KISAGYI NEUROANATÓMIA szeptember 18.

Átírás

1 KISAGYI NEUROANATÓMIA szeptember 18.

2 Cisterna quadrigeminalis Cisterna cerebellomedullaris

3 Cisterna quadrigeminalis Cisterna cerebellomedullaris

4 Anatómiai alapfogalmak I. Hemispherium cerebelli (tíz z lobulus). Vermis cerebelli (10 lobulus; arbor vitae). Lobus, lobulus, folium, fissurae prima et posterolateralis, fissura horizontalis. Cortex cerebelli, medulla cerebelli, commissura cerebelli. Pedunculi cerebellares (superior, medius, inferior). Tonsilla cerebelli (lobulus IX), mint gyakorlati szempontból l legfontosabb félteke f lobulus (összenyomhatja a nyúltvel ltvelőt, t, ha nőn az intracranialis nyomás). Vallecula cerebelli: a hemispheriumok alsó felszínei által alkotott bemélyed lyedés, melyben a falx cerebelli találhat lható.

5 Anatómiai alapfogalmak II. A mély m kisagyi magvak: páros p képletek k (a kisagy efferensei belőlük k erednek). Nucleus dentatus: legnagyobb, az oliva inferiorhoz hasonló,, a hemispheriumok mélyén n találhat lható. Nucleus emboliformis Nucleus globosus Nucleus fastigii Nucleus interpositus

6 AGYTÖRZS ÉS S KISAGY SAGITTALIS METSZETE (Weigert-féle myelin festés) s) ARBOR VITAE thalamus BASIS PONTIS Oliva inferior

7 Vermis lobulusok I-X I X (nyíl: fissura prima) Folium, Tuber (VII) Declive (VI) Culmen (IV,V) Pyramis Uvula Centralis (II,III) Lingula Nodulus

8 A KISAGY VENTRALIS FELSZÍNE ÉS S AZ AGYTÖRZS AZ AGYIDEGEKKEL

9 A KISAGY DORSALIS FELSZÍNE 1: fissura prima 2: fissura horizontalis

10 KÖZÉPSŐ- ÉS S ALSÓ KISAGYKAROK (PCM, PCI) Rövidítéseket lásdl a jegyzetben Fissura posterolateralis

11 Anatómiai és s funkcionális felosztás Lobus anterior, lobus posterior, lobus flocculonodularis (fissura prima, fissura posterolateralis választja v el őket). Paleocerebellum: lobus anterior + pyramis et uvula vermis. Archicerebellum: lobus flocculonodularis Neocerebellum: lobus posterior (kiv. pyramis et uvula vermis). Spinocerebellum: nagyjából l a lobus anterior (még g a lobulus quadrangularis posterior egy kis része r és s a pyramis). Vestibulocerebellum: lobus flocculonodularis. Pontocerebellum: a lobus posterior (vagyis a cerebellum legnagyobb része). r

12 A kisagykéreg kapcsolatai szerinti felosztása. sa. Spinocerebellum Afferensei a spinocerebellaris pályp lyák. Pontocerebellum Afferensei a pontocerebellaris pályp lyák. Vestibulocerbellum Afferensei a vestibularis magokból l jönnek. j A mély m kisagyi magok ezekhez a rendszerekhez tartoznak.

13 A spinocerebellaris és trigeminocerebellaris afferensek szomatotópia szerint vetülnek a kisagykéregbe: a spinocerebellum terület letére, a pyramis és s lobulus biventer területeire.

14 Ezek a kisagyi afferensek feldolgozatlan szenzoros informáci ciót t hoznak Tractus spinocerebellaris posterior (Flechsig): alsó testfél l mechanoszenzoros és s proprioceptív. Tractus spinocerebellaris anterior (Gowers): alsó testfél l mechanoszenzoros és s proprioceptív. Tractus cuneocerebellaris: felső testfél mechanoszenzoros és s proprioceptív. Tractus trigeminocerebellaris: fej mechanoszenzoros és s proprioceptív. Tractus vestibulocerbellaris: vestibularis afferensek.

15 Ezek a kisagyi afferensek feldolgozott poliszenzoros informáci ciót t hoznak Tractus pontocerebellaris: : a nuclei pontisból eredő nagy keresztezett pálya. p A nuclei pontis neuronjain a neocortexből l eredő corticopontin axonok végzv gződnek (frontalis, parietalis, occipitalis és s temporalis lebenyekből: l: szomatoszenzoros, vizuális, auditoros érző informáci ciók és s motoros informáci ciók).

16 A PONTOCEREBELLARIS AXONOK A KÉK K K TERÜLETEKEN VÉGZŐDNEK ÉS S LÁTHATL THATÓ,, HOGY VIZUÁLIS ÉS S HALLÓKÉRGI INFORMÁCI CIÓT T IS HOZNAK

17 Ezek a kisagyi afferensek modulálj lják k a kisagykéreg működésétm Tractus olivocerebellaris: kúszórostokkal végzv gződő pály az oliva inferiorból, mely a kisagykéreg aktivitását t befolyásolja. Tractus reticulocerebellaris: modulatorikus noradrenerg és szerotoninerg axonok az agytörzsi formatio reticularisból. l.

18 Nuclei cerebellares: a kisagy efferensei a magokból l indulnak ki Nucleus dentatus: a kisagy főf efferensei innen erednek (dentatorubralis és s dentatothalamikus efferens pályp lyák indulnak innen). Nucleus fastigii: izomtónus nus- és s vestibularis reguláci ció (a vestibularis magokhoz és s formatio reticularishoz ad efferenseket). Nucleus globosus: efferensek az oliva inferiorhoz és formatio reticularishoz. Nucleus emboliformis: efferensek a nucleus ruberhez és thalamushoz. A magok excitatorikus neuronokat és s GABAerg neuronokat tartalmaznak. A Purkinje-sejtek axonjai ezeken a neuronokon végzv gződnek. A kisagy afferensei (moharostok és s kúszk szórostok) kollaterálisokat lisokat adnak a kisagyi magokba, mielőtt a kisagykéregben végzv gződnek.

19 A KISAGYI FOLIUM: CORTEX NEURONJAI CAJAL EREDETI RAJZÁN a: Purkinje-sejt b: kosársejt f: Golgi-sejt g: szemcsesejt n: kúszórostok h: moharostok A: molekuláris réteg B: granuláris réteg C: fehérállomány i: paralel rostok m: asztrocita j: Bergmann-féle glia

20 PURKINJE SEJT (transzmitter: GABA) GOLGI SEJT (transzmitter: GABA) Mindkét t rajzon az axont a jelöli li (Cajal rajzai)

21 Kisagykéreg számokban (1 mm 3 szövetben) 500 Purkinje-sejt (GABA) 600 kosársejt (GABA) 50 Golgi-sejt (GABA) szemcsesejt (glutamát) t) kisagyi glomerulus A kisagykéreg területe kb cm 2

22 SAGITTALIS SÍK G: GÁTLÁS ST: STIMULÁCIÓ PURKINJE-SEJTEK G ST KOSÁRSEJTEK F O L I U M PARALEL-ROSTOK Moharost-modul OLIVO- CEREBELLÁRIS MODUL [KÚSZÓROST] KÚSZÓROST MOHAROST

23 SZEMCSE DENDRIT GOLGI AXON GOLGI DENDRIT SZEMCSE DENDRIT Kisagyi glomerulus fantáziak ziaképe (Szentágothai) MOHAROST

24 Kisagyi transzmitterek Gátlósejtek főf transzmittere a gamma- aminovajsav (GABA): Purkinje-sejt, kosársejt, Golgi-sejt. Szemcsesejtek excitatorikus hatásúak ak glutaminsavval működnek. m Moharostok: glutaminsav és s acetilkolin. Kúszórostok: glutaminsav.

25 VESTIBULARIS INFORMÁCI CIÓ KISAGYI FELDOLGOZÁSA BELSŐ FÜL MACULÁK, CRISTÁK GANGLION VESTIBULARE VESTIBULARIS MAGOK KISAGYKÉREG TRACTUS VESTIBULOSPINALIS FASCICULUS LONGITUDIONALIS MEDIALIS A vestibularis informáci ció útja: a belsőfülben lben lévől primer szenzoros neuronok (ganglion vestibulare) centrális nyúlv lványai az agytörzsi vestibularis magokon végződnek. A második m neuron a pedunculus cerebellaris inferioron át t a kisagykéregbe kerül. A feldolgozott vestibularis informáci ció visszakerül l a vestibularis magrendszerbe (részben direkt Purkinje-axonok, részben r a nucleus fastigii neuronjai révén). r A vestibularis magokból l (elsősorban sorban a lateralis magból) kétk pálya indul, amelyek motoros funkciókat kat tudnak befolyásolni: a tractus vestibulo- spinalis a gerincvelőbe, a fasciculus longitudinalis medialis a szemmozgató agyidegek magjaihoz.

26 SPINOCEREBELLARIS PÁLYP LYÁK KISAGYKÉREG NUCLEUS DENTATUS, INTERPOSITUS NUCLEUS RUBER TRACTUS RUBROSPINALIS A spinocerebellaris informáci ció visszakerül l a gerincvelőbe, ahol motoneuron- funkciók k reguláci ciójában vesz részt r (flexor tónus t szabályoz lyozása).

27 PONTOCEBELLARIS PÁLYAP NUCLEI PONTIS KISAGYKÉREG NEOCORTEX MINDEN LEBENYE NUCLEUS DENTATUS A kisagy részt r vesz az akaratlagos mozgások tervezésében, indításában és s időzítésében a mellékelt kapcsolatrendszerek révén. r MOTOROS THALAMUS NEOCORTEX MOTOROS AREÁK TRACTUS CORTICOBULBARIS TRACTUS CORTICOSPINALIS A corticopontin pályp lyák erősen feldolgozott poly- sensoros informáci ciót száll llítanak tudósítva tva a kisagyat a neocortex állapotáról. l. A motoros cortex így a kisagyi informáci ciókat is figyelembe véve, ve, hajtja végre v az akaratlagos mozgástervet.

28 A kisagyi efferensek konkrét t hatásai a mozgásszab sszabályozásban (péld ldák): ezek indirekt szabályoz lyozó hatások, mert a kisagy nem küld k pályp lyát a motoros idegsejtekhez. Pedunculus cerebellaris superior nucleus ruber tractus rubrospinalis flexor tónus t erősítése. se. Pedunculus cerebellaris superior motoros thalamus motoros neocortex piramispálya. Direkt Purkinje-axon efferensek (PCI) a vestibularis magokhoz tractus vestibulospinalis extensor tónus t erősítése se (antigravitáci ciós s izmok).

29 A kisagy funkciói i I. Izommozgások, testtartás és s izomtónus szabályoz lyozása. Vestibuláris informáci ciók k beépítése a mozgás szabályoz lyozásába (fej mozgásai, szemmozgások). sok). A kisagyba érkező periféri riás s szomatoszenzoros informáci ció és s az agykéregb regből érkező feldolgozott szenzoros és s motoros informáci ciók összehasonlítása, sa, és s beépítésük k a mozgás szabályoz lyozásába.

30 A kisagy funkciói i II. Neocerebellum: mozgás s tervezés, indítás, időzítés. Vestibulocerebellum: egyensúly kontrollja, vestibularis reflexek (pl.: optokinetikus nystagmus). Spinocerebellum: a törzs t és s a végtagok v mozgáskontrollja és s izomtónus szabályoz lyozás.

31 FUNKCIONÁLIS MRI A JOBB KÉZ K Z UJJAINAK ISMÉTL TLŐDŐ MOZGÁSAI KÖZBEN: LÁTSZIK L A GYRUS PRECENTRALIS ÉS S A KISAGY LOBUS ANTERIORJÁNAK NAK TARTÓS S AKTIVÁLÓDÁSA (forrás: Gray s s Anatomy, 2008)

32 Kisagyi tünetekt Ataxia: a mozgás s koordináci ciójának hiánya Intenciós s tremor Izomgyengeség g (hypotonia) Járászavar Egyensúlyzavar Kóros szemmozgások sok Beszédzavar (skandáló beszéd, dadogás)

33 Kisagy vérellv rellátása Arteria inferior posterior cerebelli (uvula, tonsilla, flocculonodularis lebeny). Arteria inferior anterior cerebelli (lobus posterior alsó felszíne, mély m kisagyi struktúrák nucleus dentatus). Arteria superior cerebelli (lobus anterior és lobus posterior felső felszíne, mély m kisagyi struktúrák). k). Vénái i a vena magna cerebri-be, be, a sinus transversusba és s a sinus rectusba ömlenek.

34

35 Képek forrása Standring S (Ed): Gray s s Anatomy. Churchill-Livingstone, Réthelyi M, Szentágothai J: Funkcionális anatómia. Medicina, Haines: Neuroanatomy. Williams and Wilkins, Szegedi Anatómiai Intézet Múzeuma M és tudományos ábra gyűjtem jteménye. 35