KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az általános forgalmi adó bevallásához, önellenõrzéséhez és elmulasztott bevallásának pótlásához

Átírás

1 APEH 675 r. sz. Fogyasztói ár: 110 Ft KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az általános forgalmi adó bevallásához, önellenõrzéséhez és elmulasztott bevallásának pótlásához 0465/650/651/310/320 17

2 Kitöltési útmutató az általános forgalmi adó bevallásához, önellenõrzéséhez és elmulasztott bevallásának pótlásához Tisztelt Adózó! A év gyakorlatának megfelelõn ebben az évben is azonos nyomtatványt kell alkalmazni a be nem nyújtott áfa bevallás pótlására, valamint az áfa bevallások önellenõrzésére is (természetesen a pótlás, illetve az önellenõrzés tényének jelölésével). A bevallási nyomtatvány az áfa bevallására, pótlására, önellenõrzésére év január 1-jétõl kezdõdõen használható a év különbözõ adó-megállapítási idõszakaiban keletkezõ áfa bevallására, illetve a kitöltési útmutatóban szereplõ áfa bevallások pótlására és önellenõrzésére. A nyomtatvány várhatóan (errõl a késõbbiekben törvénymódosítás kapcsán történik rendelkezés) az Európai Unióhoz történõ csatlakozást megelõzõ hónapig terjedõ adó-megállapítási idõszak tekintetében használható utoljára (elõreláthatólag a április 30-ig terjedõ idõszakig). Tájékoztatjuk az adózókat, hogy az Európai Unióhoz történõ csatlakozás idõpontjától (várhatóan május 1-jétõl) az áfa törvény további jelentõs módosítására kerül sor. Ezen újra módosított áfa törvény alapján új áfa bevallási és önellenõrzési nyomtatványt szükséges bevezetni, amely tartalmában a törvény módosuló rendelkezéseinek megfelelõen némileg más lesz, mint a jelenlegi nyomtatvány. Ugyancsak ezen idõponttól újabb mellékleteket csatolunk az áfa bevalláshoz, amely az Art. rendelkezéseinek megfelelõen a közösségen belüli áruszállításokat és szolgáltatásnyújtásokat illetve igénybevételeket részletezi. Ezen új nyomtatványok a csatlakozás idõpontjától december 31-ig terjedõ idõszak különbözõ adó-megállapítási idõszakai tekintetében lesznek használatosak az áfa bevallására, illetve önellenõrzésére. Önellenõrzés esetén a 0465/650/651/310/320. sz nyomtatványhoz egy külön megvásárolható 0465/650/651/310/ sz. Önellenõrzési mellékletet is be kell nyújtani, amely az önellenõrzéshez szükséges egyéb adatokat, illetve a pótlékszámítást tartalmazza, és amelyen az önellenõrzési pótlék önellenõrzését lehet elvégezni. Az Önellenõrzési melléklet önállóan nem nyújtható be, csak a bevallási fõlap mellékleteként, azzal együtt. Alapbevallás benyújtása esetén, az egységesített bevallási nyomtatványon a bevallás fõlapjának fejrészében, a BEVALLÁSTÍPUS blokkban, a megfelelõ kódkockába tett x jellel kell jelölni, hogy az adózóra melyik bevallás benyújtási gyakoriság (havi, negyedéves, vagy éves) vonatkozik. Az adózó e jelöléssel jelzi, hogy melyik típusú bevallás benyújtására kötelezett. A bevallás típusát jelölõ mezõk közül csak egy tölthetõ ki, mégpedig az, amely típusú bevallás benyújtására az adóalany az adózás rendjérõl szóló törvény 1. sz. mellékletének I/B. rész 3. pontjában szereplõ rendelkezések szerint kötelezett. Ugyanezen blokkban, arab számmal fel kell tüntetni a bevallástípushoz tartozó tárgyidõszaki adó-megállapítási idõszakot is: pl február hónapra benyújtandó bevallásnál: Havi bevallás év 02. hónapra év második negyedévére benyújtandó bevallásnál: Negyedéves bevallás év 2. negyedévre. Éves bevallás benyújtása esetén: Éves bevallás év. A év Európai Unióhoz való csatlakozás idõpontjáig terjedõ idõszakáról benyújtandó éves bevallás benyújtása esetén az x jel utáni kódkockákba kerülõ évszám csak lehet, ez esetben a negyedév és hónap kódkockái üresen maradnak. (Önellenõrzés és pótló bevallás esetén természetesen az évszám ettõl eltérõ is lehet.) Amennyiben a nyomtatványt december 31-ig benyújtani elmulasztott évi bevallások, valamint január 31-ig benyújtani elmulasztott havi és negyedéves évi bevallások pótlására használja az adózó, akkor a bevallási fõlap fejrészében, a BEVALLÁSTÍPUS blokkban a bevallást kell bejelölni, valamint a pótolt bevallás típusát és annak adó-megállapítási idõszakát (év, vagy év és negyedév, vagy év és hónap) kell beírni, amely bevallást az adózó pótolni kívánja. Pl. a havi bevallás pótlása február hónapra: bevallástípus, év 02. hónapra. A évi éves bevallás pótlására december 31-ig az eredeti 0365/650/651/310/320. sz. nyomtatványt lehet használni jelzéssel. Amennyiben a évre vonatkozó 0465, 04650, típusú, benyújtani elmulasztott bevallásokat kívánja pótolni, úgy a bevallási fõlap fejrészében a BEVALLÁSTÍPUS blokk 1. sorában az eredeti vagy vagy bevallásszámot kell megjelölni (nem a ast!). Ha a nyomtatvány önellenõrzési bizonylatként funkcionál, akkor a bevallási fõlap fejrészében, a BEVALLÁSTÍPUS blokkban a önellenõrzési bevallást kell bejelölni és az önellenõrzéssel helyesbített bevallás típusát kell beírni. A bevallási fõlap (C) blokkjában azt az adó-megállapítási idõszakot kell szerepeltetni, amelyre vonatkozóan az önellenõrzést az adózó el kívánja végezni. Mind a bevallás pótlása, mind önellenõrzés esetén a bevallási fõlap fejrészében, a BEVALLÁSTÍPUS blokkban a megfelelõ kódkockákba arab számmal jelölni kell az önellenõrzéssel helyesbített, illetve pótolt bevallás típusát (pl negyedévére benyújtott pótló bevallás, vagy önellenõrzés esetén a beírandó bevallás típus: 99650). Önellenõrzési bevallásként benyújtott nyomtatvány esetén a bevalláshoz minden esetben csatolni kell a (külön megvásárolható) 0465/ 650/651/310/ sz. Önellenõrzési mellékletet! Önellenõrzés esetén a bevallási fõlap (C) blokkjában a megfelelõ kódkockába tett x jellel kell jelölni az önellenõrzési melléklet csatolásának tényét. A 0465/650/651/310/ sz melléklet nélkül az önellenõrzési bevallás érvénytelen! Alapbevallás (0465/650/651. sz. nyomtatvány) benyújtása esetén ez a nyomtatvány a január 1-jével kezdõdõen keletkezett általános forgalmi adó kötelezettség, illetõleg jogosultság bevallására (amelybe beleértendõ az elõzõ év utolsó idõszakáról benyújtott bevallásból hozott, adót csökkentõ tétel) szolgál. A bevallási kötelezettség attól függetlenül fennáll, hogy az elszámolandó adó fizetési kötelezettséget, vagy visszaigénylési jogosultságot mutat, vagy esetleg nulla, illetve a visszaigénylést kérheti-e az adóalany, vagy csak beszámítással élhet. Az az adóalany, aki az adóhatósághoz történt bejelentkezésekor kizárólag tárgyi adómentes termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást végzõként jelentkezett be, és adott adó-megállapítási idõszakban kizárólag tárgyi adómentesség alá tartozó értékesítést végez, valamint az ún. szolgáltatás import után sem kötelezett adó fizetésére, mentesül az adott adó-megállapítási idõszakra vonatkozóan az adóbevallási és -elszámolási kötelezettség alól. A bevallás garnitúrához tartozik még egy külön beszerezhetõ, a termékimportot terhelõ levonható adó részletezésére szolgáló 0465/650/ 651/310/ számú nyomtatvány is, melyet kizárólag azok az adóalanyok kötelesek kitölteni és benyújtani, akik (amelyek) termékimport után rájuk kivetett és általuk megfizetett általános forgalmi adót kívánnak az adott bevallási idõszakban (akár havi, akár negyedéves, akár éves áfa bevallásra kötelezettek) levonható adóként szerepeltetni. A 0465/650/651/310/ lapot akkor is be kell nyújtani, ha a vámhatóság a korábban kivetett adót módosítja, vagy kérelemre visszafizeti, és emiatt a korábban levont import áfa /650/651/310/320

3 összegét az önadózás keretében is korrigálni kell. Az import áfa-val nem érintett, illetve annak levonására nem jogosult adóalanyoknak ilyen adat hiányában a 0465/650/651/310/ lapot nem kell megvásárolni és nem kell benyújtani. A 0465/650/651/310/ lap önállóan nem nyújtható be, csak a 0465/650/651/310/320. sz. bevallás részeként, azzal együtt. A HIVATAL (A) blokk az adóhatóság részére van fenntartva, kérjük, hogy abba az adózó ne jegyezzen be adatot! Általános tájékoztató a nyomtatvány alapbevallásként (0465/650/651.) történõ kitöltéséhez A 0465/650/651. számú bevallást az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalanynak az adózás rendjérõl szóló évi XCII. törvényben (a továbbiakban Art.) meghatározott, az áfa bevallására vonatkozó kötelezettségének megfelelõ gyakoriság szerint kell benyújtania 1 példányban az illetékes elsõfokú állami adóhatósághoz, havi bevallásra kötelezettek esetében a tárgyhónapot követõ hó 20-ig, negyedéves bevallásra kötelezettek esetében a tárgynegyedévet követõ hó 20-ig, éves bevallásra kötelezettek esetében a tárgyévet követõen, február 15-ig. Havi és negyedéves bevallásra kötelezettek esetében az év utolsó adó-megállapítási idõszakának általános forgalmi adójáról is ezen a nyomtatványon kell bevallást tenni a tárgyévet követõen január 20-áig. Annak az éves bevallásra kötelezett adózónak, akinek az elszámolandó adója a gyakoribb elszámolásra való áttérés 250 ezer forintos (negyedéves bevallásra való áttérés), vagy pozitív 1 millió forintos (havi bevallásra való áttérés) küszöbértékét az utolsó negyedévében haladta meg és így a teljes idõszakról ( ) kell elszámolnia, annak az éves bevallását a tárgyévet követõ év január 20-ig kell benyújtania, a küszöbérték elérésének a (C) blokkban történõ megjelölésével. AZONOSÍTÁS (B), valamint a (C) blokk kitöltése Ebben blokkban kell szerepeltetni az adóalany azonosításához szükséges adatokat: név, adószám, levelezési cím, valamint önellenõrzés és pótlás esetén a jogelõd adószáma, ha az adóalany a szervezeti változást megelõzõ idõszakot önellenõriz vagy pótol. Amennyiben szervezeti változással (átalakulás, szétválás, kiválás, összeolvadás) érintett adóalany, a jogelõd gazdasági tevékenységének idõszakára vonatkozóan nyújt be önellenõrzési bevallást, vagy bevallást pótol, akkor a bevallási fõlap AZONOSÍTÁS (B) blokkjában a jogelõd adószáma rovatot is ki kell töltenie. Ha az ilyen szervezeti változással érintett adózó nem a jogelõd idõszakára vonatkozóan nyújt be önellenõrzést, vagy pótol bevallást, hanem már az átalakulás utáni, saját gazdasági tevékenységének idõszakára, akkor a jogelõd adószáma rovatot nem szabad kitölteni! Természetes személy adóalany esetén, amennyiben vállalkozói tevékenységének megszüntetését és az adószám érvényességének megszûnését követõen bevallás benyújtása válik szükségessé, akkor az AZONOSÍTÁS (B) blokkban a magánszemély adóazonosító jele rovatot is ki kell tölteni! Más esetben az adóazonosító szám rovat üresen marad. Az alanyi adómentességet, vagy az szja-törvény szerinti tételes átalányadózást választott adóalanynak az áfa- törvény 7. -a, illetve 9. -a szerinti értékesítésérõl (pl. a megszûnéskor meglévõ eszközei, vagy a gazdasági tevékenysége körébõl kivont termékek, vagy ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatás stb. után) esetlegesen keletkezõ általános forgalmi adó kötelezettségének bevallása esetén a kitöltéskor a sz. nyomtatványt kell megjelölni. Annak az adóalanynak, aki kizárólag tárgyi adómentes termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást végez, ugyanakkor eszközértékesítés vagy külfölditõl igénybevett szolgáltatás ( szolgáltatásimport ) után adókötelezettsége keletkezik, azon adó-megállapítási idõszakról, melyben ilyen címen adókötelezettsége keletkezett a 0465/650/651/310/320. számú nyomtatványt kell benyújtania, és azon a havi, negyedéves vagy az éves bevallás-gyakoriságnak megfelelõ jelölést megtenni, attól függõen, hogy az általános szabályok szerint egyébként havi, negyedéves vagy éves bevallás benyújtására lenne-e kötelezett. Amennyiben az 1-es áfa kód mellett keletkezett adókötelezettség miatt töltik ki ezt a bevallást, úgy azt is jelölni kell a bevallási fõlap (C) blokkjában erre rendszeresített helyen. A bevallási fõlapon a (C) blokkban a felszámolás vagy végelszámolás miatt beadott bevallás fajtája kódkockát csak a felszámolással, vagy végelszámolással érintett adózóknak kell kitölteni! Ha az adózó a felszámolási eljárás vagy a végelszámolás megkezdésére vonatkozó adóbevallást nyújt be, a kódkockába 1 -et, ha a felszámolási eljárás, végelszámolás alatti idõszakra vonatkozó adóbevallást nyújt be, a kódkockába 2 -t, ha pedig a felszámolási eljárás, befejezésére vonatkozó, vagy a végelszámolási zárómérleg elkészítését követõen esedékes adóbevallást nyújt be, a kódkockába 3 -at kell írnia. Ha a felszámolási eljárás, vagy a végelszámolás bevallási idõszakon belül (hó, negyedév, év) kezdõdik, akkor arra az idõszakra két adóbevallást kell az adózónak beadnia, az egyiket 1 -es, a másikat 2 -es kóddal. Felszámolási eljárás esetén 2-es kóddal a felszámoló nyújtja be a bevallást a felszámolást elrendelõ bírósági végzés jogerõre emelkedésének napjával kezdõdõen. Ezt megelõzõen a cég felszámolási eljárás megindítása elõtti ügyvezetõjének kell 1-es kóddal bevallást benyújtania a bevallással le nem fedett adó-megállapítási idõszak elsõ napjával kezdõdõen, a felszámolásról szóló bírósági végzés jogerõre emelkedésének napját megelõzõ nappal bezárólag. A 3-as kóddal a bevallást a felszámolási zárómérleg idõpontjával lezárt utolsó idõszakról kell benyújtani. Végelszámolási eljárás esetén az eljárás megegyezik a felszámolás esetén írottakkal, azzal az eltéréssel, hogy 2-es kóddal a bevallást a végelszámoló, a gazdálkodó szervezet által elfogadott, jogutód nélküli megszûnést kimondó határozatában rögzített idõponttól kezdõdõen nyújthatja be. Amennyiben az áfa-bevallást megszûnéshez kapcsolódóan nyújtják be, akkor a Megszûnés miatt benyújtott bevallás típusa kódkockában a megszûnés típusát meg kell jelölni. A bevallás fõlapján a (C) blokk megfelelõ kódkockájába felszámolás esetén F betût, végelszámolásnál V betût kell szerepeltetni. Itt kell megjelölni a felszámoláson és végelszámoláson kívüli egyéb megszûnési eseteket is: egyéni vállalkozó megszûnésekor E betûjelet, átalakuló vállalkozásnál A betût, egyéb jogutód nélküli megszûnés esetén (pl. egyszerûsített végelszámolásnál) M betûjelet kell a kódkockában feltüntetni. Közhatalmat gyakorló szervek áfa alanyiságának megszûnése miatt benyújtott bevallás esetén K betût kell a kódkockában szerepeltetni. A bevallási fõlap (C) blokkjának utolsó két sorában az önellenõrzésre vonatkozó kódkockákban alapbevallás benyújtása, illetve bevallás pótlása esetén jelölés nem szerepeltethetõ. Ezen kódkockák kitöltésére vonatkozó útmutatás az önellenõrzési melléklet kitöltési útmutatójában található. 0465/650/651/310/320 3

4 Bevallás gyakoriság megállapítása A bevallás kitöltése során elszámolandó adó alatt a tárgyidõszakban keletkezett fizetendõ adó és a levonható, elõzetesen felszámított adó különbözetét jelenti. Természetesen a tárgyidõszakban keletkezett fizetendõ adó fogalma alatt az elõzõ idõszakról áthozott (göngyölített) adóval korrigált értéket kell érteni. Havonta kell a bevallást benyújtania annak az áfa fizetésére kötelezett adóalanynak, akinek a tárgyévet megelõzõ évben az elszámolandó általános forgalmi adójának év elejétõl elõjel helyesen éves szinten, összesített, vagy annak idõarányosan éves szintre átszámított összege pozitív elõjelû és az 1 millió forintot elérte. A havi bevallásra való kötelezettség értékhatárát el nem érõ áfa fizetésére kötelezett adóalanynak negyedévente kell a negyedéves áfa bevallását benyújtania, kivéve, ha éves áfa bevallásra kötelezett. Éves bevallást kell benyújtania annak az adóalanynak, akinek a tárgyévet megelõzõ évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített vagy annak idõarányosan éves szintre átszámított összege elõjelétõl függetlenül nem haladta meg a 250 ezer forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal. Az általános forgalmi adó fizetésére és negyedéves áfa bevallás benyújtására kötelezett adóalany havi bevallásra köteles áttérni, ha az elszámolandó általános forgalmi adója év elejétõl elõjel helyesen éves szinten összesítve pozitív elõjelû, és az 1 millió forintot elérte. Az elsõ havi bevallást arról a tárgynegyedévet követõ hónapról kell benyújtani, amelyet megelõzõ, bevallással lezárt negyedévben az adózó az értékhatárt elérte. Az éves bevallás benyújtására kötelezett adóalanynak év közben negyedéves bevallásra áttérési kötelezettsége akkor keletkezik, ha a tárgyévben az év elejétõl elõjel helyesen összesített fizetendõ és levonható elõzetesen felszámított adójának különbözete elõjelétõl függetlenül elérte a 250 ezer forintos értékhatárt (ezen az összegzés eredményeképpen a 250 ezer forintos negatív elszámolandó adótól a pozitív 250 ezer forintos elszámolandó adó közötti intervallumot kell érteni). Éves bevallásról negyedéves bevallásra való áttérési kötelezettsége van annak az adóalanynak is, akinek a részére az adóév közben az adóhatóság közösségi adószámot állapított meg. A tárgyévi elsõ bevallását a tárgyév elsõ napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedõ idõszakról kell benyújtania a negyedéves bevallás benyújtására elõírt idõpontig amelyben az értékhatárt elérte, illetve, amelyben az adóhatóság közösségi adószámot állapított meg számára. Az ezen bevallást követõ negyedévtõl az adózó negyedéves bevallás benyújtására válik kötelezetté, egészen addig, míg a havi bevallásra való kötelezettség értékhatárát el nem éri. Éves bevallásról havi bevallásra akkor köteles az adóalany áttérni, ha a tárgyévben az év elejétõl elõjel helyesen összesített fizetendõ és levonható elõzetesen felszámított adójának különbözete pozitív elõjelû és az 1 millió forintot elérte. A tárgyévi elsõ bevallást a tárgyév elsõ napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedõ idõszakról kell benyújtani, amelyben az elõzõekben meghatározott különbözet a pozitív 1 millió forintos értékhatárt elérte. Az ezen negyedévet követõ hónaptól az adózó havi bevallás benyújtására kötelezett. Az éves bevallás benyújtására kötelezett adóalanynak valamely áttérési értékhatár elérésekor a számú bevallást kell benyújtania január 1-jétõl, annak a negyedévnek az utolsó napjáig terjedõ idõszakról, amikor az értékhatárt elérte (illetve részére közösségi adószámot állapított meg az adóhatóság). A küszöbérték túllépés, illetve a közösségi adószám megállapításának tényét a bevallási fõlap (C) blokkjában az erre a célra rendszeresített kódkockában jelölnie kell. Az így megjelölt sz. bevallást a lezárt negyedévet követõ hó 20-ig kell az adóhatósághoz benyújtani. A tevékenységüket tárgyévben kezdõ, általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalanyok negyedéves bevallásra kötelezettek, ennek megfelelõen a sz. negyedéves bevallási nyomtatványt kell bejelölniük és benyújtaniuk mindaddig, amíg elszámolandó adójuk a tárgyév során a havi bevallásra való kötelezettség összeghatárát nem éri el. Tevékenységét tárgyévben kezdõ, alanyi adómentességet választott azon adózónak, aki az alanyi adómentesség értékhatárát tárgyév közben éri el, ezen ténynek az esemény bekövetkezését követõ 15 napon belül adatmódosító lapon történõ bejelentése mellett, a tárgynegyedévet követõ hónap 20-ig kell az alanyi adómentesség megszûnése idõpontját követõ idõszak tevékenységérõl a sz. negyedéves bevallást benyújtania. Ha az év további részében a tárgyév elejétõl (illetve ha az késõbbi, akkor a tevékenység kezdetétõl) összesített elszámolandó adója pozitív és az 1 millió forintot eléri, havi gyakoriságra kell áttérnie. Tevékenységét nem tárgyévben kezdõ, alanyi adómentességet választott azon adózónak, aki az alanyi adómentesség értékhatárát év közben eléri, ezen ténynek az esemény bekövetkezését követõ 15 napon belül, adatmódosító lapon történõ bejelentése mellett, az alanyi adómentesség megszûnése idõpontját követõ idõszak tevékenységérõl a bevallás gyakoriság megállapítására vonatkozó Art. rendelkezések alapján megállapított bevallás gyakoriság szerint kell áfa bevallást benyújtani. Tárgyévben szervezeti változással létrejött adózók az Art. bevallás gyakoriságra vonatkozó fõszabálya alapján negyedéves bevallásbenyújtására kötelezettek, kivéve, ha a jogelõd(ök) az adóhatóságtól gyakoribb adóelszámolásra szóló engedéllyel rendelkezett (rendelkeztek), és a szervezeti változással létrejött adózó nyilatkozott a szervezeti változás idõpontjában, hogy ezen gyakoribb elszámolás lehetõségére továbbra is igényt tart. A havi, illetve negyedéves áfa-bevallásra kötelezett, illetve arra engedéllyel rendelkezõ adóalany, valamint az éves bevallásra kötelezett adóalany egy adó-megállapítási idõszakra vonatkozóan csak egyszer nyújthat be bevallást. Az adóhatóság a hozzá elsõként beérkezett bevallást veszi figyelembe, minden újabb, azonos idõszakra vonatkozó bevallást önellenõrzésnek tekint, és az adózóval egyeztetést kezdeményez. Kivétel ez alól a felszámolással, végelszámolással érintett adóalany, ha felszámolás esetén a felszámolást elrendelõ jogerõs bírósági végzés napja, illetve végelszámolás esetén, ha a jogutód nélküli megszûnést kimondó határozatban megállapított idõpont adó-megállapítási idõszak közben következik be. Ez utóbbi kivétel vonatkozik az elõtársaságra, ha a cégbírósági bejegyzés napja, illetve soronkívüli bevallási kötelezettség esetén, ha a soronkívüli bevallási kötelezettséget kiváltó esemény adó-megállapítási idõszak közbeni idõpontra esik. Kivétel továbbá az az adóalany is, aki a 15 naponkénti gyakorított elszámolásra az adóhatóságtól engedélyt kapott. Ezeknek az adóalanyoknak a gyakorított elszámolás mindkét esedékességi idõpontjában a havi bevallási nyomtatványtípus (0465.) benyújtásával van lehetõségük az adó elszámolására. A hónap napja közötti adó-megállapítási idõszak esetén a bevallás benyújtásának esedékessége a tárgyhót követõ hó 5. napja, (31.) napja közötti idõszak esetén pedig a tárgyhót követõ hó 20. napja. A tárgyidõszakot követõ hó 5-én esedékes elszámolás tényét a bevallási fõlapon a (C) blokkjában erre rendszeresített helyen jelölni kell. Ez a kódkocka önellenõrzés vagy bevallás pótlása esetén értelemszerûen jelölést nem tartalmazhat. Az adóalanynak az általános szabályok szerinti bevallási kötelezettségtõl eltérõ gyakoriságú elszámolásra évente újra engedélyt kell kérnie! A gyakorított elszámolás engedélyezésének lehetõségérõl az Art. 2. sz. melléklete I./2/b. pontja rendelkezik. Annak az adóalanynak, aki gyakorítási kérelmének engedélyezése folytán negyedéves bevallásra kötelezettnek minõsül, a sz. nyomtatványt kell a bevallási fõlapon bejelölnie. Ezen adózók a negyedéves bevallásra vonatkozó szabályoknak megfelelõen, az ilyen adózókkal azonosan kötelezettek, illetve jogosultak /650/651/310/320

5 Soron kívüli bevallási kötelezettségek Az Art. 1. sz. melléklet I/B. rész 3. pontja alapján éves bevallásról negyedéves bevallásra kell áttérnie annak az adóalanynak, akinek részére az adóév közben az adóhatóság közösségi adószámot állapított meg. A tárgyévi elsõ bevallást a tárgyév elsõ napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedõ idõszakról kell a negyedéves bevallás benyújtására elõírt idõpontig benyújtani, amelyben az adóhatóság a közösségi adószámot megállapította. Azon adóalanyoknak, akik megszûnéssel, vagy átalakulással kapcsolatosan nyújtják be bevallásukat, a bevallási idõszak záró dátumát az Art. 33. (3)-(6) bekezdéseiben meghatározottak szerint kell feltüntetni, és a bevallást az ott meghatározottak szerint kell teljesíteni. Azon felszámolással, végelszámolással érintett adóalanyoknak, akiknél a felszámolásról szóló bírósági végzés jogerõre emelkedésének napja (illetve végelszámolás esetén a jogutód nélküli megszûnést kimondó határozatban megállapított idõpont) nem esik egybe az adó-megállapítási idõszak elsõ napjával, két adóbevallást kell benyújtaniuk, egyiket 1 a másikat 2 kóddal, a kitöltési útmutatóban a (C) blokkhoz fûzött magyarázat szerint. Az Art. 33. (3)-(5) bekezdése alapján az elõtársaságnak az adókötelezettség keletkezésétõl a cégjegyzékbe történõ bejegyzés (illetve az esetleges elutasításról szóló végzés jogerõre emelkedésének) napjáig terjedõ idõszak bevallással le nem fedett részérõl, a cégbejegyzésrõl szóló végzés (vagy a kérelem elutasításáról, illetve az eljárás megszüntetésérõl szóló végzés) jogerõre emelkedésétõl számított 30 napon belül záró áfa bevallást kell benyújtania, az áfa bevallására vonatkozó általános szabályok szerint, az adott adómegállapítási idõszakban az adózóra vonatkozó bevallás-gyakoriságnak megfelelõen. Az Art. 33. (3) bekezdés a) pontja alapján, azon adózóknak, akik a mérlegben megadott adatoknál forintról devizára, devizáról más devizára, illetve devizáról forintra térnek át, az áttérés napjával, mint fordulónappal, az attól számított 30 napon belül áfa adónemben is bevallást kell tenniük. Amennyiben az áttérés napja adó-megállapítási idõszakon belül következik be, akkor azon idõszakról két törtidõszaki bevallást kell benyújtania (pl. ha az áttérés idõpontja június 16. akkor havi bevallásra kötelezett esetén június 1 16-ig, és június ig is egy-egy áfa-bevallást kell benyújtania jelöléssel). Elõtársasági idõszak lezárása, devizanem váltás, beolvadás, kiválás könyvvezetési mód váltása miatt, illetve az Art. 33. (3) bekezdése alapján egyéb sajátos beszámoló készítési kötelezettség miatt történõ, soron kívüli bevallási kötelezettség teljesítését, és annak okát a bevallási fõlap (C) blokkjában a megfelelõ helyen lévõ kódkockában arab számmal jelölni kell: elõtársasági idõszak lezárása (1), devizanem váltása (2), beolvadás (3), kiválás (4), könyvvezetési mód váltása (5), egyéb (6). Sajátos beszámoló készítési (így bevallás benyújtási) kötelezettsége van beolvadás esetén az átvevõ (befogadó) cégnek, kiválás esetén a változatlan társasági formában továbbmûködõ cégnek (akibõl kiváltak), valamint a könyvvezetési módot váltó adózónak, az eseményt kiváltó dátumot követõ 30 napon belül. Egyéb kitöltési információk A bevallási fõlap (C) blokkjában, az adóbevallási idõszakra vonatkozó helyen az áfa-törvényben elõírtak szerint kell az adatokat feltüntetni. Az évszámot arab számmal kell szerepeltetni, a hónapnál pedig azt a tárgyhónapot kell arab számmal jelölni, amelyre az adóbevallás vonatkozik. (Pl. a január havi elszámolást tartalmazó, februárban benyújtandó bevallásban a idõszakot, az elsõ negyedéves elszámolást tartalmazó, áprilisban benyújtandó bevallásban a idõszakot, a évre vonatkozóan benyújtandó bevallásban pedig a idõszakot, illetve az EU csatlakozás idõpontját megelõzõ idõpontot kell feltüntetni.) A tevékenység megkezdésétõl, illetve az Art. 33. (3) (6) bekezdéseiben szabályozott idõpontoktól függõen az adó-megállapítási idõszakok kezdõ és záró dátuma változhat, de minden esetben az adott teljes havi, negyedéves vagy éves idõszakon belül (pl. felszámolási eljárás megindítása esetén negyedéves bevallónál közötti a bevallási idõszak, ha a jogerõs bírósági végzés napja ). Önellenõrzés esetén az idõszakra vonatkozó helyen az önellenõrzéssel érintett adó-megállapítási idõszakot, bevallás pótlása esetén pedig a pótlással érintett idõszakot kell szerepeltetni, a bevallási fõlap fejrészében közölt adatokkal összhangban. Az elszámolási számlára vonatkozó adatokat (pénzintézet neve, adózó pénzforgalmi bankszámla száma) minden esetben ki kell tölteni, ha az adózó kiutalást kér. A pénzforgalmi bankszámla számát balról kezdve kell beírni. Ügyelni kell a bevallási fõlap AZONOSÍTÁS (B), valamint (C) és (D) jelû területeinek és a 0465/650/651/310/ sz. NYILATKOZAT lap pontos kitöltésére, mivel ezek elõsegítik a bevallás mielõbbi feldolgozását, és a visszajáró összeg kiutalását, illetve rendezését is. Visszaigénylési jogosultság és rendelkezés a visszaigényelhetõ adóról Amennyiben a tárgyidõszakban visszaigénylési jogosultság keletkezett, a bevallás benyújtása mellett a visszaigényelhetõ összeg sorsáról is minden alkalommal rendelkezni kell a nyomtatvány bevallási fõlapján ennek feltüntetésére szolgáló (D) blokkban. Ugyancsak itt kell jelölni azt is, hogy milyen jogcímen nyílt meg a visszaigénylési jogosultság. A bejelölhetõ visszaigénylési jogosultságok ismertetése a 0465/650/651/310/ lap 45. sorának magyarázatánál található. A visszaigénylési jogcímeknek a bevallási fõlap (D) blokkjában történõ felsorolásánál figyelemmel voltunk arra, hogy a bevallási nyomtatvány önellenõrzési bevallásként történõ benyújtása esetén is kitölthetõ legyen a megfelelõ jogcím (az elévülési idõn belüli valamennyi jogcím felsorolásra került). Annak az adóalanynak, akinek a tárgyidõszakban az elszámolandó adója negatív elõjelû, de visszaigénylésre az áfa-törvény rendelkezései szerint még nem jogosult, visszaigénylést bejelölni nem lehet. Ha a visszaigényelhetõ összegnek vagy részösszegének a kiutalását kéri, akkor a nyomtatvány NYILATKOZAT részét is ki kell tölteni. Ha az adóalany a visszaigénylésre jogosult lenne, de a visszaigényelhetõ adó összegének kiutalását nem kéri, mert az általános forgalmi adó számlán kívánja tartani és késõbbi kötelezettségébe betudni, ezt a szándékát a (D) blokkban az erre rendszeresített kódkockában x-szel kell jelölnie. Ebben az esetben nem kell kitölteni a NYILATKOZAT részt, ugyanis ekkor nincs mód az esetleges köztartozások kiegyenlítésére, hiszen kiutalás kérése nem történt. Azoknak az adóalanyoknak, akik a visszaigényelhetõ adó összegét, azaz a 0465/650/651/310/ d oszlop 45. sorának teljes összegét kérik visszautalni, e nyomtatvány egyúttal visszaigénylési kérelemként is funkcionál. Ebben az esetben a visszaigényelhetõ adót érintõ kiutalási igényt a bevallási fõlap (D) blokkjában, az erre a célra rendszeresített kódkockába be kell jelölni. A belföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, valamint az ÁFA fizetésére kötelezett magánszemély (ide értve az egyéni vállalkozót is) fizetendõ adóját csak belföldi bankszámláról teljesítheti és a visszaigényelt adó összegét is csak kizárólag az általa, az adóhatósághoz bejelentett belföldi bankszámlára kérheti kiutalni [Art. 38. (2) bek]. Ha a bevalláson feltüntetett számlaszámot az adózó nem jelentette be, akkor az adóhatóság az Art. 34. (6) bekezdése alapján hiánypótlásra szólítja fel, 0465/650/651/310/320 5

6 és a pótlás megtörténtéig a visszaigényelt összeget nem utalja ki részére. Ebben az esetben az adóhatóság részére a kiutalásra nyitva álló határidõ legkorábban a javítás napjától kezdõdik meg. A bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt az adózó az Art (1) bekezdés c.) pontja alapján mulasztási bírsággal sújtható. Fontos, hogy abban az esetben, ha az egyébként visszaigényelhetõ adó kiutalását nem kéri, de azt részben vagy egészben át kívánja vezettetni más, az adóhatóságnál fennálló kötelezettsége csökkentésére, akkor az errõl szóló számú Átvezetési és kiutalási kérelem nyomtatványt a visszaigénylést tartalmazó 0465/650/651/310/320. bevallással együtt nyújtsa be, és az átvezetési kérelem csatolásának tényét a bevallási fõlapon a (D) blokkban a megfelelõ kódkockában történõ x jel alkalmazásával jelölje. Amennyiben az adózó átvezetési kérelmet nyújt be a bevallással kapcsolatosan, akkor a kiutalást nem kéri kódkockát üresen kell hagyni. Fontos, hogy adó-visszaigényléshez kapcsolódó kiutalási igény esetén a 0465/650/651/310/ számú nyomtatványon nyilatkozni kell arról, hogy a nyilatkozat idõpontjában más adóhatóságnál (vámhatóság, önkormányzat, illetékhivatal) van-e az adóalanynak esedékessé vált tartozása és az milyen összegû. Amennyiben az ott felsorolt szerveknél köztartozása nincs, úgy azt kell x jelölés alkalmazásával az arra rendszeresített helyen feltüntetni. Köztartozás esetén a 0465/650/651/310/ lapon szereplõ NYILATKOZAT részben annak a szervnek a nevét, kódját kell szerepeltetni, amellyel szemben a tartozás fennáll. A számlavezetõ pénzintézet rovatába a tartozást nyilvántartó szerv által a megfizetés céljára megjelölt számlavezetõ (pénzintézet) nevét és a tartozást nyilvántartó szerv ott vezetett számlájának jelzõszámát kell feltüntetni. Ha a NYILATKOZAT rész sorai a tartozások feltüntetésére nem elegendõek, akkor az e célra rendszeresített pótlap használható fel kiegészítésként, amely az elsõ fokú adóhatóságnál beszerezhetõ. A NYILATKOZAT részt csak abban az esetben lehet és kell kitölteni, ha az adózónak valamilyen jogcímen megnyílt a visszaigénylési jogosultsága, és az összeg teljes, vagy részleges kiutalását, illetve más adónemre történõ átvezetését kéri. Természetesen NYILATKOZAT részt nem kell kitölteni, ha az adózó nem szerzett visszaigénylési jogosultságot, vagy visszaigénylési joga megnyílt ugyan, de nem kéri kiutalni a neki visszajáró összeget. Az adóhatóság csak a kiutalni kért összeg tekintetében vizsgálja, hogy az adózónak van-e köztartozása (beleértve az állami adóhatóságnál fennálló tartozást is), csak ezen összeg erejéig illeti meg az Art a alapján a visszatartási jog az egyébként visszaigényelhetõ adó tekintetében, és utalhatja át a köztartozást az azt nyilvántartó szerv részére az adózó nyilatkozatának megfelelõen. Amennyiben az adózónak van köztartozása, akkor az adóhatóság a kiutalni kért összeget elõször a nála nyilvántartott tartozásra számolja el és utána teljesíti a NYILATKOZAT részben szereplõ más adóhatóságoknak a köztartozások utalását. Amennyiben a kiutalni kért összeg az adózó valamennyi tartozására fedezetet nyújt, úgy a fennmaradó összeget az adóhatóság az adózó részére kiutalja. Amennyiben az adózó kiutalást kér, és a NYILATKOZAT-ot elmulasztja kitölteni, akkor az adóhatóság az adózót az Art. 34. (6) bekezdése alapján hiánypótlásra szólítja fel, és a javításig a visszaigényelt összeg kiutalását nem teljesíti. Ebben az esetben az adóhatóság részére a kiutalásra nyitva álló határidõ legkorábban a nyilatkozat pótlása napjától kezdõdik meg. Valótlan tartalmú NYILATKOZAT esetén az adóhatóság az Art (1) bekezdés j.) pontja alapján bírságot szabhat ki. Az adóhatóság az általa felülvizsgált, adózót megilletõ adó-visszaigénylést az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az adózó nyilatkozatában, vagy a vámhatóság, az önkormányzati adóhatóság, illetékhivatal, illetõleg más adóhatóság megkeresésében közölt az említetteket megilletõ tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel a tartozás megfizetettnek minõsül. Az adóhatóság a visszatartás jogának gyakorlását az adózó kérelmére akkor mellõzheti, ha az adó-visszaigénylés elmaradása az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A visszatartásról az adózót az adóhatóság határozattal értesíti. Ha a visszatartást kizárólag a NYILATKOZAT-ban feltüntetett tartozására gyakorolja az adóhatóság, errõl határozat mellõzésével írásban értesíti. A visszatartott összegbõl az adóhatóság az adózás rendjérõl szóló törvényben meghatározott határidõben utalja át az érintett szerv(ek)nek az adózóval szemben fennálló követelését. Ha az adó-visszaigénylés összege az adózót terhelõ tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az adóhatóság elõször a nála nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el, a fennmaradó összeget a követelések arányában utalja át. Hitelesítések A kiutalási szándék, valamint a NYILATKOZAT hitelességét is a 0465/650/651/310/320. számú nyomtatvány fõlapjának (E) blokkjában szereplõ aláírásával igazolja az adózó. A bevallás fõlapján az AZONOSÍTÁS (B) blokkban ügyintézõként annak a személynek a nevét kell feltüntetni, aki a bevallást összeállította, és aki annak esetleges javításába bevonható. Ha a bevallást külsõ cég, vagy erre jogosult egyéb személy készítette és a bevallás javításába bevonható, akkor az õ adatait kérjük szerepeltetni. A bevallást ebben az esetben is az adózónak kell aláírnia. Lehetõség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett, az Art. 7. -ában meghatározott, meghatalmazással rendelkezõ képviselõje, meghatalmazottja írja alá. Ha a bevallást meghatalmazott írja alá akkor a meghatalmazást csatolnia kell az adóbevalláshoz, és ezt a fõlapon a (E) blokkban a megfelelõ kódkockában x-szel kell jelölni! Az adóhatósághoz be nem jelentett állandó meghatalmazott által aláírt adóbevallás a meghatalmazás csatolása nélkül érvénytelen! Csak az adóhatósághoz bejelentett, jelen bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott esetén lehet a meghatalmazás bevalláshoz történõ csatolásától eltekinteni. A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás idõpontját, valamint a meghatalmazó és a meghatalmazott beazonosításához szükséges adatokat. A meghatalmazásra egyebekben az okiratra vonatkozó elõírásokat kell alkalmazni. Amennyiben az adózó él azzal a lehetõséggel, hogy adóbevallását adótanácsadóval, adószakértõvel jogi személy esetén annak munkatársával ellenjegyezteti, akkor az erre feljogosított személy azonosító adatait is kérjük kitölteni [Art. 31. (8) bek.]. Abban az esetben, ha az ellenjegyzésre jogosult nem rendelkezik adószámmal, akkor a magánszemély 10 pozíciós adóazonosító jelét kell balra zártan szerepeltetni. A bevallás hibája esetén az adótanácsadó, adószakértõ bírságolható. A termékimportot terhelõ levonható adó részletezésére szolgáló 0465/650/651/310/ számú nyomtatványból csak a részletezõ adatokkal kitöltött lapokat kell benyújtani, melyek számát a bevallási fõlap (C) blokkjában az arra rendszeresített helyen fel kell tüntetni. Ezek hitelességét is a 0465/650/651/310/320. számú nyomtatvány fõlapjának (E) blokkjában szereplõ aláírásával igazolja az adózó. A hibátlan feldolgozás érdekében kérjük, hogy a kitöltést jól látható fekete, vagy kék színnel végezze. Nagyon fontos, hogy a piros, vagy ahhoz közeli színek használata teljes mértékben, még a bélyegzõ lenyomat és az esetleges javítás esetén is kerülendõ. Az adóbevallásba az adatokat az elõnyomott ezer forintos szöveg figyelembevételével, ezer forintra kerekítve kell bejegyezni a kerekítés általános szabályainak alkalmazásával (499 Ft-ig lefelé, 500 Ft-tól felfelé). Például Ft esetén a beírandó szám (figyelemmel az elõnyomtatott ezer forintos szövegre) 642, amelyet jobbra rendezve kell beírni. Az ezer szöveges rovatokat is használni kell /650/651/310/320

7 Ha a megállapított elszámolandó adó összege az 1000 forintot nem éri el, akkor az év elejétõl vagy az elõzõ adó-megállapítási idõszaktól számított halmozott összeget a következõ bevallásban annak a megállapítási idõszaknak a kötelezettségével együtt kell feltüntetni az adóalappal együtt amelyben az, az 1000 forintot elérte. Amennyiben a nyomtatványokon szereplõ összeg jellegû adatok különféle részadatok összegzésével keletkeznek, a részösszegek elõírástól eltérõ kerekítésével kell biztosítani az összeg egyezõségét. Ezt kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor az elõzõ megállapítási idõszak elszámolandó adója nem érte el az 1000 forintot, és ezt a kötelezettséget a tárgyidõszaki elszámolandó adó összegében kell szerepeltetni. Az elõzõekben említett kerekítési szabályoktól eltérõen a NYILATKOZAT részbe, valamint a sz. nyomtatványon az adatokat forintban, kerekítés nélkül kell bejegyezni, jobbra rendezve! Csak a fehéren hagyott mezõkben szabad adatokat szerepeltetni! A 0465/650/651/310/ lapon, valamint a 0465/650/651/310/ lap felsõ blokkjában a b oszlopban a fizetendõ adó megállapításának alapjául szolgáló összeget, a d oszlopban a megállapított adó összegeit kell feltüntetni a megjelölt részletezés szerint. Az egyes sorokba a választott és alkalmazott adózási módok függvényében kell az adatokat beírni, és csak abban az esetben kell adatot szerepeltetni, ha az ott megjelölt értékesítés, illetve beszerzés az adóalany tárgyidõszaki kötelezettségét érintõen mûködése során elõfordult. A nyomtatvány önellenõrzési bevallásként (04310.) történõ kitöltése A nyomtatvány önellenõrzési bevallásként az év utolsó adó-megállapítási idõszakában, illetve azt követõen kötelezettségként (jogosultságként) keletkezett és bevallott általános forgalmi adó önellenõrzéssel történõ helyesbítésére szolgál. Az önellenõrzés esetén a nyomtatványt az önellenõrzéssel feltárt adókötelezettség (jogosultság) nyilvántartásba vételét követõ 15 napon belül kell 1 példányban benyújtani az illetékes elsõfokú adóhatósághoz. Önellenõrzés benyújtására csak az év utolsó adó-megállapítási idõszakában, illetve az azt követõen keletkezett általános forgalmi adókötelezettségrõl, jogosultságról már benyújtott egy bevallási idõszakra vonatkozó havi, negyedéves vagy éves áfa-bevallást, illetve ezek önellenõrzéssel helyesbített bevallás adatait lehet módosítani, mivel az 1998-as év megelõzõ idõszaka az Art (1) bekezdése szerint elévült, amely idõszakra vonatkozóan az Art (2) bekezdésének esetét kivéve önellenõrzést végezni már nem lehet. Az adóhatósági ellenõrzés megkezdésétõl a vizsgálat alá vont adó a vizsgált idõszak tekintetében önellenõrzéssel nem helyesbíthetõ. A nyomtatvány bevallási fõlapjának fejrészében a kitöltési útmutató elején ismertetett módon kell jelölni az önellenõrzés tényét, azt az idõszakot, és azt a bevallástípust, melyre az önellenõrzés vonatkozik. A nyomtatvány önellenõrzési bevallásként történõ kitöltése során értelemszerûen a bevallási fõlap (C) blokkjában a tárgyidõszakot követõ 5-i elszámolás esedékessége kódkockájába jelölés nem tehetõ. Fontos! A 0465/650/651/310/ és 02. részletezõ lapon, az értékesítést és a beszerzést terhelõ adó részletezésénél ( sorok) az egyes sorokba a helyesbített adóalapot és adóadatokat kell beírni a feltárt összegnek megfelelõen. Amennyiben ez az önellenõrzési bevallás egy korábban önellenõrzéssel már helyesbített idõszakot helyesbít, akkor helyesbítendõ bevallásnak az utolsó benyújtott önellenõrzési bevallást kell tekinteni, módosítandó, vagy eredeti adatnak pedig ezen önellenõrzési bevallás adatait kell figyelembe venni. Amennyiben a sorok valamelyikében nincs változás, úgy azt a sort az eredeti (illetve önellenõrzéssel már helyesbített) bevallás vonatkozó sorával azonosan kell kitölteni. Ezekben a sorokban tehát nem a helyes összegre vezetõ különbözeteket kell szerepeltetni, hanem az önellenõrzés során megállapított tényleges adatokat. A 0465/650/651/310/ lap általános forgalmi adó elszámolása blokkjában a sorokat úgy kell kitölteni, úgy, hogy a b oszlopban a önellenõrzött bevallás adatai szerepeljenek, a d oszlopban pedig az önellenõrzéssel helyesbített összegadatok kerüljenek feltüntetésre. Amennyiben az önellenõrzési bevallásban import termék utáni levonható adó szerepel, és annak összegében változás következett be, akkor a 0465/650/651/310/ sz lapot is mellékelni kell a bevalláshoz. Az önellenõrzési bevallás csak a bevallással együtt benyújtandó külön megvásárolható 0465/650/651/310/ sz. Önellenõrzési melléklettel együtt érvényes! A melléklet tartalmazza a pótlékszámítást, egyes azonosító adatokat, valamint az önellenõrzési pótlék esetleges önellenõrzése is ezen hajtható végre. Az önellenõrzési pótlék összege kizárólag akkor helyesbíthetõ, ha a korábbi 310-es önellenõrzési bevallásban az önellenõrzési pótlék összegének megállapításánál az adózó tévedett, például helytelen idõszakot vagy más jegybanki alapkamat százalékot alkalmazott. Az önellenõrzési pótlék összegének helyesbítésére nincs mód abban az esetben, ha a helyesbítésre a korábbi 310-es bevallásban levezetett pótlékalap változása miatt kerülne sor. A korábbi önellenõrzési pótlék összege csak önmagában módosítható. Olyan önellenõrzési bevallás, amelyen önellenõrzési pótlékot helyesbítettek, egyidejûleg általános forgalmi adó önellenõrzésére nem használható. A két adónemet együtt nem lehet helyesbíteni, tehát a korábbi önellenõrzési pótlék 0465/650/651/310/ nyomtatvány sorainak kitöltése mellett az áfa módosításával kapcsolatos 0465/650/651/310/320. sz. nyomtatvány sorai, valamint a 0465/ 650/651/310/ sz. melléklet sorai nem tölthetõk ki. A visszaigénylési jogosultság meghatározása az önellenõrzött idõszakban hatályos áfa törvénybeli szabályok szerint történik. A nyomtatvány, valamint a melléklet önellenõrzés esetén történõ kitöltésére vonatkozó részletes útmutatót a 0465/650/651/310/ sz. nyomtatvány kitöltési útmutatója tartalmazza A nyomtatvány bevallást pótló bevallásként (04320.) történõ kitöltése A nyomtatvány pótló bevallásként történõ használata külön tájékoztatást nem igényel, hiszen kitöltése teljesen azonos az alapbevallás kitöltésével, azonban a bevallási fõlap fejrészében a kitöltési útmutató elején ismertetett módon kell jelölni a pótlás tényét. A nyomtatvány pótló bevallásként történõ kitöltése során értelemszerûen a bevallási fõlap (C) blokkjában a tárgyidõszakot követõ 5-i elszámolás esedékessége kódkockájába jelölés nem tehetõ. A 0465/650/651/310/ sz lap általános forgalmi adó elszámolása blokkjában ( sorok) pótlás esetén is csak a d oszlopban szerepelhet adat, az önellenõrzés részére fenntartott b oszlopban adat nem szerepelhet. A visszaigénylési jogosultság meghatározása a pótolt bevallási idõszakban hatályos áfa törvénybeli szabályok szerint történik [azon adóévben hatályos áfa törvény 48. elõírásai szerint, amely adóév valamely adó-megállapítási idõszakára a pótlás vonatkozik]. 0465/650/651/310/320 7

8 A bevallás kitöltése Figyelem! A bevallásban minden (nem önellenõrzéssel érintett) korrekció, helyesbítés ugyanabban a bevallási sorban szerepeltetendõ, amelybe tartozik. Ebbõl következõen a bevallás soraiban negatív összeg is szerepeltethetõ. Amennyiben például számlahelyesbítésbõl eredõ adókorrekció rendezésére van szükség az adott idõszak csekély összegû bevallási adatai terhére, akkor a fizetendõ adó nullára való csökkentésén túl, negatív összeg feltüntetésére is van lehetõség. A termékértékesítéssel és szolgáltatásnyújtással kapcsolatos egyes sorokban az adó alapját tartalmazó b oszlopban az ellenérték részét képezõ államháztartási támogatások összegét is szerepeltetni kell. Az értékesítést terhelõ fizetendõ általános forgalmi adó 1. sor Általános szabályok szerinti adó-megállapítás esetén az exportértékesítés ellenértékének összegét beleértve az ennek részét képezõ államháztartási támogatást is kell feltüntetni, ide értve a termékexporttal egy tekintet alá esõ termékértékesítést és a nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást is. Itt kell szerepeltetni az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete (NATO) Biztonsági Beruházási Program alapján finanszírozott, az áfa törvény 12. j.) és k.) pontjaiban meghatározott, a kedvezményezett részére történõ, a vonatkozó külön jogszabályok alapján igazolt, belföldön teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások ellenértékét is. Elõzõ évrõl áthúzódó beszerzések, illetve elévülési idõn belüli önellenõrzés esetén ebben a sorban a december 31-ig hatályos áfa törvény 12. l.) pontja alapján a PHARE, illetve az ISPA programok keretében, közvetlenül a kedvezményezett részére történõ, az 52/2000. (XII. 27.) PM-TNM együttes rendelet szerint igazolt termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások PHARE, illetve ISPA programból finanszírozott részének ellenértékét is itt kell szerepeltetni. (Lásd még a soroknál írottakat!) Ebben a sorban nem kell szerepeltetni az ismertetett programokból történõ, nem 0%-os körbe tartozó termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások ellenértékét, mivel azon beszerzések tekintetében a vevõ az áfa törvény 72. vonatkozó bekezdése szerint, egyedi kérelem alapján igényelheti vissza az adót. 2. sor Ebben a sorban kell szerepeltetni a korábbi adóéveket érintõ 0%-os adókulcs alá tartozó belföldi értékesítés ellenértékét. Amennyiben korábbi adóéveket érintõ önellenõrzési bevallásként kerül kitöltésre a nyomtatvány, akkor értelemszerûen a 0%-os kulcs alá tartozó értékesítések ellenértékét itt kell szerepeltetni. 3. sor Általános szabályok szerinti adó-megállapítás esetén a belföldi értékesítés 5%-os kulcs alá tartozó ellenértékét kell itt szerepeltetni. 4. sor Ebben a sorban a korábbi adóéveket érintõ 12%-os adókulcs alá tartozó belföldi értékesítések ellenértékét kell szerepeltetni, ide értve az elõzõ sorokban ismertetett 12%-os adókulcs alá tartozó támogatásokat és az önellenõrzés esetét is. A 4. sorban, amennyiben az nem önellenõrzéssel kapcsolatosan kerül kitöltésre, azon termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások esetén szerepeltethetõ adat, amelyeknél az adófizetési kötelezettség megállapítása során a felek közötti elszámolási idõszak kezdõ napja, illetve folyamatosan teljesítettnek minõsülõ ügyletek esetén az idõszak kezdõ idõpontja január 1. napja elõtti, és az áfa-törvényt módosító törvény záró rendelkezéseinek értelmében az adómérték tekintetében a törvény december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 5. sor A 15%-os kulcs alá tartozó értékesítés után az általános szabályok szerint megállapított adó alapját és összegét kell ebbe a sorba beírni. Az adó alapját tartalmazó b oszlopban az ellenérték részét képezõ államháztartási támogatások, a d oszlopban pedig az arra esõ adó összegét is szerepeltetni kell. (A külföldi adóalany által nyújtott szolgáltatás az ún. importszolgáltatás ellenértékét és annak adóját nem itt, hanem a 6. sorban kell feltüntetni.) 6. sor Ebben a sorban a külföldi adóalany által nyújtott 15%-os adókulcs alá tartozó az áfa törvény szabályai szerint belföldi teljesítési helyû szolgáltatások ellenértékét és az utána megállapított adó összegét kell szerepeltetni, amely után az adót a szolgáltatást saját nevében megrendelõ adóalany köteles fizetni. Ebben a sorban kell szerepeltetni a bevallási nyomtatványnak önellenõrzési bevallásként történõ kitöltése, illetve az adó megfizetésének olyan áthúzódása esetén, amikor szolgáltatásimport esetén az áfa törvény 19. (1) (2) bekezdése alapján az adó megfizetésének halasztására jogosult az adóalany, és a halasztás alapján az adó tényleges megfizetésének idõpontja évre átnyúlik. Fenti okokból a korábbi adóévekkel kapcsolatos 12%-os adókulcs alá tartozó, belföldi teljesítési helyû, külfölditõl igénybevett szolgáltatással kapcsolatos adófizetési kötelezettséget is itt kell szerepeltetni. 7. sor A 25%-os kulcs alá tartozó értékesítés után az általános szabályok szerint megállapított adó alapját és adó összegét kell itt feltüntetni. Az adó alapját tartalmazó b oszlopban az ellenérték részét képezõ államháztartási támogatások, a d oszlopban pedig az arra esõ adó összegét is szerepeltetni kell. (A külföldi adóalany által nyújtott szolgáltatás az ún. importszolgáltatás ellenértékét és annak adóját a 8. sorba kell beírni.) A zárjeggyel ellátott dohánytermék (amennyiben még van ilyen készlet) utáni kötelezettséget ebben a sorban kell szerepeltetni. Az adójeggyel forgalomba hozott dohánytermék után megfizetett adót és annak alapját itt nem lehet szerepeltetni. Arról adatot a részletezõ adatok között, a 47. és 48. sorban kell feltüntetni. A saját vállalkozásban megvalósított beruházás után fizetendõ adót és annak alapját nem az elõállított tárgyi eszköz besorolása szerinti adókulcsnak megfelelõ sorban, hanem külön, a 11. sorban kell szerepeltetni. 8. sor A 25%-os kulcs alá tartozó azon az áfa-törvény szabályai szerint belföldi teljesítési helyû szolgáltatások adóalapját és adójának összegét kell ebben a sorban feltüntetni, amelyeket külföldi székhelyû, illetve külföldi állandó telephelyû adóalany nyújt a szolgáltatást saját nevében megrendelõ adóalany számára, és aminek ellenértéke után az adót a szolgáltatást saját nevében megrendelõ adóalany fizeti meg. 9. sor Ebbe a sorba a tárgyi adómentesség alá tartozó termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások ellenértékét kell beírni. Azoknak az értékesítéseknek az ellenértékét, amelyek nem tartoznak az áfa-törvény hatálya alá (pl. külföldön teljesített szolgáltatás) a bevallás részletezõ adatai között kell szerepeltetni a 0465/650/ lap alsó blokkjában. A jövedéki adótörvény hatálya alá tartozó, adójeggyel ellátott dohánygyártmány értékesítésének ellenértékét a 47. és 48. sorban, a külföldön teljesített termékértékesítés ellenértékét a 51. sorban, a külföldön teljesített szolgáltatásnyújtás ellenértékét pedig a 53. sorban kell feltüntetni. 10. sor Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetni, ha a fizetendõ adó megállapítása különleges eljárással történik. Különleges eljárással a kereskedelmi szálláshelyadási, a bolti kiskereskedelmi és az idegenforgalmi tevékenységet folytató, valamint a különbözet szerinti adózást választó adóalany állapíthatja meg a fizetendõ adó összegét. A b oszlopban az értékesítés adó nélküli összegét (vagyis a különleges eljárással megállapított fizetendõ adó összegével csökkentett ellenértéket, a d oszlopban pedig az adó összegét kell szerepeltetni /650/651/310/320

9 Az adójeggyel forgalomba hozott dohánytermék-értékesítés adatait itt nem kell szerepeltetni, arról a 47. és 48. sorokban kell adatot közölni. 11. sor Itt a saját vállalkozáson belül végzett beruházás [áfa törvény 13. (1) bek. 4. pont] jogcímén, annak rendeltetésszerû használatbavételekor fizetendõ adó összegét, és annak adóalapját [áfa-törvény 25. (2) bek.] kell szerepeltetni. 12. sor Ebben a sorban kell szerepeltetni az áfa törvény aiban, valamint az egyszerûsített vállalkozói adóról szóló évi XLIII. törvény 16. (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott, tárgyi eszközökhöz kapcsolódó, korrekciós adófizetési kötelezettségeket, illetve pótlólag le nem vonható adóösszegeket, amelyeket a törvény fizetendõ adóként rendel megfizetni. Ebben a sorban csak a fentebb hivatkozott jogszabályhelyekhez kapcsolódó korrekciós tételeket kell a hozzájuk tartozó adóalappal együtt szerepeltetni, azon tételeket, amelyek tárgyi eszköz értékesítésnek minõsülnek, az értékesítést terhelõ adókulcsnak megfelelõ 01., és 07. sorok valamelyikében kell szerepeltetni. Ugyancsak ebbe a sorba kell beírni azon értékesítések ellenértékét, amelyek értékesítésnek minõsülnek, de az elõzõ sorokban felsoroltaktól eltérõ jogszabályi rendelkezések miatt nem terheli áfa fizetési kötelezettség (pl. privatizációs jogszabályok rendelkezései alapján történõ értékesítés, gáz-, illetve villamos közmûfejlesztési hozzájárulás stb.). Az az áfa-törvény szerinti adó fizetésére kötelezett adóalany aki (amely) a január 1-jén készleten lévõ, a jövedéki adótörvény 3. (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, és a évi XCI. törvény 17. sz. mellékletében felsorolt terméket, e törvény hatályba lépése elõtt továbbértékesítési céllal, jövedéki adóval növelt áron szerezte be, illetve a jövedéki termék belföldi elõállítója, illetve importálja a jövedéki terméket nem adóraktárban készletezi, és azokat e törvény hatályba lépését követõen értékesíti, köteles a december 31-ét követõ elsõ adó-megállapítási idõszakot tartalmazó adóbevallásában a fizetendõ adóját a mellékletben felsorolt termékek Jöt. szerinti mértékegységben kimutatott nyitókészletének és a termékre a hivatkozott törvény 17. sz. mellékletében elõírt, jövedékiadó-tétel különbözetként meghatározott összegnek a szorzatával megnövelni. A jövedéki adótételeknek a hivatkozott mellékletben meghatározott különbözetének áfaként befizetendõ összegét is ebben a sorban (a d oszlopban) feltüntetni. Adóalapot ehhez az összeghez nem kell szerepeltetni. 13. sor Ennek a sornak az összes megállapított fizetendõ forgalmi adónak, valamint az adóalapoknak az összegét kell tartalmaznia. (A sorokban feltüntetett adatok összesítve.) A halasztott adófizetési kötelezettség lejárta miatt, a bevallás egyes sorainak d oszlopában szerepeltetett adóösszegekhez tartozó adóalapokat attól függetlenül fel kell tüntetni a b oszlopban, hogy az ahhoz kapcsolódó ellenérték befolyt-e már vagy sem. 14. sor Ebben a sorban a 01. sorban feltüntetett exportértékesítés összegébõl az Európai Unió tagországai felé történõ exportértékesítés összegét kell feltüntetni. A 01. sorban szereplõ adatokból itt csak a termékexport és a hozzá közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások ellenértékét kell kiemelni! Amennyiben a 01. sor termékmozgás nélküli szolgáltatásnyújtás (pl. nemzetközi közlekedéshez kapcsolódó szolgáltatás) ellenértékét is tartalmazza, akkor annak ellenértékét nem kell itt kiemelten szerepeltetni, még akkor sem, ha EU ország felé történt a szolgáltatás nyújtása. 15. sor Ebben a sorban azok az adóalanyok szerepeltethetnek adatot, akik a (NATO), és az Észak-atlanti Szerzõdés tagállamainak, valamint az évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más résztvevõ államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erõi részére a 2/2000. (I.21.) HM-PM együttes rendelet, a 13/2000. (IV.14.) PM-HM együttes rendelet, valamint a 31/2000. (X.27.) HM rendelet szerint igazoltan az áfa törvény 12. j) és k) pontjaiban meghatározott termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítettek. Itt a 15. sorban kell az áfa törvény 12. j.) és k.) pontjai alapján jogosult gazdálkodó szervezeteknek a 01. sorban szerepeltetett értékesítésük teljes összegébõl, a NATO Biztonsági Beruházási Programjának (NSIP) keretében igazoltan történt termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, valamint a NATO és a Békepartnerség tagállamainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erõinek és polgári állományának szolgálati jármûveihez, légi jármûveihez és hajóihoz nyújtott üzemanyag-, olaj- és kenõanyag-ellátás ellenértékét feltüntetni. 16. sor Elõzõ évrõl áthúzódó beszerzések, illetve elévülési idõn belüli önellenõrzés esetén ebben a sorban a korábban hatályos áfa-törvény 12. l.) pontja alapján a PHARE, illetve az ISPA programok keretében, közvetlenül a kedvezményezett részére történõ, az 52/2000. (XII. 27.) PM-TNM együttes rendelet szerint igazolt termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások PHARE, illetve ISPA programból finanszírozott részének ellenértékét kell szerepeltetni a 01. sor összegébõl. Figyelem! Ebben a sorban évi értékesítésekkel kapcsolatosan adat nem szerepeltethetõ. Az áfa törvényt módosító törvény záró rendelkezése értelmében a hivatkozott rendeletek január 1-jétõl hatályukat vesztik, így csak a január 1-jét megelõzõ teljesítések tekintetében lehet a hivatkozott rendeleteket alkalmazni. 17. sor Amennyiben tárgyi eszköz értékesítés ide nem értve az apportot utáni kötelezettséget tartalmaz a 13. sor, úgy annak összegét itt a 17. sorban elkülönítetten is fel kell tüntetni. Önellenõrzés során amennyiben a tárgyi eszköz értékesítés során tárgyi adómentes földterület értékesítés is történt, akkor ennek ellenértékét is szerepeltetni kell itt a 17. sorban a b oszlop adatainál. Figyelem! Az áfa törvény módosulása miatt szûkül a tárgyi adómentességet élvezõ földterületek köre. A saját vállalkozásban megvalósított beruházás után fizetendõ adót és annak alapját nem kell ide kiemelni. 18. sor Amennyiben a 13. sor apport átadása miatti kötelezettséget tartalmaz, úgy annak összegét itt a 18. sorban kell feltüntetni és nem a 17. sorban. 19. sor Ha a 13. sor összege adótartalommal rendelkezõ, elõleg címén átvett összeget tartalmaz, akkor annak adóalapját és adójának összegét itt a 19. sorban külön kiemelten is szerepeltetni kell, mivel az elõleg adóalapja az adó-visszaigénylési értékhatár 4 millió forintos összeghatárának számítása során nem vehetõ figyelembe. A tárgyi adómentes elõleg összege ebben a sorban nem szerepelhet, azt külön kell szerepeltetni a 20. sorban! 20. sor Ha a 13. sor összege (és ezáltal a 09. sor összege) tárgyi adómentes tevékenységgel kapcsolatos elõleg címen átvett összeget tartalmaz, akkor annak összegét itt ebben a sorban külön ki kell emelni. Ezen összeg nem szerepelhet a 19. sor összegében! 21. sor Amennyiben az adó alapjául szolgáló ellenérték részét képezõ államháztartási támogatást is tartalmaz a 13. sor, úgy azt itt elkülönítetten is fel kell tüntetni. Abban az esetben, ha az adó alapjául szolgáló ellenértékbe beszámítható támogatást is szerepeltettek a fizetendõ adó alapjára vonatkozóan ( b oszlopban) az egyes sorokban, úgy annak jellegét (fogyasztói árkiegészítés, TB-támogatás, egyéb) a 0465/ 650/651/310/320. számú bevallás fõlapján, a (C) blokkban, az arra rendszeresített helyen is meg kell jelölni. Amennyiben a támogatás fogyasztói árkiegészítés, úgy a kódkockába az 1-es számot, ha TB-támogatás, akkor a 2-es számot, ha pedig ezeken kívüli más egyéb államháztartási támogatás, akkor a 3-as számot kell beírni. Amennyiben az elõzõekben megjelöltek 0465/650/651/310/320 9

10 közül nemcsak egy típusú támogatás jelent meg adóalapként, akkor ahhoz a jelleghez kapcsolódó kódszámot kell beírni, amilyen jellegû támogatásból a legmagasabb összeg szerepel az adóalapban. A beszerzést terhelõ levonható, elõzetesen felszámított általános forgalmi adó 22. sor évre vonatkozóan ebben a sorban az áfa törvény 29. c.) pontja alapján 0%-os adókulcs alá tartozó nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó belföldi termékbeszerzés és szolgáltatás igénybevételét terhelõ, levonható elõzetesen felszámított adó összegét és annak adóalapját kell szerepeltetni. Elõzõ évekkel kapcsolatos beszerzések esetén ebben a sorban kell szerepeltetni elkésett, vagy késõbb fellelt számlák esetén, a korábbi adóéveket érintõ 0%-os adókulcs alá tartozó beszerzések és szolgáltatás igénybevételének adóalapját és adóját. Amennyiben korábbi adóéveket érintõ önellenõrzési bevallásként kerül kitöltésre a nyomtatvány, akkor értelemszerûen a korábbi adóéveket érintõ 0%-os kulcs alá tartozó beszerzések ellenértékét itt kell szerepeltetni. 23. sor A belföldön beszerzett termékeket, igénybevett szolgáltatásokat terhelõ 5%-os adókulcs alá tartozó beszerzésekkel kapcsolatos elõzetesen felszámított levonható adót és ennek adóalapját kell itt szerepeltetni, függetlenül attól, hogy az közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik az értékesítéshez. 24. sor. Elõzõ évrõl áthúzódó tételek, elkésett számla, elévülési idõn belüli önellenõrzés esetén a belföldön beszerzett termékeket, igénybevett szolgáltatásokat terhelõ 12%-os adókulcs alá tartozó beszerzésekkel kapcsolatos elõzetesen felszámított levonható adót és ennek adóalapját kell itt szerepeltetni, függetlenül attól, hogy az közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik az értékesítéshez. 25. sor A belföldön beszerzett termékeket, igénybevett szolgáltatásokat terhelõ 15%-os adókulcs alá tartozó beszerzésekkel kapcsolatos elõzetesen felszámított levonható adót és ennek adóalapját kell itt szerepeltetni, függetlenül attól, hogy az közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik az értékesítéshez. 26. sor A belföldön beszerzett termékeket, igénybevett szolgáltatásokat terhelõ 25%-os adókulcs alá tartozó beszerzésekkel kapcsolatos elõzetesen felszámított levonható adót és ennek adóalapját kell itt szerepeltetni, függetlenül attól, hogy az közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik az értékesítéshez. Az áfa törvény 33. (4) bekezdésében, a telekommunikációs számlákkal kapcsolatos részleges levonási tilalom érvényesülése esetén, a részben levonható adó összegét és az ahhoz tartozó adóalapot ebben a sorban kell szerepeltetni és nem a 27. sorban, tekintettel arra, hogy itt nem arányosításról van szó, hanem a törvény erejénél fogva érvényesülõ részleges levonási titlalomról. A szolgáltatást saját nevében megrendelõ adóalanynak is a sorok közül a felszámított adómértéknek megfelelõ sorba kell beírnia a külföldi adóalany által nyújtott szolgáltatások (az ún. importszolgáltatások) ellenértékét és az utána elszámolt és levonható adó összegét. A saját vállalkozásban végzett beruházás használatbavételekor megállapított és az adófizetési kötelezettség keletkezési idõszakával azonos idõszakban elõzetesen felszámított adóként figyelembe vehetõ összeget nem itt, hanem a 30. sorban kell feltüntetni. Itt a sorokban kell szerepeltetni a tárgyi eszköz belföldi beszerzését (ide értve az apport beszerzést is) terhelõ elõzetesen felszámított és levonható adót és a hozzá tartozó adóalapot, melyet a 35. vagy 37. sorban kiemelten is fel kell tüntetni. Arányosítás alkalmazásával számított levonható adó ebben a sorban nem szerepeltethetõ, azt a 27. sorban kell feltüntetni. 27. sor Amennyiben az adóalany adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást egyaránt végez, és az adólevonásra jogosító tevékenységhez kapcsolódó beszerzéseket terhelõ, elõzetesen felszámított adó tételesen nem különíthetõ el, akkor az áfa törvény ai szerinti arányosítás szabályai szerint megosztott, levonható adó részt nem a sorokban, hanem itt a 27. sorban kell az arányosításnak megfelelõ adóalappal együtt szerepeltetni. 28. sor Az importált termékek után a vámhatóság által kivetett és az adóalany által megfizetett, levonható adó összegét és az ahhoz tartozó adó alapját kell ebben a sorban feltüntetni. A termékimport útján megvalósuló tárgyi eszköz beszerzés (ide értve az apport beszerzést is) utáni adó alapját és összegét is itt kell szerepeltetni, melyet a 38. vagy 39. sorban elkülönülten is fel kell tüntetni. Import áfa levonása esetén a 0465/650/651/310/ lapot is ki kell tölteni, amelyet külön kell megvásárolni. A kivetési és megfizetési adatok feltüntetésére felhasznált lapok oldalszámát az adózó írja be. A levonás tényét, a kitöltött és benyújtott oldalak számát a 0465/650/651/310/320. számú nyomtatványon a (C) blokkban az arra rendszeresített helyen jelölni kell. Ebben a sorban kell szerepeltetni, negatív elõjellel figyelembe véve azt az összeget is, amely a vámhatóság kivetésének esetleges korrekciója, illetve kérelemre engedélyezett visszatérítése miatt keletkezett, vagyis a korábban levont import áfa pótlólagos visszafizetését eredményezi (amennyiben import címen tárgyidõszakban kevesebb levonható adó keletkezik, mint a korrekció összege, akkor az útmutatóban korábban is ismertettek szerint negatív összegû adat is szerepelhet a 28. sorban). A korrekciós adatokat a 0465/650/651/310/ lapon is fel kell tüntetni, negatív elõjellel. Az olyan beszerzések ellenértékét, amelyekhez levonható adó nem kapcsolódik (a 0%-os adókulcs alá tartozó beszerzéseket kivéve) nem kell a bevallásban feltüntetni. 29. sor Ebben a sorban a b oszlopban a felvásárlási árnak a felár nélküli összegét kell szerepeltetni. A d oszlopban a mezõgazdasági termékeket felvásárló adóalany azt az áfa törvény szabályai szerint levonható összeget tünteti fel, amit kompenzációs felárként kifizetett a mezõgazdasági terméket átadó termelõnek. A kompenzációs felárként kifizetett összeget az átvevõ adóalany akkor jogosult elõzetesen felszámított adóként figyelembe venni, ha rendelkezik az áfa törvény 4. számú mellékletének II. részében szabályozott feltételeknek megfelelõ, a felvásárlást igazoló számviteli bizonylattal. Az a oszlopban lévõ rovatba a felvásárlások számát kell feltüntetni. 30. sor Ebbe a sorba és nem a sorokba kell beírni a saját vállalkozásban végzett (már üzembe helyezett) beruházás után megállapított és levonható adót [áfa törvény 32. (1) bek. d.) pont] és annak adóalapját. 31. sor Itt kell szerepeltetni a külföldi utas részére adható általános forgalmi adó visszatérítésérõl szóló kormányrendelet alapján visszatérített adóösszegeket azoknak az adóalanyoknak, akik ilyen tevékenységet végeznek, és ezt a tételt levonható adóként jogosultak figyelembe venni. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a 221/2001. (XI. 21.) kormányrendelet alapján, a terméket értékesítõ kereskedõ téríti vissza az általa értékesített termék tekintetében a külföldi utas részére az adót, amennyiben az utas ezt kéri, és amennyiben esetében teljesülnek a visszatérítésnek a kormányrendeletben megfogalmazott feltételei /650/651/310/320

11 32. sor Ez a sor szolgál az esetlegesen felmerülõ egyéb levonási lehetõségek feltüntetésére. Itt kell szerepeltetni például adókorrekcióként a tárgyi eszközre jutó, elõzetesen felszámított adó végleges felhasználási arányának megosztásához kapcsolódó pótlólag le nem vonható adórész (mind negatív, mind pozitív elõjelû) összegét. A korrekciós adóösszeghez adóalapot nem kell szerepeltetni. Arányosítás alkalmazása esetén itt kell továbbá tárgyév végén bevallani szintén adóalap feltüntetése nélkül az ideiglenes és végleges megosztás közötti különbözetet, ha az adóalany az arányosításba bevont elõzetesen felszámított adó megosztásánál az ideiglenes megosztást alkalmazta. Az az általános forgalmi adó alany aki a évben hatályba lépõ regisztrációs adóról szóló törvény hatályba lépése elõtt a fogyasztási adó alanyaként személygépkocsit terhelõ fogyasztási adót bevallotta és megfizette, de a személygépkocsit a regisztrációs adóról szóló törvény hatályba lépéséig nem helyezte forgalomba, jogosult arra, hogy a személygépkocsinak a regisztrációs adó hatályba lépését követõ forgalomba helyezésekor a befizetett fogyasztási adót a forgalomba helyezés idõpontja szerinti adó-megállapítási idõszakról szóló áfa bevallásában adókötelezettséget csökkentõ tételként elszámolja. Ezen adóösszeget itt kell szerepeltetni a 32. sor d oszlopában, amely adóösszeghez adóalapot nem kell feltüntetni. 33. sor Ez a sor tartalmazza az összes levonható elõzetesen felszámított adó (és az egyéb adócsökkentõ tételek) sorokban feltüntetett együttes összegét. 34. sor Ebben a sorban az Európai Unió tagországaiból megvalósult import termékbeszerzések, valamint a hozzá közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások ellenértékét, és a hozzá tartozó adót kell feltüntetni a 28. sor összegébõl. A termékmozgás nélküli szolgáltatások ellenértéke az itt kiemelt összegadatokban nem szerepelhet! 35. sor Amennyiben a 48. (4) bek. ba.) bb.) pontja szerinti tárgyi eszköz beszerzést ide nem értve az apportot terhelõ adót is tartalmaz a 33. sor, úgy annak összegébõl a belföldi beszerzésbõl származót, a hozzá tartozó adóalappal itt a 35. sorban elkülönítetten is fel kell tüntetni. A tárgyi eszköz beszerzéseken túl, a tárgyi eszközként elszámolható beszerzéseket (eszköz- és anyagbeszerzések, alvállalkozói számlák, szerzõdés közjegyzõi hitelesítésének a díja, beruházás tervezésének költségei stb. ide nem értve a beruházásra adott elõleget) is fel kell tüntetni. 36. sor Az üzembe nem helyezett, saját vállalkozásban megvalósított beruházásokhoz beszerzett és pénzügyileg rendezett eszköz- és anyagbeszerzések, valamint kiegyenlített alvállalkozói számlák levonható elõzetesen felszámított adója alapján is jogot szerezhet az adóalany az áfa visszaigénylésre a 48. (4) bekezdés ba.) és bb.) pontja alapján tárgyi eszköz beszerzés, valamint ca.) és cb.) pontja alapján saját rezsis beruházás okán függetlenül attól, hogy a forintos illetve kizárólag nemzetközi árufuvarozói tevékenységet folytatók esetén a forintos bevételi értékhatárt még nem érte el ha a visszaigénylés az áfa törvény hivatkozott pontjaiban szabályozott egyéb feltételeknek egyidejûleg megfelel. Feltétel azonban, hogy az elszámolt teljesítményértékeknek és a hozzájuk kapcsolódó beszerzéseknek a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében az egyedi tárgyi eszköz nyilvántartásba, a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében pedig a beruházások közötti nyilvántartásba vétele megtörténjen. A saját vállalkozásban végzett beruházáshoz kapcsolódó költségek, anyagbeszerzés stb. az áfa törvény 48. (4) bekezdés ca.), cb.) pontjai alkalmazásában akkor válik tárgyi eszközzé, azaz akkor lehet a beruházások között nyilvántartásba venni, amikor a beruházó azzal kapcsolatosan saját teljesítményértéket számol el. Ebben a sorban tehát az ily módon figyelembe vehetõ adó összegét és annak alapját kell feltüntetni. A saját vállalkozásban végzett beruházást sem a 35. sorban, sem a 38. sorban sem szabad szerepeltetni! A 36. sorban is csak az olyan, még üzembe nem helyezett, saját vállalkozásban megvalósuló beruházás szerepeltethetõ, amelynek révén adó-visszaigénylésre jogosultságot szerzett az adóalany. Ennek a sornak akkor van jelentõsége csak akkor kell kitölteni, ha az adóalany ezen a jogcímen kíván visszaigénylési jogosultságot szerezni. A saját vállalkozásban végzett beruházás aktiválásakor természetesen a bevallás 36. sorában korábban feltüntetett adat ismételten szerepelhet a saját vállalkozásban végzett beruházás jogcímén levonható adó (30. sor) összegében, amennyiben az adóalany ilyen címen levonásra jogosult. Az adóalany tárgyi eszköz jogcímen adó-visszaigénylési pozícióba kerüléséhez a fizetendõ adó összegét legalább 200 ezer forinttal meghaladó áfa tartalommal rendelkezõ tárgyi eszköz beszerzésnek (saját beruházásnak) kell megvalósulnia. Ez 1millió forintos beszerzést (beruházást) feltételez, mely elérhetõ több tárgyi eszköz beszerzésébõl is, és az sem feltétel, hogy ezen eszközök beszerzése egy adómegállapítási idõszakon belül megtörténjen. A tárgyi eszköz jogcímen történõ adó-visszaigénylési összeghatár (200 ezer forint) számításánál azon adó-megállapítási idõszakok tárgyi eszköz beszerzéseinek adatait kell göngyölíteni, amely idõszakról szóló bevallások nem zárultak pozitív fizetendõ adóval, vagy adó-visszaigényléssel (mert ez esetekben a göngyölítést újra kell kezdeni). A tárgyi eszköz adóval növelt ellenértékének a bevallás benyújtása esedékességéig történõ megfizetésének elõször az adóvisszaigénylési jogcím keletkezésének szempontjából van jelentõsége. Amennyiben tárgyi eszköz beszerzés, vagy saját vállalkozásban végzett beruházás révén adó-visszaigénylési jogosultságot szerez, vizsgálni kell a visszaigénylési jog megnyílta, illetve a visszaigényelhetõ összeg nagysága meghatározásának a 45. sor kitöltéséhez fûzött magyarázat szerinti feltételét. 37. sor A belföldi beszerzésû apportot terhelõ adót a hozzátartozó adóalappal itt ebben a sorban kell kiemelten szerepeltetni a 33. sor összegébõl. 38. sor Ebben a sorban az importbeszerzésbõl származó tárgyi eszközök ide nem értve az apportot után levonható adót és adóalapot kell kiemelten feltüntetni a 33. sor összegébõl. 39. sor Amennyiben import eredetû apportot is tartalmaz a 33. sor, úgy annak adóját a hozzá tartozó adóalappal itt kell elkülönítetten is feltüntetni. 40. sor Ha a beszerzéseket terhelõ levonható, elõzetesen felszámított áfa 33. összesen sora EVA alanytól történt beszerzéssel kapcsolatosan levonható adót tartalmaz, akkor ezen beszerzések összesített adóját és annak adóalapját ebben a sorban kiemelten is fel kell tüntetni. (Az EVA alanyait eltérõ adószámuk alapján fel lehet ismerni: adószámuk kilencedik számjegye: 3.) Az általános forgalmi adó elszámolása Az általános forgalmi adó elszámolása adatmezõ ( sorok) alapbevalláskénti, illetve pótló bevalláskénti kitöltése során csak a d oszlopba írható adat, a b oszlopban ekkor adat nem szerepelhet. A b oszlopba csak az önellenõrzési bevallásként történõ kitöltés során szerepeltethetõ adat, mégpedig azon adóbevallásban (0465, 04650, 04651, , 04320) az adott soron szereplõ összeg, melyre az önellenõrzés vonatkozik. 41. sor Ebben a sorban az elõzõ adó-megállapítási idõszakról áthozott és a fizetendõ adót csökkentõ tételként beszámítható adó összegét kell feltüntetni elõjel nélkül. (Az év elsõ adó-megállapítási idõszakában az elõzõ év utolsó tárgyidõszaki bevallásának 0465/650/651/310/320 11

12 42. sorában feltüntetett követelés összegét kell ide beírni. Azt követõen a tárgyévben a évi bevallások 46. sorában szereplõ összeget.) Az újonnan bejegyzett gazdasági társaságnak elsõ bevallásában itt kell feltüntetnie az elõtársaság záró áfa-bevallásában szereplõ azon negatív elszámolandó adót, amelynek visszaigénylésére az áfa törvény szabályai alapján az elõtársaság nem volt jogosult, és ezért csak a következõ idõszakra átvihetõ követelésként tüntethette fel. Ebben a sorban kell szerepeltetni továbbá átalakulás, jogutóddal történõ megszûnés esetén, a jogelõd a megszûnéshez kapcsolódó adóbevallásában (a jogelõdnél visszaigénylési jogcím nem teljesülése okán) a következõ idõszakra átvihetõ követelésként feltüntetett adóösszeget. 42. sor Ebben a sorban a bevallási fõlap (C) blokkjában megjelölt adó-megállapítási idõszakban keletkezett elszámolandó adót vagyis az összes fizetendõ adó (13. sor) összegét csökkentve az ugyanezen idõszakban keletkezett levonható adó (33. sor) és az elõzõ idõszakból beszámítható csökkentõ tétel (41. sor) összegével kell feltüntetni. Amennyiben az összes elõzetesen felszámított és levonható adó (33. sor), valamint az elõzõ idõszakról beszámítható csökkentõ tétel (41. sor) együttes összege meghaladja az összes megállapított fizetendõ adó (13. sor) összegét, akkor az e sorban (42. sor) szereplõ összeg elé a mínusz elõjelet is fel kell tüntetni. Amennyiben a megállapított fizetendõ adó (13. sor) összege meghaladja az összes elõzetesen felszámított és levonható adó (33. sor), valamint az elõzõ idõszakról beszámítható csökkentõ tétel (41. sor) együttes összegét, akkor elõjelet nem kell feltüntetni. 43. sor Ebben a sorban akkor kell elõjel nélkül adatot szerepeltetni, ha a tárgyidõszakban az elszámolandó adó összege fizetési kötelezettséget mutat (a 42. sor adata elõjel nélküli). 44. sor Ezt a sort csak akkor kell kitölteni, ha az adóalany visszaigénylésre egyébként jogosult. Itt kell szerepeltetni azon beszerzésekre jutó adó összegét, amely beszerzések adóval növelt ellenértékét, illetve az áfa törvény 6. (2) bekezdés a.) pontja szerinti beszerzés, a termékimport és a külföldi szolgáltatás igénybevétel miatt adófizetésre kötelezett esetében az adó összegét az adóalany a visszaigénylési kérelmet tartalmazó bevallás benyújtására elõírt idõpontig nem fizette meg, és követelés mérséklése útján sem egyenlítette ki. Megfizetettnek minõsül az a beszerzés, amellyel kapcsolatban az adóalany tartozása megszûnik, így az áthúzódó kifizetések tekintetében (illetve önellenõrzés esetén) a PHARE, ISPA illetve a SAPARD forrásból történõ finanszírozás, a váltóval történõ fizetés, valamint a kizárólag szerzõdésben elõre kikötött teljesítési garancia miatti visszatartás. (A külföldi szolgáltatás-igénybevétel után önbevallással rendezendõ adófizetési kötelezettség, az adófizetési kötelezettség keletkezésének idõpontját magába foglaló bevallási idõszakban az adó összegének fizetendõ adóként való bevallását jelenti.) Az áfa törvény 48. (5) bekezdésének értelmében az adóalany hiába érte el a visszaigénylési jogcímek valamelyik összeghatárát, a tárgyidõszaki negatív elszámolandó egyébként visszaigényelhetõ adóját nem igényelheti vissza teljes összegben, azt csökkentenie kell legfeljebb annak összegéig az e sorban feltüntetett adóösszeggel. Ha a 42. sorban szereplõ negatív elszámolandó adó összegébõl a 44. sorban szereplõ csökkentõ tétel levonása után nem keletkezik visszaigényelhetõ adó, akkor a 42. sorban szereplõ adóösszeget (elõjel nélkül) a 46. sorban kell szerepeltetni. Ha a csökkentõ tétel levonása után keletkezik visszaigényelhetõ adó, akkor azt (elõjel nélkül) a 45. sorban, a vissza nem igényelhetõ adó részt pedig a 46. sorban kell feltüntetni. Amennyiben a tárgyidõszaki elszámolandó adó pozitív (fizetendõ adó szerepeltetendõ a 43. sorban), akkor értelemszerûen a 44. sorban nem kell adatot szerepeltetni. Ha azonban ebben a sorban van adat, akkor az itt szereplõ szám elé mínusz jelet kell minden esetben feltüntetni! A pénzforgalmi nem teljesítés miatti korrekció az áfa törvény értelmében csak a 42. sor összegéig van befolyással a 46. sorra, mert göngyölíthetõ adó értelemszerûen csak a 42. sorban kiszámított adó mértékéig keletkezhet. A 44. sorban a pénzforgalmi nyilvántartásban szereplõ, december 31-ét követõen keletkezett kötelezettségek és azok kiegyenlítései folyamatosan karbantartott adatainak felhasználásával, az egyes adó-megállapítási idõszakokban az adóbevallás benyújtására elõírt határnapig ki nem egyenlített beszerzések adójának göngyölített állományát kell szerepeltetni. A ki nem egyenlített kötelezettségek adójának göngyölítését a pozitív elszámolandó adót tartalmazó bevallást követõ adó-megállapítási idõszaktól újra kell kezdeni. A pénzügyileg nem rendezett tételek adótartalmát két esetben nem kell figyelembe venni az elszámolás során: az adóalany áfa alanyisága EVA hatálya alá történõ átlépés kapcsán szûnik meg, és ezen okból benyújtott, megszûnéssel kapcsolatos záró áfa bevallásában szereplõ negatív elszámolandó adót a pénzügyileg nem rendezetett tételek figyelembe vétele nélkül visszaigényelheti, az adóalany a külföldi utasnak visszatérített adó összegének erejéig a negatív elszámolandó adót minden más feltétel teljesítése nélkül visszaigényelheti. 45. sor Ebben a sorban akkor kell elõjel nélkül adatot szerepeltetni, ha a tárgyidõszakban elszámolandó adó összege visszaigénylési jogosultságot jelez (a 42. sor adata mínusz elõjelû), és a 44. sorban feltüntetett adóösszeg levonása után még marad visszaigényelhetõ adó. A 42. sorban feltüntetett negatív elszámolandó adót csökkenteni kell legfeljebb annak összegéig azoknak a beszerzéseknek az adótartalmával (44. sor), amelyet a bevallás benyújtására elõírt idõpontig teljes egészében illetve a törvényben elõírt esetekben az adó összegéig az adóalany nem fizetett ki a szállítóknak. Mivel az elõzõ idõszakról áthozott csökkentõ tétel része a tárgyidõszaki elszámolandó adónak, ezért nem csak az adott adó-megállapítási idõszaki kifizetetlen beszerzések összegével kell csökkenteni az egyébként visszaigényelhetõ adót, hanem az elévülési idõn belül, január 1-jétõl számítottan, a pénzforgalmi nyilvántartásban akárcsak részben kifizetetlenként nyilvántartott beszerzések adójával is. (Pozitív elszámolandó fizetendõ adót tartalmazó bevallást követõ idõszaktól kezdõdõen a beszerzések kiegyenlítésének figyelését újra kell kezdeni.) Így azon adózónak, aki a bevételi összeghatár vagy a tárgyi eszköz jogcímen való visszaigénylés feltételeinek egyébként megfelelt, a negatív elszámolandó adót még csökkentenie kell az egyéb kifizetetlen beszerzések adójával. Felhívjuk a figyelmét, hogy mind a havi, mind a negyedéves, mind az éves bevallásra kötelezett adóalany visszaigénylésre csak akkor jogosult, tehát csak akkor tüntethet fel e sorban adatot, ha a) az adóköteles (nem tárgyi mentes) termékértékesítésébõl és szolgáltatásnyújtásából ideértve az export és a 0 kulcsos értékesítést, valamint az adójegyes dohánytermék-értékesítés áfa nélkül számított ellenértékét a 48. sornál írottak szerint, de ide nem értve a külföldön teljesített termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást származó adó nélkül számított bevétele ideértve az adóalapként számításba vett államháztartási támogatást is az adóév elejétõl, illetve ha az év közben jelentkezik be, az adóalanyként történõ bejelentkezés idõpontjától kezdõdõen idõarányosan /650/651/310/320

13 eléri vagy meghaladja a 4 millió forintos, kizárólag nemzetközi árufuvarozói tevékenységet folytató adóalany esetén a 2 millió forintos bevételi összeghatárt [áfa tv. 48. (4) bek. a.) pontja], vagy b) tárgyi eszköz beszerzésére jutó levonható, elõzetesen felszámított adó göngyölített összege legalább 200 ezer forinttal meghaladja az ugyanezen idõszakban fizetendõ adó göngyölített összegét (feltéve, hogy az adóalany a tárgyi eszköz adóval növelt ellenértékét a bevallás benyújtására elõírt idõpontig kiegyenlíti és a tárgyi eszközt a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany az egyedi tárgyi eszköz nyilvántartásban szerepelteti, a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany pedig a beruházás bekerülési értékeként a beruházási számlán elszámolja) [áfa tv. 48. (4) bek. ba.) és bb.) pontjai] vagy c) saját vállalkozásban elõállított tárgyi eszközre jutó, levonható, korábban vissza nem igényelt, elõzetesen felszámított adó göngyölített összege legalább 200 ezer forinttal meghaladja az ugyanezen idõszakban fizetendõ adó göngyölített összegét (feltéve, hogy az adóbevallás benyújtása esedékességének idõpontjáig az adóalany a tárgyi eszköz elõállításával kapcsolatos beszerzéseinek kivéve a saját teljesítménye értékének adóval növelt ellenértékét megfizeti és a tárgyi eszközt a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany az egyedi tárgyi eszköz nyilvántartásban szerepelteti, a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany pedig a beruházás bekerülési értékeként a beruházási számlán elszámolja) [áfa tv. 48. (4) bek. ca.) és cb.) pontjai] vagy d) jogutód nélküli megszûnéshez kapcsolódó adóbevallást nyújt be [áfa törvény 48. (4) bek. d.) pontja]. e) külföldi utas részére adó-visszatérítési tevékenységet végez, az e tevékenysége körében keletkezõ visszaigényelhetõ adó erejéig [áfa törvény 48. (7) bek]. Ha az adó-megállapítási idõszak során negatív elszámolandó adó keletkezett, akkor a külföldi utas részére visszatérített adó erejéig (31. sor) az adózót akkor is megilleti az adó-visszaigénylés joga, ha más jogcímen erre nem szerzett jogosultságot. Ez esetben a visszaigényelhetõ összeg megállapításakor nem kell figyelembe venni a 44. sorban esetleg szereplõ összeget. Amennyiben csak az e) pontban foglalt eset miatt illeti meg visszaigénylési jogosultság az adóalanyt, és a 31. sorban feltüntetett adó összege alacsonyabb, mint a tárgyidõszakban keletkezett negatív elszámolandó adó összege, akkor csak a 31. sor e oszlopában feltüntetett adóösszeget lehet itt a 45. sorban szerepeltetni visszaigényelhetõ adóként. A különbözetet a 46. sorba kell beírni. Ha az adóalanynak megnyílik a visszaigénylési joga ide nem értve az e.) pontot, akkor a tárgyidõszaki összes negatív [pénzügyileg nem rendezett beszerzések adójának (44. sor) összegével csökkentett] elszámolandó adó beleértve az elõzõ idõszakról áthozott csökkentõ tételt kiutalására jogosulttá válik. Felhívjuk figyelmét, hogy az éves bevallásra kötelezettek, tekintettel arra, hogy évente egyszer, a tárgyévet követõ év február 15-ig kell benyújtaniuk a bevallásukat, visszaigénylési igényüket is csak ezen bevallásban szerepeltethetik, függetlenül attól, hogy a 4 millió forintos visszaigénylésre jogosító összeghatárt év közben elérték, ugyanis év közben (bevallási kötelezettség hiányában) visszatérítési igényüket nem tudják érvényesíteni. A 4 millió forintos összeghatár számítása során [a.) pont] a bevallás 01, 02, 03, 04, 05, 07, 11, 12. sorainak b oszlopában, valamint a 48. és 50. sorokban szereplõ értékesítésre vonatkozó adatok összegét csökkenteni kell a 19. sor b oszlopában szereplõ összeggel és növelni kell a 49. sorban szereplõ összeggel. Az adó-visszatérítésre jogosult adóalany ezen jogosultságát a bevallási fõlap (D) blokkjában a megfelelõ jogcím után x -szel jelezze, továbbá ugyanezen blokkban rendelkezzen a visszatérített összeg sorsáról is. E jelölések nélkül az adóhatóság nem teljesít kiutalást. Ha az a.) pontban foglalt feltétel teljesül, más jogosultságot ne jelöljön be! Az adó visszaigénylésére jogosult, és ezen jogosultságával élni kívánó adóalanynak ezen jogosultságát a bevallási fõlap (D) blokkjában (jobb oldalon), a megfelelõ jogcím után tett x jellel kell jeleznie, továbbá ugyanezen blokk bal oldalán lévõ kódkockák valamelyikében rendelkeznie kell a visszatérítendõ összeg sorsáról is. Annak az adóalanynak, aki az adó-visszaigénylésre nem, vagy még nem jogosult, a visszaigényelhetõ adó feltüntetésére szolgáló 45. sorban adatot szerepeltetni nem lehet. A tárgyidõszakban keletkezett negatív elõjelû elszámolandó adó melynek része az elõzõ idõszakról görgetett csökkentõ tétel összegét ezek az adóalanyok a 46. sorban kötelesek feltüntetni. Annak az adóalanynak, akinek az adóhatóság az adót adóéven belül az áfa törvény erre vonatkozó rendelkezései szerint visszatérítheti, ezen adóösszeget itt a 45. sorban kell feltüntetnie. Amennyiben a 45. sorban szerepel adat, és az adóalany visszaigénylést kér, akkor a 0465/650/ lapon szereplõ NYILATKOZAT részt mindenképpen ki kell tölteni. Egyéb esetekben (számlán tartás, befizetési kötelezettség, átvihetõ követelés, összeg átvezetése más adónemre) a nyilatkozati részt nem kell kitölteni. A befizetendõ vagy visszaigényelhetõ adó (a 43. vagy 45. sor) összegét betûvel is ki kell írni! Fontos tudnivaló, hogy az Art. 37. (4) bekezdése alapján az áfa-visszatérítést a bevallás beérkezésének (de legkorábban az esedékesség) napjától számított 30 napon belül, ha a visszaigényelt adó összege az 500 ezer forintot meghaladja, 45 napon belül utalja ki az adóhatóság. Amennyiben a bevallást hibásan nyújtják be, és az az adózó, vagy meghatalmazottja személyes, vagy írásos közremûködése nélkül nem javítható, úgy a fenti 30 illetve 45 napos visszautalási idõtartam a javítás napjától kezdõdik. 46. sor Ez a sor szolgál azoknak a követeléseknek a feltüntetésére, melyek visszaigénylésére az adóalany nem, vagy még nem jogosult, és amelyet a következõ bevallási idõszakban csökkentõ tételként a 41. sorban szerepeltethet. Itt a 46. sorban szerepelteti záró áfa bevallásában az elõtársaság, illetve az átalakult vagy jogutóddal megszûnt társaság azon negatív elszámolandó adóját, amelynek visszaigénylésére az áfa törvény általános szabályai alapján nem jogosult, és amelyet az áfa törvény alapján a bejegyzett társaság, illetve a jogutód elõzõ adó-megállapítási idõszakról áthozott, és fizetendõ adót csökkentõ tételként szerepeltethet. E rovatban sem kell elõjelet szerepeltetni. Alapbevallás benyújtása esetén a 46. sor utáni kis rovatban a befizetendõ, illetve visszaigényelhetõ adó összegét betûvel is fel kell tüntetni. Önellenõrzési bevallás készítése során a 0465/650/651/310/ lap 46. sora után a befizetendõ vagy visszaigényelhetõ adó összege szöveges sort nem kell kitölteni, hiszen a 46. sorral önellenõrzés esetén a bevallás érdemi része még nem fejezõdik be. 47. sor Ebben a sorban az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok bevallási idõszakban teljesített értékesítésének általános forgalmi adó alapjául szolgáló, kiskereskedelmi eladási áron számított értékét (az adójegyen feltüntetett értéket) kell szerepeltetni, függetlenül attól, hogy a dohánygyártmány-értékesítés után az értékesítõ áfa fizetésre kötelezett-e, vagy sem. 0465/650/651/310/320 13

14 48. sor Ebben a sorban az adóalanyoknak függetlenül attól, hogy az adójeggyel ellátott dohánygyártmány értékesítése után áfa fizetésre kötelezettek-e vagy sem a dohánygyártmány értékesítés áfa nélkül számított ellenértékét kell feltüntetni részletezõ adatként, vagyis az adózó által érvényesített tényleges eladási árnak, az adójegyen feltüntetett kiskereskedelmi eladási ár áfa tartalmával (20%-ával) csökkentett összegét. (Kiskereskedõ esetében a tényleges eladási ár megegyezik az adójegyen feltüntetett kiskereskedelmi eladási árral.) A visszaigénylésre jogosító 4 millió forintos értékhatár számításakor [45. sor a.) pontjánál írottak szerint] ezt az összeget is figyelembe veheti az adózó még akkor is, ha a dohánytermékekre vonatkozóan nem terheli áfa fizetési kötelezettség [1997. évi CIII. tv. 67. (3) bek.]. 49. sor Ebben a sorban azon adótartalommal rendelkezõ elõlegek adóalapját kell feltüntetni, amelyek egy korábbi adó megállapítási idõszakban a bevallás 19. sorának b oszlopában, mint átvett elõleg adóalapja szerepeltek, és jelen bevallás adó-megállapítási idõszakában történt termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékébe beszámításra kerültek (a 4 millió forintos visszaigénylési összeghatárba az elõleg adóalapja azon idõponttól számít bele, amely idõpontban az a tényleges teljesítés megvalósul, amellyel kapcsolatosan az elõleget átvették). Ebben a sorban csak az adótartalommal rendelkezõ teljesítésbe ment elõlegek adóalapja szerepeltetendõ, a tárgyi adómenteseké nem! 50. sor A különleges eljárással megállapított adók esetében (a bevallás 10. sorából) ebben a sorban kell feltüntetni az így megállapított adóalapot, mivel az adó-visszaigénylési összeghatár számítása során nem a 10. sorban szereplõ, az adó összegével csökkentett ellenértéket kell figyelembe venni, hanem a törvény 28. és 29. -aiban meghatározott adómérték alá tartozó termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások adó alapját. (Pl. az idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó különös szabály alkalmazása során az adó alapja a pozíciószámonként számított árrés.) 51. sor Ebben a sorban az áfa törvény területi hatályán kívüli termékértékesítések ellenértékét kell szerepeltetni a bevallás részletezõ adatai között. 52. sor Az 51. sorban szerepeltetett összegbõl, az EU tagországok területén történt, áfa törvény hatályán kívül esõ termékértékesítések ellenértékét kell feltüntetni. 53. sor Itt kell szerepeltetni az áfa törvény 15. -a alapján külföldi teljesítési helyûnek minõsülõ szolgáltatásnyújtások ellenértékét, részletezõ adatként. 54. sor Ebben a sorban az áfa törvény 15. -ának alkalmazásában, a külföldön teljesítettnek minõsülõ szolgáltatásnyújtások ellenértékébõl (53. sorból) azon összeget kell feltüntetni, amelyek az EU tagországokban minõsültek teljesítettnek. Ügyelni kell a bevallás részletezõ adatainak helyes és pontos kitöltésére, mivel ezek közül egyesek a bevallás gyakoriság alakulását befolyásolják, míg mások a visszaigénylési összeghatár számításánál játszanak fontos szerepet, illetve megint más adatok az EU csatlakozás során az INTRASTAT statisztikai adatszolgáltatási rendszer részét fogják képezni. Az általános forgalmi adó rendezésére szolgáló számlaszám: APEH általános forgalmi adó bevételi számla A 0465/650/651/310/ számú, termékimportot részletezõ nyomtatvány kitöltése Az azonosító adatokat természetesen ezen a lapon is gondosan ki kell tölteni a többi nyomtatványrésszel megegyezõen. A lap jobb felsõ sarkában az oldalszámot az adóalanynak kell feltüntetnie, annak függvényében, hogy a részletezõ adatok hány oldalt foglalnak el. Csak a kitöltéshez felhasznált oldalakat kell benyújtani, ezek számát a 0465/650/651/310/320. sz. bevallási fõlapon az erre rendszeresített helyen jelölni kell. Ezen termékimportot terhelõ levonható általános forgalmi adó részletezésére szolgáló nyomtatványrészen a 0465/650/651/310/ lap 28. sorának d oszlopában szerepeltetett összeget kell részletezni. A 0465/650/651/310/ lap a oszlopába a vámhatóság kivetési határozatának számát kell beírni jobbra rendezve, a b oszlopba annak keltét. Az évet négy számjeggyel, a hónapot, a napot két-két számjeggyel, arab számmal kell jelölni. Például (Ugyanígy kell kitölteni az e oszlopban a megfizetés idõpontját is.) A c oszlopba a kivetési határozatból az általános forgalmi adó összegét kell ide beírni, a kitöltési útmutató elején a kerekítésre vonatkozóan említettek szerint. A befizetési bizonylat (átutalás, pénztárbizonylat stb.) számát a d oszlopba kell feltüntetni, jobbra rendezve. A megfizetés idõpontjához a vámtörvény vonatkozó elõírásai alapján a vámteher s ennek részeként az áfa megfizetését igazoló bizonylat szerinti fizetési idõpontot kell bejegyezni. A vámteherbõl a megfizetett általános forgalmi adó összegét kell az f oszlopban feltüntetni ezer forintra kerekítve. A részletezõ lap egyes soraiban szereplõ adóösszegeket az egyes oldalakon külön összesíteni nem kell, azonban az összes megfizetett adó ezer forintra kerekített összegének egyeznie kell a 0465/650/651/310/ lap 28. sorában levonható adóként feltüntetett összeggel. Az egyezõség biztosítása érdekében a számtani szabályoktól eltérõ kerekítés is indokolt, azonban a kerekítendõ és a kerekített összegek különbözete soronként nem haladhatja meg az ezret. Amennyiben a levonható adót az adóalany arányosítással állapítja meg, akkor az egyezõség érdekében a megfizetett, de teljes egészében le nem vonható adóösszegek összesítése után a benyújtandó oldalak közül az utolsónak az erre rendszeresített utolsó (18.) sorába az arányosításnak megfelelõ és ebbõl következõen a 0465/650/651/310/ lapon a 28. sorban is szereplõ összeget is fel kell tüntetni. Amennyiben a vámhatóság a levont adót érintõen a kivetésrõl szóló határozatát hivatalból vagy kérelemre módosítja vagy helyesbíti oly módon, hogy az a korábban kivetett áfa csökkentését eredményezi, vagy az ügyfél kérelmére az adót visszafizeti, azt mínusz elõjellel a részletezõ lapon (mind a c mind az f oszlopban) szintén szerepeltetni kell. A d oszlopban a kiutalási bankbizonylat számát, a c oszlopban a bankszámlára érkezés dátumát kell szerepelteni. Ezeket a tételeket a 0465/650/651/310/ lap 28. sorában kell csökkentõ tételként figyelembe venni. Mint ahogy a kitöltési útmutatóban a 28. sorhoz fûzött magyarázatnál már szerepelt, amennyiben a tárgyidõszaki bevallásban a 28. sorban levonható adóként szerepelõ összeg kisebb, mint a helyesbítés összege, akkor a 28. sorban negatív összeg is szerepeltethetõ. A számú Átvezetési és kiutalási kérelem a pénzforgalmat lebonyolító bizonylatokhoz c. nyomtatvány kitöltésére vonatkozó elõírások Ha az adózó a törvényi feltételek alapján jogosult az adó visszaigénylésére és az áfa-bevallás fõlapján a (D) blokkban az átvezetési kérelmet benyújtotta rovatot x -szel jelölte, akkor az áfa-bevalláshoz mellékelnie kell a sz. átvezetési és kiutalási kérelmet. Ezen /650/651/310/320

15 a nyomtatványon a visszaigényelhetõ adó terhére, annak összegéig más adónemre történõ átvezetésrõl rendelkezhet, illetve az átvezetések után fennmaradó összeg kiutalását kérheti. Csak azon összeg átvezetésérõl lehet rendelkezni, amelynek visszaigénylésére az áfa bevallás alapján az adóalany egyébként jogosult! A következõ idõszakra átvihetõ, fizetendõ adót csökkentõ összeg terhére átvezetést kérni nincs lehetõség. A sz. nyomtatvány önmagában átvezetési és kiutalási kérelemként nem alkalmazható, az adóhatóság önálló átvezetési kérelemként nem fogadja el, kizárólag bevallás mellékleteként. Amennyiben az adózó NEM bevalláshoz kapcsolódóan kíván átvezetési kérelmet benyújtani, hanem az adóhatóságnál nyilvántartott folyószámláján valamelyik adónemben mutatkozó valós túlfizetés összegét szeretné kiutaltatni, vagy másik adónem(ek)re átvezettetni, akkor nem ezt a nyomtatványt, hanem a sz. bizonylatot kell kitöltenie és benyújtania, amely önálló átvezetési kérelemként szolgál. Ha az áfa-bevallásban (fõbizonylaton) szereplõ visszaigényelhetõ adó teljes összegének kiutalását kéri, akkor ezt a fõlap (D) blokkjában a pénzforgalmi rendelkezéseknél, a megfelelõ kódkockában való x jel alkalmazásával teheti meg, mert az áfa-bevallás egyben visszaigénylésként is funkcionál, ez esetben tehát nincs szükség a sz. nyomtatvány benyújtására. A sz. nyomtatvány azonosító adatai: Az átvezetési és kiutalási kérelmen az adószámot, az adózó nevét az áfa-bevallás fõlapján az AZONOSÍTÁS (B) blokkjának megfelelõen kérjük kitölteni. A fõbizonylat száma rovat öt egybefüggõ kódkockájába jobbra igazítva havi bevallás esetén 0465., negyedévesnél , évesnél , önellenõrzésnél pótló bevallásnál bevallásszámokat kell beírni. A bevallási idõszak (tól-ig) rovatait az adott áfa-bevalláson feltüntetett bevallási idõszakkal egyezõen kell kitölteni. Pl. ha az adózó év április hónapra vonatkozó, sz. áfa-bevallása visszaigénylést mutat, akkor az átvezetésen a fõbizonylat száma 0465., a bevallási idõszak pedig közötti idõszak. Negyedéves bevallásra kötelezett esetén, ha a év második negyedévére vonatkozó, sz. áfa-bevallása visszaigénylést mutat, akkor az átvezetésen a fõbizonylat száma , a bevallási idõszak pedig közötti idõszak. Éves bevallás esetén, ha a évre vonatkozó, sz. áfa-bevallása visszaigénylést mutat, akkor az átvezetésen a fõbizonylat száma , a bevallási idõszak pedig közötti idõszak. Ezen intervallumokon belül a bevallási idõszakot a tevékenység kezdete, illetve az Art. 33. (3) (6) bekezdéseiben részletezett idõpontok határozzák meg. Önellenõrzésnél és pótlásnál szintén a bevallási fõlap szerinti idõszakot kell feltüntetni az átvezetési nyomtatványon is. A sz. nyomtatvány átvezetési, kiutalási adatai (0465/650/651. és sz. bevallás benyújtása esetén): A nyomtatványon az összegadatokat elõjel nélkül, forintban kell feltüntetni! A más adónemekre történõ átvezetések, illetve a bankszámlára kért kiutalások az azonosító mezõ alatt található táblázatban tüntethetõk fel. A kitöltés az (a-h) oszlopok és a , továbbá Összesen sorok segítségével történik. A kitöltött sorok között nem lehetnek kihagyott sorok, a nyomtatványt folyamatosan kell kitölteni. A terhelendõ adónemre vonatkozó rovatok az (a d) oszlopokban találhatók. A jóváírandó adónem rovatai az (e g) oszlopok. A kiutalandó összeg feltüntetésére a (h) oszlop szolgál. Az összeg rovatokat nem ezer forintban, hanem forintban kell szerepeltetni. Az adónem fõbizonylati sorszáma (a) oszlopba az áfa-bevallás visszaigényelhetõ adó sorának számát (45) kell beírni. Az adónem kód (b) oszlopba értelemszerûen csak a 104 szám kerülhet, ahogy a terhelendõ adónem rövidített megnevezése (c) oszlopba is csak az általános forgalmi adó rövidített nevét (ÁFA) lehet beírni. Azon adónem 3 jegyû kódját, amelyre akár részben, akár egészben a visszaigényelhetõ adót átvezettetni kívánja az (e) oszlopba, a rövidített elnevezését pedig az (f) oszlopba kell beírni. Az átvezetett összeget a (d) és (g) oszlopokban kell forintban feltüntetni. Egy sorban a 104-es (ÁFA) adónemrõl csak egy adónemre teljesíthetõ átvezetés. Az átvezetett, illetve kiutalni kért összegeknek soronként és összesítve is egyezõséget kell mutatniuk: a (d) oszlop adatának meg kell egyeznie a (g) és/vagy (h) oszlopba írt összegekkel soronként és összesen. A visszaigényelhetõ adó azon részösszegét, amelyet nem másik adónemre kíván átvezettetni, hanem a bankszámlájára szeretné átutaltatni, a (h) kiutalandó összeg oszlopban kell szerepeltetni. Amennyiben az átvezetés után fennmaradó áfa-összeg kiutalását kéri, akkor az áfa-bevallás NYILATKOZAT részét is mindenképpen ki kell tölteni! Példa a kitöltésre (0465/650/651. vagy sz. bevallások esetén): Visszaigényelhetõ adó: a 0465/650/651. sz. bevallás 45. sora d oszlopában 80 (E Ft), amely összegbõl az adózó forintot az SZJA számlára, forintot a munkaadói járulék számlára kér átvezettetni, forintot az ÁFA számlán kíván tartani, forintot pedig kiutalni kér. Az a), b), c), valamint az e) és f) oszlopokban szerepeltetendõ adatok önellenõrzési bevallás benyújtása esetén a fentiektõl eltérhetnek, ezek részletezését a 0465/650/651/310/ sz. önellenõrzési melléklet külön útmutatója tartalmazza. Fontos tudni, hogy a sz. bizonylat az áfa-bevallás mellékletét képezi a benyújtás idõpontjától kezdve, ezért a fõbizonylathoz kapcsolódó esedékesség vonatkozik a megjelölt átvezetésekre és a kiutalásra is. Ha a visszajáró összeg meghaladja az forintot, akkor az adóhatóság számára a beérkezésétõl (de legkorábban az esedékességtõl) számított 45 nap áll rendelkezésre késedelmi kamat mentesen az átvezetésre és a kiutalásra [Art. 37. (4) bek.]. A sz. átvezetési és kiutalási kérelem nyomtatványt is az áfa-bevallás fõlapján szereplõ cégszerû aláírásával hitelesíti az adózó. Kérjük, ügyeljen a bevallás helyes és pontos kitöltésére! 0465/650/651/310/320 15

16 Az adóhatóság az adóellenõrzés során adóbírságot állapít meg, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be az igénylésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás elõtt megállapította. A bírság alapja a jogosulatlanul igényelt összeg. Az Art. 37. (6) bekezdése értelmében, ha az adóhatóság a kiutalást késedelmesen teljesítené, a késedelmes kiutalás ellenére sem jár kamat, ha az igénylés (bevallás) az igényelt (bevallott) összeg 50%-át meghaladóan jogosulatlan, vagy a kiutalást az adózó mulasztása akadályozza. Ne feledje, hogy a szabályszerûen kitöltött nyomtatványt aláírással is hitelesíteni kell! Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal /650/651/310/320