiai minősítés víztestenkénti eredményeivel. Élőlény együttesenként rank-korreláció analízist végeztünk, melyben a minősítési eredményeket két osztályra bontva (a jó állapotot legalább elérő és az azt nem tejesítő víztest besorolásokat elkülönítve) számítottuk a besorolás azonosságát, kémiai komponensenként külön elvégezve az elemzést. A legjobb összefüggést (a legnagyobb számú egyezést a vízkémiai és a biológiai minősítés eredménye között) a fitobentosz esetében kaptunk. Gyengébb, de összefüggés adódott a fitoplankton besorolás és a kémiai állapot között (az összefüggés a tapasztalatoknak megfelelően az állóvizeknél jobb). Mindkét élőlény együttesnél a legnagyobb számú egyezést a növényi tápanyagok szerinti osztályba sorolással kaptuk. A többi élőlény együttes esetén nem volt szignifikáns összefüggés kimutatható. A fitobentosz minősítéssel mutatkozó a minősítő rendszerek összehangolásának lehetősége szempontjából biztató összefüggést kihasználva az összes mérési adatra rendelkezésre álló fitobentosz minősítési eredményt felhasználva, a legnagyobb számú egyezésre optimalizálva finomítottuk a jó/közepes állapotra vonatkozó vízkémiai osztályhatárokat. 5. A biológiai relevancia szem előtt tartása mellett további finomítások, módosítások szükségessé váltak: A Duna esetében figyelembe kell vennünk az ICPDR (meglehetősen szigorú) ajánlásait, ebből következően, különösen a tápanyagok vonatkozásában a nagy folyókban megengedhető koncentrációk (a Duna mellékfolyóinak terhelése miatt) nem lehetnek lényegesen nagyobbak a Dunára megengedettnél (a hígulás hatásával és a becsült folyóbeli visszatartással korrigálva állapítható meg a nagy vízfolyások esetében még elfogadható jó állapot határ). 6

7 A vízfolyások topológiai adottságaiból következően a vízfolyások felső szakaszain elvben nem lehet magasabb határértékeket megállapítani, mint ami lejjebbi szakaszokra érvényes. Egy azon vízfolyáson a koncentrációk a terheléssel együtt általában lefelé növekszenek, de az eltérő hígulási viszonyok és a kisvízfolyások a nagyokéhoz képest jóval nagyobb szennyeződéssel szembeni érzékenysége miatt a vízrendszereken belül ebben a tekintetben nagy eltérések vannak (a szennyezett kisvízfolyásokat a tisztábbak lefelé hígítják). Szabályozás szempontjából ez a helyzet csak úgy kezelhető, ha a határértékek fent legalább olyan szigorúak, mint amit az alsó szakaszokra előírunk, mert ezzel biztosítható, hogy a felső szakaszok ne szennyezzék el a nagyobb folyókat. A felvázolt gondolatmenet a komponensek egy részére elfogadható és biológiai alapon is igazolható eredményre vezet. A növényi tápanyagok esetében viszont azzal a helyzettel állunk szemben, hogy a biológiai relevancia a vízfolyások forrásvidékéhez közelítve érvényességét veszíti (a jó állapotnak megfelelő biológiai mintázat a limitálási küszöb szintet nagyságrendekkel meghaladó N és P koncentrációk mellett is előfordulhat). Így könnyen előfordulhat, hogy az alsóbb szakaszokra tett megfontolások alapján előírt határérték biztosításához meghozott intézkedés (pl. tápanyag eltávolítás előírása egy szennyvíztelepen) nem hoz biológiai szempontból értékelhető eredményt. Ez a tény az intézkedéseket megkérdőjelezi. Kisvízfolyásaink többségén már a természetes háttér koncentrációk is magasabbak annál, ami a biomassza növekedését érdemben korlátozná. Így elvben érdemi kapcsolat az élőlények (alga, bevonat) és a mért koncentrációk között nem is lenne várható. Ezt főként a hegy és dombvidéki kisvízfolyásainknál, ahol tározó hatás nem érvényesült, az elemzéseink is alátámasztották. Ennek ellenére, a limitálási határt több nagyságrenddel meghaladó koncentrációk mellett (az ezzel együtt járó egyéb hatások miatt) már általában kimutatható a biológiai állapot romlása. Következtetésünk mindezekből az, hogy a vízfolyások felső szakaszaira a tápanyagok koncentrációjára vonatkozó határérték előírása (osztályhatár megállapítása) szükségszerű, azonban ennek túllépése nem jelent automatikusan intézkedés kényszert. A tápanyagok (különösen a foszfor) a szennyező hatás indikátorának tekinthetők. Beavatkozást azonban csak akkor igényelnek, ha a hatást az ökológiai állapot romlása igazolja, vagy a túllépés a területre (rész vízgyűjtőre) meghatározott terhelési célállapot biztosítása miatt szükséges. Állóvizek esetében nem értelmezhető minden típusnál határérték az összes komponensre. Az összes olyan típusnál, melynél a növényfedettség jellemző vagy előfordulhat, az oldott oxigén és oxigéntelítettség esetében a határérték nem releváns (nagy változékonyság jellemző a nyíltvizes és a benőtt területek között). A felkeveredni képes nyíltvizes tavakra a változó lebegőanyag koncentráció miatt nem reprezentatív az átlátszóság határértékeke. A védett, kifejezetten szikes tavak jellemzője az extrém magas sótartalom, ezt mint minimum követelményt (alsó határt) lehet előírni, mert a problémát a kihígulás jelenti. Egyéb kémiai jellemzők (pl. szervesanyag szint, trofitás) a szikes tavakra kritériumként nem alkalmazhatók. Természetes jellemzőjük az esetenként igen magas tápanyag tartalom. A szerves vizek esetében a természetes eredetű huminanyag készlet fenntartásához (szerves jelleg megőrzése) az kémiai oxigén igényre alsó határérték előírása javasolt. 7

8 6. A támogató kémiai jellemzők esetében alapvetően nincs különbség aszerint, hogy a víztest természetes, vagy erősen módosított állapotú-e. Az ökológusok egyöntetű véleménye alapján, a VKI elveivel összhangban a jó ökológiai állapotnak megfelelő vízminőséget a potenciál esetében is el kell érni. A mesterséges állapot, illetve az erősen módosítottság megléte elsősorban a hidromorfológiai állapot vonatkozásában jelent különbséget a természetes állapothoz képest. Ezen megfontolások alapján a természetes vizekre megállapított osztályhatárok változatlanul alkalmazandók az erősen módosított víztestekre. Abban az esetben, ha az erősen módosítottság miatt a vízfolyás jellege oly mértékben megváltozik, hogy az a természetes kémiai állapotban is következménnyel jár (pl. síkvidéki duzzasztás, tározók alatti szakaszok), a kémiai osztályhatárt a megváltozott állapothoz hasonló típusnak megfelelősen kell alkalmazni. 7. A mesterséges víztestek esetén a minősítést alapvetően a hasznosítás határozza meg, azaz a víztest jellegéből adódó tulajdonságok a funkciónak alárendelődnek. Egyes hasznosítási módok esetében a minősítés a hasonló jellegű természetes víz típus alapján lehetséges. Ennek érdekében meghatároztunk a funkció alapján történő csoportosítás és a víztípusok közötti megfeleltetés szabályait, ez alapján a minősítés a mesterséges víztestekre is alkalmazható. 4. Eredmények Az osztályhatárokra vonatkozó javaslatot vízfolyásokra az 1. táblázat, állóvizekre a 2. táblázat tartalmazza. Az értékeket a vízfolyásoknál és a tavaknál is az éves átlagokra vonatkozóan adtuk meg. A jó/kiváló állapotra vonatkozó osztályhatár az adott típusra jellemző referencia koncentráció és a hazai vizekben előfordult koncentrációk 30%-os percentilise közötti érték. A jó/közepes határokat típus csoportonként, a biológiai validáció, a Dunára vonatkozó előírások, a fentiekben ismertetett szakmai és szakma-politikai megfontolások együttes figyelembe vételével javasoltuk. A minősítést elem csoportonként javasoljuk oly módon, hogy egy-egy csoporton belül a minősítési eredmények átlagolhatók. Tehát nem szükséges minden komponensre megfelelni a jó állapot határértékének ahhoz, hogy a végső besorolás jó legyen. Ez azért engedhető meg, mert egy csoporton belül az azonos terhelést (pl. szerves, tápanyag, só) jelző paraméterek vélhetően azonos módon jelzik a hatást, azonban egy-egy kiugró érték nem torzítja az eredményt. A csoporton belül ezért az osztályzatok átlagolásával végezzük a minősítést. A csoportok között aztán már az egy rossz mind rossz elv alkalmazandó a fizikai és kémiai állapot megállapításához, azaz a végső osztályba soroláshoz. A minősítés lépésenként: 1. Elemenként osztályozás öt fokozatú skálán (1 kiváló, 2 jó, 3 mérsékelt, 4 gyenge, 5 - rossz), 2. Komponens csoportonként (savasodási állapot, sótartalom, oxigén háztartás, tápanyagok, arzén, króm, réz, cink) osztály átlagok képzése, 8

9 3. A fiziko-kémai állapotra jellemző osztály megállapítása a csoportonként meghatározott osztály átlagok minimumából, a kerekítés szabályai szerint (Kiváló állapot: Osztály_min <=1.5, jó állapot: 1.5 < Osztály_min <= 2.5, Nem érte el a jó állapotot: Osztály_min > 2.5) 9

10 Víztest típusa 1. Táblázat: Vízfolyások Referencia állapot, osztályhatár Savasodási Sótartalom Oxigén háztartás, szerves szennyezés Növényi tápanyagok állapot össz. Klori Vezké Old Oxigén ph BOI KOId TOC NH4-N szervetl ÖN PO4-P ÖP d p Oxigén telítettség en N - mg/l µs/cm mg/l % mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/m 3 mg/m 3 1 (referencia) 6, ,5 10 3,75 0,02 0, Kiváló / Jó 6, ,5 15 5,625 0,05 1, ,5; 8-8, ,5 0,1 2, Gyenge 5, , Gyenge / Rossz , (referencia) 7-8, ,5 10 3,75 0, Kiváló / Jó 7-8, ,5 15 5,625 0, ,5 0,2 3, (referencia) 7-8, ,75 0, Kiváló / Jó 7-8, ,5 0,1 2 2, ,25 0,3 3,

11 Víztest típusa Referencia állapot, osztályhatár Savasodási Sótartalom Oxigén háztartás, szerves szennyezés Növényi tápanyagok állapot össz. Klori Vezké Old Oxigén ph BOI KOId TOC NH4-N szervetl ÖN PO4-P ÖP d p Oxigén telítettség en N - mg/l µs/cm mg/l % mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/m 3 mg/m 3 4 (referencia) 7-8, , ,75 0, Kiváló / Jó 7-8, ,5 0,1 2 2, ; ,25 0,3 3, (referencia) 7-8, , ,75 0, Kiváló / Jó 7-8, ; ,5 0,2 2 2, ,25 0,4 3, (referencia) 7-8, ,5 15 5,625 0,1 0, Kiváló / Jó 7-8, ,5 20 7,5 0,2 1 2, ; ,4 3, (referencia) 7-8, ,5 15 5,625 0, Kiváló / Jó 7-8, ,5 20 7,5 0,2 2 2,

12 Víztest típusa Referencia állapot, osztályhatár Savasodási Sótartalom Oxigén háztartás, szerves szennyezés Növényi tápanyagok állapot össz. Klori Vezké Old Oxigén ph BOI KOId TOC NH4-N szervetl ÖN PO4-P ÖP d p Oxigén telítettség en N - mg/l µs/cm mg/l % mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/m 3 mg/m ; ,4 3, (referencia) 7-8, , ,75 0,05 0, Kiváló / Jó 7-8, ; ,5 0,1 1 1, ,25 0,3 2, , 10 (referencia) 7-8, , ,5 10 3,75 0,05 0, Kiváló / Jó 7-8, ; ,625 0,1 1 1, ,5 0,2 2,

13 2. Táblázat: Állóvizek Víztest típusa Referencia állapot, osztály Savasság Sótartalom Oxigénháztartás Növényi tápanyagok ph Vezetőképesség KOI Cr BOI 5 TOC NH 4 -N NO 2 -N NO 3 -N Összes N PO 4 -P Összes P µs/cm mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l (referencia) 8, ,8 9 <0,01 <0,01 0,04 0,09 <0,01 0,09 Kiváló / Jó 8,3-8, ,0 10 0,01 0,01 0,05 1,0 0,01 0,10 8,0-8,2; 8,7-8, ,0 15 0,05 0,02 0,10 1,50 0,02 0,15 Gyenge 7,7-7,9; 9,0-9, ,10 0,03 0,20 2,50 0,04 0,25 Gyenge / Rossz 7,4-7,6; 9,3-9, ,0 25 0,15 0,05 0,50 4,00 0,06 0,50 (referencia) 8, ,8 23 0,18 <0,01 0,18 1,80 0,02 0,02 Kiváló / Jó 8,4-8, ,0 25 0,20 0,01 0,20 2,00 0,02 0,10 8,0-8,3; 8,9-9, ,0 35 0,40 0,02 0,50 3,00 0,04 0,15 Gyenge 7,7-7,9; 9,2-9, ,60 0,03 0,75 4,50 0,06 0,25 Gyenge / Rossz 7,4-7,6; 9,6-10, ,0 55 0,90 0,05 1,00 7,50 0,08 0,50 (referencia) Kiváló / Jó Gyenge Gyenge / Rossz (referencia) 8, ,5 18 0,09 0,01 0,08 1,30 0,03 0,09 Kiváló / Jó 8,5-8, ,0 20 0,10 0,02 0,10 1,50 0,04 <0,10 8,2-8,4; 9,0-9, ,0 30 0,30 0,03 0,25 2,50 0,06 0,25 Gyenge 7,9-8,1; 9,3-9, ,60 0,05 0,70 5,00 0,10 0,50 Gyenge / Rossz 7,5-7,8; 9,6-9, ,0 75 1,00 0,08 1,00 7,50 0,20 0,75 13

14 Víztest típusa Referencia állapot, osztály Savasság Sótartalom Oxigénháztartás Növényi tápanyagok ph Vezetőképesség KOI Cr BOI 5 TOC NH 4 -N NO 2 -N NO 3 -N Összes N PO 4 -P Összes P µs/cm mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l 5 (természetes tavak és holtágak) 5 (tározók) 5 (bányatavak) 6 7 (referencia) ,5 8 0,02 0,01 0,08 0,09 0,05 0,13 Kiváló / Jó 7,9-8, ,5 10 0,05 0,01 0,10 1,0 0,05 0,15 7,7-7,8; 8,2-8, ,0 15 0,10 0,05 0,30 2,30 0,10 0,30 Gyenge 7,4-7,6; 8,5-8, ,30 0,10 0,60 5,00 0,15 0,50 Gyenge / Rossz 7,1-7,3; 8,8-9, ,0 25 0,50 0,15 1,00 7,50 0,25 0,75 (referencia) ,0 5 <0,02 <0,01 <0,10 <0,50 0,03 0,15 Kiváló / Jó 7,9-8, ,5 8 0,05 0,01 0,2 1 0,05 0,2 7,6-7,8; 8,3-8, ,0 15 0,10 0,02 0,40 2,00 0,10 0,40 Gyenge 7,3-7,5; 8,6-8, ,30 0,03 0,80 4,00 0,15 0,60 Gyenge / Rossz 7,0-7,2; 8,9-9, ,0 25 0,50 0,05 1,50 7,50 0,25 0,80 (referencia) ,0 4 <0,01 <0,01 <0,10 <0,50 <0,01 <0,05 Kiváló / Jó 7,9-8, ,0 20 6,0 0,02 0,02 0,2 1,00 0,02 0,1 7,7-7,8; 8,2-8, ,0 10 0,05 0,05 0,40 2,00 0,04 0,20 Gyenge 7,4-7,6; 8,5-8, ,08 0,08 0,60 3,00 0,06 0,30 Gyenge / Rossz 7,1-7,3; 8,8-9, #### 20 0,15 0,15 0,80 4,00 0,08 0,40 (referencia) ,0 4 <0,01 <0,01 0,10 0,50 <0,01 <0,05 Kiváló / Jó 7,9-8, ,0 6,0 0,02 0,02 0,2 1,00 0,02 0,1 7,7-7,8; 8,2-8, ,0 10 0,05 0,05 0,40 2,00 0,04 0,20 Gyenge 7,4-7,6; 8,5-8, ,08 0,08 0,60 3,00 0,06 0,30 Gyenge / Rossz 7,1-7,3; 8,8-9, ,0 20 0,15 0,15 0,80 4,00 0,08 0,40 (referencia) 7, ,8 6 0,09 <0,01 0,18 0,09 0,01 0,09 Kiváló / Jó 7,6-8, ,0 6 0,10 0,01 0,20 1,00 0,02 0,10 7,3-7,5; 8,2-8, ,0 8 0,20 0,02 0,40 2,00 0,04 0,20 14

15 Víztest típusa 8 Referencia állapot, osztály Savasság Sótartalom Oxigénháztartás Növényi tápanyagok ph Vezetőképesség KOI Cr BOI 5 TOC NH 4 -N NO 2 -N NO 3 -N Összes N PO 4 -P Összes P µs/cm mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l Gyenge 7,0-7,2; 8,5-8, ,30 0,03 0,70 4,00 0,06 0,40 Gyenge / Rossz 6,7-6,9;8,8-9, ,0 15 0,40 0,05 0,90 6,00 0,08 0,50 (referencia) ,0 5 <0,02 <0,02 <0,20 <0,50 <0,03 <0,10 Kiváló / Jó 7,9-8, ,05 0,03 0,3 1 0,05 0,2 7,6-7,8; 8,3-8, ,0 15 0,10 0,05 0,50 2,00 0,10 0,40 Gyenge 7,3-7,5; 8,6-8, ,30 0,08 1,00 4,00 0,15 0,60 Gyenge / Rossz 7,0-7,2; 8,9-9, ,0 25 0,50 0,15 1,50 7,50 0,25 0,80 15

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben

Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén

Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén 6.1 háttéranyag Függelék: Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén A VKI előírásainak megfelelően a mesterséges és erősen módosított vizek esetén

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF

A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF A VKI KONFORM VÍZMINŐSÉGI MONITORING A felszíni vízminőségi monitoring elemei: Általános kémiai jellemzők (a biológiát

Részletesebben

Emlékeztető Készült a VGT2 társadalmasítása keretében Szombathelyen 2015 július 2 án tartott fórumról.

Emlékeztető Készült a VGT2 társadalmasítása keretében Szombathelyen 2015 július 2 án tartott fórumról. Emlékeztető Készült a VGT2 társadalmasítása keretében Szombathelyen 2015 július 2 án tartott fórumról. Az előadók a meghirdetett előadásaikat megtartották, ezt követően volt lehetőség hozzászólásra, kérdésekre.

Részletesebben

Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai

Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai MASZESZ XIX. Országos Konferencia Lajosmizse, 2018. május 22-23. SZALAY GERGELY, VTK INNOSYSTEM KFT. Amiről

Részletesebben

HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRA

HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRA Szilágyi F., Clement A., Tonkó Cs. BME Vízi Közmű és Környzetmérnöki Tanszék HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRA 2009. október 1.

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer A felszíni vizek rendszeres vízminőség ellenőrzése 1968-ban kezdődött Az MSZ 12749:1993 számú nemzeti szabvány definiálta a felszíni vizek

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

Dr. Clement Adrienne, Kardos Máté Krisztián, Dr. Szilágyi Ferenc BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

Dr. Clement Adrienne, Kardos Máté Krisztián, Dr. Szilágyi Ferenc BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Felszíni vizek minősítése az ökológiát támogató fizikai-kémiai jellemzők szerint - az állapotértékelés tanulságai az intézkedési programok tervezése szempontjából Dr. Clement Adrienne, Kardos Máté Krisztián,

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN

VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN Készítette: Keszthelyi Claudia Györgyi Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Pannon

Részletesebben

AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS KIHÍVÁSAI ÉS KORLÁTAI A VGT-2-BEN

AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS KIHÍVÁSAI ÉS KORLÁTAI A VGT-2-BEN AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS KIHÍVÁSAI ÉS KORLÁTAI A VGT-2-BEN Zagyva Tünde Andrea Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály zagyva.tunde.andrea@ovf.hu MHT Vándorgyűlés,

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

Vizeink állapota 2015

Vizeink állapota 2015 Vizeink állapota 2015 Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna BM Budapest, 2015. október 29. MHT www.vizeink.hu Kvassay Jenő Terv: 1. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2 2015) 2. Nemzeti Vízstratégia

Részletesebben

MHT Vándorgyűlés Debrecen, Felszíni vizek kémiai minősítése

MHT Vándorgyűlés Debrecen, Felszíni vizek kémiai minősítése MHT Vándorgyűlés Debrecen, 2016.07. Felszíni vizek kémiai minősítése Már az 1800-as évek elején jelentkeztek a vízminőséggel szorosan összefüggő gondok (tömeges járványok), melynek oka a talajvízbe jutó

Részletesebben

Tahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban

Tahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS SZEKCIÓ A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban 2016-2021 Tahy Ágnes Magyarország Alaptörvénye

Részletesebben

VKI szempontú monitorozás Magyarországon. Zagyva Andrea andrea.zagyva@vm.gov.hu Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály

VKI szempontú monitorozás Magyarországon. Zagyva Andrea andrea.zagyva@vm.gov.hu Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály VKI szempontú monitorozás Magyarországon Zagyva Andrea andrea.zagyva@vm.gov.hu Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály Felszíni vizes monitoring-rendszer 1960-as évek-2005: a monitoring-hálózat

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék in Fehér, 2009 1 Víz Keretirányelv

Részletesebben

A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről

A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről Gaul Réka Orsolya BM Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály maszesz, 2018. november 29 2 24 beérkező

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.

Részletesebben

A TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK SZEPTEMBER 26.

A TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK SZEPTEMBER 26. A TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK 2017. SZEPTEMBER 26. VÍZ- MINT STRATÉGIAI JELENTŐSÉGŰ ERŐFORRÁS TÉMAFELVETÉS 01 felszíni víztestek ökológiai állapotának

Részletesebben

10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet. a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól

10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet. a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. (15)

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv in Fehér, 2009 Vízvédelem KM011_1 2014/2015-es tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Víz Keretirányelv 2000/60/EK

Részletesebben

A Bodrog-folyó vízkémiai adatainak elemzése egy- és kétváltozós statisztikai

A Bodrog-folyó vízkémiai adatainak elemzése egy- és kétváltozós statisztikai A Bodrog-folyó vízkémiai adatainak elemzése egy- és kétváltozós statisztikai Készítette: Fodor András Gergő Környezettan Bsc 2010. Belső témavezető: Kovács József Külső témavezető: Tanos Péter módszerekkel

Részletesebben

Kibocsátási határértékek meghatározásának gyakorlata a KÖTIVIZIG működési területén Előadó: Zong Rita

Kibocsátási határértékek meghatározásának gyakorlata a KÖTIVIZIG működési területén Előadó: Zong Rita Kibocsátási határértékek meghatározásának gyakorlata a KÖTIVIZIG működési területén Előadó: Dátum: Helyszín: Zong Rita 2018. november 29. Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség - 102 db település,

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDRO- MORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDRO- MORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDRO- MORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN Ács Éva, Boda Pál, Borics Gábor, Engloner Attila, Erős Tibor, Lukács A. Balázs, Sály Péter,

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

1-2 háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia

1-2 háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia 1-2 háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia Vízfolyások típusba sorolása A tipológiáról, referencia-feltételekről és minősítési rendszer kidolgozásáról szóló útmutató 1 szerint a tipológia fő célja

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Felszín alatti vizeink kémiai állapota Szőcs T. Zöldi I. Deák J. Tóth Gy. Cserny T. Magyar Állami Földtani Intézet, Vízügyi Tudományos Kutatóközpont,

Részletesebben

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Szennyvíz keletkezése, fajtái és összetétele Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. SZENNYVÍZ Az emberi tevékenység hatására kémiailag,

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Hegyi Róbert OVF Gál Nóra Edit MFGI Tolmács Daniella - MFGI FAVA 2016.04.06-07. Siófok Háttér Komplex érzékenységi és

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Felszíni vizek ökológiai állapotának jellemzése. Fehér Gizella ADUVIZIG

Felszíni vizek ökológiai állapotának jellemzése. Fehér Gizella ADUVIZIG Felszíni vizek ökológiai állapotának jellemzése Fehér Gizella ADUVIZIG VÍZ KERETIRÁNYELV Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i, a víz politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról

Részletesebben

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN VÍZKO 2010 SZÉKELYUDVARHELY 2010.12. 10. Dr.Fekete Endre főtanácsos szaktanácsadó Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Vízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György

Vízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György Vízminőségi adatok értékelési módszerei Bagyinszki György Mikor van rá szükség? Felszín alatti vizek jellemzése, állapotleírása Vízbázis állapotértékelés Tényfeltáró dokumentáció Monitoring jelentés Vízbázisok

Részletesebben

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus Vízminőség-védelem 1.Gyakorlat Vízminősítés, s, vízminv zminőség Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus BMF-RKK KörnyezetmK rnyezetmérnöki Intézet Vízminőség: A víz v z fizikai, kémiai, k biológiai

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 Balaton részvízgyűjtő. 1-2. melléklet: Felszíni víztest típusok referencia jellemzői

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 Balaton részvízgyűjtő. 1-2. melléklet: Felszíni víztest típusok referencia jellemzői Blton részvízgyűjtő 1-2. melléklet: Felszíni víztest típusok referenci jellemzői Blton részvízgyűjtő Vízfolyás típusok hidromorfológii referenci jellemzői MORFOLÓGIA TÍPUS Jellemzés Hidrológi 1 2 3 ngy

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Gondolatok a terhelhetőség vizsgálatok alapadatainak előállítása kapcsán

Gondolatok a terhelhetőség vizsgálatok alapadatainak előállítása kapcsán Gondolatok a terhelhetőség vizsgálatok alapadatainak előállítása kapcsán MASZESZ A TELEPÜLÉSI TISZTÍTÓK TECHNOLÓGIAI HATÁRÉRTÉKEI SZABÁLYOZÁSÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS 2018. NOVEMBER

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI Bányászati konferencia 2016 november 23-24 Egerszalók *Háttér

Részletesebben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Dr. Fehér János c. egyetemi docens FAMIFE Consulting Kutató, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Gödöllő,

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai

A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai Kovács Péter főosztályvezető Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Szervezeti változás (2014. január 01-től Belügyminisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Országos

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Dr. Rákosi Judit ÖKO Zrt. Átfogó cél A felszíni és felszín alatti vizek állapotának javítása, a jó állapot elérése 2015-ig Felszíni vizek (folyók,

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc.

VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc. VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc. A 2000/60/EK VKI VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS, A FELSZÍNI VIZEK MINŐSÍTÉSÉVEL ÉS JELLEMZÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK, A FELSZÍNI

Részletesebben

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Területi vízgazdálkodás, Szabályozások, Vízbázisok és szennyezőanyagok SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.08. 2011/2012. tanév 2. félév

Részletesebben

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11. Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINİSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN

FELSZÍNI VÍZMINİSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN FELSZÍNI VÍZMINİSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN DR. SZILÁGYI FERENC ÉS DR. CLEMENT ADRIENNE: HASZNÁLT TERMÁLVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA ERESZTHETİSÉGE

Részletesebben

A Mátételki-tározó létesítésének és működésének ökológiai tapasztalatai. Fehér Gizella, Váradi Zsolt ADUVIZIG, VVGO

A Mátételki-tározó létesítésének és működésének ökológiai tapasztalatai. Fehér Gizella, Váradi Zsolt ADUVIZIG, VVGO A Mátételki-tározó létesítésének és működésének ökológiai tapasztalatai Fehér Gizella, Váradi Zsolt ADUVIZIG, VVGO Jogszabályi háttér 1042/2012. (II.23.) Korm. Határozat Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos 4 részvízgyűjtő 42 alegység TERVEZÉSI SZINTEK VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEK Módszertani előkészítés Országos terv

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1031/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. Minőségellenőrző és minőségbiztosítási osztály

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Kander Dávid Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Barkács Katalin Konzulens: Gombos Erzsébet Tartalom Ferrát tulajdonságainak bemutatása Ferrát optimális

Részletesebben

1. Ismertesse a vízminőség vizsgáló munkakör személyi feltételeit, a vízminőségi kárelhárítási tevékenység vonatkozó jogszabályait!

1. Ismertesse a vízminőség vizsgáló munkakör személyi feltételeit, a vízminőségi kárelhárítási tevékenység vonatkozó jogszabályait! 1. Ismertesse a vízminőség vizsgáló munkakör személyi feltételeit, a vízminőségi kárelhárítási tevékenység vonatkozó jogszabályait! 2. Ismertesse a baleset, és a munkabaleset fogalmát! Milyen teendői vannak

Részletesebben

A BAT következtetések alkalmazása a vegyiparban Bibók Zsuzsanna MAVESZ Október 12.

A BAT következtetések alkalmazása a vegyiparban Bibók Zsuzsanna MAVESZ Október 12. A BAT következtetések alkalmazása a vegyiparban 2016 Bibók Zsuzsanna MAVESZ 2015. Október 12. Tartalom A elérhető legjobb technika következtetések (BATC) elfogadása; A BATC alkalmazása; A vegyipar érintő

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája

Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája Dr. Pekár Ferenc ny. főigazgató-helyettes vízökológus Halászati és Öntözési

Részletesebben

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1397/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály

Részletesebben

Vízminőség, vízminősítés

Vízminőség, vízminősítés Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Hidrobiológia előadás Minőség Dolgok, jelenségek, folyamatok belső lényegi tulajdonságainak összessége, melyek révén

Részletesebben

VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK

VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK A HIDROFILT Analitikai Laboratórium a mintavételt, helyszíni- és laboratórium vizsgálatokat szabványok és validált egyedi módszer szerint végzi. mintavétele laboratóriumi

Részletesebben

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól [ Hatályos: 2015.09.15 - ] A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII.

Részletesebben

Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére

Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola II. éves hallgató Témavezető: dr. Záray Gyula Konzulens: dr. Barkács Katalin

Részletesebben

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Szakmai Konzultáció a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából Heilmann Diána /Vízrendezési Osztály 2014. június 17. Budapest,

Részletesebben

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges

Részletesebben

Víztestek biológiai vízminősítése

Víztestek biológiai vízminősítése Víztestek biológiai vízminősítése Horvai Valér Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Magyar Hidrológiai Társaság Debrecen 2016. Július 6-8. /2 A hazai ökológiai minősítő rendszerek Biológiai vízminősítő rendszerek

Részletesebben

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

15/30 BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Tagállam: Magyarország. amely a következő dokumentumot kíséri

15/30 BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Tagállam: Magyarország. amely a következő dokumentumot kíséri EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX [ ](2012) XXX draft 15/30 BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM Tagállam: Magyarország amely a következő dokumentumot kíséri A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

Részletesebben

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól. A rendelet hatálya

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól. A rendelet hatálya 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. (8) bekezdésének

Részletesebben

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. (8) bekezdésének

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén Szabó Péter Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízgyűjtő-gazdálkodási referens Zamárdi 2015. október 21. BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ 5 765

Részletesebben

Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság A TISZA-TÓ 212. ÉVI ÁLLAPOTFELMÉRÉSE Szolnok 212. KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG A TISZA-TÓ 212. ÉVI ÁLLAPOTFELMÉRÉSE Igazgató: Lovas Attila Témafelelős: Dr. Kelemenné Dr. Szilágyi Enikő Szolnok

Részletesebben

Emlékeztető A VGT2 Társadalmasítása érdekében MFGI ben MONITORING témakörben tartott fórumon elhangzottakról

Emlékeztető A VGT2 Társadalmasítása érdekében MFGI ben MONITORING témakörben tartott fórumon elhangzottakról Emlékeztető A VGT2 Társadalmasítása érdekében MFGI ben MONITORING témakörben tartott fórumon elhangzottakról 2015.06.17. A programban meghirdetett előadások után volt lehetőség észrevételek, hozzászólások

Részletesebben

VÍZGAZDÁLKODÁS. Vízminõség ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE A BIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA

VÍZGAZDÁLKODÁS. Vízminõség ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE A BIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE VÍZGAZDÁLKODÁS A vízek fizikai, organoleptikus, kémiai, biológiai, bakteriológiai jellemzése. Vízminõség A BIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA 1. Organoleptikus (érzékszervi tulajdonságok);.

Részletesebben

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól. A rendelet hatálya

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól. A rendelet hatálya 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. (8) bekezdésének

Részletesebben

7. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A tényfeltárási záródokumentáció tartalma

7. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A tényfeltárási záródokumentáció tartalma 7. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A tényfeltárási záródokumentáció tartalma 1. Alapadatok a) Az érintett terület (a szennyezőforrás, a szennyezett terület) pontos lehatárolása,

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1289/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Heves Megyei Vízmű Zrt. 1 Gyöngyös Város tisztító Telepének Laboratóriuma (3200

Részletesebben

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1586/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Halászati és Öntözési Kutatóintézet Környezetanalitikai Központ Vizsgáló Laboratórium (5540

Részletesebben

XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF

XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF XXXIII. Szombathely 2015. július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL Zöldi Irma OVF JOGSZABÁLYI HÁTTÉR a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a földtani

Részletesebben

Magyar joganyagok - 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet - a felszíni víz vízszennyezettsé 2. oldal b) az 1. melléklet 2. pontjában szereplő sorszá

Magyar joganyagok - 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet - a felszíni víz vízszennyezettsé 2. oldal b) az 1. melléklet 2. pontjában szereplő sorszá Magyar joganyagok - 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet - a felszíni víz vízszennyezettsé 1. oldal 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT

Részletesebben

Magyar joganyagok - 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet - a felszíni vizek megfigyelés 2. oldal 3. (1)1 A felszíni víztest állapotának védelméhez, javít

Magyar joganyagok - 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet - a felszíni vizek megfigyelés 2. oldal 3. (1)1 A felszíni víztest állapotának védelméhez, javít Magyar joganyagok - 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet - a felszíni vizek megfigyelés 1. oldal 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól

Részletesebben

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29. Főbb vízfolyások (16 db): Veszprémi-séd (3 vt.) Nádor csatorna (2 vt.) Séd-Sárvizi malomcsatorna Gaja-patak (3 vt.)

Részletesebben

Az ökológiai minősítés tápanyag osztályhatárainak validálása statisztikai módszerekkel. Tudományos Diákköri Dolgozat

Az ökológiai minősítés tápanyag osztályhatárainak validálása statisztikai módszerekkel. Tudományos Diákköri Dolgozat Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Az ökológiai minősítés tápanyag osztályhatárainak validálása statisztikai módszerekkel Tudományos

Részletesebben

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében LIFE + Action D5. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében (előzetes eredmények) [LIFE07NAT/H/000324)] 2009-2013 Boros Emil

Részletesebben

Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT

Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők definíciója Mikroszennyezőknek azokat a vízben mikrogramm/liter (µg/l) koncentrációban jelenlévő

Részletesebben

Úszó fedlapok hatásának vizsgálata nem levegőztetett eleveniszapos medencék működésére nagyüzemi helyszíni mérésekkel és matematikai szimulációval

Úszó fedlapok hatásának vizsgálata nem levegőztetett eleveniszapos medencék működésére nagyüzemi helyszíni mérésekkel és matematikai szimulációval Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék Úszó fedlapok hatásának vizsgálata nem levegőztetett eleveniszapos medencék működésére nagyüzemi

Részletesebben

Javaslat a felszíni vizek fitoplankton alapján történő minősítésére. Munkaanyag

Javaslat a felszíni vizek fitoplankton alapján történő minősítésére. Munkaanyag Megbízó: Javaslat a felszíni vizek fitoplankton alapján történő minősítésére Munkaanyag Témafelelős: Közreműködők: Dr. Borics Gábor TIKTVF Dr. Grigorszky István Várbíró Gábor Krasznai Enikő Tartalomjegyzék

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A

8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. április 22. (OR. en) 8165/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. április 21. Címzett: a delegációk ENV 239 FIN 242 AGRI 200 IND 79 SAN

Részletesebben