Nemzetközi területpolitika

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nemzetközi területpolitika"

Átírás

1 Salamin Géza: Területfejlesztés az EU szintjén Nemzetközi október. 13. Területfejlesztési politika előadás és gyakorlat (2009/10 I. félév) ELTE, geográfus szak Az oktatók a VÁTI Nonprofit Kft. Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóságának irodavezetői

2 ! Az előadás tartalma I. A területfejlesztés az EU-ban főbb dokumentumok II. Az ESPON III. Európai (és hazai) területi kihívások IV. Európai Területi Együttműködés programjai 2

3 I. TERÜLETFEJLESZT LETFEJLESZTÉS S AZ EU BAN! Főbb dokumentumok A területi tervezés területfejlesztés tagállami kompetencia Alulról jövő tagállami kezdeményezések A kohézió új eleme: Területi kohézió A területi tervezés szerepe egyre erősödik EU szinten is 3

4 ! Fő dokumentumok Európai Területi Fejlődés Perspektívái ESDP Európai Unió akkor 15 országa számára 1999 Potsdam nem kötelező előírásokat tartalmaz, irányelvei mégis meghatározó Területi Agenda (menetrend) TA Európa 25 majd 27 tagországa (2007) Miniszterek közös állásfoglalása Lipcsei Charta a fenntartható városokról (2007) 4

5 ! 5

6 ! ESDP 1999 Az ESDP értékrendjének alapja a fenntartható területi fejlődés Policentrikus területfejlesztés és új város-vidék viszonylatok Policentrikus, kiegyensúlyozott területfejlesztés az EU-ban Dinamikus, vonzó, versenyképes városok és urbanizált térségek Belső adottságaik szerint fejlődő, differenciált és produktív vidéki térségek Város-vidék közötti partnerkapcsolat Egyenlő hozzáférés az infrastruktúrához és a tudáshoz Policentrikus fejlesztés: a hozzáférhetőség javításának alapja Az infrastruktúra hatékony és fenntartható használata Az innováció és tudás terjesztése Bölcs gazdálkodás a természeti és kulturális örökséggel A természeti örökség védelme és fejlesztése A vízgazdálkodás a területfejlesztés nagy kihívása Kreatív gazdálkodás a kultúrtájjal - Kreatív gazdálkodás a kulturális örökséggel 6

7 ! Területi Agenda A területi sokféleségre épülő, erősebb európai versenyképesség célját szolgáló fejlesztéspolitika : Alapja: Az Európai Unió területi helyzete, perspektívái, feladatai TSP 2007 feltáró dokumentum 5 majd 27 tagország területe új európai területfejlesztési irányelvek az európai fejlődés motorjai: a nagyvárosi régiók, nagyvárosok és a többi város policentrikus hálózatának kialakítására vonatkozó területi politika kibontakoztatása a város vidék partnerkapcsolatokat és kielégítő színvonalú közszolgáltatást kell biztosítani versenyképes, innovatív tevékenységek nemzeti és transznacionális klaszterei a fő transzeurópai közlekedési, ICT és energia-hálózatok kiépítése az EU fő pólusai között technológiai és természeti kockázatok transzeurópai kezelése: a tengerpartok, tengeröblök folyómedrek, medencék hegyvidékek tóvidékek integrált fejlesztése a transzeurópai ökológiai rendszerek és kulturális értékek védelmét és kibontakoztatását is. 7

8 Európa városhálózata 8

9 Lipcsei Charta a fenntartható városokról városok, mint a területi fejlődés motorjai integrált városfejlesztési stratégia országos szintű városfejlesztési politika 9

10 II. Az ESPON Európai Területi Tervezési Megfigyelési HálózatH ESPON 2006 ESPON 2013 Célja Területi tudást teremteni 10

11 ! ESPON Az ESDP ajánlása: területi megfigyelő intézmény /hálózat Kísérleti projekt: SPSSP a hálózati működésről Interreg III C kutatási program: ország területi folyamatainak vizsgálata regionális statisztikai adatbázis felhasználásával Alkalmazott kutatás 11

12 ! ESPON European Spatial Planning Observation Network = Európai Területi Tervezési Megfigyelő Hálózat Céljai: Alátámasztott ismeretanyag létrehozása az európai területi folyamatokról és az európai politikák területi hatásairól Integrált területi elemzés, módszertani fejlesztés, területi forgatókönyvek kidolgozása Tudományosan megalapozott információ szolgáltatása az európai és a nemzeti fejlesztéspolitikák kidolgozása számára 12

13 Információs társadalmi készültség 13

14 Nemzetközi kutatócsoportok, 34 projekt 300 partner Monitoring Bizottság Kontakt Pontok Koordinációs Egység, székhelye: Luxemburg 14

15 ESPON 2006 PROGRAM Minden kutatás kiterjed az ESPON terület egészére Megközelítés globális/transznacionális országos regionális Területi folyamatok elemzése EU politikák hatása Integrált témák Előkészítő tanulmányok 15

16 ESPON 2006 Program Az EU politikák területi hatásának elemzése: Strukturális/ előcsatlakozási alapok hatása Agrárpolitika hatása Közlekedéspolitika hatása K+F politika hatása Integrált témák: Lisszaboni stratégia Európa globális kontextusban Területi forgatókönyvek 16

17 ESPON 2006 Program A folyamatelemzés témái: Városhálózat: policentrikus fejlődés Kis- és középvárosok Város vidék kapcsolatok EU bővülés hatásai Policentrikus Európa: Nagyvárosi térségek MEGA Policentrikus országok: Differenciált városhálózat 17

18 ESPON 2006 Program A folyamatelemzés témái: Elérhetőség: közlekedéshálózat Telekommunikáció Információs társadalom 18

19 ESPON 2006 Program A folyamatelemzés témái: Demográfia Kulturális örökség Természeti örökség Természeti, technológiai katasztrófák 19

20 ESPON 2006 Program A folyamatelemzés témái: ESDP politika érvényesítése Irányítási rendszer 20

21 ESPON 2006 eredmények: példa: Területi forgatókönyvek

22 Trend szcenárió Nagyvárosi polarizáció: európai magterület és más nagyvárosok Térségi és hálózati koncentráció Jelentős bevándorlás a nagyvárosok felé Periferikus vidéki területek leszakadása Hagyományos ipar térségeinek visszaesése Turizmus térségei előtérben Környezeti kockázatok 22

23 Kohézió szcenárió Nagyvárosi polarizálódás kisebb mértékű Periferikus vidéki térségek leszakadása kevésbé intenzív Turizmus térségeinek jelentősége az előzőhöz hasonló A térségi és hálózati koncentráció nagyobb térségre terjed ki A perifériákon fejlesztési területek 23

24 Versenyképesség szcenárió A nagyvárosi polarizáció erőteljes, az európai magterületen kívül csak kevés nagyváros érint A vidéki térségek gyors leszakadása, elöregedés Hagyományos ipari térségek gyors visszaesése Jelentős bevándorlás A turizmus térségeinek jelentősége megmarad A környezeti kockázatok gyakorisága és intenzitása fokozódik 24

25 ESPON 2006 eredmények példa: Európa a Világban

26 Európa a Világban Strukturális megközelítésben 26

27 Európa a Világban Funkcionális megközelítésben 27

28 Európa a Világban Szomszédsági viszonyok 28

29 III. Európai és s hazai területi kihívások 29

30 1.. Demográfiai kihívások Európában Termékenységi mutató (TRF) 2005 Vándorlási egyenleg (évenkénti átlag) 30

31 1.. Demográfiai kihívások Európában! Természetes fogyás (TRF tartósan a helyettesítő érték alatt) és a népességszám csökkenése, stagnálása Elöregedés és az eltartási teher növekedése Migráció egész Európa, részben a bevándorlás hatására az utóbbi években kisebb javulás Ny Eu: népessége nő, KK Eu továbbra is csökkenő népességű A jó gazdasági helyzetű városrégiók még mindig növekvő népességűek általában (kivétel KK Eu) míg a rurális, ritkán lakott térségek és a perifériák erősen csökkenő népességszámot mutatnak (természetes fogyás+ elvándorlás következtében) Európa egészét érintő átfogó folyamat, az aktív korú bevándorlók enyhíthetik, de ellensúlyozni nem fogják. A legöregebbek (75+) száma, aránya is folyamatosan nő, mely új kihívást jelent a szociális ellátórendszer számára Az Európán kívüli migráció alapvetően Dél Európát érinti, Európán belül egy DK ÉNy vándorlás figyelhető meg 31

32 1.. Demográfiai kihívások Népességszám-változás (évenkénti átlag) Európában 65+ évesek aránya (évenkénti átlag)! 32

33 2.. Társadalmi T, esélyegyenl lyegyenlőségi gi kihívások Európában Társadalmi polarizáció és szegregáció Az egyes országok gazdasági fejlettsége függvényében alakul az életszínvonal: a KK Eu iországok, és különösen Románia és Bulgária helyzete a legrosszabb. A K Eu iposzt szocialista országokban különösen fontos probléma a társadalmi polarizáció Szegénység, gyerekszegénység Nem csak a relatív, hanem abszolút szegénység is van Európában, különösen az újonnan csatlakozott tagállamokban. A gyerekek, és gyerekes családok szegénységi kockázata lényegesen magasabb Munkaerőpiaci egyenlőtlenségek Szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségei Hátrányos helyzetű kisebbségek helyzete A válság hatására több nyugati cég, befektető kivonult K Eu ból, ami növeli az ottani munkanélküliséget. Továbbra is jelentős a nemek közti esélykülönbség a munkaerőpiacon Lakhatáshoz, oktatáshoz, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében is jelentős területi különbségek jellemzik Európát. A legnagyobb hátrányos helyzetű európai kisebbség a cigányság, 7 9 M fő összesen, Bulgária, Románia, Macedónia, Szlovákia népességének 6 9% át jelenti, és az arány növekvő. Társadalmi helyzetük jellemzően kedvezőtlen. Diszkrimináció és rasszizmus A kisebbségekkel és bevándorlókkal szembeni diszkrimináció egy létező, elterjedt jelenség Európában, főként a romák és afrikai származásúak érzékelik hátrányos megkülönböztetésüket. 33

34 1-2.. Demográfia és s társadalmi t konfliktusok Magyarországon gon Kis területen is jelentős térségi különbségek Balatontól délre, Észak Magyarország, Tiszántúl, külső és belső perifériák Elvándorlás, elöregedés (Vas, Zala, Békés) növekvő arányú roma gyerekkorúak (Szabolcs) Romló munkanélküliség, képzetlen rétegek öröklődő inaktivitása Rosszabb életkilátások, egészségi állapot Bűnözés Környezetükből szigetként kiemelkedő régióközpontok 34

35 Térségtípusok a demográfiai folyamatok alapján, Jelmagyarázat term. szaporodás+ pozitív vándorlási egyenleg=népességnövekedés term. fogyás+ pozitív vándorlási egyenleg=népességnövekedés term. szaporodás+ negatív vándorlási egyenleg=népességcsökkenés term. fogyás+ pozitív vándorlási egyenleg=népességcsökkenés term. fogyás+ negatív vándorlási egyenleg=népességcsökkenés 35

36 Kiürülő városmagok és szuburbanizáci ció Szuburbanizáció 36

37 ..és urban sprawl! Ter ület használat Budapest térségében #S ESZTERGOM #S VÁC #S DOROG #S Göd Pilisvörösvár #S SZENTENDRE Budakalász Pomáz #S #S #S DUNAKESZI #S Fót #S #S Veresegyház #S GÖDÖLLŐ #S Budakeszi #S BICSKE #S #S BUDAPEST Biatorbágy BUDAÖRS #S #S Törökbálint #S SZÁZHALOMBATTA #S ÉRD SZIGETSZENTMIKLÓS #S #S Szigethalom #S Dunaharaszti #S #S Gyál Isaszeg #S #S Vecsés #S #S #S Üllő Pécel Maglód #S Gyömrő #S MONOR #S Pilis Jelmagyarázat #S 10 ezer főnél népesebb település aut ópálya aut óút főút Közút Mesterséges felszínek Mezőgazdasági t erület ek Erdők,természet közeli területek Vízenyős terület ek, vízfelszínek 37

38 Nagyközs zségben élni jó? j 38

39 Várható élettartam: MO: 73,8 év ÉMO: 68 és KMO: 71,3 év Bodrogközi fiú: 64,5 év Bp Agglomeráció: 73,1 év Képzetlenek a munkanélküliek között: Bp: 26% SzSzB: 68% Cserehát: 60% 39

40 Szegregáció romaintegráció Forrás: OTK,

41 3.. GAZDASÁGI GI TÉR T Európa! Egy főre eső GDP (PPS),

42 ! Területi egyenlőtlens tlenségek az EU ban (GDP/fő (PPS)) NUTS 1és 2 szinten magas, de 2000 óta CSÖKKENŐ különbségek Lassú nivellálódás irányába hatnak az elmaradott, de dinamikusan fejlődő keleti térségek (új tagországok) Differenciálódást okoznak az a tágabb vidéküknél gyorsabban fejlődő fővárosi és nagyvárosi agglomerációk Forrás: Szabó Pál

43 Növekvő országon belüli li területi egyenlőtlens tlenségek Ország (egységek száma, NUTS- 2006) Súly. relatív szórás (%) 1995 Súly. relatív szórás (%) 2005 Differencia (százalékpont) NUTS 2 szinten: fokozott divergencia az új tagállamokban Kiemelkedő divergencia: Románia, Csehország, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Bulgária Szlovákia (4) 41,9 52,1 10,2 MAGYARORSZÁG (7) 29,3 41,3 12,0 Csehország (8) 25,9 39,6 13,7 Románia (8) ***23,1 39,6 16,5 Nagy-Britannia (37) + 30,5 38,0 7,5 Belgium (11) 36,5 36,4-0,1 Bulgária (6) **21,4 30,0 8,6 Görögország (13) *21,9 28,5 6,6 Franciaország (26) 26,0 26,8 0,8 Lengyelország (16) 16,5 26,3 9,8 Olaszország (21) 27,1 26,1-1,0 Portugália (7) 24,5 25,9 1,4 Németország (39) 22,6 23,0 0,4 Ausztria (9) 23,8 21,2-2,6 Svédország (8) 14,1 20,4 6,3 Spanyolország (19) 20,9 20,0-0,9 Szlovénia (2) 16,5 19,0 2,5 Dánia (5) - 18,8 - Írország (2) 14,4 16,6 2,2 Finnország (5) 14,9 16,3 1,4 Területfejlesztési politika előadás és gyakorlat (2009/10 I. félév) Hollandia 7. alkalom. (12) Salamin G.: 12,3 Nemzetközi 14,3 2,0 *2000, **1996, ***1998, + két skót régió (ukm5, ukm6) nélkül 43

44 4.. Gazdasági tér t r Magyarországon gon Leszakadás felz felzárkózás EU átlaghoz képest változatlan egy főre jutó GDP (2003:63%, 2008:64%) Kiemelkedően fejlődő centrum térség (Bp, Kom Eszt, Fejér) Relatív alacsony dinamika: Nyugat Dtúl, Nógrád, Somogy Felzárkózó Borsod Abaúj Zemplén 44

45 Leszakadás felzárkózás Magyarországon Növekvő munkanélküliség, erősödő területi különbségek Csökkenés: Komárom Esztergom, Fejér Folytatódó leszakadás: Somogy, Hajdú Bihar Szabolcs Szatmár Bereg 45

46 Pénzügyi és gazdasági válság A GDP növekedés üteme az előző év azonos időszakához viszonyítva (%) né. n 4. nén 1.né. 2.né. EU27 0,7-1,6-4,7-4,8 Magyarország 0,3-2,2-5,6-7,4 Területi hatások? eltérő iparágak eltérő hatások autóipar Dunántúl monostrukturális, globális gazdaságnak kitett térségek munkanélküliség növekedése költségvetési teher/nyomás felzárkóztatás erőforrásainak korlátja Válság: kihívás és egyben lehetőség is a fenntartható fejlődés tekintetében: helyi regionális piacok, térségi értékláncok, tudatos fogyasztás 46

47 A válság gazdaságföldrajza GDP negyedév GDP növekedési ráta az előző év azonos időszakához képest, 2009 második negyedév Jelmagyarázat százalék

48 A válság gazdaságföldrajza munkanélküliség növekedése Munkanélküliségi ráta változása 2008 júliusa és 2009 júliusa között (%) Jelmagyarázat százalék

49 5.. Policentrikus fejlődés, város vidék k kapcsolatok Európa 49

50 50

51 6.. Policentrikus fejlődés: Magyarország Budapest központúság, regionális pólusok Budapesten mérséklődő ütemű népességcsökkenés, majd növekedés, folyamatosan és jelentősen növekedő agglomeráció ( : 9,2%) Főváros átlagot (több mint kétszeresen) meghaladó és átlagnál dinamikusabban növekvő fajlagos GDP Változatlanul jelentős tudáskoncentráció (K+F ráfordítás:62% Bp., hallgatók 42% a KM) Fejlett Székesfehérvár, Győr, felzárkózó Miskolc (BHÉ/fő) Debrecen, Pécs, Szeged: 51

52 Budapest központúság Népesség Budapest súlya és annak változása 2004 és 2007 között (%) Állandó népesség + 0,15 % GDP Bruttó hazai termék (GDP) + 2,04 % K+F Kutató-fejlesztő helyek K+F ráfordításai - 1,64 % Adatforrás: TeIR 52

53 A világ végén lyukak a városhálózatban 53

54 Tár sadalmi-gazdasági szempontból leszakadó települések Külso, belso perifériák Jelmagyarázat társadalmi-gazdasági szempontból elmaradot t (2006) és egyben önhibáján kívül hátrányos helyzetű tel epül és (2005) 54

55 7.. EURÓPAI ÉS S HAZAI KÖRNYEZETI K KIHÍVÁSOK! Fenntarthatatlan termelési és fogyasztási szerkezet, erőforrás használat (Ökológiai lábnyom meghaladja a biológiai kapacitást) Természeti erőforrások kimerülése: túlhalászat, biodiverzitás csökkenése (térszerkezet és területfelhasználás: nem marad természetes), talajerózió és szennyezés, vízkészletekre nehezedő nyomás (turizmus Dél Európában, öntözés, klímaváltozás, vízfogyasztás növekedése) Növekvő urbanizáció és koncentráció: nem fenntartható területhasználat, turizmus (tengerparti területek), vidéki területek elnéptelenedése (elöregedés, szolgáltatások hiánya), növekvő környezeti terhelés, légszennyezés (közlekedés) Energiaellátás: növekvő energiaigény (sikerek az ipari öko hatékonyságban, de nagy kihívások a háztartási és szolgáltatási szektorokban), energiaellátás biztonsága (pl. Magyarország), fosszilis energiaforrások kimerülése Megújuló energiaforrások alkalmazásának térnyerése (eltérő adottságú térségek) Szektorok, a környezeti kihívások hajtóerői: energetika, közlekedés, mezőgazdaság, turizmus, háztartások, ipar stb. 55

56 Klímaváltozás hatása a területi fejlődésre Európában! Hegyvidéki területeken gleccserek visszavonulása, csökkenő hómennyiség és téli turizmus, fajok kipusztulása Közép Európa: hirtelen árvizek, aszályok Tengerszint emelkedés tengerparti, alföldi térségek Dél Európa: hőmérsékletemelkedés és aszályok, vízkészletek csökkenése, mezőgazdasági hozamok csökkenése, erdőtüzek Városok: hőhullámok és növekvő egészségügyi kockázatok, kritikus infrastruktúra zavarai Magyarország ökológiailag egyik legsérülékenyebb ország Áttérés az alacsony széntartalmú gazdaságra 56

57 Klímaváltozás és vízkészletek Európa: rendelkezésre álló vízmennyiség leginkább Dél-Európában csökken (Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség, 2005) Magyarország: felszín alatti vízkészletek és fogyasztás kapcsolata jelenleg és éghajlatváltozással (2 C emelkedés esetén) (Forrás: Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia) Legveszélyeztetettebb: Dunától Keletre eső területek 57

58 Összesített kockázattérkép 15 természeti és technológiai kockázat alapján területek besorolása természeti kockázatok: földcsuszamlás, aszály, földrengés, extrém hőmérséklet, árvíz, erődtűz, földcsuszamlás, storm surge, cunami, vulkánkitörés, télis és trópusi vihar technológiai kockázatok: légi közlekedésből adódó kockázat, nagy balesetek kockázata, nukleáris erőmű, olaj kitermelésből, feldolgozásból, tárolásból és szállításból adódó kockázatok. 58

59 8.. KORMÁNYZ NYZÁS S Európai nézőpontbn pontból Kormányzástól a governance felé Integrált megközelítés (probléma, tér) Több szintű kormányzás Földrajzi sokszínűség - területi potenciálok kiaknázása Területiség számít területi szempontok horizontális érvényesítése Decentralizáció, tértudatosság Ágazatok területi, településhálózati koordinációja Város vidék kapcsolatok együttkezelése és együttműködés Fenntartható területi fejlődés: társadalom gazdaság környezet területi összehangolása 59

60 IV. Európai Területi Együttm ttműködés s

61 Célok Megnövekedett gazdasági, szociális és területi különbségek A kohézió erősítése céljából mérsékelni szükséges a különbségeket A szabályozásban tükröződnie kell ennek, meg kell teremteni a szükséges eszközöket Fő célok: konvergencia regionális versenyképesség és foglalkoztatás területi együttműködés 61

62 Új célterületek! Célterületek célterület: fejlődésben elmaradt térségek 2. célterület: a gazdasági szerkezetváltáson átmenő térségek 3. célterület: oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek Célterületek konvergencia célkitűzés a fejlődésben lemaradt tagállamok és régiók (új tagállamok, régi 1. célterület néhány térsége) egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GDP) alacsonyabb, mint a közösség átlag 75%-a ERFA, ESZA vagy Kohéziós Alap regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés Közösség konvergencia célkitűzés alá nem tartozó területei Unió gazdagabb térségei ERFA, ESZA európai területi együttműködés célkitűzés 62

63 ! Az INTERREG folytatása Az INTERREG 2007-től gyakorlatilag az Európai Unió új célterülete Határon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködések (regionális politika) támogatása Együttműködési formák határon átnyúló együttműködés: a Közösség NUTS III szintű szárazföldi vagy tengeri határok mentén fekvő régiói transznacionális együttműködés: a Bizottság a transznacionális térségek listáját programok szerint határozza meg a résztvevő országokkal egyeztetve interregionális együttműködés: a Közösség egész területe 63

64 Finanszírozás A célkitűzésben rendelkezésre álló forrás Határ menti: 73.86% Transznacionális: 20.95% Interregionális: 5.19% A programokra az Európai Regionális Fejlesztési Alap nyújt támogatást További határon átnyúló programok ERFA forrásból európai szomszédsági és partnerségi eszköz (ENPI) előcsatlakozási segítségnyújtási eszköz (IPA) 64

65 Határon átnyúló együttműködés Az egyes programok regionális fejlesztési jellegűek, de: a regionális fejlesztésnek kizárólag azon területeit ölelik fel, ahol a nemzeti határokon átlépő együttműködések a főáramú fejlesztésekhez képest hozzáadott értéket hordoznak, olyan közös problémákat céloznak megoldani, melyek gátolják a résztvevő országok kapcsolódó területei tekintetében az egymásra ható fejlesztések összehangolását, kölcsönös kihasználását 65

66 66

67 Határmenti programok - programmenedzsment MEMBER STATES EUROPEAN COMMISSION JOINT MONITORING COMMITTEE AUDIT AUTHORITY GROUP OF AUDITORS JOINT STEERING COMMITTEE CERTIFYING AUTHORITY MANAGING AUTHORITY Submission of certified expenditures to the EC JOINT TECHNICAL SECRETARIAT Control Bodies (Member State) Validates expenditure at partner level Info point Info Point Project level Project Partner Lead Partner Project Partner 67

68 ! IPA Instrument for Pre-Accession Assistance Előcsatlakozási támogatási eszköz Tagjelölt és potenciális tagjelölt országok számára 2. komponens keretében határ menti együttműködés lehetősége a szomszédos tagországgal IPA határon átnyúló programok Tagország: ERFA Tagjelölt ország: IPA IPA egységes szabályrendszert teremt, részletes végrehajtási szabályozás még nem ismert Várhatóan hasonló mechanizmusok, mint az Európai Területi Együttműködési Programok esetében 68

69 Keretösszegek (EUR, ERFA támogatás) HU-SK Európai Területi Együttműködés program HU-RO Európai Területi Együttműködés program SLO-HU Európai Területi Együttműködés program AT-HU Európai Területi Együttműködés program HU-SR IPA program HU-HR IPA program HU-RO-SK-UA ENPI program

Készült a Nemzetközi, Területpolitikai és Urbanisztikai Iroda és a Területi Elemző, Értékelő és Monitoring Iroda közreműködésével

Készült a Nemzetközi, Területpolitikai és Urbanisztikai Iroda és a Területi Elemző, Értékelő és Monitoring Iroda közreműködésével Európai és s hazai területi kihívások Salamin Géza irodavezető Nagy András vezető tervező Készült a Nemzetközi, Területpolitikai és Urbanisztikai Iroda és a Területi Elemző, Értékelő és Monitoring Iroda

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Magyar Műszaki Értelmiség Napja A mérnökök szerepe a fenntartható fejlődés terén

Magyar Műszaki Értelmiség Napja A mérnökök szerepe a fenntartható fejlődés terén Magyar Műszaki Értelmiség Napja A mérnökök szerepe a fenntartható fejlődés terén Fenntartható fejlődés a területfejlesztésben Balsay István alelnök Fejér Megye Önkormányzata Fenntartható fejlődés (sustainable

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája II.

Az Európai Unió regionális politikája II. Az Európai Unió regionális politikája II. Alapelvek, támogatási formák Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Támogatandó térségek lehatárolása Célkitőzések NUTS rendszer A NUTS szintek

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.

Részletesebben

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A magyar településhálózat helyzete és távlatai

A magyar településhálózat helyzete és távlatai A magyar településhálózat helyzete és távlatai Tomay Kyra, PhD Nemzetközi, Területpolitikai és Urbanisztikai Iroda Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság VÁTI Nonprofit Kft. BME URBANISZTIKA, 2011.

Részletesebben

Az Ausztria-Magyarország határmenti együttműködés tapasztalatai

Az Ausztria-Magyarország határmenti együttműködés tapasztalatai 0 Az Ausztria-Magyarország határmenti együttműködés tapasztalatai 1 Programterület A program központi területe Ausztria Burgenland Bécs környéki területek déli része Bécs Magyarország Győr-Moson-Sopron

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Salamin Géza: Várospolitika, településhálózatfejlesztés. 2009. november. 3.

Salamin Géza: Várospolitika, településhálózatfejlesztés. 2009. november. 3. Salamin Géza: fejlesztés I. 2009. november. 3. Területfejlesztési politika előadás és gyakorlat (2009/10 I. félév) ELTE, geográfus szak Az oktatók a VÁTI Nonprofit Kft. Területi Tervezési és Értékelési

Részletesebben

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE FENNTARTHATÓ FEJL DÉS SZINERGIA KLÍMAVÁLTOZÁS KREATÍV VÁROS ÉLHET VÁROS EURÓPAI TUDÁSHÁLÓZAT GLOBALIZÁCIÓ INFORMATIKAI FORRADALOM GLOBÁLIS

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei A magyar elnökség és a régiók jövője OTKA KONFERENCIA BKF - Budapest, 2009. 05.21-22. Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök

DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök A Duna 2014-2020 - Új Transznacionális Együttműködési programban rejlő lehetőségek és kihívások BKIK - Budapest, 2014. október 16. DUNA 2014-2020 Új Transznacionális Együttműködési Program Közép-Európa

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Innovációk a vidék fejlesztésében

Innovációk a vidék fejlesztésében VIDÉK AKADÉMIA A VIDÉK JÖVŐJÉÉRT Mezőtúr 2012. október 16-18. Innovációk a vidék fejlesztésében Dr. G.Fekete Éva Mi a vidék? Az urbánus térségekhez viszonyítva: 1. Alacsonyabb koncentráció (népesség, vállalkozások,

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció bemutatása Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata.

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30.

Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30. Féléves sajtótájékoztató 2008 július 2008. július 30. Ingatlanpiaci befektetések Magyarországon Féléves sajtótájékoztató 2008. július 2008. július 30. A befektetési piac növekedése 2007-ben elért rekord

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16.

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország részvétele a határon átnyúló együttműködési programokban Magyarország 1995 és 2003 között a PHARE

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikájának reformjai. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Európai Unió kohéziós politikájának reformjai. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Európai Unió kohéziós politikájának reformjai Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A Bizottság kohéziós jelentései 1. Kohéziós jelentés 1996. (az Agenda 2000 előfutára) 2.

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés 60 éves az EKF Földrajz

Részletesebben

Az Európai Területi Együttműködési Programokkal kapcsolatos tapasztalatok,elért eredmények, A NEP IH magyar nemzeti hatósági feladatköre

Az Európai Területi Együttműködési Programokkal kapcsolatos tapasztalatok,elért eredmények, A NEP IH magyar nemzeti hatósági feladatköre Az Európai Területi Együttműködési Programokkal kapcsolatos tapasztalatok,elért eredmények, A NEP IH magyar nemzeti hatósági feladatköre 2010. október 6. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzetközi Együttműködési

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

versenyképess Vértes András 2007. május 10.

versenyképess Vértes András 2007. május 10. Magyarország g hosszú távú versenyképess pessége: kihívások és s lehetőségek Vértes András 2007. május 10. Az elmúlt 10-15 év egészében Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Az EU kohéziós politikája 2014 2020

Az EU kohéziós politikája 2014 2020 Az EU kohéziós politikája 2014 2020 Az Európai Bizottság javaslatai Kohéziós politika Áldorfai György PhD. hallgató SZIE GTK EGYRTDI - RGVI 1. Az EU kohéziós politikájának hatásai Kohéziós politika Az

Részletesebben