Nagy Elemérné, Nagy Elemér: RENDSZERSZERVEZÉS. Főiskolai jegyzet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nagy Elemérné, Nagy Elemér: RENDSZERSZERVEZÉS. Főiskolai jegyzet"

Átírás

1 Nagy Elemérné, Nagy Elemér: RENDSZERSZERVEZÉS Főiskolai jegyzet SzTE SzÉF 2005

2 Szerzők: Lektor: Nagy Elemérné Nagy Elemér Hadházyné Dr. Iszály Katalin tszv. főiskolai tanár ISBN X Felelős kiadó: prof. Dr. Fenyvessy József kari főigazgató

3 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ALAPFOGALMAK Rendszer és szervezés Modellezés, specifikáció, szerkezetelemzés SZERKEZETELEMZÉSI MÓDSZEREK Ross modellezési módszere A modellezés elvei Ross dekomponálási módszere Jackson modellezési módszere Warnier modellezési módszere PEREMFELTÉTELEK, SZERVEZÉS ÉS TECHNIKA KAPCSOLATA A számítógépes információs rendszerek szerkezete PÁRHUZAMOS RENDSZEREK DÖNTÉS, SZERVEZÉS, PROBLÉMA Az elemző döntési tábla A RENDSZEREK TÍPUSAI SZERVEZÉSI SZEMPONTBÓL Szervezési módok LEAVIT MODELLJE RENDSZERTERVEK, A RENDSZERTERVEK SZINTJEI ZÁRSZÓ GYAKORLÓ FELADATOK IRODALOMJEGYZÉK... 37

4 - 4 - Megtanulni valamit annyit jelent, hogy tudjuk alkalmazni a gyakorlatban. (ismeretlen szerző) BEVEZETÉS A rendszerszervezés gondolatvilágának megértéséhez tisztázni kell az ehhez kapcsolódó alapfogalmakat, ezek jelentését és jelentőségét és mindenekelőtt ennek a tükrében kell gondolkodni a megfelelő következtetések levonásával együtt. Ennek megfelelően a rendszerszervezés alapjait a mindennapi életben úgy lehet intuitíve, de a legfájdalmasabb módon megismerni, hogy a saját bőrünkön tapasztalt kudarcokkal szembesülve utólag levonhatjuk a következtetéseket, hogy melyiket hogyan kerülhettük volna el. Ez a tárgy abban próbál segítséget nyújtani, hogy megfelelő gondolkodásmóddal a kihívások feltárhatók és elemezhetők, továbbá a megoldást (a ránk váró pofonok közül a legkisebbet) is megtalálhatjuk, mert a mindenkori - munka és egyéb - kapcsolatainkban rendszerek vesznek körül. Ez fokozottan igaz abban a körben, ahol a képzés célja és tartalma alapján a VM szakos hallgatók várhatóan a későbbi érvényesülésüket keresik - nevezetesen a gazdasági élet majdani irányítói és szervezői funkcióinak ellátása terén. A segédlet rövid, de tömör. Kis túlzással: minden szó lényeges. Alkotó és értelmező feldolgozásához szükségesnek tartjuk a gyakorlatok látogatását, ahol konkrét példákon keresztül tanulmányozhatjuk az itt összefoglaltakat. Ez elősegíti a rendszerszemlélet, mint gondolkodásmód kialakulását, illetve csiszolódását. A segédlet néhány óra alatt elolvasható, de nem egyestés tananyag.

5 - 5-1 ALAPFOGALMAK 1.1 Rendszer és szervezés A rendszerszervezés tárgykörének tisztázásához mindenekelőtt a rendszer és a szervezés fogalmát kell tisztázni. Az utóbbi az egyszerűbb. A szervezés olyan tevékenység, amely a rendelkezésre álló és/vagy biztosítható erőforrások optimális felhasználására irányul, valamilyen cél elérése érdekében. A rendszer viszont szuperkategória, amelyet nem szokás a hagyományos módon definiálni. Mint tudjuk, a definíciók szerkezete az alábbi: <a fogalom> olyan <szuperfogalom>, amely <specifikumok>. Azaz megadjuk azt a tágabb fogalmat, amelynek része a definiálandó fogalom, majd megadjuk a csak őrá jellemző specifikumokat. Például az alma olyan gyümölcs, amely... A rendszer meghatározásakor azt a módszert követjük, hogy tulajdonságokkal jellemezzük. Ha belegondolunk, hogy a rendszer szót hányféle különböző dologra használjuk (pl. politikai rendszer, Naprendszer, idegrendszer, adórendszer, koordináta-rendszer stb.), akkor ez a közelítés érthetőbb lesz. Ezek a tulajdonságok az alábbiak. 1. Komponensekből áll. 2. A komponensek között meghatározott összefüggések, kapcsolatok vannak. 3. Működik. 4. Működésének célja, rendeltetése van. (Amennyiben mégis ragaszkodunk a szokásos formához, akkor mondhatjuk, hogy a rendszer egy olyan dolog, amit a fenti négy tulajdonság jellemez.) A rendszerszervezés tehát a fentiekből indul ki és fogalomkörét, gondolkodásmódját, eszköztárát is ennek tükrében alakítja ki. Mielőtt a két definíció tartalmát részleteznénk, tisztázni kell a kapcsolatát más fogalmakkal, diszciplínákkal. A rendszerszervezés olyan gyakorlati folyamat illetve gyakorlati folyamatok összessége, amely új rendszerek létrehozására vagy meglévők átalakítására irányul. A rendszerszervezés gyakorlatában alkalmazható elveket, módszereket a szervezéselmélet vizsgálja. Ilyen szempontból e két terület nem választható el mereven, mert az ahhoz hasonlítana, mintha pl. a másodfokú egyenlet megoldóképletét, illetve egy másodfokú egyenlet tényleges megoldását két különböző diszciplínának tekintenénk. A továbbiakban a rendszerszervezés és a szervezéselmélet fogalmakat a fentiek szerint használjuk. Szervezni sokféleképp lehet. Az eredményes rendszerszervezést azonban a tapasztalatok szerint az elemző gondolkodás és a tervszerűség jellemzi. A rendszerszemlélet az a gondolkodásmód, szemlélet, amely a szervezéselmélet elveit, módszereit követi az elemzésben és a tervezésben.

6 - 6 - Ugyanakkor a rendszerszervezés és a szervezéselmélet - bár vannak közös gyökereik - nem keverendő össze a rendszerelmélettel, a vezetéselmélettel, az információelmélettel stb. Vizsgáljuk meg a rendszerek négy alaptulajdonságának tartalmát. Komponensekből áll - ez természetes, bár mint később látni fogjuk, a lényeges komponensek felismerése és feltárása nem mindig egyszerű feladat. A komponensek között meghatározott összefüggések, kapcsolatok vannak. Itt a kiemelés a meghatározott, mert egy rendszer igazából ettől az, ami. Gondoljunk csak egy útkereszteződésben álló jelzőlámpákra (mint komponensekre). Ha itt nincs meg a meghatározott kapcsolat az egyes lámpák nyitása között, akkor az nem jelzőlámpa-rendszer, hanem karambolgyár. A működik idézőjelben szerepel, mert nem mindig jelent kifejezetten aktivitást - gondoljunk csak a Naprendszerre vagy a koordináta-rendszerre. Emellett arra is utal, hogy egy rendszer vagy működik, vagy nem működik. Ugyanakkor a rendszerszervezés elsősorban a valóban működő rendszereket részesíti előnyben - ahogyan ezt a szervezés fogalma is tükrözi. A Naprendszer és a koordináta-rendszer esetében nincs mit szervezni. A működési cél kiemelése arra utal, hogy a rendszerszervezés elsősorban abból a szempontból vizsgálja a rendszereket, hogy mi a rendeltetésük és azt hogyan látják el. A szervezés meghatározásában is fontos minden részlet. A szervezés során erőforrások felhasználása történik. A két legfontosabb erőforrás az idő és a pénz. Bertalanffy megfogalmazása szerint: minden eltelt perc és minden elköltött cent olyan, hogy az már másra nem fordítható. Harmadikként megemlíthetnénk az emberi erőforrásokat, de ezzel a területtel egy másik tárgy foglalkozik. Az erőforrások - részben vagy egészben - eleve rendelkezésre állnak, vagy folyamatosan szerezhetők meg. A definícióban az és/vagy ezért szerepel. Az optimális jelző arra utal, hogy a szervezés arra törekszik, hogy a célt a legkisebb ráfordítások árán valósítsa meg, illetve megfordítva, az erőforrásokból a maximumot hozza ki. A cél elérése érdekében talán nem kíván részletesebb magyarázatot, hiszen érthető, hogy nem unalmunkban szervezgetünk, hanem a szervezéssel valamilyen célt akarunk elérni, megvalósítani. Már az eddigiek alapján levonhatunk néhány következtetést, amelyeken érdemes elgondolkodni. A szervezés mindig előre néz. Nem azzal foglalkozik, hogy mi lett volna, ha..., hanem azzal, hogy most itt vagyunk, ezek a célok, a lehetőségek és a korlátok, tehát mit, mikor, hogyan tovább. A szervezés szoros kapcsolatban van néhány később vizsgálandó fogalommal, pl. tervezés, döntés stb.

7 - 7 - A szervezés során minden vérre megy, mert az egyszer felhasznált erőforrásokat másra már nem fordíthatjuk. Az optimális fogalma alatt a gyakorlatban nem az "ideálist" kell értenünk, hanem a sok rossz közül a legkevésbé rosszat. Rendszerek vesznek körül, amelyekkel valamit kezdeni kell. Általánosságban nem sokat tudunk mondani, így fel kell ismerni azokat a specifikumokat, amelyekkel megragadható a lényeg és eligazodhatunk. Így fontos lesz a rendszerek tipizálása, a szerkezetük elemzése stb. 1.2 Modellezés, specifikáció, szerkezetelemzés A rendszerszervezés tehát új rendszerek létrehozására vagy meglévők átalakítására irányul. Mindkét esetben fontos, hogy át tudjuk tekinteni a meglévő, illetve a kialakítandó rendszert. A valóságos rendszerek (szakmai szóhasználattal: valós rendszerek) áttekintését a modellezés segíti. A modell olyan gondolati konstrukció, amely egy valós rendszer egyszerűsített képét adja valamilyen szemszögből, a lényeges szempontok kiemelésével, a kevésbé lényegesek elhanyagolásával. A modell tehát egyszerűbb, kerekebb, mint a valós rendszer, de az adott vizsgálati szempontból használható (jól használható) konstrukció. A specifikáció olyan írásbeli rögzítése egy modellnek, amely valamely szabvány vagy konvenció szerint történik. A specifikáció tehát a gondolati modell kommunikatív rögzítése, amely már nem csak a modellt megalkotó, hanem más (a leírási módot olvasni és értelmezni tudó) személy számára is követhető. A modell és a specifikáció tehát szoros kapcsolatban vannak, de eltérésük kiemelése is fontos. A modellből akkor lesz specifikáció, ha a modellező - akár későbbi önmaga, akár mások számára - valamilyen értelmezhető és elérhető formában (pl. rendszertervként) rögzíti. A modellezés és a specifikáció készítés folyamata során az elemzés és a konstrukció párhuzamos jelenléte dominál. Elemezzük a meglévő vagy tervezett rendszert és konstruáljuk a modellt. Megfordítva is igaz, miközben konstruáljuk a rendszermodellt, folyamatosan elemezzük helyességét, megfelelőségét. A modellezés fontos komponense a szerkezetelemzés. A szerkezetelemzés olyan specifikációs folyamat, amelynek az a célja, hogy a rendszert alkotó komponenseket (alrendszereket) és a köztük lévő kapcsolatokat a működés tükrében feltárjuk. A szerkezetelemzés alapvetően kétféle módon történhet. A korábban megismert deduktív és induktív gondolkodáshoz hasonlóan történhet top-down (felülről lefelé) vagy bottom-up (lentről felfelé) szemléletben.

8 - 8 - A rendszerszervezés a top-down szerkezetelemzést részesíti előnyben. Ezen belül a hierarchikus dekompozíció (HDk) egy fontos elv, amely több modellezési módszerben (pl. Ross, Jackson) érvényesül. A HDk során a komponensek és kapcsolataik feltárása több szinten történik. Először a legnagyobb, legfontosabb alkotórészeket (alrendszereket) és ezek kapcsolatát tárjuk fel, majd - ugyanazzal az eljárással - a következő hierarchikus szinten tovább bontjuk az eggyel alacsonyabb szintű rendszereket. Ezt az eljárást addig folytatjuk, amíg az eleminek tekinthető komponensekig eljutunk. A HDk abban segít, hogy ne vesszünk el a részletekben, mert így a nagyon sok elemi komponensből álló rendszereket is áttekinthetjük, s a rendszer bonyolultsága nem a kapcsolatok kuszaságában, hanem a hierarchikus szintek számában jelenik meg (Jackson, 1975). A HDk elve - mint látni fogjuk - a modellezési módszertől függően alkalmas lehet aktivitások specifikálására, de passzív elemek (tárgyak) szerkezetének elemzésére is.

9 - 9-2 SZERKEZETELEMZÉSI MÓDSZEREK Az 1970-es évek elején több kutató, illetve projekt kísérletezett azzal, hogy a hierarchikus dekompozíció elvét követő szabványt, konvenciót dolgozzon ki. Az inspiráció Dijkstra - holland származású, de az Egyesült Államokban alkotó - fizikustól származott, aki a strukturált (structured) jelzőnek új jelentést adott, tömören annyit, hogy ezt a jelzőt csak a jó szerkezetű, jól strukturált (well structured) rendszerek érdemlik meg. Dijkstra és szellemi társai (pl. Dahl és Hoare) elsősorban a számítógépes programok szerkezetével, struktúrájával foglalkoztak, de felkeltették a figyelmet a rendszerszemléletű gondolkodásra más valós rendszerek modellezésében és specifikálásában is. Ebben a részben D.T. Ross és M. Jackson modellezési módszerével foglalkozunk részletesebben, de említést érdemelne még az időben párhuzamosan futó SADT (Structured Analysing and Design Technic) projekt és D. Thiechroew - W.Ratay munkássága (PSL/PSA) is. 2.1 Ross modellezési módszere A modellezés elvei D.T. Ross azt a célt fogalmazta meg, hogy a rendszerek leírásához, specifikálásához olyam módszert és nyelvet dolgozzon ki, amely a házak alaprajzához, a közműtérképekhez (blue prints) hasonlóan teljesen egyértelmű specifikációt nyújt a tervező, az építtető és a kivitelező mesterek számára. Céljait csak részben érte el, de vizsgálatai, kutatásai nagymértékben elősegítették, hogy a szervezéselmélet önálló diszciplína legyen. Ross abból indult ki, hogy szervezési szempontból a négy tulajdonság közül a működési cél a legfontosabb, mert amennyiben a rendszer működése aktivitásként megfogalmazható, úgy fő jellemzője abban keresendő, hogy miből mit állít elő. A főinput és a főoutput - illetve a köztük lévő konverzió - jelzi a rendszer működési célját, tehát a rendszer azért van, hogy a főoutputot előállítsa a főinputból.

10 A téglalap, mint a rendszer belseje adott szinten fekete doboz. A dekomponálás célja az, hogy a belvilágát feltárjuk. A memória rész arra utal, hogy egyes rendszereknél nem azonnal lesz output az inputból, hanem tárolás, raktározás is történhet, s ennek tartalma folyamatosan épül be a főoutputba. A főinput és a főoutput meghatározásában már megjelenhet az elemzési szempont, az aspektus. Például egy iskola - az iskola szempontjából - tekinthető úgy, hogy a főoutput a képzett hallgató, a főinput a tanulni vágyó hallgató. Ugyanakkor a hallgató szülei szempontjából jelentheti azt, hogy a főoutput a diploma, a főinput a pénz. Mindkét modell indokolható, de ez természetesen azt is jelenti, hogy a téglalap belsejében más komponensek és kapcsolatok lesznek. Másik példaként egy benzinkút az autósok szemszögéből olyan rendszer, amely üzemanyaggá (főoutput) alakítja a pénzét (főinput), a kút tulajdonosa szemszögéből viszont ez a rendszer pénzzé (főoutput) alakítja az üzemanyagot (főinput) Ross dekomponálási módszere A dekomponálás során az 1. és a 2. tulajdonság kerül előtérbe. A téglalap belsejében fel kell tárni az elsődleges komponenseket (amelyek alrendszerek lesznek, tehát ugyanúgy jelöljük, mint a rendszert) és a köztük lévő kapcsolatokat. Az alrendszerek között áramlási és/vagy vezérlési kapcsolatok lehetnek; az előbbi azt jelenti, hogy valami anyag-szerűség áramlik az egyik alrendszerből a másikba, az utóbbi esetben az egyik alrendszer csak vezérli egy másik alrendszer működését. A kapcsolatokat nyilakkal jelöljük, ezen belül az áramlásaikat folyamatos nyíllal, a vezérlési kapcsolatokat szőrös nyíllal. Lehetnek még szaggatott nyilak is, amelyek mellékinputot illetve mellékoutputot jelölnek (lásd később). Az alrendszerek téglalapjainak bal oldala az input oldal (itt mindig csak végződhet nyíl), a jobb oldal az output oldal (innen csak indulhat nyíl). A vezérlési kapcsolatok nyila csak jobb oldalról indulhat, de végződhet a téglalap tetején is. Az áramlás folyamatos, ami azt is jelenti, hogy a rendszer főinputja főinputja lesz valamelyik alrendszernek is, a rendszer főoutputja főoutputja lesz valamelyik alrendszernek is. Ross modellezési módszerének az az előnye (és egyben hátránya is), hogy nagyon nagy a leíró ereje. Minden kapcsolatot nagyon megfontoltan kell kezelnünk, mert nagy jelentősége lehet a rendszer működése, jellemzése szempontjából. Ross dekomponálási módszere hierarchikus, több, egymás alá-fölérendelt szinten történik. Ross ajánlása szerint egy dekomponálási lépésben maximum hat alrendszert vegyünk figyelembe - azaz úgy határozzuk meg az alrendszerek méretét, hatáskörét, hogy a legfontosabb komponensek maximum hatan legyenek. Tapasztalatai alapján ez az a határ, ahol a komponensek közötti kapcsolatokat egy átlagos gondolkodási szintű ember követni

11 tudja. Így az egyszerűbb rendszereket kevesebb, a bonyolultabbakat több hierarchikus szinten (lépésben) tudjuk dekomponálni. A mellékinputok és mellékoutputok arra utalnak, hogy egy rendszernek nem csak a főinputja lehet inputja, a főoutputja az outputja, hanem lehetnem mások is, amelyek a rendszer működéséhez fontosak, illetve a rendszer működése során keletkeznek, de nem ezek előállítása a rendszer rendeltetése. Ezekre ugyanaz vonatkozik, mint a főinputra illetve a főoutputra, de szaggatott nyilakkal jelöljük. Például az iskolába nem csak a hallgató megy be inputként, hanem oktató, könyv, villanyáram stb. is. Hasonlóképp egy fodrászatnak nem csak a frizura az outputja, hanem a vásárlói számla, a szennyvíz stb. is. Az alrendszerek közötti kapcsolatokban előfordulhatnak további lehetőségek is. Lehetséges, hogy egy áramlási kapcsolat elágazik, azaz ugyanaz lesz két különböző alrendszer inputja. Például egy vasútállomáson az ügyfél, mint főinput egyaránt lehet főinputja az információ illetve a menetjegy árusítás alrendszereknek. Hasonlóképp lehetséges, hogy két áramlási kapcsolat egyesül, azaz két alrendszer outputja lesz egy harmadik alrendszer főinputja (mivel főinput csak egy lehet). Például egy langyos vizet előállító alrendszer főinputjaként egyesül a meleg és a hideg vizet előállító alrendszerek főoutputja. Az is lehetséges, hogy egy nyíl az indulás és az érkezés között módosul, például a rendszer egyik mellékinputja főinputja lesz az egyik alrendszernek. Ilyenkor a vonalat egy darabig szaggatottan, majd folyamatosan húzzuk.

12 Egy termelővállalat első szintű dekomponálását az alábbi ábrán láthatjuk. Ahol: aa: alapanyag Bev.: bevételezés AR: alapanyag raktározás Term.: a szűkebb értelembe vett gyártás, termelés KR: késztermék raktározás Ért: értékesítés Megrend.: megrendelés Levonhatjuk az alábbi következtetéseket. Ezen a szinten még nem jelennek meg teljesen a termék specifikumai. A specifikált modell alapján ez a cég éppúgy gyárthat csokoládét, mint sámlit. Ugyanakkor már megállapítható, hogy a cég nem gyorsan romló alapanyagok feldolgozásával foglalkozik (van alapanyag raktározás) illetve nem azonnal értékesítendő termékeket állít elő (van késztermék raktározás).

13 A hierarchikus dekompozíciónak megfelelően bármely alrendszer tovább dekomponálható. Az alábbi ábra a Bevételezés alrendszer részletezését mutatja. 2.2 Jackson modellezési módszere M. Jackson elsősorban a szekvenciális rendszereket vizsgálta. Amennyiben egyetlen végrehajtó van, akkor az aktivitások, cselekvések ellátásához nagyon fontos az időbeli elrendezésük, megszervezésük. Ugyanakkor azt is észrevette, hogy modellezési módszere alkalmas arra is, hogy az önmagukban nem szekvenciális rendszerekhez viszonylag jó szekvenciális modellt adjunk meg. Ezeket a rendszereket szekvencializálható rendszereknek nevezzük. Jackson modellezését is a hierarchikus dekompozíció jellemzi, továbbá itt is fontos, hogy milyen aspektusból elemezzük a rendszert. Jackson gondolkodási egysége a struktúra, amely egy olyan szerkezeti egység, amely megadja, hogy egy magasabb szintű dolog hogyan bomlik tovább komponensekre ( valami : részletesebben azt jelenti, hogy...). A struktúra lehet elemi (egyszerű) vagy összetett. Az elemi struktúrák azok, amelyeket nem bontunk tovább. Az összetett struktúra lehet: szekvencia, szelekció vagy iteráció. Az összetett struktúrák komponenseit Jackson alapján rész -nek nevezzük és egy összetett stuktúrán belül a részek között egyféle (homogén) kapcsolat lehet, amit a struktúra típusa határoz meg. Jackson ezeket az alábbiak szerint definiálta. A szekvencia olyan összetett struktúra, amelynek több része van, mindegyik pontosan egyszer fordul elő és a sorrendjük lényeges.

14 A szelekció olyan összetett struktúra, amelynek több része van, amelyek közül pontosan egy fordul elő. Az iteráció olyan összetett struktúra, amelynek egy része van, amely nullaszor vagy többször (akárhányszor, nem jellemző, hogy hányszor) fordul elő. Jackson modellezésének megismeréséhez a fenti előrebocsátások elegendőek. Maga a Jackson-módszer természetesen ennél sokkal több, de mi csak a modellezési, specifikációs elvekkel foglalkozunk. A jelölések Jackson alapján az alábbiak. Értelmezése: egy Fogalmazás részletesebben azt jelenti, hogy bevezetésből, tárgyalásból és befejezésből áll (ebben a sorrendben).

15 Értelmezése: Egy papírlap lehet sima vagy vonalas vagy egyéb (négyzetrácsos, franciakockás stb.), de mindhárom (vagy a három közül kettő) egyszerre nem. A szelekció tehát egy igazi alternatíva - a lehetőségek közül pontosan az egyik (egy mindenképp, de egyszerre több nem). Értelmezése: egy ruhatár lehet akár üres is, lehetnek benne ruhadarabok, de nem attól ruhatár, hogy 9, 13 vagy 84 ruhadarabot tartalmaz. A háromféle összetett struktúra segítségével a szekvenciális rendszerek pontosan, a szekvencializálható rendszerek jó közelítéssel leírhatók.

16 Kicsit összetettebb példaként tekintsük az alábbit. Jackson modellezési módszerének is nagy a leíróereje, Ross-hoz hasonlóan itt is minden jelnek fontos szerepe - bár más jelentése - van. A Jackson modellezésnek van egy linearizált (szöveg-szerű) specifikálása is. Erre csak egy rövid példát mutatunk. tehervonat seq mozdony; kocsik iter kocsi select hagyományos; kocsi or folyadékszállító; kocsi or egyéb; kocsi end kocsik end tehervonat end A Ross és a Jackson modellezésre egyaránt jellemző, hogy a komponensek hasonló tulajdonságai magasabb szinten, az eltérések, specifikumok alacsonyabb szinten jelennek meg. Megfordítva: minél egyedibb jellemzői vannak a vizsgált rendszernek, annál magasabb szinten tapasztalunk eltérést, más, hasonló rendszerekhez viszonyítva. Például, ha a mozdony nem húzza, hanem tolja a szerelvényt, vagy mindkét végén van mozdony stb. Mindkettő olyan, hogy nem kell szöveges kiegészítő megjegyzéseket fűzni hozzá (ami esetleg így, úgy, amúgy olvasható, értelmezhető). Aki ismeri a specifikációs módszert, ugyanazt a szerkezetet olvassa ki belőle. Ha szöveges kiegészítést kellene hozzáfűzni, akkor érdemes átgondolni, hogy tényleg jó-e a specifikációnk. Mindkettő olyan, hogy egy - vagy néhány - a/4-es firkalapon fel tudjuk skiccelni a modell specifikációját. A gondolkodási idő sokkal több, mint a lerajzolás. Ha elsőre nem sikerül megragadni a lényeget, nem sajnáljuk kidobni a lapot és újat kezdeni.

17 Warnier modellezési módszere J.D. Warnier modellezési módszere azért lehet érdekes számunkra, mert Jacksonnal gyakorlatilag egy időben jutott hasonló következtetésekre és a kidolgozott módszere is sokban emlékeztet Jacksonéra. Fontosabb eltérések az alábbiak. Warnier nem adott egzakt definíciót a struktúrákra, de ugyanazokat használta és nem függőlegesen, hanem vízszintesen ábrázolja a dekomponálást. Például: fogalmazás bevezetés tárgyalás befejezés A szelekció nála nem feltétlenül igazi alternatíva, csak opció. Például: tányér porcelán minta (o) Tehát a tányéron lehet, hogy van minta, lehet, hogy nincs. Az iteráció használata ugyanaz, de nem *-gal, hanem (n) -el jelöli. Warnier-nél tehát lehetnek vegyes, Jackson által szabálytalannak tartott, inhomogén struktúrák is. Warnier a módszerét LCP-nek nevezte (Logical Construction of Programs) és a módszerét franciául publikálta. Munkássága talán el is tűnt volna a köztudatból, de a Kansas-ban dolgozó K.T. Orr felfigyelt a módszerre, majd továbbfejlesztve LCS-nek (Logical Construction of Systems) nevezte át.

18 PEREMFELTÉTELEK, SZERVEZÉS ÉS TECHNIKA KAPCSOLATA A peremfeltételek - az adott helyzetben elérhető - lehetőségek határait jelentik. A szervezés fogalmi meghatározása alapján ebből az alábbi fontos következtetéseket vonhatjuk le. A peremfeltételek az erőforrások (illetve azok felhasználhatóságának) ellentéteként tekinthetők. Erőforrásainkkal - optimális felhasználásuk esetén - a peremfeltételekig tudunk eljutni. A szervező - mint szubjektív lény - nem biztos, hogy pontosan látja a peremfeltételeket, illetve inkább az a jellemző, hogy nem látja pontosan a peremfeltételeket, legfeljebb utólag. Amennyiben a peremfeltételeket szűkebbnek látjuk, mint amilyenek ténylegesen (és így szervezünk), akkor az erőforrások optimális felhasználása nem teljesül. A cél elérjük, de többet is ki lehetetett volna hozni a témából. Amennyiben a peremfeltételeket tágabbnak látjuk, mint amilyenek ténylegesen (és így szervezünk), akkor könnyen előfordulhat, hogy a peremfeltételek falaiba ütközünk és a szervezési cél nem valósul meg. A szervezés alapvető erőforrásaiként az időt és a pénzt szokás kiemelni. Általában érvényes az is, hogy a kettő között van egyfajta átválthatóság. Minél kevesebb az idő, annál több pénzbe kerül ugyanannak a feladatnak a megoldása és megfordítva. Például, ha tömegközlekedési eszközzel nem érnénk el a vonatot, akkor taxit hívunk, akkor az állomásra eljutáshoz kevesebb időre, de több pénzre van szükség. Ha több időnk van például egy háztartási gép megvásárlására, akkor több üzletben, több gyártmányt is megnézhetünk, kivárhatunk egy engedményes akciót stb., hogy adott minőség mellett a legolcsóbb megoldást megtaláljuk. A rendelkezésre álló technika, technikai ellátottság is lehet a pénz egyik komponense. A különböző technikai bázisokra építve másként szervezünk. Néhány példa a technika és a szervezés kapcsolatára: kódexmásolás és könyvkiadás, lovas futár és mobiltelefon, írógép és szövegszerkesztő. A fejlettebb technika alkalmazásával, felhasználásával általában időt takaríthatunk meg, viszont több pénzbe kerül. Ugyanakkor nem szabad a technika bűvöletébe esni, ami gyakori, ha megjelenik egy új technikai eszköz. Például egy új mobiltelefon-tulajdonos félórás beszélgetést folytat a kétpercnyire lakó barátjával, a munkahelyen a szomszédos szobában dolgozó munkatársnak telefonálunk stb.

19 A számítógépes információs rendszerek szerkezete A számítógépes információs rendszerek komponenseit alapvetően két körbe sorolhatjuk. Vannak passzív elemek, amelyeket az adatrendszerek, adatstruktúrák, fájlok, adatbázisok alkotják. Vannak aktív elemek, ezek a programok, illetve ezek részei, a processzusok. A használatukhoz természetesen technikai eszközök és emberi erőforrások is szükségesek. A korai számítógépes információs rendszerek kusza szerkezetűek, vagy másként fogalmazva szerkezet nélküliek voltak. A feldolgozások úgy történtek, hogy amikor a valós rendszerben összegyűlt egy csomag feldolgozandó alapadat, akkor ezek bekerültek a számítóközpontba, ott lefuttattak egy vagy több programot, majd a kapott (kinyomtatott) outputok visszajutottak a valós rendszer munkaszervezetébe. Így a valós rendszer állapotát az információs rendszer csak időben késve - sokszor elég jelentős késéssel követte. Például gyakoriak voltak az úgynevezett havi futtatások, amikor egy hónap változási adatait egyben, a hónap végén dolgozták fel. Bizonyos alkalmazásoknál ez még elegendő pontosság lehet (például egy könyvtár új beszerzéseinek felvétele a könyvtári állományba, negyedéves, éves adóbevallások feldolgozása stb.), más alkalmazások számítógépesítése szóba sem jött. Az interaktíve is használható számítástechnikai eszközök (terminálok) megjelenésével lehetővé vált egy nagy potenciális terület, az úgynevezett helyfoglaló rendszerek számítógépesítése is. Egy ilyen alkalmazás eredményessége megköveteli: az azonnali, aktuális lekérdezés, a változások (lefoglalás, visszamondás) azonnali átvezetésének lehetőségét. A helyfoglaló rendszerek alakították ki azt a struktúrát, amely hosszú ideig jellemezte a számítógépes információs rendszereket. Volt egy központi adatbázis, ahol az aktuális adatok tárolása történt, továbbá voltak a közeli, távoli munkahelyek, ahonnan a processzusok végrehajthatók, illetve végrehajtásuk kezdeményezhető. A processzusok egy része (input processzusok) nem változtatja meg az adatbázis tartalmát, csak lekérdezheti (az egészet vagy annak egy részét - jogosultság szerint). A processzusok másik csoportja (update processzusok) megváltoztathatják az adatbázis tartalmát (az egészet vagy annak egy részét - jogosultság szerint). Például, ha egy hirdető adatbázisra gondolunk, akkor indokolt, hogy minden érdeklődő minden hirdetést lekérdezhessen. Emellett lehetséges, hogy saját maga is feltehet új hirdetést,

20 de a többiekét semmiképp nem írhatja át, nem törölheti ki. A rendszergazdának viszont minden jogosítvánnyal kell rendelkeznie (pl. eltévesztett hirdetés kijavítása, a már nem aktuálisak törlése stb.). A fentiekben vázolt szerkezetű információs rendszereket adatbázis-alapú vagy online vagy interaktív rendszereknek nevezték. Valójában mindhárom ugyanazt takarja, az adatbázis-alapú az adatkezelés, az adatstruktúra oldaláról közelít, az online arra utal, hogy a munkahelyeknek közvetlen, vonali kapcsolatban kell lennie a központtal, az interaktív pedig arra, hogy a mindenkori változások átvezetése azonnal megtörténik. Valójában az Internet alapú információs rendszerek is ezt a koncepciót követik azzal az eltéréssel, hogy itt nem egyetlen, központi adatbázis van, hanem az Interneten elérhető adatbázisok a világ minden táján elszórva helyezkednek el. Így minden adatbázisnak van saját rendszergazdája, ugyanannak a felhasználónak a különböző adatbázisokban eltérő lehet a user-neve, jelszava, jogosultsága stb. Ennek sematikus ábrája az alábbi.

21 PÁRHUZAMOS RENDSZEREK A szekvenciális rendszerekkel szemben a párhuzamos rendszereket az jellemzi, hogy itt több végrehajtó van, akik/amelyek időben átlapoltan végzik a tevékenységeket. Szervezési szempontból itt a végrehajtók tevékenységének koordinálása, időbeni áttekintése a lényeges. A párhuzamos rendszerek általában bonyolultabbak, mint a szekvenciális rendszerek, szervezésük is nehezebb, a rendszerszervezés alapjai is kevesebb eligazítást tudnak nyújtani. A párhuzamos rendszereknél ezért általában sokkal több az ad hoc megoldás, mint a specifikált szervezés. Példaként tekinthető párhuzamos rendszerre egy családi ebéd kollektív elkészítése (amelyben több családtag kiveszi a részét). Modell itt is van, de általában nincs specifikáció. A párhuzamos rendszereknél alkalmazott specifikációs módszerek közül három egyszerűvel foglalkozunk. A legegyszerűbb, legáltalánosabb használt a vonalas ütemterv (vüt), amelynek vízszintes tengelyén az idő, a függőleges tengelyén a tevékenységek szerepelnek. Az egyes tevékenységek időszakát, időtartamát a megfelelő magasságban lévő vízszintes szakaszok jelölik. A vonalas ütemterv a tervezési fázisban készül, de a kivitelezés során is folyamatosan követhető, hogy melyik tevékenységet mikor kell indítani, adott időpontban mely tevékenységeknek kell folynia, melyiket mikorra kell befejezni. A backtracking (visszaszámlálás) általában a kivitelezés fázisában készül. Az alapgondolat az, hogy vannak adott erőforrások - határidő, pénzügyi keret (E) amelyekből el kell készülnie a feladatnak, részfeladatnak (F). A megvalósítás bármely pontján felmérhetjük a készültségi állapotot (F t ) és az erőforrások eddigi felhasználásának (elfogyasztásának) mértékét (E t ), illetve arányát a teljes feladatra szánthoz képest. Ha E t / E > F t / F, akkor rosszul állunk a feladattal (arányosan több erőforrást használtunk fel, mint amennyit a feladatból teljesítettünk), tehát pótlólagos erőforrásokra van szükségünk, vagy a még meglévőket hatékonyabban kell felhasználni, mint eddig. Legrosszabb esetben csökkenteni kell a kitűzött célt. Ha E t / E < F t / F, akkor jól állunk a feladattal (arányosan kevesebb erőforrást használtunk fel, mint amennyit a feladatból teljesítettünk), tehát van tartalékunk a későbbiekre, esetleg növelni lehet a kitűzött célt. Egyszerű példaként, ha egy vizsga előtt négy napot szántunk a 60 tétel megtanulására és két nap alatt megtanultunk 50-et, továbbá a hátra lévő 10 sem látszik lényegesen nehezebbnek a többinél, akkor van tartalék időnk, elmehetünk például strandra, meccsre vagy több időt szánhatunk ismétlésre. Ha két nap után még csak 8 tételen rágtuk át magunkat, akkor intenzifikálni kell a tanulást, vagy el kell halasztani a vizsgát. A párhuzamos folyamatok elemzésének és tervezésének jó módszere a hálótervezés. Ennek az a lényege, hogy meghatározzuk a résztevékenységeket, ezek egymástól függő és független rendszerét illetve a szükséges végrehajtási időket. Így a résztevékenységeket hálóba rendezhetjük.

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók:

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók: Adatbázis Rendszerek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika 6.1. Egyed relációs modell lényegi jellemzői 6.2. Egyed relációs ábrázolás 6.3. Az egyedtípus 6.4. A

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

A projekt idő-, erőforrás és költségterve 1. rész

A projekt idő-, erőforrás és költségterve 1. rész A projekt idő-, erőforrás és költségterve 1. rész A TERVEZÉS FOLYAMATA a projekttevékenységek meghatározása a tevékenységek közötti logikai függőségi kapcsolatok meghatározása erőforrás-allokáció és a

Részletesebben

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Antreter Ferenc Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Doktori értekezés Témavezetők: Dr. Várlaki Péter egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Logisztikai

Részletesebben

Gráfelméleti modell alkalmazása épít ipari kivitelezés ütemezésére

Gráfelméleti modell alkalmazása épít ipari kivitelezés ütemezésére Tamaga István Gráfelméleti modell alkalmazása épít ipari kivitelezés ütemezésére modell Készítsük el egy épít ipari kivitelezés gráfelméleti modelljét! Ekkor a kivitelezést megfeleltetjük egy gráfnak,

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével. - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma

Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével. - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma Egy bútorgyár polcot, asztalt és szekrényt gyárt faforgácslapból. A kereskedelemben

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTŐ

EGÉSZSÉGÜGYI DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTŐ EGÉSZSÉGÜGYI DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTŐ MODELLEZÉS Brodszky Valentin, Jelics-Popa Nóra, Péntek Márta BCE Közszolgálati Tanszék A tananyag a TÁMOP-4.1.2/A/2-10/1-2010-0003 "Képzés- és tartalomfejlesztés a Budapesti

Részletesebben

Navigáci. stervezés. Algoritmusok és alkalmazásaik. Osváth Róbert Sorbán Sámuel

Navigáci. stervezés. Algoritmusok és alkalmazásaik. Osváth Róbert Sorbán Sámuel Navigáci ció és s mozgástervez stervezés Algoritmusok és alkalmazásaik Osváth Róbert Sorbán Sámuel Feladat Adottak: pálya (C), játékos, játékos ismerethalmaza, kezdőpont, célpont. Pálya szerkezete: akadályokkal

Részletesebben

Folyamatminőség-menedzsment A megbízási kereszt

Folyamatminőség-menedzsment A megbízási kereszt Folyamatminőség-menedzsment A megbízási kereszt A folyamatminőség-menedzsment - angol elnevezésben Process Quality Management, PQM - folyamat-orientált minőségmenedzsment forma. A PQM a munkafolyamatokat

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT ÓBUDAI EGYETEM. Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ

SZAKDOLGOZAT ÓBUDAI EGYETEM. Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ ÓBUDAI EGYETEM Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ SZAKDOLGOZAT OE-NIK Hallgató neve: Berencsi Gergő Zsolt 2010. Törzskönyvi száma: T 000123/FI38878/S-N Tartalomjegyzék Tartalmi

Részletesebben

Bevezetés a programozásba

Bevezetés a programozásba Bevezetés a programozásba 1. Előadás Bevezetés, kifejezések http://digitus.itk.ppke.hu/~flugi/ Egyre precízebb A programozás természete Hozzál krumplit! Hozzál egy kiló krumplit! Hozzál egy kiló krumplit

Részletesebben

Operációkutatás vizsga

Operációkutatás vizsga Operációkutatás vizsga A csoport Budapesti Corvinus Egyetem 2007. január 9. Egyéb gyakorló és vizsgaanyagok találhatók a honlapon a Letölthető vizsgasorok, segédanyagok menüpont alatt. OPERÁCIÓKUTATÁS

Részletesebben

Döntéselőkészítés. I. előadás. Döntéselőkészítés. Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva. Informatika Tanszék A 602 szoba

Döntéselőkészítés. I. előadás. Döntéselőkészítés. Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva. Informatika Tanszék A 602 szoba I. előadás Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva Informatika Tanszék A 602 szoba Tárggyal kapcsolatos anyagok megtalálhatók: http://www.sze.hu/~egertne Konzultációs idő: (páros tan. hét) csütörtök 10-11 30

Részletesebben

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Budapest, 2009 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos (1.-4. és 6. fejezetek) Dr. Pucsek József (5. fejezet) Lektorálta: Dr. Bíró Tibor ISBN 978 963 638 291

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen

Részletesebben

Java programozási nyelv

Java programozási nyelv Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Példa a report dokumentumosztály használatára

Példa a report dokumentumosztály használatára Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május MATEMATIKA. KÖZÉPSZINT II. 135 perc

PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május MATEMATIKA. KÖZÉPSZINT II. 135 perc PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május MATEMATIKA KÖZÉPSZINT II. 135 perc A feladatok megoldására 135 perc fordítható, az idő leteltével a munkát be kell fejeznie. A feladatok megoldási sorrendje tetszőleges. A II/B

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 6 VI KOmPLEX SZÁmOk 1 A komplex SZÁmOk HALmAZA A komplex számok olyan halmazt alkotnak amelyekben elvégezhető az összeadás és a szorzás azaz két komplex szám összege és szorzata

Részletesebben

szolgáltatás ismertető www.primerate.hu

szolgáltatás ismertető www.primerate.hu Szemkamera kutatás szolgáltatás ismertető Mi is az a szemkamera? A szemkamera egy vizuális eszköz, amely képes rögzíteni az emberi szem mozgását, miközben az hirdetéseket, prospektusokat, DM levelet, reklámújságot,

Részletesebben

Ellenőrző kérdések. 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t

Ellenőrző kérdések. 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t Ellenőrző kérdések 2. Kis dolgozat kérdései 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t 37. Ha t szintű indexet használunk,

Részletesebben

Általános algoritmustervezési módszerek

Általános algoritmustervezési módszerek Általános algoritmustervezési módszerek Ebben a részben arra mutatunk példát, hogy miként használhatóak olyan általános algoritmustervezési módszerek mint a dinamikus programozás és a korlátozás és szétválasztás

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

1 Rendszer alapok. 1.1 Alapfogalmak

1 Rendszer alapok. 1.1 Alapfogalmak ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAM ATOK MENEDZSMENTJE II. RENDSZEREK ÉS FOLYAMATOK TARTALOMJEGYZÉK 1 Rendszer alapok 1.1 Alapfogalmak 1.2 A rendszerek csoportosítása 1.3 Rendszerek működése 1.4 Rendszerek leírása, modellezése,

Részletesebben

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1 A LEGO MindStorms NXT/EV3 robot grafikus képernyőjét és programozási eszközeit használva különböző dinamikus (időben változó) ábrákat tudunk rajzolni. A képek létrehozásához koordináta rendszerben adott

Részletesebben

Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I.

Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I. Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I. Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek. Alapvetés. 4.fejezet Magas szintű adatmodellek (4.1-4.3.fej.) (köv.héten folyt.köv. 4.4-4.6.fej.) Az adatbázis modellezés

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1 A LOGO MindStorms NXT/EV3 robot grafikus képernyőjét használva különböző ábrákat tudunk rajzolni. A képek létrehozásához koordináta rendszerben adott alakzatok (kör, téglalap, szakasz, pont) meghatározó

Részletesebben

Andó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek

Andó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek 1. Felületi érdesség használata Felületi érdesség A műszaki rajzokon a geometria méretek tűrése mellett a felületeket is jellemzik. A felületek jellemzésére leginkább a felületi érdességet használják.

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Információk. Ismétlés II. Ismétlés. Ismétlés III. A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin. Algoritmus. Algoritmus ábrázolása

Információk. Ismétlés II. Ismétlés. Ismétlés III. A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin. Algoritmus. Algoritmus ábrázolása 1 Információk 2 A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin Elérhetőség mesko.katalin@tfk.kefo.hu Fogadóóra: szerda 9:50-10:35 Számonkérés időpontok Április 25. 9 00 Május 17. 9 00 Június

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. november 5. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint, jól követhetően

Részletesebben

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május MATEMATIKA. KÖZÉPSZINT I. 45 perc

PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május MATEMATIKA. KÖZÉPSZINT I. 45 perc PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május MATEMATIKA KÖZÉPSZINT I. 45 perc A feladatok megoldására 45 perc fordítható, az idő leteltével a munkát be kell fejeznie. A feladatok megoldási sorrendje tetszőleges. A feladatok

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR Katonai Műszaki Doktori Iskola Alapítva: 2002 évben Alapító: Prof. Solymosi József DSc. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Tibenszkyné Fórika Krisztina

Részletesebben

A matematikai feladatok és megoldások konvenciói

A matematikai feladatok és megoldások konvenciói A matematikai feladatok és megoldások konvenciói Kozárné Fazekas Anna Kántor Sándor Matematika és Informatika Didaktikai Konferencia - Szatmárnémeti 2011. január 28-30. Konvenciók Mindenki által elfogadott

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

GRÁFELMÉLET. 7. előadás. Javító utak, javító utak keresése, Edmonds-algoritmus

GRÁFELMÉLET. 7. előadás. Javító utak, javító utak keresése, Edmonds-algoritmus GRÁFELMÉLET 7. előadás Javító utak, javító utak keresése, Edmonds-algoritmus Definíció: egy P utat javító útnak nevezünk egy M párosításra nézve, ha az út páratlan hosszú, kezdő- és végpontjai nem párosítottak,

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak ALAPKÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA I. A gazdasági törvények lényege:

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02. Szolnok

KÉPZÉSI PROGRAM. GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02. Szolnok KÉPZÉSI PROGRAM GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02 Szolnok 2015 KÉPZÉSI PROGRAM A képzési program Megnevezése Gazdasági informatikus OKJ azonosító 54 481 02 A képzés során megszerezhető kompetenciák

Részletesebben

A gyakorlat során MySQL adatbázis szerver és a böngészőben futó phpmyadmin használata javasolt. A gyakorlat során a következőket fogjuk gyakorolni:

A gyakorlat során MySQL adatbázis szerver és a böngészőben futó phpmyadmin használata javasolt. A gyakorlat során a következőket fogjuk gyakorolni: 1 Adatbázis kezelés 3. gyakorlat A gyakorlat során MySQL adatbázis szerver és a böngészőben futó phpmyadmin használata javasolt. A gyakorlat során a következőket fogjuk gyakorolni: Tábla kapcsolatok létrehozása,

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

A valós számok halmaza

A valós számok halmaza VA 1 A valós számok halmaza VA 2 A valós számok halmazának axiómarendszere és alapvető tulajdonságai Definíció Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti a következő axiómarendszerben

Részletesebben

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán

Részletesebben

5/1. tétel: Optimalis feszítőfák, Prim és Kruskal algorithmusa. Legrövidebb utak graphokban, negatív súlyú élek, Dijkstra és Bellman Ford algorithmus.

5/1. tétel: Optimalis feszítőfák, Prim és Kruskal algorithmusa. Legrövidebb utak graphokban, negatív súlyú élek, Dijkstra és Bellman Ford algorithmus. 5/1. tétel: Optimalis feszítőfák, Prim és Kruskal algorithmusa. Legrövidebb utak graphokban, negatív súlyú élek, Dijkstra és Bellman Ford algorithmus. Optimalis feszítőfák Egy összefüggő, irányítatlan

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Kiskunmajsa és környéke turisztikai térinformatikai alkalmazás

Kiskunmajsa és környéke turisztikai térinformatikai alkalmazás Kiskunmajsa és környéke turisztikai térinformatikai alkalmazás Tartalomjegyzék 1. A RENDSZER RÖVID LEÍRÁSA...3 1.1. Elvárt funkciók:...3 1.2. Specifikáció...3 1.3. Funkciók ismertetése...3 2. RÉSZLETES

Részletesebben

Mátrixjátékok tiszta nyeregponttal

Mátrixjátékok tiszta nyeregponttal 1 Mátrixjátékok tiszta nyeregponttal 1. Példa. Két játékos Aladár és Bendegúz rendelkeznek egy-egy tetraéderrel, melyek lapjaira rendre az 1, 2, 3, 4 számokat írták. Egy megadott jelre egyszerre felmutatják

Részletesebben

Programozás alapjai Bevezetés

Programozás alapjai Bevezetés Programozás alapjai Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Programozás alapjai Bevezetés SWF1 / 1 Tartalom A gépi kódú programozás és hátrányai A magas szintÿ programozási nyelv fogalma

Részletesebben

BarAck.Net. Internetes csomagkezel. Felhasználói kézikönyv V 1.0. (2011. július 20.)

BarAck.Net. Internetes csomagkezel. Felhasználói kézikönyv V 1.0. (2011. július 20.) BarAck.Net Internetes csomagkezel Felhasználói kézikönyv V 1.0 (2011. július 20.) Tartalomjegyzék 1 Áttekintés...2 1.1 Célkitzés...2 1.2 A program felépítése...2 2 Futtatási környezet, telepítési információk...3

Részletesebben

Beszállítás AR Gyártási folyamat KR

Beszállítás AR Gyártási folyamat KR 3. ELŐADÁS TERMELÉSI FOLYAMATOK STRUKTURÁLÓDÁSA 1. Megszakítás nélküli folyamatos gyártás A folyamatos gyártás lényege, hogy a termelési folyamat az első művelettől az utolsóig közvetlenül összekapcsolt,

Részletesebben

Gráfelméleti alapfogalmak-1

Gráfelméleti alapfogalmak-1 KOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematika tanár hallgatók számára Gráfelméleti alapfogalmak Előadó: Hajnal Péter 2015 1. Egyszerű gráfok Nagyon sok helyzetben egy alaphalmaz elemei között kitűntetett

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

Próbaérettségi 2004 MATEMATIKA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT. 240 perc

Próbaérettségi 2004 MATEMATIKA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT. 240 perc PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május MATEMATIKA EMELT SZINT 240 perc A feladatok megoldására 240 perc fordítható, az idő leteltével a munkát be kell fejeznie. A feladatok megoldási sorrendje tetszőleges. A II. részben

Részletesebben

Hogyan fogalmazzuk meg egyszerűen, egyértelműen a programozóknak, hogy milyen lekérdezésre, kimutatásra, jelentésre van szükségünk?

Hogyan fogalmazzuk meg egyszerűen, egyértelműen a programozóknak, hogy milyen lekérdezésre, kimutatásra, jelentésre van szükségünk? Hogyan fogalmazzuk meg egyszerűen, egyértelműen a programozóknak, hogy milyen lekérdezésre, kimutatásra, jelentésre van szükségünk? Nem szükséges informatikusnak lennünk, vagy mélységében átlátnunk az

Részletesebben

AuditPrime Audit intelligence

AuditPrime Audit intelligence AuditPrime Audit intelligence Szakértői szoftver a könyvelés ellenőrzéséhez www.justisec.hu Minden rendben. Tartalom Előzmények... 3 A szoftver bemutatása... 3 A könyvelési adatok átvétele... 3 A technológia...

Részletesebben

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés Nemzetközi tanulói képességmérés szövegértés A PIRLS mérés jellemzői Progress in International Reading Literacy Study Mért terület: szövegértés Korosztály: 4. évfolyam Mérési ciklus: 5 évente, 2001 től

Részletesebben

Matematika 10 Másodfokú egyenletek. matematika és fizika szakos középiskolai tanár. > o < 2015. szeptember 27.

Matematika 10 Másodfokú egyenletek. matematika és fizika szakos középiskolai tanár. > o < 2015. szeptember 27. Matematika 10 Másodfokú egyenletek Juhász László matematika és fizika szakos középiskolai tanár > o < 2015. szeptember 27. copyright: c Juhász László Ennek a könyvnek a használatát szerzői jog védi. A

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. november 7. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai

Részletesebben

Programtervezés. Dr. Iványi Péter

Programtervezés. Dr. Iványi Péter Programtervezés Dr. Iványi Péter 1 A programozás lépései 2 Feladat meghatározás Feladat kiírás Mik az input adatok A megoldáshoz szükséges idő és költség Gyorsan, jót, olcsón 3 Feladat megfogalmazása Egyértelmű

Részletesebben

Orvosi készülékekben használható modern fejlesztési technológiák lehetőségeinek vizsgálata

Orvosi készülékekben használható modern fejlesztési technológiák lehetőségeinek vizsgálata Kutatási beszámoló a Pro Progressio Alapítvány számára Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Mérnök informatika szak Orvosi készülékekben használható modern

Részletesebben

openbve járműkészítés Leírás az openbve-hez kapcsolódó extensions.cfg fájl elkészítéséhez

openbve járműkészítés Leírás az openbve-hez kapcsolódó extensions.cfg fájl elkészítéséhez Leírás az openbve-hez kapcsolódó extensions.cfg fájl elkészítéséhez 1. oldal openbve járműkészítés Leírás az openbve-hez kapcsolódó extensions.cfg fájl elkészítéséhez A leírás az openbve-hez készített

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR RENDSZERELEMZÉS I.

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR RENDSZERELEMZÉS I. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR RENDSZERELEMZÉS I. Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, vagy rövidített változatának kiadási jogát is. A Szerző előzetes írásbeli

Részletesebben

1. SZÁMÚ PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

1. SZÁMÚ PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS 1. SZÁMÚ PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS 1. A JELENTÉS AZONOSÍTÓ ADATAI: Tárgyidőszak Kezdő dátuma: 2009.07.28 Záró dátum: 2010.01.28 A projekt megvalósításának tényleges kezdete és várható befejezése:

Részletesebben

4. Lecke. Körök és szabályos sokszögek rajzolása. 4.Lecke / 1.

4. Lecke. Körök és szabályos sokszögek rajzolása. 4.Lecke / 1. 4.Lecke / 1. 4. Lecke Körök és szabályos sokszögek rajzolása Az előző fejezetekkel ellentétben most nem újabb programozási utasításokról vagy elvekről fogunk tanulni. Ebben a fejezetben a sokszögekről,

Részletesebben

MEGHÍVÓ. MSZ EN ISO 13485:2012 Belső auditor tréning NYÍLT KÉPZÉS 2014.10.07-09.

MEGHÍVÓ. MSZ EN ISO 13485:2012 Belső auditor tréning NYÍLT KÉPZÉS 2014.10.07-09. MEGHÍVÓ Jelentkezés www.saasco.hu MSZ EN ISO 13485:2012 NYÍLT KÉPZÉS 2014.10.07-09. Előadó: Helyszín: Juhász Attila divízióvezető, partner SAASCO Kft. Gyöngyösi Iroda 3200 Gyöngyös, Búza u. 1. I. em. 108.

Részletesebben

Új típusú döntési fa építés és annak alkalmazása többtényezős döntés területén

Új típusú döntési fa építés és annak alkalmazása többtényezős döntés területén Új típusú döntési fa építés és annak alkalmazása többtényezős döntés területén Dombi József Szegedi Tudományegyetem Bevezetés - ID3 (Iterative Dichotomiser 3) Az ID algoritmusok egy elemhalmaz felhasználásával

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 3. Előadás A beszerzési logisztikai folyamat Design tervezés Szükséglet meghatározás Termelés tervezés Beszerzés

Részletesebben

54 345 03 0000 00 00 Munkaerőpiaci szervező, elemző Munkaerőpiaci szervező, elemző 54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő

54 345 03 0000 00 00 Munkaerőpiaci szervező, elemző Munkaerőpiaci szervező, elemző 54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő É 074406/4/11 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján.

Részletesebben

Láthatósági kérdések

Láthatósági kérdések Láthatósági kérdések Láthatósági algoritmusok Adott térbeli objektum és adott nézőpont esetén el kell döntenünk, hogy mi látható az adott alakzatból a nézőpontból, vagy irányából nézve. Az algoritmusok

Részletesebben

Az üzleti terv (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar)

Az üzleti terv (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) 1/15 Az üzleti terv (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) Az üzleti tervnek három funkciója van: egy terv, amely segít az üzlet vezetésében, egy eszköz arra, hogy a múlt eseményeit figyelembe

Részletesebben

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Matematika középszint 063 ÉRETTSÉGI VIZSGA 006. február. MATEMATIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Fontos tudnivalók Formai előírások: A dolgozatot

Részletesebben

54 345 03 0000 00 00 Munkaerőpiaci szervező, elemző Munkaerőpiaci szervező, elemző 54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő

54 345 03 0000 00 00 Munkaerőpiaci szervező, elemző Munkaerőpiaci szervező, elemző 54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Nyilvántartási Rendszer

Nyilvántartási Rendszer Nyilvántartási Rendszer Veszprém Megyei Levéltár 2011.04.14. Készítette: Juszt Miklós Honnan indultunk? Rövid történeti áttekintés 2003 2007 2008-2011 Access alapú raktári topográfia Adatbázis optimalizálás,

Részletesebben

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás?

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás? Bevezetés Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések Forráskód Hibajegyzék p2p.wrox.com xiii xiii xiv xiv xvi xvii xviii

Részletesebben

Minta 2. MATEMATIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI FELADATSOR. I. rész

Minta 2. MATEMATIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI FELADATSOR. I. rész 2. MATEMATIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI FELADATSOR I. rész A feladatok megoldására 45 perc fordítható, az idő leteltével a munkát be kell fejeznie. A feladatok megoldási sorrendje tetszőleges. A feladatok megoldásához

Részletesebben

Symbol Ügyvitel CRM Extra modul

Symbol Ügyvitel CRM Extra modul Miért CRM? Minden cég alapvető érdeke, hogy lehetséges vevői közül a lehető legtöbbet szerezzen meg, a legtöbbjük számára tudja értékesíteni termékeit vagy szolgáltatásait. A megfelelő eszközzel ezek az

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

Dr. Ditrói Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó. Kivételek

Dr. Ditrói Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó. Kivételek 2011. február 8. Dr. Ditrói Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Kivételek Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Főmenű Előadások 2010. adóévtől Szolgáltatás teljesítés helye Főszabály1 B2B Főszabály2

Részletesebben

Az értékelés során következtetést fogalmazhatunk meg a

Az értékelés során következtetést fogalmazhatunk meg a Az értékelés során következtetést fogalmazhatunk meg a a tanuló teljesítményére, a tanulási folyamatra, a célokra és követelményekre a szülők teljesítményére, a tanulási folyamatra, a célokra és követelményekre

Részletesebben

3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés 3. A GYÁRTERVEZÉS ALAPJAI A gyártervezési folyamat bemutatását fontosnak tartottuk, mert a gyártórendszer-tervezés (amely folyamattervezés) része a gyártervezési feladatkörnek (objektumorientált tervezés),

Részletesebben

TANULÁSI STÍLUS KÉRDŐÍV

TANULÁSI STÍLUS KÉRDŐÍV 1. A tanulási mintázat kérdőív... 215 2. A hallgatói élettörténetek gyűjtésének kutatási eszköze... 223 3. A tanulási orientációk állításainak újrarendezési kísérlete faktoranalízis segítségével (N=1004)...

Részletesebben

Modul bevezetése. Matematika 5. osztály 2009-2010. A negatív számok 0541. modul

Modul bevezetése. Matematika 5. osztály 2009-2010. A negatív számok 0541. modul Modul bevezetése Matematika 5. osztály 2009-2010 A negatív számok 0541. modul MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Korosztály Modulkapcsolódási pontok A képességfejlesztés fókuszai Számfogalom bővítése.

Részletesebben

Vállalati modellek. Előadásvázlat. dr. Kovács László

Vállalati modellek. Előadásvázlat. dr. Kovács László Vállalati modellek Előadásvázlat dr. Kovács László Vállalati modell fogalom értelmezés Strukturált szervezet gazdasági tevékenység elvégzésére, nyereség optimalizálási céllal Jellemzői: gazdasági egység

Részletesebben

PTE PMMIK, SzKK Smart City Technologies, BimSolutions.hu 1

PTE PMMIK, SzKK Smart City Technologies, BimSolutions.hu 1 BEMUTATKOZÁS Diploma (2009) Építészirodai munka, tervezési gyakorlat VICO vcs, (vce), pl, trainer (2010) PhD tanulmányok + oktatás Kutatócsoport + saját projektek (2014) BimSolutions.hu 1 BIM FELHASZNÁLÁSI

Részletesebben

Dr. Ditrói Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó. Kivételek

Dr. Ditrói Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó. Kivételek 2011. március 22. Dr. Ditrói Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Kivételek Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Főmenű Előadások 2010. adóévtől Szolgáltatás teljesítés helye Főszabály1 B2B Főszabály2

Részletesebben

Egyszerű programozási tételek

Egyszerű programozási tételek Egyszerű programozási tételek 2. előadás Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2011. szeptember 15. Sergyán (OE NIK) AAO 02 2011. szeptember 15.

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Problémacsillapító szülőknek Hogyan legyen kevesebb gondom a gyermekemmel? Nagy Erika, 2012 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi

Részletesebben

A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi

A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi Tartalom n Kockázat vs. megelőzés n A kockázat fogalma n Hol található a kockázat az új szabványban? n Kritikus megjegyzések n Körlevél n Megvalósítás

Részletesebben