ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés május 29-ei ülésére

Átírás

1 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés május 29-ei ülésére Tárgy: A 2010 augusztusáig megbízott intézményvezetık beszámolója a vezetıi megbízás elnyerése óta végzett tevékenységükrıl a) Tauber Gabriella K-EMÖ Zsigmondy Vilmos Gimnáziuma és Informatikai Szakközépiskolája (Dorog) b) Ádám Árpád K-EMÖ Eötvös József Szakközépiskolája (Tata) c) Szeifert István K-EMÖ Jávorka Sándor Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma (Tata) d) Barta László, igazgató K-EMÖ Pedagógiai és Gyermekvédelmi Szakszolgálati Intézménye (Tatabánya) Elıterjesztı: Dr. Völner Pál, a megyei közgyőlés elnöke Elıadók: Tauber Gabriella, igazgató Ádám Árpád, igazgató Szeifert István, igazgató Barta László, igazgató

2 Tisztelt Közgyőlés! A közoktatásról szóló, többször módosított évi LXXIX. törvény ának (2) bekezdése foglalkozik a fenntartói irányítás tartalmával. A bekezdés d) pontjában foglaltak szerint a fenntartó az önkormányzati minıségirányítási programban (továbbiakban: ÖMIP) meghatározottak szerint minıségfejlesztési rendszert mőködtet annak érdekében, hogy az intézményben folyó munka szakmai eredményességét - négyévenként legalább egy alkalommal - ellenırizze. Az ÖMIP ben rögzítettek szerint az ellenırzés a vezetıi ciklus közepén és végén vezetıi beszámoló formájában történik. A fentiek értelmében az elıterjesztés 1. számú melléklete azoknak az intézményvezetıknek a beszámolóját tartalmazza, akiknek vezetıi megbízása 2010 júliusában-augusztusában lejár, azaz Tauber Gabriella, a dorogi Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola; Ádám Árpád, a tatai Eötvös József Szakközépiskola; Szeifert István, a tatai Jávorka Sándor Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, valamint Barta László, a tatabányai Pedagógiai és Gyermekvédelmi Szakszolgálati Intézmény igazgatójának a beszámolóját. Az igazgatói megbízások lejárta miatt az érintett intézményekben a hivatal Intézményi Ellenırzési Osztálya pénzügyi-gazdasági ellenırzést is folytatott. A Mandátum Záró Célvizsgálatokról készült jegyzıkönyveket az elıterjesztés 2. számú melléklete tartalmazza. Ádám Árpádot és Szeifert Istvánt a Közgyőlés augusztus 1-jétıl bízta meg vezetıi feladatok ellátásával, ezért ık igazgatói tevékenységüknek csak egy éves idıszakáról számolnak be. Mivel az idei tanévben az Eötvös Szakközépiskola mőködése szünetelt, és a következı tanévben az iskola átszervezése miatt újabb vezetıi pályázat nem került kiírásra, Mandátum Záró Célvizsgálatot ebben az intézményben nem végeztünk. Tisztelettel kérem a Közgyőléstıl az elıterjesztés 1. számú mellékleteként csatolt igazgatói beszámolók elfogadását. Tatabánya, május 12. Dr. Völner Pál

3 Határozati javaslat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés tudomásul veszi, hogy Tauber Gabriella, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Zsigmondy Vilmos Gimnáziumának és Informatikai Szakközépiskolájának; Ádám Árpád, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Eötvös József Szakközépiskolájának, Szeifert István, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Jávorka Sándor Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskolájának, Szakiskolájának és Kollégiumának, valamint Barta László, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Pedagógiai és Gyermekvédelmi Szakszolgálati Intézményének az igazgatója eleget tett az általa irányított közoktatási intézmény szakmai munkájának eredményességét és az igazgatói pályázatában megfogalmazott vezetıi program megvalósulását összegezı beszámolási kötelezettségnek. Felelıs: Dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke Határidı: azonnal

4 1. számú melléklet Vezetıi beszámoló Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola Tauber Gabriella igazgató

5 2010. május 10. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés: az iskola története Helyzetelemzés Tanulói létszám Személyi feltételek Tárgyi feltételek Épület Oktatási eszközfejlesztés Források, az oktatás finanszírozása A szakmai munka keretfeltételei Az iskola mőködése, kapcsolatrendszere Szervezeti felépítés Kapcsolatrendszer A pedagógiai alapelvek gyakorlati megvalósítása Összegzés... 25

6 1. Bevezetés: az iskola története Dorog város egyetlen középiskolája 1969 szeptemberében kezdte meg elsı tanévét az Otthon téren felépült új épületben. Az iskola alapítója és fenntartója között a megyei tanács, ig a dorogi városi tanács, majd a dorogi önkormányzat volt január 1- jétıl a dorogi önkormányzat maradt az épület tulajdonosa, a fenntartói jogokat viszont a megyei önkormányzat gyakorolja. Az intézmény eddigi fennállása alatt az oktatási szerkezetben többször is változtatásra kényszerültünk. Kezdetben német nyelvi tagozatos gimnáziumi képzés mellett általános gimnáziumi képzést folytattunk, majd ig óvónıi szakközépiskolai képzés következett. A középfokú óvónıképzés befejezıdése után szintén tiszta gimnáziumi profil jellemezte az iskolát tıl a fakultációs képzés idıszaka jött. 1992/1993-ban alakítottuk ki az elsı számítástechnikai szaktantermet; ezzel megkezdıdött az informatika oktatása, mely késıbb az iskola fı profilja lett. 1995/1996-ban vezettük be az érettségi utáni OKJ-s képzést ben újabb szerkezeti és tartalmi változások következtek, melyek szerint jelenleg is folyik a munka. Az évfolyamonkénti négyosztályos, két gimnáziumi osztály mellett informatikai szakközépiskolai osztályt is indítottunk, biztosítva továbbra is az érettségi utáni szakképzés lehetıségét. Az egyik gimnáziumi osztályban emelt óraszámban tanulhatnak a diákok angol és német nyelvet, a másik gimnáziumi osztályban a kerettantervre alapozva általános képzés folyik. Az iskola 2003-tól ECDL-vizsgaközpontként is mőködik. Az 1969-tıl hosszú ideig névtelen iskola 1984-ben vette fel Kelen Jolán írónı nevét, amit az 1990-es évekig viselt. Az iskola pedagógusai és diákjai egyetértettek abban, hogy új intézménynévként a szénbányászathoz is köthetı, történelmi személyiség nevét kell választani. Így esett a választás Zsigmondy Vilmos bányamérnökre március 14-én volt az iskola újabb névadó ünnepsége.

7 2. Helyzetelemzés 2.1 Tanulói létszám Az intézmény a környék településeinek általános iskolát végzett diákjai számára kínálja a továbbtanulás lehetıségét. A körzetünkben élı családok szociális, anyagi és kulturális helyzete eltérı, egyaránt megtalálhatók a nehéz körülmények között élı, hátrányos helyzetben lévı tanulók, illetve a jó képességő, tehetséges diákok is. A tanulói létszám alakulása az elmúlt öt évben a következıképpen változottt: Oktatási forma október 1. Nappali tagozatos gimnázium Esti tagozatos gimnázium október 1. Tanulói létszám október október október Szakközépiskola Szakképzı évfolyam 1/ Összesen A létszám csökkenésébıl levonható következtetések a következık: szeptember 1- jétıl fenntartói döntés következtében megszőnt az esti tagozatos felnıttképzés a létszámadatokban is megmutatkozó csökkenı érdeklıdés miatt szeptemberében már nem volt elég jelentkezı az érettségi utáni szakképzésre sem, mert ekkor minden jelentkezıt felvettek felsıoktatási intézményekbe. A nappali tagozatos gimnáziumi, illetve szakközépiskolai képzés létszámadatainak összehasonlításánál megállapítható, hogy az öt év alatt mintegy 30 fıs különbség figyelhetı meg a legalacsonyabb és legmagasabb létszámadatok között. A nappali tagozatos képzésnél a legmagasabb létszám 2006-ban és 2008-ban volt megfigyelhetı.

8 Jelenlegi létszámunk 345 fı, s bár a nappali tagozatos tanulóink létszáma is folyamatos csökkenést mutat, eddig még mindig sikerült az évfolyamonkénti három osztály beiskolázása. A 2010/2011. tanévre az eddigi létszám 96 fı, a létszám mind a három osztályban a törvény által elıírt átlag felett van. 2.2 Személyi feltételek Az engedélyezett pedagógus létszám huszonnyolc fı. Jelenleg huszonnégy pedagógus és egy könyvtáros látja el az oktató-nevelı feladatokat. Rajtuk kívül egy rendszergazda és hat fı technikai dolgozó, egy iskolatitkár és három, gazdasági ügyekkel foglalkozó ügyintézı végzi a munkát. A nevelıtestület a következı öt szakmai munkaközösségben tevékenykedik: humán (magyar és történelem), matematika és informatika, idegen nyelv (angol és német), természettudományos (fizika, kémia biológia, földrajz, testnevelés), osztályfınöki. A munkaközösségek vezetıi pótlékban és órakedvezményben részesülnek. Az intézmény gazdasági irányításában az elmúlt évek során több alkalommal is változás történt: május 1-jétıl a GSZSZ létrehozásával megszőnt az intézmény önálló gazdasági státusza, így a gazdasági vezetıi munkakör is július 1-tıl az intézmény ismét önálló gazdálkodási státuszt kapott. Gazdasági vezetınk felügyeletével ügyintézıink ettıl kezdıdıen két éven keresztül saját intézményünk pénzügyi-számviteli feladatai mellett ellátták két zeneiskola gazdasági ügyeinek intézését is szeptember 1-jétıl már csak a K-EMÖ Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézményének gazdasági feladatait látjuk el, mert a K-EMÖ Szabolcsi Bence Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye visszakerült Nyergesújfalu városának önkormányzati fenntartásába. Az egyik pénzügyi dolgozó 2008-tól fizetés nélküli szabadságon van, mert gyermeke született. A gazdasági terület létszámváltozásaitól eltekintve 2005 óta változatlan a dolgozói létszám. Az intézményben elbocsátás az elmúlt öt évben nem volt.

9 2.3 Tárgyi feltételek Épület Az iskolaépület az 1960-as évek típusterve alapján készült: lapos tetıs, kétemeletes épület tíz tanteremmel, elıkészítı helyiségekkel is ellátott fizikai és kémiai elıadótermekkel. Korábban volt rajzterem, mőhely, ezen kívül egy 20x10 m-es tornaterem, földrajz- és történelem szertár, fızıkonyha és ebédlı. Az épület beosztása a szükségleteknek megfelelıen már átalakult, mert az osztálylétszámok növekedésével, a csoportbontások bevezetésével az elıkészítı helyiségeket is oktatási célokra használjuk. Az eltelt évtizedek alatt elhasználódott iskolaépület kívül-belül alapos felújításra szorul, melyrıl egy 2006-ban készíttetett mérnökszakértıi vélemény részletes leírást ad. Ez a dokumentum a fenntartó önkormányzatnak és az ingatlan tulajdonosának is rendelkezésére áll telén a fı problémát a főtés zökkenımentes biztosítása jelentette. A főtési rendszer teljes rekonstrukciójára vonatkozó szakértıi véleményt elkészíttettük és elküldtük az illetékeseknek. A rossz főtési rendszert a tél folyamán csak gazdaságtalan módon lehetett mőködtetni. A főtéssel és az elavult csatornával kapcsolatos javítási kiadások növekedtek ban is novemberében távfőtésre tértünk át. Azóta az intézmény főtési számláját a fenntartó fizeti. Az évek óta visszatérı teremhiány megoldására tett kísérleteink sikertelenek maradtak. Ennek szakmailag hátrányos következménye, hogy a fizikai elıadót és az ének-zene szaktantermet mint osztálytermeket kell használnunk. Megoldást csak a fenntartó és a tulajdonos önkormányzatok, valamint az intézmény közös teherviselése jelenthetne ben egyre sürgetıbbé vált az iskola kerítésének pótlása és a tornaterem mőanyag padlózatának korszerő sportpadlóra való cseréje. A tornaterem és kondicionáló terem padlózatának cseréjére 2008-ban sort kerített a tulajdonos önkormányzat. A tulajdonos részérıl ígéretünk volt már a kerítés pótlására is tavaszán megtörtént a hiányzó kerítésszakasz megépítése nyarán az intézményben saját többletbevételünk terhére sor került a mellékhelyiségek korszerősítésére. Modernizáltuk a mellékhelyiségeket, teljes cserével végeztük el a felújítást. Elvégeztettük a mellékhelyiségek tisztasági meszelését, mázolását.

10 2009-ben az intézmény mőködése mőszaki szempontból zökkenımentes volt. Ezt a mőködést a költségvetési támogatások és a saját bevételek biztosították. A kerítés kérdése megoldódott, de egy ÁNTSZ-ellenırzést követıen az ebédlı, a konyha, illetve a hozzátartozó kiszolgáló helyiségek tisztító meszelését kellett elvégezni. A munkát a nyári szünetben, saját költségvetésünk terhére csináltattuk Oktatási eszközfejlesztés Az intézmény oktatási eszközökkel való ellátottsága megfelel a kötelezı eszközjegyzék elıírásainak. A 2005/2006 os tanévben az eszközfejlesztési keret segítségével pótoltunk néhány tárgyi eszközt, korszerősítettük az iskolai könyvtár berendezését és térképtartó szekrényeket vásároltunk. A kompetencia alapú oktatás bevezetése után nagyobb hangsúlyt fektettünk az elıírt kompetenciák fejlesztéséhez szükséges korszerő oktatási eszközök beszerzésére és oktatásban való felhasználására. Három digitális táblát vettünk az oktatáshoz szükséges szoftverekkel, melyekkel növelni próbáljuk az oktatás hatékonyságát. Ezek a beszerzések anyagi lehetıségeink függvényében fokozatosan történnek, s nem lesz ez másképp a továbbiakban sem. A földrajz tárgy oktatásához szükséges teljes középiskolai digitális anyaggal és néhány történelmi témakörrel is rendelkezünk már, illetve a nyelvoktatásban használjuk a digitális oktatásra alkalmas táblákat. A képzés informatikai jellegébıl adódóan kiemelt hangsúlyt kap a korszerő informatikai eszközökkel való folyamatos ellátottság. Ennek anyagi fedezetét mindig a szakképzési fejlesztési támogatás biztosította. Ezeknek a támogatásoknak köszönhetıen három jól felszerelt számítástechnikai szaktanteremmel rendelkezünk, melyek segítik a tárgy oktatását.

11 2.3.3 Források, az oktatás finanszírozása Az intézmény mőködési bevételei a közötti idıszakban teljesültek. A zavartalan mőködést a költségvetési támogatások és az intézmény saját bevételei biztosították. Többletbevételt a hosszabb távra, oktatási célra kiadott termek bérleti díja eredményezett. Ez a tétel 2008/2009-tıl növekedett, mert a két tanterem helyett három tanterem bérlését igényelte az esti tagozatos felnıttoktatást végzı Balassi Bálint Gimnázium. Bevételek származnak még az intézményi ellátási és az alkalmazottak által fizetett étkezési térítési díjakból. A szakképzési fejlesztési támogatások, illetve az intézmény saját bevételeinek alakulását a következı két táblázat mutatja: Szakképzési-fejlesztési támogatás összege Év Bevétel (Ft) augusztus 31-ig szeptember 1. után* *A KEM-TISZK megalakulása után érkezett összegek Intézményi bevételek (e Ft) Megnevezés Bérleti díjbevételek Egyéb intézményi bevétel Összesen Kiadásaink a következıképpen alakultak: az intézmény huszonnyolc fı pedagógus, egy fı rendszergazda, egy fı könyvtáros és nyolc fı technikai álláshellyel rendelkezik. A pedagógus létszámból egy fı üres állás, két fı fizetés nélküli szabadságon van. A kiadások legnagyobb részét a személyi jellegő kiadások és azok járulékai teszik ki.

12 Ezek a kiadások az öt év alatt csökkentek. Ugyancsak csökkentek a dologi kiadások is. A felújítások értéke nem volt számottevı. A részletes adatokat az ellenırzési jegyzıkönyv tartalmazza. Az iskola eszköz-ellátottságának javításában segítettek a Komárom-Esztergom Megye Közoktatásáért Közalapítvány kuratóriuma által megítélt pályázati pénzösszegek is. Az öt év alatt nyertünk angol nyelvi képzésre, könyvtári fejlesztésre a szükséges önrésszel együtt forintot, eszközök beszerzésére forintot, határon átnyúló tanulmányi kirándulás költségeinek csökkentésére forintot. A kuratórium összesen forintnyi támogatással segítette az oktató-nevelı munka megvalósítását. Ezen kívül 2006-ban a Magyar Nukleáris Társaság által a Fizika Éve alkalmából meghirdetett pályázaton iskolánk forintos szoftvert nyert a fizika oktatásának színesítésére. Dorog város Kulturális Alapítványa forinttal támogatta a Zsigmondy napok iskolai ünnepségét szintén 2006-ban. Ezen kívül eszközbeszerzési támogatásban is részesültünk: 2005-ben az eszközfejlesztési keret segítségével pótoltunk néhány hiányzó tárgyi eszközt, korszerősítettük az iskolai könyvtár berendezését, kialakítottunk egy multimédiás szaktantermet és térképtartó szekrényeket vásároltunk ban forint állt rendelkezésünkre eszközfejlesztési célra. Ezen a pénzen térképeket, könyveket, DVD-ket, a biológia oktatásához szükséges szemléltetı eszközöket, CDlejátszós Sony-magnókat, üveges szekrényt szereztünk be ben szakmai és informatikai feladatok fejlesztésére forintot nyert intézményünk. Ebbıl forintot költöttünk szoftver-vásárlásra, forintot a tanulókat segítı berendezési tárgyak beszerzésére fordítottuk (gyengén-látók részére asztal, szék, az osztálytermekbe falitáblák).

13 3. A szakmai munka keretfeltételei A közötti idıszak pedagógiai munkáját a 2004-ben jóváhagyott pedagógiai program alapján terveztük. A kerettantervre épülı helyi tantervek alapján, de a Komárom- Esztergom Megyei Önkormányzat közoktatási intézményeivel szemben támasztott követelményei szellemében szerveztük meg minden évben az oktató-nevelı munkát, törekedve az ott lefektetett általános és az intézmény számára elıírt konkrét szempontok, minıségpolitikai elvárások minél jobb teljesítésére. Feladataink ezek szerint a következık: a pedagógiai programban kitőzött céloknak megfelelı mőködés, az alapdokumentumok folyamatos karbantartása, a kompetencia alapú oktatás megvalósítása, mely együtt jár az országos kompetencia mérések eredményeinek javulásával. Törekedni kell az intézményben magas színvonalú oktatás megvalósítására, javulnia kell a továbbtanulók arányának. Folyamatosan fejlıdnie kell az idegen nyelvi és infokommunikációs kompetenciák szintjének, a sikeres nyelvvizsgák és ECDL-vizsgák számának növekvı tendenciát kell mutatnia. Törekedni kell az intézmények közötti együttmőködés javítására. A teljesítményértékelési rendszernek minden munkavállalóra ki kell terjednie és a teljesítményértékelést éves gyakorisággal kell elvégezni. Az intézményvezetınek a fentiek koordinálásán túl erısítenie kell az intézmény imázsát, szponzorokat kell megnyernie az intézmény támogatására, a tantestülettel együtt ki kell használnia a pályázati lehetıségeket és meg kell valósítania a teljes körő szakos ellátottságot. Az egyes tanévek részletes feladatait a fenti szempontok figyelembevételével a tantestület mindig a tanévnyitó értekezleteken határozza meg. Az egyes tanévek munkatervei részletesen tartalmazzák e feladatokat. Mindez a legújabb törvényi elıírások figyelembevételével történik.

14 3.1 Az iskola mőködése, kapcsolatrendszere Szervezeti felépítés Az intézmény a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat fenntartásában mőködik. A tanári testület az iskola döntéshozó testülete: tagja valamennyi pedagógus, kiknek döntési jogkörét a közoktatási törvény 19. és 57. paragrafusa határozza meg. A tantestület - a törvényben elıírt jogai alapján - egyszerő többségi szavazással értekezleteken hozza meg döntéseit. Értekezleteit a tanév megkezdése elıtt, majd az elsı félév végén és a tanév végén tartja. A munkatervben meghatározott idıpontokban ezen kívül munkaértekezleteket tart. A tantestület a tanév során két alkalommal tart szakmai tanácskozást. Minden olyan esetben, ha az arra jogosult összehívja, a tantestület rendkívüli értekezletet is tarthat. A tantestület tagjainak részvétele az értekezleteken munkaköri kötelesség. Az intézmény felelıs vezetıje az igazgató, akinek munkáját az igazgatóhelyettes és az iskolatitkár segíti. Az igazgatóhelyettes szervezi, irányítja és ellenırzi az iskola napi tevékenységét, felelıs az adminisztrációs ügyek viteléért, kéthavonta elszámolja az elvégzett túlmunkát, lebonyolítja az érettségi vizsgákkal kapcsolatos teendıket, megszervezi a különbözı vizsgákat és tanulmányi versenyeket. Az iskola kibıvített vezetését az igazgató és helyettese, a munkaközösség-vezetık, a diákönkormányzatot patronáló tanár és a Közalkalmazotti Tanács képviselıi alkotják. A kibıvített vezetıség részt vesz a döntés-elıkészítı, egyeztetı, véleményezı munkában. A munkaközösségek a közoktatási törvény 58. paragrafusának megfelelıen a szaktárgyi munka feladatainak koordinálásával foglalkoznak. Biztosítják, hogy az iskolában az azonos szaktárgyat tanító kollégák egységes követelményeket támasszanak a diákokkal szemben. Ennek érdekében a tanmenetek elkészítése és házi tanulmányi versenyek szervezése során egymás munkájának összehangolásával végzik tevékenységüket. Saját munkatervet dolgoznak ki, választott vezetıik munkájukért munkaközösség-vezetıi pótlékban részesülnek. A munkaközösségek között az egyik legfontosabb szerepet az osztályfınöki munkaközösség tölti be, amelynek vezetıje mindig részt vesz a vezetıség nevelési kérdéseket tárgyaló megbeszélésein. A diákönkormányzat szintén fontos részét alkotja az iskola szervezetének, mert a tanulók rajta keresztül érvényesíthetik jogaikat.

15 Az iskola életében fontos szerepet játszik a Közalkalmazotti Tanács és a két szakszervezet is, mert véleményükkel, kritikai megjegyzéseikkel nagyban hozzájárulnak a vezetés munkájának hatékonyságához. A szülıi munkaközösség figyelemmel kíséri a pedagógiai program megvalósításának folyamatát, véleményt nyilvánít a gyermekeket érintı fontos kérdésekben. A szülıkkel való harmonikus együttmőködés ezért is fontos és elkerülhetetlen, s ennek mindenképpen a kölcsönös bizalmon és megértésen kell alapulnia. A szülıkkel is el kell tudnunk fogadtatni nevelési koncepciónkat, hogy segíthessenek nekünk céljaink elérésében. Közalkalmazotti

16 Kapcsolatrendszer Szoros kapcsolatot tartunk fenn a fenntartóval, mely kettıs minıségében (a szakképzés szervezési társulás vezetıje is) irányítja munkánkat. Megfelelı az iskola és a városi vezetés viszonya az épület tulajdonjogával kapcsolatban is: a sajnos egyre több kiadást kívánó beruházásokat a városi önkormányzat anyagi lehetıségeihez mérten mindig a legrövidebb idın belül igyekszik elvégeztetni. Munkánk során együttmőködünk a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálattal és a Nevelési Tanácsadóval. Az iskolában rendkívül fontos az ifjúságvédelem témaköre, hiszen egyre több lelkileg sérült tanulóval találkozunk. Sajnos már olyan devianciák is elıfordulnak, melyek pszichológus vagy pszichiáter szakember segítségét igényelnék. Az iskola szomszédságában található a József Attila Mővelıdési Központ. Vezetésével és dolgozóival is jó viszony alakult ki: az iskolai ünnepélyeket rendszerint a kultúrház színháztermében tartjuk, a földszinti nagyterem pedig egyéb kulturális rendezvényeink helyszíne szeptemberétıl nagy hangsúlyt fektetünk a 8. osztályosok körében végzett beiskolázási tevékenységre, így az utóbbi években sokkal hatékonyabban tudtunk kapcsolatot kiépíteni az általános iskolai végzıs tanulókkal és szüleikkel. Tantestületünk kezdeményezésére Csipegetı címmel az általános iskolák 7. és 8. osztályosainak minden hónap utolsó péntekjén a délutáni órákban bemutató foglalkozásokat, kísérletezı órákat tartunk. Reméljük, hogy ezzel a módszerrel jobban meg tudjuk ismertetni iskolánkat az érdeklıdı diákokkal és szüleikkel. Ennek érdekében részt veszünk a megyei pályaválasztási kiállításon is. A szakmai képzés és a szükséges informatikai fejlesztések kizárólag a dorogi és környékbeli vállalatok, vállalkozók által felajánlott szakképzési fejlesztési támogatás összegébıl váltak lehetıvé. Az iskolában több éve jól mőködik a Wendlingen am Neckar nevő német várossal folytatott testvérvárosi kapcsolat, melyen keresztül tanulóink német nyelvtudásukat tudják fejleszteni. Diákjaink utaztatásában elévülhetetlen érdemei vannak iskolánk Pro Schola Nostra alapítványának.

17 4. A pedagógiai alapelvek gyakorlati megvalósítása Néhány fontos pedagógiai alapelv különös hangsúlyt kap a pedagógiai programban, illetve iskolánk munkaterveiben. Legfontosabb alapelvünk, pedagógiai célunk a tanulmányi munka minıségének és hatékonyságának fokozatos javítása. A munka a pedagógiai programban megfogalmazottak szerint folyik, az intézmény egyéb belsı szabályozói rendben vannak. Az átdolgozott pedagógiai program szakértıi véleményezés alatt áll, az SZMSZ a fenntartó jóváhagyására vár, érvényes az Esélyegyenlıségi Program, az iskolai Házirend és a Minıségirányítási Program. Az iskolai hatékonyság fokozásában fontos tényezı lehet a szaktanárok munkájának folyamatos ellenırzése, a módszertani eszköztár bıvítése különbözı továbbképzésekkel, a munkaközösségek team-munkájának összehangolása, a munka tervezésétıl a végrehajtás minden fázisáig. Az elmúlt öt év alatt a papíron létezı, de nem mőködı munkaközösségek aktívan tevékenykedı csoportokká váltak. Az általuk végzett munkáról az áprilisi nevelési értekezleten számoltak be. Vezetésem ideje alatt készítettük el az iskola minıségbiztosítási programját, melyet rendszeresen mőködtetünk. Az intézmény vezetıi óralátogatásokon ellenırizték a szaktanárok munkáját, értékelték tevékenységüket. Év végi iskolai tanulmányi átlagaink az elmúlt öt évben 2,9-3,1 között mozognak. Csak kismértékő pozitív elmozdulás volt megfigyelhetı, mellyel semmiképpen sem lehetünk elégedettek. Fontos kritérium a magas színvonalú oktató tevékenység. Tanáraink mindegyike rendelkezik a tanításhoz szükséges, a törvény által elıírt végzettséggel, képes magas színvonalú oktató tevékenységet végezni. Errıl gyızıdhettünk meg az óralátogatások során is. Az eredményesség akadályának inkább a tanulói motiválatlanság látszik, mert e korosztály értékrendjében (sok tényezı együttes hatása következtében) a tanulás nem áll elıkelı helyen. Ha ifjúságvédelmi szempontból vizsgáljuk tanulóink szociális összetételét, megállapítható, hogy a mögöttük álló család - gazdasági-társadalmi helyzetébıl adódóan - nem tudja vagy nem is nagyon akarja erısíteni a tanulás iránti motivációt.

18 Megengedı, a gyermekekre mindent ráhagyó nevelésének a középiskolai évekre már szinte behozhatatlan hátrányai vannak. Ennek ellenére mindent megteszünk az értékrend helyes kialakítása érdekében, de a családjukban élı felnıttek értékrendje meghatározó szerepet játszik nevelésükben. Szeretnénk elérni a hiányzások számának csökkenését, törekszünk a fegyelem növelésére. Ezen a téren eddig sajnos kevés sikerrel jártunk. A kudarcnak több oka is van: nem sikerült tanítványaink szüleit magunk mellé állítanunk és meggyızni ıket arról, hogy jobban oda kell figyelniük gyermekük iskolai munkájára. Nem sikerült megértetnünk, hogy csak akkor van esélyük a tanulóknak képességeik teljes kibontakoztatására, ha tanulmányi munkájuk rendszeres és igényes szellemi tevékenységgé válik. Továbbra is valljuk, hogy az elsı lépés az iskolában való megjelenés. Ezért egyik fı törekvésünk a hiányzási mutatók drasztikus csökkentése. Ezen a területen várjuk az új oktatáspolitika nagyobb támogatását, hiszen törvényi szigorításokra is nagy szükség lenne. A minıségi munka majd csak ezután következhet. Az öt év hiányzási mutatóit az alábbi táblázat szemlélteti: Tanév igazolt igazolatlan összesen 2005/ / / / / félév Az elmúlt években (2007/2008-ban) megtörtént a pedagógiai program kompetencia alapú átalakítása, majd összehangolása az iskolai házirenddel. A kompetencia alapú oktatásra való áttérés azonban csak fokozatosan vezethetı be, párhuzamosan a legkorszerőbb digitális eszközök használatának elsajátításával. E célkitőzés megvalósításának kezdeti lépései néhány kollégánál már jól látszanak. Ezt a munkát tovább kívánjuk folytatni, összhangban a mindenkori oktatáspolitikai törekvésekkel.

19 A szociálisan hátrányos helyzetben lévı tanulók száma viszonylag magas: hátrányos helyzető tizenkilenc fı, illetve halmozottan hátrányos helyzető tizenhat gyerek. Számuk évrılévre növekszik, bizonyíték erre az ingyenes tankönyvigénylık számának folyamatos növekedése (2009 szeptemberében 100 fı felett volt a jogosultak száma) évi január havi adatok szerint az iskolában a tartósan beteg gyermekek száma kilenc fı, nyolcvan tanulót nevel egyedül valamelyik szülıje, nyolcvan családban három vagy több gyermeket nevelnek egyedül. A 345 fıs tanulói létszám egyharmada valamilyen szempont szerint tehát hátrányos helyzető. A gyermekek szociális helyzetében javulás nincs, ezért egyre több feladat hárul az iskolára. Intézményünk igyekszik a hátrányokat csökkenteni, ezért ún. kompetencia fejlesztı-foglalkozásokat szervezünk osztályban matematikából és olvasásszövegértésbıl. Ezekkel sikerült elérni, hogy ha egyenletes teljesítményt nyújtani nem is tudunk, de az összteljesítményt (gimnázium és szakközépiskola együtt) tekintve valamivel az országos átlag felett vagyunk. Intézményünk vállalja sajátos neveléső tanulók integrált oktatását, nevelését is. Az elmúlt tanévben érettségizett nálunk egy teljesen vak kislány. Jelenleg két gyengén látó és néhány diszlexiás és diszgráfiás tanulót oktatunk. Az iskolai agresszió jelensége a 2008/2009-es tanévtıl figyelhetı meg egyértelmően iskolánkban. Mivel ennek kiváltó okai a diákok és családjaik szociális helyzetével is szoros összefüggésben állnak, rendkívüli fontossággal bír az alapos és körültekintı ifjúságvédelmi munka a jelenség erısödésének megfékezése érdekében. Rendkívül fontos pedagógiai célunk az egészséges életmód tudatos kialakítását elısegítı tevékenység. Ennek érdekében elméletben és gyakorlatban is rendkívül sokat teszünk. Tanulóink a testnevelés tárgy keretén belül több éve úszásoktatásban részesülnek. Diákjaink korábban Esztergomba jártak uszodába, majd 2007 szeptemberétıl a dorogi városi uszoda nyújt - tömbösített testnevelési óráink számára - térítésmentes lehetıséget. Az úszásoktatás iskolai keretek között történı megszervezésének azért is tulajdonítok rendkívüli jelentıséget, mert a gyógytestnevelésre kötelezett tanulók száma évrıl évre növekszik.

20 Másik jól bevált és népszerő gyakorlati programlehetıség az évrıl-évre megszervezett sítábor is. Testnevelı tanáraink szervezésében diákjaink kezdetben Szlovákiában síeltek, néhány éve pedig Ausztriában szervezzük ezeket a táborokat. Az egészségtudatos magatartás elméleti alapozását a természettudományos tárgyak órakeretein kívül, a minden tanév áprilisának utolsó hetében megszervezett ún. egészség hete programjai hivatottak elvégezni. E hét minden napján különbözı szakterületrıl érkezett orvosok (tüdıgyógyász, diabetológus, nıgyógyász), mentısök, pszichológus szakember, drogellenes munkával foglalkozó rendırök, gyógyult alkoholisták alapítványától érkezett elıadók tartanak elıadásokat, a Vöröskereszt véradó állomásának szakemberei települnek ki az iskolába s várják a 18 év feletti véradókat. Érkezik biogazdálkodással foglalkozó termelı, aki megismerteti tanulóinkat az egészségre jó hatást gyakorló növényekkel, fızési technikákkal. Ugyanezen a héten iskolánk tanulói két alkalommal a biológia szakos tanárnı (Lırincz Lívia) vezetésével salátákat, az egészséges táplálkozásra jellemzı ételeket készítenek, és a nagyszünetben kóstolási lehetıséget biztosítanak diákjaink számára. Ezek az alkalmak rendkívül népszerőek tanítványaink körében. A program összeállításában és a szervezésben az évközben mentálhigiénés feladatokat is ellátó - iskolai védını segít a tanárnınek. Az anyagi feltételeket az intézmény költségvetése biztosítja. Szintén alapelveink közé soroljuk az értékközvetítést a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során (sport- és helyesírási, tantárgyi és egyéb nyelvi versenyek, diákönkormányzati programok, egészség hete, Zsigmondy-napok programjai, iskolai ünnepségek és megemlékezések, karácsonyi mősorok, szalagavató ünnepélyek és ballagások). Mindig nagyon odafigyelünk az iskolai megemlékezések és ünnepélyek színvonalas megrendezésére. Fontosnak tartjuk, hogy tanítványaink érzelmi nevelését az igényesen elıkészített, jól kidolgozott és jól begyakorolt ünnepi mősorok, iskolai alkalmak elısegíthessék. Erre törekedtünk akkor is, amikor iskolánk tanulói adták az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezı városi mősort (2007. október 23.), amit dr. Dzsotjánné Krajcsir Piroska tanárnı állított össze és tanított be. Tanítványaink a zuhogó esıben, példamutató fegyelmezettséggel és magas színvonalon emlékeztek 1956 hıseire.