Nemzetközi területpolitika

Átírás

1 Salamin Géza: Területfejlesztés az EU szintjén Nemzetközi október. 13. Területfejlesztési politika előadás és gyakorlat (2009/10 I. félév) ELTE, geográfus szak Az oktatók a VÁTI Nonprofit Kft. Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóságának irodavezetői

2 ! Az előadás tartalma I. A területfejlesztés az EU-ban főbb dokumentumok II. Az ESPON III. Európai (és hazai) területi kihívások IV. Európai Területi Együttműködés programjai 2

3 I. TERÜLETFEJLESZT LETFEJLESZTÉS S AZ EU BAN! Főbb dokumentumok A területi tervezés területfejlesztés tagállami kompetencia Alulról jövő tagállami kezdeményezések A kohézió új eleme: Területi kohézió A területi tervezés szerepe egyre erősödik EU szinten is 3

4 ! Fő dokumentumok Európai Területi Fejlődés Perspektívái ESDP Európai Unió akkor 15 országa számára 1999 Potsdam nem kötelező előírásokat tartalmaz, irányelvei mégis meghatározó Területi Agenda (menetrend) TA Európa 25 majd 27 tagországa (2007) Miniszterek közös állásfoglalása Lipcsei Charta a fenntartható városokról (2007) 4

5 ! 5

6 ! ESDP 1999 Az ESDP értékrendjének alapja a fenntartható területi fejlődés Policentrikus területfejlesztés és új város-vidék viszonylatok Policentrikus, kiegyensúlyozott területfejlesztés az EU-ban Dinamikus, vonzó, versenyképes városok és urbanizált térségek Belső adottságaik szerint fejlődő, differenciált és produktív vidéki térségek Város-vidék közötti partnerkapcsolat Egyenlő hozzáférés az infrastruktúrához és a tudáshoz Policentrikus fejlesztés: a hozzáférhetőség javításának alapja Az infrastruktúra hatékony és fenntartható használata Az innováció és tudás terjesztése Bölcs gazdálkodás a természeti és kulturális örökséggel A természeti örökség védelme és fejlesztése A vízgazdálkodás a területfejlesztés nagy kihívása Kreatív gazdálkodás a kultúrtájjal - Kreatív gazdálkodás a kulturális örökséggel 6

7 ! Területi Agenda A területi sokféleségre épülő, erősebb európai versenyképesség célját szolgáló fejlesztéspolitika : Alapja: Az Európai Unió területi helyzete, perspektívái, feladatai TSP 2007 feltáró dokumentum 5 majd 27 tagország területe új európai területfejlesztési irányelvek az európai fejlődés motorjai: a nagyvárosi régiók, nagyvárosok és a többi város policentrikus hálózatának kialakítására vonatkozó területi politika kibontakoztatása a város vidék partnerkapcsolatokat és kielégítő színvonalú közszolgáltatást kell biztosítani versenyképes, innovatív tevékenységek nemzeti és transznacionális klaszterei a fő transzeurópai közlekedési, ICT és energia-hálózatok kiépítése az EU fő pólusai között technológiai és természeti kockázatok transzeurópai kezelése: a tengerpartok, tengeröblök folyómedrek, medencék hegyvidékek tóvidékek integrált fejlesztése a transzeurópai ökológiai rendszerek és kulturális értékek védelmét és kibontakoztatását is. 7

8 Európa városhálózata 8

9 Lipcsei Charta a fenntartható városokról városok, mint a területi fejlődés motorjai integrált városfejlesztési stratégia országos szintű városfejlesztési politika 9

10 II. Az ESPON Európai Területi Tervezési Megfigyelési HálózatH ESPON 2006 ESPON 2013 Célja Területi tudást teremteni 10

11 ! ESPON Az ESDP ajánlása: területi megfigyelő intézmény /hálózat Kísérleti projekt: SPSSP a hálózati működésről Interreg III C kutatási program: ország területi folyamatainak vizsgálata regionális statisztikai adatbázis felhasználásával Alkalmazott kutatás 11

12 ! ESPON European Spatial Planning Observation Network = Európai Területi Tervezési Megfigyelő Hálózat Céljai: Alátámasztott ismeretanyag létrehozása az európai területi folyamatokról és az európai politikák területi hatásairól Integrált területi elemzés, módszertani fejlesztés, területi forgatókönyvek kidolgozása Tudományosan megalapozott információ szolgáltatása az európai és a nemzeti fejlesztéspolitikák kidolgozása számára 12

13 Információs társadalmi készültség 13

14 Nemzetközi kutatócsoportok, 34 projekt 300 partner Monitoring Bizottság Kontakt Pontok Koordinációs Egység, székhelye: Luxemburg 14

15 ESPON 2006 PROGRAM Minden kutatás kiterjed az ESPON terület egészére Megközelítés globális/transznacionális országos regionális Területi folyamatok elemzése EU politikák hatása Integrált témák Előkészítő tanulmányok 15

16 ESPON 2006 Program Az EU politikák területi hatásának elemzése: Strukturális/ előcsatlakozási alapok hatása Agrárpolitika hatása Közlekedéspolitika hatása K+F politika hatása Integrált témák: Lisszaboni stratégia Európa globális kontextusban Területi forgatókönyvek 16

17 ESPON 2006 Program A folyamatelemzés témái: Városhálózat: policentrikus fejlődés Kis- és középvárosok Város vidék kapcsolatok EU bővülés hatásai Policentrikus Európa: Nagyvárosi térségek MEGA Policentrikus országok: Differenciált városhálózat 17

18 ESPON 2006 Program A folyamatelemzés témái: Elérhetőség: közlekedéshálózat Telekommunikáció Információs társadalom 18

19 ESPON 2006 Program A folyamatelemzés témái: Demográfia Kulturális örökség Természeti örökség Természeti, technológiai katasztrófák 19

20 ESPON 2006 Program A folyamatelemzés témái: ESDP politika érvényesítése Irányítási rendszer 20

21 ESPON 2006 eredmények: példa: Területi forgatókönyvek

22 Trend szcenárió Nagyvárosi polarizáció: európai magterület és más nagyvárosok Térségi és hálózati koncentráció Jelentős bevándorlás a nagyvárosok felé Periferikus vidéki területek leszakadása Hagyományos ipar térségeinek visszaesése Turizmus térségei előtérben Környezeti kockázatok 22

23 Kohézió szcenárió Nagyvárosi polarizálódás kisebb mértékű Periferikus vidéki térségek leszakadása kevésbé intenzív Turizmus térségeinek jelentősége az előzőhöz hasonló A térségi és hálózati koncentráció nagyobb térségre terjed ki A perifériákon fejlesztési területek 23

24 Versenyképesség szcenárió A nagyvárosi polarizáció erőteljes, az európai magterületen kívül csak kevés nagyváros érint A vidéki térségek gyors leszakadása, elöregedés Hagyományos ipari térségek gyors visszaesése Jelentős bevándorlás A turizmus térségeinek jelentősége megmarad A környezeti kockázatok gyakorisága és intenzitása fokozódik 24

25 ESPON 2006 eredmények példa: Európa a Világban

26 Európa a Világban Strukturális megközelítésben 26

27 Európa a Világban Funkcionális megközelítésben 27

28 Európa a Világban Szomszédsági viszonyok 28

29 III. Európai és s hazai területi kihívások 29

30 1.. Demográfiai kihívások Európában Termékenységi mutató (TRF) 2005 Vándorlási egyenleg (évenkénti átlag) 30

31 1.. Demográfiai kihívások Európában! Természetes fogyás (TRF tartósan a helyettesítő érték alatt) és a népességszám csökkenése, stagnálása Elöregedés és az eltartási teher növekedése Migráció egész Európa, részben a bevándorlás hatására az utóbbi években kisebb javulás Ny Eu: népessége nő, KK Eu továbbra is csökkenő népességű A jó gazdasági helyzetű városrégiók még mindig növekvő népességűek általában (kivétel KK Eu) míg a rurális, ritkán lakott térségek és a perifériák erősen csökkenő népességszámot mutatnak (természetes fogyás+ elvándorlás következtében) Európa egészét érintő átfogó folyamat, az aktív korú bevándorlók enyhíthetik, de ellensúlyozni nem fogják. A legöregebbek (75+) száma, aránya is folyamatosan nő, mely új kihívást jelent a szociális ellátórendszer számára Az Európán kívüli migráció alapvetően Dél Európát érinti, Európán belül egy DK ÉNy vándorlás figyelhető meg 31

32 1.. Demográfiai kihívások Népességszám-változás (évenkénti átlag) Európában 65+ évesek aránya (évenkénti átlag)! 32

33 2.. Társadalmi T, esélyegyenl lyegyenlőségi gi kihívások Európában Társadalmi polarizáció és szegregáció Az egyes országok gazdasági fejlettsége függvényében alakul az életszínvonal: a KK Eu iországok, és különösen Románia és Bulgária helyzete a legrosszabb. A K Eu iposzt szocialista országokban különösen fontos probléma a társadalmi polarizáció Szegénység, gyerekszegénység Nem csak a relatív, hanem abszolút szegénység is van Európában, különösen az újonnan csatlakozott tagállamokban. A gyerekek, és gyerekes családok szegénységi kockázata lényegesen magasabb Munkaerőpiaci egyenlőtlenségek Szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségei Hátrányos helyzetű kisebbségek helyzete A válság hatására több nyugati cég, befektető kivonult K Eu ból, ami növeli az ottani munkanélküliséget. Továbbra is jelentős a nemek közti esélykülönbség a munkaerőpiacon Lakhatáshoz, oktatáshoz, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében is jelentős területi különbségek jellemzik Európát. A legnagyobb hátrányos helyzetű európai kisebbség a cigányság, 7 9 M fő összesen, Bulgária, Románia, Macedónia, Szlovákia népességének 6 9% át jelenti, és az arány növekvő. Társadalmi helyzetük jellemzően kedvezőtlen. Diszkrimináció és rasszizmus A kisebbségekkel és bevándorlókkal szembeni diszkrimináció egy létező, elterjedt jelenség Európában, főként a romák és afrikai származásúak érzékelik hátrányos megkülönböztetésüket. 33

34 1-2.. Demográfia és s társadalmi t konfliktusok Magyarországon gon Kis területen is jelentős térségi különbségek Balatontól délre, Észak Magyarország, Tiszántúl, külső és belső perifériák Elvándorlás, elöregedés (Vas, Zala, Békés) növekvő arányú roma gyerekkorúak (Szabolcs) Romló munkanélküliség, képzetlen rétegek öröklődő inaktivitása Rosszabb életkilátások, egészségi állapot Bűnözés Környezetükből szigetként kiemelkedő régióközpontok 34

35 Térségtípusok a demográfiai folyamatok alapján, Jelmagyarázat term. szaporodás+ pozitív vándorlási egyenleg=népességnövekedés term. fogyás+ pozitív vándorlási egyenleg=népességnövekedés term. szaporodás+ negatív vándorlási egyenleg=népességcsökkenés term. fogyás+ pozitív vándorlási egyenleg=népességcsökkenés term. fogyás+ negatív vándorlási egyenleg=népességcsökkenés 35

36 Kiürülő városmagok és szuburbanizáci ció Szuburbanizáció 36

37 ..és urban sprawl! Ter ület használat Budapest térségében #S ESZTERGOM #S VÁC #S DOROG #S Göd Pilisvörösvár #S SZENTENDRE Budakalász Pomáz #S #S #S DUNAKESZI #S Fót #S #S Veresegyház #S GÖDÖLLŐ #S Budakeszi #S BICSKE #S #S BUDAPEST Biatorbágy BUDAÖRS #S #S Törökbálint #S SZÁZHALOMBATTA #S ÉRD SZIGETSZENTMIKLÓS #S #S Szigethalom #S Dunaharaszti #S #S Gyál Isaszeg #S #S Vecsés #S #S #S Üllő Pécel Maglód #S Gyömrő #S MONOR #S Pilis Jelmagyarázat #S 10 ezer főnél népesebb település aut ópálya aut óút főút Közút Mesterséges felszínek Mezőgazdasági t erület ek Erdők,természet közeli területek Vízenyős terület ek, vízfelszínek 37

38 Nagyközs zségben élni jó? j 38

39 Várható élettartam: MO: 73,8 év ÉMO: 68 és KMO: 71,3 év Bodrogközi fiú: 64,5 év Bp Agglomeráció: 73,1 év Képzetlenek a munkanélküliek között: Bp: 26% SzSzB: 68% Cserehát: 60% 39

40 Szegregáció romaintegráció Forrás: OTK,

41 3.. GAZDASÁGI GI TÉR T Európa! Egy főre eső GDP (PPS),

42 ! Területi egyenlőtlens tlenségek az EU ban (GDP/fő (PPS)) NUTS 1és 2 szinten magas, de 2000 óta CSÖKKENŐ különbségek Lassú nivellálódás irányába hatnak az elmaradott, de dinamikusan fejlődő keleti térségek (új tagországok) Differenciálódást okoznak az a tágabb vidéküknél gyorsabban fejlődő fővárosi és nagyvárosi agglomerációk Forrás: Szabó Pál

43 Növekvő országon belüli li területi egyenlőtlens tlenségek Ország (egységek száma, NUTS- 2006) Súly. relatív szórás (%) 1995 Súly. relatív szórás (%) 2005 Differencia (százalékpont) NUTS 2 szinten: fokozott divergencia az új tagállamokban Kiemelkedő divergencia: Románia, Csehország, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Bulgária Szlovákia (4) 41,9 52,1 10,2 MAGYARORSZÁG (7) 29,3 41,3 12,0 Csehország (8) 25,9 39,6 13,7 Románia (8) ***23,1 39,6 16,5 Nagy-Britannia (37) + 30,5 38,0 7,5 Belgium (11) 36,5 36,4-0,1 Bulgária (6) **21,4 30,0 8,6 Görögország (13) *21,9 28,5 6,6 Franciaország (26) 26,0 26,8 0,8 Lengyelország (16) 16,5 26,3 9,8 Olaszország (21) 27,1 26,1-1,0 Portugália (7) 24,5 25,9 1,4 Németország (39) 22,6 23,0 0,4 Ausztria (9) 23,8 21,2-2,6 Svédország (8) 14,1 20,4 6,3 Spanyolország (19) 20,9 20,0-0,9 Szlovénia (2) 16,5 19,0 2,5 Dánia (5) - 18,8 - Írország (2) 14,4 16,6 2,2 Finnország (5) 14,9 16,3 1,4 Területfejlesztési politika előadás és gyakorlat (2009/10 I. félév) Hollandia 7. alkalom. (12) Salamin G.: 12,3 Nemzetközi 14,3 2,0 *2000, **1996, ***1998, + két skót régió (ukm5, ukm6) nélkül 43

44 4.. Gazdasági tér t r Magyarországon gon Leszakadás felz felzárkózás EU átlaghoz képest változatlan egy főre jutó GDP (2003:63%, 2008:64%) Kiemelkedően fejlődő centrum térség (Bp, Kom Eszt, Fejér) Relatív alacsony dinamika: Nyugat Dtúl, Nógrád, Somogy Felzárkózó Borsod Abaúj Zemplén 44

45 Leszakadás felzárkózás Magyarországon Növekvő munkanélküliség, erősödő területi különbségek Csökkenés: Komárom Esztergom, Fejér Folytatódó leszakadás: Somogy, Hajdú Bihar Szabolcs Szatmár Bereg 45

46 Pénzügyi és gazdasági válság A GDP növekedés üteme az előző év azonos időszakához viszonyítva (%) né. n 4. nén 1.né. 2.né. EU27 0,7-1,6-4,7-4,8 Magyarország 0,3-2,2-5,6-7,4 Területi hatások? eltérő iparágak eltérő hatások autóipar Dunántúl monostrukturális, globális gazdaságnak kitett térségek munkanélküliség növekedése költségvetési teher/nyomás felzárkóztatás erőforrásainak korlátja Válság: kihívás és egyben lehetőség is a fenntartható fejlődés tekintetében: helyi regionális piacok, térségi értékláncok, tudatos fogyasztás 46

47 A válság gazdaságföldrajza GDP negyedév GDP növekedési ráta az előző év azonos időszakához képest, 2009 második negyedév Jelmagyarázat százalék

48 A válság gazdaságföldrajza munkanélküliség növekedése Munkanélküliségi ráta változása 2008 júliusa és 2009 júliusa között (%) Jelmagyarázat százalék

49 5.. Policentrikus fejlődés, város vidék k kapcsolatok Európa 49

50 50

51 6.. Policentrikus fejlődés: Magyarország Budapest központúság, regionális pólusok Budapesten mérséklődő ütemű népességcsökkenés, majd növekedés, folyamatosan és jelentősen növekedő agglomeráció ( : 9,2%) Főváros átlagot (több mint kétszeresen) meghaladó és átlagnál dinamikusabban növekvő fajlagos GDP Változatlanul jelentős tudáskoncentráció (K+F ráfordítás:62% Bp., hallgatók 42% a KM) Fejlett Székesfehérvár, Győr, felzárkózó Miskolc (BHÉ/fő) Debrecen, Pécs, Szeged: 51

52 Budapest központúság Népesség Budapest súlya és annak változása 2004 és 2007 között (%) Állandó népesség + 0,15 % GDP Bruttó hazai termék (GDP) + 2,04 % K+F Kutató-fejlesztő helyek K+F ráfordításai - 1,64 % Adatforrás: TeIR 52

53 A világ végén lyukak a városhálózatban 53

54 Tár sadalmi-gazdasági szempontból leszakadó települések Külso, belso perifériák Jelmagyarázat társadalmi-gazdasági szempontból elmaradot t (2006) és egyben önhibáján kívül hátrányos helyzetű tel epül és (2005) 54

55 7.. EURÓPAI ÉS S HAZAI KÖRNYEZETI K KIHÍVÁSOK! Fenntarthatatlan termelési és fogyasztási szerkezet, erőforrás használat (Ökológiai lábnyom meghaladja a biológiai kapacitást) Természeti erőforrások kimerülése: túlhalászat, biodiverzitás csökkenése (térszerkezet és területfelhasználás: nem marad természetes), talajerózió és szennyezés, vízkészletekre nehezedő nyomás (turizmus Dél Európában, öntözés, klímaváltozás, vízfogyasztás növekedése) Növekvő urbanizáció és koncentráció: nem fenntartható területhasználat, turizmus (tengerparti területek), vidéki területek elnéptelenedése (elöregedés, szolgáltatások hiánya), növekvő környezeti terhelés, légszennyezés (közlekedés) Energiaellátás: növekvő energiaigény (sikerek az ipari öko hatékonyságban, de nagy kihívások a háztartási és szolgáltatási szektorokban), energiaellátás biztonsága (pl. Magyarország), fosszilis energiaforrások kimerülése Megújuló energiaforrások alkalmazásának térnyerése (eltérő adottságú térségek) Szektorok, a környezeti kihívások hajtóerői: energetika, közlekedés, mezőgazdaság, turizmus, háztartások, ipar stb. 55

56 Klímaváltozás hatása a területi fejlődésre Európában! Hegyvidéki területeken gleccserek visszavonulása, csökkenő hómennyiség és téli turizmus, fajok kipusztulása Közép Európa: hirtelen árvizek, aszályok Tengerszint emelkedés tengerparti, alföldi térségek Dél Európa: hőmérsékletemelkedés és aszályok, vízkészletek csökkenése, mezőgazdasági hozamok csökkenése, erdőtüzek Városok: hőhullámok és növekvő egészségügyi kockázatok, kritikus infrastruktúra zavarai Magyarország ökológiailag egyik legsérülékenyebb ország Áttérés az alacsony széntartalmú gazdaságra 56

57 Klímaváltozás és vízkészletek Európa: rendelkezésre álló vízmennyiség leginkább Dél-Európában csökken (Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség, 2005) Magyarország: felszín alatti vízkészletek és fogyasztás kapcsolata jelenleg és éghajlatváltozással (2 C emelkedés esetén) (Forrás: Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia) Legveszélyeztetettebb: Dunától Keletre eső területek 57

58 Összesített kockázattérkép 15 természeti és technológiai kockázat alapján területek besorolása természeti kockázatok: földcsuszamlás, aszály, földrengés, extrém hőmérséklet, árvíz, erődtűz, földcsuszamlás, storm surge, cunami, vulkánkitörés, télis és trópusi vihar technológiai kockázatok: légi közlekedésből adódó kockázat, nagy balesetek kockázata, nukleáris erőmű, olaj kitermelésből, feldolgozásból, tárolásból és szállításból adódó kockázatok. 58

59 8.. KORMÁNYZ NYZÁS S Európai nézőpontbn pontból Kormányzástól a governance felé Integrált megközelítés (probléma, tér) Több szintű kormányzás Földrajzi sokszínűség - területi potenciálok kiaknázása Területiség számít területi szempontok horizontális érvényesítése Decentralizáció, tértudatosság Ágazatok területi, településhálózati koordinációja Város vidék kapcsolatok együttkezelése és együttműködés Fenntartható területi fejlődés: társadalom gazdaság környezet területi összehangolása 59

60 IV. Európai Területi Együttm ttműködés s

61 Célok Megnövekedett gazdasági, szociális és területi különbségek A kohézió erősítése céljából mérsékelni szükséges a különbségeket A szabályozásban tükröződnie kell ennek, meg kell teremteni a szükséges eszközöket Fő célok: konvergencia regionális versenyképesség és foglalkoztatás területi együttműködés 61

62 Új célterületek! Célterületek célterület: fejlődésben elmaradt térségek 2. célterület: a gazdasági szerkezetváltáson átmenő térségek 3. célterület: oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek Célterületek konvergencia célkitűzés a fejlődésben lemaradt tagállamok és régiók (új tagállamok, régi 1. célterület néhány térsége) egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GDP) alacsonyabb, mint a közösség átlag 75%-a ERFA, ESZA vagy Kohéziós Alap regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés Közösség konvergencia célkitűzés alá nem tartozó területei Unió gazdagabb térségei ERFA, ESZA európai területi együttműködés célkitűzés 62

63 ! Az INTERREG folytatása Az INTERREG 2007-től gyakorlatilag az Európai Unió új célterülete Határon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködések (regionális politika) támogatása Együttműködési formák határon átnyúló együttműködés: a Közösség NUTS III szintű szárazföldi vagy tengeri határok mentén fekvő régiói transznacionális együttműködés: a Bizottság a transznacionális térségek listáját programok szerint határozza meg a résztvevő országokkal egyeztetve interregionális együttműködés: a Közösség egész területe 63

64 Finanszírozás A célkitűzésben rendelkezésre álló forrás Határ menti: 73.86% Transznacionális: 20.95% Interregionális: 5.19% A programokra az Európai Regionális Fejlesztési Alap nyújt támogatást További határon átnyúló programok ERFA forrásból európai szomszédsági és partnerségi eszköz (ENPI) előcsatlakozási segítségnyújtási eszköz (IPA) 64

65 Határon átnyúló együttműködés Az egyes programok regionális fejlesztési jellegűek, de: a regionális fejlesztésnek kizárólag azon területeit ölelik fel, ahol a nemzeti határokon átlépő együttműködések a főáramú fejlesztésekhez képest hozzáadott értéket hordoznak, olyan közös problémákat céloznak megoldani, melyek gátolják a résztvevő országok kapcsolódó területei tekintetében az egymásra ható fejlesztések összehangolását, kölcsönös kihasználását 65

66 66

67 Határmenti programok - programmenedzsment MEMBER STATES EUROPEAN COMMISSION JOINT MONITORING COMMITTEE AUDIT AUTHORITY GROUP OF AUDITORS JOINT STEERING COMMITTEE CERTIFYING AUTHORITY MANAGING AUTHORITY Submission of certified expenditures to the EC JOINT TECHNICAL SECRETARIAT Control Bodies (Member State) Validates expenditure at partner level Info point Info Point Project level Project Partner Lead Partner Project Partner 67

68 ! IPA Instrument for Pre-Accession Assistance Előcsatlakozási támogatási eszköz Tagjelölt és potenciális tagjelölt országok számára 2. komponens keretében határ menti együttműködés lehetősége a szomszédos tagországgal IPA határon átnyúló programok Tagország: ERFA Tagjelölt ország: IPA IPA egységes szabályrendszert teremt, részletes végrehajtási szabályozás még nem ismert Várhatóan hasonló mechanizmusok, mint az Európai Területi Együttműködési Programok esetében 68

69 Keretösszegek (EUR, ERFA támogatás) HU-SK Európai Területi Együttműködés program HU-RO Európai Területi Együttműködés program SLO-HU Európai Területi Együttműködés program AT-HU Európai Területi Együttműködés program HU-SR IPA program HU-HR IPA program HU-RO-SK-UA ENPI program