Nagy Elemérné, Nagy Elemér: RENDSZERSZERVEZÉS. Főiskolai jegyzet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nagy Elemérné, Nagy Elemér: RENDSZERSZERVEZÉS. Főiskolai jegyzet"

Átírás

1 Nagy Elemérné, Nagy Elemér: RENDSZERSZERVEZÉS Főiskolai jegyzet SzTE SzÉF 2005

2 Szerzők: Lektor: Nagy Elemérné Nagy Elemér Hadházyné Dr. Iszály Katalin tszv. főiskolai tanár ISBN X Felelős kiadó: prof. Dr. Fenyvessy József kari főigazgató

3 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ALAPFOGALMAK Rendszer és szervezés Modellezés, specifikáció, szerkezetelemzés SZERKEZETELEMZÉSI MÓDSZEREK Ross modellezési módszere A modellezés elvei Ross dekomponálási módszere Jackson modellezési módszere Warnier modellezési módszere PEREMFELTÉTELEK, SZERVEZÉS ÉS TECHNIKA KAPCSOLATA A számítógépes információs rendszerek szerkezete PÁRHUZAMOS RENDSZEREK DÖNTÉS, SZERVEZÉS, PROBLÉMA Az elemző döntési tábla A RENDSZEREK TÍPUSAI SZERVEZÉSI SZEMPONTBÓL Szervezési módok LEAVIT MODELLJE RENDSZERTERVEK, A RENDSZERTERVEK SZINTJEI ZÁRSZÓ GYAKORLÓ FELADATOK IRODALOMJEGYZÉK... 37

4 - 4 - Megtanulni valamit annyit jelent, hogy tudjuk alkalmazni a gyakorlatban. (ismeretlen szerző) BEVEZETÉS A rendszerszervezés gondolatvilágának megértéséhez tisztázni kell az ehhez kapcsolódó alapfogalmakat, ezek jelentését és jelentőségét és mindenekelőtt ennek a tükrében kell gondolkodni a megfelelő következtetések levonásával együtt. Ennek megfelelően a rendszerszervezés alapjait a mindennapi életben úgy lehet intuitíve, de a legfájdalmasabb módon megismerni, hogy a saját bőrünkön tapasztalt kudarcokkal szembesülve utólag levonhatjuk a következtetéseket, hogy melyiket hogyan kerülhettük volna el. Ez a tárgy abban próbál segítséget nyújtani, hogy megfelelő gondolkodásmóddal a kihívások feltárhatók és elemezhetők, továbbá a megoldást (a ránk váró pofonok közül a legkisebbet) is megtalálhatjuk, mert a mindenkori - munka és egyéb - kapcsolatainkban rendszerek vesznek körül. Ez fokozottan igaz abban a körben, ahol a képzés célja és tartalma alapján a VM szakos hallgatók várhatóan a későbbi érvényesülésüket keresik - nevezetesen a gazdasági élet majdani irányítói és szervezői funkcióinak ellátása terén. A segédlet rövid, de tömör. Kis túlzással: minden szó lényeges. Alkotó és értelmező feldolgozásához szükségesnek tartjuk a gyakorlatok látogatását, ahol konkrét példákon keresztül tanulmányozhatjuk az itt összefoglaltakat. Ez elősegíti a rendszerszemlélet, mint gondolkodásmód kialakulását, illetve csiszolódását. A segédlet néhány óra alatt elolvasható, de nem egyestés tananyag.

5 - 5-1 ALAPFOGALMAK 1.1 Rendszer és szervezés A rendszerszervezés tárgykörének tisztázásához mindenekelőtt a rendszer és a szervezés fogalmát kell tisztázni. Az utóbbi az egyszerűbb. A szervezés olyan tevékenység, amely a rendelkezésre álló és/vagy biztosítható erőforrások optimális felhasználására irányul, valamilyen cél elérése érdekében. A rendszer viszont szuperkategória, amelyet nem szokás a hagyományos módon definiálni. Mint tudjuk, a definíciók szerkezete az alábbi: <a fogalom> olyan <szuperfogalom>, amely <specifikumok>. Azaz megadjuk azt a tágabb fogalmat, amelynek része a definiálandó fogalom, majd megadjuk a csak őrá jellemző specifikumokat. Például az alma olyan gyümölcs, amely... A rendszer meghatározásakor azt a módszert követjük, hogy tulajdonságokkal jellemezzük. Ha belegondolunk, hogy a rendszer szót hányféle különböző dologra használjuk (pl. politikai rendszer, Naprendszer, idegrendszer, adórendszer, koordináta-rendszer stb.), akkor ez a közelítés érthetőbb lesz. Ezek a tulajdonságok az alábbiak. 1. Komponensekből áll. 2. A komponensek között meghatározott összefüggések, kapcsolatok vannak. 3. Működik. 4. Működésének célja, rendeltetése van. (Amennyiben mégis ragaszkodunk a szokásos formához, akkor mondhatjuk, hogy a rendszer egy olyan dolog, amit a fenti négy tulajdonság jellemez.) A rendszerszervezés tehát a fentiekből indul ki és fogalomkörét, gondolkodásmódját, eszköztárát is ennek tükrében alakítja ki. Mielőtt a két definíció tartalmát részleteznénk, tisztázni kell a kapcsolatát más fogalmakkal, diszciplínákkal. A rendszerszervezés olyan gyakorlati folyamat illetve gyakorlati folyamatok összessége, amely új rendszerek létrehozására vagy meglévők átalakítására irányul. A rendszerszervezés gyakorlatában alkalmazható elveket, módszereket a szervezéselmélet vizsgálja. Ilyen szempontból e két terület nem választható el mereven, mert az ahhoz hasonlítana, mintha pl. a másodfokú egyenlet megoldóképletét, illetve egy másodfokú egyenlet tényleges megoldását két különböző diszciplínának tekintenénk. A továbbiakban a rendszerszervezés és a szervezéselmélet fogalmakat a fentiek szerint használjuk. Szervezni sokféleképp lehet. Az eredményes rendszerszervezést azonban a tapasztalatok szerint az elemző gondolkodás és a tervszerűség jellemzi. A rendszerszemlélet az a gondolkodásmód, szemlélet, amely a szervezéselmélet elveit, módszereit követi az elemzésben és a tervezésben.

6 - 6 - Ugyanakkor a rendszerszervezés és a szervezéselmélet - bár vannak közös gyökereik - nem keverendő össze a rendszerelmélettel, a vezetéselmélettel, az információelmélettel stb. Vizsgáljuk meg a rendszerek négy alaptulajdonságának tartalmát. Komponensekből áll - ez természetes, bár mint később látni fogjuk, a lényeges komponensek felismerése és feltárása nem mindig egyszerű feladat. A komponensek között meghatározott összefüggések, kapcsolatok vannak. Itt a kiemelés a meghatározott, mert egy rendszer igazából ettől az, ami. Gondoljunk csak egy útkereszteződésben álló jelzőlámpákra (mint komponensekre). Ha itt nincs meg a meghatározott kapcsolat az egyes lámpák nyitása között, akkor az nem jelzőlámpa-rendszer, hanem karambolgyár. A működik idézőjelben szerepel, mert nem mindig jelent kifejezetten aktivitást - gondoljunk csak a Naprendszerre vagy a koordináta-rendszerre. Emellett arra is utal, hogy egy rendszer vagy működik, vagy nem működik. Ugyanakkor a rendszerszervezés elsősorban a valóban működő rendszereket részesíti előnyben - ahogyan ezt a szervezés fogalma is tükrözi. A Naprendszer és a koordináta-rendszer esetében nincs mit szervezni. A működési cél kiemelése arra utal, hogy a rendszerszervezés elsősorban abból a szempontból vizsgálja a rendszereket, hogy mi a rendeltetésük és azt hogyan látják el. A szervezés meghatározásában is fontos minden részlet. A szervezés során erőforrások felhasználása történik. A két legfontosabb erőforrás az idő és a pénz. Bertalanffy megfogalmazása szerint: minden eltelt perc és minden elköltött cent olyan, hogy az már másra nem fordítható. Harmadikként megemlíthetnénk az emberi erőforrásokat, de ezzel a területtel egy másik tárgy foglalkozik. Az erőforrások - részben vagy egészben - eleve rendelkezésre állnak, vagy folyamatosan szerezhetők meg. A definícióban az és/vagy ezért szerepel. Az optimális jelző arra utal, hogy a szervezés arra törekszik, hogy a célt a legkisebb ráfordítások árán valósítsa meg, illetve megfordítva, az erőforrásokból a maximumot hozza ki. A cél elérése érdekében talán nem kíván részletesebb magyarázatot, hiszen érthető, hogy nem unalmunkban szervezgetünk, hanem a szervezéssel valamilyen célt akarunk elérni, megvalósítani. Már az eddigiek alapján levonhatunk néhány következtetést, amelyeken érdemes elgondolkodni. A szervezés mindig előre néz. Nem azzal foglalkozik, hogy mi lett volna, ha..., hanem azzal, hogy most itt vagyunk, ezek a célok, a lehetőségek és a korlátok, tehát mit, mikor, hogyan tovább. A szervezés szoros kapcsolatban van néhány később vizsgálandó fogalommal, pl. tervezés, döntés stb.

7 - 7 - A szervezés során minden vérre megy, mert az egyszer felhasznált erőforrásokat másra már nem fordíthatjuk. Az optimális fogalma alatt a gyakorlatban nem az "ideálist" kell értenünk, hanem a sok rossz közül a legkevésbé rosszat. Rendszerek vesznek körül, amelyekkel valamit kezdeni kell. Általánosságban nem sokat tudunk mondani, így fel kell ismerni azokat a specifikumokat, amelyekkel megragadható a lényeg és eligazodhatunk. Így fontos lesz a rendszerek tipizálása, a szerkezetük elemzése stb. 1.2 Modellezés, specifikáció, szerkezetelemzés A rendszerszervezés tehát új rendszerek létrehozására vagy meglévők átalakítására irányul. Mindkét esetben fontos, hogy át tudjuk tekinteni a meglévő, illetve a kialakítandó rendszert. A valóságos rendszerek (szakmai szóhasználattal: valós rendszerek) áttekintését a modellezés segíti. A modell olyan gondolati konstrukció, amely egy valós rendszer egyszerűsített képét adja valamilyen szemszögből, a lényeges szempontok kiemelésével, a kevésbé lényegesek elhanyagolásával. A modell tehát egyszerűbb, kerekebb, mint a valós rendszer, de az adott vizsgálati szempontból használható (jól használható) konstrukció. A specifikáció olyan írásbeli rögzítése egy modellnek, amely valamely szabvány vagy konvenció szerint történik. A specifikáció tehát a gondolati modell kommunikatív rögzítése, amely már nem csak a modellt megalkotó, hanem más (a leírási módot olvasni és értelmezni tudó) személy számára is követhető. A modell és a specifikáció tehát szoros kapcsolatban vannak, de eltérésük kiemelése is fontos. A modellből akkor lesz specifikáció, ha a modellező - akár későbbi önmaga, akár mások számára - valamilyen értelmezhető és elérhető formában (pl. rendszertervként) rögzíti. A modellezés és a specifikáció készítés folyamata során az elemzés és a konstrukció párhuzamos jelenléte dominál. Elemezzük a meglévő vagy tervezett rendszert és konstruáljuk a modellt. Megfordítva is igaz, miközben konstruáljuk a rendszermodellt, folyamatosan elemezzük helyességét, megfelelőségét. A modellezés fontos komponense a szerkezetelemzés. A szerkezetelemzés olyan specifikációs folyamat, amelynek az a célja, hogy a rendszert alkotó komponenseket (alrendszereket) és a köztük lévő kapcsolatokat a működés tükrében feltárjuk. A szerkezetelemzés alapvetően kétféle módon történhet. A korábban megismert deduktív és induktív gondolkodáshoz hasonlóan történhet top-down (felülről lefelé) vagy bottom-up (lentről felfelé) szemléletben.

8 - 8 - A rendszerszervezés a top-down szerkezetelemzést részesíti előnyben. Ezen belül a hierarchikus dekompozíció (HDk) egy fontos elv, amely több modellezési módszerben (pl. Ross, Jackson) érvényesül. A HDk során a komponensek és kapcsolataik feltárása több szinten történik. Először a legnagyobb, legfontosabb alkotórészeket (alrendszereket) és ezek kapcsolatát tárjuk fel, majd - ugyanazzal az eljárással - a következő hierarchikus szinten tovább bontjuk az eggyel alacsonyabb szintű rendszereket. Ezt az eljárást addig folytatjuk, amíg az eleminek tekinthető komponensekig eljutunk. A HDk abban segít, hogy ne vesszünk el a részletekben, mert így a nagyon sok elemi komponensből álló rendszereket is áttekinthetjük, s a rendszer bonyolultsága nem a kapcsolatok kuszaságában, hanem a hierarchikus szintek számában jelenik meg (Jackson, 1975). A HDk elve - mint látni fogjuk - a modellezési módszertől függően alkalmas lehet aktivitások specifikálására, de passzív elemek (tárgyak) szerkezetének elemzésére is.

9 - 9-2 SZERKEZETELEMZÉSI MÓDSZEREK Az 1970-es évek elején több kutató, illetve projekt kísérletezett azzal, hogy a hierarchikus dekompozíció elvét követő szabványt, konvenciót dolgozzon ki. Az inspiráció Dijkstra - holland származású, de az Egyesült Államokban alkotó - fizikustól származott, aki a strukturált (structured) jelzőnek új jelentést adott, tömören annyit, hogy ezt a jelzőt csak a jó szerkezetű, jól strukturált (well structured) rendszerek érdemlik meg. Dijkstra és szellemi társai (pl. Dahl és Hoare) elsősorban a számítógépes programok szerkezetével, struktúrájával foglalkoztak, de felkeltették a figyelmet a rendszerszemléletű gondolkodásra más valós rendszerek modellezésében és specifikálásában is. Ebben a részben D.T. Ross és M. Jackson modellezési módszerével foglalkozunk részletesebben, de említést érdemelne még az időben párhuzamosan futó SADT (Structured Analysing and Design Technic) projekt és D. Thiechroew - W.Ratay munkássága (PSL/PSA) is. 2.1 Ross modellezési módszere A modellezés elvei D.T. Ross azt a célt fogalmazta meg, hogy a rendszerek leírásához, specifikálásához olyam módszert és nyelvet dolgozzon ki, amely a házak alaprajzához, a közműtérképekhez (blue prints) hasonlóan teljesen egyértelmű specifikációt nyújt a tervező, az építtető és a kivitelező mesterek számára. Céljait csak részben érte el, de vizsgálatai, kutatásai nagymértékben elősegítették, hogy a szervezéselmélet önálló diszciplína legyen. Ross abból indult ki, hogy szervezési szempontból a négy tulajdonság közül a működési cél a legfontosabb, mert amennyiben a rendszer működése aktivitásként megfogalmazható, úgy fő jellemzője abban keresendő, hogy miből mit állít elő. A főinput és a főoutput - illetve a köztük lévő konverzió - jelzi a rendszer működési célját, tehát a rendszer azért van, hogy a főoutputot előállítsa a főinputból.

10 A téglalap, mint a rendszer belseje adott szinten fekete doboz. A dekomponálás célja az, hogy a belvilágát feltárjuk. A memória rész arra utal, hogy egyes rendszereknél nem azonnal lesz output az inputból, hanem tárolás, raktározás is történhet, s ennek tartalma folyamatosan épül be a főoutputba. A főinput és a főoutput meghatározásában már megjelenhet az elemzési szempont, az aspektus. Például egy iskola - az iskola szempontjából - tekinthető úgy, hogy a főoutput a képzett hallgató, a főinput a tanulni vágyó hallgató. Ugyanakkor a hallgató szülei szempontjából jelentheti azt, hogy a főoutput a diploma, a főinput a pénz. Mindkét modell indokolható, de ez természetesen azt is jelenti, hogy a téglalap belsejében más komponensek és kapcsolatok lesznek. Másik példaként egy benzinkút az autósok szemszögéből olyan rendszer, amely üzemanyaggá (főoutput) alakítja a pénzét (főinput), a kút tulajdonosa szemszögéből viszont ez a rendszer pénzzé (főoutput) alakítja az üzemanyagot (főinput) Ross dekomponálási módszere A dekomponálás során az 1. és a 2. tulajdonság kerül előtérbe. A téglalap belsejében fel kell tárni az elsődleges komponenseket (amelyek alrendszerek lesznek, tehát ugyanúgy jelöljük, mint a rendszert) és a köztük lévő kapcsolatokat. Az alrendszerek között áramlási és/vagy vezérlési kapcsolatok lehetnek; az előbbi azt jelenti, hogy valami anyag-szerűség áramlik az egyik alrendszerből a másikba, az utóbbi esetben az egyik alrendszer csak vezérli egy másik alrendszer működését. A kapcsolatokat nyilakkal jelöljük, ezen belül az áramlásaikat folyamatos nyíllal, a vezérlési kapcsolatokat szőrös nyíllal. Lehetnek még szaggatott nyilak is, amelyek mellékinputot illetve mellékoutputot jelölnek (lásd később). Az alrendszerek téglalapjainak bal oldala az input oldal (itt mindig csak végződhet nyíl), a jobb oldal az output oldal (innen csak indulhat nyíl). A vezérlési kapcsolatok nyila csak jobb oldalról indulhat, de végződhet a téglalap tetején is. Az áramlás folyamatos, ami azt is jelenti, hogy a rendszer főinputja főinputja lesz valamelyik alrendszernek is, a rendszer főoutputja főoutputja lesz valamelyik alrendszernek is. Ross modellezési módszerének az az előnye (és egyben hátránya is), hogy nagyon nagy a leíró ereje. Minden kapcsolatot nagyon megfontoltan kell kezelnünk, mert nagy jelentősége lehet a rendszer működése, jellemzése szempontjából. Ross dekomponálási módszere hierarchikus, több, egymás alá-fölérendelt szinten történik. Ross ajánlása szerint egy dekomponálási lépésben maximum hat alrendszert vegyünk figyelembe - azaz úgy határozzuk meg az alrendszerek méretét, hatáskörét, hogy a legfontosabb komponensek maximum hatan legyenek. Tapasztalatai alapján ez az a határ, ahol a komponensek közötti kapcsolatokat egy átlagos gondolkodási szintű ember követni

11 tudja. Így az egyszerűbb rendszereket kevesebb, a bonyolultabbakat több hierarchikus szinten (lépésben) tudjuk dekomponálni. A mellékinputok és mellékoutputok arra utalnak, hogy egy rendszernek nem csak a főinputja lehet inputja, a főoutputja az outputja, hanem lehetnem mások is, amelyek a rendszer működéséhez fontosak, illetve a rendszer működése során keletkeznek, de nem ezek előállítása a rendszer rendeltetése. Ezekre ugyanaz vonatkozik, mint a főinputra illetve a főoutputra, de szaggatott nyilakkal jelöljük. Például az iskolába nem csak a hallgató megy be inputként, hanem oktató, könyv, villanyáram stb. is. Hasonlóképp egy fodrászatnak nem csak a frizura az outputja, hanem a vásárlói számla, a szennyvíz stb. is. Az alrendszerek közötti kapcsolatokban előfordulhatnak további lehetőségek is. Lehetséges, hogy egy áramlási kapcsolat elágazik, azaz ugyanaz lesz két különböző alrendszer inputja. Például egy vasútállomáson az ügyfél, mint főinput egyaránt lehet főinputja az információ illetve a menetjegy árusítás alrendszereknek. Hasonlóképp lehetséges, hogy két áramlási kapcsolat egyesül, azaz két alrendszer outputja lesz egy harmadik alrendszer főinputja (mivel főinput csak egy lehet). Például egy langyos vizet előállító alrendszer főinputjaként egyesül a meleg és a hideg vizet előállító alrendszerek főoutputja. Az is lehetséges, hogy egy nyíl az indulás és az érkezés között módosul, például a rendszer egyik mellékinputja főinputja lesz az egyik alrendszernek. Ilyenkor a vonalat egy darabig szaggatottan, majd folyamatosan húzzuk.

12 Egy termelővállalat első szintű dekomponálását az alábbi ábrán láthatjuk. Ahol: aa: alapanyag Bev.: bevételezés AR: alapanyag raktározás Term.: a szűkebb értelembe vett gyártás, termelés KR: késztermék raktározás Ért: értékesítés Megrend.: megrendelés Levonhatjuk az alábbi következtetéseket. Ezen a szinten még nem jelennek meg teljesen a termék specifikumai. A specifikált modell alapján ez a cég éppúgy gyárthat csokoládét, mint sámlit. Ugyanakkor már megállapítható, hogy a cég nem gyorsan romló alapanyagok feldolgozásával foglalkozik (van alapanyag raktározás) illetve nem azonnal értékesítendő termékeket állít elő (van késztermék raktározás).

13 A hierarchikus dekompozíciónak megfelelően bármely alrendszer tovább dekomponálható. Az alábbi ábra a Bevételezés alrendszer részletezését mutatja. 2.2 Jackson modellezési módszere M. Jackson elsősorban a szekvenciális rendszereket vizsgálta. Amennyiben egyetlen végrehajtó van, akkor az aktivitások, cselekvések ellátásához nagyon fontos az időbeli elrendezésük, megszervezésük. Ugyanakkor azt is észrevette, hogy modellezési módszere alkalmas arra is, hogy az önmagukban nem szekvenciális rendszerekhez viszonylag jó szekvenciális modellt adjunk meg. Ezeket a rendszereket szekvencializálható rendszereknek nevezzük. Jackson modellezését is a hierarchikus dekompozíció jellemzi, továbbá itt is fontos, hogy milyen aspektusból elemezzük a rendszert. Jackson gondolkodási egysége a struktúra, amely egy olyan szerkezeti egység, amely megadja, hogy egy magasabb szintű dolog hogyan bomlik tovább komponensekre ( valami : részletesebben azt jelenti, hogy...). A struktúra lehet elemi (egyszerű) vagy összetett. Az elemi struktúrák azok, amelyeket nem bontunk tovább. Az összetett struktúra lehet: szekvencia, szelekció vagy iteráció. Az összetett struktúrák komponenseit Jackson alapján rész -nek nevezzük és egy összetett stuktúrán belül a részek között egyféle (homogén) kapcsolat lehet, amit a struktúra típusa határoz meg. Jackson ezeket az alábbiak szerint definiálta. A szekvencia olyan összetett struktúra, amelynek több része van, mindegyik pontosan egyszer fordul elő és a sorrendjük lényeges.

14 A szelekció olyan összetett struktúra, amelynek több része van, amelyek közül pontosan egy fordul elő. Az iteráció olyan összetett struktúra, amelynek egy része van, amely nullaszor vagy többször (akárhányszor, nem jellemző, hogy hányszor) fordul elő. Jackson modellezésének megismeréséhez a fenti előrebocsátások elegendőek. Maga a Jackson-módszer természetesen ennél sokkal több, de mi csak a modellezési, specifikációs elvekkel foglalkozunk. A jelölések Jackson alapján az alábbiak. Értelmezése: egy Fogalmazás részletesebben azt jelenti, hogy bevezetésből, tárgyalásból és befejezésből áll (ebben a sorrendben).

15 Értelmezése: Egy papírlap lehet sima vagy vonalas vagy egyéb (négyzetrácsos, franciakockás stb.), de mindhárom (vagy a három közül kettő) egyszerre nem. A szelekció tehát egy igazi alternatíva - a lehetőségek közül pontosan az egyik (egy mindenképp, de egyszerre több nem). Értelmezése: egy ruhatár lehet akár üres is, lehetnek benne ruhadarabok, de nem attól ruhatár, hogy 9, 13 vagy 84 ruhadarabot tartalmaz. A háromféle összetett struktúra segítségével a szekvenciális rendszerek pontosan, a szekvencializálható rendszerek jó közelítéssel leírhatók.

16 Kicsit összetettebb példaként tekintsük az alábbit. Jackson modellezési módszerének is nagy a leíróereje, Ross-hoz hasonlóan itt is minden jelnek fontos szerepe - bár más jelentése - van. A Jackson modellezésnek van egy linearizált (szöveg-szerű) specifikálása is. Erre csak egy rövid példát mutatunk. tehervonat seq mozdony; kocsik iter kocsi select hagyományos; kocsi or folyadékszállító; kocsi or egyéb; kocsi end kocsik end tehervonat end A Ross és a Jackson modellezésre egyaránt jellemző, hogy a komponensek hasonló tulajdonságai magasabb szinten, az eltérések, specifikumok alacsonyabb szinten jelennek meg. Megfordítva: minél egyedibb jellemzői vannak a vizsgált rendszernek, annál magasabb szinten tapasztalunk eltérést, más, hasonló rendszerekhez viszonyítva. Például, ha a mozdony nem húzza, hanem tolja a szerelvényt, vagy mindkét végén van mozdony stb. Mindkettő olyan, hogy nem kell szöveges kiegészítő megjegyzéseket fűzni hozzá (ami esetleg így, úgy, amúgy olvasható, értelmezhető). Aki ismeri a specifikációs módszert, ugyanazt a szerkezetet olvassa ki belőle. Ha szöveges kiegészítést kellene hozzáfűzni, akkor érdemes átgondolni, hogy tényleg jó-e a specifikációnk. Mindkettő olyan, hogy egy - vagy néhány - a/4-es firkalapon fel tudjuk skiccelni a modell specifikációját. A gondolkodási idő sokkal több, mint a lerajzolás. Ha elsőre nem sikerül megragadni a lényeget, nem sajnáljuk kidobni a lapot és újat kezdeni.

17 Warnier modellezési módszere J.D. Warnier modellezési módszere azért lehet érdekes számunkra, mert Jacksonnal gyakorlatilag egy időben jutott hasonló következtetésekre és a kidolgozott módszere is sokban emlékeztet Jacksonéra. Fontosabb eltérések az alábbiak. Warnier nem adott egzakt definíciót a struktúrákra, de ugyanazokat használta és nem függőlegesen, hanem vízszintesen ábrázolja a dekomponálást. Például: fogalmazás bevezetés tárgyalás befejezés A szelekció nála nem feltétlenül igazi alternatíva, csak opció. Például: tányér porcelán minta (o) Tehát a tányéron lehet, hogy van minta, lehet, hogy nincs. Az iteráció használata ugyanaz, de nem *-gal, hanem (n) -el jelöli. Warnier-nél tehát lehetnek vegyes, Jackson által szabálytalannak tartott, inhomogén struktúrák is. Warnier a módszerét LCP-nek nevezte (Logical Construction of Programs) és a módszerét franciául publikálta. Munkássága talán el is tűnt volna a köztudatból, de a Kansas-ban dolgozó K.T. Orr felfigyelt a módszerre, majd továbbfejlesztve LCS-nek (Logical Construction of Systems) nevezte át.

18 PEREMFELTÉTELEK, SZERVEZÉS ÉS TECHNIKA KAPCSOLATA A peremfeltételek - az adott helyzetben elérhető - lehetőségek határait jelentik. A szervezés fogalmi meghatározása alapján ebből az alábbi fontos következtetéseket vonhatjuk le. A peremfeltételek az erőforrások (illetve azok felhasználhatóságának) ellentéteként tekinthetők. Erőforrásainkkal - optimális felhasználásuk esetén - a peremfeltételekig tudunk eljutni. A szervező - mint szubjektív lény - nem biztos, hogy pontosan látja a peremfeltételeket, illetve inkább az a jellemző, hogy nem látja pontosan a peremfeltételeket, legfeljebb utólag. Amennyiben a peremfeltételeket szűkebbnek látjuk, mint amilyenek ténylegesen (és így szervezünk), akkor az erőforrások optimális felhasználása nem teljesül. A cél elérjük, de többet is ki lehetetett volna hozni a témából. Amennyiben a peremfeltételeket tágabbnak látjuk, mint amilyenek ténylegesen (és így szervezünk), akkor könnyen előfordulhat, hogy a peremfeltételek falaiba ütközünk és a szervezési cél nem valósul meg. A szervezés alapvető erőforrásaiként az időt és a pénzt szokás kiemelni. Általában érvényes az is, hogy a kettő között van egyfajta átválthatóság. Minél kevesebb az idő, annál több pénzbe kerül ugyanannak a feladatnak a megoldása és megfordítva. Például, ha tömegközlekedési eszközzel nem érnénk el a vonatot, akkor taxit hívunk, akkor az állomásra eljutáshoz kevesebb időre, de több pénzre van szükség. Ha több időnk van például egy háztartási gép megvásárlására, akkor több üzletben, több gyártmányt is megnézhetünk, kivárhatunk egy engedményes akciót stb., hogy adott minőség mellett a legolcsóbb megoldást megtaláljuk. A rendelkezésre álló technika, technikai ellátottság is lehet a pénz egyik komponense. A különböző technikai bázisokra építve másként szervezünk. Néhány példa a technika és a szervezés kapcsolatára: kódexmásolás és könyvkiadás, lovas futár és mobiltelefon, írógép és szövegszerkesztő. A fejlettebb technika alkalmazásával, felhasználásával általában időt takaríthatunk meg, viszont több pénzbe kerül. Ugyanakkor nem szabad a technika bűvöletébe esni, ami gyakori, ha megjelenik egy új technikai eszköz. Például egy új mobiltelefon-tulajdonos félórás beszélgetést folytat a kétpercnyire lakó barátjával, a munkahelyen a szomszédos szobában dolgozó munkatársnak telefonálunk stb.

19 A számítógépes információs rendszerek szerkezete A számítógépes információs rendszerek komponenseit alapvetően két körbe sorolhatjuk. Vannak passzív elemek, amelyeket az adatrendszerek, adatstruktúrák, fájlok, adatbázisok alkotják. Vannak aktív elemek, ezek a programok, illetve ezek részei, a processzusok. A használatukhoz természetesen technikai eszközök és emberi erőforrások is szükségesek. A korai számítógépes információs rendszerek kusza szerkezetűek, vagy másként fogalmazva szerkezet nélküliek voltak. A feldolgozások úgy történtek, hogy amikor a valós rendszerben összegyűlt egy csomag feldolgozandó alapadat, akkor ezek bekerültek a számítóközpontba, ott lefuttattak egy vagy több programot, majd a kapott (kinyomtatott) outputok visszajutottak a valós rendszer munkaszervezetébe. Így a valós rendszer állapotát az információs rendszer csak időben késve - sokszor elég jelentős késéssel követte. Például gyakoriak voltak az úgynevezett havi futtatások, amikor egy hónap változási adatait egyben, a hónap végén dolgozták fel. Bizonyos alkalmazásoknál ez még elegendő pontosság lehet (például egy könyvtár új beszerzéseinek felvétele a könyvtári állományba, negyedéves, éves adóbevallások feldolgozása stb.), más alkalmazások számítógépesítése szóba sem jött. Az interaktíve is használható számítástechnikai eszközök (terminálok) megjelenésével lehetővé vált egy nagy potenciális terület, az úgynevezett helyfoglaló rendszerek számítógépesítése is. Egy ilyen alkalmazás eredményessége megköveteli: az azonnali, aktuális lekérdezés, a változások (lefoglalás, visszamondás) azonnali átvezetésének lehetőségét. A helyfoglaló rendszerek alakították ki azt a struktúrát, amely hosszú ideig jellemezte a számítógépes információs rendszereket. Volt egy központi adatbázis, ahol az aktuális adatok tárolása történt, továbbá voltak a közeli, távoli munkahelyek, ahonnan a processzusok végrehajthatók, illetve végrehajtásuk kezdeményezhető. A processzusok egy része (input processzusok) nem változtatja meg az adatbázis tartalmát, csak lekérdezheti (az egészet vagy annak egy részét - jogosultság szerint). A processzusok másik csoportja (update processzusok) megváltoztathatják az adatbázis tartalmát (az egészet vagy annak egy részét - jogosultság szerint). Például, ha egy hirdető adatbázisra gondolunk, akkor indokolt, hogy minden érdeklődő minden hirdetést lekérdezhessen. Emellett lehetséges, hogy saját maga is feltehet új hirdetést,

20 de a többiekét semmiképp nem írhatja át, nem törölheti ki. A rendszergazdának viszont minden jogosítvánnyal kell rendelkeznie (pl. eltévesztett hirdetés kijavítása, a már nem aktuálisak törlése stb.). A fentiekben vázolt szerkezetű információs rendszereket adatbázis-alapú vagy online vagy interaktív rendszereknek nevezték. Valójában mindhárom ugyanazt takarja, az adatbázis-alapú az adatkezelés, az adatstruktúra oldaláról közelít, az online arra utal, hogy a munkahelyeknek közvetlen, vonali kapcsolatban kell lennie a központtal, az interaktív pedig arra, hogy a mindenkori változások átvezetése azonnal megtörténik. Valójában az Internet alapú információs rendszerek is ezt a koncepciót követik azzal az eltéréssel, hogy itt nem egyetlen, központi adatbázis van, hanem az Interneten elérhető adatbázisok a világ minden táján elszórva helyezkednek el. Így minden adatbázisnak van saját rendszergazdája, ugyanannak a felhasználónak a különböző adatbázisokban eltérő lehet a user-neve, jelszava, jogosultsága stb. Ennek sematikus ábrája az alábbi.

21 PÁRHUZAMOS RENDSZEREK A szekvenciális rendszerekkel szemben a párhuzamos rendszereket az jellemzi, hogy itt több végrehajtó van, akik/amelyek időben átlapoltan végzik a tevékenységeket. Szervezési szempontból itt a végrehajtók tevékenységének koordinálása, időbeni áttekintése a lényeges. A párhuzamos rendszerek általában bonyolultabbak, mint a szekvenciális rendszerek, szervezésük is nehezebb, a rendszerszervezés alapjai is kevesebb eligazítást tudnak nyújtani. A párhuzamos rendszereknél ezért általában sokkal több az ad hoc megoldás, mint a specifikált szervezés. Példaként tekinthető párhuzamos rendszerre egy családi ebéd kollektív elkészítése (amelyben több családtag kiveszi a részét). Modell itt is van, de általában nincs specifikáció. A párhuzamos rendszereknél alkalmazott specifikációs módszerek közül három egyszerűvel foglalkozunk. A legegyszerűbb, legáltalánosabb használt a vonalas ütemterv (vüt), amelynek vízszintes tengelyén az idő, a függőleges tengelyén a tevékenységek szerepelnek. Az egyes tevékenységek időszakát, időtartamát a megfelelő magasságban lévő vízszintes szakaszok jelölik. A vonalas ütemterv a tervezési fázisban készül, de a kivitelezés során is folyamatosan követhető, hogy melyik tevékenységet mikor kell indítani, adott időpontban mely tevékenységeknek kell folynia, melyiket mikorra kell befejezni. A backtracking (visszaszámlálás) általában a kivitelezés fázisában készül. Az alapgondolat az, hogy vannak adott erőforrások - határidő, pénzügyi keret (E) amelyekből el kell készülnie a feladatnak, részfeladatnak (F). A megvalósítás bármely pontján felmérhetjük a készültségi állapotot (F t ) és az erőforrások eddigi felhasználásának (elfogyasztásának) mértékét (E t ), illetve arányát a teljes feladatra szánthoz képest. Ha E t / E > F t / F, akkor rosszul állunk a feladattal (arányosan több erőforrást használtunk fel, mint amennyit a feladatból teljesítettünk), tehát pótlólagos erőforrásokra van szükségünk, vagy a még meglévőket hatékonyabban kell felhasználni, mint eddig. Legrosszabb esetben csökkenteni kell a kitűzött célt. Ha E t / E < F t / F, akkor jól állunk a feladattal (arányosan kevesebb erőforrást használtunk fel, mint amennyit a feladatból teljesítettünk), tehát van tartalékunk a későbbiekre, esetleg növelni lehet a kitűzött célt. Egyszerű példaként, ha egy vizsga előtt négy napot szántunk a 60 tétel megtanulására és két nap alatt megtanultunk 50-et, továbbá a hátra lévő 10 sem látszik lényegesen nehezebbnek a többinél, akkor van tartalék időnk, elmehetünk például strandra, meccsre vagy több időt szánhatunk ismétlésre. Ha két nap után még csak 8 tételen rágtuk át magunkat, akkor intenzifikálni kell a tanulást, vagy el kell halasztani a vizsgát. A párhuzamos folyamatok elemzésének és tervezésének jó módszere a hálótervezés. Ennek az a lényege, hogy meghatározzuk a résztevékenységeket, ezek egymástól függő és független rendszerét illetve a szükséges végrehajtási időket. Így a résztevékenységeket hálóba rendezhetjük.

Méréselmélet MI BSc 1

Méréselmélet MI BSc 1 Mérés és s modellezés 2008.02.15. 1 Méréselmélet - bevezetés a mérnöki problémamegoldás menete 1. A probléma kitűzése 2. A hipotézis felállítása 3. Kísérlettervezés 4. Megfigyelések elvégzése 5. Adatok

Részletesebben

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók:

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók: Adatbázis Rendszerek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika 6.1. Egyed relációs modell lényegi jellemzői 6.2. Egyed relációs ábrázolás 6.3. Az egyedtípus 6.4. A

Részletesebben

Mérés és modellezés 1

Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni kell

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Mérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1

Mérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1 Mérés és modellezés 2008.02.04. 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

Példa. Job shop ütemezés

Példa. Job shop ütemezés Példa Job shop ütemezés Egy üzemben négy gép működik, és ezeken 3 feladatot kell elvégezni. Az egyes feladatok sorra a következő gépeken haladnak végig (F jelöli a feladatokat, G a gépeket): Az ütemezési

Részletesebben

1. tétel. 1. Egy derékszögű háromszög egyik szöge 50, a szög melletti befogója 7 cm. Mekkora a háromszög átfogója? (4 pont)

1. tétel. 1. Egy derékszögű háromszög egyik szöge 50, a szög melletti befogója 7 cm. Mekkora a háromszög átfogója? (4 pont) 1. tétel 1. Egy derékszögű háromszög egyik szöge 50, a szög melletti befogója cm. Mekkora a háromszög átfogója? (4 pont). Adott az ábrán két vektor. Rajzolja meg a b, a b és az a b vektorokat! (6 pont)

Részletesebben

Gráfelméleti modell alkalmazása épít ipari kivitelezés ütemezésére

Gráfelméleti modell alkalmazása épít ipari kivitelezés ütemezésére Tamaga István Gráfelméleti modell alkalmazása épít ipari kivitelezés ütemezésére modell Készítsük el egy épít ipari kivitelezés gráfelméleti modelljét! Ekkor a kivitelezést megfeleltetjük egy gráfnak,

Részletesebben

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Antreter Ferenc Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Doktori értekezés Témavezetők: Dr. Várlaki Péter egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Logisztikai

Részletesebben

A projekt idő-, erőforrás és költségterve 1. rész

A projekt idő-, erőforrás és költségterve 1. rész A projekt idő-, erőforrás és költségterve 1. rész A TERVEZÉS FOLYAMATA a projekttevékenységek meghatározása a tevékenységek közötti logikai függőségi kapcsolatok meghatározása erőforrás-allokáció és a

Részletesebben

Dinamikus programozás - Szerelőszalag ütemezése

Dinamikus programozás - Szerelőszalag ütemezése Dinamikus programozás - Szerelőszalag ütemezése A dinamikus programozás minden egyes részfeladatot és annak minden részfeladatát pontosan egyszer oldja meg, az eredményt egy táblázatban tárolja, és ezáltal

Részletesebben

Gépi tanulás és Mintafelismerés

Gépi tanulás és Mintafelismerés Gépi tanulás és Mintafelismerés jegyzet Csató Lehel Matematika-Informatika Tanszék BabesBolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 2007 Aug. 20 2 1. fejezet Bevezet A mesterséges intelligencia azon módszereit,

Részletesebben

Üzemszervezés A BMEKOKUA180

Üzemszervezés A BMEKOKUA180 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésmérnöki Szak Üzemszervezés A BMEKOKUA180 Projekt tervezés Dr. Juhász János egyetemi docens Projekt tervezés

Részletesebben

Üzemszervezés. Projekt tervezés. Dr. Juhász János

Üzemszervezés. Projekt tervezés. Dr. Juhász János Üzemszervezés Projekt tervezés Dr. Juhász János Projekt tervezés - Definíció Egy komplex tevékenység feladatainak, meghatározott célok elérése érdekében, előre megtervezett módon, az erőforrások sajátosságainak

Részletesebben

Dr. Mileff Péter

Dr. Mileff Péter Dr. Mileff Péter 1 2 1 Szekvencia diagram Szekvencia diagram Feladata: objektumok egymás közti üzenetváltásainak ábrázolása egy időtengely mentén elhelyezve. Az objektumok életvonala egy felülről lefelé

Részletesebben

1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI

1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI 1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI 1.1 MIT JELENT ÉS MIÉRT FONTOS A KOCKÁZATMENEDZSMEN T? A Project Management Institute (PMI) definíciója szerint a projekt egy ideiglenes

Részletesebben

30. ERŐSEN ÜSSZEFÜGGŐ KOMPONENSEK

30. ERŐSEN ÜSSZEFÜGGŐ KOMPONENSEK 30. ERŐSEN ÜSSZEFÜGGŐ KOMPONENSEK A gráfos alkalmazások között is találkozunk olyan problémákkal, amelyeket megoldását a részekre bontott gráfon határozzuk meg, majd ezeket alkalmas módon teljes megoldássá

Részletesebben

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Budapest, 2009 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos (1.-4. és 6. fejezetek) Dr. Pucsek József (5. fejezet) Lektorálta: Dr. Bíró Tibor ISBN 978 963 638 291

Részletesebben

Navigáci. stervezés. Algoritmusok és alkalmazásaik. Osváth Róbert Sorbán Sámuel

Navigáci. stervezés. Algoritmusok és alkalmazásaik. Osváth Róbert Sorbán Sámuel Navigáci ció és s mozgástervez stervezés Algoritmusok és alkalmazásaik Osváth Róbert Sorbán Sámuel Feladat Adottak: pálya (C), játékos, játékos ismerethalmaza, kezdőpont, célpont. Pálya szerkezete: akadályokkal

Részletesebben

Döntéselőkészítés. I. előadás. Döntéselőkészítés. Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva. Informatika Tanszék A 602 szoba

Döntéselőkészítés. I. előadás. Döntéselőkészítés. Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva. Informatika Tanszék A 602 szoba I. előadás Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva Informatika Tanszék A 602 szoba Tárggyal kapcsolatos anyagok megtalálhatók: http://www.sze.hu/~egertne Konzultációs idő: (páros tan. hét) csütörtök 10-11 30

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTŐ

EGÉSZSÉGÜGYI DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTŐ EGÉSZSÉGÜGYI DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTŐ MODELLEZÉS Brodszky Valentin, Jelics-Popa Nóra, Péntek Márta BCE Közszolgálati Tanszék A tananyag a TÁMOP-4.1.2/A/2-10/1-2010-0003 "Képzés- és tartalomfejlesztés a Budapesti

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK 5. Témakör A méretpontosság technológiai biztosítása az építőiparban. Geodéziai terv. Minőségirányítási terv A témakör tanulmányozásához a Paksi Atomerőmű tervezési feladataiból adunk példákat. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

file://c:\coeditor\data\local\course410\tmp.xml

file://c:\coeditor\data\local\course410\tmp.xml 1. oldal, összesen: 7 Tanulási célok: A lecke feldolgozása után Ön képes lesz: saját szavaival meghatározni a grafikus fordatervezés módszerét támogató körülményeket; saját szavaival meghatározni a grafikus

Részletesebben

Általános algoritmustervezési módszerek

Általános algoritmustervezési módszerek Általános algoritmustervezési módszerek Ebben a részben arra mutatunk példát, hogy miként használhatóak olyan általános algoritmustervezési módszerek mint a dinamikus programozás és a korlátozás és szétválasztás

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével. - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma

Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével. - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma Egy bútorgyár polcot, asztalt és szekrényt gyárt faforgácslapból. A kereskedelemben

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT ÓBUDAI EGYETEM. Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ

SZAKDOLGOZAT ÓBUDAI EGYETEM. Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ ÓBUDAI EGYETEM Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ SZAKDOLGOZAT OE-NIK Hallgató neve: Berencsi Gergő Zsolt 2010. Törzskönyvi száma: T 000123/FI38878/S-N Tartalomjegyzék Tartalmi

Részletesebben

Folyamatminőség-menedzsment A megbízási kereszt

Folyamatminőség-menedzsment A megbízási kereszt Folyamatminőség-menedzsment A megbízási kereszt A folyamatminőség-menedzsment - angol elnevezésben Process Quality Management, PQM - folyamat-orientált minőségmenedzsment forma. A PQM a munkafolyamatokat

Részletesebben

Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor

Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor A szotverarchitektúra fogalma A szoftverarchitektúra nagyon fiatal diszciplína. A fogalma még nem teljesen kiforrott. Néhány definíció: A szoftverarchitektúra

Részletesebben

Ellenőrző kérdések. 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t

Ellenőrző kérdések. 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t Ellenőrző kérdések 2. Kis dolgozat kérdései 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t 37. Ha t szintű indexet használunk,

Részletesebben

Példa a report dokumentumosztály használatára

Példa a report dokumentumosztály használatára Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............

Részletesebben

B-fa. Felépítés, alapvető műveletek. Programozás II. előadás. Szénási Sándor.

B-fa. Felépítés, alapvető műveletek. Programozás II. előadás.  Szénási Sándor. B-fa Felépítés, alapvető műveletek előadás http://nik.uni-obuda.hu/prog2 Szénási Sándor szenasi.sandor@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar B-fa Felépítése Beszúrás művelete Törlés

Részletesebben

Bevezetés a programozásba

Bevezetés a programozásba Bevezetés a programozásba 1. Előadás Bevezetés, kifejezések http://digitus.itk.ppke.hu/~flugi/ Egyre precízebb A programozás természete Hozzál krumplit! Hozzál egy kiló krumplit! Hozzál egy kiló krumplit

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május MATEMATIKA. KÖZÉPSZINT II. 135 perc

PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május MATEMATIKA. KÖZÉPSZINT II. 135 perc PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május MATEMATIKA KÖZÉPSZINT II. 135 perc A feladatok megoldására 135 perc fordítható, az idő leteltével a munkát be kell fejeznie. A feladatok megoldási sorrendje tetszőleges. A II/B

Részletesebben

Javító és majdnem javító utak

Javító és majdnem javító utak Javító és majdnem javító utak deficites Hall-tétel alapján elméletileg meghatározhatjuk, hogy egy G = (, ; E) páros gráfban mekkora a legnagyobb párosítás mérete. Ehhez azonban első ránézésre az összes

Részletesebben

Programfejlesztési Modellek

Programfejlesztési Modellek Programfejlesztési Modellek Programfejlesztési fázisok: Követelmények leírása (megvalósíthatósági tanulmány, funkcionális specifikáció) Specifikáció elkészítése Tervezés (vázlatos és finom) Implementáció

Részletesebben

Programozási módszertan

Programozási módszertan 1 Programozási módszertan 1. Alapfogalmak Feldhoffer Gergely 2012 Féléves tananyag terve 2 Program helyességének bizonyítása Reprezentáció Logikai-matematikai eszköztár Programozási tételek bizonyítása

Részletesebben

Operációkutatás vizsga

Operációkutatás vizsga Operációkutatás vizsga A csoport Budapesti Corvinus Egyetem 2007. január 9. Egyéb gyakorló és vizsgaanyagok találhatók a honlapon a Letölthető vizsgasorok, segédanyagok menüpont alatt. OPERÁCIÓKUTATÁS

Részletesebben

Gauss-Jordan módszer Legkisebb négyzetek módszere, egyenes LNM, polinom LNM, függvény. Lineáris algebra numerikus módszerei

Gauss-Jordan módszer Legkisebb négyzetek módszere, egyenes LNM, polinom LNM, függvény. Lineáris algebra numerikus módszerei A Gauss-Jordan elimináció, mátrixinvertálás Gauss-Jordan módszer Ugyanazzal a technikával, mint ahogy a k-adik oszlopban az a kk alatti elemeket kinulláztuk, a fölötte lévő elemeket is zérussá lehet tenni.

Részletesebben

1 Rendszer alapok. 1.1 Alapfogalmak

1 Rendszer alapok. 1.1 Alapfogalmak ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAM ATOK MENEDZSMENTJE II. RENDSZEREK ÉS FOLYAMATOK TARTALOMJEGYZÉK 1 Rendszer alapok 1.1 Alapfogalmak 1.2 A rendszerek csoportosítása 1.3 Rendszerek működése 1.4 Rendszerek leírása, modellezése,

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Nemzetközi számvitel. 12. Előadás. IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák. Dr. Pál Tibor

Nemzetközi számvitel. 12. Előadás. IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák. Dr. Pál Tibor Dr. Pál Tibor Nemzetközi számvitel 12. Előadás IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák 2014.05.13. IAS 8 Bevételek 2 Az IAS 8 célja A fejezet célja, hogy bemutassa Hogyan

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 6 VI KOmPLEX SZÁmOk 1 A komplex SZÁmOk HALmAZA A komplex számok olyan halmazt alkotnak amelyekben elvégezhető az összeadás és a szorzás azaz két komplex szám összege és szorzata

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen

Részletesebben

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti

Részletesebben

Java programozási nyelv

Java programozási nyelv Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék

Részletesebben

11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK

11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK MATEMATIK A 9. évfolyam 11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK KÉSZÍTETTE: CSÁKVÁRI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási

Részletesebben

Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 2. rész: Kutatási terv készítése Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Második rész Kutatási terv készítése (Babbie 2008 alapján) Tartalomjegyzék Kutatási

Részletesebben

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1 A LEGO MindStorms NXT/EV3 robot grafikus képernyőjét és programozási eszközeit használva különböző dinamikus (időben változó) ábrákat tudunk rajzolni. A képek létrehozásához koordináta rendszerben adott

Részletesebben

7. előadás. Karbantartási anomáliák, 1NF, 2NF, 3NF, BCNF. Adatbázisrendszerek előadás november 3.

7. előadás. Karbantartási anomáliák, 1NF, 2NF, 3NF, BCNF. Adatbázisrendszerek előadás november 3. 7. előadás,,,, Adatbázisrendszerek előadás 2008. november 3. és Debreceni Egyetem Informatikai Kar 7.1 relációs adatbázisokhoz Mit jelent a relációs adatbázis-tervezés? Az csoportosítását, hogy jó relációsémákat

Részletesebben

Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I.

Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I. Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I. Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek. Alapvetés. 4.fejezet Magas szintű adatmodellek (4.1-4.3.fej.) (köv.héten folyt.köv. 4.4-4.6.fej.) Az adatbázis modellezés

Részletesebben

szolgáltatás ismertető www.primerate.hu

szolgáltatás ismertető www.primerate.hu Szemkamera kutatás szolgáltatás ismertető Mi is az a szemkamera? A szemkamera egy vizuális eszköz, amely képes rögzíteni az emberi szem mozgását, miközben az hirdetéseket, prospektusokat, DM levelet, reklámújságot,

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR Katonai Műszaki Doktori Iskola Alapítva: 2002 évben Alapító: Prof. Solymosi József DSc. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Tibenszkyné Fórika Krisztina

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA

ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA Az áramkörök szimulációja révén betekintést nyerünk azok működésébe. Meg tudjuk határozni az áramkörök válaszát különböző gerjesztésekre, különböző üzemmódokra. Végezhetők analóg

Részletesebben

Algoritmusok Tervezése. 6. Előadás Algoritmusok 101 Dr. Bécsi Tamás

Algoritmusok Tervezése. 6. Előadás Algoritmusok 101 Dr. Bécsi Tamás Algoritmusok Tervezése 6. Előadás Algoritmusok 101 Dr. Bécsi Tamás Mi az algoritmus? Lépések sorozata egy feladat elvégzéséhez (legáltalánosabban) Informálisan algoritmusnak nevezünk bármilyen jól definiált

Részletesebben

Információk. Ismétlés II. Ismétlés. Ismétlés III. A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin. Algoritmus. Algoritmus ábrázolása

Információk. Ismétlés II. Ismétlés. Ismétlés III. A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin. Algoritmus. Algoritmus ábrázolása 1 Információk 2 A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin Elérhetőség mesko.katalin@tfk.kefo.hu Fogadóóra: szerda 9:50-10:35 Számonkérés időpontok Április 25. 9 00 Május 17. 9 00 Június

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

Matematika III. 2. Eseményalgebra Prof. Dr. Závoti, József

Matematika III. 2. Eseményalgebra Prof. Dr. Závoti, József Matematika III. 2. Eseményalgebra Prof. Dr. Závoti, József Matematika III. 2. : Eseményalgebra Prof. Dr. Závoti, József Lektor : Bischof, Annamária Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027 Tananyagfejlesztéssel

Részletesebben

A foglalkozás céljának eléréséhez a következő tevékenységeket végezzük el:

A foglalkozás céljának eléréséhez a következő tevékenységeket végezzük el: A FOGLAKOZÁS ADATAI: SZERZŐ Kiss Róbert A FOGLALKOZÁS CÍME Dinamikus rajzolás robotképernyőn A FOGLALKOZÁS RÖVID LEÍRÁSA A LEGO MindStorms NXT/EV3 robot grafikus képernyőjét és programozási eszközeit használva

Részletesebben

Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei

Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Dr. Polereczki Zsolt Dr. Szakály Zoltán Egyetemi adjunktus Egyetemi docens, Tanszékvezető KE-GTK, Marketing és Kereskedelem Tanszék

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május MATEMATIKA. KÖZÉPSZINT I. 45 perc

PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május MATEMATIKA. KÖZÉPSZINT I. 45 perc PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május MATEMATIKA KÖZÉPSZINT I. 45 perc A feladatok megoldására 45 perc fordítható, az idő leteltével a munkát be kell fejeznie. A feladatok megoldási sorrendje tetszőleges. A feladatok

Részletesebben

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint 1413 ÉRETTSÉGI VIZSGA 014. május 19. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint,

Részletesebben

Kvantitatív módszerek

Kvantitatív módszerek Kvantitatív módszerek szimuláció Kovács Zoltán Szervezési és Vezetési Tanszék E-mail: kovacsz@gtk.uni-pannon.hu URL: http://almos/~kovacsz Mennyiségi problémák megoldása analitikus numerikus szimuláció

Részletesebben

A gyakorlat során MySQL adatbázis szerver és a böngészőben futó phpmyadmin használata javasolt. A gyakorlat során a következőket fogjuk gyakorolni:

A gyakorlat során MySQL adatbázis szerver és a böngészőben futó phpmyadmin használata javasolt. A gyakorlat során a következőket fogjuk gyakorolni: 1 Adatbázis kezelés 3. gyakorlat A gyakorlat során MySQL adatbázis szerver és a böngészőben futó phpmyadmin használata javasolt. A gyakorlat során a következőket fogjuk gyakorolni: Tábla kapcsolatok létrehozása,

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak ALAPKÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA I. A gazdasági törvények lényege:

Részletesebben

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1 A LOGO MindStorms NXT/EV3 robot grafikus képernyőjét használva különböző ábrákat tudunk rajzolni. A képek létrehozásához koordináta rendszerben adott alakzatok (kör, téglalap, szakasz, pont) meghatározó

Részletesebben

Matematikai modellezés

Matematikai modellezés Matematikai modellezés Bevezető A diasorozat a Döntési modellek című könyvhöz készült. Készítette: Dr. Ábrahám István Döntési folyamatok matematikai modellezése Az emberi tevékenységben meghatározó szerepe

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

FÜGGVÉNYTANI ALAPOK A) ÉRTELMEZÉSI TARTOMÁNY

FÜGGVÉNYTANI ALAPOK A) ÉRTELMEZÉSI TARTOMÁNY FÜGGVÉNYTANI ALAPOK Foglalkoztunk az alaptulajdonságnak tekinthető értelmezési tartománnyal, és a paritással, továbbá az összetett függvények képzési módjával, illetve ezeknek az elemi függvényekre való

Részletesebben

Gráfelméleti alapfogalmak-1

Gráfelméleti alapfogalmak-1 KOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematika tanár hallgatók számára Gráfelméleti alapfogalmak Előadó: Hajnal Péter 2015 1. Egyszerű gráfok Nagyon sok helyzetben egy alaphalmaz elemei között kitűntetett

Részletesebben

Kiskunmajsa és környéke turisztikai térinformatikai alkalmazás

Kiskunmajsa és környéke turisztikai térinformatikai alkalmazás Kiskunmajsa és környéke turisztikai térinformatikai alkalmazás Tartalomjegyzék 1. A RENDSZER RÖVID LEÍRÁSA...3 1.1. Elvárt funkciók:...3 1.2. Specifikáció...3 1.3. Funkciók ismertetése...3 2. RÉSZLETES

Részletesebben

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés Nemzetközi tanulói képességmérés szövegértés A PIRLS mérés jellemzői Progress in International Reading Literacy Study Mért terület: szövegértés Korosztály: 4. évfolyam Mérési ciklus: 5 évente, 2001 től

Részletesebben

RELÁCIÓS ADATBÁZISSÉMÁK. Egyed-kapcsolat modellről átírás

RELÁCIÓS ADATBÁZISSÉMÁK. Egyed-kapcsolat modellről átírás RELÁCIÓS ADATBÁZISSÉMÁK Egyed-kapcsolat modellről átírás A RELÁCIÓS ADATMODELL Az adatokat egyszerűen reprezentálja: kétdimenziós adattáblákban Minden sor azonos számú oszlopból áll; egy sor egy rekord,

Részletesebben

Bevezetés a programozásba. 5. Előadás: Tömbök

Bevezetés a programozásba. 5. Előadás: Tömbök Bevezetés a programozásba 5. Előadás: Tömbök ISMÉTLÉS Specifikáció Előfeltétel: milyen körülmények között követelünk helyes működést Utófeltétel: mit várunk a kimenettől, mi az összefüggés a kimenet és

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

FMEA tréning OKTATÁSI SEGÉDLET

FMEA tréning OKTATÁSI SEGÉDLET FMEA tréning OKTATÁSI SEGÉDLET 1. Hibamód és hatás elemzés : FMEA (Failure Mode and Effects Analysis) A fejlett nyugati piacokon csak azok a vállalatok képesek hosszabbtávon megmaradni, melyek gazdaságosan

Részletesebben

13. modul: MÁSODFOKÚ FÜGGVÉNYEK

13. modul: MÁSODFOKÚ FÜGGVÉNYEK MATEMATIK A 9. évfolyam 13. modul: MÁSODFOKÚ FÜGGVÉNYEK KÉSZÍTETTE: CSÁKVÁRI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 13. modul: MÁSODFOKÚ FÜGGVÉNYEK Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály

Részletesebben

Vezetői információs rendszer

Vezetői információs rendszer Vezetői információs rendszer A stratégiai tervezés (általában a tervezés) elemzések, döntések, választások sorozata, melynek során a stratégiai menedzsmentnek elemeznie kell a környezetet, a szervezet

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. november 5. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint, jól követhetően

Részletesebben

kodolosuli.hu: Interaktív, programozást tanító portál BALLA TAMÁS, DR. KIRÁLY SÁNDOR NETWORKSHOP 2017, SZEGED

kodolosuli.hu: Interaktív, programozást tanító portál BALLA TAMÁS, DR. KIRÁLY SÁNDOR NETWORKSHOP 2017, SZEGED kodolosuli.hu: Interaktív, programozást tanító portál BALLA TAMÁS, DR. KIRÁLY SÁNDOR NETWORKSHOP 2017, SZEGED A közoktatásban folyó informatika oktatásával kapcsolatos elvárások Állami szereplő: Az informatikaoktatás

Részletesebben

Typotex Kiadó. Bevezetés

Typotex Kiadó. Bevezetés Bevezetés A bennünket körülvevő világ leírásához ősidők óta számokat is alkalmazunk. Tekintsük át a számfogalom kiépülésének logikai-történeti folyamatát, amely minden valószínűség szerint a legkorábban

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

2. Készítsen awk szkriptet, amely kiírja az aktuális könyvtár összes alkönyvtárának nevét, amely februári keltezésű (bármely év).

2. Készítsen awk szkriptet, amely kiírja az aktuális könyvtár összes alkönyvtárának nevét, amely februári keltezésű (bármely év). 1. fejezet AWK 1.1. Szűrési feladatok 1. Készítsen awk szkriptet, ami kiírja egy állomány leghosszabb szavát. 2. Készítsen awk szkriptet, amely kiírja az aktuális könyvtár összes alkönyvtárának nevét,

Részletesebben

Andó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek

Andó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek 1. Felületi érdesség használata Felületi érdesség A műszaki rajzokon a geometria méretek tűrése mellett a felületeket is jellemzik. A felületek jellemzésére leginkább a felületi érdességet használják.

Részletesebben

A matematikai feladatok és megoldások konvenciói

A matematikai feladatok és megoldások konvenciói A matematikai feladatok és megoldások konvenciói Kozárné Fazekas Anna Kántor Sándor Matematika és Informatika Didaktikai Konferencia - Szatmárnémeti 2011. január 28-30. Konvenciók Mindenki által elfogadott

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Elengedhetetlen a játékokban, mozi produkciós eszközökben Nélküle kvantum hatás lép fel. Az objektumok áthaladnak a többi objektumon

Elengedhetetlen a játékokban, mozi produkciós eszközökben Nélküle kvantum hatás lép fel. Az objektumok áthaladnak a többi objektumon Bevezetés Ütközés detektálás Elengedhetetlen a játékokban, mozi produkciós eszközökben Nélküle kvantum hatás lép fel Az objektumok áthaladnak a többi objektumon A valósághű megjelenítés része Nem tisztán

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS 2011.

ÜZLETI JELENTÉS 2011. 1 Ferencvárosi Bérleményüzemeltető Kft. Statisztikai szám:117838196832113 01 1096 Budapest, Sobieski J.u.28. ÜZLETI JELENTÉS 2011. Budapest, 2012.április 12. Lászay János ügyvezető igazgató 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

16. modul: ALGEBRAI AZONOSSÁGOK

16. modul: ALGEBRAI AZONOSSÁGOK MATEMATIK A 9. évfolyam 16. modul: ALGEBRAI AZONOSSÁGOK KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR, DARABOS NOÉMI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 16. modul: ALGEBRAI AZONOSSÁGOK Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott

Részletesebben

Asszociációs szabályok

Asszociációs szabályok Asszociációs szabályok Nikházy László Nagy adathalmazok kezelése 2010. március 10. Mi az értelme? A ö asszociációs szabály azt állítja, hogy azon vásárlói kosarak, amik tartalmaznak pelenkát, általában

Részletesebben

Adatmodellezés. 1. Fogalmi modell

Adatmodellezés. 1. Fogalmi modell Adatmodellezés MODELL: a bonyolult (és időben változó) valóság leegyszerűsített mása, egy adott vizsgálat céljából. A modellben többnyire a vizsgálat szempontjából releváns jellemzőket (tulajdonságokat)

Részletesebben

A CÉG. Vevők Bank KFT A FELADAT

A CÉG. Vevők Bank KFT A FELADAT A CÉG Vevők Bank KFT Állam Szállítók 1 A FELADAT A cég tevékenységének, működésének megismerése Üzleti folyamatok dokumentálása Információs rendszerrel szemben támasztott követelmények e meghatározása

Részletesebben

10. modul: FÜGGVÉNYEK, FÜGGVÉNYTULAJDONSÁGOK

10. modul: FÜGGVÉNYEK, FÜGGVÉNYTULAJDONSÁGOK MATEMATIK A 9. évfolyam 10. modul: FÜGGVÉNYEK, FÜGGVÉNYTULAJDONSÁGOK KÉSZÍTETTE: CSÁKVÁRI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 10. modul: FÜGGVÉNYEK, FÜGGVÉNYTULAJDONSÁGOK Tanári útmutató 2 MODULLEÍRÁS A modul

Részletesebben