Nagy Elemérné, Nagy Elemér: RENDSZERSZERVEZÉS. Főiskolai jegyzet
|
|
- Alajos Szabó
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Nagy Elemérné, Nagy Elemér: RENDSZERSZERVEZÉS Főiskolai jegyzet SzTE SzÉF 2005
2 Szerzők: Lektor: Nagy Elemérné Nagy Elemér Hadházyné Dr. Iszály Katalin tszv. főiskolai tanár ISBN X Felelős kiadó: prof. Dr. Fenyvessy József kari főigazgató
3 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ALAPFOGALMAK Rendszer és szervezés Modellezés, specifikáció, szerkezetelemzés SZERKEZETELEMZÉSI MÓDSZEREK Ross modellezési módszere A modellezés elvei Ross dekomponálási módszere Jackson modellezési módszere Warnier modellezési módszere PEREMFELTÉTELEK, SZERVEZÉS ÉS TECHNIKA KAPCSOLATA A számítógépes információs rendszerek szerkezete PÁRHUZAMOS RENDSZEREK DÖNTÉS, SZERVEZÉS, PROBLÉMA Az elemző döntési tábla A RENDSZEREK TÍPUSAI SZERVEZÉSI SZEMPONTBÓL Szervezési módok LEAVIT MODELLJE RENDSZERTERVEK, A RENDSZERTERVEK SZINTJEI ZÁRSZÓ GYAKORLÓ FELADATOK IRODALOMJEGYZÉK... 37
4 - 4 - Megtanulni valamit annyit jelent, hogy tudjuk alkalmazni a gyakorlatban. (ismeretlen szerző) BEVEZETÉS A rendszerszervezés gondolatvilágának megértéséhez tisztázni kell az ehhez kapcsolódó alapfogalmakat, ezek jelentését és jelentőségét és mindenekelőtt ennek a tükrében kell gondolkodni a megfelelő következtetések levonásával együtt. Ennek megfelelően a rendszerszervezés alapjait a mindennapi életben úgy lehet intuitíve, de a legfájdalmasabb módon megismerni, hogy a saját bőrünkön tapasztalt kudarcokkal szembesülve utólag levonhatjuk a következtetéseket, hogy melyiket hogyan kerülhettük volna el. Ez a tárgy abban próbál segítséget nyújtani, hogy megfelelő gondolkodásmóddal a kihívások feltárhatók és elemezhetők, továbbá a megoldást (a ránk váró pofonok közül a legkisebbet) is megtalálhatjuk, mert a mindenkori - munka és egyéb - kapcsolatainkban rendszerek vesznek körül. Ez fokozottan igaz abban a körben, ahol a képzés célja és tartalma alapján a VM szakos hallgatók várhatóan a későbbi érvényesülésüket keresik - nevezetesen a gazdasági élet majdani irányítói és szervezői funkcióinak ellátása terén. A segédlet rövid, de tömör. Kis túlzással: minden szó lényeges. Alkotó és értelmező feldolgozásához szükségesnek tartjuk a gyakorlatok látogatását, ahol konkrét példákon keresztül tanulmányozhatjuk az itt összefoglaltakat. Ez elősegíti a rendszerszemlélet, mint gondolkodásmód kialakulását, illetve csiszolódását. A segédlet néhány óra alatt elolvasható, de nem egyestés tananyag.
5 - 5-1 ALAPFOGALMAK 1.1 Rendszer és szervezés A rendszerszervezés tárgykörének tisztázásához mindenekelőtt a rendszer és a szervezés fogalmát kell tisztázni. Az utóbbi az egyszerűbb. A szervezés olyan tevékenység, amely a rendelkezésre álló és/vagy biztosítható erőforrások optimális felhasználására irányul, valamilyen cél elérése érdekében. A rendszer viszont szuperkategória, amelyet nem szokás a hagyományos módon definiálni. Mint tudjuk, a definíciók szerkezete az alábbi: <a fogalom> olyan <szuperfogalom>, amely <specifikumok>. Azaz megadjuk azt a tágabb fogalmat, amelynek része a definiálandó fogalom, majd megadjuk a csak őrá jellemző specifikumokat. Például az alma olyan gyümölcs, amely... A rendszer meghatározásakor azt a módszert követjük, hogy tulajdonságokkal jellemezzük. Ha belegondolunk, hogy a rendszer szót hányféle különböző dologra használjuk (pl. politikai rendszer, Naprendszer, idegrendszer, adórendszer, koordináta-rendszer stb.), akkor ez a közelítés érthetőbb lesz. Ezek a tulajdonságok az alábbiak. 1. Komponensekből áll. 2. A komponensek között meghatározott összefüggések, kapcsolatok vannak. 3. Működik. 4. Működésének célja, rendeltetése van. (Amennyiben mégis ragaszkodunk a szokásos formához, akkor mondhatjuk, hogy a rendszer egy olyan dolog, amit a fenti négy tulajdonság jellemez.) A rendszerszervezés tehát a fentiekből indul ki és fogalomkörét, gondolkodásmódját, eszköztárát is ennek tükrében alakítja ki. Mielőtt a két definíció tartalmát részleteznénk, tisztázni kell a kapcsolatát más fogalmakkal, diszciplínákkal. A rendszerszervezés olyan gyakorlati folyamat illetve gyakorlati folyamatok összessége, amely új rendszerek létrehozására vagy meglévők átalakítására irányul. A rendszerszervezés gyakorlatában alkalmazható elveket, módszereket a szervezéselmélet vizsgálja. Ilyen szempontból e két terület nem választható el mereven, mert az ahhoz hasonlítana, mintha pl. a másodfokú egyenlet megoldóképletét, illetve egy másodfokú egyenlet tényleges megoldását két különböző diszciplínának tekintenénk. A továbbiakban a rendszerszervezés és a szervezéselmélet fogalmakat a fentiek szerint használjuk. Szervezni sokféleképp lehet. Az eredményes rendszerszervezést azonban a tapasztalatok szerint az elemző gondolkodás és a tervszerűség jellemzi. A rendszerszemlélet az a gondolkodásmód, szemlélet, amely a szervezéselmélet elveit, módszereit követi az elemzésben és a tervezésben.
6 - 6 - Ugyanakkor a rendszerszervezés és a szervezéselmélet - bár vannak közös gyökereik - nem keverendő össze a rendszerelmélettel, a vezetéselmélettel, az információelmélettel stb. Vizsgáljuk meg a rendszerek négy alaptulajdonságának tartalmát. Komponensekből áll - ez természetes, bár mint később látni fogjuk, a lényeges komponensek felismerése és feltárása nem mindig egyszerű feladat. A komponensek között meghatározott összefüggések, kapcsolatok vannak. Itt a kiemelés a meghatározott, mert egy rendszer igazából ettől az, ami. Gondoljunk csak egy útkereszteződésben álló jelzőlámpákra (mint komponensekre). Ha itt nincs meg a meghatározott kapcsolat az egyes lámpák nyitása között, akkor az nem jelzőlámpa-rendszer, hanem karambolgyár. A működik idézőjelben szerepel, mert nem mindig jelent kifejezetten aktivitást - gondoljunk csak a Naprendszerre vagy a koordináta-rendszerre. Emellett arra is utal, hogy egy rendszer vagy működik, vagy nem működik. Ugyanakkor a rendszerszervezés elsősorban a valóban működő rendszereket részesíti előnyben - ahogyan ezt a szervezés fogalma is tükrözi. A Naprendszer és a koordináta-rendszer esetében nincs mit szervezni. A működési cél kiemelése arra utal, hogy a rendszerszervezés elsősorban abból a szempontból vizsgálja a rendszereket, hogy mi a rendeltetésük és azt hogyan látják el. A szervezés meghatározásában is fontos minden részlet. A szervezés során erőforrások felhasználása történik. A két legfontosabb erőforrás az idő és a pénz. Bertalanffy megfogalmazása szerint: minden eltelt perc és minden elköltött cent olyan, hogy az már másra nem fordítható. Harmadikként megemlíthetnénk az emberi erőforrásokat, de ezzel a területtel egy másik tárgy foglalkozik. Az erőforrások - részben vagy egészben - eleve rendelkezésre állnak, vagy folyamatosan szerezhetők meg. A definícióban az és/vagy ezért szerepel. Az optimális jelző arra utal, hogy a szervezés arra törekszik, hogy a célt a legkisebb ráfordítások árán valósítsa meg, illetve megfordítva, az erőforrásokból a maximumot hozza ki. A cél elérése érdekében talán nem kíván részletesebb magyarázatot, hiszen érthető, hogy nem unalmunkban szervezgetünk, hanem a szervezéssel valamilyen célt akarunk elérni, megvalósítani. Már az eddigiek alapján levonhatunk néhány következtetést, amelyeken érdemes elgondolkodni. A szervezés mindig előre néz. Nem azzal foglalkozik, hogy mi lett volna, ha..., hanem azzal, hogy most itt vagyunk, ezek a célok, a lehetőségek és a korlátok, tehát mit, mikor, hogyan tovább. A szervezés szoros kapcsolatban van néhány később vizsgálandó fogalommal, pl. tervezés, döntés stb.
7 - 7 - A szervezés során minden vérre megy, mert az egyszer felhasznált erőforrásokat másra már nem fordíthatjuk. Az optimális fogalma alatt a gyakorlatban nem az "ideálist" kell értenünk, hanem a sok rossz közül a legkevésbé rosszat. Rendszerek vesznek körül, amelyekkel valamit kezdeni kell. Általánosságban nem sokat tudunk mondani, így fel kell ismerni azokat a specifikumokat, amelyekkel megragadható a lényeg és eligazodhatunk. Így fontos lesz a rendszerek tipizálása, a szerkezetük elemzése stb. 1.2 Modellezés, specifikáció, szerkezetelemzés A rendszerszervezés tehát új rendszerek létrehozására vagy meglévők átalakítására irányul. Mindkét esetben fontos, hogy át tudjuk tekinteni a meglévő, illetve a kialakítandó rendszert. A valóságos rendszerek (szakmai szóhasználattal: valós rendszerek) áttekintését a modellezés segíti. A modell olyan gondolati konstrukció, amely egy valós rendszer egyszerűsített képét adja valamilyen szemszögből, a lényeges szempontok kiemelésével, a kevésbé lényegesek elhanyagolásával. A modell tehát egyszerűbb, kerekebb, mint a valós rendszer, de az adott vizsgálati szempontból használható (jól használható) konstrukció. A specifikáció olyan írásbeli rögzítése egy modellnek, amely valamely szabvány vagy konvenció szerint történik. A specifikáció tehát a gondolati modell kommunikatív rögzítése, amely már nem csak a modellt megalkotó, hanem más (a leírási módot olvasni és értelmezni tudó) személy számára is követhető. A modell és a specifikáció tehát szoros kapcsolatban vannak, de eltérésük kiemelése is fontos. A modellből akkor lesz specifikáció, ha a modellező - akár későbbi önmaga, akár mások számára - valamilyen értelmezhető és elérhető formában (pl. rendszertervként) rögzíti. A modellezés és a specifikáció készítés folyamata során az elemzés és a konstrukció párhuzamos jelenléte dominál. Elemezzük a meglévő vagy tervezett rendszert és konstruáljuk a modellt. Megfordítva is igaz, miközben konstruáljuk a rendszermodellt, folyamatosan elemezzük helyességét, megfelelőségét. A modellezés fontos komponense a szerkezetelemzés. A szerkezetelemzés olyan specifikációs folyamat, amelynek az a célja, hogy a rendszert alkotó komponenseket (alrendszereket) és a köztük lévő kapcsolatokat a működés tükrében feltárjuk. A szerkezetelemzés alapvetően kétféle módon történhet. A korábban megismert deduktív és induktív gondolkodáshoz hasonlóan történhet top-down (felülről lefelé) vagy bottom-up (lentről felfelé) szemléletben.
8 - 8 - A rendszerszervezés a top-down szerkezetelemzést részesíti előnyben. Ezen belül a hierarchikus dekompozíció (HDk) egy fontos elv, amely több modellezési módszerben (pl. Ross, Jackson) érvényesül. A HDk során a komponensek és kapcsolataik feltárása több szinten történik. Először a legnagyobb, legfontosabb alkotórészeket (alrendszereket) és ezek kapcsolatát tárjuk fel, majd - ugyanazzal az eljárással - a következő hierarchikus szinten tovább bontjuk az eggyel alacsonyabb szintű rendszereket. Ezt az eljárást addig folytatjuk, amíg az eleminek tekinthető komponensekig eljutunk. A HDk abban segít, hogy ne vesszünk el a részletekben, mert így a nagyon sok elemi komponensből álló rendszereket is áttekinthetjük, s a rendszer bonyolultsága nem a kapcsolatok kuszaságában, hanem a hierarchikus szintek számában jelenik meg (Jackson, 1975). A HDk elve - mint látni fogjuk - a modellezési módszertől függően alkalmas lehet aktivitások specifikálására, de passzív elemek (tárgyak) szerkezetének elemzésére is.
9 - 9-2 SZERKEZETELEMZÉSI MÓDSZEREK Az 1970-es évek elején több kutató, illetve projekt kísérletezett azzal, hogy a hierarchikus dekompozíció elvét követő szabványt, konvenciót dolgozzon ki. Az inspiráció Dijkstra - holland származású, de az Egyesült Államokban alkotó - fizikustól származott, aki a strukturált (structured) jelzőnek új jelentést adott, tömören annyit, hogy ezt a jelzőt csak a jó szerkezetű, jól strukturált (well structured) rendszerek érdemlik meg. Dijkstra és szellemi társai (pl. Dahl és Hoare) elsősorban a számítógépes programok szerkezetével, struktúrájával foglalkoztak, de felkeltették a figyelmet a rendszerszemléletű gondolkodásra más valós rendszerek modellezésében és specifikálásában is. Ebben a részben D.T. Ross és M. Jackson modellezési módszerével foglalkozunk részletesebben, de említést érdemelne még az időben párhuzamosan futó SADT (Structured Analysing and Design Technic) projekt és D. Thiechroew - W.Ratay munkássága (PSL/PSA) is. 2.1 Ross modellezési módszere A modellezés elvei D.T. Ross azt a célt fogalmazta meg, hogy a rendszerek leírásához, specifikálásához olyam módszert és nyelvet dolgozzon ki, amely a házak alaprajzához, a közműtérképekhez (blue prints) hasonlóan teljesen egyértelmű specifikációt nyújt a tervező, az építtető és a kivitelező mesterek számára. Céljait csak részben érte el, de vizsgálatai, kutatásai nagymértékben elősegítették, hogy a szervezéselmélet önálló diszciplína legyen. Ross abból indult ki, hogy szervezési szempontból a négy tulajdonság közül a működési cél a legfontosabb, mert amennyiben a rendszer működése aktivitásként megfogalmazható, úgy fő jellemzője abban keresendő, hogy miből mit állít elő. A főinput és a főoutput - illetve a köztük lévő konverzió - jelzi a rendszer működési célját, tehát a rendszer azért van, hogy a főoutputot előállítsa a főinputból.
10 A téglalap, mint a rendszer belseje adott szinten fekete doboz. A dekomponálás célja az, hogy a belvilágát feltárjuk. A memória rész arra utal, hogy egyes rendszereknél nem azonnal lesz output az inputból, hanem tárolás, raktározás is történhet, s ennek tartalma folyamatosan épül be a főoutputba. A főinput és a főoutput meghatározásában már megjelenhet az elemzési szempont, az aspektus. Például egy iskola - az iskola szempontjából - tekinthető úgy, hogy a főoutput a képzett hallgató, a főinput a tanulni vágyó hallgató. Ugyanakkor a hallgató szülei szempontjából jelentheti azt, hogy a főoutput a diploma, a főinput a pénz. Mindkét modell indokolható, de ez természetesen azt is jelenti, hogy a téglalap belsejében más komponensek és kapcsolatok lesznek. Másik példaként egy benzinkút az autósok szemszögéből olyan rendszer, amely üzemanyaggá (főoutput) alakítja a pénzét (főinput), a kút tulajdonosa szemszögéből viszont ez a rendszer pénzzé (főoutput) alakítja az üzemanyagot (főinput) Ross dekomponálási módszere A dekomponálás során az 1. és a 2. tulajdonság kerül előtérbe. A téglalap belsejében fel kell tárni az elsődleges komponenseket (amelyek alrendszerek lesznek, tehát ugyanúgy jelöljük, mint a rendszert) és a köztük lévő kapcsolatokat. Az alrendszerek között áramlási és/vagy vezérlési kapcsolatok lehetnek; az előbbi azt jelenti, hogy valami anyag-szerűség áramlik az egyik alrendszerből a másikba, az utóbbi esetben az egyik alrendszer csak vezérli egy másik alrendszer működését. A kapcsolatokat nyilakkal jelöljük, ezen belül az áramlásaikat folyamatos nyíllal, a vezérlési kapcsolatokat szőrös nyíllal. Lehetnek még szaggatott nyilak is, amelyek mellékinputot illetve mellékoutputot jelölnek (lásd később). Az alrendszerek téglalapjainak bal oldala az input oldal (itt mindig csak végződhet nyíl), a jobb oldal az output oldal (innen csak indulhat nyíl). A vezérlési kapcsolatok nyila csak jobb oldalról indulhat, de végződhet a téglalap tetején is. Az áramlás folyamatos, ami azt is jelenti, hogy a rendszer főinputja főinputja lesz valamelyik alrendszernek is, a rendszer főoutputja főoutputja lesz valamelyik alrendszernek is. Ross modellezési módszerének az az előnye (és egyben hátránya is), hogy nagyon nagy a leíró ereje. Minden kapcsolatot nagyon megfontoltan kell kezelnünk, mert nagy jelentősége lehet a rendszer működése, jellemzése szempontjából. Ross dekomponálási módszere hierarchikus, több, egymás alá-fölérendelt szinten történik. Ross ajánlása szerint egy dekomponálási lépésben maximum hat alrendszert vegyünk figyelembe - azaz úgy határozzuk meg az alrendszerek méretét, hatáskörét, hogy a legfontosabb komponensek maximum hatan legyenek. Tapasztalatai alapján ez az a határ, ahol a komponensek közötti kapcsolatokat egy átlagos gondolkodási szintű ember követni
11 tudja. Így az egyszerűbb rendszereket kevesebb, a bonyolultabbakat több hierarchikus szinten (lépésben) tudjuk dekomponálni. A mellékinputok és mellékoutputok arra utalnak, hogy egy rendszernek nem csak a főinputja lehet inputja, a főoutputja az outputja, hanem lehetnem mások is, amelyek a rendszer működéséhez fontosak, illetve a rendszer működése során keletkeznek, de nem ezek előállítása a rendszer rendeltetése. Ezekre ugyanaz vonatkozik, mint a főinputra illetve a főoutputra, de szaggatott nyilakkal jelöljük. Például az iskolába nem csak a hallgató megy be inputként, hanem oktató, könyv, villanyáram stb. is. Hasonlóképp egy fodrászatnak nem csak a frizura az outputja, hanem a vásárlói számla, a szennyvíz stb. is. Az alrendszerek közötti kapcsolatokban előfordulhatnak további lehetőségek is. Lehetséges, hogy egy áramlási kapcsolat elágazik, azaz ugyanaz lesz két különböző alrendszer inputja. Például egy vasútállomáson az ügyfél, mint főinput egyaránt lehet főinputja az információ illetve a menetjegy árusítás alrendszereknek. Hasonlóképp lehetséges, hogy két áramlási kapcsolat egyesül, azaz két alrendszer outputja lesz egy harmadik alrendszer főinputja (mivel főinput csak egy lehet). Például egy langyos vizet előállító alrendszer főinputjaként egyesül a meleg és a hideg vizet előállító alrendszerek főoutputja. Az is lehetséges, hogy egy nyíl az indulás és az érkezés között módosul, például a rendszer egyik mellékinputja főinputja lesz az egyik alrendszernek. Ilyenkor a vonalat egy darabig szaggatottan, majd folyamatosan húzzuk.
12 Egy termelővállalat első szintű dekomponálását az alábbi ábrán láthatjuk. Ahol: aa: alapanyag Bev.: bevételezés AR: alapanyag raktározás Term.: a szűkebb értelembe vett gyártás, termelés KR: késztermék raktározás Ért: értékesítés Megrend.: megrendelés Levonhatjuk az alábbi következtetéseket. Ezen a szinten még nem jelennek meg teljesen a termék specifikumai. A specifikált modell alapján ez a cég éppúgy gyárthat csokoládét, mint sámlit. Ugyanakkor már megállapítható, hogy a cég nem gyorsan romló alapanyagok feldolgozásával foglalkozik (van alapanyag raktározás) illetve nem azonnal értékesítendő termékeket állít elő (van késztermék raktározás).
13 A hierarchikus dekompozíciónak megfelelően bármely alrendszer tovább dekomponálható. Az alábbi ábra a Bevételezés alrendszer részletezését mutatja. 2.2 Jackson modellezési módszere M. Jackson elsősorban a szekvenciális rendszereket vizsgálta. Amennyiben egyetlen végrehajtó van, akkor az aktivitások, cselekvések ellátásához nagyon fontos az időbeli elrendezésük, megszervezésük. Ugyanakkor azt is észrevette, hogy modellezési módszere alkalmas arra is, hogy az önmagukban nem szekvenciális rendszerekhez viszonylag jó szekvenciális modellt adjunk meg. Ezeket a rendszereket szekvencializálható rendszereknek nevezzük. Jackson modellezését is a hierarchikus dekompozíció jellemzi, továbbá itt is fontos, hogy milyen aspektusból elemezzük a rendszert. Jackson gondolkodási egysége a struktúra, amely egy olyan szerkezeti egység, amely megadja, hogy egy magasabb szintű dolog hogyan bomlik tovább komponensekre ( valami : részletesebben azt jelenti, hogy...). A struktúra lehet elemi (egyszerű) vagy összetett. Az elemi struktúrák azok, amelyeket nem bontunk tovább. Az összetett struktúra lehet: szekvencia, szelekció vagy iteráció. Az összetett struktúrák komponenseit Jackson alapján rész -nek nevezzük és egy összetett stuktúrán belül a részek között egyféle (homogén) kapcsolat lehet, amit a struktúra típusa határoz meg. Jackson ezeket az alábbiak szerint definiálta. A szekvencia olyan összetett struktúra, amelynek több része van, mindegyik pontosan egyszer fordul elő és a sorrendjük lényeges.
14 A szelekció olyan összetett struktúra, amelynek több része van, amelyek közül pontosan egy fordul elő. Az iteráció olyan összetett struktúra, amelynek egy része van, amely nullaszor vagy többször (akárhányszor, nem jellemző, hogy hányszor) fordul elő. Jackson modellezésének megismeréséhez a fenti előrebocsátások elegendőek. Maga a Jackson-módszer természetesen ennél sokkal több, de mi csak a modellezési, specifikációs elvekkel foglalkozunk. A jelölések Jackson alapján az alábbiak. Értelmezése: egy Fogalmazás részletesebben azt jelenti, hogy bevezetésből, tárgyalásból és befejezésből áll (ebben a sorrendben).
15 Értelmezése: Egy papírlap lehet sima vagy vonalas vagy egyéb (négyzetrácsos, franciakockás stb.), de mindhárom (vagy a három közül kettő) egyszerre nem. A szelekció tehát egy igazi alternatíva - a lehetőségek közül pontosan az egyik (egy mindenképp, de egyszerre több nem). Értelmezése: egy ruhatár lehet akár üres is, lehetnek benne ruhadarabok, de nem attól ruhatár, hogy 9, 13 vagy 84 ruhadarabot tartalmaz. A háromféle összetett struktúra segítségével a szekvenciális rendszerek pontosan, a szekvencializálható rendszerek jó közelítéssel leírhatók.
16 Kicsit összetettebb példaként tekintsük az alábbit. Jackson modellezési módszerének is nagy a leíróereje, Ross-hoz hasonlóan itt is minden jelnek fontos szerepe - bár más jelentése - van. A Jackson modellezésnek van egy linearizált (szöveg-szerű) specifikálása is. Erre csak egy rövid példát mutatunk. tehervonat seq mozdony; kocsik iter kocsi select hagyományos; kocsi or folyadékszállító; kocsi or egyéb; kocsi end kocsik end tehervonat end A Ross és a Jackson modellezésre egyaránt jellemző, hogy a komponensek hasonló tulajdonságai magasabb szinten, az eltérések, specifikumok alacsonyabb szinten jelennek meg. Megfordítva: minél egyedibb jellemzői vannak a vizsgált rendszernek, annál magasabb szinten tapasztalunk eltérést, más, hasonló rendszerekhez viszonyítva. Például, ha a mozdony nem húzza, hanem tolja a szerelvényt, vagy mindkét végén van mozdony stb. Mindkettő olyan, hogy nem kell szöveges kiegészítő megjegyzéseket fűzni hozzá (ami esetleg így, úgy, amúgy olvasható, értelmezhető). Aki ismeri a specifikációs módszert, ugyanazt a szerkezetet olvassa ki belőle. Ha szöveges kiegészítést kellene hozzáfűzni, akkor érdemes átgondolni, hogy tényleg jó-e a specifikációnk. Mindkettő olyan, hogy egy - vagy néhány - a/4-es firkalapon fel tudjuk skiccelni a modell specifikációját. A gondolkodási idő sokkal több, mint a lerajzolás. Ha elsőre nem sikerül megragadni a lényeget, nem sajnáljuk kidobni a lapot és újat kezdeni.
17 Warnier modellezési módszere J.D. Warnier modellezési módszere azért lehet érdekes számunkra, mert Jacksonnal gyakorlatilag egy időben jutott hasonló következtetésekre és a kidolgozott módszere is sokban emlékeztet Jacksonéra. Fontosabb eltérések az alábbiak. Warnier nem adott egzakt definíciót a struktúrákra, de ugyanazokat használta és nem függőlegesen, hanem vízszintesen ábrázolja a dekomponálást. Például: fogalmazás bevezetés tárgyalás befejezés A szelekció nála nem feltétlenül igazi alternatíva, csak opció. Például: tányér porcelán minta (o) Tehát a tányéron lehet, hogy van minta, lehet, hogy nincs. Az iteráció használata ugyanaz, de nem *-gal, hanem (n) -el jelöli. Warnier-nél tehát lehetnek vegyes, Jackson által szabálytalannak tartott, inhomogén struktúrák is. Warnier a módszerét LCP-nek nevezte (Logical Construction of Programs) és a módszerét franciául publikálta. Munkássága talán el is tűnt volna a köztudatból, de a Kansas-ban dolgozó K.T. Orr felfigyelt a módszerre, majd továbbfejlesztve LCS-nek (Logical Construction of Systems) nevezte át.
18 PEREMFELTÉTELEK, SZERVEZÉS ÉS TECHNIKA KAPCSOLATA A peremfeltételek - az adott helyzetben elérhető - lehetőségek határait jelentik. A szervezés fogalmi meghatározása alapján ebből az alábbi fontos következtetéseket vonhatjuk le. A peremfeltételek az erőforrások (illetve azok felhasználhatóságának) ellentéteként tekinthetők. Erőforrásainkkal - optimális felhasználásuk esetén - a peremfeltételekig tudunk eljutni. A szervező - mint szubjektív lény - nem biztos, hogy pontosan látja a peremfeltételeket, illetve inkább az a jellemző, hogy nem látja pontosan a peremfeltételeket, legfeljebb utólag. Amennyiben a peremfeltételeket szűkebbnek látjuk, mint amilyenek ténylegesen (és így szervezünk), akkor az erőforrások optimális felhasználása nem teljesül. A cél elérjük, de többet is ki lehetetett volna hozni a témából. Amennyiben a peremfeltételeket tágabbnak látjuk, mint amilyenek ténylegesen (és így szervezünk), akkor könnyen előfordulhat, hogy a peremfeltételek falaiba ütközünk és a szervezési cél nem valósul meg. A szervezés alapvető erőforrásaiként az időt és a pénzt szokás kiemelni. Általában érvényes az is, hogy a kettő között van egyfajta átválthatóság. Minél kevesebb az idő, annál több pénzbe kerül ugyanannak a feladatnak a megoldása és megfordítva. Például, ha tömegközlekedési eszközzel nem érnénk el a vonatot, akkor taxit hívunk, akkor az állomásra eljutáshoz kevesebb időre, de több pénzre van szükség. Ha több időnk van például egy háztartási gép megvásárlására, akkor több üzletben, több gyártmányt is megnézhetünk, kivárhatunk egy engedményes akciót stb., hogy adott minőség mellett a legolcsóbb megoldást megtaláljuk. A rendelkezésre álló technika, technikai ellátottság is lehet a pénz egyik komponense. A különböző technikai bázisokra építve másként szervezünk. Néhány példa a technika és a szervezés kapcsolatára: kódexmásolás és könyvkiadás, lovas futár és mobiltelefon, írógép és szövegszerkesztő. A fejlettebb technika alkalmazásával, felhasználásával általában időt takaríthatunk meg, viszont több pénzbe kerül. Ugyanakkor nem szabad a technika bűvöletébe esni, ami gyakori, ha megjelenik egy új technikai eszköz. Például egy új mobiltelefon-tulajdonos félórás beszélgetést folytat a kétpercnyire lakó barátjával, a munkahelyen a szomszédos szobában dolgozó munkatársnak telefonálunk stb.
19 A számítógépes információs rendszerek szerkezete A számítógépes információs rendszerek komponenseit alapvetően két körbe sorolhatjuk. Vannak passzív elemek, amelyeket az adatrendszerek, adatstruktúrák, fájlok, adatbázisok alkotják. Vannak aktív elemek, ezek a programok, illetve ezek részei, a processzusok. A használatukhoz természetesen technikai eszközök és emberi erőforrások is szükségesek. A korai számítógépes információs rendszerek kusza szerkezetűek, vagy másként fogalmazva szerkezet nélküliek voltak. A feldolgozások úgy történtek, hogy amikor a valós rendszerben összegyűlt egy csomag feldolgozandó alapadat, akkor ezek bekerültek a számítóközpontba, ott lefuttattak egy vagy több programot, majd a kapott (kinyomtatott) outputok visszajutottak a valós rendszer munkaszervezetébe. Így a valós rendszer állapotát az információs rendszer csak időben késve - sokszor elég jelentős késéssel követte. Például gyakoriak voltak az úgynevezett havi futtatások, amikor egy hónap változási adatait egyben, a hónap végén dolgozták fel. Bizonyos alkalmazásoknál ez még elegendő pontosság lehet (például egy könyvtár új beszerzéseinek felvétele a könyvtári állományba, negyedéves, éves adóbevallások feldolgozása stb.), más alkalmazások számítógépesítése szóba sem jött. Az interaktíve is használható számítástechnikai eszközök (terminálok) megjelenésével lehetővé vált egy nagy potenciális terület, az úgynevezett helyfoglaló rendszerek számítógépesítése is. Egy ilyen alkalmazás eredményessége megköveteli: az azonnali, aktuális lekérdezés, a változások (lefoglalás, visszamondás) azonnali átvezetésének lehetőségét. A helyfoglaló rendszerek alakították ki azt a struktúrát, amely hosszú ideig jellemezte a számítógépes információs rendszereket. Volt egy központi adatbázis, ahol az aktuális adatok tárolása történt, továbbá voltak a közeli, távoli munkahelyek, ahonnan a processzusok végrehajthatók, illetve végrehajtásuk kezdeményezhető. A processzusok egy része (input processzusok) nem változtatja meg az adatbázis tartalmát, csak lekérdezheti (az egészet vagy annak egy részét - jogosultság szerint). A processzusok másik csoportja (update processzusok) megváltoztathatják az adatbázis tartalmát (az egészet vagy annak egy részét - jogosultság szerint). Például, ha egy hirdető adatbázisra gondolunk, akkor indokolt, hogy minden érdeklődő minden hirdetést lekérdezhessen. Emellett lehetséges, hogy saját maga is feltehet új hirdetést,
20 de a többiekét semmiképp nem írhatja át, nem törölheti ki. A rendszergazdának viszont minden jogosítvánnyal kell rendelkeznie (pl. eltévesztett hirdetés kijavítása, a már nem aktuálisak törlése stb.). A fentiekben vázolt szerkezetű információs rendszereket adatbázis-alapú vagy online vagy interaktív rendszereknek nevezték. Valójában mindhárom ugyanazt takarja, az adatbázis-alapú az adatkezelés, az adatstruktúra oldaláról közelít, az online arra utal, hogy a munkahelyeknek közvetlen, vonali kapcsolatban kell lennie a központtal, az interaktív pedig arra, hogy a mindenkori változások átvezetése azonnal megtörténik. Valójában az Internet alapú információs rendszerek is ezt a koncepciót követik azzal az eltéréssel, hogy itt nem egyetlen, központi adatbázis van, hanem az Interneten elérhető adatbázisok a világ minden táján elszórva helyezkednek el. Így minden adatbázisnak van saját rendszergazdája, ugyanannak a felhasználónak a különböző adatbázisokban eltérő lehet a user-neve, jelszava, jogosultsága stb. Ennek sematikus ábrája az alábbi.
21 PÁRHUZAMOS RENDSZEREK A szekvenciális rendszerekkel szemben a párhuzamos rendszereket az jellemzi, hogy itt több végrehajtó van, akik/amelyek időben átlapoltan végzik a tevékenységeket. Szervezési szempontból itt a végrehajtók tevékenységének koordinálása, időbeni áttekintése a lényeges. A párhuzamos rendszerek általában bonyolultabbak, mint a szekvenciális rendszerek, szervezésük is nehezebb, a rendszerszervezés alapjai is kevesebb eligazítást tudnak nyújtani. A párhuzamos rendszereknél ezért általában sokkal több az ad hoc megoldás, mint a specifikált szervezés. Példaként tekinthető párhuzamos rendszerre egy családi ebéd kollektív elkészítése (amelyben több családtag kiveszi a részét). Modell itt is van, de általában nincs specifikáció. A párhuzamos rendszereknél alkalmazott specifikációs módszerek közül három egyszerűvel foglalkozunk. A legegyszerűbb, legáltalánosabb használt a vonalas ütemterv (vüt), amelynek vízszintes tengelyén az idő, a függőleges tengelyén a tevékenységek szerepelnek. Az egyes tevékenységek időszakát, időtartamát a megfelelő magasságban lévő vízszintes szakaszok jelölik. A vonalas ütemterv a tervezési fázisban készül, de a kivitelezés során is folyamatosan követhető, hogy melyik tevékenységet mikor kell indítani, adott időpontban mely tevékenységeknek kell folynia, melyiket mikorra kell befejezni. A backtracking (visszaszámlálás) általában a kivitelezés fázisában készül. Az alapgondolat az, hogy vannak adott erőforrások - határidő, pénzügyi keret (E) amelyekből el kell készülnie a feladatnak, részfeladatnak (F). A megvalósítás bármely pontján felmérhetjük a készültségi állapotot (F t ) és az erőforrások eddigi felhasználásának (elfogyasztásának) mértékét (E t ), illetve arányát a teljes feladatra szánthoz képest. Ha E t / E > F t / F, akkor rosszul állunk a feladattal (arányosan több erőforrást használtunk fel, mint amennyit a feladatból teljesítettünk), tehát pótlólagos erőforrásokra van szükségünk, vagy a még meglévőket hatékonyabban kell felhasználni, mint eddig. Legrosszabb esetben csökkenteni kell a kitűzött célt. Ha E t / E < F t / F, akkor jól állunk a feladattal (arányosan kevesebb erőforrást használtunk fel, mint amennyit a feladatból teljesítettünk), tehát van tartalékunk a későbbiekre, esetleg növelni lehet a kitűzött célt. Egyszerű példaként, ha egy vizsga előtt négy napot szántunk a 60 tétel megtanulására és két nap alatt megtanultunk 50-et, továbbá a hátra lévő 10 sem látszik lényegesen nehezebbnek a többinél, akkor van tartalék időnk, elmehetünk például strandra, meccsre vagy több időt szánhatunk ismétlésre. Ha két nap után még csak 8 tételen rágtuk át magunkat, akkor intenzifikálni kell a tanulást, vagy el kell halasztani a vizsgát. A párhuzamos folyamatok elemzésének és tervezésének jó módszere a hálótervezés. Ennek az a lényege, hogy meghatározzuk a résztevékenységeket, ezek egymástól függő és független rendszerét illetve a szükséges végrehajtási időket. Így a résztevékenységeket hálóba rendezhetjük.
Méréselmélet MI BSc 1
Mérés és s modellezés 2008.02.15. 1 Méréselmélet - bevezetés a mérnöki problémamegoldás menete 1. A probléma kitűzése 2. A hipotézis felállítása 3. Kísérlettervezés 4. Megfigyelések elvégzése 5. Adatok
RészletesebbenAdatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók:
Adatbázis Rendszerek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika 6.1. Egyed relációs modell lényegi jellemzői 6.2. Egyed relációs ábrázolás 6.3. Az egyedtípus 6.4. A
RészletesebbenVÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak
Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik
RészletesebbenProgramozási technológia
Programozási technológia Dinamikus modell Tevékenységdiagram, Együttműködési diagram, Felhasználói esetek diagramja Dr. Szendrei Rudolf ELTE Informatikai Kar 2018. Tevékenység diagram A tevékenység (vagy
RészletesebbenPélda. Job shop ütemezés
Példa Job shop ütemezés Egy üzemben négy gép működik, és ezeken 3 feladatot kell elvégezni. Az egyes feladatok sorra a következő gépeken haladnak végig (F jelöli a feladatokat, G a gépeket): Az ütemezési
RészletesebbenAdatbázismodellek. 1. ábra Hierarchikus modell
Eddig az adatbázisokkal általános szempontból foglalkoztunk: mire valók, milyen elemekből épülnek fel. Ennek során tisztáztuk, hogy létezik az adatbázis fogalmi modellje (adatbázisterv), amely az egyedek,
RészletesebbenGráfelméleti modell alkalmazása épít ipari kivitelezés ütemezésére
Tamaga István Gráfelméleti modell alkalmazása épít ipari kivitelezés ütemezésére modell Készítsük el egy épít ipari kivitelezés gráfelméleti modelljét! Ekkor a kivitelezést megfeleltetjük egy gráfnak,
RészletesebbenAntreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése
Antreter Ferenc Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Doktori értekezés Témavezetők: Dr. Várlaki Péter egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Logisztikai
Részletesebben1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI
1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI 1.1 MIT JELENT ÉS MIÉRT FONTOS A KOCKÁZATMENEDZSMEN T? A Project Management Institute (PMI) definíciója szerint a projekt egy ideiglenes
RészletesebbenÉrtékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)
Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok
RészletesebbenEGÉSZSÉGÜGYI DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTŐ
EGÉSZSÉGÜGYI DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTŐ MODELLEZÉS Brodszky Valentin, Jelics-Popa Nóra, Péntek Márta BCE Közszolgálati Tanszék A tananyag a TÁMOP-4.1.2/A/2-10/1-2010-0003 "Képzés- és tartalomfejlesztés a Budapesti
RészletesebbenVezetői információs rendszerek
Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer
Részletesebben1. tétel. 1. Egy derékszögű háromszög egyik szöge 50, a szög melletti befogója 7 cm. Mekkora a háromszög átfogója? (4 pont)
1. tétel 1. Egy derékszögű háromszög egyik szöge 50, a szög melletti befogója cm. Mekkora a háromszög átfogója? (4 pont). Adott az ábrán két vektor. Rajzolja meg a b, a b és az a b vektorokat! (6 pont)
RészletesebbenMérés és modellezés 1
Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni kell
RészletesebbenA projekt idő-, erőforrás és költségterve 1. rész
A projekt idő-, erőforrás és költségterve 1. rész A TERVEZÉS FOLYAMATA a projekttevékenységek meghatározása a tevékenységek közötti logikai függőségi kapcsolatok meghatározása erőforrás-allokáció és a
RészletesebbenRendszer szekvencia diagram
Rendszer szekvencia diagram Célkitűzések A rendszer események azonosítása. Rendszer szekvencia diagram készítése az eseményekre. 2 1.Iteráció Az első igazi fejlesztési iteráció. A projekt kezdeti szakaszában
Részletesebben1 Rendszer alapok. 1.1 Alapfogalmak
ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAM ATOK MENEDZSMENTJE II. RENDSZEREK ÉS FOLYAMATOK TARTALOMJEGYZÉK 1 Rendszer alapok 1.1 Alapfogalmak 1.2 A rendszerek csoportosítása 1.3 Rendszerek működése 1.4 Rendszerek leírása, modellezése,
RészletesebbenHogyan fogalmazzuk meg egyszerűen, egyértelműen a programozóknak, hogy milyen lekérdezésre, kimutatásra, jelentésre van szükségünk?
Hogyan fogalmazzuk meg egyszerűen, egyértelműen a programozóknak, hogy milyen lekérdezésre, kimutatásra, jelentésre van szükségünk? Nem szükséges informatikusnak lennünk, vagy mélységében átlátnunk az
RészletesebbenDinamikus programozás - Szerelőszalag ütemezése
Dinamikus programozás - Szerelőszalag ütemezése A dinamikus programozás minden egyes részfeladatot és annak minden részfeladatát pontosan egyszer oldja meg, az eredményt egy táblázatban tárolja, és ezáltal
RészletesebbenMérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1
Mérés és modellezés 2008.02.04. 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni
RészletesebbenÜzemszervezés A BMEKOKUA180
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésmérnöki Szak Üzemszervezés A BMEKOKUA180 Projekt tervezés Dr. Juhász János egyetemi docens Projekt tervezés
Részletesebben30. ERŐSEN ÜSSZEFÜGGŐ KOMPONENSEK
30. ERŐSEN ÜSSZEFÜGGŐ KOMPONENSEK A gráfos alkalmazások között is találkozunk olyan problémákkal, amelyeket megoldását a részekre bontott gráfon határozzuk meg, majd ezeket alkalmas módon teljes megoldássá
RészletesebbenÜzemszervezés. Projekt tervezés. Dr. Juhász János
Üzemszervezés Projekt tervezés Dr. Juhász János Projekt tervezés - Definíció Egy komplex tevékenység feladatainak, meghatározott célok elérése érdekében, előre megtervezett módon, az erőforrások sajátosságainak
RészletesebbenDr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR
Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Budapest, 2009 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos (1.-4. és 6. fejezetek) Dr. Pucsek József (5. fejezet) Lektorálta: Dr. Bíró Tibor ISBN 978 963 638 291
RészletesebbenNavigáci. stervezés. Algoritmusok és alkalmazásaik. Osváth Róbert Sorbán Sámuel
Navigáci ció és s mozgástervez stervezés Algoritmusok és alkalmazásaik Osváth Róbert Sorbán Sámuel Feladat Adottak: pálya (C), játékos, játékos ismerethalmaza, kezdőpont, célpont. Pálya szerkezete: akadályokkal
Részletesebbenfile://c:\coeditor\data\local\course410\tmp.xml
1. oldal, összesen: 7 Tanulási célok: A lecke feldolgozása után Ön képes lesz: saját szavaival meghatározni a grafikus fordatervezés módszerét támogató körülményeket; saját szavaival meghatározni a grafikus
RészletesebbenFIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika középszint 1912 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2019. május 20. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint, jól
RészletesebbenA nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015
A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett
RészletesebbenGépi tanulás és Mintafelismerés
Gépi tanulás és Mintafelismerés jegyzet Csató Lehel Matematika-Informatika Tanszék BabesBolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 2007 Aug. 20 2 1. fejezet Bevezet A mesterséges intelligencia azon módszereit,
RészletesebbenDr. Mileff Péter
Dr. Mileff Péter 1 2 1 Szekvencia diagram Szekvencia diagram Feladata: objektumok egymás közti üzenetváltásainak ábrázolása egy időtengely mentén elhelyezve. Az objektumok életvonala egy felülről lefelé
RészletesebbenEgyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével. - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma
Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma Egy bútorgyár polcot, asztalt és szekrényt gyárt faforgácslapból. A kereskedelemben
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT ÓBUDAI EGYETEM. Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ
ÓBUDAI EGYETEM Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ SZAKDOLGOZAT OE-NIK Hallgató neve: Berencsi Gergő Zsolt 2010. Törzskönyvi száma: T 000123/FI38878/S-N Tartalomjegyzék Tartalmi
Részletesebben5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK
5. Témakör A méretpontosság technológiai biztosítása az építőiparban. Geodéziai terv. Minőségirányítási terv A témakör tanulmányozásához a Paksi Atomerőmű tervezési feladataiból adunk példákat. TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenJava programozási nyelv
Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei
RészletesebbenDöntéselőkészítés. I. előadás. Döntéselőkészítés. Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva. Informatika Tanszék A 602 szoba
I. előadás Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva Informatika Tanszék A 602 szoba Tárggyal kapcsolatos anyagok megtalálhatók: http://www.sze.hu/~egertne Konzultációs idő: (páros tan. hét) csütörtök 10-11 30
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR Katonai Műszaki Doktori Iskola Alapítva: 2002 évben Alapító: Prof. Solymosi József DSc. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Tibenszkyné Fórika Krisztina
RészletesebbenTájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről május-júniusi vizsgaidőszaktól. Szlovén nyelv
Tájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről 2017. május-júniusi vizsgaidőszaktól Szlovén nyelv A feladatlapon az alábbi figyelmeztetés és tájékoztatás jelenik meg: Ügyeljen a megadott szószámra!
RészletesebbenSzekvencia diagram. Szekvencia diagram Dr. Mileff Péter
Dr. Mileff Péter 1 2 Szekvencia diagram Feladata:objektumok egymás közti üzenetváltásainak ábrázolása egy időtengely mentén elhelyezve. Az objektumok életvonala egy felülről lefelé mutató időtengelyt képvisel.
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA 2020 IDEGENNYELVŰ ÜGYVITELI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
IDEGENNYELVŰ ÜGYVITELI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. MINTATÉTEL A) Határozza meg a gazdálkodás körébe tartozó fogalmakat: gazdálkodás, termelés és technológia, vállalati
RészletesebbenFolyamatminőség-menedzsment A megbízási kereszt
Folyamatminőség-menedzsment A megbízási kereszt A folyamatminőség-menedzsment - angol elnevezésben Process Quality Management, PQM - folyamat-orientált minőségmenedzsment forma. A PQM a munkafolyamatokat
RészletesebbenEgy újabb látószög - feladat
1 Egy újabb látószög - feladat A feladat Adott az O középpontú, R sugarú körön az α szöggel jellemzett P pont. Határozzuk meg, hogy mekkora ϑ szög alatt látszik a P pontból a vízszintes átmérő - egyenes
RészletesebbenSzoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor
Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor A szotverarchitektúra fogalma A szoftverarchitektúra nagyon fiatal diszciplína. A fogalma még nem teljesen kiforrott. Néhány definíció: A szoftverarchitektúra
RészletesebbenJavító és majdnem javító utak
Javító és majdnem javító utak deficites Hall-tétel alapján elméletileg meghatározhatjuk, hogy egy G = (, ; E) páros gráfban mekkora a legnagyobb párosítás mérete. Ehhez azonban első ránézésre az összes
Részletesebben22. GRÁFOK ÁBRÁZOLÁSA
22. GRÁFOK ÁBRÁZOLÁSA A megoldandó feladatok, problémák modellezése során sokszor gráfokat alkalmazunk. A gráf fogalmát a matematikából ismertnek vehetjük. A modellezés során a gráfok több változata is
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék 2016/17 2. félév 1-2. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens A tantárgy tematikája 1.
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék 06/7. félév 7. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Tartalom. A projektütemezés alapjai..
RészletesebbenEllenőrző kérdések. 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t
Ellenőrző kérdések 2. Kis dolgozat kérdései 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t 37. Ha t szintű indexet használunk,
RészletesebbenA zsebrádiótól Turán tételéig
Jegyzetek egy matekóráról Lejegyezte és kiegészítésekkel ellátta: Meszéna Balázs A katedrán: Pataki János A gráfokat rengeteg életszagú példa megoldásában tudjuk segítségül hívni. Erre nézzünk egy példát:
RészletesebbenGauss-Jordan módszer Legkisebb négyzetek módszere, egyenes LNM, polinom LNM, függvény. Lineáris algebra numerikus módszerei
A Gauss-Jordan elimináció, mátrixinvertálás Gauss-Jordan módszer Ugyanazzal a technikával, mint ahogy a k-adik oszlopban az a kk alatti elemeket kinulláztuk, a fölötte lévő elemeket is zérussá lehet tenni.
RészletesebbenPRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május MATEMATIKA. KÖZÉPSZINT II. 135 perc
PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május MATEMATIKA KÖZÉPSZINT II. 135 perc A feladatok megoldására 135 perc fordítható, az idő leteltével a munkát be kell fejeznie. A feladatok megoldási sorrendje tetszőleges. A II/B
RészletesebbenNemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés
Nemzetközi tanulói képességmérés szövegértés A PIRLS mérés jellemzői Progress in International Reading Literacy Study Mért terület: szövegértés Korosztály: 4. évfolyam Mérési ciklus: 5 évente, 2001 től
RészletesebbenB-fa. Felépítés, alapvető műveletek. Programozás II. előadás. Szénási Sándor.
B-fa Felépítés, alapvető műveletek előadás http://nik.uni-obuda.hu/prog2 Szénási Sándor szenasi.sandor@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar B-fa Felépítése Beszúrás művelete Törlés
RészletesebbenA kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában
A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.
RészletesebbenÁltalános algoritmustervezési módszerek
Általános algoritmustervezési módszerek Ebben a részben arra mutatunk példát, hogy miként használhatóak olyan általános algoritmustervezési módszerek mint a dinamikus programozás és a korlátozás és szétválasztás
RészletesebbenINFORMATIKAI ALAPISMERETEK
Informatikai alapismeretek középszint 0631 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. október 24. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenAzaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.
Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet
RészletesebbenPélda a report dokumentumosztály használatára
Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............
Részletesebbenszolgáltatás ismertető www.primerate.hu
Szemkamera kutatás szolgáltatás ismertető Mi is az a szemkamera? A szemkamera egy vizuális eszköz, amely képes rögzíteni az emberi szem mozgását, miközben az hirdetéseket, prospektusokat, DM levelet, reklámújságot,
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen
RészletesebbenAlgoritmusok Tervezése. 6. Előadás Algoritmusok 101 Dr. Bécsi Tamás
Algoritmusok Tervezése 6. Előadás Algoritmusok 101 Dr. Bécsi Tamás Mi az algoritmus? Lépések sorozata egy feladat elvégzéséhez (legáltalánosabban) Informálisan algoritmusnak nevezünk bármilyen jól definiált
RészletesebbenKAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON
KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS
RészletesebbenFüggvények növekedési korlátainak jellemzése
17 Függvények növekedési korlátainak jellemzése A jellemzés jól bevált eszközei az Ω, O, Θ, o és ω jelölések. Mivel az igények általában nemnegatívak, ezért az alábbi meghatározásokban mindenütt feltesszük,
RészletesebbenTájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről május-júniusi vizsgaidőszaktól. Német nyelv
Tájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről 2017. május-júniusi vizsgaidőszaktól Német nyelv A feladatlapon az alábbi figyelmeztetés és tájékoztatás jelenik meg: Ügyeljen a megadott szószámra! Amennyiben
RészletesebbenKERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA
KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható
RészletesebbenMagas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I.
Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I. Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek. Alapvetés. 4.fejezet Magas szintű adatmodellek (4.1-4.3.fej.) (köv.héten folyt.köv. 4.4-4.6.fej.) Az adatbázis modellezés
RészletesebbenProgramfejlesztési Modellek
Programfejlesztési Modellek Programfejlesztési fázisok: Követelmények leírása (megvalósíthatósági tanulmány, funkcionális specifikáció) Specifikáció elkészítése Tervezés (vázlatos és finom) Implementáció
RészletesebbenBevezetés a programozásba
Bevezetés a programozásba 1. Előadás Bevezetés, kifejezések http://digitus.itk.ppke.hu/~flugi/ Egyre precízebb A programozás természete Hozzál krumplit! Hozzál egy kiló krumplit! Hozzál egy kiló krumplit
Részletesebben2651. 1. Tételsor 1. tétel
2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás
RészletesebbenMatematika III. 2. Eseményalgebra Prof. Dr. Závoti, József
Matematika III. 2. Eseményalgebra Prof. Dr. Závoti, József Matematika III. 2. : Eseményalgebra Prof. Dr. Závoti, József Lektor : Bischof, Annamária Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027 Tananyagfejlesztéssel
RészletesebbenOperációkutatás vizsga
Operációkutatás vizsga A csoport Budapesti Corvinus Egyetem 2007. január 9. Egyéb gyakorló és vizsgaanyagok találhatók a honlapon a Letölthető vizsgasorok, segédanyagok menüpont alatt. OPERÁCIÓKUTATÁS
RészletesebbenInformációk. Ismétlés II. Ismétlés. Ismétlés III. A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin. Algoritmus. Algoritmus ábrázolása
1 Információk 2 A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin Elérhetőség mesko.katalin@tfk.kefo.hu Fogadóóra: szerda 9:50-10:35 Számonkérés időpontok Április 25. 9 00 Május 17. 9 00 Június
RészletesebbenGráfelméleti alapfogalmak-1
KOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematika tanár hallgatók számára Gráfelméleti alapfogalmak Előadó: Hajnal Péter 2015 1. Egyszerű gráfok Nagyon sok helyzetben egy alaphalmaz elemei között kitűntetett
Részletesebben1. Halmazok, számhalmazok, alapműveletek
1. Halmazok, számhalmazok, alapműveletek I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Határozza meg az (A B)\C halmaz elemszámát, ha A tartalmazza az összes 19-nél kisebb természetes számot, továbbá B a prímszámok halmaza
Részletesebben3. A személyközi problémák megoldásának mérése
3. A személyközi problémák megoldásának mérése Élete során ki ritkábban, ki gyakrabban mindenki kerül olyan helyzetbe, amikor nem egyezik véleménye a másik véleményével, más célokat fogalmaz meg, eltérő
Részletesebben7. előadás. Karbantartási anomáliák, 1NF, 2NF, 3NF, BCNF. Adatbázisrendszerek előadás november 3.
7. előadás,,,, Adatbázisrendszerek előadás 2008. november 3. és Debreceni Egyetem Informatikai Kar 7.1 relációs adatbázisokhoz Mit jelent a relációs adatbázis-tervezés? Az csoportosítását, hogy jó relációsémákat
RészletesebbenA gyakorlat során MySQL adatbázis szerver és a böngészőben futó phpmyadmin használata javasolt. A gyakorlat során a következőket fogjuk gyakorolni:
1 Adatbázis kezelés 3. gyakorlat A gyakorlat során MySQL adatbázis szerver és a böngészőben futó phpmyadmin használata javasolt. A gyakorlat során a következőket fogjuk gyakorolni: Tábla kapcsolatok létrehozása,
RészletesebbenGRÁFELMÉLET. 7. előadás. Javító utak, javító utak keresése, Edmonds-algoritmus
GRÁFELMÉLET 7. előadás Javító utak, javító utak keresése, Edmonds-algoritmus Definíció: egy P utat javító útnak nevezünk egy M párosításra nézve, ha az út páratlan hosszú, kezdő- és végpontjai nem párosítottak,
RészletesebbenAdatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán
Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti
RészletesebbenFeladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenAz Information Dynamics növeli a marketing hatékonyságát
A MARKETING ESZKÖZEI Az Information Dynamics növeli a marketing hatékonyságát A marketing fontos feladata a vevők és a vállalatok közötti, valamint a vállalati hálózaton belüli információk kezelése. Az
RészletesebbenPrievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő
Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs
RészletesebbenDiszkrét matematika 2.C szakirány
Diszkrét matematika 2.C szakirány 2015. ősz 1. Diszkrét matematika 2.C szakirány 3. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék 2015.
RészletesebbenSzerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS
Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 2. rész: Kutatási terv készítése Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Második rész Kutatási terv készítése (Babbie 2008 alapján) Tartalomjegyzék Kutatási
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika középszint ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. november 5. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint, jól követhetően
RészletesebbenSZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1
A LEGO MindStorms NXT/EV3 robot grafikus képernyőjét és programozási eszközeit használva különböző dinamikus (időben változó) ábrákat tudunk rajzolni. A képek létrehozásához koordináta rendszerben adott
RészletesebbenNagyméretű adathalmazok kezelése (BMEVISZM144) Reinhardt Gábor április 5.
Asszociációs szabályok Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem 2012. április 5. Tartalom 1 2 3 4 5 6 7 ismétlés A feladat Gyakran együtt vásárolt termékek meghatározása Tanultunk rá hatékony algoritmusokat
RészletesebbenPRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május MATEMATIKA. KÖZÉPSZINT I. 45 perc
PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május MATEMATIKA KÖZÉPSZINT I. 45 perc A feladatok megoldására 45 perc fordítható, az idő leteltével a munkát be kell fejeznie. A feladatok megoldási sorrendje tetszőleges. A feladatok
RészletesebbenMatematikai modellezés
Matematikai modellezés Bevezető A diasorozat a Döntési modellek című könyvhöz készült. Készítette: Dr. Ábrahám István Döntési folyamatok matematikai modellezése Az emberi tevékenységben meghatározó szerepe
RészletesebbenKözbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak
Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak ALAPKÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA I. A gazdasági törvények lényege:
RészletesebbenVállalati modellek. Előadásvázlat. dr. Kovács László
Vállalati modellek Előadásvázlat dr. Kovács László Vállalati modell fogalom értelmezés Strukturált szervezet gazdasági tevékenység elvégzésére, nyereség optimalizálási céllal Jellemzői: gazdasági egység
RészletesebbenFizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.
Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is
RészletesebbenNemzetközi számvitel. 12. Előadás. IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák. Dr. Pál Tibor
Dr. Pál Tibor Nemzetközi számvitel 12. Előadás IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák 2014.05.13. IAS 8 Bevételek 2 Az IAS 8 célja A fejezet célja, hogy bemutassa Hogyan
Részletesebben2. Visszalépéses keresés
2. Visszalépéses keresés Visszalépéses keresés A visszalépéses keresés egy olyan KR, amely globális munkaterülete: egy út a startcsúcsból az aktuális csúcsba (az útról leágazó még ki nem próbált élekkel
RészletesebbenDiszkrét matematika 2.
Diszkrét matematika 2. Mérai László előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 1. előadás Gráfok halmaza, gráf, ahol a csúcsok halmaza, az élek illesztkedés reláció: illesztkedik az élre, ha ( -él illesztkedik
Részletesebbenkodolosuli.hu: Interaktív, programozást tanító portál BALLA TAMÁS, DR. KIRÁLY SÁNDOR NETWORKSHOP 2017, SZEGED
kodolosuli.hu: Interaktív, programozást tanító portál BALLA TAMÁS, DR. KIRÁLY SÁNDOR NETWORKSHOP 2017, SZEGED A közoktatásban folyó informatika oktatásával kapcsolatos elvárások Állami szereplő: Az informatikaoktatás
RészletesebbenA foglalkozás céljának eléréséhez a következő tevékenységeket végezzük el:
A FOGLAKOZÁS ADATAI: SZERZŐ Kiss Róbert A FOGLALKOZÁS CÍME Dinamikus rajzolás robotképernyőn A FOGLALKOZÁS RÖVID LEÍRÁSA A LEGO MindStorms NXT/EV3 robot grafikus képernyőjét és programozási eszközeit használva
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 6 VI KOmPLEX SZÁmOk 1 A komplex SZÁmOk HALmAZA A komplex számok olyan halmazt alkotnak amelyekben elvégezhető az összeadás és a szorzás azaz két komplex szám összege és szorzata
RészletesebbenTypotex Kiadó. Bevezetés
Bevezetés A bennünket körülvevő világ leírásához ősidők óta számokat is alkalmazunk. Tekintsük át a számfogalom kiépülésének logikai-történeti folyamatát, amely minden valószínűség szerint a legkorábban
RészletesebbenFMEA tréning OKTATÁSI SEGÉDLET
FMEA tréning OKTATÁSI SEGÉDLET 1. Hibamód és hatás elemzés : FMEA (Failure Mode and Effects Analysis) A fejlett nyugati piacokon csak azok a vállalatok képesek hosszabbtávon megmaradni, melyek gazdaságosan
Részletesebben