TRUNCUS ENCEPHALI. Az agytörzs funkcionális szeptember 11.

Átírás

1 TRUNCUS ENCEPHALI Az agytörzs funkcionális anatómi miája szeptember 11. 1

2 Szempontok Agytörzs makroszkópos anatómi miája, kisagykarok lokalizáci ciója. Agytörzsb rzsből l kilépő agyidegek lokalizáci ciója. A fossa rhomboidea és s a IV. agykamra. Agytörzs keresztmetszetei I.: érző és mozgató magok lokalizáci ciója. Agytörzs keresztmetszetei II.: felszáll lló és leszáll lló pályák k lokalizáci ciója. Agytörzsi formatio reticularis funkcionális jelentősége. 2

3 Makroszkópos anatómia I. Medulla oblongata (bulbus): pyramis, oliva, sulcus preolivaris et retroolivaris, pedunculus cerebellaris inferior, obex, tuberculum gracile et cuneatum. Pons: sulcus bulbopontinus, sulcus basilaris, pedunculus cerebellaris medius et superior, velum medullare superius. Mesencephalon: pedunculus cerebri, fossa interpeduncularis, substantia perforata posterior, lamina quadrigemina, colliculus inferior et superior, brachium colliculi superioris, brachium colliculi inferioris. 3

4 Makroszkópos anatómia II. (agyidegek kilépése) Sulcus retroolivaris: XI, X, IX Sulcus preolivaris: XII Sulcus bulbopontinus (medialisan): VI Angulus pontocerebellaris (sulcus bulbopontinus lateralis része, r PCM mögött): m VIII, VII Pons lateralis felszíne (PCM régir giója): V Colliculus inferior mögött, m dorsalisan (kilépéskor kereszteződik, ezután n ventralis irányban megkerüli az agytörzset): IV Fossa interpeduncularis (sulcus nervi III): III 4

5 A negyedik agykamra Alapja: fossa rhomboidea (sulcus medianus, eminentia medialis, colliculus facialis, area postrema, striae medullares, recessus lateralis). Velum medullare superius (két t felső kisagykar között). k Velum medullare inferius: apertura mediana ventriculi IV, apertura lateralis ventriculi IV cisterna magna. Fastigium. Obex canalis centralis. A harmadik agykamrához az aqueductus mesencephali kapcsolja. Plexus choroideusa van. 5

6 6

7 AZ AGYTÖRZS PARASAGITTALIS METSZETE 7

8 IV 8

9 III V VII, VIII IX, X, XI XII II VII VIII VI 9

10 10

11 Az agytörzs szakaszai MRI képenk ME: mesencephalon P: pons MY: medulla oblongata CE: kisagy Nyilak: tentorium cerebelli 11

12 Agytörzs belső szerkezete Basis: a hídban h és s a mesencephalonban elkülönítj tjük k (a ventralis szektor). Tegmentum: a basis feletti szektor a hídban és s a mesencephalonban. Itt vannak az agyidegmagok és s a kisebb pályák. Tectum: a mesencephalonban létezl tező felső szektor = a lamina quadrigemina területe. 12

13 Agytörzs szürke rkeállománya I. Agyidegek motoros, érző és paraszimpatikus magjai. Önálló agytörzsi magok: a hátsh tsó kötegi felszáll lló pályák k magjai; oliva inferior complex, oliva superior complex, formatio reticularis magrendszerei, nucleus ruber, substantia nigra, substantia grisea centralis, colliculus inferior et superior szürke rkeállománya, nuclei pontis. A szürke rkeállomány magrendszerei nem mindig respektálj lják k az agytörzs részei r (medulla, pons, mesencephalon) felosztást. st. 13

14 Agytörzs szürke rkeállománya II. Agytörzsi reflexek: a gerincvelőhöz z hasonlóan an az agyidegeknek is van szegmentális/lok lis/lokális reflexfunkciójuk. A beérkez rkező primér szenzoros afferensek (X, IX, VIII, VII, V) motoros magokon kapcsolódnak át t (X, IX, VII, V, IV, III). PéldP ldák: cornea reflex, köhögési reflex, masseter reflex. Ízérzékelés agytörzsi központja k és s kiválthat ltható reflexek. Fájdalomérzékelés agytörzsi központja k és s reflexek. Paraszimpatikus reguláci ció: nyálelv lelválasztás s (IX, VII), nyákszekr kszekréció (X, IX) és s könnyszekrk nnyszekréció (VII). Funkcionális központok k a formatio reticularisban: vasomotor központ, pneumotaxikus központ k (légz gzés, szívm vműködés és vérnyomás szabályoz lyozása). Precerebelláris ris magok (kisagyi összeköttetések): oliva inferior szerepe. A nervus vestibulocochlearis agytörzsi magjai és s szerepük k a kisagyi funkciókban kban valamint a motoros reflexválaszokban laszokban (szemmozgásokkal sokkal kapcsolatos agytörzsi reflexek). 14

15 Transzmitterek az agytörzsben Acetilkolin: a motoros- és s paraszimpatikus agyidegmagok neuronjai. Mesencephalon alsó részében lévől medialis (magnocellularis) FR terület kolinerg neuronjai a thalamus intralaminaris magjaihoz kapcsolódva alkotják k az ún. felszáll lló aktiváló rendszert (a FR része). r Szerotonin: raphe-magok (FR) neuronjai. Noradrenalin: locus caeruleus neuronjai (FR). A hídi h és nyúltvel ltvelői i ventrolateralis FR elszórt neuronjai. Adrenalin: a nyúltvel ltvelői i ventrolateralis FR tartalmaz adrenerg neuronokat. Dopamin: dopaminerg neuronok a mesencephalonban vannak (substantia nigra). Az agyidegek primér r afferensei a gerincvelőhöz z hasonlóan an glutaminsav- és peptid-transzmitterekkel transzmitterekkel működnek. m 15

16 Agytörzs fehérállom llománya I. Agykéregb regből l eredő leszáll lló pályák: (1) corticospinalis és s (2) corticobulbaris pályp lyák; (3) corticopontin pályp lyák. Az (1) és s (2) motoros pályp lyák; a (3) kisagyi reguláci cióban részt r vevő pálya. Agytörzsben eredő leszáll lló (motoros) pályp lyák (gerincvelőbe): vestibulospinalis és s reticulospinalis pályák, tractus rubrospinalis. Érzőpályák k (agytörzsben eredő felszáll lló pályák): lemniscus medialis (epikritikus), lemniscus lateralis (halló), lemniscus trigeminalis (epikritikus és protopathiás). Tractus solitariothalamicus (ízérz( rző). Érzőpályák k (áthalad( thaladó): tractus spinothalamicus (thalamusban végzv gződik), spinocerebelláris ris pályp lyák (kisagyban végzv gződnek). Számos egyéb b rostrendszer van még, m amelyeket másutt még m g említünk majd (vagy nem). 16

17 Agytörzs fehérállom llománya II. Fehérállom llományhoz tartoznak a kisagykarok: pedunculi cerebellares (inferior, medius, superior). Pályakereszteződések: sek: decussatio pyramidum, decussatio lemniscorum. Corpus trapezoideum (hallópálya lya kereszteződése); se); olivocerebelláris ris pálya p kereszteződése, se, pontocerebelláris ris pálya p kereszteződése, se, felső kisagykarok kereszteződése se ezek nagy kereszteződések, sek, a metszeteken láthatl thatók. Pálya-szomatotópia: a spinothalamikus pálya p megőrzi a Kahler- szabály szerinti rendszerét és s az ingertípusok elkülönülését. Ennek azonban nincs olyan gyakorlati jelentősége, mint a gerincvelőben. A pyramispálya is mutat szomatotópi piát t (testrészekhez szekhez haladó rostok elkülönülve lve futnak). A fehérállom llomány (pály lyák) a szürke rkeállománnyal keveredve haladnak (nincs olyan elkülönülés, mint a gerincvelőben). Megjegyzendő, hogy a pyramispálya (corticospinalis, corticobulbaris axonok) az agytörzs egész hosszában ventralisan, a felszínhez és s a középvonalhoz közel k halad. A nyúltvel ltvelőben a felszínhez közel k halad még m g a tractus spinalis nervi trigemini (fájdalom jdalomérző pálya). 17

18 A nyúltvel ltvelő alsó metszete és s az első cervicalis szegmentum metszete hasonló C1 MEDULLA 18

19 Medulla alsó,, zárt z részr (decussatio pyramidum) 19

20 Medulla nyílt részr 20

21 Híd d alsó metszet (nucleus facialis) 21

22 Híd d felső metszet (trigeminus motoros magja) 22

23 Mesencephalon alsó metszet (nucleus nervi trochlearis) 23

24 Mesencephalon felső metszet (nucleus nervi oculomotorii) 24

25 Az agytörzs vérellv rellátása Vérellátását t a vertebrobasilaris érrendszerből l kapja. Arteria vertebralis: (1) a. inferior posterior cerebelli, (2) a. spinalis anterior, (3) a. spinalis posterior (1.-ből is eredhet). Arteria basilaris: (1) a. inferior anterior cerebelli, (2) arteriae pontis, (3) arteriae mesencephalicae, (4) a. superior cerebelli, (5) a. cerebri posterior (mesencephalon felső részét, pedunculus cerebri alsó részét t látja l el). Az arteria labyrinthi nem ad ágat az agytörzsh rzshöz. z. Az artéri riák k a gerincvelői i vasocorona-hoz hasonló körbefutó ágaikból l látjl tják k el az agytörzset. 25

26 26

27 Formatio reticularis I. Az agytörzsi szürke rkeállomány azon része, r amely nem sorolható az agyidegi nucleusok és önálló agytörzsi magok kategóri riájába. Az agytörzsi tegmentumban találhat lható,, felosztása sa nem az agytörzsi szakaszokhoz kötődik. Középvonali FR: a raphe magok rendszere. A neuronok többst bbsége szerotonin transzmittert tartalmaz. Medialis FR (magnocelluláris FR): nagy- és s közepes k méretű idegsejtek alkotják k a tegmentum medialis részében. Lateralis FR (parvocelluláris ris FR): a tegmentum lateralis részr szében, kisméret retű neuronok rendszere. Ehhez a csoporthoz tartozik a locus caeruleus, melanin-tartalm tartalmú noradrenerg neuronjaival. 27

28 Formatio reticularis II. Medulla oblongata ventrolateralis része: r az oliva inferior és s a spinális trigeminusmag közötti terület (a nucleus ambiguus körül, k ill. attól l lateralisan): szívritmus vritmus-szabályozó és légzés-szabályozó terület. Parabrachialis magok: a híd h d felső részében, a pedunculus cerebellaris superior körül k l (a tegmentumban) találhat lható magok vazomotorés s légzl gzés-szabályozó (integráló) működéssel bírnak. 28

29 Keringés és s légzl gzés s agytörzsi szabályoz lyozása Vasomotor központ: k nucleus tractus solitarii, FR a ventrolateralis medullában. Innen leszáll lló axonok haladnak a felső thoracalis gerincvelőbe és s a nucleus intermediolateralis neuronjainak közvetítésével vel csökkentik a szimpatikus tónust t (csökken a vérnyomv rnyomás, lassul a szívm vműködés). Légzés-szabályozó központok: nucleus tractus solitarii, FR a ventrolateralis medullában leszáll lló axonok révén r n szabályozz lyozzák k a phrenicus motoneuronokat és s a bordaközti izmok motoneuronjait. A nyúltvel ltvelői i központot k a hídi h parabrachialis area (pneumotaxikus központ) k befolyásolja. 29

30 Képek forrása Benninghoff-Drenckhahn: Anatomie. Urban & Fischer, Gilroy-MacPherson MacPherson-Ross: Atlas of Anatomy. Thieme, Haines: Neuroanatomy. Williams and Wilkins, Szegedi Anatómiai Intézet Múzeuma M és tudományos ábra gyűjtem jteménye. 30