Kiegészítés a Magyar Televízió Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi éves beszámolójának vizsgálatáról készített könyvvizsgálói jelentéshez

Átírás

1 6. SZ. MELLÉKLET Kiegészítés a Magyar Televízió Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi éves beszámolójának vizsgálatáról készített könyvvizsgálói jelentéshez 60

2 Tartalomjegyzék Bevezetés 1. AZ ÉVES BESZÁMOLÓ FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI 1.1. AZ MTV ZRT. VAGYONI, PÉNZÜGYI ÉS JÖVEDELMI HELYZETÉNEK MEGÍTÉLÉSE 1.2. A VIZSGÁLAT KÖRÜLMÉNYEI ÉS MÓDSZERE 1.3. A KÖNYVVEZETÉS ÉS A BELSŐ ELSZÁMOLÁSI, ELLENŐRZÉSI RENDSZER MINŐSÍTÉSE 2. AZ MTV ZRT ÉVI GAZDÁLKODÁSÁNAK ELEMZÉSE 2.1. AZ ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK NAGYSÁGÁBAN, ÖSSZETÉTELÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK 2.2. A TÁRSASÁG PÉNZÜGYI HELYZETE ÉS VÁLTOZÁSA 2.3. A JÖVEDELMI HELYZET ALAKULÁSA 2.4. A VAGYONI HELYZET ALAKULÁSA 3. A MÉRLEG ÉS EREDMÉNY KIMUTATÁS EGYES TÉTELEINEK VIZSGÁLATA, ÉRTÉKELÉSE 3.1. A TÁRSASÁG FONTOSABB SZÁMVITELI DÖNTÉSEI 3.2. ESZKÖZÖK 3.3. FORRÁSOK 3.4. ÜZEMI (ÜZLETI) EREDMÉNY TÉTELEI 3.5. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYÉT ALAKÍTÓ TÉTELEK 3.6. RENDKÍVÜLI TÉTELEK 4. A KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET ÉS AZ ÜZLETI JELENTÉS VIZSGÁLATA 61

3 Bevezetés Az MTV Zrt. vezetése elkészítette a évi éves beszámoló kiegészítő mellékletét, amelyben szöveges magyarázatok, mutatószámok és részletező táblázatok segítségével bemutatták az egyes mérlegtételek, eredménykimutatás sorok belső tartalmát, az előző év hasonló adataihoz képest bekövetkezett változásokat. Elkészítették az éves beszámoló részét nem képező, de számviteli törvény előírásai alapján kötelezően elkészítendő üzleti jelentést, amelyben - a jóváhagyott évi üzleti terv adataival való összehasonlításban jelennek meg a évi gazdálkodás adatai. A könyvvizsgálat során e dokumentumokban megjelenő számviteli adatokat ellenőriztük, elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arra vonatkozóan, hogy a dokumentumok számviteli adatai nem tartalmaznak lényeges hibás állításokat. A vezetés elemzését kiegészítendő, a korábban alkalmazott un. hosszú formátumú könyvvizsgálói jelentés folytatásaként is, szükségesnek látjuk összefoglalni a beszámolóhoz kapcsolódó fontosabb megállapításainkat, véleményünket. 1. AZ ÉVES BESZÁMOLÓ FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI 1.1. AZ MTV ZRT. VAGYONI, PÉNZÜGYI ÉS JÖVEDELMI HELYZETÉNEK MEGÍTÉLÉSE A társaság saját tőkéje a beszámolási időszakban az előző év december 31-i millió Ft-ról - a 2007 december 31-i állapot szerint millió Ft pozitív összegre változott. A fordulónapon a társaság saját tőkéje többszörösen meghaladta jegyzett tőkéjét, a részvénytársaságokra meghatározott minimumnál saját tőkéje lényegesen nagyobb, így a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény - a tőkemegfelelésre vonatkozó - előírásai a beszámoló fordulónapján maradéktalanul érvényesültek. A saját tőke hiányának megszűnése és a - jegyzett tőkéhez viszonyítva - jelentős összegű saját tőke elsősorban a évi mérleg szerinti eredmény miatt alakult ki (4.405 millió Ft), a évi mérleg szerinti eredmény kisebb mértékben 90 millió Ft-tal növelte a saját tőkét. A saját tőkét érintően más változás nem történt. A tőkehelyzetre a mérleg szerinti eredményen keresztül gyakorolt jelentős hatást a évi költségvetési törvény alapján a Magyar Televízió Közalapítvány céltámogatása. A Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának Elnöksége a Költségvetési törvényben megfogalmazott keretek között MTV Zrt. közszolgálati műsortervének végrehajtására, a működéshez szükséges ingatlanok biztosítására és az új székházba költözés után is használható beruházások megvalósítására engedélyezte a folyósított céltámogatás felhasználását. Az összeg döntő részét (8.752 millió Ft) az egyéb bevételekre számolták el, a fejlesztési ráfordításokra jutó támogatás részben rendkívüli bevételként (129 millió Ft), részben halasztott bevételként (508 millió Ft) szerepel a beszámolóban. Az üzembenntartási díjnak céltámogatás formájában történő kiegészítése az MTV Zrt. finanszírozási struktúrájában a korábbi években reorganizációs támogatás és NAVA jogcímeken kapott bevételeket váltotta ki. A beszámolási időszakban a tevékenységhez lekötött eszközök összege (mérleg főösszeg) 1,3 %- kal növekedett, ami gyakorlatilag a bázisnak megfelelő eszközlekötési szintet jelent. A realizált bevételek (nettó árbevétel és egyéb bevételek összege) az előző időszaki 4,4 %-os növekedést meghaladóan, 8,3 %-kal növekedtek. Az összes eszköz tárgyidőszak végén kimutatott értéke, a bázishoz képest 195 millió Ft-tal növekedett. A tárgyévben a bevételek realizálása a korábbi évekhez viszonyítva időben lényegesen 62

4 egyenletesebben történt, így a december 31-én kimutatott eszközstruktúra az egész évben fennálló állapothoz közeli állapotot tükrözi. A korábbi években a fordulónaphoz közeli, nem rendszeres gazdasági események (NAVA kiszámlázás, támogatások decemberi kiutalása stb.) hatásai a záró mérlegértékeket lényegesen nagyobb mértékben befolyásolták. A tartós eszközöket és a folyamatban lévő beruházásokat figyelembe véve, a műsorszolgáltatáshoz és működéshez szükséges összes eszköz értéke a jövőben várhatóan jelentősen növekszik, ami egyúttal jelentősen nagyobb forrásigényt is jelent. A társaság pénzügyi helyzetét jellemző mutatószámok az előző év végi állapothoz képest kedvező irányban változtak. A likviditási mutatók növekedésében meghatározó szerepe volt millió Ft kötelezettség átvezetésének a rövidlejáratú források közül a hosszúlejáratú források közé, de a saját tőke növekedése is javította a mutatók értékét. A pozitív előjelű mérleg szerinti eredmény következtében a saját tőke aránya a források között 31,3 %-ról 31,5 %-ra a növekedett. A források lejárat szerinti összetétele továbbra sem illeszkedik az eszközök tartósság szerinti szerkezetéhez. A beszámolási időszak végén rendelkezésre álló likvid eszközök (pénzeszközök és követelés) a rövid lejáratú kötelezettségeknek csupán 45,3 %-át tették ki, ez az arány az előző év végén 56,7 % volt. A befektetett eszközök aránya 61,8 %-ról 65,3 %-ra növekedett (2005. év végén az arány 45,9 % volt), összege millió forintról millió forintra nőtt. Az arányszám növekedésében a befektetett eszközök értékének növekedése és a forgóeszközök értékének csökkenése egyaránt szerepet játszott. A forgóeszközök állománya az előző évhez képest 9,6 %-kal, 478 millió Ft-tal csökkent. A csökkenést okozó legjelentősebb tételek a pénzeszközök és követelések értékének előző év végi magas összegei voltak, amelyet a NAVA szerződéssel kapcsolatos év végi kiszámlázások és pénzbefolyások okoztak. Ezek a tételek a tárgyidőszakban nem jelentkeztek. A forgóeszközök növekedésének irányába hatott a befejezetlen műsorok állományának 921 millió Ft összegű növekedése, amelyet döntően a évi nagy sportrendezvények (Nyári Olimpia, Labdarugó EB) jogdíjainak szerződés szerinti teljesítése okozott A VIZSGÁLAT KÖRÜLMÉNYEI ÉS MÓDSZERE A könyvvizsgálatot éves ütemterv alapján végeztük. Átfogóan negyedévente (első alkalommal 1-4. hónapra kiterjedően) vizsgáltuk a társaság pénzügyi, jövedelmi és vagyoni helyzetének alakulását. A negyedévek között egy-egy részterület mélyebb áttekintését végeztük el. A Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma Elnökségének döntése alapján április 30., június 30. és szeptember 30. fordulónappal az MTV Zrt. vezetése évközi mérleget és eredménykimutatást készített, amelyhez csatolták az éves beszámoló kiegészítő mellékletének keretében előírt információkat tartalmazó részletező kimutatásokat és szöveges elemzést. Az évközi beszámolók a szokásos évközi főkönyvi zárlathoz képest pontosított adatszolgáltatást nyújtottak, mert az év végi értékelési feladatok jelentős lépéseit is elvégezték. Az évközi mérlegeket, eredménykimutatásokat a szokásos eljárásokkal megvizsgáltuk, véleményünket a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának Elnöksége részére átadtuk. Az évközi beszámolók vizsgálata során a témaszámú Az évközi pénzügyi információknak a gazdálkodó független könyvvizsgálója által végrehajtott átvilágítása című magyar Nemzeti Könyvvizsgálói Standard előírásait alkalmazva jártunk el. Az évközi és év végi vizsgálatok során feltárt hiányosságokról és a számviteli elszámolások javítást igénylő tételeiről több alkalommal írásos összefoglalást készítettünk, melyeket átadtunk a vezetés részére. Az észlelt problémákat minden esetben az illetékes munkatárssal szóban is megbeszéltük, részletes útmutatást adva a megoldás módjáról. A könyvvizsgálatot az éves beszámolóra, a főkönyvi kivonatra, a kiválasztott főkönyvi számlalapokra, a szúrópróbaszerűen kiválasztott könyvelési bizonylatokra, a kiválasztott gazdasági 63

5 események egyéb okmányaira (szerződések, határozatok, teljesítésigazolások), valamint a mérlegtéteket alátámasztó leltárakra kiterjedően, a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardoknak megfelelően végeztük el A KÖNYVVEZETÉS ÉS A BELSŐ ELSZÁMOLÁSI, ELLENŐRZÉSI RENDSZER MINŐSÍTÉSE A társaság beszámolójának alapjául szolgáló könyvviteli nyilvántartásokat részben a WINNER számítógépes program, részben más - szigetszerűen működő- számítógépes programok alkalmazásával vezeti. Az MTV Zrt., a reorganizációs folyamat egyik elemeként, évben kezdte meg a WINNER programcsomagra épülő integrált vállalatirányítási rendszer bevezetését. A programcsomag lényeges moduljainak egy része (Pl.: Tárgyi eszköz nyilvántartás, utókalkuláció) a tárgyévben még nem működött. A társaság belső elszámolási és ellenőrzési rendszere gépesítettségében és integráltságában jelentős fejlődésen ment át az utóbbi években, az eddigi fejlődés azonban nem egy korszerű, integrált informatikai rendszer kialakulását vetítette előre. A WINNER program bevezetése e tekintetben jelentős stratégiai váltás, ugyanakkor - a pénzügyi folyamatok informatikai támogatásának kiteljesítése mellett - jelentős feladatok vannak még a műsorszolgáltatás szakmai programjainak és a kereskedelmi programok összehangolásának és összekapcsolásának területén. A belső elszámolási rendszerben továbbra is bizonytalanságot okoz az igénybe vett teljesítmények igazolásának elhúzódása, valamint a nyújtott szolgáltatások kiszámlázásának esetenkénti késedelme. Az elszámolások teljességére és naprakészségére való törekvés abban az esetben lehet eredményes, ha a teljesítmények igazolása az ehhez szükséges indokolt időn belül megtörténik. 64

6 2. AZ MTV RT ÉVI GAZDÁLKODÁSÁNAK ELEMZÉSE 2.1. AZ ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK NAGYSÁGÁBAN, ÖSSZETÉTELÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK A társaság mérlegének összevont sorait a következő táblázat mutatja (ezer forintban): MEGNEVEZÉS MEGOSZL. INDEX E Ft E Ft E Ft % % Immateriális javak ,9 106,2 Tárgyi eszközök ,2 111,3 Befektetett pénzügyi eszközök ,2 97,4 Befektetett eszközök ,3 107,0 Készletek ,2 178,9 Követelések ,8 58,7 Értékpapírok ,0 0,0 Pénzeszközök ,0 75,3 Forgóeszközök ,0 90,4 Aktiv időbeli elhatárolások ,7 101,5 ESZKÖZÖKÖSSZESEN ,0 101,3 Saját tőke ,5 101,9 Céltartalékok ,6 60,2 Hosszú lejáratú kötelezettségek ,5 Rövid lejáratú Kötelezettségek ,0 80,2 Kötelezettségek ,5 95,0 Passzív időbeli elhatárolások ,5 167,9 FORRÁSOK ,0 101,3 A mérleg főösszege a beszámolási évben a bázis időszaki 19,7 %-os növekedést követően mérsékelten 1,3 %-kal növekedett. A mérleg főösszegének növekedése eszközoldalon a befektetett eszközök értékének növekedése és a forgóeszközök értékének csökkenése egyenlegeként jött létre, mivel az aktív időbeli elhatárolások értéke gyakorlatilag bázis szinten alakult. A befektetett eszközök összege 659 millió Ft-tal haladta meg az előző év végi értéket. Az érték növekedésének nagyobb részét az immateriális javak, kisebb részét a tárgyi eszközök állományának növekedése tette ki. Az érték növekedésének és a mérleg főösszeg kis mértékű növekedésének együttes hatására, a mérleg főösszeghez viszonyított arány az előző évi 61,8 %-ról 65,3 %-ra növekedett. A már üzembe helyezett tárgyi eszközök értéke 176 millió Ft-tal növekedett. A január 1-én meglévő millió Ft értékű eszközállományt csökkentette a beszámolás évében elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírás 463 millió Ft-os valamint az értékesítés 5 millió Ft-os 65

7 összege; ugyanakkor növelte a 644 millió Ft összegű tárgyi eszköz aktiválás, így december 31-én az eszközállomány mérlegértéke 2002 millió Ft-ra növekedett. Az előző éveket visszafogott beruházási tevékenység jellemezte, évben Pl.: csupán 87 millió Ft, 2002-ben 199 millió Ft, 2003-ban 257 millió Ft, évben 1,210 millió Ft, 2005-ben 166 millió Ft, 2006-ban 734 millió Ft összegű beruházási célú beszerzés történt. A tárgyévben 678 millió Ft értékű beszerzés történt beruházási céllal. A társaság tárgyi eszközeinek átlagos használhatósági foka (a nettó érték és bruttó érték aránya) december 31-én 14,6 %, december 31-én 17,2 %, december 31-én 19,1 % volt. A kissé javuló mutatószám sem változtat azon, hogy a felsorolt évek beruházási adatainak átlaga alapján, a december 31-én meglévő eszközök pótlási idejére rendkívül hosszú, 22 év adatot számolunk. A mutatószám negatív üzenetét növeli, hogy a viszonylag hosszabb élettartamú tárgyi eszközök (ingatlanok) aránya a tárgyi eszközök bekerülési értékében csupán 5,4%. Csak a tárgyévi beruházásokat alapul véve a pótlási időre 15 évet kapunk, ami szintén többszörösen meghaladja a műsorszolgáltatáshoz szükséges eszközök tervezhető hasznos élettartamát. Az immateriális javak bruttó értékének 576 millió Ft-os növekedéséből az archivált műsorok állományba-vételi értéke a meghatározó (312 millió Ft), az egyéb növekedés értéke 263 millió Ft összegű volt, ami lényegesen magasabb az immateriális javakra elszámolt értékcsökkenési leírás összegénél (119 millió Ft). Világtendencia, hogy a vállalkozások eszközei között az immateriális javak aránya növekszik az anyagi javak terhére, a hatékony működés azonban mindkét csoport fejlesztését feltételezi. Az archivált műsorok értéke évenként millió forinttal - az alapítást követően összesen több mint 4 milliárd Ft-tal növelte a befektetett eszközök könyv szerinti értékét. Ez az eszköz és évenkénti növekedése sajátosnak számít, mert az elkészült és adásba került produkciók, ha minősítésük szerint archiválandóak, automatikusan növelik az eszközök értékét. A befektetett eszközök természetes forrása a saját tőke, tehát önmagában az archiválás forrásának megteremtése évenként millió Ft saját tőke többletet igényelne ahhoz, hogy a társaság likviditási helyzete egyéb tényezőket figyelmen kívül hagyva ne romoljon. A beszámolás évében elért gazdálkodási eredmény az archívum állományváltozásának nem egészen harmadát képes finanszírozni. A forgóeszközök mérlegértéke 478 millió Ft-tal csökkent. A csökkenés az egyes eszközcsoportok eltérő irányú változásának egyenlegeként állt elő. A készletek értéke 897 millió Fttal növekedett, a követelések értéke viszont millió Ft-tal, a pénzeszközök értéke 305 millió Ft-tal csökkent. A követelések és pénzeszközök jelentős csökkenését az okozta elsősorban, hogy a szerződéskötés elhúzódása miatt a NAVA részére átengedett jogok kiszámlázására a bázis időszakban az év utolsó napjaiban került sor. A készletek értékében meghatározó összeggel a befejezetlen műsorok év végi állományának összege szerepel. A befejezetlen műsorok állománya tárgyév december 31-én 1980 millió Ft volt, lényegesen meghaladta a bázisidőszak végén meglévő értéket (1.059 millió Ft). A befejezetlen műsorok állományának viszonylag állandó összegű része a folyamatos műsorszolgáltatás biztosítása miatti készletezés összege, az évek közötti jelentősebb eltéréseket a több éven keresztül készülő filmalkotások, és a több éves ciklusban jelentkező sportesemények jogdíjai okozzák. A tárgyévben a sportesemények jogdíjai kimagasló súllyal jelentkeztek. Az aktív időbeli elhatárolások mérlegértéke 13 millió Ft-tal növekedett, gyakorlatilag a bázis szintjén alakult. A bevételek aktív időbeli elhatárolása mind a bázis, mind a tárgyév végén az időszak tevékenységéhez kapcsolódó, de a mérleg fordulónapját követően kiutalt támogatást tartalmaztak, jelesül az Antenna Hungária által kiszámlázott műsorterjesztési költségek ellenértékéből az Államkincstár az utólagos finanszírozás gyakorlatának megfelelően - a decemberi időszakra eső összegeket a fordulónapot követően egyenlíti ki. A bevételek aktív időbeli elhatárolása 48 millió Ft-tal növekedett. A költségek ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 2008-ra áthúzódó előfizetési, bérleti és szolgáltatási díjakat tartalmaz. 66

8 A forrásokon belül a saját tőke, és a passzív időbeli elhatárolások növekedtek, míg a céltartalékok és a kötelezettségek összege csökkent. A saját tőke összege kizárólag a tárgyévi nyereség következtében növekedett. A céltartalékok között a múltbeli eseményekből következő várható jövőbeni kötelezettségek becsült összege jelenik meg. Céltartalékot képeztek a peres ügyek, a fizetendő késedelmi kamatok ellensúlyozására, valamint a 2007-ban bejelentett, 2008-ben végrehajtásra kerülő csoportos létszámleépítéssel kapcsolatos kötelezettségekre. A céltartalék összegének csökkenésében a bázishoz képest kisebb összegre számolt létszámleépítés hatása és az állami kezességvállalásból származó, 2006-ban törölt kötelezettség esetleges késedelmi pótlékára 2006-ban képzett céltartalék feloldása játszott jelentős szerepet. A kötelezettségeken belül a hosszúlejáratú kötelezettségek között megjelent millió Ft. Ez az összeg, mint visszafizetendő műsorterjesztési támogatás a Pénzügyminiszter engedélye alapján egy évet meghaladóan halasztott fizetésűvé vált. A rövidlejáratú kötelezettségeken belül az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek összege az előző mondatban jelzett átvezetésnek is köszönhetően jelentős mértékben csökkent. A rövidlejáratú hitelek megszűntek, a szállítói tartozások összege pedig jelentős mértékben növekedett. A bázisidőszak végén még fennálló - 52 millió Ft összegű - rövid lejáratú hitel törlesztésre került, és a társaság a folyószámlahitel-keretét sem vette igénybe a fordulónapon. A szállítói tartozások növekedésében a sportjogdíjak jelentős összegű, decemberi teljesítésű időpontú számlái, és az előző évhez képest növekvő összegű év végi beszerzések játszottak szerepet. A hosszú lejáratú kötelezettségek között a bázis időszak végén nem volt összeg, a Pénzügyminiszter engedélye alapján halasztott millió Ft kötelezettséget mutatják ki a beszámolási időszak végén, amelyből 500 millió Ft június 30-ig, 500 millió Ft június 30-ig esedékes. A passzív időbeli elhatárolások összege a bázisidőszakhoz képest jelentős mértékben növekedett. A bevételek passzív időbeli elhatárolása mérlegsoron december 31-én a szeptember 18- ai események következtében bekövetkezett károk rendezésére kapott támogatás 2007-re áthúzódó összege szerepel, december 31-én a Magyar Államkincstár által 2007-ben kiegyenlített évi bérleti díj összege szerepel. Más bevételekkel kapcsolatos passzív időbeli elhatárolás sem a bázis, sem a tárgyidőszakban nem szerepel. A költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása mérlegsoron a jelentős tételeket a fizetendő jogdíjak, a évi teljesítési időpontú számlákhoz kapcsolódó évben elszámolandó, arányosítással le nem vonható áfa összegek, a január 15. után számfejtett bérek és honoráriumok - beleértve a 2007-ben új elemként megjelenő teljesítmény értékelési rendszer keretében előírt jutalmakat és járulékait - teszik ki. Az elhatárolt jogdíjak összege jelentős mértékben csökkent, mert a jogtulajdonosokat képviselő szervezetekkel fennálló pereket a társaság év során egyezséggel lezárta. A halasztott bevételek az ajándékba kapott, támogatásból megvalósított tárgyi eszközök könyv szerinti értéke mellett a évben fejlesztésre folyósított műsorszolgáltatási díjbevételnek a beszámoló fordulónapjáig el nem költött részét tartalmazza. A halasztott bevételek nagyrészt egy évnél hosszabb lejáratú forrást jelentenek így az eszközök és források egyensúlyának megítélésekor a befektetett eszközök forrásaként figyelembe vehetők. 67

9 2.2. A TÁRSASÁG PÉNZÜGYI HELYZETE ÉS VÁLTOZÁSA A pénzügyi helyzetet jellemző néhány mutatószám alakulása: Megnevezés év év év év év A vállalkozás pénzjövedelme (E Ft) mérleg szerinti eredmény + értékcsökkenési leírás Likviditási mutató II. 0,082 0,288 0,481 0,567 0,453 (Pénzeszközök + követelések + rövid lejáratú értékpapírok) / rövid lejáratú kötelezettségek Likviditási mutató I (A kieggel egyezően). 0,239 0,418 0,562 0,735 0,829 Forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek Vevők átfutási ideje (nap) 75,0 58,9 216,3 189,2 84,71 (vevőállomány x 365) / értékesítés nettó árbevétele Szállítók átfutási ideje (nap) (szállítói állomány x 365) / anyag jellegű ráfordítás 109,7 130,6 165,8 65,2 77,8 A tárgyévben és a bázis időszakban vállalkozás pénzjövedelme az értelemszerűen pozitív összegű értékcsökkenési leírás, és a nyereség jellegű mérleg szerinti eredmény következtében - pozitív összeg. A évi 2 milliárd és a évi közel 5 milliárd pénzjövedelem következtében a társaság likviditási helyzete jelentős mértékben javult évben a befektetett eszközök állományának növekedésével (659 millió Ft) gyakorlatilag azonos összegű pénzjövedelem (665 millió Ft) keletkezett, így a likviditási helyzet további javulásához a vállalkozás pénzjövedelme nem járult hozzá. A likviditási mutatók nem azonos irányban változtak az előző időszakhoz képest, a likviditás I. mutatószám értéke javult, a likviditás II. mutatószám értéke csökkent. Az eltérő irányú változás azért következett be, mert a forgóeszközök értékének csökkenésénél nagyobb arányban csökkentek a rövid időn belül esedékes kötelezettségek, a forgóeszközökön belül viszont jelentős mértékben csökkent az igazán likvid eszközök aránya. A bemutatott öt év egészére összesítve a vállalkozás pénzjövedelme millió Ft negatív összeg volt. A negatív pénzjövedelmet ellensúlyozta az alapítás óta közvetlenül a saját tőke javára elszámolt tőkepótlás, de a fejlesztésre fordítható forrás ezzel együtt is minimális összeget tesz ki. A likviditási mutatók a kívánatosnak számító 1 érték alatt alakultak. A rövidlejáratú kötelezettségek között vannak per alatti, vitatott, illetve halasztott tételek, ezeket figyelmen kívül hagyva, a társaság fizetési kötelezettségeit képes határidőben, esetleg a határidő közelében teljesíteni. A mutatószámok értéke a bemutatott időszakban erősen ingadozik, mert 2002-ben az utólagos tőkerendezésre adott támogatás az év utolsó napjaiban megérkezett a társaság számlájára, a 2003-ban jóváhagyott tőketartalék emelés átcsúszott évre, 2004-ben pedig a struktúra átalakításra kapott támogatást év közben folyósították. A 2005., és évi mutatószámok növekvő értékében megjelenik a nyereséges gazdálkodás hatása, valamint az év végi NAVA számlázás és támogatás kiutalások hatása. Az év végi torzító hatásokat kiszűrve, a társaság fizetési képessége tendenciaszerűen javulni látszik, de továbbra is javításra szorul. A vevők átfutási ideje a bázisidőszakhoz viszonyítva jelentősen csökkent ugyan, de a szokásos szerződési feltételekhez képest így is rendkívül magas. A bázisidőszakban növelte a mutató értékét az a tény, hogy a NAVA részére történő jogátengedés második részletének számláját csak a fordulónapot követően egyenlítették ki. Ugyancsak torzítóan hat a mutató értékére, hogy a vevők állományában nemcsak a nettó árbevételként, hanem az egyéb bevételként elszámolt kiszámlázott tételek is szerepelnek a kiegyenlítésig, így a számláló és nevező tartalma nem teljesen fedi egymást. 68

10 A szállítók átfutási ideje a bázis időszakban bekövetkezett jelentős csökkenést követően ismét emelkedett. Az emelkedés elsősorban a szállítói állomány év végi lökésszerű növekedése miatt következett be. A mutatószám alakulásában egyre kisebb a kényszerhitelezés torzító hatása, így a társaságnak a szállítókkal szembeni tárgyalási pozíciói az utóbbi években jelentősen erősödtek A JÖVEDELMI HELYZET ALAKULÁSA Az üzemi (üzleti) eredmény szintjén kimutatott eredmény összetevői (ezer forintban): Megnevezés év év év év év Értékesítési árbevétel, egyéb bevételek Költségek, ráfordítások aktivált saját teljesítmények Üzemi szintű Eredmény / , , ,5 A és évek adatait összehasonlítva az üzemi eredmény szintjén kimutatott veszteség jelentősen csökkent. A évi üzemi szinten kimutatott veszteség nagysága a bevételekhez képest olyan alacsony, hogy a évi tevékenység gyakorlatilag nullszaldósnak minősíthető. Az üzemi eredmény millió Ft-tal növekedett, csökkentve ezáltal a évi negatív egyenleget. Az üzemi (üzleti) eredmény növekedése a költségek és ráfordítások 256 millió Ft összegű növekedésének, a nettó árbevétel és az egyéb bevételek millió Ft-os növekedésének együttes hatására alakult ki. A bemutatott években, szemben a megelőző évekkel az MTV Rt. már nem rendelkezett értékesíthető ingatlanvagyonnal, így csökkent (megszűnt) annak lehetősége, hogy saját vagyonelemeinek értékesítésével számottevően pótolja a veszteséges működés következtében elvesztett likvid eszközeit évben a bevételek növekedésében jelentős tételt jelentett a struktúraátalakításra folyósított 4,8 milliárd Ft összegű céltámogatás. A céltámogatás nélkül az üzemi (üzleti) eredmény millió Ft negatív összegre teljesült volna, tehát a megelőző évekhez képest a javulás számottevő ben a reorganizációs terv végrehajtására és létszámleépítésre nyújtott támogatás, valamint a NAVA részére átengedett jogok ellenértéke szerepel az egyéb bevételekben olyan tételként, amelyek évenkénti tervezhető ismétlődésére nincsenek törvényi előírások. Ezek évi együttes összege millió Ft, ezekkel a tételekkel korrigált üzemi eredmény millió Ft veszteség lett volna, az eredmény javulás a korrigált számokból is szembetűnő évben a struktúraátalakítási támogatás, a létszámleépítés támogatása és a NAVA részére átengedett jogok ellenértéke jelentenek olyan üzemi eredményt érintő bevételeket, amelyek ismétlődésére nincsenek törvényi előírások, ezek együttes összege E Ft, eredményhatásuk 5,316 E Ft. A évi korrigált üzemi eredmény E Ft veszteség, kedvezőbb mint a reorganizációt megelőző időszak összehasonlítható adatai. A évi bevételekben a Magyar Televízió Közalapítvány céltámogatása jogcímen E Ft működési támogatás szerepel, mint olyan tétel, amelyet nem a médiatörvény határoz meg hosszabb távú bevételként, hanem csak a tárgyévi költségvetési törvény alapján folyósítják. A évi üzleti eredmény ezzel a támogatással korrigált összege E Ft veszteségre teljesült volna, ami kisebb veszteség, mint a év üzemi vesztesége. Az üzemi eredmény összehasonlíthatósága érdekében a és évi tényadatot korrigáltuk a struktúraátalakításra kapott támogatás összegével, továbbá a és évi adatokat a létszámleépítés és NAVA jogértékesítés hatásával, a évi adatokat a céltámogatás és a létszámleépítés hatásával.

11 Megnevezés Értékesítési árbevétel, bevételek Költségek, ráfordítások aktivált saját teljesítmények Üzemi szintű Eredmény év év korrigált év korrigált év korrigált év korrigált Különbség Millió Ft-ban Index 2007./ , , ,0 A korrigált adatok alapján megállapítható, hogy az értékesítési árbevétel és az egyéb bevételek (döntően működési támogatások) együttes összege években több mint 2 milliárd Ft-tal növekedtek, 2005-ben a nettó árbevétel csökkenése miatt csökkentek, 2006-ban 6,1 %-kal, az inflációt meghaladóan növekedtek, 2007-ben nominál értéken szinten maradtak. A költségek ráfordítások esetében a korrigált adatok viszonylag stabilan milliárd Ft körül alakultak, majd évben jelentős mértékben csökkentek, 2006-ban újra megemelkedtek a 31 milliárd Ft-os szintre, 2007-ben 1,3 milliárd Ft-tal tovább emelkedtek. A költségek és ráfordítások változó elemei - a racionális gazdálkodás mellett - a szolgáltatott műsor mennyiségétől, minőségétől, szerkezetétől függenek. A bevételek között csak reklámbevételek vannak a műsorokkal összefüggésben, ezek összege azonban a bevételeken belül nem meghatározó. Az MTV Rt. esetében tehát a gazdálkodás mozgástere - a bevételek megszerzése tekintetében - lényegesen kisebb, mint a vállalkozások esetében általában. Az MTV Rt-nél a mérleg szerinti eredmény szempontjából a pénzügyi műveletek eredménye a korábbi években nem játszott jelentős szerepet, 2005-ben a jelentős hitelállomány miatt 418 millió Ft veszteség keletkezett a pénzügyi műveleteken, 2006-ban 50 millió Ft, 2007-ben 122 millió Ft nyereséget mutat az eredménykimutatás a pénzügyi műveleteken. Az eredmény javulása részben a hitelállomány csökkenésével, részben az Eurosport konzorcium átadott nyereségével függ össze. Az összehasonlíthatóság miatt meg kell jegyezni, hogy a 4 milliárd Ft hitel kamata szeptemberétől az üzemi eredményt csökkentette a képzett céltartalékon keresztül évben ilyen összehasonlíthatóságot befolyásoló tétel nem volt. A rendkívüli eredmény összege a tárgyévben csak 177 millió Ft nyereség a bázis év millió Ft rendkívüli eredményével szemben ben a rendkívüli bevételek között döntően halasztott bevételek szerepelnek, 2006-ban azonban jelentős összegben engedett el a magyar állam és társaságok követeléseket az MTV Zrt-vel szemben. A rendkívüli ráfordítások tartalmazzák mindkét évben az MTV Örökös Tag Alapítvány részére adott támogatás összegét, 2007-ben a Magyar Televízió Közalapítvány részére szerződés alapján nyújtott szolgáltatások értékét. A jövedelmezőség alakulását jellemző néhány mutatószám: Megnevezés Árbevételarányos jövedelmezőség adózás előtti eredmény*100 / összes árbevétel Eszközarányos jövedelmezőség adózás előtti eredmény*100 / mérleg főösszeg Tőkearányos jövedelmezőség adózás előtti eredmény*100 / saját tőke év év év év év év - 443,9-314,8-87,0 45,8 118,3 2,3-67,0-87,0-28,2 8,6 28,9 0,6-701,9 118,3* 325,1* 443,1 92,3 1,8 * A és a évek fordulónapján az MTV Rt. saját tőkéje is negatív összegű volt, ezért a tőkearányos jövedelmezőség mutatószáma pozitív összeget vett fel, a pozitív érték azonban kifejezetten kedvezőtlen jövedelmi helyzetre utal.

12 A táblázatban bemutatott hat gazdálkodási évben csak 2005., évben és a tárgyévben zárta az MTV Rt pozitív adózás előtti és mérleg szerinti eredménnyel az évet ben az üzemi eredmény szintjén is nyereséget realizált a társaság, 2006-ban pedig elengedett kötelezettségekből származó rendkívüli eredmény miatt alakult pozitív összegűre az adózás előtti eredmény. A tárgyévben az üzemi szinten kimutatott kisebb összegű veszteséget a pénzügyi és rendkívüli eredmény pozitív összege ellensúlyozta. A mutatószámok viszonyítási alapjául szolgáló értékek közül a bázis évhez viszonyítva az árbevétel 4,2 %-kal, a mérleg főösszege 1,3 %-kal, a saját tőke pedig 1,9 %-kal növekedett. A nevezőben szereplő mutatószámok változásának megfelelően a legnagyobb arányban az eszközarányos nyereség mutatója, a legkisebb arányban az árbevételarányos nyereség mutatószáma csökkent. Az évek között a viszonyítási alapok közül az árbevétel változása a legkisebb arányú. A mérleg főösszege és a saját tőke összege az egyes évek között - elsősorban a tőkepótlások időbeli alakulása miatt - jelentős szóródást mutat, ezzel a mutatószámok értéke is ingadozik. Mind a bázis év végén, mind a tárgyév végén az összes eszközérték mintegy felét az archivált műsorok értéke adta. A többi eszköz jelentős csökkenése a működés fenntartása mellett korlátozott, tehát a likviditás fenntartásának forrásai az eszközök oldalán véleményünk szerint kimerültek A VAGYONI HELYZET ALAKULÁSA A vagyoni helyzetet jellemző néhány mutatószám alakulása: Megnevezés Eszközök hatékonysága Értékesítés nettó árbevétele / Összes eszközérték Tőkeellátottság Saját tőke / (Befektetett eszközök + készletek) Eladósodási ráta Idegen tőke / saját tőke ,15 0,28 0,32 0,19 0,24 0,25 0,17-0,89-0,13 0,04 0,45 0,40 9,47-2,36-12,5 50,5 2,20 2,18 Az eszközök összevont forgási sebességét kifejező mutatószám értéke növekedett, mert a mérleg főösszege csak 1,3 %-kal, a társaság nettó árbevétele pedig 4,2 %-kal növekedett, így az egységnyi eszközre jutó árbevétel összege nagyobb, mint a bázisidőszakban. A tőkeellátottság és az eladósodási ráta mutatóinak előjele a negatív saját tőke összeg miatt és években negatív. A negatív előjelű tőke-ellátottsági mutatók esetében annál kedvezőtlenebb a helyzet, minél nagyobb a mutató abszolút értéke, az eladósodási ráta esetében a kisebb abszolút érték utal kedvezőtlenebb helyzetre. A tárgyévben a mutatók pozitív értéket mutatnak ugyan, de a mutatók értéke szerint a szükséges forrásoknak a felét sem fedezi a saját tőke. A társaság nettó forgótőkéjének (saját tőke - befektetett eszközök) értéke 2001-ben 265 millió Ft, 2002-ben millió Ft, évben millió Ft, évben millió Ft, 2005-ben millió Ft negatív összeg volt, azaz a társaság az utóbbi öt év mindegyikében finanszírozza befektetett eszközeit rövid lejáratú forrásokból és években a negatív saját tőke miatt a nettó forgótőke negatív összege nagyobb volt, mint a befektetett eszközök értéke december 31-én az MTV Zrt. nettó forgótőkéje millió Ft, december 31-én millió Ft negatív összeg, az utóbbi két adat a megelőző adatsornál lényegesen kedvezőbb, de mutatja hogy a társaság eszköz-forrás összetétele, még mindig nem felel meg a biztonságos gazdálkodás hagyományos követelményének. 71

13 3. A MÉRLEG ÉS EREDMÉNY KIMUTATÁS EGYES TÉTELEINEK VIZSGÁLATA, ÉRTÉKELÉSE 3.1. A TÁRSASÁG FONTOSABB SZÁMVITELI DÖNTÉSEI Az MTV Zrt. éves beszámoló készítésére kötelezett - a évi LXXIV. törvénnyel, a évi XLII. törvénnyel, a évi LXXXV. törvénnyel, a évi XCIX törvénnyel, a évi XXVI törvénnyel, a 2005 évi CXII. Törvénnyel, a évi IV. törvénnyel, a 2006 évi CXXXI. Törvénnyel és a évi CXXVI. törvénnyel módosított és kiegészített -, a számvitelről szóló évi C. törvény előírásai szerint. Az éves beszámolót a kettős könyvvitel szerinti könyvvezetéssel támasztja alá. A számviteli törvény által kötelezően előírt szabályzatait, a számviteli politikát, a számlarendet, a számlatükröt, a Pénz- és értékkezelési szabályzatot, az Eszközök és források értékelési szabályzatát, az Eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzatát és az Önköltségszámítási szabályzatot, valamint ezen szabályzatoknak a évi C. törvény miatti szükséges módosításait a társaság már évben elkészítette, majd évben a devizás eszköz-források előző időszaki év végi értékeléséből származó elhatárolt árfolyamnyereség összegéről történő döntés miatt a számviteli politikát módosította évben a számviteli politikát a devizás eszközök év végi értékelésénél jelentősnek minősülő összevont árfolyamkülönbözet összeghatárának emelése miatt módosították, valamint a számviteli politikához szorosan kapcsolódó számlatükröt átdolgozták a évben bevezetett új pénzügyi és számviteli rendszer (WINNER) igényeinek megfelelően. A és évben a társaság főkönyvi számlastruktúrájában csak részletezettség növelés, valamint pontosítások miatt volt kisebb változás. A társaság az új rendszert már harmadik éve használja, a kezdeti problémák megoldódtak, kisebb módosítási igények a lezárt évben is merültek fel, de a rendszerben lévő egyeztetési, ellenőrzési lehetőségek kihasználásával a számviteli adatokból év közben is az előző időszakokhoz képest megalapozottabb információkat lehetett szolgáltatni. A WINNER programcsomag alkalmazása még nem teljes körű, a tárgyi eszköz modul még nem működik, az önköltségszámítás pedig más programfejlesztés részeként fog megvalósulni. Év közben a teljesítésigazolás elhúzódása miatt még mindig jelentős nagyságrendű a teljesítésigazolással nem rendelkező, de szerződésszerűen teljesített beérkező számlák összege. A beérkező számlák igazolásának késése miatt ÁFA adónemben a rendszerszerű, több hónapi késéssel, önrevízió keretében végzett helyesbítések száma érdemben nem csökkent. A Magyar Televízió Kuratóriuma Elnökségének döntése alapján évközben április 30-ai fordulónappal az első négy hónapról, június 30-ai fordulónappal a félévi gazdálkodásról, majd szeptember 30-ai fordulónappal az egy-háromnegyedévi gazdálkodásról készült évközi beszámoló. Az évközi beszámolók a számviteli törvényben rögzített előírások alapul vételével készültek ugyan, de sem a közbenső mérlegre előírt, sem az éves beszámolóra előírt követelményeket ezek a beszámolók nem teljesítik. Mindkét évközi beszámolót a témaszámú Az évközi pénzügyi információknak a gazdálkodó független könyvvizsgálója által végrehajtott átvilágítása című Magyar Könyvvizsgálói Standard előírásait alkalmazva ellenőriztük, és vizsgálatunk eredményeképpen könyvvizsgálói záradéknak nem minősülő könyvvizsgálói véleményt bocsátottunk ki, valamint írásos feljegyzést készítettünk a vizsgálat során észlelt problémákról. A társaság főbb számviteli politikai döntéseit a beszámoló kiegészítő melléklete részletezi, a fontosabb döntések a következők: A beszámolás formájaként a társaság az A típusú mérleget, és az összköltségeljárás szerinti eredmény-kimutatás A típusú formáját választotta. 72

14 A mérlegkészítés időpontjaként a fordulónapot követő év (eddig az időpontig megszerzett információk szerepelnek a beszámolóban) február 28-át jelölte meg. Az immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a bruttó értéken alapuló lineáris leírás módszert választotta. A kis értékű tárgyi eszköz értékhatárát, - amikor a használatbavételkor egy összegben lehet az eszköz értékét értékcsökkenési leírásként elszámolni -, 2006 évtől élve a törvény módosítás adta lehetőséggel, Ft-ra emelte, ez az összeg az előző időszakokban a Ft volt. Piaci ár miatt, terven felüli értékcsökkenést abban az esetben számolnak el, ha a mérlegkészítéskori piaci érték alatta marad az adott eszköz könyv szerinti értéke 70 %-ának. A társaság a vásárolt készletekről folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartást vezet, a készletek növekedését tényleges beszerzési áron, a készlet csökkenést havonta súlyozott átlagáron számolja el. A társaság a devizás eszközök-források értékelésénél az MNB által közzétett árfolyamot választotta és az év végi értékelésnél jelentősnek tekinti az E Ft összeget meghaladó összevont árfolyam-különbözet összegét. A követelések év végi értékelése során a társaság valamennyi kintlévőséget egyedileg értékel, nem él a kisösszegű követelésekre összevontan alkalmazható értékvesztés elszámolásának lehetőségével. Az előző időszakra vonatkozó ellenőrzés esetén a jelentős és lényeges hiba határát a törvény szerinti mértékekben határozta meg. A beszámoló tételeinek ellenőrzésekor - a lényegesség elvét szem előtt tartva - az alábbi számviteli alapelvek érvényesülését vizsgáltuk: a tevékenység folytatásának elvét, azaz hogy a vállalkozó a belátható jövőben fenn tudja-e tartani működését, folytatni tudja-e tevékenységét és nem várható-e a működés beszüntetése, vagy a tevékenység jelentős csökkenése, a teljesség elvét, azaz, hogy mindazon gazdasági eseményt rögzítettek-e, amelyeknek az eszközökre, forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérlegkészítés napját megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak. a valódiság elvét, azaz, hogy a beszámolóban szereplő tételek a valóságban is megtalálhatók, bizonyíthatók, kívülállók által is megállapíthatók és hogy az értékelésük megfelel a számviteli törvény és a társaság számviteli politikájában rögzített értékelési elveknek és eljárásoknak, az összemérés és az időbeli elhatárolás elvét, azaz hogy a tevékenységek tárgyidőszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) számításba vették, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől,; illetve hogy a több időszakot érintő bevételek, költségek arányosan megosztásra kerültek-e az időszakok között, az értékelés során hogyan érvényesítették az óvatosság elvét, azaz, hogy eredményt nem mutattak-e ki akkor, amikor a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan, és hogy megjelenítették-e a beszámolóban az előrelátható kockázatokat, és feltételezhető veszteségeket akkor is, ha azok az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté; továbbá elszámolták-e az értékcsökkenéseket, a szükséges értékvesztéseket, és a céltartalékokat, a bruttó elszámolás elvét, azaz, hogy a bevételek-ráfordítások, valamint a követelések és kötelezettség egymással szemben nem számolhatók el, a következetesség, a világosság és a folytonosság elvét, azaz, hogy biztosított-e az összehasonlíthatóság, az állandóság, áttekinthető-e a könyvvezetés és beszámoló, valamint a tárgyévi nyitó adatok az előző évi záró adatokkal egyeznek-e. 73

15 3.2. ESZKÖZÖK Immateriális javak és tárgyi eszközök A társaság december 31-i mérlegébe beállított eszközök értékét egyező analitikus nyilvántartások támasztják alá. A immateriális javak mérlegértékében meghatározó a saját előállítású archivált műsor, ezek értéke a szellemi termékek mérlegsorban találhatók, ennek értéke december 31-én millió Ft, december 31-én millió Ft, december 31-én millió Ft, a évi beszámoló fordulónapján millió Ft volt. A társaság működésének utolsó kilenc évében ( ) az archivált műsorok állományba vétele a számviteli törvény egyedi értékelésre vonatkozó előírása és a társaság önköltség-számítási szabályzatában leírtaknak megfelelően történt. A társaság megalakulásakor meglévő és az azt követő két ( ) évben állományba vett archivált műsorok csoportosan kerültek be a nyilvántartásba. Az elmúlt években az archivált műsorok értékének növekedése évente millió Ft nagyságrendű volt. Az archiválás keretében a szellemi termékek közé évben 301 millió Ft, évben 402 millió Ft, évben 369 millió Ft, évben 477 millió Ft, évben 451 millió Ft, évben 383 millió Ft, évben 358 millió Ft, évben 266 millió Ft, a bázis évben 397 millió Ft és a beszámolási időszak évében 312 millió Ft értékű eszköz került aktiválásra. Az arhivált műsorok olyan szellemi termékek, amelyek értéke az idő múlásával nem csökken, inkább növekszik, ennek következtében erre az eszközállományra a számviteli törvény előírásai alapján terv szerinti értékcsökkenési leírást nem szabad elszámolni. Az immateriális javak nettó értéke a január 1-i értékhez képest 457 millió Ft-tal növekedett. A változás összetevői: a beszámolás évében 576 millió Ft értékű eszközbeszerzés történt, a növekményből 45 millió Ft vagyoni értékű jognak minősülő szoftver terméket még nem vettek használatba; az üzleti évben az állománycsoportra 119 millió Ft terv szerinti értékcsökkenési leírást számoltak el. A tárgyi eszközök mérlegben lévő értéke az előző évhez képest évben 715 millió Ft növekedést, évben 316 millió Ft-os csökkenést mutatott, a év végi tárgyi eszköz állomány nettó értéke 265 millió Ft-tal haladta meg az előző év végi értéket, majd a december 31-i fordulónapon a tárgyi eszközök mérlegértéke 207 millió Ft-tal volt magasabb a bázis időszaki értéknél. A növekedés több ellentétes irányú változás hatására következett be, a tárgyi eszközök körében évben 644 millió Ft értékű eszköz üzembe-helyezésére került sor volt, az előző évi 736 millió Ft-tal szemben; a befejezetlen beruházások fordulónapi értéke az előző évi 6,9 millió Ft-tól 38,2 millió Ft-ra nőtt; a tárgyévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás 457 millió Ft volt az előző évi 436 millió Ft-tal szemben; értékesítés miatt 5,3 millió Ft, selejtezés miatt 6,5 millió Ft nyilvántartási értékű tárgyi eszközt kellett az egyéb ráfordítások terhére elszámolni. Összességében a tárgyi eszközök a január 1-én meglévő millió Ft állománya december 31-ei fordulónapon millió Ft-ra nőtt. Az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának január 1. és december 31. között bekövetkezett változásait, növekedéseit és csökkenéseit mérlegsoronként a beszámoló Kiegészítő mellékletének 2.sz. és 2/A sz. melléklete tartalmazza. A Kiegészítő Mellékletben lévő 2. sz. és 2/A sz. táblázatban rögzített immateriális javak és tárgyi eszközök állományában bekövetkezett tárgyévi változások megegyeznek a megfelelő főkönyvi számlák forgalmi, illetve egyenleg adataival. A fordulónapi záró állomány bruttó értéke és a 74

16 halmozott értékcsökkenési leírásának összege a főkönyvi kivonattal és az egyező analitikus nyilvántartásokkal alátámasztott. Az eszközökre a bruttó érték utáni lineáris leírás módszere szerint számolják el az értékcsökkenési leírást, az alkalmazott leírási kulcsok az előző időszaki mértékektől nem térnek el. Befektetett pénzügyi eszközök A részesedések között az Új Média Szolgáltató és Kereskedelmi Kft-ben (névváltozás előtt Új Képújság Kft.) lévő üzletrész bekerülési értéke szerepel. A több éve meglévő többségi részesedést 93,14 % tulajdoni hányadot - jelentő üzletrész névértéke E Ft, a bekerülési értéke E Ft volt évben a társaságban az MTV Zrt. tulajdoni hányada egy 300 E Ft névértékű, névértéken megvásárolt üzletrész következtében 93,49 % - ra nőtt évben a tulajdoni arányban változás nem történt, a mérleg fordulónapján a E Ft névértékű üzletrész E Ft bekerülési értéken szerepel a könyvekben. Az Új Média Kft-ben lévő részesedés év végi értékeléséhez rendelkezésre állt a évi jóváhagyott beszámoló, valamint a évi még jóvá nem hagyott éves beszámoló, mely szerint a társaság tárgyévi gazdálkodásának eredménye az előző évi veszteség után pozitívvá vált. Az MTV Zrt. tulajdoni hányadára jutó saját tőke 91,3 millió Ft - közel azonos a részesedés könyv szerinti értékével, ezért a részesedés a bekerülési értéken szerepel a mérlegben, értékvesztés elszámolására nem volt szükség. A Kft. az elmúlt időszakban csak a évi eredmény után fizetett E Ft osztalékot, az azóta eltelt években osztalékbevétel a részesedés után nem keletkezett. A befektetett pénzügyi eszközök között az egyéb tartósan adott kölcsön mérlegsorban a dolgozóknak lakásépítési célra adott kedvezményes kamatozású kölcsönnek az egy éven túl esedékes része található. A kölcsön teljes összege E Ft, mely követeléshez E Ft értékvesztés állomány kapcsolódik. Az értékvesztéssel csökkentett kölcsönből E Ft az egy éven túl esedékes törlesztő részlet, mely a mérleg egyéb tartósan adott kölcsönök sorában szerepel, míg az éven belül esedékes összeg a mérlegben az egyéb követelések mérlegsorban található. Készletek A fordulónapon a mérlegben lévő vásárolt és a saját termelésű készletek értékét egyező analitikus nyilvántartás támasztja alá. A társaság a vásárolt anyagkészletek elszámolásánál a súlyozott átlagáras rendszert alkalmazza. A könyvvizsgálat során ellenőrzött, szúrópróbaszerűen kiválasztott cikkeknél az értékelés a választott módszernek megfelelően történt. A készletek között meghatározó nagyságrendű a befejezetlen termelés állománya. Ebben a mérlegsorban a még adásba nem ment műsorok közül azon műsorok közvetlen költségei találhatók, amelyek már a mérlegkészítés időpontjáig adásba kerültek, melyeknek kitűzött műsorideje van, melyek biztosan adásba kerülnek, de még nincs kitűzött műsoridejük, és amelyek a joglejáratig biztosan leadásra kerülnek. A befejezetlen műsorok fordulónapi állományának értékét a főkönyvi számla értékével egyező költséganalitika támasztja alá. A mérlegben a késztermékek között az idegen vállalkozásnál lévő, bizományosi szerződés keretében értékesítendő TELEVIDEO készlet található. 75

17 Követelések A követelések mérlegértéke jelentősen, M Ft-tal alatta maradt az előző fordulónapi állomány értékének, ebből a vevőkkel szembeni követelés értéke M Ft-tal csökkent, az egyéb követelések fordulónapi értéke pedig 41 millió Ft-tal alacsonyabb a december 31- mérlegértéknél. A vevőkövetelés jelentős csökkenése a bázis év végi NAVA kiszámlázásra (1 milliárd Ft) vezethető vissza, a lezárt év végén ilyen jelentős összegű decemberi kiszámlázás nem volt. A vevőkkel szembeni követelés mérlegben kimutatott állományát egyező analitikus nyilvántartás támasztja alá. A fordulónapi követelésállomány összegeit a vevőkkel visszaigazoltatták, a nyilvántartás és a visszaigazolt összeg közötti eltérések esetében, az egyeztetés után a szükséges helyesbítéseket is elvégezték. A vevőállomány értékvesztés figyelembe vétele nélküli összege az előző év végén millió Ft, év végén a vevőkintlévőség teljes összege millió Ft volt. A bázis évben a vevőkövetelés viszonylag magas fordulónapi értékét a NAVA részére történt év végi kiszámlázások összege okozta, mivel év végén az MTV archívumába tartozó produkciók korlátozott felhasználási jogainak átengedése millió Ft bruttó értéken történt, ebből a vevő mérlegértékben millió Ft szerepel, melynek a pénzügyi teljesítésére évben került sor. A vevőköveteléshez az előző évben értékvesztésként 298 millió Ft kapcsolódott; a tárgyév végén az értékvesztés állomány az előző évihez képest érdemben nem változott, összege 300 millió Ft. Az előző év végén a belföldi és külföldi vevőállománynál fennálló 298 millió Ft összegű értékvesztés-állományból, pénzügyi teljesítés miatt 62 millió Ft került elszámolásra az egyéb bevételek javára, behajthatatlanság miatt 47 millió Ft került kivezetésre. A vevőkövetelésekkel kapcsolatban a tárgyévi eredmény terhére az előző évi 135 millió Ft-nál kisebb összegű, 112 millió Ft értékvesztést, valamint behajthatatlan követelést kellett elszámolni. A külföldi vevőkövetelés a mérlegben a teljesítésnapi választott - MNB - árfolyamon szerepel, mivel az év végi értékelésből származó összevont árfolyam-különbözet egyenlege nem érte el a számviteli politikában rögzített jelentősnek minősülő 5 millió Ft - összeget. A mérlegben lévő összes devizás eszköz-forrás év végi értékelésén év végén összevontan 5 millió Ft alatti összegű árfolyam különbözet keletkezett, ez az összeg a társaság számviteli politikája szerint nem minősül jelentősnek, ezért valamennyi devizás eszköz forrás a teljesítéskori MNB árfolyamon, illetve a bekerülés napján érvényes választott árfolyamon szerepel a mérlegben. Az egyéb követelés fordulónapi állománya 41 millió Ft-tal maradt az előző évi fordulónapi állomány értéke alatt az összetétele érdemben nem változott. A év végi állományban a bérleti szerződésekhez kapcsolódó kaució összege 171 millió Ft, ez az előző év végén 168 millió Ft volt; az ORTT kötelezettségvállalásból származó követelés összege változatlanul 105 millió Ft; a késve érkezett szállítói számlák ÁFA-ja 170 millió Ft az előző évi 263 millió Ft-tal szemben, jelentős tétel még a 86 millió Ft szolgáltatásra adott előleg összege. Az egyéb követelésekhez 33,8 millió Ft értékvesztés állomány kapcsolódik, a fent már tárgyalt lakásépítési kölcsön miatti követelés értékvesztésén kívül. Az egyéb követelésállományból behajthatatlanság miatt 665 E Ft került leírásra, melynek a könyv szerinti értéke a korábbi időszakban elszámolt 100 %-os értékvesztés miatt már nulla értékű volt. Pénzeszközök A mérlegben kimutatott pénztár fordulónapi összege egyező a pénztárjelentésekkel, a bankbetétek állománya egyező a fordulónapi banki kivonatokkal, a bankszámlák fordulónapi egyenlegét a bankok visszaigazolása is alátámasztja. A pénzeszközök fordulónapi értéke csökkenésének magyarázata, hogy előző év végén a NAVA részére történt értékesítés első részletéből december utolsó napjaiban folyt be nagyobb összeg, és ilyen jellegű tétel év végén nem volt. 76