Szövegértés szövegalkotás. Tanári útmutató

Átírás

1 Szövegértés szövegalkotás Tanári útmutató 7

2 Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv. A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program központi program (Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült, a sulinova oktatási programcsomag részeként létrejött tanulói információhordozó. A kiadvány sikeres használatához szükséges a teljes oktatási programcsomag ismerete és használata. A teljes programcsomag elérhető: címen. fejlesztési programvezető Korányi Margit vezető fejlesztők arató lászló kálmán lászló szakmai bizottság Bókay Antal elnök Bánréti Zoltán lektor Cserhalmi Zsuzsa gyõri János Schein Gábor Alkotószerkesztõ Schiller Mariann szakmai lektorok a szakmai bizottság tagjai pethőné nagy csilla Felelõs szerkesztõ nagy milán borítógrafika tipográfia szűcs édua bárd johanna Schiller Mariann Arató László, Héjja Ágnes educatio kht., 2008 raktári szám: H-ASZE0807/T

3 változatok rómeókra és júliákra Tanári útmutató Fejlesztők Arató László Héjja Ágnes

4 TARTALOM változatok rómeókra és júliákra 5 névjegy 9 a filmfeldolgozások nyersanyaga : shakespeare romeo és júliája 41 Az indítások elemzése az alaptörténet áthelyezése 64 szereplők az írott drámában és az adaptációkban 89 az erkélyjelenetek összevetése 130 a tragikus fordulat két adaptációban 152 feladatlap

5 Névjegy 8. évfolyam, 7. fejezet Változatok Rómeókra és Júliákra Fejlesztők: Arató László, Héjja Ágnes A fejezet célja Képességfejlesztési fókuszok A fejezetben lévő modulok címe, ajánlott óraszáma és a bázisszövegek Ajánlott korosztály Shakespeare drámájának eltérő karakterű filmadaptációin keresztül egyfelől az írott dráma és az előadás, másrészt az eltérő közeg, az eltérő jelrendszer jelentésteremtő sajátosságainak megismerése. Az általános filmnyelvi és az adott adaptáció koncepciójából adódó jelentésteremtési eszközök és jelentések tanulmányozása, illetve összevetése. Az írott szöveg és a mozgóképi szöveg jelentésteremtő eszközeinek összevetése. A fabula (történet) és a szüzsék (a megjelenített filmcselekmények) viszonyának vizsgálata. Tematikus fókusz: Rómeók és Júliák a változó időben és művészeti ágakban Poétikai fókusz: Az adaptáció (művészeti ág, eltérő jelrendszer, helyszín, kor, stb. szerepe) Szövegértési fókusz: Hasonlóságok és különbségek felismerése drámában, filmen; a változások szerepe, értelme a művek egészében. Szöveg és gesztusok, szöveg és kép, szöveg és díszlet, képi háttér, szöveg és jelmez, szöveg és mozgás, illetve testtartás-tesbeszéd, beállítás, képkivágás és elhangzó szöveg, szöveg és zene viszonyának felismerése. Szövegalkotási fókusz: Egyéni és kiscsoportos vélemény megfogalmazása az adaptációról; érvelés; megfogalmazása; képi nyelv fogalmi nyelvre való áttétele. Esszé, összehasonlítás, kreatív írás. 1. A FILMFELDOLGOZÁSOK NYERSANYAGA : SHAKESPEARE ÉS JÚLIÁJA 2. AZ INDÍTÁSOK ELEMZÉSE AZ ALAPTÖRTÉNET ÁTHELYEZÉSE 3. SZEREPLŐK AZ ÍROTT DRÁMÁBAN ÉS AZ ADAPTÁCIÓKBAN 4. AZ ERKÉLYJELENETEK ÖSSZEVETÉSE 5. A TRAGIKUS FORDULAT KÉT ADAPTÁCIÓBAN Művek: Shakespeare: Romeo és Júlia F. Baz Luhrman és Franco Zeffirelli filmadaptációja Részletek Leonard Bernstein musicaljének, a West Side Story-nak Robert Wise rendezte filmváltozatából 8. évfolyam (14-15 évesek)

6 N é v j e g y 6 Előző és követő fejezet Tantervi modulkapcsolódási pontok Kereszttantervi kapcsolódás NAT 6. A nyelvek közötti különbségek 8. A hétköznapi és a művészi kommunikáció 5. évfolyam 3. fejezet 3. modul (filmadaptáció) 6. évfolyam 1. fejezet 2. modul (filmadaptáció) 7. évfolyam 2. fejezet modul (komédiák) 8. évfolyam 2. fejezet 5-7. modul (dráma) 9. évfolyam 4. fejezet (konfliktusos drámák) 10. évfolyam 5. fejezet 7-8. modul (analitikus drámák) 11. évfolyam 1. fejezet 1-3. modul (dráma) 11. évfolyam 3. fejezet 4. modul (dráma) 11. évfolyam 6. fejezet 3. modul (drámai költemény) 11. évfolyam 5. fejezet 1. modul (komédia) A média- és mozgóképkultúra, a történelem, az etika, a drámapedagógia bizonyos tartalmai, művészettörténet Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés; Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése; Képesség a szöveg kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások); Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése; Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására; Verbális és nem verbális információk együttes kezelése; Önálló jegyzetkészítés; Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése; Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában, az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója; saját vélemény megvédése vagy korrekciója; Képesség a különböző műfajú és rendeltetésű írott és mozgóképi szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére; A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása; A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése; A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban; Önkifejező és kreatív szövegalkotás; Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása; Az összefoglalás eljárásának gyakorlása, önálló alkalmazása.

7 7 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m Követelmények Értékelés Módszertani ajánlás A tanuló legyen képes azonosítani és a Romeo és Júlia komédiákra jellemző szereplőtípusait és cselekménymozzanatait, a drámai szituációt és az abból kibontakozó konfliktusrendszert. Legyen képes tájékozódni a darab tér-, idő és jelenetszerkezetében. Legyen képes a műveket történeti nézőpontból közelíteni. Ismerje és alkalmazza a drámaértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni, érvelni, összehasonlító észrevételeket tenni. Legyen képes az írott dráma történetének filmi cselekménnyé szövése során bekövetkezett szembetűnő változásokat, kihagyásokat, áthelyezésekt azonosítani. Legyen képes a drámai szöveg metaforái és a filmadaptációk képi világa közötti kapcsolatokra példát hozni. Legyen képes annak néhány példán való bemutatására, hogy a film idő-, mozgás- és térszervezése hogyan jeleníti meg a drámai instrukciókat, illetve a dialógusokból kikövetkeztethető kommunikációs és metakommunikációs gesztusokat. Tudja értelmezni az adaptációkban megjelenő kiemelkedő fontosságú díszlet- és jelmezelemeket. Néhány megismert példa alapján tudjon különbséget tenni a megfilmesítés eredendő kódváltó mozzanatai és az időbeli és térbeli áthelyezésből adódó jelek és jelentésmozzanatok között. Legyen képes azonosítani a dráma két jelenetének kétféle megfilmesítése közti legfontosabb filmnyelvi hasonlóságokat és különbségeket. Legyen képes bemutatni néhány példát a képkivágások és a kameraállások jelentésképző funkciójára. Legyen képes a látvány és a szöveg közötti viszonyról tényekre alapuló értelmező akár gondolatok kifejtésére. Tudjon érvelő módon véleményt mondani az adptáció megismert változatairól, azok feltételezhető funkciójáról, hatásáról, értékéről vagy vitatható voltáról. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra. Folyamati: A prezentációk értékelése, a megértést szondázó mintavétel a házi feladatokból Kimeneti: Egy közösen nem látott adaptáció-részlet értelmezése, a dráma szövegével való összevetése, vagy a két adaptáció zárójelenetének a mozgóképi szempontokra is kitérő összehasonlító elemzése. A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer és eljáráskészlete az interaktív és reflektív tanulásra épül.

8 N é v j e g y 8 Támogató rendszer, szakirodalom Szövegforrások BÁRDOSSY Ildikó DUDÁS Margit PETHŐNÉ NAGY Csilla PRISKINNÉ RIZ- NER Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése, PTE, 2002 PETHŐNÉ NAGY Csilla: Módszertani kézikönyv befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítás, Korona Kiadó, Hartai László Muhi Klára: Mozgóképkultúra és médiaismeret, Korona Kiadó Géher István: Shakespeare-olvasókönyv. Cserépfalvi Szépirodalmi, 1991 Géher István kísérőtanulmánya és jegyzetei a Matúra Klasszikusok Romeo és Júlia-kiadásában (Ikon-Raabe-Klett) Shakespeare: Romeo és Júlia (Mészöly Dezső fordítása a Matúra Klasszikusok kiadásában) Shakespeare: Rómeo és Júlia (Kosztolányi Dezső fordításában a MEK szövege) Baz Luhrmann: Rómeo + Júlia, Twentieth Century Fox, 1996, Twentieth Century Fox Home Entertaiment, Forgalmazza az Intercom Franco Zefirelli: Romeo és Júlia (1968) Bernstein-Sondheim Wise: West Side Story (1961)

9 1. A filmfeldolgozások nyersanyaga : Shakespeare Romeo és Júliája (4 óra) T a n á r i i n s t r u k c i ó k a f e j e z e t e g é s z é h e z : Shakespeare Romeo és Júliáját otthoni előzetes elolvasásra szánjuk. 2-3 héttel korábban jelezzük a diákoknak, hogy pontosan mikorra kell elolvasniuk a drámát. Hívjuk fel a figyelmet, hogy kötetre az első órán is szükség lesz. A filmek, amelyekből részleteket néznek meg az órákon: Robert Wise Leonard Bernstein Stephen Sondheim: West Side Story (1960) Franco Zeffirelli: Romeo és Júlia (1968) Baz Luhrmann: Rómeó + Júlia (1996) A feldolgozás során mindenki legalább egy teljes filmet meg kell, hogy nézzen, a többiből pedig részleteket. Ma talán a Luhrmann-filmet érdemes mindenkinek megnéznie, a hagyományosabban költői Zeffirelli-adaptáció egészét csak akkor tekintsük meg együtt, ha nyugodt, kényelmes nézési körülményeket tudunk biztosítani. De az is elképzelhető, hogy egy tanulócsoportban éppen a modernizáló adaptációt hajlandók kevesebben elfogadni. A közösen meg nem nézett adaptáció egészének megtekintésére az adott feldolgozásra szakosodott csoportok teremtenek társas alkalmat, ebben mi támogassuk, biztassuk őket! Lehetőleg több, kisebb (négy-ötfős), Luhrmann, illetve Zeffirelli filmjére specializálódó csoport is működjön, és feltétlenül érdemes legalább egy West Side Story szakértői csoportot is létrehozni. A speciális szakértelmet és a többletidő ráfordítását az ilyen csoportok esetében feltétlenül honorálni kell. Az első modul feldolgozása során még nem az egyes filmekre szakosodott csoportokban folyik a munka. Kiegészítő anyag (film): John Madden: Szerelmes Shakespeare (1998) Érdemes ha van rá lehetőség egy színházi feldolgozást is megnézni. Természetesen hasznos, ha a filmeket (vagy egyéb Romeo és Júlia-feldolgozásokat: Prokofjev balettje, a darabból készült francia musical, Charles és Mary Lamb: Shakespeare-mesék stb.) előzetesen is ismerik a tanulók, de a feldolgozás elkezdéséhez elég a Shakespeare-dráma elolvasása. Ne felejtsük el ugyanakkor, hogy a fejezet középpontjában nem önmagában a Shakespeare-dráma szövegközpontú elemzése áll, hanem az adaptációk által exponált eltérő értelmezési tartományok. M u n k a f o r m á k : A leggyakoribb a kiscsoportos munkaforma, ezért az első modul befejezésekor a filmválasztás alapján érdemes az egész téma idejére állandó, 4-5 fős csoportokat szervezni. Azonban már ezt a végleges csoportszervezést megelőzően, az első modulban is döntően csoportmunka folyik. Heterogén csoportokat alakítsunk, lehetőleg mindegyikbe kerüljenek fiúk is, lányok is. Az ettől eltérő munkaformákat jelezni fogjuk. A munkacsoportok néha egyazon részlet többféle adaptációjával dolgoznak majd, néha viszont egy film vagy egy problémakör szakértői csoportját képezik. Ebben a fejezetben William Shakespeare Romeo és Júlia című drámájának filmadaptációival foglalkozunk. A következő két feladat egyrészt kóstolót ad az egyik adaptációból, s ennek kapcsán feleleveníthetitek, amit az irodalmi művek filmadaptációjáról már tudtok, másrészt előhívhatjátok azokat az ismereteiteket, amelyeket a komédiák tanulmányozása során szereztetek, s amelyek a Romeo és Júlia című tragédia megközelítésében is segíthetnek.

10 10 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m ráhangolódás 1. lépés: 1 2. feladat A Prológus és filmadaptációja T/ oldal perc Tanári instrukciók: A feladat célja az ismert drámaszöveg és a filmrészlet összevetése nyomán az adaptáció és az eredeti, a forrás viszonyának provokatív exponálása, a filmadaptációkról szerzett tapasztalatok és előismeretek előhívása. A válaszok kapcsán tisztázzuk, hogy az adaptáció, a megfilmesítés több szinten jelenthet változtatásokat, s természetesen nem csak akkor beszélünk adaptációról, ha a film helyszíne vagy cselekménye eltér a drámáétól (vagy más irodalmi alapanyagétól). Fontos fölhívni arra a figyelmet, hogy az adaptáció nem feltétlenül jelenti a tér és az idő megváltoztatását, de feltétlenül jelenti a más közegbe (médiumba), más jelrendszerbe (kódba) való átfordítást, lefordítást. Tisztáznunk kell (nem részletesen, csak pl. A Pál utcai fiúk adaptációjáról tanultakat felidézve), hogy a cselekmény látható helyszínét, terét, az arcokat, a szereplőket, a cselekvéseket s azt, hogy a kamera honnan s hogyan mutatja őket, akkor is újra kell alkotnia, ki kell találnia a rendezőnek, ha a legtökéletesebb kor- és szöveghűségre törekszik. Hisz azt, hogy a prológust mondó színészt vagy a szerelmesek első csókját honnan mutassa a kamera, Shakespeare értelemszerűen nem írhatta elő. A teret és az időt a filmes elbeszélésnek meg kell alkotnia, akkor is, ha a cselekmény az elképzelt (!) reneszánsz kori Veronában, s akkor is, ha a mai Amerikában játszódik. Shakespeare darabja ugyanis nem írja le Veronát, nem írja le Júliáék házát stb. S ha leírná is: a szavak nem azonosak a konkrét látvánnyal. Itt mindezt csak jeleznünk kell. Azonban ez a jelzés szükséges, mert a Luhrmann-film radikális változtatásaival az adaptáció mibenlétének félreértéséhez is vezethet. A Luhrmann-filmben kettős transzformációval, kettős átalakítással van dolgunk. 1. A dráma szövegéből film lesz (médiumváltás, kódváltás). 2. A cselekményt és a szereplőket a jelenbe transzformálja, teszi át a forgatókönyvíró és a rendező. A két átalakítás összefüggése is vizsgálandó lesz, és sorrendjük értelemszerűen nem a fenti, de nem is egyszerűen a fordítottja. Természetesen a kettős transzformáció szavát nem kell feltétlenül bevezetnünk, és tartalma is csak a fejezet egésze során kell, hogy megvilágosodjék. Kiemelt készségek, képességek: előzetes ismeretek mozgósítása, összehasonlítás megadott szempontok szerint, vitakészség, érveléstechnika C é l c s o p o r t o k d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : csoportmunka heterogén (4 fős) csoportokban, majd az eredmények alapján frontális eszmecsere M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : listakészítés megfigyelés és megbeszélés alapján, megbeszélés a listák alapján E s z k ö z ö k : a darab prológusa, DVD vagy VHS és megfelelő lejátszó D 0 00-tól kb ig, azaz a Rómeó + Júlia címfelirat megjelenéséig

11 A f i l m f e l d o l g o z á s o k n y e r s a n y a g a A Prológus és adaptációja Nézzétek meg a Baz Luhrmann-féle Shakespeare-adaptáció, azaz filmre vitel bemutatott részletét, majd oldjátok meg az alábbi feladatokat! a) Mi mindennel bizonyítható, hogy amit láttatok, az a Romeo és Júlia adaptációja? Hozzatok legalább öt érvet, példát, bizonyítékot! I.... II.... III.... IV.... V.... b) Mik a látott filmrészlet és az írott dráma, illetve annak megfelelő részlete között a legszembetűnőbb különbségek? Hozzatok legalább öt érvet, példát, bizonyítékot a különbségekre! I.... II.... III.... IV.... V.... c) A részlet láttán milyen kérdések merülnek fel bennetek egy irodalmi szöveg filmes adaptációjával kapcsolatban? Gyűjtsetek össze néhány olyan kérdést, amit meg kell válaszolnia a rendezőnek és a forgatókönyvírónak, mielőtt a forgatáshoz látnának! I.... II.... III.... IV.... V.... d) Az eddig közösen megbeszélt adaptációk, fimre vitelek közül Baz Luhrmanné melyikhez áll közelebb: Fábri Zoltán A Pál utcai fiúk című filmjéhez vagy Franziska Buch Emil és a detektívek című filmjéhez? Miért, miben? Lehetséges megoldások: a) Például: I. A helyszín itt is Verona. II. Itt is két előkelő család ősi viszályáról van szó. III. A két család neve (Capulet és a Montague) megegyezik a darabból ismerttel. IV. Itt is prológus foglalja össze előre a szerelmesek tragikus sorsát, előre bejelenti halálukat. V. Itt is baljós szerelmesekről (s az angol szövegben csillagokról) esik szó. VI. A szerelmeseknek a főcímben megjelenő neve itt is Romeo (Rómeó) és Júlia.

12 12 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m b) Például: Itt nem neveket és szövegeket látunk (csak), hanem képeket, mozgásokat, és a szöveg elhangzik. I. A prológust itt egy tévébemondó nő mondja el. II. a helyszín pontos neve itt Verona Beach, azaz itt egy amerikai tengerparti nagyváros, fürdőváros a helyszín. III. a főszereplőket, akik modern ruhát viselnek, híradóképek, filmfőcím feliratai és újságcikkek fotói, képaláírásai mutatják be, nem pedig színlap, mint az írott dráma esetében, és nem is csak színre lépésük során a megszólításokból, ill. helyzetekből derül ki pl. a családfők neve. IV. a két család neve itt nagy üzletházakon szerepel, tehát itt a két nemes család két modern tőkés céget is jelent egyúttal, két családi vállalkozást, óriásvállalatot. (Persze Shakespeare hősei is pénzarisztokraták, városi patríciusok, de nem modern tőkések.) V. a családfők itt modern keresztneveket (Ted és Caroline Montague, Fulgencio és Gloria Capulet) kapnak, míg a darabban keresztnevük nem derül ki. Autókban látjuk őket. VI. a darab hercege itt egy fekete rendőrfőnök, Páris pedig, aki Júliát feleségül akarja venni, Dave Paris néven a kormányzó fia. VII. Ez a Mercutio fekete. VIII. a dráma és a film címe kimondva azonos ugyan, de a címfelirat vizuálisan más, mint Shakespeare magyar fordításában: Romeo és Júlia helyett Rómeó + Júlia. A + jel ráadásul vörös, ami akár a szerelmesek véres békítő-megváltó áldozatára is utalhat. Ez összecseng a bevezető képsor ismételten mutatott hatalmas Krisztus-szobrával. A szerelmesek összeadódása, eggyé válása is, áldozata is lehet a + jel jelentése. c) Például: I. Hogyan tegye látvánnyá a darabban csak jelzett helyszíneket, külső és belső tereket? II. a szereposztásban hogyan és mennyire kövesse az írott művet, illetve egyáltalában milyen színészek adjanak testet, külsőt a darabban külsőleg nem részletesen jellemzett szereplőknek? III. Az elmondott szavakból mit váltson képekre, mit hagyjon meg a szereplőknek? IV. Ha a szavak megelőlegezik a végkifejletet, képekkel is utaljon-e előre? Éljen-e a képi visszautalások eszközével? V. mit húzzon ki a szövegből, hogy a film megszokott, a színielőadásnál némileg rövidebb időtartama érvényesülhessen? VI. Mit húzzon ki a történet eseményei közül, mit a monológokból és dialógusokból? VII. Hogyan éljen a filmnek a színháztól eltérő tér- és időkezelési eszközeivel? (Pl. a színházban mozgalmas városkép, tömegjelenet vagy utazás igazán nem jeleníthető meg. A filmben lehetséges a flashback és kézenfekvő a párhuzamos montázs.) VIII. Hol s hogyan éljen pl. a közelkép és a kameramozgás eszközeivel? IX. Vonjon-e össze, cseréljen-e fel jeleneteket? Hol érdemes az egymás utáni jeleneteket párhuzamos montázzsal felváltania? X. Áthelyezze-e a cselekményt térben és időben? XI. Ha megváltoztatja a környezetet, meghagyja-e a szöveg régi és költői elemeit vagy azokat is modernizálja? XII. Mennyit hagyjon meg a szöveg szójátékaiból? d) a Luhrmann-adaptáció Franziska Buch Emil és a detektívek című filmjéhez áll közelebb, hisz az alaptörténetet áthelyezi térben és időben, korunkbeli környezetben játszatja el.

13 A f i l m f e l d o l g o z á s o k n y e r s a n y a g a T/2. 6. oldal 15 perc Tanári instrukciók: A feladat célja, hogy a tanulók felelevenítsék a félreértéseknek és a véletleneknek [A)], illetve a szerepköröknek [B)] a tanult komédiákban betöltött szerepét. Mivel a cselekmény részleteire és a nevekre valószínűleg csak homályosan emlékeznek, az A) feladat esetében nevek és/vagy a szerepkörök megadásával segíthetünk. Egy-két hívószót, rásegítő kérdést is megadhatunk. Pl. ikerjelenet A hetvenkedő katonában, pl. a kéjhölgy kihallgatott szerelmi vallomása ugyanitt. A fösvény esetében: a pénzkölcsönzési jelenet vagy amikor apa és fia Jakab jóvoltából majdnem kibékül, pl. Végül miért is nem akarja Anzelm úr elvenni Elizt? A Figaro házasságában: a karosszékes jelenet, Cherubin a grófné öltözőjében, álruhás megtévesztések az utolsó felvonásban. Jelezzük, hogy nem kell kimerítő válaszra törekedniük! A B) csoport esetében a táblázat részleges kitöltésével segíthetünk, főképp, ha nem a sémák felismerésében erős tanulóknak adjuk ezt a tevékenységet. A második táblázatot érdemes a táblán is rögzíteni a közös megbeszélés során. Kiemelt készségek, képességek: előzetes ismeretek mozgósítása megadott szempontok szerint C é l c s o p o r t o k d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály A) történetrészletekre jobban emlékező olvasókból álló tanulócsoportok. Belső differenciálás: a különböző A) csoportoknak nyújtott segítség mértéke alapján. B) Absztrakt sémákra jobban emlékező tanulók. Megjegyzés: ha a tanult komédiák viszonylag elevenen élnek a tanulókban, akkor a feladat megfordítva, azaz nem a fejlett, hanem a kevésbé fejlett képesség alapján is kiosztható. M u n k a f o r m á k : pármunka, majd csoportmunka négy-hatfős homogén csoportokban, majd plenáris közzététel (szóvivők segítségével) M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : szemponttáblázat és mozaik rendszerű csoportmunka E s z k ö z ö k : Esetleg a tanult komédiák szövege, ill. a Nevető irodalom című hetedikes fejezethez készített tanulói jegyzetek (a munkatankönyv). A Romeo és Júlia tele van félreértésekkel és véletlenekkel. Cselekményének jó néhány építőeleme, akárcsak szerepkörei, szereplőtípusai sokkal inkább komédiákra, mintsem tragédiákra emlékeztetnek. A következő feladatok a komédiák tanult konvencióit elevenítik fel, hogy a Shakespeare - dráma elemzése során majd tisztán láthassuk a hasonlóságokat és a különbségeket.

14 14 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m 2. Komédiák konvenciói és a Romeo és Júlia A) Tévedések és véletlenek a tanult vígjátékokban Tavaly találkozatok néhány komédiával, pl. A fösvénnyel, A hetvenkedő katonával és alighanem a Figaro házasságával is, amelyekben szintén fontos szerepe van a tévedésnek, a félrevezetésnek és a véletlennek. Idézzetek fel néhány jellegzetes félreértést, tévedést és véletlent ezekből a komédiákból! Miből fakad a felidézett jelenetekben a komikum? Mennyit tud a néző, mennyit az egyes szereplők? A dráma címe: Véletlen félreértés: Ki az, aki nem tud valamiről? Miről? Tudatos félrevezetés: Ki az, akit félrevezetnek, ki vezeti félre és hogyan? Véletlen, meglepetés Plautus: A hetvenkedő katona Molière: A fösvény Beaumarchais: Figaro házassága B) Vígjátékokra jellemző szerepkörök és szereplőtípusok a tanult vígjátékokban és a Romeo és Júliában A darab címe A hetvenkedő katona A fösvény Figaro házassága Romeo és Júlia Szerelmesek (Inamorati) A szerelmesek akadályozói A szerelmeseknek szánt kényszerpartnerek Cselszövő segítők (szolgák és mások)

15 A f i l m f e l d o l g o z á s o k n y e r s a n y a g a Lehetséges megoldások: A) A dráma címe: Véletlen félreértés: Ki az, aki nem tud valamiről? Miről? Tudatos félrevezetés: Ki az, akit félrevezetnek, ki vezeti félre és hogyan? Véletlen, meglepetés Plautus: A hetvenkedő katona Palaestrio félrevezeti Sceledrust: elhiteti vele, hogy Philocomasium ikertestvérét látja a szomszéd házában. Nem tud a két ház között fúrt átjáróról. Pyrgóval meg azt hitetik el, hogy a szomszéd nem létező felesége szerelmes belé, s hogy a felbérelt kéjnő nem tudja, hogy a katona kihallgatja érte rajongó szavait. Pl. Sceledrus véletlenül látja meg a csókolózó szerelmeseket. Molière: A fösvény Pl. Cléante nem tudja, hogy saját apjától kér kölcsönt. A darab elején Valér nem tudja, hogy Harpagon épp az ő szerelmének a kiházasításáról kér tőle tanácsot, megerősítést. Az V./3-ban Harpagon és Valér félreértik egymást: Valér Elizről, Harpagon a kincsesládájáról beszél. Pl. Jakab elhiteti Harpagonnal és fiával, hogy a másik hajlandó lemondani javára Marianne-ról, s ezért hálálkodnak egymásnak. Kiderül, hogy Anzelm, akihez Elizt Harpagon hozzá akarja adni, Marianne és Valér apja. Beaumarchais: Figaro házassága Pl. A gróf nem tudja, hogy Cherubin Suzanne szobájában a karosszék mögött elbújt, s így szerelmi ajánlatának fültanúja van. Pl. az V. felvonásban a gróf nem tudja, hogy a gesztenyésben saját, Suzanne ruhájába öltözött feleségének vall szerelmet. A III. felvonás végén kiderül, hogy Marcellina Figaro anyja. A néző mindig tudja azt, amit az átejtett szereplők nem, információtöbbletéből eredő fölénye a komikum forrása.

16 16 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m B) Vígjátékokra jellemző szerepkörök és szereplőtípusok a Romeo és Júliában A darab címe A hetvenkedő katona A fösvény Figaro házassága Romeo és Júlia Szerelmesek (Inamorati) Philocomasium és Pleusicles Valér és Eliz, illetve Cléante és Marianne Figaro és Suzanne Romeo és Júlia A szerelmesek akadályozói Pyrgopolinices (Sceledrus) Harpagon Almaviva gróf, Marcellina stb. Capulet és neje A szerelmeseknek szánt Pyrgopolinices Harpagon, Anzelm úr Almaviva gróf, Marcellina Páris gróf kényszerpartnerek Cselszövő segítők (szol- Palaestrio, Periplectomenus Fruzsina, Fecske Figaro, Suzanne, a grófné a dajka, Lőrinc barát gák és mások) jelentésteremtés 2. lépés: 3 4. feladat Történet és cselekmény fabula és szüzsé T/3. 7. oldal 15 perc Tanári instrukciók: A feladat célja a történet (fabula) és a cselekmény (szüzsé) narratológiai szakfogalmainak hétköznapi példán alapuló gyakorlatias bevezetése. E fogalompár a történetmondó művek elemzésében alapvető, rendszeresen használt eszközünk lesz, hiszen ez a megkülönböztetés módszert, illetve kezdőpontot ad a cselekményszövés, az elbeszélés vagy a dramatizálás mikéntjének elemzéséhez. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : időrendi és ok-okozati viszonyok tudatosítása, eseményszerkezet és szövegszerkezet eltérésének érzékelése, szövegalkotás (egyazon történet különböző elbeszélő szövegekké formálása) C é l c s o p o r t o k d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze Munkaformák: pármunka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : irányított szövegalkotás A következő órákon azt vizsgáljuk majd, hogy ugyanaz az alaptörténet, történetváz, a Romeo és Júlia alaptörténete milyen cselekményváltozatokban ölt testet. Történet és cselekmény, idegen szóval fabula és szüzsé viszonyát vizsgáljuk majd. A dolgot bonyolítja, hogy magában az irodalmi műben

17 A f i l m f e l d o l g o z á s o k n y e r s a n y a g a is megkülönböztethetjük a nyers történetvázat és a kidolgozott, meghatározott módon elbeszélt cselekményt, a filmfeldolgozásokban viszont a cselekmény, a szüzsé a történetnek mozgóképi megjelenítésévé válik, tehát nem csupán arról van szó, hogy egy alaptörténetet többféleképpen lehet elbeszélni, hanem arról is, hogy filmadaptáció esetében a történetet más eszközökkel, más kód, azaz jelrendszer használatával formáljuk cselekménnyé, mint az irodalmi elbeszélésben. A következő feladatok fabula (történet) és cselekmény (szüzsé) viszonyát közelítik majd meg különböző módokon. 3. Fabula és szüzsé Egy köznapi történet többféleképpen elbeszélve, többféle cselekménnyé formálva a) Olvassátok el az alábbi történetet! Természetesen valójában már az alább olvasható szöveg sem puszta történet (fabula), hiszen az eseménysor, az ok-okozati kapcsolatok egy meghatározott módon, meghatározott sorrendben, meghatározott nézőpontból, meghatározott részletezéssel vannak benne elbeszélve, azaz cselekménnyé (szüzsévé) formálva. A történet tulajdonképpen a cselekmény elolvasása nyomán csak a fejünkben alakul ki, csapódik le. Peti közvetlenül a becsengetés után, a tanár belépése előtt felkapta a padról, és kidobta Dani matekfüzetét az osztály második emeleti ablakából. Dani az órán kénytelen volt azt mondani, hogy otthon hagyta a füzetét, ezért mínuszt kapott. Peti felelt a leckéből, és hármast kapott. A füzet kidobásának előzménye az volt, hogy Peti óra előtt el akarta kérni Dani füzetét, hogy kettejük leckéjét összehasonlítsa, mert sejtette, hogy felelni fog, s nagyon szeretne az év végén hármasról négyesre javítani. Dani az osztály legjobb matekosa, s máskor szívesen odaadja a füzetét másoknak, de most bosszantásból és bosszúból kérette magát, és nem engedte, hogy Peti megnézze a leckéjét. Ennek az az előzménye, hogy az előző nap délutánján az osztály hétfős focicsapata fontos mérkőzést játszott a rivális 8. a csapatával. Peti, aki a 8. b legjobb játékosa, afféle csapatkapitány, nem hagyta, hogy Dani játsszon, mert úgy gondolta, hogy padtársa nincs túl jó formában, és Tomi, a másik tartalék amúgy is jobban focizik nála. b) Hányféleképpen lehetne elkezdeni ennek a történetnek az elmondását? Megadunk egy lehetőséget, ti fogalmazzatok meg másik hármat! A 8. a focicsapata fontos meccset játszott tegnap a 8. b csapatával. Peti, a csapat kapitánya nem engedte, hogy padtársa, Dani játsszon a meccsen c) Írd le a történetet végig a szerinted leghatásosabb kezdéssel, egyes szám harmadik személyben! d) Egyiketek írja le, formálja elbeszéléssé, cselekménnyé a történetet Dani, másikatok Peti szemszögéből! Olvassátok fel egymásnak a két cselekménnyé formált történetet!

18 18 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m Lehetséges megoldások: Egyéni. Fontos azonban, hogy az időrendi és az ok-okozati viszonyok a szöveg átszerkesztése során ne alakuljanak át. Dani és Peti lehet érzelmileg elfogult, de a tényeket nem torzíthatják. Az események sorrendje adott és kötött, csak elbeszélésük sorrendje változtatandó; természetesen a hangsúlyokat, az események (padtársuk tettei) súlyának minősítését nézőpontjuknak megfelelően változtatják. Nagyon nem mindegy, hogy az előbbi történet elmesélését vagy filmen való bemutatását a focimeccsel, a füzet kihajításával, a feleléssel, a szereplők előzetes jellemzésével vagy, mondjuk, azzal a jelenettel kezdjük, amikor Peti kérleli Danit, hogy megnézhesse a matekleckéjét. A történet, a fabula ugyanaz, de a cselekmény, a megformált, elbeszélt, megmutatott történet, azaz a szüzsé korántsem ugyanaz. Ahogy távolról sem mindegy, hogy egy sorozatgyilkosság történetét egy film úgy mutatja-e be, hogy több gyilkosság lezajlását is közelről, a véres részletekkel, a halál módjával, az áldozatok szenvedésével együtt jeleníti meg, vagy ha a gyilkosságok zöméről csak említésből szerzünk tudomást, s mondjuk, emellett csak az egyik előzményét, majd az egyik teljesen letakart áldozatot látjuk. Ugyanannak a történetnek egészen más a hatása, sőt gyakran a jelentése is, ha másként van elbeszélve vagy képileg megjelenítve. Történet (fabula) és cselekmény (szüzsé) A cselekményt tehát a következőkben nem azonosítjuk közvetlenül az elbeszélés, novella, regény, dráma eseménysorozatával, meséjével vagy a fabulaként is emlegetett történetvázzal. Cselekménynek az elbeszélt, a megformált történetet fogjuk nevezni. A kettő, a történet és a cselekmény nem egészen ugyanaz, hiszen egy történetet sokféleképpen lehet elmondani, például el lehet kezdeni a közepén vagy akár a végén, szereplőit lehet az események előtt, előre vagy éppen azok kapcsán bemutatni, egy-egy fontos eseményt lehet magyarázatképpen később előadni, mint következményét. Két, azonos történetből megformált cselekmény (szüzsé) ugyanazon történet (fabula) elemeinek más-más eseményeit részletezheti, illetve más-más mozzanatait hagyhatja a puszta említés szintjén. T/4. 9. oldal 10 perc Tanári instrukciók: A feladat célja, hogy a dráma Prológusát történet-összefoglalás, történetváz (cselekményváz) értelmében vett fabulaként értelmezve a tanulók észrevegyék, hogy a fabula mennyi mindent hagy nyitva még a megvalósuló cselekményből. Egyúttal a történet leglényegesebb mozzanatainak kiemelésére is sor kerül a Prológus fordítása és kiegészítése révén. A félrevezető jelleg exponálása pedig már a darab lehetséges értelmezéseit készíti elő. A fabula szót valójában kétféleképpen használjuk, ha szükséges, ezt a kétértelműséget tisztázzuk is. 1. Történetváz, ami sokféleképpen válhat cselekménnyé, kiegészülvén különféle mozzanatokkal és szereplőkkel. 2. A teljes történet, amelyet valójában a cselekményből olvasunk ki, és csupán elménkben áll össze. Tartalmazza az összes részletesen elbeszélt, illetve színpadon vagy filmvásznon megjelenített eseményt, továbbá

19 A f i l m f e l d o l g o z á s o k n y e r s a n y a g a azokat az eseményeket is, amelyeket csak a szereplők (vagy epikai mű esetén az elbeszélő) említéseiből, utalásaiból rakhatunk össze. A két történet- vagy fabulafogalomban az a közös, hogy egyik sem tartalmazza a megformálás mikéntjét, egyikből sem derül ki, hogy a történet mely elemei milyen részletességgel és hogyan jelenítődnek meg. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : összehasonlítás (szöveg-összefoglalás és szövegegész összevetése) C é l c s o p o r t o k d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : egyéni, illetve pármunka, majd frontális megbeszélés Módszerek, eljárások: szemponttáblázat 4. A Prológus mint a Romeo és Júlia cselekményváza, fabulája Prológus A szép Veróna tárul itt elénk, Hol két jeles család vetélkedett. Ős gyűlölségük új csatákon ég, És polgár-vér szennyez polgár-kezet. Vad vérükből egy baljós pár fakadt: Gonosz csillagzatok szülöttei. E két szerelmes sírja lesz a hant, Mely a csaták vasát elföldeli. Szerelmük eljegyezte a halál, Mert szüleikben lángol a harag, S le nem lohad, míg el nem vész a pár Erről szól e kétórás darab. Néző, kérünk, hibákra most ne nézz! Így lesz az is, mi csonka még: egész. (Mészöly Dezső fordítása) Prológus (görög): előbeszéd: a színpadi mű bevezető része, lehet jelenet vagy monológ formájában, amelyben egy színész az előzetes tudnivalókat, illetve a cselekmény jobb követhetősége érdekében annak összefoglalását elmondja a nézőknek. A szerző ugyanitt üdvözölheti közönségét, az előadás pártolóit. A modern narrátor elődje, aki azonban csak az első jelenetben, esetleg a felvonásnyitó jelenetekben lépett színre. (Prológussal, nem is eggyel, kezdődik A hetvenkedő katona is.) A prológus a dráma előzetes tartalmi összefoglalása, ha úgy tetszik, történetváza, fabulája. Ebből a fabulából nagyon sokféleképpen szőhető cselekmény. A cselekmény mely elemei derülnek ki a prológusokból? Milyen fontos események maradnak homályban? Milyen tekintetben kifejezetten félrevezető a prológus, azaz az előhang? (A fenti kérdésekre adott választ az alábbi táblázatban foglald össze saját szavaiddal!)

20 20 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m Amit megtudunk a prológusból A prológusból kimaradt legfontosabb események Amiben a prológus félrevezető Lehetséges megoldás: (A második oszlopban nyomatékosan kérnünk kell, hogy csak a legfontosabb kimaradt eseményeknek és azoknak is csak címszószerű [a példaként megadottnál is tömörebb: pl. Romeo gyilkos lesz. ] felsorolására törekedjenek; a harmadik oszlopban az alább található megoldási lehetőségnél jóval kevesebbel is megelégedhetünk.) Amit megtudunk a prológusból A történet Veronában játszódik. Két viszálykodó család gyermekei egymásba szeretnek. A pár meghal a viszály miatt, a két család sírjuk fölött összebékül. A prológusból kimaradt legfontosabb események A fiatalok titkon összeházasodnak. Romeo esküvője után és nászéjszakája előtt megöli Júlia nagybátyját (anyjának unokatestvérét), Tybaltot. Romeót száműzik. Júlia Lőrinc barát tanácsára a kényszerházasságot és bigámiát elkerülendő altató segítségével tetszhalottnak tetteti magát. Romeo hazatér, és a halottnak vélt Júlia láttán öngyilkos lesz. A felébredő Júlia a halott Romeo láttán öngyilkos lesz. Amiben a prológus félrevezető A darabban nem nagyon látszik, hogy szüleikben lángol a harag, illetve a Prológusból úgy tűnik, mintha a szerelmesek saját halálukban a valódinál kisebb, szüleik pedig nagyobb szerepet játszanának. A Prológusban a szülők jóval aktívabbnak, a szerelmesek a valóságosnál jóval passzívabbnak tűnnek. 3. lépés: 5 6. feladat A történet jelenetekre bomlása, megtestesülése a dráma cselekményében T/5. vagy T/ oldal kb. 30 perc 10 perc egyéni munka, 5-6 perc csoportmunka, 15 perc frontális a szóvivők ismertetőjével T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat célja a szöveg szerkezetének, jelenetekből való felépülésének alapos megismerése egyfelől azzal a céllal, hogy a történet cselekménnyé szervezésének a drámára jellemző jelenetező technikáját érzékeljék a diákok, másfelől hogy a jelenetszerkezet megismerése előkészítse a filmadaptációk jelenet-összevonásait, kihagyásait, átszerkesztéseit észlelni képes részletérzékenységet. A táblázatos forma eleve sugallja a szempontokra való összpontosítás és a tömörség, lényegkiemelés igényét.

21 A f i l m f e l d o l g o z á s o k n y e r s a n y a g a A felvonások jeleneteit az alábbi táblázatban javasolt, arányos terhelést biztosító módon csoportosítva osszuk ki. Ugyanakkor a diákok táblázatai nem a csoporttagok, hanem a jelenetek számát tükrözik. A kártyákra (cédulákra) az alábbi összevonásokat jelző jelenetcsoportosítást írjuk fel. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : szöveg kivonatolása meghatározott szempontok alapján (lényegkiemelés, tömör fogalmazás); a rész és az egész, illetve a történet és a cselekmény közötti viszony megtapasztalása és tudatosítása C é l c s o p o r t o k d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : egyéni munka, majd csoportmunka 4-6 fős heterogén csoportokban, végül szóvivők prezentációja az osztály egészének M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : mozaikrendszerű csoportmunka, szemponttáblázat felvonások 1. cs. tag 2. cs. tag 3. cs. tag 4. cs. tag 1. I./1. szín I./2. 3. szín I./4. szín I./5. szín 2. II./1. 2. szín II./3. szín II./4. szín II./5. 6. szín 3. III./1. szín III./2. szín III./3. szín III./4. 5. szín 4. IV./1. szín IV./2. szín IV./3. 4. szín IV./5. szín 5. V./1. 2. szín V./3. szín (R. haláláig) V./3. szín (J. haláláig) V./3. szín (bef.) A csoportok 1-1 felvonást kapnak feldolgozásra. 4 kártyát kap egy csoport, amelyeket a tagok kiosztanak egymás között. A darab jelenetszerkezetét a feladat szerint 20 tanuló fogja feltárni; ha nem négyfős, hanem nagyobb csoportokkal dolgozunk, akkor a szóvivő és/vagy a jegyző nem kap kártyát. A jelenetekből a csoportok rakják össze a felvonások jelenetismertetőit, amit az általuk kijelölt szóvivő ismertet az osztállyal. A csoportok táblázataikba bevezetik a többi csoportok szóvivőitől hallott megállapításokat. Ha több csoport van, mint ahány felvonás, akkor egy-egy felvonást több csoport is megkaphat, s az ismertetés során a jelenetek egyik felét az egyik, másik felét a másik csoport ismertetheti. A cél elérése és az adott időkeret betartása érdekében a feladat kiadásakor és végzése során figyeljünk arra, hogy ne részletes tartalomismertetésre törekedjenek az egyes tanulók, illetve a szóvivők, hanem a táblázat celláiban megadott szempontokra (idő, hely, szereplők, téma/ esemény) összpontosítsanak. A jelenet eseményét vagy témáját is csak címszavakkal vagy egy-két tőmondatban foglalják össze. A T / 6. a l t e r n a t í v : Az aprólékos jelenetrészletezés helyett kevésbé terhelhető csoportokban az alternatív feladatot, az Ötnapos eseménynaptárt alkalmazhatjuk. Ennek lehetséges megoldása megtalálható a jeleneteket taglaló részletesebb megoldásban.)

22 22 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m 5. A történet kibomlása a felvonásokban és a jelenetekben a) Nézd át újra a drámából azt a részletet, amit a kártyád kijelöl! b) Töltsd ki a táblázat neked jutó részét! c) Foglaljátok össze csoportotokban felvonásotok tartalmát a jelenetek összeolvasztása nélkül! d) Az osztály számára a csoport szóvivője röviden foglalja össze a felvonás cselekményét a jelenetsorrend, a jelenetszerkezet bemutatásával! e) Jelöljétek V-vel a vicces, komikus részeket, K-val a komoly, emelkedett, illetve tragikus részeket! (Ez egyébként egy későbbi feladat tárgya lesz, de érdemes az újraolvasás során erre is figyelni.) f) Jegyezzétek meg azt is, ha egymást követő jelenetek közt párhuzamot vagy ellentétet érzékeltek!

23 A f i l m f e l d o l g o z á s o k n y e r s a n y a g a Felv. 1. I./1. szín Helyszín: Időpont: Szereplők: Téma, esemény: 2. II./1. Helyszín: Időpont: Szereplők: Téma, esemény: 3. III./1. szín Helyszín: Időpont: Szereplők: Téma, esemény: I./2. szín Helyszín: Időpont: Szereplők: Téma, esemény: II./2. szín Helyszín: Időpont: Szereplők: Téma, esemény: III./2. szín Helyszín: Időpont: Szereplők: Téma, esemény: I/3. szín Helyszín: Időpont: Szereplők: Téma, esemény: II./3. szín Helyszín: Időpont: Szereplők: Téma, esemény: III./3. szín Helyszín: Időpont: Szereplők: Téma, esemény: I./4. szín Helyszín: Időpont: Szereplők: Téma, esemény: II./4. szín Helyszín: Időpont: Szereplők: Téma, esemény: III./4. szín Helyszín: Időpont: Szereplők: Téma, esemény: I./5. szín Helyszín: Időpont: Szereplők: Téma, esemény: II/5. Helyszín: Időpont: Szereplők: Téma, esemény: III./5. szín Helyszín: Időpont: Szereplők: Téma, esemény: II./6. Helyszín: Időpont: Szereplők: Téma, esemény:

24 24 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m 4. IV./1. szín Helyszín: Időpont: Szereplők: Téma, esemény: 5. V./1. szín Helyszín: Időpont: Szereplők: Téma, esemény: éges megoldás: IV./2. szín Helyszín: Időpont: Szereplők: Téma, esemény: V./ 2. szín Helyszín: Időpont: Szereplők: Téma, esemény: IV./3. szín Helyszín: Időpont: Szereplők: Téma, esemény: V./3. szín (R. haláláig) Helyszín: Időpont: Szereplők: Téma, esemény: IV./ 4. szín Helyszín: Időpont: Szereplők: Téma, esemény: V./3. szín (J. haláláig) Helyszín: Időpont: Szereplők: Téma, esemény: IV./5. szín Helyszín: Időpont: Szereplők: Téma, esemény: V./3. szín (bef.) Helyszín: Időpont: Szereplők: Téma, esemény:

25 A f i l m f e l d o l g o z á s o k n y e r s a n y a g a Felv. 1. I./1. szín Helyszín: tér Veronában Időpont: vasárnap reggel Szereplők: Capuletés Montague-szolgák, Benvolio, Tybalt, A két családfő és nejeik, a herceg, Romeo Téma, esemény: a szolgák csetepatéja, Benvolio és Tybalt bekapcsolódik, a családfők is megjelennek; a herceg békéltet és fenyeget; Romeo a csetepaté után kerül elő, s szerelméről beszél. I./2. szín Helyszín: utca Veronában Időpont: dél (?) Szereplők: Capulet és Páris, majd egy Capulet-szolga, Benvolio és Romeo Téma, esemény: Páris ismételten kéri Júlia kezét, Capulet estélyre hívja; Romeóék egy szolgától megtudják, hogy C. estélyt rendez, elhatározzák, ők is elmennek. I/3. szín Helyszín: szoba Capuleték házában Időpont: délután (?) Szereplők: Capuletné, a dajka, Júlia Téma, esemény: Júlia értesül arról, hogy Páris megkérte a kezét. I./4. szín Helyszín: utca Veronában Időpont: este Szereplők: Romeo, Benvolio, Mercutio Téma, esemény: a Montague-fiatalok mennek a Capuletbálba, ugratják a boldogtalanul szerelmes Romeót; Mercutio Mab-monológja I./5. szín Helyszín: csarnok a Capulet-házban Időpont: este Szereplők: szolgák, Capulet, Tybalt, Romeo, Júlia, dajka Téma, esemény: bál Capuletéknél; Romeo és Júlia első látásra egymásba szeretnek; Tybalt nekimenne Romeónak, de Capulet megfékezi.

26 26 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m 2. II./1. Helyszín: Capuleték gyümölcsöse mellett Időpont: éjjel Szereplők: Romeo, Benvolio, Mercutio Téma, esemény: R. beugrik Juliáék kertjébe, barátai poénkodnak Romeo szerelmén. II./2. szín Helyszín: Capuleték kertje, Júlia erkélye Időpont: vasárnap éjjel Szereplők: Romeo és Júlia Téma, esemény: R. kihallgatja Júlia vallomását, majd kölcsönös vallomások következnek. II./3. szín Helyszín: Lőrinc barát cellája Időpont: hétfő hajnal Szereplők: Lőrinc és Romeo Téma, esemény: R. megkéri a barátot, hogy még aznap eskesse össze Júliával. II./4. szín Helyszín: utca Veronában Időpont: hétfő reggel (9 óra) Szereplők: Benvolio, Mercutio, Romeo, dajka, Péter Téma, esemény: barátai tréfálkoznak Romeo rovására. Megjön R., szellemesen visszavág, és beszámol új szerelméről. Megérkezik a dajka, Péterrel, szolgájával, s megtudja Romeótól, hogy Júliának aznap délután kell Lőrinc baráthoz mennie. II/5. Helyszín: Capuleték kertje Időpont: hétfő dél Szereplők: Júlia, dajka Téma, esemény: kis kéretés után a dajka közli az esküvő időpontját és helyét. II./6. Helyszín: Lőtinc cellája Időpont: hétfő késő délután Szereplők: Lőrinc barát, Romeo, Júlia Téma, esemény: a pap és a szerelmesek elindulnak az esketésre.

27 A f i l m f e l d o l g o z á s o k n y e r s a n y a g a III./1. szín Helyszín: köztér Veronában Időpont: hétfő késő délután Szereplők: Benvolio, Mercutio, Tybalt, Romeo; szolgák, polgárok, Herceg, Capuletné, Montague Téma, esemény: Tybalt Mercutioékkal, az érkező Romeo szerencsétlenül avatkozik Tybalt és Mercutio kardviadalába: Mercutio meghal. Romeo bosszút áll: párbajban leszúrja Tybaltot. A Herceg és a két családfő a kettős gyilkosság helyszínére érkezik. A Herceg kérdez és ítélkezik: Romeót száműzi. III./2. szín Helyszín: Capuleték kertje Időpont: hétfő késő délután, kora este Szereplők: Júlia, dajka Téma, esemény: Júlia várja nászéjszakáját s a kötélhágcsót, melyen majd Romeo felmegy hozzá. A dajka érkezik a hágcsóval és a rettenetes hírekkel, amelyeket Júlia először félreért. III./3. szín Helyszín: Lőrinc cellája Időpont: hétfő kora este Szereplők: Lőrinc, Romeo, dajka Téma, esemény: Romeo őrjöng és öngyilkosságra gondol, amikor a Herceg ítéletét megtudja. Lőrinc kitalálja és elmeséli új tervét. A dajka Júlia gyűrűjét hozza. III./4. szín Helyszín: szoba a Capulet-házban Időpont: hétfő este Szereplők: Capulet, Páris, Capuletné Téma, esemény: Páris megismétli a leánykérést, Capulet csütörtökre esküvőt ígér. III./5. szín Helyszín: Júlia hálószobája Időpont: kedd kora hajnal Szereplők: Romeo, Júlia; Capuletné, Capulet, a dajka Téma, esemény: A hitvesi ágyból Romeónak fel kell kelnie. Júlia előbb marasztalja, azután maga is küldi. Belép Capuletné, s közli a Párissal való esküvő tervét. Júlia tiltakozására apja kitagadással fenyegeti. A dajka sem segít, Júlia szakít vele.

28 28 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 8. é v f o l y a m 4. IV./1. szín Helyszín: Lőrinc barát cellája Időpont: kedd délelőtt Szereplők: Lőrinc, Páris, Júlia Téma, esemény: Páris beszámol csütörtökön esedékes esküvőjéről; Lőrinc elmondja veszélyes tervét Júliának a lány tetszhaláláról. 5. V./1. szín Helyszín: utca Mantovában Időpont: szerda délután (?) Szereplők: Romeo, Baltazár, patikárius Téma, esemény: Romeo szolgájától értesül Júlia haláláról. Egy patikáriustól mérget vesz magának, majd hazaindul Veronába, Júlia sírboltjához. IV./2. szín Helyszín: csarnok a Capulet-házban Időpont: kedd dél Szereplők: Capulet, szolgák, dajka, Capuletné, Júlia Téma, esemény: esküvői előkészületek, Júlia engedelmességet tettet, Capulet szerdára hozza előre az esküvőt. V./ 2. szín Helyszín: Lőrinc cellája Időpont: szerda délután/este Szereplők: János barát és Lőrinc barát Téma, esemény: Lőrinc barát értesül, hogy levele a járvány miatti vesztegzár miatt nem jutott el Romeóhoz. Elindul a Capulet-kriptába. IV./3. szín Helyszín: Júlia szobája Időpont: kedd este Szereplők: Júlia, dajka, Capuletné Téma, esemény: Júlia elküldi a többieket, s megissza az altatót. V./3. szín (R. haláláig) Helyszín: Capuletkripta Időpont: szerda este Szereplők: Páris, apród, Romeo, Baltazár Téma, esemény: Páris meglátogatja halott menyasszonyát. Romeo érkezik: előbb párbajban megöli Párist, majd Júlia szépséges holtteste mellett mérget iszik. IV./ 4. szín Helyszín: csarnok a Capulet-házban Időpont: szerda hajnal Szereplők: Capulet, Capuletné, dajka, szolgák Téma, esemény: az esküvői lakoma előkészületei. V./3. szín (J. haláláig) Helyszín: mint előbb Időpont: mint előbb Szereplők: Lőrinc, Baltazár, Júlia Téma, esemény: Lőrinc későn érkezik, már csak a halott Romeót és Párist találja, illetve az ébredező Júlát. Lőrinc elmegy, Júlia megöli magát a halott Romeo tőrével. IV./5. szín Helyszín: Júlia szobája Időpont: szerda hajnal Szereplők: dajka, Capuletné, Lőrinc, Páris, Capulet, Péter, zenészek Téma, esemény: a dajka felfedezi Júlia halálát, a szülők és Páris gyászolnak, Lőrinc bölcselkedik, a zenészek Péterrel poénkodnak. V./3. szín (bef.) Helyszín: mint előbb Időpont: szerda éjjel, csütörtök hajnal Szereplők: apród, őrök, Herceg, Capuleték, Montague-ék, Lőrinc Téma, esemény: az őrök riasztják a Herceget, aki vizsgálódik, kihallgatja Lőrincet és a gyászoló családfők előtt zárszót, ítéletet mond.

29 A f i l m f e l d o l g o z á s o k n y e r s a n y a g a Ötnapos eseménynaptár A Romeo és Júlia öt nap története. Töltsd ki az alábbi ötnapos naptárt úgy, hogy minden napra írd be a három legfontosabb aznapi eseményt! Napok Vasárnap Hétfő Kedd Szerda Csütörtök 1. esemény 2. esemény 3. esemény 4. lépés: 7. feladat A Romeo és Júlia című színdarab elemzése néhány kiemelt szempont alapján T/ oldal kb. 30 perc perc Tanári instrukciók: A feladat célja a Shakespeare-dráma néhány kiemelt szempontból történő elemzése mozaik rendszerű csoportmunkában. (A konfliktusrendszer vizsgálata és a darab átfogóbb, általánosítóbb jellegű értelmezése a következő feladatban történik.) Az eddig az első két órán működtetett négyfős heterogén csoportokat érdemes ezúttal homogén, négy-hatfős csoportokkal felváltani. Ebben az esetben a következő feladatban, azaz ezen az órán végig sőt a következő órán is érdemes a most kialakított csoportbeosztást megőrizni. A végső csoportbeosztás a négy expozíció összevetése után, a második modul kezdetére kell, hogy kialakuljon. Mérlegelhetjük a heterogén csoportok fenntartásának előnyeit is, de a differenciált képességfejlesztés szempontjából a homogén csoportok kialakítása hasznosabb. A csoportok a maguk feladatán tíz percig dolgoznak, majd szóvivőik három-három percben ismertetik megállapításaikat (kb. 20 percben), amit a többi csoportok tagjai rögzítenek. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : drámai szöveg elemzése megadott szempontok szerint C é l c s o p o r t o k d i f f e r e n c i á l á s : feladattípus alapján. Az A) feladatot optimális esetben olyan tanulóknak érdemes adni, akki nem elég érzékenyek a kommunikációs helyzetek, félreértések érzékelésében, a kommunikációs és konverzációs maximák felismerésében és alkalmazásában. B) A véletlenekkel kapcsolatos feladatot különösen olyanoknak érdemes adni, akik egy műalkotásban mindent esetlegesnek tekintenek, és idegenkednek az általánosításoktól. (Pl. az olyanoktól, hogy a véletlen rendszerszerűen ismétlődő cselekménymozzanat ebben a darabban.) C) A szójátékokra vonatkozó feladatot olyanoknak érdemes adni, aki a nyelvi megformálás szintjére jóval kevésbé figyelnek, mint a cselekmény szintjére. D) A komikum/fennköltség feladatot olyanoknak érdemes adni, akik kevésbé érzékelik a humort, a komikumot, akik általában hajlamosak az egyoldalúan érzelmes-romantikus olvasatokra, a veretesség, a költőiség és a pátosz túlzott tiszteletére. Az E) feladatot a szabályszerűségek, rendszerszerű vonások felismerésétől, elismerésétől idegenkedő tanulóknak javasoljuk. (A célcsoport tehát a B) csoportéhoz hasonló.)