A Miskolci Igazságügyi Szakértői Kamara észrevétele

Átírás

1 A Miskolci Igazságügyi Szakértői Kamara észrevétele Összefoglalom a Miskolci Kamara területéről beérkezett, az elnökségünk által megfogalmazott észrevételeket: Elfogadhatatlannak tartjuk a jól működő területi kamarák megszüntetését. Dr. Kántor Ákos úr, mint az igazságügyi tárca főosztályvezetője kijelentette, hogy a jelenlegi struktúra nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Igazából nem tisztázott, hogy pontosan mik is voltak ezek a remények, ha nem váltotta be, akkor miért nem. Nem volt-e szerepe az igazságügyi tárca (IRM, KIM, IM) jogsértő tevékenységének, gondolunk itt a névjegyzék vezetésére, a 210/2005. Kormányrendelet szerint 24 órán belül a kell változásokat bejegyezni, és jól tudjuk, több hónapos késések történtek. Gondolunk itt a 3/1986. (II. 21.) IM rendelettel kapcsolatos (számunkra fontos) módosítási javaslataink figyelmen kívül hagyására, az eredetileg december 31-ig befejezni kívánt szakértők szakterületi kompetencia felülvizsgálatának több éven túli elhúzódására. Tiltakozunk a területi kamarák lerombolása ellen, mivel a vidéken dolgozó szakértőknek csökken az esélye arra, hogy területükön a jelenlegihez hasonlóan jól működő, általuk választott kamarai tisztségviselőkből álló érdekképviselet működjön, mely országos szinten is hatékonyan tevékenykedik értük. Jelenleg tervezett ügyfélszolgálati pont (nevéből adódóan) nem alkalmas erre. Példaként említve akár a Magyar Orvosi Kamarát, akár a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát, melyek rendelkeznek területi szervekkel, azonban a jelenlegi törvénytervezet nem akar területi szerveket az igazságügyi szakértőknél. Ez a tervezet a vidéken dolgozó szakértők esélyegyenlőségének jelentős csorbításához vezet. A törvénytervezet minőségbiztosítási része (15 fős bizottság évi vizsgálat elvégzése), illetve a fegyelmi része (15 személyből álló bizottság a fős tagságra) kivitelezhetetlen. Ezt csak a jelenlegi területi kamarák megtartása mellett lehet elvégezni, a területi kamarákban kialakított bizottságokkal. A törvénytervezet több fontos eleme a jelenlegi struktúra mellet is elvégezhető lenne (adatszolgáltatás, minőségbiztosítás fegyelmi eljárások). Nem tudjuk elfogadni a személyi kérdésekben tervezett, akár életkor alapján, akár a korábbi tevékenység alapján történő megkülönböztetést. Minden kamarai tag választható legyen bármely pozícióra. A teljesség igénye nélkül néhány pont konkrétan:

2 17. Az igazságügyi szakértő köteles a szakértői tevékenysége gyakorlásához szükséges rendszeres, a Kamara vagy a miniszter által akkreditált szakmai továbbképzésen részt venni, és a miniszter rendeletében előírt képzési kötelezettség teljesítését kreditpontokkal igazolni. A kötelező továbbképzések előírása a különböző szákterületek esetében szélsőségesen eltérő helyzetet eredményezhet. Egyes területek (adó, számvitel) esetében jelenleg is elérhetők oktatások, de speciális területek esetében elképzelhetetlen szakmai továbbképzések magas színvonalú rendszeres megszerzése. (pld. ujjnyomatszakértés területén milyen továbbképzést lehet szervezni, mivel a szakmához értő szakértők ezt a tevékenységet végzik, akkor ki képzi majd őket?) Ebben az esetben a különböző szakterületek követelményei eltérőek lehetnek, amely elfogadhatatlan. Nem ismeretes, hogy a más folyamatban megszerzett kreditpontok milyen módon számíthatók be az igazságügyi kamarai tevékenységhez szükséges kreditek pontjaiba. 18. (1) Az igazságügyi szakértők munkáját e törvény rendelkezései szerint értékelni kell. (2) Az értékelést megalapozó vizsgálatnak a jogerősen befejezett ügyek alapján fel kell tárnia az igazságügyi szakértő gyakorlatát, különös tekintettel az alkalmazott gyakorlatnak az érintett szakterület által támasztott elméleti tételeknek való megfelelését, valamint az adott szakterületen kiadott módszertani leveleknek történő megfelelését. (3) Az igazságügyi szakértő munkáját abból a szempontból is szükséges vizsgálni, hogy az általa adott szakvélemény mennyiben volt felhasználható a hatóság eljárásában. Ha csak 3000 fővel számolunk, 3 évente történő átvizsgálás évi 1000 db, kb. 250 munkanapot figyelembe véve napi 4 db. A minőségbiztosítási bizottságnak így legalább 8 db tanácsának kellene lenni (24 fő), akik folyamatosan ezt csinálják, de akkor mikor végzik a saját szakértői munkájukat? Minden szakértőnek jogos igénye, hogy az őt vizsgáló tanácsban legyen a vizsgált szakértő szakterületét kimagaslóan ismerő gyakorlott, rutinos szakértő. Azonban az ilyen szakértők keresettek, a kirendelő hatóságok is őket foglalkoztatják, nekik nincs idejük folyamatos minőségbiztosítási feladatok ellátására. Akkor ki lesz a vizsgáló tanács tagja? Az a szakértő, aki jóval kevesebbet foglalkoztatott, így kevésbé gyakorlott? A minőségbiztosítási bizottság értékelése után nincs semmilyen fellebbezési, jogorvoslati lehetőség. Ez az évi kb db vizsgálat nagyon sok munkaórát vesz igénybe, (figyelembe véve tervezetet: a vizsgálat során a szakmai értékelő tanács az igazságügyi szakértő szakvéleményeit megvizsgálhatja, iratait, nyilvántartásait

3 megtekintheti, azokról másolatot készíthet, meghallgathatását elrendelheti és foganatosíthatja és szóbeli előadásánál jelen lehet, ha az igazságügyi szakértőt a szakvélemény szóbeli előadása miatt tárgyalásra idézik, az igazságügyi szakértő meghallgatása csak fontos okból mellőzhető) melyet természetesen valamilyen módon ki kell fizetni. A Kamara költségvetésének jelentős részét teszi majd ki. Ez a feladat a jelenlegi tervezet szerinti egykamarás rendszerben kivitelezhetetlen. 41. (2) A szakértő statisztikai adatszolgáltatás keretében köteles a nyilvántartása alapján az 5. melléklet szerinti adatokat a Kamara részére negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig elektronikusan megküldeni. Az 5. mellékletben szereplő adatlapot a szakértő szakterületenként köteles kitölteni. Az elektronikus úton való kapcsolattartásra az elektronikus ügyintézésről és bizalmi szolgáltatásokról szóló törvény, elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell. A negyedévenkénti adatbeküldés túlzott, elég lenne évente egyszer. Ha az adóbevallásunkat is elég egy évben egyszer beküldeni, itt is elégnek kell lenni. Mit jelent pontosan a Befejezett ügyek fogalom. A tárgyidőszakban kiutalt szakértői díj adótitok. A negyedévente történő adatbeküldés esetén évente ezer irat feldolgozását kell megoldani a kamarának. Érthetetlen szankciót helyez kilátásba (két egymást követő negyedévben határidőben nem szolgáltatja a statisztikai adatokat, törölni kell a névjegyzékből), ha valaki önhibáján kívül nem szolgáltat adatokat (betegség, tartós külföldi tartózkodás, stb..) akkor is törölni kell!! 45. (7) Az igazságügyi szakértő az írásbeli szakvéleményt aláírásával köteles ellátni, köteles azon feltüntetni a nyilvántartási számát. A szakvéleményt az igazságügyi szakértő ellátja bélyegzőjének lenyomatával is. A bélyegzőn fel kell tünteti az igazságügyi szakértő nevét, igazságügyi szakértői minőségét és nyilvántartási számát. A bélyegzőn az állami címer nem használható. Mit jelent a szakértői minőség? A jelenleg hatályos törvényben az igazságügyi szakértői igazolványában meghatározott szakterület szerepel, ez lenne a szakértői minőség? Pontosítása szükséges. 47. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyeken kívül a szakértő a díjjegyzékével érvényesíteni kívánt díjat maga állapítja meg. Ebben az esetben a szakértő köteles

4 a) a díjjegyzékével érvényesíteni kívánt díján belül az egy órára eső munkadíja összegét megállapítani, b) a költségeit tételesen, számlával alátámasztottan igazolni és c) megjelölni az általános költségátalány mértékét. Itt kimaradt a számlával nem igazolható, de szükségszerűen felmerülő költségek (posta, telefon, irodaszer stb.) fedezésére szolgáló költségátalány. Az általános költségátalányt hivatalból indított ügyekben a kirendelőnek kelljen a Kamara felé utalni, ne pedig a szakértőnek. Magánkirendelés esetén legyen a szakértő feladata ez csupán. 55. (1) A szakértőjelölt az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése érdekében az igazságügyi szakértő szakmai felügyeletével közreműködik a szakvélemény előkészítésében. A szakértőjelölt a miniszter rendeletében az adott szakterületre előírt, legfeljebb három éves szakértőjelölti időt, illetve a miniszter rendeletében az adott szakterületre előírt, de legfeljebb ötven ügyszámot teljesítette. A szakértőjelölt közreműködésével készített szakvéleményért a szakértőjelölt szakmai felelősséget nem visel. Nem igazán érthető, hogy mit is akar az aláhúzott részen a törvény. 65. (1) Az igazságügyi szakértő a Kamara engedélyével kamarai tagságát szüneteltetheti. A kamarai tagság abban az esetben szüneteltethető, ha az igazságügyi szakértő igazolja, hogy a folyamatban lévő ügyeit befejezte, a szakértői kirendelése alól felmentését kérte és azt az eljáró hatóság elfogadta, valamint a folyamatban lévő megbízásait felmondta. Ha a szakértő a folyamatban levő ügyeit befejezte (akár elvégezte, akár visszaküldte), akkor nincs nála kirendelés. A szakértői kirendelése alóli felmentés mit jelent, meg kell keresni minden eljáró hatóságot, és elfogadtatni velük a szüneteltetési igényt? 67. (4) A Kamara az igazságügyi szakértők területi megoszlására figyelemmel a hatékonyabb kamarai működés és az igazságügyi szakértők ügyintézésének megkönnyítése céljából területi ügyfélszolgálati pontokat működtet. Az ügyfélszolgálati pontok szükségesek, de korántsem elégségesek. A Magyar Orvosi Kamara vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara mintájára létre kell hozni a területeken tevékenykedő szakértők által választott helyi tisztségviselőkből álló szervet.

5 69. (1) A küldöttek a küldöttgyűlés ülésén jogaikat ha ezt az alapszabály lehetővé teszi személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is gyakorolhatják. Az alapszabályban kell az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját meghatározni akként, hogy a küldöttek azonosítása, és a küldöttek közötti kölcsönös és befolyásmentes kommunikáció biztosított legyen. Az elektronikus úton való kapcsolattartásra az elektronikus ügyintézésről és bizalmi szolgáltatásokról szóló törvény, elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell. Nincs szükség elektronikus küldöttgyűlésre. Személyesen megjelenés legyen szükséges ) A fegyelmi eljárást lefolytató fegyelmi tanács három tagból áll, amelyből egy fő állandó kamarai tag, egy fő a szakvélemény tárgya szerinti szakterületen tapasztalattal rendelkező igazságügyi szakértő a 92. szerinti fegyelmi listáról, egy fő pedig kirendelésen alapuló tevékenységgel összefüggő fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja esetén a hatóság képviseletében vesz részt. Az aláhúzott részen fegyelmi bizottsági tagra gondolhattak? ) A fegyelmi eljárást kezdeményező a Kamara szervei és a névjegyzéket vezető hatóság kivételével a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles a Kamara részére fegyelmi eljárási díjat fizetni. A fegyelmi eljárási díj összege tízezer forint. Ez nagyon kevés nem fedezi a felmerült költségeket ez etikai eljárások nagy része eddig is elutasításra került, a költségek így maradnak a kamaránál. A felelőtlen panaszosnak nem sok veszteni valója van max. 10 ezer Ft. Ha ez 50 ezer Ft lenne, mint amit javasoltunk, akkor már sokkal felelősségteljesebben gondolkodna, nem keletkezne sok felesleges munka. A fegyelmi, etikai eljárással kapcsolatos részek rendkívül terjedelmesek ( ), míg magáról a kamaráról mindösszesen ( ) szól (1) A területi kamarák ügyvivői és az ügyvivő testület legkésőbb április 25. napjáig kötelesek egyesülési tervet készíteni. Az egyesülési terv magában foglalja a beolvadó területi kamarák vagyonmérleg-tervezetét és az azt alátámasztó vagyonleltár-tervezetét, a jogutód Kamara (nyitó) vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, a jogutód létesítő okiratának tervezetét. Az egyesülési tervet az ügyvivő testület elnöke és az ügyvivők együttesen írják alá. A beolvadó területi kamarák pénzbeli vagyona az adott kamara tagjaié. Nem olvasztható be megállapodás nélkül. A területi kamara meglévő pénzének

6 tagjaira eső részéig az új kamarai felállása esetén az adott tagnak ne kelljen tagdíjat fizetnie. Így kiegyenlítődne az a különbség, ami abból adódik, hogy lesz olyan kamarai tag, aki után a területi kamarája szinte semmit sem tud az új kamarába átadni (1) A Kamara első tisztségviselőit általános, egyenlő választójog alapján, egyfordulós választási eljárásban, közvetlenül, négy évre választják, titkos szavazással. (2) A választói névjegyzékbe felvett igazságügyi szakértő választhat (a továbbiakban: aktív választójog), és amennyiben jogszabály nem zárja ki, választható. Szavazni csak személyesen lehet. A választáson minden szavazásra jogosultnak egy szavazata van, minden szavazat egyenlő. (3) A területi kamarák aktív választójoggal rendelkező tagjai az ügyvivő testület elnöke által összehívott közgyűlésen az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló rendeletben meghatározott területeken bejegyzett igazságügyi szakértők közül április 10. napjáig, a felsorolt területek mindegyikén tíz-tíz küldöttet választanak. A közgyűlés a megjelent igazságügyi szakértők számára tekintet nélkül határozatképes. Akkor itt 3500 fős közgyűlést kell összehívni, amely megválasztja a küldötteket? Vagy esetleg minden területi kamaránál lesz egy közgyűlés, ami küldötteket választ? Méltánytalannak találnánk, ha Budapestre kellene utazni a küldöttválasztás miatt. Nem tartjuk teljesíthetőnek azt, hogy az első közgyűlésen szakterületenként (140 fő) legyen megválasztva. Például a titokvédelmi területen mindösszesen 3 főt hoz az IM névjegyzék. Területenkénti eloszlásban kellene (a korábbiakhoz hasonlóan a küldötteket megválasztani, megyei létszám szerint 25 szakértőként 1 küldött (25*140=3500). Összefoglalva elfogadhatatlannak, szakértés és szakértő ellenesnek, egyes részeken sértőnek tartjuk a törvénytervezetet. A jogalkotók újabb feladatokat adnak a szakértőknek, azonban nem igyekeznek rendezni a több éve méltánytalanul alacsony szakértői óradíjat. Miskolc, január 21. Tisztelettel: Radványi Zoltán