Kiegészítés a Magyar Televízió Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi éves beszámolójának vizsgálatáról készített könyvvizsgálói jelentéshez

Átírás

1 5. SZ. MELLÉKLET Kiegészítés a Magyar Televízió Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi éves beszámolójának vizsgálatáról készített könyvvizsgálói jelentéshez 57

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS AZ ÉVES BESZÁMOLÓ FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI Az MTV ZRT. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megítélése A vizsgálat körülményei és módszere A könyvvezetés és a belső elszámolási, ellenőrzési rendszer minősítése AZ MTV ZRT ÉVI GAZDÁLKODÁSÁNAK ELEMZÉSE Az eszközök és források nagyságában, összetételében bekövetkezett változások A társaság pénzügyi helyzete és változása A jövedelmi helyzet alakulása A vagyoni helyzet alakulása A MÉRLEG ÉS EREDMÉNY KIMUTATÁS EGYES TÉTELEINEK VIZSGÁLATA, ÉRTÉKELÉSE A társaság fontosabb számviteli döntései Eszközök Források Üzemi (üzleti) eredmény tételei Pénzügyi műveletek eredményét alakító tételek Rendkívüli tételek A KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET ÉS AZ ÜZLETI JELENTÉS VIZSGÁLATA

3 Bevezetés Az MTV Zrt. vezetése elkészítette a évi éves beszámoló kiegészítő mellékletét, amelyben szöveges magyarázatok, mutatószámok és részletező táblázatok segítségével bemutatták az egyes mérlegtételek, eredménykimutatás sorok belső tartalmát, az előző év hasonló adataihoz képest bekövetkezett változásokat. Elkészítették az éves beszámoló részét nem képező, de számviteli törvény előírásai alapján kötelezően elkészítendő üzleti jelentést, amelyben a jóváhagyott évi üzleti terv adataival való összehasonlításban jelennek meg a évi gazdálkodás adatai. A könyvvizsgálat során e dokumentumokban megjelenő számviteli adatokat ellenőriztük, elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arra vonatkozóan, hogy a dokumentumok számviteli adatai nem tartalmaznak lényeges hibás állításokat. A vezetés elemzését kiegészítendő, a korábban alkalmazott un. hosszú formátumú könyvvizsgálói jelentés folytatásaként is, szükségesnek látjuk összefoglalni a beszámolóhoz kapcsolódó fontosabb megállapításainkat, véleményünket. 1. Az éves beszámoló felülvizsgálatának összefoglaló megállapításai 1.1. Az MTV ZRT. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megítélése A társaság saját tőkéje a beszámolási időszakban az előző évi december 31-i 369 millió Ft-ról 2006 december 31-i állapot szerint 4775 millió Ft pozitív összegre változott. A fordulónapon a társaság saját tőkéje többszörösen meghaladta jegyzett tőkéjét, a részvénytársaságokra meghatározott minimumnál saját tőkéje lényegesen nagyobb, így a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény a tőkemegfelelésre vonatkozó előírásai a beszámoló fordulónapján maradéktalanul érvényesültek. A saját tőke hiányának megszűnése és a jegyzett tőkéhez viszonyítva jelentős összegű saját tőke a évi mérleg szerinti eredmény miatt alakult ki. A december 31-én kimutatott 369 millió Ft összegű pozitív előjelű saját tőkét a évi 4406 millió Ft mérleg szerinti nyereség emelte 4775 millió Ft összegre. A saját tőkét érintően más változás nem történt. A tőkehelyzetre a mérleg szerinti eredményen keresztül gyakorolt jelentős hatást a évi költségvetési törvény alapján az MTV Zrt. reorganizációs folyamatának végrehajtására és az átalakított folyamatok működésére folyósított 4395 millió Ft céltámogatás. A támogatást a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának Elnöksége által jóváhagyott feladatokra használták fel, az összeg döntő részét (4343 millió Ft) az egyéb bevételekre számolták el, a fejlesztési ráfordításokra jutó támogatás részben rendkívüli ráfordításként, részben halasztott bevételként szerepel a beszámolóban. Ugyancsak jelentős eredményjavító ezen keresztül saját tőkét növelő tétel volt az archívumban tárolt produkciók egy részére vonatkozóan korlátozott felhasználói jogok alapítása, és ellenérték fejében történő (2303 millió Ft) átengedése a NAVA részére. A beszámolási időszakban a tevékenységhez lekötött eszközök összege (mérleg főösszeg) 19,7%-kal csökkent, az előző időszakban a változás 30%-os növekedés volt. A realizált bevételek (nettó árbevétel és egyéb bevételek összege) az előző időszaki 6,6%-os növekedéshez képest mérsékeltebben 4,4%-kal növekedtek. 59

4 Az összes eszköz tárgyidőszak végén kimutatott értéke, a bázishoz képest 3,7 milliárd Ft-tal csökkent. A csökkenést a bázisidőszak fordulónapjához közeli, nem rendszeres gazdasági események (NAVA kiszámlázás, támogatások decemberi kiutalása) ismétlődésének hiánya okozta, a tárgyidőszak végén kisebb mértékben befolyásolták a záró mérlegértékeket rendkívüli tételek. A tartós eszközöket figyelembe véve, a műsorszolgáltatáshoz és működéshez szükséges összes eszköz értéke továbbra is a működőképességet lehetővé tevő minimum szint közelében van, sőt a több év óta elhalasztott fejlesztések pótlása valószínűleg nagyobb mérleg főösszeggel valósítható csak meg. A társaság pénzügyi helyzetét jellemző mutatószámok az előző év végi állapothoz képest javultak. A pozitív előjelű jelentős összegű mérleg szerinti eredmény következtében a saját tőke aránya a források között az elenyésző 1,9%-ról 31,3%-ra növekedett. A források lejárat szerinti összetétele a jelentős javulás ellenére továbbra sem illeszkedik az eszközök tartósság szerinti szerkezetéhez. A beszámolási időszak végén rendelkezésre álló likvid eszközök (pénzeszközök és követelés) a rövid lejáratú kötelezettségeknek csupán 56,7%-át tették ki, ez az arány az előző év végén 48,1% volt. A befektetett eszközök aránya 45,9%-ról 61,8%-ra növekedett, összege 8726 millió forintról millió forintra nőtt. Az arányszám növekedésében a jelentősebb szerepet az összes eszköz értékének 19,7%-os csökkenése játszotta. A forgóeszközök állománya az előző évhez képest 43,9%-kal, 3888 millió Ft-tal csökkent. A csökkenést okozó legjelentősebb tételek a pénzeszközök és követelések értékének előző év végi kiugró összegei voltak, amelyet a NAVA szerződéssel kapcsolatos év végi kiszámlázások és pénzbefolyások okoztak. Ezek a tételek a tárgyidőszakban nem, illetve kisebb összegben jelentkeztek A vizsgálat körülményei és módszere A könyvvizsgálatot éves ütemterv alapján végeztük. Átfogóan negyedévente (első alkalommal 1-4. hónapra kiterjedően) vizsgáltuk a társaság pénzügyi, jövedelmi és vagyoni helyzetének alakulását. A negyedévek között egy-egy részterület mélyebb áttekintését végeztük el. A Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma Elnökségének döntése alapján június 30. és szeptember 30. fordulónappal az MTV Zrt. vezetése évközi mérleget és eredménykimutatást készített, amelyhez csatolták az éves beszámoló kiegészítő mellékletének keretében előírt információkat tartalmazó részletező kimutatásokat és szöveges elemzést. Az évközi beszámolók a szokásos évközi főkönyvi zárlathoz képest pontosított adatszolgáltatást nyújtottak, mert az év végi értékelési feladatok jelentős lépéseit is elvégezték. Az évközi mérlegeket, eredménykimutatásokat a szokásos eljárásokkal megvizsgáltuk, véleményünket a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának Elnöksége részére átadtuk. Az évközi beszámolók vizsgálata során a témaszámú Az évközi pénzügyi információknak a gazdálkodó független könyvvizsgálója által végrehajtott átvilágítása című magyar Nemzeti Könyvvizsgálói Standard előírásait alkalmazva jártunk el. Az évközi és év végi vizsgálatok során feltárt hiányosságokról és a számviteli elszámolások javítást igénylő tételeiről több alkalommal írásos összefoglalást készítettünk, melyeket átadtunk a vezetés részére. Az észlelt problémákat minden esetben az illetékes munkatárssal szóban is megbeszéltük, részletes útmutatást adva a megoldás módjáról. A könyvvizsgálatot az éves beszámolóra, a főkönyvi kivonatra, a kiválasztott főkönyvi számlalapokra, a szúrópróbaszerűen kiválasztott könyvelési bizonylatokra, a kiválasztott gazdasági események egyéb okmányaira (szerződések, határozatok, teljesítésigazolások), valamint a mérlegtéteket alátámasztó leltárakra kiterjedően, a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardoknak megfelelően végeztük el. 60

5 1.3. A könyvvezetés és a belső elszámolási, ellenőrzési rendszer minősítése A társaság beszámolójának alapjául szolgáló könyvviteli nyilvántartásokat részben a WINNER számítógépes program, részben más szigetszerűen működő számítógépes programok alkalmazásával vezeti. Az MTV Zrt., a reorganizációs folyamat egyik elemeként, évben kezdte meg a WINNER programcsomagra épülő integrált vállalatirányítási rendszer bevezetését. A programcsomag lényeges moduljainak egy része (Pl.: Tárgyi eszköz nyilvántartás, utókalkuláció) a tárgyévben még nem működött. A társaság belső elszámolási és ellenőrzési rendszere gépesítettségében és integráltságában jelentős fejlődésen ment át az utóbbi években, az eddigi fejlődés azonban nem egy korszerű, integrált informatikai rendszer kialakulását vetítette előre. A WINNER program bevezetése e tekintetben jelentős stratégiai váltás, ugyanakkor a rendszer bevezetése még nem eléggé előrehaladott ahhoz, hogy előnyei a napi munkában kellő hangsúllyal megmutatkozzanak. A belső elszámolási rendszerben továbbra is bizonytalanságot okoz az igénybe vett teljesítmények igazolásának elhúzódása, valamint a nyújtott szolgáltatások kiszámlázásának esetenkénti késedelme. Az elszámolások teljességére és naprakészségére való törekvés abban az esetben lehet eredményes, ha a teljesítmények igazolása az ehhez szükséges indokolt időn belül megtörténik. 2. Az MTV ZRT évi gazdálkodásának elemzése 2.1. Az eszközök és források nagyságában, összetételében bekövetkezett változások A mérleg főösszege a beszámolási évben a bázis időszaki 30,02%-os növekedést követően jelentősen, 19,7%-kal csökkent. A mérleg főösszegének csökkenésében eszközoldalon a forgóeszközök (ezen belül a pénzeszközök és a követelések) játszották a meghatározó szerepet, a fordulónapon 3888 millió Ft-tal kisebb összegű forgóeszközzel rendelkezett a társaság, mint egy évvel korábban. A befektetett eszközök összege 714 millió Ft-tal haladta meg az előző év végi értéket, az érték növekedésének és a mérleg főösszeg csökkenésének együttes hatására, a mérleg főösszeghez viszonyított arány az előző évi 45,9%-ról 61,8%-ra növekedett. A befektetett eszközökön belül az immateriális javak értéke 451 millió Ft-tal növekedtek (döntően az archivált műsorok állományba vétele miatt), a tárgyi eszközök értéke 265 millió Ft-tal növekedett, a befektetett pénzügyi eszközök állományának jelentéktelen 3 millió Ft-os csökkenése a lakásépítési kölcsönök összegének változása miatt következett be. A már üzembe helyezett tárgyi eszközök értéke 268 millió Ft-tal növekedett. A január 1-én meglévő millió Ft értékű eszközállományt csökkentette a beszámolás évében elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírás 469 millió Ft-os összege; ugyanakkor növelte a 737 millió Ft összegű tárgyi eszköz aktiválás, így december 31-én az eszközállomány mérlegértéke 1826 millió Ft-ra növekedett. Az előző éveket visszafogott beruházási tevékenység jellemezte, évben Pl.: csupán 87 millió Ft, 2002-ben 199 millió Ft, 2003-ban 257 millió Ft, évben 1,210 millió Ft 2005-ben 166 millió Ft összegű beruházási célú beszerzés történt. A tárgyévben 734 millió Ft értékű beszerzés történt beruházási céllal. A társaság tárgyi eszközeinek átlagos használhatósági foka (a nettó érték és bruttó érték aránya) december 31-én 14,6%, december 31-én 17,2% volt. A kissé javuló mutatószám sem változtat azon, hogy a felsorolt évek beruházási adatainak átlaga alapján, a december 31-én meglévő eszközök pótlási idejére rendkívül hosszú, 25 év adatot 61

6 számolunk. A mutatószám negatív üzenetét növeli, hogy a viszonylag hosszabb élettartamú tárgyi eszközök (ingatlanok) aránya a tárgyi eszközök bekerülési értékében csupán 4,4%. A társaság mérlegének összevont sorait a következő táblázat mutatja (ezer forintban): MEGOSZL MEGNEVEZÉS. INDEX E Ft E Ft E Ft % % Immateriális javak ,6 106,5 Tárgyi eszközök ,0 116,9 Befektetett pénzügyi eszközök ,0 98,5 Befektetett eszközök ,8 108,2 Készletek ,5 89,5 Követelések ,0 63,5 Értékpapírok ,0 0,0 Pénzeszközök ,1 35,3 Forgóeszközök ,5 56,1 Aktiv időbeli elhatárolások ,6 60,3 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN ,0 80,3 Saját tőke , ,8 Céltartalékok ,8 193,0 Hosszú lejáratú kötelezettségek ,0 0,0 Rövid lejáratú Kötelezettségek ,2 42,8 Kötelezettségek ,2 42,7 Passzív időbeli elhatárolások ,8 98,9 FORRÁSOK ,0 80,3 Az immateriális javak bruttó értékének 542 millió Ft-os növekedéséből az archivált műsorok állományba-vételi értéke a meghatározó (397 millió Ft), az egyéb növekedés értéke 145 millió Ft összegű volt, ami lényegesen magasabb az immateriális javakra elszámolt értékcsökkenési leírás összegénél. (90 millió Ft). Az archivált műsorok értéke évenként millió forinttal az alapítást követően összesen közel 4 milliárd Ft-tal növelte a befektetett eszközök könyv szerinti értékét. Ez az eszköz és évenkénti növekedése sajátosnak számít, mert az elkészült és adásba került produkciók, ha minősítésük szerint archiválandóak, automatikusan növelik az eszközök értékét. A befektetett eszközök természetes forrása a saját tőke, tehát önmagában az archiválás forrásának megteremtése évenként millió Ft saját tőke többletet igényelne ahhoz, hogy a társaság likviditási helyzete egyéb tényezőket figyelmen kívül hagyva ne romoljon. A forgóeszközök mérlegértéke jelentős mértékben csökkent. A csökkenés jelentős egy irányú változások összegeként jött létre. A készletek értéke 133 millió Ft-tal, a követelések értéke 1490 millió Ft-tal, a pénzeszközök értéke 2264 millió Ft-tal csökkent. A követelések és pénzeszközök jelentős csökkenését az okozta elsősorban, hogy a szerződéskötés elhúzódása miatt a NAVA részére 62

7 átengedett jogok kiszámlázására a bázis időszakban és a tárgy időszakban is az év utolsó napjaiban került sor, de az ellenérték összege a bázis időszakban lényegesen nagyobb volt. A készletek értékében meghatározó összeggel a befejezetlen műsorok év végi állományának összege szerepel. A befejezetlen műsorok állománya tárgyév december 31-én 1059 millió Ft volt, a bázis szintje alatt alakult (1151 millió Ft). A befejezetlen műsorok állományának viszonylag állandó összegű része a folyamatos műsorszolgáltatás biztosítása miatti készletezés összege, az évek közötti jelentősebb eltéréseket a több éven keresztül készülő filmalkotások, és a több éves ciklusban jelentkező sportesemények jogdíjai okozzák. A tárgyévben ezek a tételek viszonylag kis súllyal jelentkeztek. Az aktív időbeli elhatárolások mérlegértéke 567 millió Ft-tal csökkent. A bevételek aktív időbeli elhatárolása mind a bázis, mind a tárgyév végén az időszak tevékenységéhez kapcsolódó, de a mérleg fordulónapját követően kiutalt támogatást tartalmaztak, jelesül az Antenna Hungária által kiszámlázott műsorterjesztési költségek ellenértékéből az Államkincstár az utólagos finanszírozás gyakorlatának megfelelően a decemberi időszakra eső összegeket a fordulónapot követően egyenlíti ki. A bevételek aktív időbeli elhatárolása 32 millió Ft-tal növekedett. A költségek ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 599 millió Ft-tal csökkent. A csökkenés meghatározó tétele a 2005-ben végrehajtott, 2006-ra áthúzódó csoportos létszámleépítés elhatárolt költsége volt, mert végén nem volt ilyen tétel. A forrásokon belül a saját tőke, és a céltartalékok növekedtek, míg a kötelezettségek, valamint a passzív időbeli elhatárolások összege csökkentek. A saját tőke összege kizárólag a tárgyévi nyereség következtében növekedett. A céltartalékok között a múltbeli eseményekből következő várható jövőbeni kötelezettségek becsült összege jelenik meg. Céltartalékot képeztek a peres ügyek, a fizetendő késedelmi kamatok ellensúlyozására, valamint a 2006-ban bejelentett, 2007-ben végrehajtásra kerülő csoportos létszámleépítéssel kapcsolatos kötelezettségekre. A növekedés meghatározó eleme a létszámleépítés terheinek ellensúlyozására szolgáló összeg volt. A kötelezettségeken belül a hosszúlejáratú kötelezettségek megszűntek, a fordulónapon kizárólag rövidlejáratú kötelezettségek szerepelnek a mérlegben. A rövidlejáratú kötelezettségeken belül az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek összege kis mértékben, a rövidlejáratú hitelek és a szállítói tartozások összege jelentős mértékben csökkent. A hitelek összegének csökkenése az előző év végén még fennálló 4000 millió Ft összegű hitelnek az Államkincstár általi kiegyenlítése miatt következett be. A szállítói tartozások csökkenésében az ÁPV Rt. és az MM Kft. általi elengedett kötelezettségek kivezetése, valamint a kedvezőbb vagyoni helyzetből fakadó kedvezőbb likviditási helyzet egyaránt tükröződik. A hosszú lejáratú kötelezettségek között a bázis időszak végén gépkocsi lízing és gépkocsi vásárláshoz felvett hitel 1 éven túl esedékes összege szerepelt, a kötelezettséget 2007-ben rendezni kell, ezért nincs hosszú lejáratú része a tárgyév végén. Újabb hosszúlejáratú hitel felvételére nem került sor. A passzív időbeli elhatárolások összege a bázisidőszakhoz képest kis mértékben csökkent. A bevételek passzív időbeli elhatárolása mérlegsoron december 31-én a létszámleépítésre ben kapott támogatás 2006-ra áthúzódó összege, míg december 31-én a szeptember 18-ai események következtében bekövetkezett károk rendezésére kapott támogatás 2007-re áthúzódó összege szerepel, más passzív időbeli elhatárolás sem a bázis sem a tárgyidőszakban nem szerepel. A költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása mérlegsoron a jelentős tételeket a fizetendő, de per alatt álló jogdíjak, a évi eseményekhez kapcsolódóan 2007-ben elszámolandó, arányosítással le nem vonható áfa összegek, január 15. után számfejtett bérek és honoráriumok teszik ki. A halasztott bevételek az ajándékba kapott, támogatásból megvalósított tárgyi eszközök könyv szerinti értékét tartalmazzák. 63

8 2.2. A társaság pénzügyi helyzete és változása A pénzügyi helyzetet jellemző néhány mutatószám alakulása: Megnevezés év év év év év A vállalkozás pénzjövedelme (E Ft) mérleg szerinti eredmény + értékcsökkenési leírás Likviditási mutató II. (Pénzeszközök + követelések + rövid lejáratú értékpapírok) / rövid lejáratú kötelezettségek Likviditási mutató I. Forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek Vevők átfutási ideje (nap) (vevőállomány x 365) / értékesítés nettó árbevétele Szállítók átfutási ideje (nap) (szállítói állomány x 365) / anyag jellegű ráfordítás ,649 0,082 0,288 0,481 0,567 0,848 0,239 0,418 0,562 0,735 94,8 75,0 58,9 216,3 189,2 119,6 109,7 130,6 165,8 65,2 A tárgyévben és a bázis időszakban vállalkozás pénzjövedelme meghatározóan a nyereség jellegű mérleg szerinti eredmény következtében pozitív összeg. A évi 2 milliárd és a évi közel 5 milliárd pénzjövedelemnek következtében a társaság likviditási helyzete jelentős mértékben javult. A javuló likviditási helyzet tükröződik a likviditási mutatók alakulásában, de a mindennapi adósságkezelés nehézségeinek csökkenésében is. A befektetett eszközök állománya a tárgyévben 714 millió Ft-tal növekedett, az értékcsökkenési leírás befektetési célú felhasználása mellett is, a pénzjövedelem nagy része a folyó működés finanszírozását segítette. A bemutatott öt év egészére összesítve a vállalkozás pénzjövedelme millió Ft negatív összeg volt. A negatív pénzjövedelmet ellensúlyozta az alapítás óta közvetlenül a saját tőke javára elszámolt tőkepótlás, de a fejlesztésre fordítható forrás ezzel együtt is minimális összeget tesz ki. A likviditási mutatók a kívánatosnak számító 1 érték alatt alakultak. A rövidlejáratú kötelezettségek között vannak per alatti, vitatott, illetve halasztott tételek, ezeket figyelmen kívül hagyva, a társaság fizetési kötelezettségeit képes határidőben, esetleg a határidő közelében teljesíteni. A mutatószámok értéke a bemutatott időszakban erősen ingadozik, mert 2002-ben az utólagos tőkerendezésre adott támogatás az év utolsó napjaiban megérkezett a társaság számlájára, a 2003-ban jóváhagyott tőketartalék emelés átcsúszott évre, 2004-ben pedig a struktúra átalakításra kapott támogatást év közben folyósították. A és évi mutatószámok növekvő értékében megjelenik a nyereséges gazdálkodás hatása, valamint az év végi NAVA számlázás és támogatás kiutalások hatása. A vevők átfutási ideje a bázisidőszakhoz viszonyítva jelentősen csökkent ugyan, de a szokásos szerződési feltételekhez képest rendkívül magas. Mind a bázis, mind a tárgyidőszakban növelte a mutató értékét az a tény, hogy a NAVA részére történő jogátengedés második részletének számláját csak a fordulónapot követően egyenlítették ki. Ugyancsak torzítóan hat a mutató értékére, hogy a vevők állományában nemcsak a nettó árbevételként, hanem az egyéb bevételként elszámolt kiszámlázott tételek is szerepelnek a kiegyenlítésig, így a számláló és nevező tartalma nem teljesen fedi egymást. A szállítók átfutási ideje jelentős mértékben csökkent, ami szerződésszerű működés esetén negatív eredménynek számítana, az MTV Zrt. esetében azonban a kényszerhitelezés 64

9 igénybevételének jelentős csökkenését mutatja. A kényszerhitelezés csökkenésével lehetőség van a szállítókkal történő tárgyalási pozíciók általános erősítésére A jövedelmi helyzet alakulása Az üzemi (üzleti) eredmény szintjén kimutatott eredmény összetevői (ezer forintban): Megnevezés év év év év év 2006./2005. Értékesítési árbevétel, egyéb bevételek Költségek, ráfordítások aktivált saját teljesítmények Üzemi szintű Eredmény , , ,6 A és évek adatait összehasonlítva az üzemi eredmény szintjén kimutatott nyereség veszteségbe ment át, 4247 millió Ft-tal csökkent. Az üzemi (üzleti) eredmény csökkenése a költségek és ráfordítások 5519 millió Ft összegű növekedésének, a nettó árbevétel és az egyéb bevételek 1273 millió Ft-os növekedésének együttes hatására alakult ki. A bemutatott években, szemben a megelőző évekkel az MTV Rt. már nem rendelkezett értékesíthető ingatlanvagyonnal, így csökkent (megszűnt) annak lehetősége, hogy saját vagyonelemeinek értékesítésével számottevően pótolja a veszteséges működés következtében elvesztett likvid eszközeit évben a bevételek növekedésében jelentős tételt jelentett a struktúraátalakításra folyósított 4,8 milliárd Ft összegű céltámogatás. A céltámogatás nélkül az üzemi (üzleti) eredmény 9178 millió Ft negatív összegre teljesült volna, tehát a megelőző évekhez képest a javulás számottevő ben a reorganizációs terv végrehajtására és létszámleépítésre nyújtott támogatás, valamint a NAVA részére átengedett jogok ellenértéke szerepel az egyéb bevételekben olyan tételként, amelyek évenkénti tervezhető ismétlődésére nincsenek törvényi előírások. Ezek évi együttes összege 7120 millió Ft, ezekkel a tételekkel korrigált üzemi eredmény 5112 millió Ft veszteség lett volna, az eredmény javulás a korrigált számokból is szembetűnő évben a struktúraátalakítási támogatás, a létszámleépítés támogatása és a NAVA részére átengedett jogok ellenértéke jelentenek olyan üzemi eredményt érintő bevételeket, amelyek ismétlődésére nincsenek törvényi előírások, ezek együttes összege 7046 E Ft, eredményhatásuk 5316 E Ft. A évi korrigált üzemi eredmény 7795 E Ft veszteség, kedvezőbb mint a reorganizációt megelőző időszak összehasonlítható adatai. Az üzemi eredmény összehasonlíthatósága érdekében év adatait korrigáltuk a támogatott létszámleépítés bevételeivel és költségeivel, ráfordításaival, a 2004.m, és évi tényadatot pedig korrigáltuk a struktúraátalakításra kapott támogatás összegével, továbbá a és évi adatokat a létszámleépítés és NAVA jogértékesítés hatásával. A korrigált adatok alapján megállapítható, hogy az értékesítési árbevétel és az egyéb bevételek (döntően működési támogatások) együttes összege és években több mint 2 milliárd Fttal növekedtek, 2005-ben a nettó árbevétel csökkenése miatt csökkentek, 2006-ban 6,1 %-kal, az inflációt meghaladóan növekedtek. A költségek ráfordítások esetében a korrigált adatok viszonylag stabilan milliárd Ft körül alakultak, majd 2005 évben jelentős mértékben csökkentek, 2006-ban újra megemelkedtek a 31 milliárd Ft-os szintre. A költségek és ráfordítások változó elemei a racionális gazdálkodás mellett a szolgáltatott műsor mennyiségétől, minőségétől, szerkezetétől függenek. A bevételek között csak 65

10 reklámbevételek vannak a műsorokkal összefüggésben, ezek összege azonban a bevételeken belül nem meghatározó. Az MTV Rt. esetében tehát a gazdálkodás mozgástere a bevételek megszerzése tekintetében lényegesen kisebb, mint a vállalkozások esetében általában. Megnevezés Értékesítési árbevétel, bevételek Költségek, ráfordítások aktivált saját teljesítmények Üzemi szintű eredmény év korrigált év év korrigált év korrigált év korrigált Millió Ft-ban Különbség Index / , , ,5 Az MTV Rt-nél a mérleg szerinti eredmény szempontjából a pénzügyi műveletek eredménye a korábbi években nem játszott jelentős szerepet, 2005-ben a jelentős hitelállomány miatt 418 millió Ft veszteség keletkezett a pénzügyi műveleteken, 2006-ban 50 millió nyereséget mutat az eredménykimutatás a pénzügyi műveleteken. Az eredmény javulása részben a hitelállomány csökkenésével, részben az Eurosport konzorcium átadott nyereségével függ össze. Az összehasonlíthatóság miatt meg kell jegyezni, hogy a 4 milliárd Ft hitel kamata szeptemberétől az üzemi eredményt csökkenti a képzett céltartalékon keresztül. A rendkívüli eredmény összegében a tárgyévben millió Ft, évben 156 millió Ft, a évben 230 millió Ft a tartozás elengedésből származó nyereség. A rendkívüli eredmény további tételei mindkét évben gyakorlatilag a korábban elhatárolt halasztott bevétel feloldásából származik. A jövedelmezőség alakulását jellemző néhány mutatószám: Megnevezés év év év év év év Árbevételarányos jövedelmezőség 66,8 443,9 314,8 87,0 45,8 118,3 adózás előtti eredmény*100 / összes árbevétel Eszközarányos jövedelmezőség 7,1 67,0 87,0 28,2 8,6 28,9 adózás előtti eredmény*100 / mérleg főösszeg Tőkearányos jövedelmezőség adózás előtti eredmény*100 / saját tőke 21,0 701,9 118,3* 325,1* 443,1 92,3 * A és a évek fordulónapján az MTV Rt. saját tőkéje is negatív összegű volt, ezért a tőkearányos jövedelmezőség mutatószáma pozitív összeget vett fel, a pozitív érték azonban kifejezetten kedvezőtlen jövedelmi helyzetre utal. A táblázatban bemutatott hat gazdálkodási évben csak 2001., évben és a tárgyévben zárta az MTV Rt pozitív adózás előtti és mérleg szerinti eredménnyel az évet évben millió Ft összegű rendkívüli nyereség következtében ért el pozitív mérleg szerinti eredményt a társaság, míg 2005-ben az üzemi eredmény szintjén is nyereséget realizált, tárgyévben pedig szintén az elengedett kötelezettségekből származó rendkívüli eredmény miatt alakult pozitív összegűre az adózás előtti eredmény. A mutatószámok viszonyítási alapjául szolgáló értékek közül a bázis évhez viszonyítva az árbevétel 4,3%-kal növekedett, a mérleg főösszege 19,7%-kal csökkent, a saját tőke pedig 1192,8%- kal növekedett. A nevezőben szereplő mutatószámok változásának megfelelően a legnagyobb 66

11 arányban az eszközarányos nyereség mutatója növekedett, a tőkearányos nyereség mutatószáma pedig csökkent. Az évek között a viszonyítási alapok közül az árbevétel változása a legkisebb arányú. A mérleg főösszege és a saját tőke összege az egyes évek között elsősorban a tőkepótlások időbeli alakulása miatt jelentős szóródást mutat, ezzel a mutatószámok értéke is ingadozik. A bázis év végén a mérleg főösszegének mintegy 2/5-ét, a tárgyév végén mintegy felét az archivált műsorok értéke adta. A többi eszköz jelentős csökkenése a működés fenntartása mellett korlátozott, tehát a likviditás fenntartásának forrásai az eszközök oldalán véleményünk szerint kimerültek A vagyoni helyzet alakulása A vagyoni helyzetet jellemző néhány mutatószám alakulása: Megnevezés Eszközök hatékonysága Értékesítés nettó árbevétele / Összes eszközérték Tőkeellátottság Saját tőke / (Befektetett eszközök + készletek) Eladósodási ráta Idegen tőke / saját tőke 0,11 0,15 0,28 0,32 0,19 0,24 0,73 0,17 0,89 0,13 0,04 0,45 1,95 9,47 2,36 12,5 50,5 2,20 Az eszközök összevont forgási sebességét kifejező mutatószám értéke növekedett, mert a mérleg főösszege 19,7%-kal csökkent, a társaság nettó árbevétele pedig 4,3%-kal növekedett, így a két tényező változásának hatása összeadódott. A tőkeellátottság és az eladósodási ráta mutatóinak előjele a negatív saját tőke összeg miatt 2000., és években negatív. A negatív előjelű tőke-ellátottsági mutatók esetében annál kedvezőtlenebb a helyzet, minél nagyobb a mutató abszolút értéke, az eladósodási ráta esetében a kisebb abszolút érték utal kedvezőtlenebb helyzetre. A tárgyévben a mutatók pozitív értéket mutatnak ugyan, de a mutatók értéke szerint a szükséges forrásoknak nem egészen a felét fedezi a saját tőke. A társaság nettó forgótőkéjének (saját tőke befektetett eszközök) értéke 2001-ben 265 millió Ft, 2002-ben 6385 millió Ft, évben millió Ft, évben 9974 millió Ft, 2005-ben 8357 millió Ft negatív összeg volt, azaz a társaság az utóbbi öt év mindegyikében finanszírozza befektetett eszközeit rövid lejáratú forrásokból és években a negatív saját tőke miatt a nettó forgótőke negatív összege nagyobb volt, mint a befektetett eszközök értéke december 31-én az MTV Zrt. nettó forgótőkéje millió Ft negatív összeg, az előbbi adatsornál lényegesen kedvezőbb, de mutatja hogy a társaság eszköz-forrás összetétele, még mindig nem felel meg a biztonságos gazdálkodás hagyományos követelményének. 67

12 3. A mérleg és eredmény kimutatása egyes tételeinek vizsgálata, értékelése 3.1. A társaság fontosabb számviteli döntései Az MTV Zrt. éves beszámoló készítésére kötelezett a évi LXXIV. törvénnyel, a évi XLII. törvénnyel, a évi LXXXV. törvénnyel, a évi XCIX törvénnyel, a évi XXVI törvénnyel, a 2005 évi CXII. törvénnyel és a évi IV. törvénnyel módosított és kiegészített, a számvitelről szóló évi C. törvény előírásai szerint, az éves beszámolót a kettős könyvvitel szerinti könyvvezetéssel támasztja alá. A számviteli törvény által kötelezően előírt szabályzatait, a Számviteli politikát, a Számlarendet, a Számlatükröt, a Pénz- és értékkezelési szabályzatot, az Eszközök és források értékelési szabályzatát, az Eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzatát és az Önköltségszámítási szabályzatot, valamint ezen szabályzatoknak a évi C. törvény miatti szükséges módosításait a társaság már évben elkészítette, majd 2002 évben a devizás eszköz-források előző időszaki év végi értékeléséből származó elhatárolt árfolyamnyereség összegéről történő döntés miatt a számviteli politikát módosította évben a számviteli politikát annyiban módosították, hogy a devizás eszközök év végi értékelésénél megemelték a jelentősnek minősülő összevont árfolyamkülönbözet összegét. A számviteli politikához szorosan kapcsolódó számlatükröt év elején átdolgozták a évben bevezetett új pénzügyi és számviteli rendszer (WINNER) igényeinek megfelelően. A évben a társaság főkönyvi számlastruktúrájában csak részletezettség növelés, valamint pontosítások miatt volt változás. A társaság év folyamán a második üzleti évben alkalmazta az új rendszert, kisebb problémák, módosítási igények még felléptek ebben az évben is, de a rendszerben lévő egyeztetési, ellenőrzési lehetőségek kihasználásával az évközi gazdálkodásra vonatkozóan, a számviteli adatokból az előző évinél megalapozottabb információkat tudott szolgáltatni. Még mindig jelentős nagyságrendű a teljesítésigazolással nem rendelkező, de szerződésszerűen teljesített beérkező számlák összege, melyek év közben késve kerülnek csak költségként elszámolásra. A beérkező számlák igazolásának problémája miatt ÁFA adónemben a rendszerszerű, több hónapi késéssel, önrevízió keretében végzett helyesbítések száma érdemben nem csökkent. A Magyar Televízió Kuratóriuma Elnökségének döntése alapján évközben június 30-i fordulónappal az első félévi gazdálkodásról, majd szeptember 30-i fordulónappal a háromnegyedévi gazdálkodásról készült évközi beszámoló. Az évközi beszámolók a számviteli törvényben rögzített előírások alapul vételével készültek ugyan, de sem a közbenső mérlegre előírt, sem az éves beszámolóra előírt követelményeket ezek a beszámolók nem tudták teljesíteni. Mindkét évközi beszámolót a témaszámú Az évközi pénzügyi információknak a gazdálkodó független könyvvizsgálója által végrehajtott átvilágítása című Magyar Könyvvizsgálói Standard előírásait alkalmazva ellenőriztük, és vizsgálatunk eredményeképpen könyvvizsgálói záradéknak nem minősülő könyvvizsgálói véleményt bocsátottunk ki, valamint írásos feljegyzést készítettünk a vizsgálat során észlelt problémákról. A társaság főbb számviteli politikai döntéseit a beszámoló kiegészítő melléklete részletezi, a fontosabb döntések a következők: A beszámolás formájaként a társaság az A típusú mérleget, és az összköltségeljárás szerinti eredmény-kimutatás A típusú formáját választotta. 68

13 A mérlegkészítés időpontjaként a fordulónapot követő év (eddig az időpontig megszerzett információk szerepelnek a beszámolóban) február 28-át jelölte meg. Az immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a bruttó értéken alapuló lineáris leírás módszert választotta. A kis értékű tárgyi eszköz értékhatárát, amikor a használatbavételkor egy összegben lehet az eszköz értékét értékcsökkenési leírásként elszámolni a társaság Ft-ban határozta meg. Terven felüli értékcsökkenést abban az esetben számolnak el, ha a mérlegkészítéskori piaci érték alatta marad az adott eszköz könyv szerinti értéke 70 %-ának. A társaság a vásárolt készletekről folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartást vezet, a készletek növekedését tényleges beszerzési áron, a készlet csökkenést havonta súlyozott átlagáron számolja el. A társaság a devizás eszközök-források értékelésénél az MNB által közzétett árfolyamot választotta és az év végi értékelésnél jelentősnek tekinti az E Ft összeget meghaladó összevont árfolyam-különbözet összegét. A követelések év végi értékelése során a társaság valamennyi kintlévőséget egyedileg értékel, nem él a kisösszegű követelésekre összevontan alkalmazható értékvesztés elszámolásának lehetőségével. Az előző időszakra vonatkozó ellenőrzés esetén a jelentős és lényeges hiba határát a törvény szerinti mértékekben határozta meg. A beszámoló tételeinek ellenőrzésekor a lényegesség elvét szem előtt tartva az alábbi számviteli alapelvek érvényesülését vizsgáltuk: a tevékenység folytatásának elvét, azaz hogy a vállalkozó a belátható jövőben fenn tudja-e tartani működését, folytatni tudja-e tevékenységét és nem várható-e a működés beszüntetése, vagy a tevékenység jelentős csökkenése, a teljesség elvét, azaz, hogy mindazon gazdasági eseményt rögzítettek-e, amelyeknek az eszközökre, forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérlegkészítés napját megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak. a valódiság elvét, azaz, hogy a beszámolóban szereplő tételek a valóságban is megtalálhatók, bizonyíthatók, kívülállók által is megállapíthatók és hogy az értékelésük megfelel a számviteli törvény és a társaság számviteli politikájában rögzített értékelési elveknek és eljárásoknak, az összemérés és az időbeli elhatárolás elvét, azaz hogy a tevékenységek tárgyidőszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) számításba vették, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől,; illetve hogy a több időszakot érintő bevételek, költségek arányosan megosztásra kerültek-e az időszakok között, az értékelés során hogyan érvényesítették az óvatosság elvét, azaz, hogy eredményt nem mutattak-e ki akkor, amikor a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan, és hogy megjelenítettéke a beszámolóban az előrelátható kockázatokat, és feltételezhető veszteségeket akkor is, ha azok az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté; továbbá elszámolták-e az értékcsökkenéseket, a szükséges értékvesztéseket, és a céltartalékokat, a bruttó elszámolás elvét, azaz, hogy a bevételek-ráfordítások, valamint a követelések és kötelezettség egymással szemben nem számolhatók el, a következetesség, a világosság és a folytonosság elvét, azaz, hogy biztosított-e az összehasonlíthatóság, az állandóság, áttekinthető-e a könyvvezetés és beszámoló, valamint a tárgyévi nyitó adatok az előző évi záró adatokkal egyeznek-e. 69

14 3.2. Eszközök Immateriális javak és tárgyi eszközök A társaság december 31-i mérlegébe beállított értékét egyező analitikus nyilvántartások támasztják alá. A immateriális javak mérlegértékében meghatározó a saját előállítású archivált műsor, ezek értéke a szellemi termékek mérlegsorban találhatók, ennek értéke december 31-én millió Ft, december 31-én 6820 millió Ft a évi beszámoló fordulónapján 7215 millió Ft volt. Az utolsó nyolc évben ( ) az archivált műsorok állományba vétele a számviteli törvény egyedi értékelésre vonatkozó előírása és a társaság önköltség-számítási szabályzatában leírtaknak megfelelően történt. A társaság megalakulásakor meglévő és az azt követő két ( ) évben állományba vett archivált műsorok csoportosan kerültek be a nyilvántartásba. Az elmúlt években aktivált archivált műsorok értéke a következők szerint alakult: évben 301 millió Ft, évben 402 millió Ft, évben 369 millió Ft, évben 477 millió Ft, évben 451 millió Ft, évben 383 millió Ft, évben 358 millió Ft, a bázis évben 266 millió Ft, és a beszámolási időszak évében 397 millió Ft. Az archivált műsorok olyan szellemi termékek, amelyek értéke az idő múlásával nem csökken, inkább növekszik, ennek következtében erre az eszközállományra terv szerinti értékcsökkenési leírást nem lehet elszámolni. Az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának január 1. és december 31. között bekövetkezett változásait, növekedéseit és csökkenéseit mérlegsoronként a beszámoló Kiegészítő mellékletének 2.sz. és 3. sz. melléklete tartalmazza. A Kiegészítő Mellékletben lévő 2. sz. táblázatban rögzített immateriális javak és tárgyi eszközök állományában bekövetkezett tárgyévi változások megegyeznek a megfelelő főkönyvi számlák forgalmi, illetve egyenleg adataival. A fordulónapi záró állomány bruttó értéke és a halmozott értékcsökkenési leírásának összege a főkönyvi kivonattal és az analitikus nyilvántartásokkal alátámasztott. Az eszközökre a bruttó érték utáni lineáris leírás módszere szerint számolják el az értékcsökkenési leírást, az alkalmazott leírási kulcsok az előző időszaki mértékektől nem térnek el. Az immateriális javak nettó értéke a január 1-i értékhez képest 451 millió Ft-tal növekedett, a növekményből 39 millió Ft a használatba még nem vett vagyoni értékű jognak minősülő szoftver termék. A beszámolás évében 542 millió Ft értékű eszközt aktiváltak, és az üzleti évben az állománycsoportra 88 millió Ft terv szerinti értékcsökkenési leírást számoltak el, valamint a 2006, szeptember 18-ai események következtében 2,5 millió Ft értékben kellett archivált műsort kivezetni a könyvekből. A tárgyi eszközök mérlegben lévő értéke az előző évhez képest évben 715 millió Ft növekedést, évben 316 millió Ft-os csökkenést mutatott, a év végi tárgyi eszköz állomány nettó értéke 265 millió Ft-tal haladta meg az előző év végi értéket. A növekedést több ellentétes irányú változás okozta. A tárgyi eszközök évben történt üzembe helyezése 736 millió Ft volt, az előző évi 355 millió Ft-tal szemben. A befejezetlen beruházások fordulónapi értéke az előző évi 9,6 millió Ft-tól 6,9 millió Ft-ra csökkent. A tárgyévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás 436 millió Ft volt az előző évi 473 millió Ft-tal szemben. Értékesítésre csak már nullára leírt tárgyi eszköz került, emiatt az állomány értéke nem változott. A szeptemberi események miatt azonban az egyéb ráfordítások terhére ki kellett vezetni 33 millió Ft nyilvántartási értékű tárgyi eszközt. Összességében a tárgyi eszközök a január 1-én meglévő 1568 millió Ft állománya december 31-ei fordulónapig 1833 millió Ft-ra nőtt. 70

15 Befektetett pénzügyi eszközök A részesedések között az Új Média Szolgáltató és Kereskedelmi Kft-ben (névváltozás előtt Új Képújság Kft.) lévő üzletrész bekerülési értéke szerepel. A több éve meglévő többségi részesedést 93,14% tulajdoni hányadot jelentő üzletrész névértéke E Ft, a bekerülési értéke E Ft volt évben a társaságban az MTV Zrt. tulajdoni hányada egy 300 E Ft névértékű, névértéken megvásárolt üzletrész következtében 93,49 % ra nőtt. A lezárt év fordulónapján a E Ft névértékű üzletrész E Ft bekerülési értéken szerepel a könyvekben. Az Új Média Kft-ben lévő részesedés év végi értékeléséhez rendelkezésre állt a évi jóváhagyott beszámoló, valamint a évi könyvvizsgálói záradékkal rendelkező éves beszámoló. A évi beszámoló szerint a társaság tárgyévi gazdálkodásának eredménye ismét veszteség, az MTV Zrt. tulajdoni hányadára jutó saját tőke alatta marad a könyv szerinti értéknek. A könyv szerinti és a piaci érték ilyen irányú viszonya még nem minősül tartósnak, ezért a részesedésre a lezárt évben értékvesztés elszámolása még nem volt indokolt. A Kft. az elmúlt időszakban csak a évi eredmény után fizetett 4656 E Ft osztalékot, az azóta eltelt években osztalékbevétel a részesedés után nem keletkezett. Az MTV Rt-nek év elején a Monitoring Szolgáltató Kft-ben is volt E Ft bekerülési értékű részesedése, a részesedés könyv szerinti értéke nulla volt, mivel a részesedésre jutó saját tőke összege alapján a befektetésre már az előző években ugyanilyen összegű értékvesztést számoltak el. A Kft év óta tartó végelszámolása, illetve felszámolása évben befejeződött, ezért a részesedést a könyvekből kivezették. A befektetett pénzügyi eszközök között az egyéb tartósan adott kölcsön mérlegsorban a dolgozóknak lakásépítési célra adott kedvezményes kamatozású kölcsönnek az egy éven túl esedékes része található. A kölcsön teljes összege E Ft, mely követeléshez 6226 E Ft értékvesztés állomány kapcsolódik. Az értékvesztéssel csökkentett kölcsönből E Ft az egy éven túl esedékes törlesztő részlet, mely a mérleg egyéb tartósan adott kölcsönök sorában szerepel, míg az éven belül esedékes összeg a mérlegben az egyéb követelések mérlegsorban található. A kedvezményes lakásépítési célú adott kölcsön miatti követelésállományt egyező analitikus nyilvántartás támasztja alá. Az előző év végén a kétes kölcsönállományhoz E Ft értékvesztés kapcsolódott, ebből E Ft-ot egyéb bevételként kellett elszámolni, mert az adós fizetett, de újabb kintlévőségek váltak kétessé, ami miatt 966 E Ft összegű értékvesztést kellett elszámolni a évi eredmény terhére. Készletek A fordulónapon a mérlegben lévő vásárolt és a saját termelésű készletek értékét egyező analitikus nyilvántartás támasztja alá. A társaság a vásárolt anyagkészletek elszámolásánál a készlet csökkenéseknél a FIFO elvet (a legkorábbi beszerzés kerül először felhasználásra) követi. A könyvvizsgálat során ellenőrzött, szúrópróbaszerűen kiválasztott cikkeknél az értékelés a választott módszernek megfelelően történt. A készletek között meghatározó nagyságrendű a befejezetlen termelés állománya. Ebben a mérlegsorban a még adásba nem ment műsorok közül azon műsorok közvetlen költségei találhatók, amelyek már a mérlegkészítés időpontjáig adásba kerültek, melyeknek kitűzött műsorideje van, melyek biztosan adásba kerülnek, de még nincs kitűzött műsoridejük, és amelyek a joglejáratig biztosan leadásra kerülnek. A befejezetlen műsorok fordulónapi állományának értékét a főkönyvi számla értékével egyező költséganalitika támasztja alá. 71

16 A befejezetlen termelés és félkész termékek mérlegsor a befejezetlen műsoron kívül szcenikai félkésztermék állományt is tartalmaz 88 e Ft értékben. A teljes befejezetlen állomány értéke az előző év végi fordulónapi értékhez képest 92 millió Ft-tal csökkent. A mérlegben a késztermékek között az idegen vállalkozásnál lévő, bizományosi szerződés keretében értékesítendő TELEVIDEO készlet található. Követelések A követelések mérlegértéke jelentősen, 1491 M Ft-tal alatta maradt az előző fordulónapi állomány értékének, ebből a vevőkkel szembeni követelés értéke 1496 M Ft-tal csökkent, az egyéb követelések fordulónapi értéke 5 millió Ft-tal magasabb a bázis értékeknél. A vevőkkel szembeni követelés mérlegben kimutatott állományát egyező analitikus nyilvántartás támasztja alá. A fordulónapi követelésállomány összegeit a vevőkkel visszaigazoltatták, a nyilvántartás és a visszaigazolt összeg közötti eltérések esetében, az egyeztetés után a szükséges helyesbítéseket is elvégezték. A vevőállomány értékvesztés figyelembe vétele nélküli összege az előző év végén kiugróan magas, 3733 millió Ft, a lezárt év végén a vevőkintlévőség teljes összege 2228 millió Ft volt. A bázis évben a vevőkövetelés kiugróan magas fordulónapi értékét a NAVA részére történt év végi kiszámlázások összege okozta, a kiszámlázott 4260 millió Ft-ból 2260 millió Ft pénzügyi rendezése évben történt év végén az MTV archívumába tartozó művek felhasználási jogainak értékesítése 2763 millió Ft bruttó értéken történt, ebből a vevő mérlegértékben 1000 millió Ft szerepel, melynek a pénzügyi teljesítésére évben került sor. A vevőköveteléshez az előző évben értékvesztésként 306 millió Ft kapcsolódott. A tárgyév végén az értékvesztés állomány az előző évihez közel azonos 298 millió Ft összegű, ez arra utal, hogy a társaság vevőköveteléseinek realizálhatósága érdemben nem változott. Az előző év végén a belföldi és külföldi vevőállománynál fennálló 306 millió Ft összegű értékvesztés-állományból, pénzügyi teljesítés miatt 57 millió Ft került elszámolásra az egyéb bevételek javára, behajthatatlanság miatt 87 millió Ft került kivezetésre. A vevőkövetelésekkel kapcsolatban a tárgyévi eredmény terhére az előző évi 115 millió Ft-nál kissé nagyobb összegű, 135 millió Ft értékvesztést, valamint 6 millió Ft behajthatatlan követelést kellett elszámolni. A külföldi vevőkövetelés a mérlegben a december 31-ei választott MNB árfolyamon szerepel, mivel az év végi értékelésből származó összevont árfolyam-különbözet egyenlege jelentős összegű volt. A mérlegben lévő összes devizás eszköz-forrás év végi értékelésén év végén összevontan jelentős összegű 7 millió Ft árfolyam különbözet, árfolyamnyereség keletkezett, ezért valamennyi devizás eszköz forrás a december 31-ei MNB árfolyamon szerepel a mérlegben. Az egyéb követelés fordulónapi állománya 5 millió Ft-tal haladja meg az előző évi fordulónapi állomány összegét, amellett, hogy az összetétele is megváltozott. Az előző évben az ORTT kötelezettségvállalásból, a késve érkezett és folyamatosan teljesített szolgáltatásról szóló szállítói számlák ÁFA-ja, a szállítókkal szembeni követelések voltak meghatározó összegűek, 2006 év végén a késve érkezett és folyamatosan teljesített szolgáltatásokról szóló szállítói számlák ÁFA-ja, a szerződés szerinti feltöltés miatt a bérleti szerződésekhez kapcsolódó kaució összege, valamint az ORTT kötelezettségvállalásból származó követelés összege, valamint a szakképzési hozzájárulás túlfizetése teszi ki az állomány értékének meghatározó részét. Az egyéb követelésekből behajthatatlanként leírásra került az ORTT kezességvállalása miatti követelés egy része 159 millió Ft összegben, mivel a partner céget a cégbíróság időközben törölte a nyilvántartásából. A leírás ugyanakkor a társaság eredményét nem érintette lényegesen, mivel a követelés bekerülésekor az azzal közel azonos összegű költség is elszámolásra került a 72

17 kötelezettségekkel szemben, a cég törlése miatt a kötelezettség összege a követelés leírásakor a bevételeket növelte. A különbözetet a nem számlázott szolgáltatáshoz kapcsolódó arányosítással le vonható áfa összege jelentette. Pénzeszközök A mérlegben kimutatott pénztár fordulónapi összege egyező a pénztárjelentésekkel, a bankbetétek állománya egyező a fordulónapi banki kivonatokkal, a bankok visszaigazolása is alátámasztja a mérlegbe beállított értéket. A pénzeszközök fordulónapi értéke jelentős csökkenésének oka, hogy előző év végén a NAVA részére történt értékesítésből december utolsó napjaiban folyt be két milliárd Ft. Az ezzel az összeggel korrigált bázis millió Ft, melyhez képest a pénzeszközök fordulónapi állománya 263 millió Ft csökkenést mutat. Aktív időbeli elhatárolások Az aktív időbeli elhatárolások mérlegbe állított tételei megfelelnek a számviteli törvény előírásainak, és megfelelő dokumentumokkal alátámasztottak. A bevételek aktív időbeli elhatárolása a műsorterjesztési költségek ellentételezésére járó támogatás melyet a költségvetés közvetlenül az Antenna Hungária Rt-nek folyósít december havi összegét tartalmazza. A költségek, ráfordítások időbeli elhatárolásának jelentős csökkenését az okozza, hogy a bázisban a létszámleépítés áthúzódó költsége 664 millió Ft-tal szerepelt, év végén ilyen célú költségelhatárolás nem volt Források Saját tőke A társaság jegyzett tőkéje a 2005 évi 6000 millió Ft összegű veszteségrendezés miatti tőkeleszállítást követően évben nem változott, a jegyzett tőke 1200 millió Ft. A tőketartalék összege nem változott, az eredménytartalék január 1-én fennálló negatív értékét (mínusz millió Ft összegét) a évi mérleg szerinti eredmény, az 1637 millió Ft összegű nyereség átvezetése ugyanezen összeggel mérsékelte. A társaságnál évben a beszámolóval lezárt előző időszakokat érintő jelentősnek minősülő helyesbítést nem kellett elszámolni. Céltartalék A tárgyévi mérlegben a várható kötelezettségek fedezetére kötelezően képzendő céltartalék összege 1009 millió Ft-ról 1946 millió Ft-ra növekedett. A céltartalékok növekedésében meghatározó tétel a évre tervezett létszámleépítés miatti 1575 millió Ft tartalék képzése, ezen a jogcímen az előző évben a céltartalék összege csak 254 millió Ft volt. További jelentősebb tétel az Apeh késedelmi pótlékra képzett 195 millió Ft összegű céltartalék, mely a évben lejárt 4,0 milliárd Ft hitel állami kezességvállalás érvényesítése miatti tartozáshoz kapcsolódik, amelyet az adófolyószámla szeptember 11-től tartalmazott, és csak december 31-vel törölték. A céltartalék állományának értékét ugyanakkor kedvezően befolyásolta, hogy a késedelmi kamatokra 391 millió Ft-tal, a bonuszok miatti 204 millió Ft-tal kisebb összegű tartalékot kellett képezni, mint az előző időszakban. 73

18 Kötelezettségek A társaság év végi kötelezettségállományának összege jelentősen 9 milliárd Ft-tal csökkent, és a kötelezettségek kizárólag rövid lejáratúak. A rövid lejáratú hitelek 52 millió Ft összegében a gépkocsi vásárlás és lízing szerződések egy éven belül esedékes törlesztő részletei, valamint a CIB hitelkártya számlán mutatkozó kötelezettség összege található. A szállítókkal szembeni kötelezettség fordulónapi értéke jelentős csökkenést mutat az előző fordulónapi értékhez képest, a bázisban millió Ft a tárgyidőszak végén millió Ft volt az állomány értéke. A csökkenésben jelentős szerepet játszott az ÁPV Rt-vel és az MM Kft-vel kötött megállapodás alapján elengedett kötelezettség kivezetése. A belföldi és külföldi szállítók állományát egyező analitikus nyilvántartás, folyószámla támasztja alá. A külföldi szállítói állomány a december 31-ei MNB árfolyamon kerültek beállításra a mérlegbe, miután az év végi értékelés során keletkezett árfolyam-különbözet egyenlege jelentős összegű volt. A mérlegben kimutatott egyéb rövid lejáratú kötelezettségek fordulónapi értéke érdemben nem változott, mindössze 42 millió Ft-tal csökkent. A mérlegsor összetételét és annak változását a beszámoló kiegészítő melléklete részletezi. A kötelezettség összegében tovább nőtt a műsorterjesztési költségekhez kapott támogatás visszautalandó része, növekedett az ÁFA fizetési kötelezettség összege (a társaság által kért és kapott halasztott fizetés miatt), ugyanakkor jelentősen csökkent a létszámleépítés miatt kapott támogatás visszafizetendő összege, valamint az ORTT bírságok miatti fizetési kötelezettségek összege. A társaság kötelezettségállományának összege jelentősen csökkent, elsősorban a jelentős millió Ft összegű elengedett kötelezettségek következtében. Az elengedett kötelezettségek a rendkívüli bevételek javára kerültek elszámolásra. A társaság likviditási problémái a beszámolási időszakban mérséklődtek. A szállítói tartozásait az előző időszakokhoz képest rövidebb időszakú késedelmekkel teljesítette, így a késedelmesen fizetett kötelezettségek miatt várható késedelmi kamatra is elenyésző összegű céltartalékot kellett képezni. Az adó és egyéb költségvetési befizetési kötelezettségeit ugyanakkor a tárgyévben vagy határidőben teljesítette, vagy élve az adózás rendjéről szóló törvény adta lehetőséggel, fizetési halasztást kért és kapott az adóhatóságtól a kötelezettségek késleltetett teljesítésére. Passzív időbeli elhatárolások Az elhatárolás állománya az előző évihez képest összességében 19 millió Ft-tal csökkent. Ezen belül a bevételek elhatárolásának csökkenése jelentős, miután előző év végén a létszámleépítésre kapott támogatás költségekkel nem ellentételezett része 410 millió Ft-tal szerepelt, a lezárt év végén ilyen jogcímen bevétel elhatárolására nem volt szükség. A költségek elhatárolásának összege 404 millió Ft-tal magasabb az előző évinél. Az ÁFA arányszám változásának 76%-ról 82%-ra nőtt a le nem vonható ÁFA aránya- következtében a le nem vonható ÁFA elhatárolt összege 194 millió Ft-tal nőtt, 131 millió Ft a évet terhelő évben elszámolt bér és járulékai, közel 70 millió Ft-tal magasabb a kisjogdíjak összege, mint az előző év végén. A halasztott bevétel címén elhatárolt összeg az előző évhez képest csökkent, elsősorban a támogatásból beszerzett eszközök értékcsökkenési leírásával azonos összeg bevételként történő elszámolása miatt, kisebb mértékben növekedett a reorganizációs támogatásból beszerzett eszközök értékcsökkenési leírással nem ellentételezett része miatt. 74

19 A passzív időbeli elhatárolásokba beállított tételek értékét megfelelő dokumentumok és számítási anyagok támasztják alá Üzemi (üzleti) eredmény tételei Az éves beszámoló eredmény-kimutatása a társaság a számviteli politikájában leírtaknak megfelelően, az összköltségeljárás A változata szerint készült. Az értékesítés nettó árbevétele mindkét relációban növekedett, a belföldi árbevétel 102 millió Fttal, az export árbevétel 53 millió Ft-tal. Az egyéb bevételek összegének növekedése az előző évekéhez képest kisebb ütemben folytatódott: 2002 évben 15,7 milliárd Ft, évben 16,9 milliárd Ft volt, évben 22,3 milliárd Ft, 2005, évben 25,3 milliárd Ft, majd a tárgyévben az egyéb bevétel összege 26,4 milliárd Ft-ra növekedett. Az egyéb bevételekben a NAVA szerződésből származó érték az előző évinél kisebb, évben az archívumba tartozó művek felhasználási jogainak értékesítése címen millió Ft, évben 2.302,5 millió Ft volt az egyéb bevételek közé elszámolt összeg. Az egyéb bevételékben lévő támogatások összege az előző évivel közel azonos, évben 21,7 milliárd Ft, évben 21,3 milliárd Ft és évben is 22,9 milliárd Ft volt. A felmerült költségek összetételét és a költséghányadok változását az alábbi táblázat mutatja: Megnevezés Értékesítési árbevétel, aktivált saját teljesítmény és a kapott támogatás* millió Ft millió Ft % Millió Ft % Millió Ft % , , ,0 Anyag jellegű ráfordítások , , ,5 Személyi jellegű ráfordítások , , ,1 Értékcsökkenési leírás , , ,5 Összes költség , , ,1 Egyéb bevétel-ráfordítás egyenlege** , , ,3 Üzemi, üzleti eredmény ** kapott támogatásként csak a tevékenységhez kötődő üzemben tartási díjbevétel és a sugárzási díj támogatást vettük figyelembe ** egyéb bevételben az első sorba kiemelten kívüli bevételeket számítva Az árbevétel, az aktivált saját teljesítményérték és a tevékenységhez kapott támogatás együttes összege az előző évi értéket mindössze 3,3 %-kal haladja meg. Az előző két évben az üzemi eredményt alakító költségek csökkenésével szemben év során az értékcsökkenési leíráson kívül az anyag jellegű és a személyi jellegű ráfordítások is mind összegszerűségüket tekintve, mind bevételhez viszonyított arányukat tekintve növekedtek, megközelítették a évi szintet. A normál üzleti tevékenység egyéb bevételeinek-ráfordításainak egyenlege az előző évben a és a tárgyévben is a struktúra átalakításra kapott támogatás, valamint a NAVA értékesítés következtében jelentősen javította az üzemi (üzleti) eredményt. A bázis évi pozitív üzemi eredménnyel szemben a lezárt évi üzemi eredmény ismét negatív előjelűvé vált, összege millió Ft veszteség. 75

20 Eredmény Kategória A mérleg szerinti eredmény összetevői E Ft-ban: év év év év év Üzemi Pénzügyi Rendkívüli Mérleg sz. eredmény Pénzügyi műveletek eredményét alakító tételek A pénzügyi eredmény az előző évi 418 millió Ft veszteséggel szemben 50 millió Ft nyereség, a hitelállomány csökkenése miatt a kamatterhek jelentős mérséklődése, valamint az év folyamán az EBU-tól kapott közös tevékenységből származó bevétel következtében Rendkívüli tételek A rendkívüli tételek az előző évben 278 millió Ft-tal, évben millió Ft-tal javították a szokásos vállalkozási eredményt. A rendkívüli eredményben millió Ft a költségvetés által elengedett kötelezettség, millió Ft az elengedett tartozás miatti bevétel összege. A társaság mérleg szerinti pozitív eredményét egyértelműen a rendkívüli tételek eredményezték. 4. A kiegészítő meléklet és az üzleti jelentés vizsgálata Kiegészítő melléklet A beszámoló kiegészítő mellékletének kötelező tartalmát a számviteli törvény részletezi. A társaság az előírásnak megfelelően a számviteli politikájában rögzítette mindazokat az információkat, melyeket a beszámoló részét képező mellékletben közölni kell. Az elkészített kiegészítő melléklet és a kapcsolódó részletező táblázatok tartalmazzák mindazokat az információkat, melyeket a számviteli törvény és a társaság számviteli politikája előír. A mellékletben közölt információk részletezik az egyes mérlegtételek, az eredmény- kimutatás tételeinek tárgyévi és bázis időszaki összetételét, valamint tartalmazzák a számszerű változások megértéséhez szükséges magyarázatokat is. A kiegészítő mellékletben közölt információk elősegítik a társaság helyzetének megítélését. Üzleti jelentés Az üzleti jelentés tartalma megfelel a számviteli törvény előírásainak. A jelentés részben a lezárt évi működés értékeléséhez kapcsolódó üzletpolitikai szempontú kiegészítéseket közöl, másrészt a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményeket ismerteti. Az üzleti jelentés nem tartalmaz a beszámoló egyéb részeiben közölt adatokkal, értékelésekkel ellentétes információkat és következtetéseket. Budapest március 30. Pozsgai Vince könyvvizsgáló MKVK tagszám