Salamin Géza: Várospolitika, településhálózatfejlesztés november. 3.

Átírás

1 Salamin Géza: fejlesztés I november. 3. Területfejlesztési politika előadás és gyakorlat (2009/10 I. félév) ELTE, geográfus szak Az oktatók a VÁTI Nonprofit Kft. Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóságának irodavezetői

2 ! Az előadás tartalma I. Előrehaladási részbeszámoló - hallgatóktól II. Várospolitika alapelemei III. Településhálózat kihívásai és tervezése IV. Dokumentumelemzés V. EUKN 2

3 II. A magyar várospolitika! elemei Explicit várospolitika nincs Imlicit megjelenés: ÖTv ÉTv. OTK OTÉK Településhálózat-fejlesztési koncepció? 3

4 III. A magyar településh shálózat kihívásai és s tervezése! 4

5 Előzmények, tervezési folyamat A magyar településhálózat helyzete és távlatai: helyzetértékelő jelentés. Ogy. Határozat Koncepció ez alapján. Egyeztetések 2007 tele-2008 tavasza (Megyei Jogú Városok Szövetsége, Községek Kistelepülések és Kistérségek Országos Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Faluszövetség) 2009 január: Önkormányzati és településszövetségek, újabb kör. 2009: Szaktárcák. 2009: Háttér, előzmények Beérkezett vélemények szintetizáló áttekintése Háttérvizsgálatok folyamatos végzése: adatok, elemzések folyamatos aktualizálása (demográfia, térinfo rsz.) 5

6 Keretek A rendszerváltozással a hierarchia csökkent Települések versenye alakult ki A településhálózat alakulását döntően a piaci folyamatok határozzák meg Magyarország négy szomszédos országával együtt az Európai Unió tagja, a piaci folyamatok ezeken a határokon akadály nélkül működnek Globalizáció, IKT technológiák robbanásszerű fejlődése Helyi adottságok és regionális együttműködés felértékelődése 6

7 Keretek II. A gazdasági, szellemi erőforrások a városokba koncentrálódnak, ezt erősíti a támogatáspolitika is, de nincs (település/város)hálózati koordináció Város és térsége szerves egységet, egymástól külön nem választható, együtt kezelendő rendszert jelent Szuburbanizáció, nagyvárosi területi terjeszkedés Elnéptelelendő kistelepülések, szegregáció

8 Hazánk településhálózata

9 A településhálózat jellegzetes térségei Budapesti agglomeráció Regionális pólusok Mezővárosok-óriásfalvak Aprófalvak-kis-,középvárosok Tanyás térségek 9

10 A településhálózat hazai problématerületei - amire a dokumentum választ adhat - I. Sűrűsödési, átrendeződési konfliktus II. Csomópontok gyengesége III. Hiányok/lukak a hálózatban IV. Hálózati kapcsolatok / hálózati kohézió V. A hálózatmenedzsment (az irányítás gondjai) 10

11 I. Sűrűsödési és átrendeződési konfliktus: Szuburbanizáció városi területek kiterjedése Városmagok kiüresedése 11

12 A foglalkoztatás központjai 2001 Jelmagyarázat foglalkoztatott/nkm

13 Urbanizációs központok Jelmagyarázat autópálya autóút Mesterséges fel színek 100 fő/nkm feletti népsűrűség

14 Területhasználat Budapest térségében S ESZTERGOM S VÁC S DOROG S Göd Pilisvörösvár S SZENTENDRE S Budakalász Pomáz S S DUNAKESZI S S Fót S Veresegyház S GÖDÖLLŐ S Budakeszi S BICSKE S S BUDAPEST Biatorbágy S Törökbálint SZÁZHALOMBATTA BUDAÖRS S S ÉRD S SZIGETSZENTMIKLÓS S S Szigethalom S Dunaharaszti S S S Gyál Vecsés S S S Üllő S Pécel Maglód S Isaszeg Gyömrő S MONOR S Pilis Jelmagyarázat S 10 ezer főnél népesebb t elepülés autópálya autóút főút Közút Mesterséges fel színek Mezőgazdasági t erület 14ek Erdők,természetközeli területek Vízenyős területek, vízfelszínek

15 Szuburbanizáció 15

16 16

17 II. Csomópontok gyengesége Budapest nemzetközi szerepköre (európai hálózati csomópont) Regionális központok szintje gyenge/hiányzik (nagyhálózati csomópont) Megyeszékhelyek gyengülése Húzó iparvárosok instabilitása 17

18 Európa városhálózata Budapest nemzetközi szerepköre (európai hálózati csomópont) 18

19 Nemzetközi jelentőségű nagyvárosok vonzáskörzete 19 Forrás :ELTE - VÁti

20 Regionális pólusok és tengelyek Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek Kassa Bécs Pozsony Sopron Salgótarján Eger Miskolc Nyíregyháza Ungvár/ Kijev Győr Tatabánya Debrecen Szombathely Székesfehérvár Veszprém Budapest Szolnok Nagyvárad Zalaegerszeg Dunaújváros Kecskemét Békéscsaba Hódmezővásárhely Jelmagyarázat Nagykanizsa Kaposvár Szekszárd Nemzetközi tengely Regionális tengely Regionális központok szintje gyenge/hiányzik Zágráb Pécs Szabadka/ Belgrád Szeged Területfejlesztési politika előadás és gyakorlat (2009/10 Eszék I. félév) 9. alkalom. Salamin G.: Arad Forrás :Váti Szalkai G. Fejlesztési pólus Fejlesztési társközpont Fejlesztési 20 alközpontok

21 Húzó iparvárosok instabilitása 21

22 III. Hiányok/lukak a hálózatban Perifériák lefedetlen terek a városhálózatban: bennük gyenge, funkcióhiányos vidéki kisvárosok, és települések elnéptelenedése Szegregálódó kistelepülés rendszerek (vidéki gettók) 22

23

24 Társadalmi-gazdasági szempontból leszakadó települések Külso, belso perifériák Jelmagyarázat társadalmi-gazdasági szempontból elmaradot t (2006) és egyben önhibáján kívül hátrányos helyzetű település (2005)

25 25

26 IV. Hálózati kapcsolatok / hálózati kohézió: Kooperáció hiánya: településközi együttműködés gyenge, elaprózott rendszer közlekedési hálózatok elégtelensége: központok és környezetük kapcsolata (főleg tömegközlekedési hiány), nagytérségi elérhetőségi kapcsolatok (tranzverzális kapcsolatok) Város és vidéke egysége, funkciómegosztása Határon átnyúló kapcsolatok 26

27 A településhálózat jellemzői: hálózati potenciál 27

28 A hálózati potenciál és közlekedés kapcsolata 28

29 Forrás :Váti Szalkai G. 29

30 30

31

32 32

33 Területi integrálódás Európába (OTK 2005) Határon átnyúló kapcsolatok BERLIN, HAMBURG, KOPPENHÁGA Jelmagyarázat: MOSZKVA, KIJEV Növekedési tengely PÁRIZS, LONDON PRÁGA Budapest kisugárzó zónája BÉCS POZSONY Határon átnyúló vonzáskörzet és városkapcsolat BUDAPEST országos növekedési pólus MILÁNÓ LJUBLJANA regionális növekedési pólus ZÁGRÁB BELGRÁD BUKAREST Regionális központok SZARAJEVÓ Területfejlesztési politika előadás és gyakorlat (2009/10 I. félév) 9. alkalom. ATHÉN, Salamin G.: SZÓFIA 33

34 V. A hálózatmenedzsment (az irányítás gondjai) Településhálózati funkciók, szintek, szerepek, pozíciók definiálatlansága (pl. állami feladattelepítés) Településhálózati koordináció (országos, regionális, megyei?) Alulról jövő kezdeményezések gyengesége, decentralizáció hiánya Elaprózott önkormányzati rendszer(?) 34

35 Úton egy új koncepció felé Ez nem új Országos Területfejlesztési Koncepció (annál szűkebb a terrénuma, annak egyik része/metszete) Nem ad választ a rurális területek, a falvak, a tanyák stb. minden problémájára, nem helyettesíti a vidékfejlesztési politikát (Bár a városok fejlesztése az egyik leghatékonyabb vidékfejlesztés is (ESDP)) A városok és környékük új típusú integrálódását segíti elő, az együttműködés egy lehetséges területi metszetét adja, így legalább a falvak jelentős része számára esélyt ad egy gazdaságilag megalapozottabb fejlődésre 35

36 Átfogó célok 2020-ig Nemzetközileg versenyképes policentrikus városhálózat kialakulásának és működtetésének az elősegítése. Az elérhetőség és hozzáférés biztosítása, a közlekedési és az IKT-rendszerek kiemelt fejlesztése. Új típusú, kiegyensúlyozott város vidék viszony kialakítása. Közszolgáltatások hatékony és méltányos területi szerkezetben történő fejlesztése. A hálózati elemek együttműködésének erősítése. A települések értékekeivel való fenntartható gazdálkodás. 36

37 Policentrizmus EU új területpolitikai irányelve Előfeltevés: a policentrikus térstruktúra hatékonyabb, méltányosabb és fenntarthatóbb mint a monocentrikus Kiegyenlítettebb térstruktúra kialakítása, a szubszidiaritás elvét követő decentralizáció A dinamikus központokra támaszkodva be kell vonni a perifériákat a fejlődésbe Morfológiailag és funkcionálisan is értelmezendő, távlatilag a kettő összehozandó Gyakorlatban: A funkciók hatékony teljesítése a központokban Elérhetőség és a hozzáférés méltányos biztosítása (eügyintézés, a termék vagy a fogyasztó mozgatása) 37

38 Funkcionális városi térségek (FVT) FVT: a város, mint térszervező, munkaerőpiaci és szolgáltató központ és az általa integrált térség (lehet két, vagy több központ is) Város és vidéke, a vidék és a központja, lokalitás, városrégió Magyar előzmények és az európai ESPON kutatások újrafogalmazása Ez formai kereteket adhat az új város falu viszony megteremtéséhez Nagyságát alapvetően meghatározza az ingázás, a munkaerővonzás, a szolgáltatások vonzáskörzetei és az elérhetőség. Vertikális munkamegosztásban (hierarchiában) elfoglalt helyet meghatározza: Nagyságrend és a funkciók komplexitása Gazdasági erő/aktivitás (munkahely, GDP stb.) Üzleti, fogyasztási szolgáltató központ Településhálózati adottságok, földrajzi helyzet 38

39 Gazdasági mutatók: nettó árbevétel 39

40 Közszolgáltatások elérése: komplex központiság mutató 40

41 Munkaerőpiaci vonzáskörzetek és a kistérséghatárok 41

42 Munkaerőpiaci vonzáskörzetek és FVT határok 42

43 Típusok 1) Nemzetközi jelentőségű metropolisz térség 2) Nemzeti jelentőségű funkcionális nagyvárosi térségek 3) Regionális jelentőségű (esetenként több kistérségre kiterjedő funkciójú) funkcionális nagy- és középvárosi térségek 4) Térségi szerepkört betöltő funkcionális közép- és kisvárosi térségek ( fő lakosságszám alatti térségközpontok körzetei) Ezen belül speciális hazai településhálózati jellegzetességekre reflektáló alcsoportok: 4A) Mezővárosias-tanyás térségek 4B) Aprófalvas térségek 43

44 44

45 Nemzeti jelentőségű nagyvárosi kör zetek 45

46 Regionális jelentőségű nagy- és középvárosok térségei 46

47 47

48 Funkcionális Városi Térségek szintjei és típusai &V 'W &V &V &V &V &V &V &V Jelmagyarázat FVT-központok hierarchiája fő alatt &V fő felett 'W főváros FVT-tipológia metropolisz térség nemzeti jelentőségű központ és térsége regionális jelentőségű központ és térsége térségi jelentőségű központ és térsége aprófalvas térség mezővárosias településszerkezetű 48 térség

49 Eszközrendszer Tervezés: be kell illeszteni az FVT-ket a fejlesztési és rendezési tervezésbe (FVT-ket lefedő közös fejlesztési stratégia, program és szerkezeti terv) Finanszírozás: alapvetően a jelenlegi fejlesztési és működési forrásokat használja más formában Szintenkénti feladatmutatók meghatározása Az állami fejlesztési és működési kiadások ezekhez igazítása Az FVT-ken belüli közös feladatellátásnak és fejlesztéseknek prioritást kell kapniuk az EU-s fejlesztési források felhasználásánál is Megvalósítás érdekében bevezetendő: terv-, programés területrendezési szerződések 49

50 V. European Urban Knowledge Network - EUKN Európai Városi Tudáshálózat

51 EUKN - alulról építkező kezdeményezés Tagállamok közös kezdeményezése Jelenleg tizenhét partner állam Cél: városi ismeretek megosztásával hozzájárulni az európai városok fenntartható fejlődéséhez Hálózatos működés, kapcsot teremtve: Városok között Más hálózatok között 51

52 Elektronikus könyvtár Ötezer validált dokumentum Kutatás, policy, gyakorlati példák Hét témakör: közbiztonság, bűnmegelőzés, társadalmi befogadás, integráció közlekedés, infrastruktúra városi környezet gazdaság; tudás és foglalkoztatás lakásépítés, lakásügy készség- és kapacitásfejlesztés 52

53 Tapasztalatcsere Kapcsolatfelvétel Közvetlenül Nemzeti Fókuszpontokon keresztül Rendezvények 53

54 Személyes tapasztalatcsere tematikus műhelyviták gyalogos és kerékpáros közlekedés a városokban városi zöldterületek integrált városfejlesztés települési tervek érvényesítésének lehetőségei koordinálatlan városi szétterülés családbarát város regionális találkozók műhelybeszélgetések EUKN házhoz megy városlátogatások konferencia klímaváltozás hatása a városokra EUKN éves konferencia (Rotterdam 2008, Malmö 2009, Budapest 2010?) 54

55 További szolgáltatások Hírlevelek EUKN Research & Practice Review hírlevél EUKN Magyarország hírlevél Konzultációs szolgáltatások ha valamit nem talál Kérdések az EUKN témakörökhöz kapcsolódóan megválaszolása: Nemzeti Fókuszpont ) EUKN Titkárság EUKN Szakértői Csoport Segítségnyújtás kapcsolatfelvételben 55