A mozgások supraspinalis szervezıdése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A mozgások supraspinalis szervezıdése"

Átírás

1 A mozgások supraspinalis szervezıdése

2 A motoros rendszer szervezıdése A motoros tevékenység elhatározása Asszociációs kéreg Basalis ganglionok Cerebellum Thalamus Sensoros információ TERV PROGRAM Primaer motoros kéreg Agytörzs Gerincvelıi neuronok KIVITELEZÉS Motoneuronok (a végsı közös útvonal)

3 A motoros rendszer szervezıdése Gerincvelı A testtartás és mozgások alapvetı mozgási mintázatai Agytörzs A testtartás szabályozása Nagyagykéreg A célorientált mozgások kivitelezése

4 A gerincvelı harántléziójának következményei Azonnali hatások Késıi hatások Sensoros mőködés Anaesthesia Anaesthesia Motoros aktivitás Paralysis Paralysis Flacciditás Spasticitás Areflexia Hyper-reflexia Vegetatív mőködés Areflexia Hyper-reflexia (tömegreflex) Nincs verítékezés Néha jelentıs verítékezés Nincs didergés Nincs didergés Alacsony vérnyomás Labilis vérnyomás Incontinentia passiva Incontinentia activa

5 A klinikai kép Spinalis shock: 3 nap 2 hét Egyes flexor reflexek visszatérnek (boka térd csípı) Babinski-tünet Extensor reflexek kezdenek visszatérni (kb. 6 hónap múltán) Túlfokozott extensoraktivitás spasticitás + hyperreflexia Tömegreflex: a talp stimulációjára egy túlfokozott reflex jelenik meg: a lábak flexiója széklet- és vizeletürítés erectio A hasbırreflex és a cremaster reflex nem tér vissza

6 A diaschisis magyarázata Periféria (izmok, mirigyek)

7 A testtartás és izomtónus szabályozása

8 Cortex cerebri Substantia nigra Kisagykéreg GP Mély kisagyi magvak Nucleus ruber Vestibularis rendszer Gátló hatású formatio reticularis Nucl. vestibularis lat. α-motoneuronok γ-motoneuronok

9 Decerebrációs rigiditás Cortex cerebri Decerebráció Nucleus ruber Vestibularis rendszer Nucleus vestibularis lateralis Gátló hatású formatio reticularis α-motoneuronok γ-motoneuronok (antigravitációs izmok)

10 Dekortikációs rigiditás (Wernicke-Mann tartás) Dekortikáció Cortex cerebri Nucleus ruber Vestibularis rendszer Nucleus vestibularis lateralis Gátló hatású formatio reticularis α-motoneuronok γ-motoneuronok (antigravitációs izmok)

11 CEREBELLUM

12 Kisagyi Purkinje-sejtek Calbindin-specifikus jelölés Rodaminos töltés

13 A cerebellum Cerebellum: Head ganglion of the proprioceptive system Alapvetı funkciók: Egyensúly megtartása Mozgási koordináció különösen a gyors mozgásoké (korrekció) Motoros tanulás Cognitív funkció A cerebellum elektromos stimulációja nem indukál érzetet, és azt nem követi jelentısebb mozgás Bár számos helyrıl kap sensoros információt, az nem tudatosul Bár komoly szerepe van a mozgások bonyolításában, KÖZVETLENÜL nem vesz részt azok kivitelezésében Ipsilateralis kapcsolat a gerincvelıvel, DE contralateralis a nagyagyféltekékkel

14 A cerebellum (funkcionális) részei Vestibulocerebellum (a flocculo-nodularis lebeny) Archicerebellum A törzs izmainak koordinációja Az egyensúly megtartása Az extraocularis izmok koordinációja Spinocerebellum (vermis és a kapcsolt kérgi terület) Paleocerebellum A mozgások proprioceptív bemeneteken alapuló nyomonkövetése és korrekciója Törzs és végtagmozgások - járás Cerebrocerebellum (a kisagyi féltekék) Neocerebellum Nagy ügyességet kívánó mozgások tervezése, nyomonkövetése és cognitív funkció Nagy ügyességet kívánó, tanult, akaratlagos mozgások

15 A cerebrocerebellum károsodásának következményei Ataxia Dysmetria Intentiós tremor Dysarthria (skandáló beszéd) Dysdiadochokinesis Adiadochokinesis Az izomtónus megváltozása Dyssynergia (a mozgások dekompozíciója) Visszacsapódási tünet

16 A Marr-teória Thalamus Efferens copy Cerebellum HIBAJEL Afferens copy Cortex Gerincvelı

17 A cerebrocerebellum károsodásának következményei Általában: igen jelentıs tudatos szabályozás kell a mozgások kivitelezéséhez olyan mozgások esetében is, ahol ez nem lenne szükséges Ugyanakkor meglepıen jó a tünetek enyhülésének esélye a nagyagykéreg átveszi a kisagy feladatait

18 A basalis ganglionok

19 A basalis ganglionok kapcsolatai Kevés bemenet érkezik a gerincvelı felıl A legfontosabb struktúra, ami információt fogad: neostriatum (putamen és nucl. caudatus) A bemenı információ forrása: cortex, hypothalamus, nucleus subthalamicus, substantia nigra Kimenı csatornák: Lefelé: nucleus ruber és formatio reticularis Felfelé: thalamus gyrus precentralis

20 A basalis ganglionok funkciója Alapvetı mozgási mintázatok generálása Motoros programokat prezentálnak az asszociációs cortexbıl érkezı információk hatására Izomtónus és mozgások szabályozása Emócionális indíttatású mozgások elindítása Kognitív és affektív funkciók

21 A basalis ganglionok károsodásának tünetei Plusz (vagy hyperkineticus) tünetek TREMOR RIGIDITÁS CHOREA ATHETOSIS BALLISMUS Mínusz (vagy hypokineticus) tünetek HYPO- vagy AKINESIA

22 Parkinson-kór Parkinsonos triász: Akinesia Rigiditás Tremor Ok: A dopaminerg nigrostriatalis pálya károsodása Kezelés: L-DOPA alkalmazása

23 Huntington-chorea Incidencia: 5-10/ Autosomalis domináns 4-es kromoszóma rövid karja

24 Huntingtin gén A gén CAG-ismétlıdés (...CAGCAGCAGCAG...) A CAG triplet a glutamint kódolja poliglutamin- (poliq-szakasz) Az ép huntingtin maximum 27 glutamint tartalmaz; ha ennél több van kóros huntingtin Huntington-kór A glutaminok pontos száma határozza meg a betegség kialakulásának idejét és súlyosságát!!!

25 A fehérje (huntingtin) A pontos funkció jelenleg sem ismert A fehérje kifejezıdése javítja az idegsejtek túlélését, míg a mutáns forma felgyorsítja a pusztulásukat Anti-apoptoticus hatás Szabályozza a BDNF (brain derived neurotrophic factor) produkcióját

26 Összefüggés a CAG-repeatek száma és a betegség klinikai képe között Ismétlıdés < >39 Osztályozás Egészséges egyed Köztes állapot Csökkent penetrancia Teljes penetrancia Klinikai kép Tünetmentes Tünetmentes Enyhébb tünetek, késıbbi megjelenés Klasszikus kép

27 A Huntington-kór tünetei Jellegzetes motoros tünetek + Egyéb, részben a hangulatot érintı tünetek: Depresszió Szorongás Ingerlékenység Apátia Pszichotikus állapot Nincs mód a betegség kialakulásának megakadályozására, a tünetek enyhítésére vagy a kialakulás késleltetésére.

28 Hemiballismus Az egyik oldali nucleus subthalamicus károsodása Jellegzetes, nagy amplitúdójú ballisticus mozgások

29 Az extrapyramidalis rendszer Formatio reticularis tractus reticulospinalis lateralis és medialis Vestibularis magvak tractus vestibulospinalis Nucleus ruber tractus rubrospinalis Tectum tractus tectospinalis

30 Tractus reticulospinalis Döntıen ipsilateralis projekció Gerincvelıi interneuronokon végzıdik A törzs és a proximalis végtagizmokat éri el TESTTARTÁS fenntartása

31 Tractus vestibulospinalis Döntıen ipsilateralis projekció Döntıen extensorok beidegzése ( antigravitációs izmok ) Fontos a testtartás és az izomtónus szabályozásában

32 Tractus rubrospinalis Keresztezett pálya Néhány rost α-motoneuronokon végzıdik, de döntıen interneuronok a a célpontok (flexorok és extensorok egyaránt) Lézió: az akaratlagos mozgások kivitelezése megnehezített, ugyanakkor a testtartás fenntartása nem igazán zavart

33 Tractus tectospinalis A tectumból ered (colliculus inferior et superior) Az auditoros és a visualis információk integrációját közvetíti Alapvetı szerepe van az orientáció biztosításában A gerincvelı cervicalis szegmenseihez halad; keresztezett rostok Olyan interneuronokon végzıdik, melyek a fej és a szemek mozgását befolyásolják

34 A mozgások szervezésébe bevont kérgi területek Primer motoros cortex Gyrus praecentralis Brodmann 4 Praemotoros area Nem primaer motoros kéreg Brodmann 6 Valódi preaemotoros area Szupplementer motoros area

35 A kérgi területek jelentısége Primaer motoros kéreg A motoros feladatok tényleges kivitelezése Praemotoros kéreg Az innen elvezetett aktivitás mindig megelızi a primaer motoros kéreg aktiválódását ( readiness potenciál) Az akaratlagos mozgások elıkészítése Izolált sérülés: apraxia (az összetett mozgások kivitelezése lehetetlen vagy jelentısen nehezített)

36 A corticospinalis (pyramis) pálya Összetétel axon ~60%: primaer motoros c. ~20%: praemotor cortex ~20%: somatosensororos c. Célpont Ellenoldali gerincvelı szürkeállománya α-motoneuronok Közvetlen monosynapticus Közvetett polysynapticus γ-motoneuronok polysynapticus

37 A somatomotoros kéreg sérülése Stroke MINDIG az ELLENOLDALI testfelet érint Betz-sejtek kiesése csak kísérletesen Nem jelentkezik paralysis és izomtónusváltozás A kezekkel és ujjakkal végzett finom mozgások kivitelezésének képtelensége

38 A somatomotoros kéreg sérülése Az elsıdleges motoros kéreg (izolált) sérülése csak kísérletesen Izolált pyramis-pálya laesio Hypotonia a motoros kéreg által biztosított és a gerincvelıi motoneuronokat célzó folyamatos (tonusos) stimuláció kiesése Az akaratlagos mozgások lassúvá és durvává válnak

39 A somatomotoros kéreg sérülése A motoros kéreg és mélyebb struktúrák egyidejő sérülése (basalis ganglionok!) STROKE Acutan: hypotonia, areflexia, paralysis Chronicusan: hypertonia, hyperreflexia, paralysis

40 Felsı-motoneuron-szindróma Upper motoneurone syndrome A leszálló motoros pályák bárhol bekövetkezı károsodása (pl. capsula interna) Azonnal bekövetkezı petyhüdt bénulás és areflexia, mely a végtagokat súlyosabban érinti A törzs izmainak funkciója általában megtartott Épen maradt agytörzsi struktúrák A középvonalban elhelyekedı izmok bilateralis beidegzése miatt (a corticospinalis pálya bilateralis projekciója)

41 Felsı-motoneuron-szindróma Upper motoneurone syndrome Néhány nap elteltével a gerincvelı lokális reflex- és mozgatókörei reaktiválódnak és ez döntı változást hoz a kórképben Spasticitás (hypertonia), hyperreflexia, paralysis A Babinski-jel megjelenése

42 Alsó-motoneuron-szindróma Lower motoneurone syndrome Az izmok egy szők csoportjának érintettsége Hypotonia, petyhüdt bénulás Hypo- és areflexia Nincsenek abnormális reflexek Kifejezett sorvadás az érintett izomban

4. előadás Idegrendszer motoros működése

4. előadás Idegrendszer motoros működése 4. előadás Idegrendszer motoros működése Szomatomotoros funkciók: Elemi reflex Testtartás Helyváltoztatás Létfenntartó működések (légzési, táplálkozási mozgások) Szexuális aktus egyes részei Emóciók Intellektuális

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gerincvelői shock A gerincvelő teljes harántsérülését követően alakul

Részletesebben

Idegrendszer motoros működése

Idegrendszer motoros működése Idegrendszer motoros működése Szomatomotoros funkciók: Elemi reflex Testtartás Helyváltoztatás Létfenntartó működések (légzési, táplálkozási mozgások) Szexuális aktus egyes részei Emóciók Intellektuális

Részletesebben

A szomatomotoros rendszer élettana (III)

A szomatomotoros rendszer élettana (III) A szomatomotoros rendszer élettana (III) Dr. Nagy Attila 2018 A szomatomotoros rendszer felépítése Kéreg Bazális ganglionok Thalamus Cerebellum Agytörzs Szenzoros események Gerincvelő MOZGÁSOK 1 A kéreg

Részletesebben

Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana

Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana Dr. Petheő Gábor Pázmány MSC kurzus, 2012 Végső effektor: a motoros egység Definíció: 1 db α-motoneuron és az általa beidegzett összes izomrost (A munkaizomzat

Részletesebben

A mozgatórendszer élettana 2. Az agytörzs és a vestibularis rendszer

A mozgatórendszer élettana 2. Az agytörzs és a vestibularis rendszer A mozgatórendszer élettana 2. Az agytörzs és a vestibularis rendszer Prof. Kéri Szabolcs Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, 2019 Leszálló pályák eredete: Cortex Agytörzs Cortex Agytörzs Leszálló pályák Kérgi

Részletesebben

Neuroanatómiai szemelvények

Neuroanatómiai szemelvények Neuroanatómiai szemelvények Dobolyi Árpád Élettani és Neurobiológiai Tanszék, MTA-ELTE Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport A diencephalon (köztiagy) helyzete az agyban A diencephalon részei

Részletesebben

KISAGYI NEUROANATÓMIA okt. 25.

KISAGYI NEUROANATÓMIA okt. 25. KISAGYI NEUROANATÓMIA 2012. okt. 25. Cisterna quadrigeminalis Cisterna cerebellomedullaris Cisterna quadrigeminalis AGYTÖRZS ÉS S KISAGY SAGITTALIS METSZETE (Weigert-féle myelin festés) s) ARBOR VITAE

Részletesebben

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja Szabályozó rendszerek Az emberi szervezet különbözı szerveinek a mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja össze, amelynek részei az idegrendszer, érzékszervek, és a belsı elválasztású mirigyek rendszere.

Részletesebben

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgás, mozgásszabályozás Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere

Részletesebben

A mozgatórendszer élettana 3. A motoros cortex

A mozgatórendszer élettana 3. A motoros cortex A mozgatórendszer élettana 3. A motoros cortex Prof. Kéri Szabolcs Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, 2019 BA = Brodmann area Primer motoros area (BA 4) Praemotoros cortex (PMA, BA 6) Supplementer motoros area

Részletesebben

Szomatomotoros működés

Szomatomotoros működés Szomatomotoros működés A központi idegrendszer működésének jelentős kapacitását teszi ki a vázizmok mozgásának irányítása. Ezt nevezzük szomatomotoros funkciónak. (A zsigerek mozgása, a visceromotoros

Részletesebben

A KISAGY NEUROANATÓMIÁJA

A KISAGY NEUROANATÓMIÁJA A KISAGY NEUROANATÓMIÁJA Prof. Dr. Mihály András 2016. szeptember 22. 1 A CEREBELLUM HELYZETE Cisterna quadrigeminalis Cisterna 2 cerebellomedullaris A CEREBELLUM (CE) RADIOLÓGIAI ÁBRÁZOLÁSA. A NYILAK

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája A hierarchikus jelleg az evolúciós adaptáció következménye

Részletesebben

KISAGYI NEUROANATÓMIA szeptember 18.

KISAGYI NEUROANATÓMIA szeptember 18. KISAGYI NEUROANATÓMIA 2014. szeptember 18. Cisterna quadrigeminalis Cisterna cerebellomedullaris Cisterna quadrigeminalis Cisterna cerebellomedullaris Anatómiai alapfogalmak I. Hemispherium cerebelli (tíz

Részletesebben

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét. PhD vizsgakérdések 2012. április 11 1 Mi a szerepe a corpus geniculatum lateralé-nak a látásban? Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

Részletesebben

II./2.4. A mozgató rendszer vizsgálata

II./2.4. A mozgató rendszer vizsgálata II./2.4. A mozgató rendszer vizsgálata Anatómia Az akaratlagos mozgásszabályozás szerkezetei két részre oszthatók: a.) A supraspinalis motoros sejtrendszerek az agykéregben és az agytörzsben helyezkednek

Részletesebben

Mozgató működés. Propriocepció és mozgás

Mozgató működés. Propriocepció és mozgás Mozgató működés Propriocepció és mozgás 2/24 a szomatoszenzoros receptorok között említett proprioceptorok ingerülete zömmel nem tudatosul az izmok megnyúlását és az inak feszességét érzékelik és részben

Részletesebben

Az idegrendszer szomatomotoros működései. Élettan_Biol BSc, PTE 2016, Hernádi I.

Az idegrendszer szomatomotoros működései. Élettan_Biol BSc, PTE 2016, Hernádi I. Az idegrendszer szomatomotoros működései Élettan_Biol BSc, PTE 2016, Hernádi I. BEVEZETÉS A kezdetek. Charles Scott Sherrington John Eccles English neurophysiologist, histologist, bacteriologist, and a

Részletesebben

Az agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5.

Az agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5. Az agy betegségeinek molekuláris biológiája 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5. Alzheimer kór 28 Prion betegség A prion betegség fertőző formáját nem egy genetikai

Részletesebben

A mozgatórendszer élettana 1. Bevezetés. A gerincvelő

A mozgatórendszer élettana 1. Bevezetés. A gerincvelő A mozgatórendszer élettana 1. Bevezetés. A gerincvelő Prof. Kéri Szabolcs Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, 2019 Motoros tünetek: a legfontosabb és leggyakoribb jelenségek STROKE Transient ischemic attack

Részletesebben

A SZEM MOZGÁSAI Dr. Székely Andrea Dorottya

A SZEM MOZGÁSAI Dr. Székely Andrea Dorottya A SZEM MOZGÁSAI Dr. Székely Andrea Dorottya Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Semmelweis Egyetem Budapest SZEMMOZGÁSOK KOORDINÁCIÓJA VAGINA BULBI Jacques-René TENON (1724-1816) VAGINA BULBI (Tenon-tok)

Részletesebben

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája A központi idegrendszer funkcionális anatómiája Nyakas Csaba Az előadás anyaga kizárólag tanulmányi célra használható (1) Az idegrendszer szerveződése Agykéreg Bazális ganglionok Kisagy Agytörzs Gerincvelő

Részletesebben

VARÁZS LÉPCSŐ STROKE BETEGEK REHABILITÁCIÓJA DR CSIZMADIÁNÉ WENHARD MÓNIKA PAMOK NEUROLÓGIA

VARÁZS LÉPCSŐ STROKE BETEGEK REHABILITÁCIÓJA DR CSIZMADIÁNÉ WENHARD MÓNIKA PAMOK NEUROLÓGIA VARÁZS LÉPCSŐ STROKE BETEGEK REHABILITÁCIÓJA DR CSIZMADIÁNÉ WENHARD MÓNIKA PAMOK NEUROLÓGIA A cerebrovascularis betegségek (CVB) az 50. életév felett leggyakrabban előforduló neurológiai kórképek. Epidemiológiai

Részletesebben

Az idegrendszer érzı mőködése

Az idegrendszer érzı mőködése Idegi szabályozás Az idegrendszer érzı mőködése Pszichológiai alapfogalmak Érzet (érzéklet): a külvilág visszatükrözıdésének legelemibb formája, szubjektív élmény Észlelet (észrevevés): integratív funkció,

Részletesebben

Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő

Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése Gerincvelő Központi idegrendszer általános jellemzése Központi idegrendszer kialakulása Az idegrendszer az ektodermából eredő velőlemezből alakul

Részletesebben

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben EMG-ENG ENG és s kiváltott válasz v vizsgálatok helye és s szerepe a neurológiai betegségekben gekben Dr. Pfund Zoltán, PhD PTE Neurológiai Klinika DIAGNOSZTIKUS ALAPKÉRD RDÉS Tünetek Centrális Periféri

Részletesebben

Neurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4. A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II

Neurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4. A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II Neurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4 A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II Gamma-rostok aktiválódásának következménye γ aktiválódás hossznövekedés A gamma-aktiválódás következménye ugyanaz,

Részletesebben

Lebeny syndromák. Dr. Fekete István május 02.

Lebeny syndromák. Dr. Fekete István május 02. Lebeny syndromák Dr. Fekete István 2019. május 02. Lebeny-szindrómák Az agykéreg specifikus területeinek a károsodása neurológiai góctünetet és focalis, néha generalizált mentalis tünetegyüttest okoz.

Részletesebben

AZ EXTRAPYRAMIDALIS RENDSZER KÁROSODÁSA MOZGÁSZAVAROKKAL JÁRÓ BETEGSÉGEK

AZ EXTRAPYRAMIDALIS RENDSZER KÁROSODÁSA MOZGÁSZAVAROKKAL JÁRÓ BETEGSÉGEK AZ EXTRAPYRAMIDALIS RENDSZER KÁROSODÁSA MOZGÁSZAVAROKKAL JÁRÓ BETEGSÉGEK Az extrapyramidalis mozgatórendszer... mindazon központokat és pályákat foglalja össze, amelyeknek a pyramis pálya kivételével szerepük

Részletesebben

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgás, mozgásszabályozás Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere

Részletesebben

Semmelweis Kiadó www.semmelweiskiado.hu 2006; 5:277-364. ORVOSKÉPZÉS

Semmelweis Kiadó www.semmelweiskiado.hu 2006; 5:277-364. ORVOSKÉPZÉS FELELÕS SZERKESZTÕ Fejérdy Pál ORVOSKÉPZÉS Az orvostovábbképzés folyóirata 2006; LXXXI. évfolyam, 5:277-364. Neurológia FÕSZERKESZTÕK Fekete György Szél Ágoston SZERKESZTÕBIZOTTSÁG Elnök: Préda István

Részletesebben

Parkinson szindrómával. (rigor, tremor, bradykinesisi) (is) járó betegségek

Parkinson szindrómával. (rigor, tremor, bradykinesisi) (is) járó betegségek A parkinson szindróma differenciáldiagnosztikája és a terápia alapelvei Prof. Dr. Komoly Sámuel PTE Klinikai Idegtudományi Központ Neurológiai Klinika http--neurology.pote.hu James Parkinson An Essay on

Részletesebben

Dr. Hernádi Gabriella Pécsi Diagnosztikai Központ

Dr. Hernádi Gabriella Pécsi Diagnosztikai Központ Vas-érzékeny MRI szekvenciák lehetőségei a Parinsonkór és egyéb mozgászavarok differenciál diagnosztikájában A Parkinson-kór és Parkinson syndromák elkülönítése a képalkotásban, (Wilson-kór, Huntigton

Részletesebben

III./3.2.3.3. Egyes dystonia szindrómák. III./3.2.3.3.1. Blepharospasmus

III./3.2.3.3. Egyes dystonia szindrómák. III./3.2.3.3.1. Blepharospasmus III./3.2.3.3. Egyes dystonia szindrómák III./3.2.3.3.1. Blepharospasmus A blepharospasmus jellemzője a szemrést záró izomzat (m. orbicularis oculi) tartós vagy intermittáló, kétoldali akaratlan kontrakciója.

Részletesebben

A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás. A pszichológia biológiai alapjai II. 7. előadás

A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás. A pszichológia biológiai alapjai II. 7. előadás A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás A pszichológia biológiai alapjai II. 7. előadás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

MOZGÁSZAVAROKKAL JÁRÓ BETEGSÉGEK

MOZGÁSZAVAROKKAL JÁRÓ BETEGSÉGEK MOZGÁSZAVAROKKAL JÁRÓ BETEGSÉGEK A motoros körök részei kérgi (corticalis) központok: minden nagyagy lebenyben találhatók subcorticalis központok: nucleus caudatus putamen pallidum nucleus subthalamicus

Részletesebben

ANATÓMIA KOLLOKVIUMI TÉTELEK II. ÉVFOLYAM 2010/2011. TANÉV 1. FÉLÉV

ANATÓMIA KOLLOKVIUMI TÉTELEK II. ÉVFOLYAM 2010/2011. TANÉV 1. FÉLÉV Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete Igazgató: Dr. Mihály András egyetemi tanár 6724 Szeged, Kossuth L. sgt. 40. Telefon: (62)-545-665 6701

Részletesebben

Idegrendszer és Mozgás

Idegrendszer és Mozgás Idegrendszer és Mozgás Dr. Smudla Anikó ÁOK Egészségügyi Ügyvitelszervezői Szak 2012. november 16. Vizsga tételek Az idegrendszer anatómiai, funkcionális felosztása A vegetatív idegrendszer Az agyhalál

Részletesebben

Idegszövet gyakorlat

Idegszövet gyakorlat Idegszövet gyakorlat Brainbow mouse by Dr. Tamily Weissmann Dr. Puskár Zita (2017) Diffusion spectrum magnetic imaging by Dr. Van Wedeen Idegrendszer szerveződése Központi idegrendszer Perifériás idegrendszer

Részletesebben

Lebeny syndromák. Dr. Fekete István május 22.

Lebeny syndromák. Dr. Fekete István május 22. Lebeny syndromák Dr. Fekete István 2018. május 22. Lebeny-szindrómák Az agykéreg specifikus területeinek a károsodása neurológiai góctünetet és focalis, néha generalizált mentalis tünetegyüttest okoz.

Részletesebben

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

TRUNCUS ENCEPHALI. Az agytörzs funkcionális szeptember 11.

TRUNCUS ENCEPHALI. Az agytörzs funkcionális szeptember 11. TRUNCUS ENCEPHALI Az agytörzs funkcionális anatómi miája 2014. szeptember 11. 1 Szempontok Agytörzs makroszkópos anatómi miája, kisagykarok lokalizáci ciója. Agytörzsb rzsből l kilépő agyidegek lokalizáci

Részletesebben

Lebeny syndromák. A cerebellum, a diencephalon károsodására utaló tünetcsoportok. Agytörzsi syndromák. A gerincvelő megbetegedései Fekete István

Lebeny syndromák. A cerebellum, a diencephalon károsodására utaló tünetcsoportok. Agytörzsi syndromák. A gerincvelő megbetegedései Fekete István Lebeny syndromák. A cerebellum, a diencephalon károsodására utaló tünetcsoportok. Agytörzsi syndromák. A gerincvelő megbetegedései Fekete István 2013. január 12. Lebeny-szindrómák Az agykéreg specifikus

Részletesebben

Idegrendszer 3. Agyvelő

Idegrendszer 3. Agyvelő Idegrendszer 3. Agyvelő Agytörzs (truncus cerebri) A gerincvelő felső részének folytatása a foramen magnumon belül. Folytonos összeköttetést biztosít a gerincvelő és az agyvelő között Részei: Nyúltvelő

Részletesebben

ziák és s a magasabb rendő szellemi funkciók k zavarai

ziák és s a magasabb rendő szellemi funkciók k zavarai Afázi ziák és s a magasabb rendő szellemi funkciók k zavarai Dr. Janszky József egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika Beszéd Gyermekkorban a külsı beszéd fokozatosan internalizálódik

Részletesebben

Az idegrendszer anatómiája, szövet- és fejlődéstana. I. Általános tudnivalók, központi és környéki idegrendszer, Zachar Gergely

Az idegrendszer anatómiája, szövet- és fejlődéstana. I. Általános tudnivalók, központi és környéki idegrendszer, Zachar Gergely Az idegrendszer anatómiája, szövet- és fejlődéstana. I. Általános tudnivalók, központi és környéki idegrendszer, Zachar Gergely Az idegrendszer feladata: Környezeti esemény Érzékelés, információfeldolgozás,

Részletesebben

Az elért eredmények. a) A jobb- és baloldali petefészek supraspinális beidegzése

Az elért eredmények. a) A jobb- és baloldali petefészek supraspinális beidegzése Az elért eredmények A perifériás belsőelválasztású mirigyek működésének szabályozásában a hypothalamushypophysis-célszerv rendszer döntő szerepet játszik. Közvetett, élettani megfigyelések arra utaltak,

Részletesebben

A striátum kör és a kisagy kör

A striátum kör és a kisagy kör A striátum kör és a kisagy kör A kisagy (cerebellum) - az agy tömegének mintegy 10% át teszi ki, a CNS összes sejtjeinek > fele itt található. szerkezetére jellemző a magas fokú rendezettség, egy hasonló

Részletesebben

Sántha Péter

Sántha Péter A szomatomotoros rendszer élettani vonatkozásai Agytörzsi integráció és a vesztibuláris rendszer A motoros agy kéreg és a bazális ganglionok/kisagyi szabályozó körök (Tanulási támpontok: 77-78) Sántha

Részletesebben

AZ EXTRAPYRAMIDALIS RENDSZER KÁROSODÁSA MOZGÁSZAVAROKKAL JÁRÓ BETEGSÉGEK

AZ EXTRAPYRAMIDALIS RENDSZER KÁROSODÁSA MOZGÁSZAVAROKKAL JÁRÓ BETEGSÉGEK AZ EXTRAPYRAMIDALIS RENDSZER KÁROSODÁSA MOZGÁSZAVAROKKAL JÁRÓ BETEGSÉGEK Az extrapyramidalis mozgatórendszer... mindazon központokat és pályákat foglalja össze, amelyeknek a pyramis pálya kivételével szerepük

Részletesebben

Autonóm idegrendszer

Autonóm idegrendszer Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:

Részletesebben

A patelláris reflex megjelenése

A patelláris reflex megjelenése EaYETEM IDEG- ÉS ELMEGYÓGYÁSZATI KLINIKÁJÁRÓL. Igazgató: LECIINER KÁROLY dr. ny. r. tanár. A patelláris reflex megjelenése izomsorvadásos Tabes dorsalis" előrehaladt stádiumában.* írta: SZABÓ JÓZSEF dr.

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer

A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer A magatartási válasz A külső vagy belső környezetből származó ingerekre adott komplex (szomatikus, vegetatív, endokrin) válaszreakció A magatartási választ

Részletesebben

Az idegrendszer (systema nervosum)

Az idegrendszer (systema nervosum) Az idegrendszer (systema nervosum) A központi idegrendszer (systema nervosum centrale) A központi idegrendszer részei a gerincvelõ és az agyvelõ, melyeket a test különbözõ részeivel (izmokkal, zsigerekkel,

Részletesebben

Az elért eredmények ismertetése 1. Csirkeembriók gerincvelő telepeiben kimutattuk, hogy az extracellularis matrix (ECM) egyik organizátor molekulája,

Az elért eredmények ismertetése 1. Csirkeembriók gerincvelő telepeiben kimutattuk, hogy az extracellularis matrix (ECM) egyik organizátor molekulája, Az elért eredmények ismertetése 1. Csirkeembriók gerincvelő telepeiben kimutattuk, hogy az extracellularis matrix (ECM) egyik organizátor molekulája, a hyaluronsav (HA) elsősorban a postmitotikus állapot

Részletesebben

TRUNCUS CEREBRI. Az agytörzs funkcionális október 18.

TRUNCUS CEREBRI. Az agytörzs funkcionális október 18. TRUNCUS CEREBRI Az agytörzs funkcionális anatómi miája 2012. október 18. Szempontok Agytörzs makroszkópos anatómi miája, kisagykarok lokalizáci ciója. Agytörzsb rzsből l kilépő agyidegek lokalizáci ciója.

Részletesebben

1. A függőséget okozó szerekre jellemző:

1. A függőséget okozó szerekre jellemző: Élettan 2 előadás (1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2019-03-11 19:09:27 : Felhas 00:01:04 Név: Minta Diák Eredmény: 0/345 azaz 0% Kijelentkezés 1. A függőséget okozó szerekre jellemző: (1.1) A kábítószerek

Részletesebben

2, A hátsó koponyagödörből kivezető nyílás/csatorna: a, canalis pterygoideus b, canalis nervi hypoglossi c, foramen rotundum d, canalis condylaris

2, A hátsó koponyagödörből kivezető nyílás/csatorna: a, canalis pterygoideus b, canalis nervi hypoglossi c, foramen rotundum d, canalis condylaris Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések funkcionális anatómiából Összeállította:

Részletesebben

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia Ez az anyagrész az önálló fejfájások pathomechanizmusát foglalja össze. A tüneti fejfájások kóreredetét terjedelmi okokból nem tárgyaljuk. III./2.2.1.: Anatómiai

Részletesebben

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése Intrakortikális hálózatok Elektromos aktiváció, sejtszintű integráció Intracelluláris sejtaktivitás mérés Sejten belüli elektromos integráció 70 mv mikroelektrod

Részletesebben

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat A sejtek funkcionális jellemzése 1. A sejt, a szövet, a szerv és a szervrendszer fogalma. A sejt, mint alaki és működési egység.

Részletesebben

PhD Értekezés Tézisei

PhD Értekezés Tézisei PhD Értekezés Tézisei A transzkraniális mágneses ingerlés szerepe a humán motoros rendszer vizsgálatában Dr. Arányi Zsuzsanna BEVEZETÉS A transzkraniális mágneses ingerlést (TMS) Barker és mtsai vezették

Részletesebben

(N)Agy - bajban. Az agykéreg

(N)Agy - bajban. Az agykéreg (N)Agy - bajban Az agykéreg A kortikális lokalizáció és lateralizáció gondolatának története Az agykéreg anatómiája Féltekei aszimmetria Asszociációs kérgi területek Sulcus centralis - sulcus precentralis

Részletesebben

Amyotrophias lateralsclerosis Baranya megyében az elmúlt 54 év tükrében

Amyotrophias lateralsclerosis Baranya megyében az elmúlt 54 év tükrében Amyotrophias lateralsclerosis Baranya megyében az elmúlt 54 év tükrében Dr. Merkli Hajnalka Neuromuscularis Továbbképzés PTE Neurológiai Klinika Pécs 2006 ALS Történelem: 1869, Lou Gehrig Definíci ció:

Részletesebben

A szenzoros és motoros mőködés integrációja békák zsákmányszerzı viselkedése során

A szenzoros és motoros mőködés integrációja békák zsákmányszerzı viselkedése során A szenzoros és motoros mőködés integrációja békák zsákmányszerzı viselkedése során Rácz Éva Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Témavezetı: Dr. Matesz Klára Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi

Részletesebben

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek Dr. Pikó Károly Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza

Részletesebben

A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás

A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza

Részletesebben

A gyermekkori kényszerbetegség. Gádoros Júlia Vadaskert Kórház Budapest

A gyermekkori kényszerbetegség. Gádoros Júlia Vadaskert Kórház Budapest A gyermekkori kényszerbetegség Gádoros Júlia Vadaskert Kórház Budapest OCD és s a normál l fejlıdés Fokozatos kezdet, többnyire 7 éves kor körül serdülıkorra kiterjedtebb tünetek tic és OC tünetek együtt

Részletesebben

Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük. Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel

Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük. Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel A mozgászavarok felosztása Hypokinetikus (csökkent amplitúdó és/vagy sebesség- bradykinesia) (Parkinson szindróma) Hyperkinetikus:

Részletesebben

SZOMATOSZENZOROS SZENZOROS (SEP) Dr. Pfund Zoltán. PTE Neurológiai Klinika

SZOMATOSZENZOROS SZENZOROS (SEP) Dr. Pfund Zoltán. PTE Neurológiai Klinika SZOMATOSZENZOROS SZENZOROS KIVÁLTOTT VÁLASZOK V (SEP) Dr. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2011 SEP FOGALMAK SEP (somatosensory evoked potentials): a perifériás és centralis idegrendszer külső stimulus

Részletesebben

Pszichiátriai zavarok neurobiológiai alapjai

Pszichiátriai zavarok neurobiológiai alapjai Pszichiátriai zavarok neurobiológiai alapjai Kéri Szabolcs 1 1. Alapfogalmak: anatómia, fiziológia 2. Funkcionális lokalizáció az agyban 3. Szinapszisok és neurotranszmitterek 4. A neurotranszmisszió molekuláris

Részletesebben

Parkinson kór és Parkinson. differenciál l diagnosztikája. lete. Pécs, 2005.november 18. Dr. Aschermann Zsuzsanna. PTE Neurológiai Klinika

Parkinson kór és Parkinson. differenciál l diagnosztikája. lete. Pécs, 2005.november 18. Dr. Aschermann Zsuzsanna. PTE Neurológiai Klinika Parkinson kór és Parkinson szindrómák klinikuma, differenciál l diagnosztikája Mozgászavarok korszerő szemlélete lete Pontszerzı továbbk bbképzı kurzus Pécs, 2005.november 18. Dr. Aschermann Zsuzsanna

Részletesebben

Élettan 2 előadás (1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start :32:06 : Felhasznált idő 00:00:07 Név: minta. Eredmény: 0/343 azaz 0%

Élettan 2 előadás (1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start :32:06 : Felhasznált idő 00:00:07 Név: minta. Eredmény: 0/343 azaz 0% Élettan 2 előadás (1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-03-08 21:32:06 : Felhasznált idő 00:00:07 Név: minta Eredmény: 0/343 azaz 0% Kijelentkezés 1. Melyik állítás igaz a melatoninra? (1.1) Termelését

Részletesebben

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes Légzés 4. Légzésszabályozás Jenes Ágnes Spontán légzés: - idegi szabályzás - automatikus (híd, nyúltvelı) - akaratlagos (agykéreg) A légzés leáll, ha a gerincvelıt a n. phrenicus eredése felett átvágjuk.

Részletesebben

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor László Tamás MD A hang, intenzitásától függően előidézhet Adaptációt, élettani jelenség a 70dB és annál

Részletesebben

Stroke-ospáciensek felső végtagi funkcionális terápiájának hatékonyabbá tétele új, 4 csatornás FES (funkcionális elektromos stimuláció) segítségével

Stroke-ospáciensek felső végtagi funkcionális terápiájának hatékonyabbá tétele új, 4 csatornás FES (funkcionális elektromos stimuláció) segítségével ORSZÁGOS ORVOSI REHABILITÁCIÓS INTÉZET Stroke-ospáciensek felső végtagi funkcionális terápiájának hatékonyabbá tétele új, 4 csatornás FES (funkcionális elektromos stimuláció) segítségével Gelányi László

Részletesebben

Eredmény: 0/199 azaz 0%

Eredmény: 0/199 azaz 0% Szervezettan2 (gyak_zh_3) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2019-03-03 21:06:30 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: Minta Diák Eredmény: 0/199 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen szervet/struktúrát ábrázol

Részletesebben

Elektrofiziológia neuropátiákban. Dr.Nagy Ferenc Pécs Neurológiai Klinika

Elektrofiziológia neuropátiákban. Dr.Nagy Ferenc Pécs Neurológiai Klinika Elektrofiziológia neuropátiákban Dr.Nagy Ferenc Pécs Neurológiai Klinika Elektrofiziológia neuropátiákban A diagnózishoz elengedhetetlen Segít a patofiziológia megértésében LEMS, MMN, AMAN Elektrofiziológia

Részletesebben

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013 NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013 LOKALIZÁCIÓS ALAPSÉMA Tünetek Centrális Perifériás Agy Gerincvelő Ideg Izom ANAMNÉZIS, FIZIKÁLIS VIZSGÁLAT Anamnézis (kezesség) Jelen

Részletesebben

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER A szervezet belső környezetének_ állandóságát (homeostasisát) a belső szervek akaratunktól független egyensúlyát a vegetativ idegrendszer (autonóm idegrendszer)

Részletesebben

dc_95_10 MTA Doktora Pályázat Doktori Értekezés Tézisei A mozgatórendszer élettani és kóros működésének klinikai neurofiziológiai vizsgálata

dc_95_10 MTA Doktora Pályázat Doktori Értekezés Tézisei A mozgatórendszer élettani és kóros működésének klinikai neurofiziológiai vizsgálata MTA Doktora Pályázat Doktori Értekezés Tézisei A mozgatórendszer élettani és kóros működésének klinikai neurofiziológiai vizsgálata dr. Kamondi Anita Budapest 2010 I. A kutatási feladat összefoglalása

Részletesebben

AZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál

AZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál AZ ELŐADÁS CÍME Stromájer Gábor Pál 2 Idegrendszer Az idegrendszer felosztása Anatómiai felosztás Központi idegrendszer: Agyvelő Gerincvelő Környéki idegrendszer: Gerincvelői idegek Agyidegek Perifériás

Részletesebben

Nyelv. Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009. Created by Neevia Personal Converter trial version

Nyelv. Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009. Created by Neevia Personal Converter trial version Nyelv Kéri Szabolcs Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009 Created by Neevia Personal Converter trial version http://www.neevia.com Created by Neevia Personal Converter trial version

Részletesebben

Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28.

Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. Vesztibuláris rendszer neurofiziológiája: 5 alap szenzoros észlelés (Arisztotelész): 1. látás, 2.

Részletesebben

Szabályozás - összefoglalás

Szabályozás - összefoglalás Szabályozás - összefoglalás A nagyagy az agyvelő legnagyobb része. 2 féltekéből és lebenyekből áll Külső részét az agykéreg, másnéven a szürkeállomány alkotja, mely az idegsejtek sejttesteiből áll. Feladatai:

Részletesebben

FORMATIO RETICULARIS. Figyelem, vitális funkciók, fájdalomérzet modulálása Monoaminerg rendszerek. Dr. Székely Andrea Dorottya

FORMATIO RETICULARIS. Figyelem, vitális funkciók, fájdalomérzet modulálása Monoaminerg rendszerek. Dr. Székely Andrea Dorottya FORMATIO RETICULARIS Figyelem, vitális funkciók, fájdalomérzet modulálása Monoaminerg rendszerek Dr. Székely Andrea Dorottya Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómia, Szövet- és Fejlődéstani

Részletesebben

Motoneuron betegségek

Motoneuron betegségek Motoneuron betegségek Dr. Arányi Zsuzsanna PhD, egyetemi adjuntus, Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika Dr. Komoly Sámuel egyetemi tanár PTE Klinkai Idegtudományi Központ Neurológiai Klinika Amyotrophiás

Részletesebben

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk.

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. Az eseteink túlnyomó részét neuro-, immunológiai eredetű kórképek adják.

Részletesebben

A TANULÁS, A MEMÓRIA ÉS A NYELV IDEGRENDSZERI SZERVEZŐDÉSE

A TANULÁS, A MEMÓRIA ÉS A NYELV IDEGRENDSZERI SZERVEZŐDÉSE A TANULÁS, A MEMÓRIA ÉS A NYELV IDEGRENDSZERI SZERVEZŐDÉSE Prof. Kéri Szabolcs Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, 2019 H.M.: A múltban ragadt ember HM Kontroll Anterograd amnesia: új események, személyek és

Részletesebben

Dementiák biomarkerei. Oláh Zita 2015. November 11.

Dementiák biomarkerei. Oláh Zita 2015. November 11. Dementiák biomarkerei Oláh Zita 2015. November 11. Mi a biomarker? A biomarkerek biológiai paraméterek, amelyek normális és kóros folyamatokat, beavatkozásokra adott válaszokat jeleznek, továbbá objektív

Részletesebben

Dr. Arányi Zsuzsanna Neurológiai Klinika Semmelweis Egyetem

Dr. Arányi Zsuzsanna Neurológiai Klinika Semmelweis Egyetem Dr. Arányi Zsuzsanna Neurológiai Klinika Semmelweis Egyetem A peripheriás idegrendszer A peripheriás ideg Peripheriás idegek : Motoros rostok Sensoros rostok Autonóm rostok A peripheriás ideg anatómiája

Részletesebben

A FELNŐTT LAKOSSÁG 17 %-át ÉRINTI

A FELNŐTT LAKOSSÁG 17 %-át ÉRINTI dr. Barkóczy Judit A FELNŐTT LAKOSSÁG 17 %-át ÉRINTI Megoszlás: perifériás vestibulopathia 50 % psychogen szédülés 10-15 % centrális okok: 10-15 % belgyógyászati betegségek:10-13 % ismeretlen eredetű 4-5

Részletesebben

Jellegzetességek, specialitások

Jellegzetességek, specialitások Fájdalom Jellegzetességek, specialitások Szomatoszenzoros almodalitás Védelmi funkcióval bír Affektív/emocionális aspektusa van A pillanatnyi környezetnek hatása van az intenzitásra Ugyanaz az inger másoknál

Részletesebben

A fejezet felépítése

A fejezet felépítése III./3.4. Mély agyi stimuláció mozgászavarokban Tamás Gertrúd, Erőss Loránd Ebben a fejezetben a mély agyi stimuláció alapjait, indikációit, hatékonyságát ismertetjük. Az olvasó megismeri a mély agyi stimuláció

Részletesebben

A szenzomotoros szemléletű TSMT-I-II és HRG-terápiák hatásai Williams-szindrómás gyerekek/fiatalok esetében

A szenzomotoros szemléletű TSMT-I-II és HRG-terápiák hatásai Williams-szindrómás gyerekek/fiatalok esetében A szenzomotoros szemléletű TSMT-I-II és HRG-terápiák hatásai Williams-szindrómás gyerekek/fiatalok esetében Sarvajcz Kinga, Lakatos Katalin Ph.D BHRG Alapítvány Vázlat 1. A szenzomotoros terápiák indikációja

Részletesebben

7. Általános Neurológia. Dr Bánfi András Kisállatgyógyász szakállatorvos www.primavetrendelo.hu

7. Általános Neurológia. Dr Bánfi András Kisállatgyógyász szakállatorvos www.primavetrendelo.hu 7. Általános Neurológia Dr Bánfi András Kisállatgyógyász szakállatorvos www.primavetrendelo.hu ANATÓMIA Központi idegrendszer - Agyvelő Gerincvelő Perifériás idegek - Mozgató - Érző - Kevert Primavet Primavet

Részletesebben