TERVEZÉSI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program

Átírás

1 TERVEZÉSI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program A leghátrányosabb helyzetű csoportok munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében motiváló képzések és támogató szolgáltatások c. kiemelt projekt felhíváshoz Kódszám: TÁMOP B-12/1

2 Tartalom A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE...4 A1. Alapvető cél és háttér információ... 4 A2. Részcélok... 6 A3. Rendelkezésre álló forrás... 7 A4. Támogatható pályázatok várható száma... 7 B. PÁLYÁZÓK KÖRE...8 B1. Jogi forma... 8 B2. Méret... 8 B3. Székhely... 8 B4. Iparág... 8 B5. Típus/karakter... 8 B6. A pályázat benyújtásának feltételei és a Támogatási Szerződés megkötésére vonatkozó kizáró okok... 8 C. A PÁLYÁZAT TARTALMA...12 C1. Támogatható tevékenységek köre C2. Nem támogatható tevékenységek köre C3. Elszámolható költségek köre C4. Nem elszámolható költségek köre C5. Illeszkedési előírás C6. Projekt iparági korlátozása C7. Projekt területi korlátozása C8. A projekt megkezdése C9. A projekt fizikai befejezésének és a projekt megvalósításának végső határideje 26 C10. A projekt befejezése és a fenntartási kötelezettség C11. Egyéb korlátozások a projekt tartalmával kapcsolatban D. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK ÉS ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOK...29 D1. Támogatás formája D2. Támogatás mértéke D3. Támogatás összege D4. Az önrész összetétele D5. Egyéb pénzügyi eszközök D6. Biztosítékok köre D7. Előleg igénylése D8. Egyéb feltételek E. KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK...31 E1. Monitoring mutatók F. ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK...37 F1. A pályázati kiírás felfüggesztése és megszüntetése F2. A pályázatok benyújtásának módja, helye és határideje F3. A pályázat benyújtásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalók F4. A projektkiválasztás folyamatának bemutatása (eljárásrend) F5. Kifogás F6. Vonatkozó jogszabályok listája F7. Fogalomjegyzék F8. Csatolandó mellékeltek listája F9. Pályázati Útmutató mellékletei

3 Felhívjuk tisztelt pályázóink figyelmét, hogy a pályázati kiírás és dokumentumai esetében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) a változtatás jogát fenntartja, ezért kérjük, hogy kövessék figyelemmel a honlapon megjelenő közleményeket! A beadás előtt ellenőrizzék, hogy a pályázati dokumentumokat a honlapon megadott sablonoknak megfelelően állították össze. 3

4 A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE A1. Alapvető cél és háttér információ Háttér: Magyarországon a foglalkoztatási szint a évi pénzügyi válság következményeként tovább csökkent. Magyarországon ma sokkal kevesebben 3,8 millióan dolgoznak, mint ahány munkaképes lakosa van az országnak. A közterhekhez is kevesebben tudnak így hozzájárulni, az államnak is szűkösebbek a lehetőségei arra, hogy kitörjön az adósságcsapdából, hogy megállítsa az eladósodást. Hitelt kell felvennie, hiszen a hiányzó munkahelyek miatt elmaradnak az adóbevételek, közben pedig a munka nélkül maradtak ellátásáról is gondoskodni kell. Hitelt kell ugyanakkor felvennie a háztartásoknak is, hiszen munka nélkül tisztességesen nem lehet megélni, még úgy sem, hogy az állam megadja a minimálisan szükséges segítséget. 1 A tartós munkanélküliek között jelentős számban vannak, akik: - ellátásban részesülnek, - alapvetően alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, - a munkaerő-piacra történő belépéshez szükséges alapvető kompetenciákkal nem, vagy csak részben rendelkeznek. - korábbi projektekből kimaradtak, vagy lemorzsolódtak. Magyarországon tömegesen találunk olyan családokat, amelyek jelenét és jövőjét meghatározzák a tartós mélyszegénység következményei: tudás- és ismerethiány, kapcsolathiány, motivációhiány, és akik gyermekeikre is hasonló sorsot örökítenek. A tervezett program összességében azt a hiányt kívánja pótolni, ami a foglalkoztatási szempontból is hátrányos helyzetű emberek foglalkoztathatóságát, kompetenciáit, érvényesülési esélyeit és önszerveződési képességét javító, a közösségi és kulturális értékmegőrzésre irányuló műveletekhez szükséges. Az úgynevezett aktív álláskeresők (nyilvántartott álláskeresők) száma években fő és fő között változott, továbbá átlagosan 30%-uk tartósan (több mint egy éve folyamatos regisztrált álláskereső volt. 2 Ezek az adatok nem tartalmazzák az inaktívak jelentős táborát (rokkant nyugdíjasok, a munkaügyi rendszerben nem regisztrált, de jövedelemmel nem rendelkező és nem tanuló népességet), mely további legalább ezer főre tehető, tehát összesen egymillió embert érint a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzet és a súlyosan hátrányos helyzetűek aránya is nagyon jelentős. A Széll Kálmán Terv és a Nemzeti Együttműködés Programja alapján bevezetésre kerülő új dinamikus foglalkoztatási program a teljes, megközelítőleg egymillió fővel számol, és megközelítőleg 20-25%-os aktivizálást kíván elérni 2014 végéig, számításaink szerint további 15-20%-ot a magánszféra is alkalmazni képes a kedvező adószabályok miatt. 3 Alapvető cél A Nemzeti Együttműködés Programja alapján a Kormány eltökélt szándéka, hogy tíz év alatt 1 millió munkahelyet teremt. 1 A Széll Kálmán Terv 2. fejezetéből idézet: Mi a probléma? 2 KSH Foglalkoztatottság és munkanélküliség Gyorstájékoztatók adatai 3 Széll Kálmán munkacsoport számításai a foglalkoztatottsági, munkanélküliségi és segélyezési, továbbá a rokkantnyugdíjasokra vonatkozó adatok alapján. 4

5 Mivel minden teljesítmény csakis versenyben és csakis munkából születik, a gazdaságpolitika középpontjába a verseny mellett a munkát kell állítani. Ma szinte teljes az országban a szakmai konszenzus, hogy a magyar gazdaság egyensúlyi és növekedési problémái mögött meghatározó módon az Európában kirívóan alacsony foglalkoztatási szint áll. A szakmai egyetértésnél azonban több kell: a gazdaság, a társadalom és az állam működését munkaközpontúvá kell alakítani. A cél olyan gazdaságpolitika bevezetése, amely elősegíti, hogy Magyarországon egy évtizeden belül egymillió új, adózó munkahely jöjjön létre. 1 A kiemelt projekt fő célja az államnak a foglalkoztatás bővítésére, a foglalkoztathatóság növelésére irányuló törekvéseivel összhangban a család, mint szociális és gazdasági egység jövedelemszerző képességének erősítése, a szociálisan hátrányos helyzetű inaktív, illetve tartósan alacsony jövedelmű emberek gazdasági aktivizálása, a generációkon átívelő passzivitás felszámolása elsősorban szocializációt segítő tevékenységek megvalósításával. A projekt célja, hogy hozzájáruljon a Kormány és az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) között létrejött, május 20-án aláírt Keretmegállapodásban megfogalmazott célokhoz, a keretmegállapodáshoz kapcsolódó Az egyes társadalmi felzárkózást célzó rövid távú intézkedésekről szóló 1136/2011. (V. 2.) Kormányhatározathoz, illetve az EU 2020 stratégiában felsorolt, a különösen veszélyeztetett csoportok konkrét körülményeinek kezelésére irányuló intézkedések végrehajtásának elősegítéséhez. A Széll Kálmán Tervhez igazodva a Kormány és az ORÖ között létrejött keretmegállapodás célja elsődlegesen a foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése, a komplex munkaerő-piaci, a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását elősegítő programok megvalósítása. A keretmegállapodás további célja az oktatási, szakképzési, felsőoktatási, felnőttképzési lehetőségek minőségének javítása és elérhetőségének növelése. Az Európai Unió által elfogadott Európa 2020 stratégia szerint: Az EU-nak meg kell határoznia, hogy hová kíván eljutni 2020-ra. Ebből a célból a Bizottság a következő kiemelt uniós célokat javasolja: A évesek legalább 75%-ának munkahellyel kell rendelkeznie... Az iskolából kimaradók arányát 10% alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel. 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát. 2 Az Európa 2020 stratégia végrehajtását megalapozó előzetes intézkedési terv szerint Magyarország vállalása a foglalkoztatás területén a foglalkoztatási ráta 75%-ra történő növelése, az Európa 2020 stratégia céljait figyelembe véve. A foglalkoztatási ráta Magyarországon hagyományosan a legalacsonyabbak közé tartozik az EU-n belül (60,5 százalék 2009-ben), és a régióba tartozó többi, hasonló fejlettségű országétól is elmarad. Az elmúlt évek tendenciái sem kedvezőek: a globális gazdasági válság Magyarországon is a foglalkoztatottság jelentős visszaesésével járt együtt, de a magyar foglalkoztatási ráta már a válságot megelőző években is csak stagnált. 1 Idézet a Nemzeti Együttműködés Program Itt az ideje, hogy talpra állítsuk a magyar gazdaságot! fejezetéből 2 Európa 2020 stratégiából idézetek 5

6 A magyar kormány legfontosabb gazdaság- és fejlesztéspolitikai céljaként a foglalkoztatás bővítését fogalmazta meg, amely közvetve több célt is szolgál: élénkíti a gazdasági növekedést, javítja az államháztartás egyensúlyát, stabilizálja a nagy elosztó rendszerek finanszírozását, és elősegíti a leszakadó rétegek, társadalmi csoportok, térségek felzárkózását is. A fenti megfontolásokat figyelembe véve Magyarország a év közötti népességre vonatkozó foglalkoztatási ráta 75 százalékra emelését, vagyis az uniós szintű céllal való teljes konvergenciát tűzi ki célul 2020-ig. A nemzeti vállalás számértéke jelzi, hogy a magyar kormány a foglalkoztatási ráta növelését tekinti a legfontosabb prioritásának, és egyben tükrözi azt a kormányprogramban megfogalmazott célt is, hogy 2020-ig 1 millió új, adózó munkahely jöjjön létre. 1 A projekt célcsoportjába munkaerő-piaci helyzetüknél fogva elsősorban a szegénységgel sújtott rétegek tartoznak. A szegénység, a rossz szociokulturális környezet előfordulása a romák körében 5-10-szeres a nem roma lakossághoz képest, egyben a kutatások azt is mutatják, hogy a romák körében az elmúlt tíz évben jelentős mértékben nőtt a szegénység. A szegénykérdést azonban nem szabad összemosni a cigánykérdéssel. A szegények 80%-a nem cigány. A legszegényebbek fele azonban roma. Többnyire e rétegekből tevődik ki a tartós munkanélküliek csoportja. Az elmúlt tíz évben, jelentős mértékben egyes kutatások szerint közel kétszeresére nőtt a szegénység (értsd a szegények száma, illetve a szegénység mértéke) 2 A társadalmi kohézió erősítése és a közösségek fejlesztése, mellyel nagymértékben csökkenthető a jövedelmi szegénység és más hátrányok okozta társadalmi kirekesztettség, megakadályozható a szegénység, a társadalomból való kiszorulás és a hátrányok továbbörökítése. A közösségi folyamatok vélhetően fokozzák a lakosság településük iránti felelősségvállalását is. A projekt Magyarország egész területén a lefedettség biztosítását indokolja, hogy minden régióban vannak hátrányos helyzetűek, ugyanakkor jelentős különbségek vannak e tekintetben az egyes települések között. E projekt alapvető célja, hogy a munkanélküliek (regisztrált álláskeresők) és az inaktívak (nem regisztrált álláskeresők) kompetenciáinak fejlesztésével lehetőséget biztosítson a programba bevontaknak arra, hogy be-, illetve visszakerülhessenek az elsődleges munkaerő-piacra, illetve legalább arra kapjanak lehetőséget a programban szerzett munkatapasztalattal, hogy a közfoglalkoztatás keretei között kamatoztathassák a megszerzett kompetenciáikat. A2. Részcélok A súlyosan hátrányos és hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében motiváló képzések és támogató szolgáltatások kialakítása és megvalósítása, illetve motiváló képzés, hogy olyan gyakorlati képzésben részesüljenek, ahol munkatapasztalatra tehetnek szert. Mindezek együtt lehetővé 1 Idézet az Európa 2020 stratégia végrehajtását megalapozó előzetes intézkedési tervből 2 Ladányi János - Szelényi Iván. Szuburbanizáció és Gettósodás, LADÁNYI János Szociális és Etnikai konfliktusok, Tanulmányok a piacgazdasági átmenet időszakából ( ), Új Mandátum Könyvkiadó, 2005 Budapest 6

7 teszik, hogy később ezek az emberek hagyományos képzési, illetve foglalkoztatási programokba sikeresen bekapcsolódhassanak. Mélyszegénységben élők helyzetének felmérése: cél a vidéken, kistérségekben élők aktuális helyzetének felmérése, vizsgálata, mely alapján feltárva az élethelyzethez kapcsolódó motiváltságot, támpontot kaphatnak a kistérségre szabott erőforrás feltáró és fejlesztő programok kidolgozásához, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy a területi hátrányokkal küzdő családok megtalálják erőforrásaikat és azokat kihasználva kistérségi környezetükben boldoguljanak. A társadalmilag kirekesztett emberek kompetenciafejlesztése, önálló életvitelre képessé tétele, hogy be tudjanak kapcsolódni a képzési és foglalkoztatási programokba. A súlyosan hátrányos és hátrányos helyzetű csoportok szociális ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása, munkaerőpiaci integrációjuk előmozdítása, foglalkoztathatóságuk segítése érdekében. A társadalmi kohézió előmonzdítása közösségfejlesztéssel, sorstársak megismerése, közösségépítés, közösségfejlesztés és közösségtervezés révén. A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának fejlesztése módszertani megalapozás által. Az egyenlő esélyű hozzáférés javítása, info-kommunikációs akadálymentesítés az ezt szolgáló szakmai tudásháttér és szolgáltatások fejlesztésével. Munkakipróbálás keretében tapasztalatszerzés biztosítása a hátrányos helyzetűeknek, a munkaerőpiacra való be-, illetve visszakerülés érdekében. A3. Rendelkezésre álló forrás A pályázat meghirdetésekor az elszámolható közkiadásokra 1 rendelkezésre álló keretösszeg forint. A Közép-Magyarországi régióban felhasználható forrás forint. Az arány 1,92%. A konstrukció keretében az ESZA és ERFA alapok közötti átjárhatóság alapján az ERFA típusú tevékenységek fedezetére az elszámolható költségek összegének maximum 10%-a, azaz forint fordítható. Jelen kiírás forrását az Európai Szociális Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A4. Támogatható pályázatok várható száma A támogatott pályázatok várható száma: 1 db. 1 Közkiadás: a műveletek finanszírozásához nyújtott bármely, az állam, a regionális és helyi hatóságok, az Európai Közösségek költségvetéséből származó közpénzből való hozzájárulás, amely kapcsolódik a strukturális alapokhoz és a Kohéziós Alaphoz, továbbá bármely hasonló kiadás. A műveletek finanszírozásához nyújtott bármely olyan hozzájárulás, amely egy vagy több regionális vagy helyi hatóság közjogi intézményei vagy társulásai, vagy az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban eljáró közjogi intézmények költségvetéséből származik, hasonló kiadásnak tekintendő 7

8 B. PÁLYÁZÓK KÖRE Jelen kiemelt projekt kedvezményezettje olyan szervezet lehet, amely: területi felzárkózási koordinációs feladatokat ellátó, a felzárkózás politikai eszközeit alkalmazó, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv országos hatáskörrel, ugyanakkor helyi, területi szervezeti egységekkel rendelkezik jogszabályban rögzített feladatai és tevékenységei között szerepelnek a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítását, kompetenciáik fejlesztését és társadalmi felzárkózásukat, integrációjukat szolgálók jogszabályban foglalt kötelessége a kapcsolattartás önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, egyházakkal, szociális, közoktatási, szakképzési és felsőoktatási intézményekkel, kormányhivatalokkal, munkaadók és munkavállalók szervezeteivel, továbbá a területileg illetékes kamarákkal B1. Jogi forma Jelen kiemelt projekt kedvezményezettje olyan államháztartáson belüli nonprofit szervezet lehet, amely: a KSH besorolással, a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 8/2010.(VIII. 25.) KSH közlemény alapján központi költségvetési szerv (KSH 312) B2. Méret Jelen pályázati felhívás esetében nem releváns. B3. Székhely Devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő, Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet. B4. Iparág Jelen pályázati felhívás esetében nem releváns. B5. Típus/karakter Jelen pályázati felhívás esetében nem releváns. B6. A pályázat benyújtásának feltételei és a Támogatási Szerződés megkötésére vonatkozó kizáró okok A pályázat benyújtásának feltételei 1. Az érintett szaktárca miniszterének írásos támogatása befogadási kritérium. 2. A pályázat benyújtásának időpontjában a pályázó ellen nem folyhat csőd-, végelszámolási vagy felszámolási eljárás, vagy egyéb, a megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló évi XXV. törvény hatálya alá tartozó kedvezményezett 8

9 esetében adósságrendezési eljárás. Amennyiben a pályázó ellen csőd-, végelszámolási vagy felszámolási, vagy egyéb, a megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott, illetve adósságrendezési eljárás indul a pályázat elbírálásáig, illetve a támogatási szerződés lejártáig, annak tényét a pályázónak azonnal be kell jelenteni. 3. Nem köthető támogatási szerződés, és nem folyósítható támogatás a pályázó részére, ha a székhely szerint illetékes állami, illetve önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó, lejárt köztartozása, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozása van, és arra az illetékes adóhatóság fizetési könnyítést (részletfizetés, fizetési halasztás) nem engedélyezett. 4. A pályázónak meg kell felelnie az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 15. -ban megfogalmazott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek. A pályázónak rendelkezésre kell bocsátania az Áht 15. (12) bekezdés szerint vizsgálandó jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatait. 5. A pályázó nevét, a projekt tárgyát, a döntés időpontját (év, hónap) a támogatás elnyerése esetén a 4/2011. (I.28.) Korm. rendeletben szabályozott módon a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közzéteszi. 6. A projektgazda a projektjavaslat benyújtásával hozzájárulását adja, hogy a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adataihoz a költségvetésből nyújtott támogatás utalványozója, folyósítója, a XIX. Uniós fejlesztések fejezetnek az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetésből nyújtott támogatása tekintetében a közreműködő szervezet, ennek hiányában az irányító hatóság (a továbbiakban együtt: a támogatás folyósítója), az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek, az Áht (9) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendeletekben, valamint az e jogszabályban meghatározott más jogosultak hozzáférjenek. 7. A pályázó 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 127. (1)-(3) bekezdéseiben foglalt esetek bekövetkezése esetén a támogatást és annak kamatait visszafizeti. 8. Abban az esetben, ha a pályázó szervezet helyzetében változás áll be, illetve a pályázati célok megvalósítását akadályozó bármely esemény következik be, úgy pályázónak a közreműködő szervezetet haladéktalanul értesítenie kell. 9. Amennyiben a pályázó biztosíték nyújtására köteles, a pályázó a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 33. -ában meghatározott biztosítékokat a támogatás (ideértve az előleget is) első folyósításáig rendelkezésre bocsátja. 10.A pályázónál a projekt saját forrásának rendelkezésre kell állnia, és azt a pályázónak a pályázati útmutatóban vagy a pályázati felhívásban meghatározott időpontig a 292/2009. (XII. 19.) 113. (3) bekezdésének aa)-ac) pontja szerint igazolnia kell. 11.A projekt keretében beszerzett ingatlan vagyontárgy a fenntartási kötelezettség fennállása alatt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség előzetes jóváhagyása és az 1083/2006 EK rendelet 57. cikkében meghatározott feltételek sérelme nélkül nem idegeníthető el és nem terhelhető meg. 9

10 12.A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban Knyt.) 6. (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi okok a pályázó személyével, illetve a pályázóként megjelölt szervezettel szemben nem állhatnak fenn. 13.Amennyiben a fenti törvényhely szerinti összeférhetetlenség a pályázat benyújtását követően merül fel, vagy a pályázó a törvény bármely rendelkezését megsérti, a pályázatot a pályázati eljárásból kizárják, és támogatásban nem részesülhet. 14.A pályázat benyújtásával a pályázó nyilatkozik, hogy eleget tett a Knyt. rendelkezéseinek az érintettségével kapcsolatban, illetve az összeférhetetlenség megszüntetése érdekében. 15.Amennyiben a Knyt. 8. (1) bekezdés valamely pontja szerinti érintettség a pályázóval, illetve a pályázóként megjelölt szervezettel kapcsolatban felmerül, annak az NFÜ honlapján történő közzétételét 8 munkanapon belül a pályázónak kezdeményeznie kell a pályázatot befogadó szervnél, az érintettséget megalapozó körülmény pontos megjelölésével a jelen pályázati felhívás mellékletét képező közzétételi kérelem alapján. 16.Amennyiben a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló évi CLXXXI. törvény 8. (1) szerinti érintettség a pályázó személyével, illetve a pályázóként megjelölt szervezettel szemben fennáll, az NFÜ honlapján e körülmény közzétételére sor kerül. 17.Nem nyújthat be pályázatot az a helyi önkormányzat - ideértve a helyi önkormányzat részvételével működő települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulását, helyi önkormányzatok társulását, valamint a időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló rendeletben foglaltak szerint létrehozott konzorciumot is -, amely nem felel meg a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 140/A. -ban foglaltaknak. Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben a pályázó szervezet helyzetében változás áll be, illetve a pályázati célok megvalósítását akadályozó bármely esemény következik be, úgy pályázónak a közreműködő szervezetet haladéktalanul értesítenie kell. A Támogatási Szerződés megkötésére vonatkozó kizáró okok Nem köthető támogatási szerződés azzal/nem bocsátható ki támogatói okirat annak a részére, a. akinek az akciótervi nevesítése nem történt meg; b. akinek esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása van; c. aki jogszabályban a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja (különös tekintettel az Ámr ában, valamint támogatási szerződés esetén a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 34. (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozatokra); d. aki a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, vagy a 10

11 strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem vagy csak részben teljesítette, kivéve a vis maior eseteit; e. akinek a saját forrás nem áll rendelkezésére, továbbá a pályázati útmutatóban vagy a pályázati felhívásban meghatározott időpontig az Ámr (3) bekezdésének aa)- ac) pontja szerint nem igazolja vagy arról nem nyilatkozik; e. aki ellen csőd-, végelszámolási vagy felszámolási eljárás, vagy egyéb, a megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás van folyamatban; f. akivel szemben a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Knyt.) 6. (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn; g. aki nem felel meg az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 15. -ban megfogalmazott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek. h. aki a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, vagy ilyen nyilatkozatot tett. i. a támogatott tevékenységhez szükséges jogerős hatósági engedélyekkel nem rendelkezik. 11

12 C. A PÁLYÁZAT TARTALMA Célcsoport: - Hátrányos helyzetű munkavállaló - Súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló - Fogyatékkal élő munkavállaló Nem vonható be célcsoportként A TÁMOP projekt keretében működő tanulási központok képzéseiben résztvevő személyek, a képzés befejezését követő 6 hónapig nem vehetnek részt a TÁMOP-5.3.8/B programja keretében megvalósításra kerülő képzésekben és egyéni fejlesztésekben. A TÁMOP projekt keretében működő tanulási központok által biztosított nem képzési szolgáltatásokat igénybe vevők a TÁMOP-5.3.8/B célcsoportjának tagjai lehetnek. C1. Támogatható tevékenységek köre 1. Közösségfejlesztés, közösségépítéshez kapcsolódó tevékenységek: a. Közösségi felmérés, melyben a résztvevők felelősen, tudatosan és közösen gondolkodnak adott település közügyeiről, figyelembe véve a civil szervezetek fontosságát és szerepeit. b. Közösségi munka, közösségfejlesztés, közösségtervezés: közösségi állapotfelmérés, önsegítő csoportok ösztönzése, saját problémáik megfogalmazásába és megoldásába bevonni a helyi lakosokat, erőforrások mozgósítása a szolgáltatások javítására, helyi célkitűzések megváltoztatására irányuló nyomásgyakorlás, hatékony szervezés, közösségfejlesztés, közösségtervezés, feladatorientált, kis csoportok mozgatása, 2. A projektben dolgozók felkészítése a megvalósításhoz szükséges képzésben való részvételhez (másoddiploma, illetve nyelvi képzés nem támogatható). 3. A visszacsatolás keretében elvégzett értékelés eredményének függvényében szükség esetén módszertan továbbfejlesztése. 4. A projekt végrehajtásához szükséges eszközök beszerzése - készségek felméréséhez szükséges immateriális javak beszerzése - a projekt megvalósításához szükséges eszközök beszerzése, C1.1. Kötelezően megvalósítandó tevékenységek, beszerzések Projekt előkészítés szakasza 12

13 A projekt előkészítési szakasza a pályázati felhívás megjelenésének napjától a támogatási szerződésben rögzített projekt megkezdésének napjáig tart. Az előkészítési időszak alatt megvalósítandó tevékenységek: - megvalósíthatósági tanulmány elkészítése (15 sz. melléklet), melynek része az együttműködés módjának kialakítása az itt kidolgozásra kerülő szolgáltatási térképek megosztása illetve a célcsoport bevonása érdekében (a TÁMOP B-1-11/1 Országos Roma Önkormányzattal (továbbiakban: ORÖ) és helyi, megyei képviselőikkel, a TÁMOP /1 Komplex telep-program kedvezményezettjeivel, a kormányhivatalokkal), valamint a TÁMOP kiemelt projekt kedvezményezettjével, melynek formáit a projekttervhez kötelezően benyújtásra kerülő megvalósíthatósági tanulmányban bemutatják, továbbá be kell mutatni TÁMOP kiemelt projekt kedvezményezettjével való együttműködést. - Gantt diagram elkészítése, - a projektirányítás rendszerének kialakítása és projektirányítási kézikönyv elkészítése - az előkészítési időszak tevékenységeihez és a megvalósítási időszak tevékenységeihez kötődő (feltételes) közbeszerzési eljárások lefolytatása Projekt megvalósításának szakasza 1. A projekt megvalósításával összefüggő menedzsment és adminisztrációs tevékenységek. 2. Célcsoport bevonása - Toborzás, leghátrányosabb helyzetűek, korábbi programokból kimaradt, illetve lemorzsolódottak megkeresése. - Annak ellenőrzése, hogy a programba való belépést megelőző fél évben, bármely hazai vagy európai uniós forrásból ugyanazon tevékenységre nézve támogatásban részesült-e a bevonandó személy; a személy erre vonatkozó nyilatkozata, a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló évi CVI. törvényben (továbbiakban: Közfoglalkoztatási tv.) meghatározott foglalkoztatotti és közfoglalkoztatotti adatbázis, és az együttműködő partnerek, elsősorban önkormányzatok nyilvántartásai alapján. - problémafeltárás, állapotfelmérés (a területen érintett lakosság alapvető kompetencia vizsgálatával), - a bevontak körében foglalkoztatáshoz szükséges értelmi, illetve motorikus képességek felmérése a projekt keretében beszerzett vagy kidolgozott módszertannal, - egyénre szabott fejlesztési terv készítése (az egyén maga dönti el, milyen munkát szeretne, és egy tanácsadó segítségével cselekvési tervet készít, hogyan érje el a kitűzött célt). Felhívjuk a figyelmüket, hogy a célcsoport bevonásakor, a problémafeltárás és állapotfelmérés előtt a 17. sz. mellékletben szereplő együttműködési megállapodást, a képzés megkezdése előtt felnőttképzési szerződést kell kötni. 3. Célcsoport foglalkoztatását elősegítő fejlesztési tevékenységek egyéni fejlesztési terv alapján: - az egyéni kompetenciák fejlesztése, - az önálló életvitelre képessé tevő programok támogatása, - az álláskereséshez, ill. munkakörnyezetbe való beilleszkedéshez felkészítő tanácsadás, 13

14 - motiváló képzések, alapfokú készségfejlesztési programok biztosítása (írás, olvasás, számolás, informatika) - csoportmunkában történő együttműködésre felkészítés, - személyre szabott munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása, a képzés gyakorlati részeként munkakipróbálás biztosítása, - rehabilitációs programok, mentálhigiénés, egészségügyi, pszicho-szociális, oktatási és közösségi szolgáltatások elérésének segítése, - információs és tanácsadási szolgáltatások biztosítása, - akadálymentes információs és tanácsadási szolgáltatások biztosítása online módon A képzések eredményeképp a munkáltató nem jut piaci előnyhöz. A képzéseknek kizárólag a munkavállaló lehet haszonélvezője. Felhívjuk a figyelmüket, hogy képzést kizárólag olyan képző intézmény végezhet, amely rendelkezik a támogatás teljes időtartamára érvényes, Felnőttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban: FAT) által kiállított intézmény-akkreditációs tanúsítvánnyal a felnőttképzésről szóló évi CI. törvény 12. és 21. (3) bekezdése szerint. 4. Módszertani fejlesztések - területi felzárkózás egységes kezelését biztosító hálózat kialakítása, együttműködésben az ORÖ-val és a Kormányhivatalokkal, önkormányzatokkal, TÁMOP B-1-11/1 és TÁMOP /1 kedvezményezettjeivel, helyi civil szférával, - intézmények közti esetmegbeszélések generálása, koordinálása, a fenti együttműködésekben összegyűjtött információk megosztása, a módszertan kidolgozása, - az érintett helyi civil szférával, egyházakkal, önkormányzatokkal, állami intézményekkel és gazdálkodó szervezetekkel való összehangolt együttműködés kialakítása, a szervezetek felkészítése a területi felzárkózási feladatokra, - munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása a TÁMOP /1 Komplex telepprogram kedvezményezettjeinek és ebben a programban az együttműködő partnereknek, amennyiben a C.5 Illeszkedési előírások c. fejezetben leírtak szerint ugyanilyen szolgáltatásban az érintett résztvevő a nyilatkozata alapján máshol nem részesül - foglalkoztatási lehetőségek összegyűjtése a munkaügyi központoktól és további álláslehetőségek feltárása, - mentálhigiénés, egészségügyi, pszicho-szociális, oktatási és közösségi szolgáltatási térképek elkészítése, és ezen információk ingyenes megosztása mind a projektbe bevont hátrányos helyzetűekkel, mind a szegregátumokban élőkkel és a TÁMOP /1 Komplex telep-program kedvezményezettjeivel (önkormányzatok/nonprofit szervezetek), - a bevont célcsoport nyomonkövetése, a nyomonkövetés módszerének kifejlesztése. 5. Visszacsatolás - a projekt megvalósításának első szakaszát (a támogatási szerződés megkötésétől számított első évét) követően az elért eredmények értékelése. Tájékoztatás, nyilvánosság A kedvezményezett a projekt megvalósítása során köteles a hatályos jogszabályokban meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek eleget tenni, a projektről és a támogatásról az ott meghatározott módon és tartalommal információt nyújtani. A tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó követelményeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ( honlapjáról letölthető Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei című dokumentum, valamint az Arculati Kézikönyv tartalmazza. 14

15 A kommunikációs tevékenységek megkezdése előtt javasoljuk, egyeztetés céljából vegye fel a kapcsolatot a közreműködő szervezet kommunikációs munkatársával. Az előírt kommunikációs tevékenységek elhagyása vagy részleges teljesítése, illetve az előírtaktól eltérő formában történő megvalósítása a megítélt támogatás kommunikációra elszámolható részének csökkentését vonja maga után. Könyvvizsgálat A projekt befejezésekor kötelező a projektszintű könyvvizsgálat elvégzése, az erről szóló igazolást a záró elszámolás részeként szükséges benyújtani. Horizontális elvekre vonatkozó előírások 1) Esélyegyenlőségi és fenntarthatósági alapelvek érvényesítése Az 1083/2006/EK rendelet a támogatások alapelveként határozza meg az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés biztosítását. A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében csak olyan projekt támogatható, amely teljesíti az alábbiakban előírt feltételeket, és ezzel hozzájárul az esélyegyenlőség és fenntartható fejlődés biztosításához. A pályázónak egyéb követelményként a pályázati adatlapon és/vagy a Pályázati Felhívásban megjelölt intézkedések közül a kötelezően vállalandó szemponttal együtt hatot ki kell választania mind az esélyegyenlőség, mind a fenntartható fejlődés területén, a kiválasztott intézkedéseket pedig a végrehajtás során teljesítenie, illetve megvalósítania szükséges. a) Esélyegyenlőség A választott intézkedések nem tartalmazhatnak jogszabály által kötelezően előírt tevékenységeket, a kötelező elemek teljesítése teljességi kritérium, ezeket a pályázó nyilatkozatok aláírásával igazolja. Az adatlapon megadott intézkedések, részletes és pontos bemutatása szükséges a részletes projekt dokumentációban (Megvalósíthatósági tanulmányban). Pontos feltételeket, az egyes intézkedések elfogadásának feltételeit az alábbiak tartalmazzák. Több esetben akkor is elfogadható az intézkedés, ha az már meglévő esélyegyenlőségi intézkedés. A pályázati adatlapon található táblázaton a pályázat benyújtásakor érvényes érték, a projekt befejezésekor, illetve a fenntartás végén érvényes érték (célérték) megadásával jelzi a pályázó, hogy milyen esélyegyenlőségi intézkedés esetében vállal többletteljesítményt. Felhívjuk a pályázó figyelmét, hogy a roma származás és a fogyaték olyan különleges személyes adat, amely csak az érintettek önkéntes és írásbeli, egyedi hozzájárulása alapján kerülhet rögzítésre. A hozzájárulás akkor tekinthető megadottnak, ha az megfelelő tájékoztatáson alapul. Ha roma vagy fogyatékos embert jelöl meg egy pályázat lehetséges munkavállalóként, képzendő személyként, akkor a személy projektbe való belépésétől kezdve rendelkeznie kell olyan dokumentummal, melyben az érintett hozzájárul ahhoz, hogy őt roma vagy fogyatékos munkavállalóként, tanulóként stb. definiálják. 15

16 A vállalt és szerződött esélyegyenlőségi intézkedésekről rendszeresen be kell számolni (időszakos és záró beszámoló), és az időarányos teljesülést a helyszínen is ellenőrizhetik. Jelen kiírás keretében a kötelezően vállalandó esélyegyenlőségi intézkedések az alábbiak: 1. Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása 5. Az esélyegyenlőségi célcsoportot vagy annak képviselőit bevonta a projekt tervezésébe 26. Az érintett célcsoportok számára a fejlesztés eredményéhez hozzáférést a fejlesztő vagy partnere aktívan, és az esélyegyenlőségi célcsoport(ok) képviselőivel egyeztetett módon segíti b) Fenntarthatóság A választott intézkedések nem tartalmazhatnak jogszabály által kötelezően előírt tevékenységeket, a kötelező elemek teljesítése teljességi kritérium, ezeket a pályázó nyilatkozatok aláírásával igazolja. A pályázati adatlapon található táblázatban a pályázat benyújtásakor érvényes érték, befejezéskor és a projekt fenntartás végén várható érték megadásával kell jeleznie a pályázónak vállalásait. A fenntarthatósági szempontok értékét az adatlapon a pályázó szervezetre (szervezetekre) vonatkozóan kell megadni, amely egyes esetekben a kedvezményezettől, projektgazdától eltérő lehet és/vagy tervezett fejlesztésre/beruházással érintett területre, intézményre. Egyes szempontok mértékegysége csak szöveges (IGEN/NEM) vállalást tesz lehetővé, azonban a szempontok többsége számszerűsíthető. Amennyiben a vállalást pénznemben kell megadni, a projekt befejezéskor és fenntartás végén tervezett értéket a pályázat benyújtásának évére diszkontált árakon kell megadni. Bármely szempont vállalásakor az a cél, hogy a pályázó valamilyen javulást érjen el. Ez a javulás az adott szempont jellegétől függően lehet növekedés (pl. megújuló energiafelhasználás arányának növelése), illetve csökkenés (pl. veszélyes hulladék arányának csökkentése). Bizonyos esetekben a már megvalósított szempontok szinten tartása is megfelelő. Ebben az esetben a projekt befejezéskor és fenntartás végén tervezett érték megadásakor legalább a jelenlegi helyzet fenntartását kell biztosítani. Visszalépés nem megengedett. A pályázati adatlapon található táblázatban a pályázat benyújtásakor érvényes érték, a projekt befejezésekor, illetve a fenntartás végén érvényes érték (célérték) megadásával jelzi a pályázó, hogy milyen esélyegyenlőségi intézkedés esetében vállal többletteljesítményt. A többletvállalást a pályázat benyújtásakor érvényes értéktől kell számítani. Egy környezeti fenntarthatósági szempont akkor tekinthető teljesítettnek, ha a pályázó a projekt befejezéséig megvalósítja a többletvállalást, és (ahol ez az adatlap alapján lehetséges) annak eredményét a projekt fenntartás időszakának végéig fenntartja. A vállalt és szerződött fenntarthatósági intézkedésekről rendszeresen be kell számolni (időszakos és záró beszámoló), és az időarányos teljesülést a helyszínen is ellenőrizhetik. Jelen kiírás keretében a kötelezően vállalandó fenntartandó fejlődés szempontok alábbiak: 4. fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók aránya (fő/összlétszám) 16

17 8. Környezeti szempontokat alkalmaz az eszközök, termékek, alapanyagok, szolgáltatások beszerzésénél. C1.2. Választható, bírálatnál előnyt jelentő tevékenységek, szolgáltatások Jelen pályázati felhívás esetében nem releváns. C1.3. Speciális elvárások az egyes tevékenységekkel kapcsolatban 1. Projektmenedzsmenttel és szakmai megvalósítókkal szembeni elvárások: A pályázónak vállalnia kell, hogy a projekt menedzsmentjének ellátása érdekében az alábbi személyeket a projekt teljes hossza alatt biztosítja: - projektmenedzser, - szakmai vezető, - pénzügyi vezető. A pályázónak vállalnia kell, hogy a projekt teljes időtartama alatt egy (projekt)menedzsment tapasztalatokkal is rendelkező projektmenedzsert alkalmaz kizárólag munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, illetve kormánytisztviselői jogviszony keretében, akinek munkaideje a projektben bizonyíthatóan eléri a heti 40 órát. A projektmenedzser megbízásos, illetve vállalkozási jogviszonyban nem alkalmazható. A projektmenedzsernek felsőfokú végzettséggel és 5 éves és legalább egy 100 millió forintos uniós vagy hazai projektben szerzett menedzseri szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie a projektmenedzsment területén. A pályázónak vállalnia kell, hogy a projekt teljes időtartama alatt egy szakmai vezetőt alkalmaz munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, illetve kormánytisztviselői vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében, akinek munkaideje a projektben bizonyíthatóan eléri a heti 40 órát. A szakmai vezetőnek felsőfokú végzettséggel és 5 éves és legalább egy 100 millió forintos uniós vagy hazai projektben szerzett összetett humán fejlesztési projekt megvalósításában szerzett szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie. A projekt pénzügyi végrehajtásának biztosítása érdekében a pályázónak vállalnia kell egy pénzügyi vezető alkalmazását is munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, illetve kormánytisztviselői vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében, akinek munkaideje a projektben bizonyíthatóan eléri a heti 30 órát. A pénzügyi vezetőnek 3 éves és egy 100 milliós uniós vagy hazai projektben pénzügyi területen szerzett tapasztalattal és szakirányú egyetemi/főiskolai vagy regisztrált mérlegképes könyvelői végzettséggel kell rendelkeznie. 2. Beszerzésekhez kapcsolódó elvárások: A Kedvezményezett a projekt végrehajtása során a projekt megvalósításának időpontjában hatályos közbeszerzésekről szóló, a beszerzés megkezdésének időpontjában hatályos közbeszerzési törvény, továbbá a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet szakaszaiban foglaltak szerint köteles eljárni. A közösségi értékhatárokat el nem érő értékű, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot el nem érő értékű közbeszerzési eljárás során a 4/2011. (I. 28.) kormányrendelet 39. -át, a közösségi értékhatárokat elérő vagy 17

18 meghaladó értékű közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot elérő, vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás esetében a 4/2011. (I. 28.) kormányrendelet át kell alkalmazni. A közbeszerzési eljárások szabályos lefolytatásáért kizárólag a Kedvezményezett, mint ajánlatkérő felel. Ennek megfelelően bármely, közbeszerzési eljárással kapcsolatos szabálytalanság megállapítása esetén a támogatás egészére, vagy egy részére vonatkozó visszafizetési kötelezettség is kizárólag a Kedvezményezettet terheli. A pályázónak a közbeszerzési eljárással kapcsolatban a KSZ felé (a jogszabály rendelkezése esetén a Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály felé) tájékoztatási és együttműködési kötelezettsége van. Köteles továbbá a KSZ és a Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály részére, a tevékenységük végzéséhez szükséges közbeszerzési dokumentumokat, a 4/2011. (I. 28.) kormányrendelet 23. címében meghatározott határidők és formai előírások megtartásával megküldeni. Amennyiben a pályázó támogatásból megvalósuló beszerzése alapján nem tartozik a Kbt. hatálya alá, illetőleg a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések esetében az alábbi szabályok alkalmazásával kell eljárnia (az értékek ÁFA nélkül értendők): Kedvezményezettnek a beszerzés tárgya vonatkozásában legalább 3 árajánlatot be kell kérnie az adott tevékenységre annak alátámasztása érdekében, hogy az adott beszerzés ellenértéke a piaci áraknak megfelelő mértékben került meghatározásra. A szolgáltató kiválasztására a pályázó a szerződés tárgya szerinti tevékenységi területen tapasztalattal rendelkező szolgáltatótól köteles egyidejűleg, írásban ( ben, faxon, vagy postai úton) árajánlatot kérni. Az ajánlattételre történő felkérésnek és a beérkezett ajánlatoknak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia: 1 a feladat meghatározása olyan részletezettséggel, amely alapján szakmailag és pénzügyileg megalapozott ajánlat nyújtható be; 2 jelen útmutatóban foglaltakkal összhangban annak ismertetését, hogy mely feltételek fennállása esetén alkalmas az ajánlatot tevő szolgáltató a szerződés teljesítésére. Különös tekintettel a képzésekkel kapcsolatos azon követelményre, hogy a szolgáltatónak a támogatás (képzés) teljes időtartamára érvényes FAT által igazolt intézmény-akkreditációval, valamint a felnőttképzési intézménynek a Munkaügyi Központ által az adott képzésre kiadott regisztrációval kell rendelkeznie; 3 ajánlatok értékelésének szempontjai és módszere. A pályázó azzal a szolgáltatóval köt szerződést, amelyik az adott szolgáltatói piacon a legjobb ár-minőség (azonos szakmai tartalmú ajánlatok esetén a kedvezőbb árú) arányt ajánlja kellő gondot fordítva az összeférhetetlenség elkerülésére -, az átláthatóság és a potenciális ajánlattevőkkel való egyenlő elbánás elveivel összhangban. A beszerzési eljárásnak átláthatónak, azaz minden mozzanatában dokumentáltnak kell lennie, a dokumentációnak tartalmaznia kell az árajánlatkéréseket, valamint azok kiértékelését. A közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések esetére meghatározott eljárás lefolytatását a helyszíni ellenőrzés során fenti eljárás dokumentációjának bemutatásával kell igazolni. A fenti eljárást valamennyi az adott körbe tartozó (tehát amelyek esetében nem a Kbt. szerinti eljárást kell lefolytatni), részben vagy egészben támogatás terhére kötött beszerzési (szolgáltatási) szerződés megkötéséhez alkalmazni kell. 18

19 C2. Nem támogatható tevékenységek köre A C1. pontban felsoroltakon kívül más tevékenység nem támogatható. A Közfoglalkoztatási tv a rendelkezik a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis létrehozásáról, működtetéséről. Fentiek alapján a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis kialakítása és működtetése nem támogatható tevékenység. C3. Elszámolható költségek köre A projekt keretében az ESZA és ERFA alapok közti átjárhatóság mértéke az elszámolható összes költség 10%-a lehet, de nem haladhatja meg a forintot. Az elszámolhatóság általános szabályait a jelen útmutató 3. számú mellékletét képező ESZA Általános útmutató az elszámolható költségekről, átjárhatóság esetén pedig a 4. számú mellékletét képező ERFA Általános útmutató az elszámolható költségekről című útmutató rögzíti. Azokban az esetekben, ahol jelen pályázati útmutató az ESZA és az ERFA elszámolható költségek általános útmutatókban foglaltaktól eltérő, illetve azt kiegészítő speciális feltételeket határoz meg, akkor a pályázati útmutatóban foglaltakat kell irányadónak tekinteni. 1) Projekt előkészítés költségei (ESZA Általános útmutató az elszámolható költségekről 4. pont) A projekt előkészítés címén a pályázati felhívás megjelenésének napjától a Támogatási Szerződésben rögzített projekt megkezdésének napjáig számolhatóak el költségek. Projekt előkészítésének kapcsán kizárólag az alábbi tevékenységek költsége számolható el: Kötelező megvalósíthatósági tanulmány, Gantt diagram és a projektirányítás rendszerének kialakítása és projektirányítási kézikönyv elkészítése Közbeszerzési költségek (ideértve a közbeszerzési szakértő díját is), kivéve azon keretmegállapodásos közbeszerzési eljárás költségeit, amely nem kizárólag a projekttel összefüggő beszerzésekre irányul Amennyiben a fent felsorolt tevékenységek végrehajtását vállalkozói jogviszony keretében végzik, a költségek az 529 sorra tervezhetők, amennyiben a pályázó munkatársai munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati, illetve kormánytisztviselői jogviszonyban foglalkoztatott személyek látják el, akkor a munkatársak bérköltsége, és járulékai, illetve azoknak a projekt előkészítésére fordított munkaidővel arányos része vehető figyelembe az 54, 56-os sorokon. A projekt előkészítésével összefüggésben felmerült költségek bizonylatai kizárólag az első kifizetési kérelemben nyújthatók be támogatás igénylés céljából. 19

20 A projekt előkészítés költségei nem haladhatják meg a projekt elszámolható összes költségének 1,5%-át. 2) Projekt menedzsment költségei (ESZA Általános útmutató az elszámolható költségekről 5. pont) A projektmenedzsment tagjaival szembeni elvárásokat a C1.3 pont tartalmazza. Elszámolható költségek: A projektmenedzsment részére kizárólag egy összegben leírható, kis értékű 1 (a számvitelről szóló évi C. törvény 80. (2) bekezdésében meghatározott értékhatárig) eszközbeszerzés támogatható (141. sor). A projektmenedzsment részére a fenti értékhatárt meghaladó eszközök esetében csak a projekttel időarányos értékcsökkenés számolható el, az értékcsökkenés soron (57. sor). Bérköltség, személyi jellegű költségek (pl. napidíj, étkezési jegy és egyéb belső szabályzat szerinti juttatások) és járulékaik, illetve ezek projektmenedzselésre fordított munkaidejével arányos része (54,55, 56-os sor) Megbízási díj és járulékai, vállalkozási díj kivéve projektmenedzser (54,56,529-es sor) Útiköltség, szállás, étkezési költség kizárólag kiküldetés esetén (526-os sor) Egyéb jogviszony keretében felmerülő, a projektmenedzsment feladataival összefüggő tevékenységekhez kapcsolódó költségek (pl. jogi tanácsadás, kiszerződött pénzügyi könyvelés igénybevétele)(529-es sor) Projektmenedzsment részére irodabérlet költsége csak a projekt megvalósítás időszakára számolható el, ezt követően elhelyezésükről saját tulajdonú (pályázó vagy a kistérség önkormányzatai birtokában álló) épületben kell gondoskodni. (522. sor) A projektmenedzsment költségek elszámolásánál kiemelt figyelmet kell fordítani az Értéket a pénzért elv útmutatóban foglaltakra (12. sz. melléklet). A fenti költségek együttesen nem haladhatják meg a projekt összes elszámolható költségének 6%-át. 3) Projekt szakmai megvalósításával összefüggő költségek (ESZA Általános útmutató az elszámolható költségekről 6. pont) A projekt céljának megvalósításban és/vagy szakmai felügyeletében közvetlenül közreműködő személyzet bére, a bér járulékai, illetve egyéb juttatások elszámolhatók, amennyiben a projekt költségvetésében eredetileg is fel voltak tüntetve. Elszámolható költségek: A szakmai megvalósítók projekt érdekében felmerült időarányos bérköltsége, személyi jellegű költségei (pl. napidíj, étkezési jegy, egyéb belső szabályzat szerinti juttatások) és azok járulékai (54, 551, 5591,56-os sorok) Útiköltség, szállás, étkezési költség kizárólag kiküldetés esetén (526. sor) Megbízási díj és járulékait, a megvalósításhoz kapcsolódó számlás kifizetéseket az igénybevett szolgáltatásoknál kell feltüntetni! (54, 56 és 529-es sor) 1 Jelenleg kis értékűnek a Ft alatti egyedi beszerzési értékű eszközök számítanak a fent hivatkozott törvény szerint. 20