A Mohácsi Önkormányzat 13/2000.(IV.28.) r e n d e l e t e a szociális ellátásokról

Átírás

1 A Mohácsi Önkormányzat 13/2000.(IV.28.) r e n d e l e t e a szociális ellátásokról (Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 12/2013.(X.16.), 5/2013.(III.11.), 36/2012.(XII.17.), 10/2012.(IV.2.), 4/2012.(II.8.), 19/2011.(VI.27.), 11/2011.(III.25.), 1/2011.(I.24.), 25/2010.(XI.29.), 16/2010.(VII.5.), 13/2010.(VI.4.), 7/2010.(II.15.), 10/2009.(IV.27.), 4/2009.(III.2.), 21/2008.(IX.29.), 17/2008.(VI.30.), 7/2008.(III.31.), 2/2008.(II.25.), 29/2007.(X.27.), 1/2007.(II.19.), 33/2006.(XII.27.), 20/2006.(XII.4.), 13/2006.(VI.29.), 45/2005.(XII.27.), 20/2005.(X.3.), 7/2005.(IV.25.), 40/2004.(XII.27.), 30/2004.(XI.29.), 21/2004.(VII.5.), 15/2004.(VI.1.), 7/2004.(III.29.), 2/2004.(II.13.), 38/2003.(XII.22.), 23/2003.(IX.29.), 19/2003.(IX.29.), 15/2003.(VII.7.), 13/2003.(V.26.), 7/2003.(III.24.). 39/2002.(XII.23.),24/2002.(XI.25.), 42/2001.(XII.17.), 15/2001.(IV.2.), 3/2001.(I.31.), 45/2000.(XII.31.), 44/2000.(XII.31.), 33/2000.(XII.5.), 30/2000.(XI.15.) ör-rel) 1234 Mohács Város Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 10. -ának (1) bekezdésében, 26. -ában, 32. -ának (3) bekezdésében, 37/D. -ának (6) bekezdésében, 38. -ának (9)-(10) bekezdésében, 41. -ának (4) bekezdésében, 45. -ának (1)-(2) bekezdésében, 46. -ának (1) bekezdésében, 50. -ának (2) bekezdésében, 60. -ának (5) bekezdésében, 92. -ának (1) és (2) bekezdésében, 94/A. -ának (1) bekezdés c) pontjában, továbbá a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. -ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - figyelemmel a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999.(XII.16.) Korm. rendeletben, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 287/1997.(XII.29.) Korm. rendeletben foglaltakra - a következőt rendeli el: A rendelet célja és hatálya 1. A rendelet célja, hogy meghatározza azokat a szociális ellátási formákat, amelyek alkalmazásával az önkormányzat a rászorulók helyzetén javítani kíván és szabályozza a jogosultság feltételeit (1) A rendelet hatálya a (2) (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kiterjed Mohács Város közigazgatási területén állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. (2) A rendelet hatálya az Szt. 7. (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Karát megerősítő országoknak a Mohácson jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. (3) A rendelet hatálya kiterjed a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Mohács közigazgatási területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. 6 b) (4) A személyes gondoskodásként biztosított ellátás keretében fenntartott intézmények tekintetében a rendelet hatálya kiterjed a településen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokra is. (5) A rendelet hatálya az (1) és (4) bekezdésben felsoroltakon túl egyéb személyekre kizárólag a sürgős szükség esetében nyújtandó átmeneti segély és bentlakásos intézményekben nyújtott ellátások igénybevételére irányuló kérelem, illetve a kötelező köztemetés esetén terjed ki. A szociális ellátások formái 3. A képviselő-testület a szociálisan rászorulók részére pénzbeli ellátásokat (4-25. ), természetbeni ellátásokat ( ) és 7 szociális szolgáltatásokat ( ) biztosít. 1 Módosította a 7/2003.(III.24.) ör. 2 Módosította a 15/2003.(VII.7.) ör. 3 Módosította a 2/2004.(II.13.) ör. 4 Módosította a 15/2004.(VI.1.) ör. 5 Módosította a 9/2009.(IV.27.)ör. 6 Hatályon kívül helyezte a 36/2012.(XII.17.) ör.

2 Pénzbeli ellátások (1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a képviselőtestület az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint a) méltányossági ápolási díjat (18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását végző személy kérelmére), b) átmeneti segélyt, c) temetési segélyt állapít meg. (2) A méltányossági ápolási díjat a tárgyhót követő 5. napjáig, az egyéb segélyeket a segélyt megállapító határozatban megjelölt időpontban kell a házi pénztárban vagy postai úton kifizetni, illetve a jogosult részére átutalni. (3) 10 (4) Időskorúak járadéka 20 Lakásfenntartási támogatás Lakbértámogatás 14/A. (1) Mohács Város Önkormányzata a nem önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő bérlakásban lakó, a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet 2. (2), (3) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő, jövedelmi helyzetük alapján rászoruló, gyermeket nevelő személyek részére az e -ban meghatározott feltételek szerint, a lakbér megfizetéséhez vissza nem térítendő lakbértámogatást nyújt. (2) A lakbértámogatás a háztartásukban gyermeke(ke)t eltartó bérlők javára állapítható meg, amennyiben az alábbi feltételek együttesen fennállnak: a) a bérelt lakás mérete nem haladja meg a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 38. (4) bekezdésének b)-e) pontjában foglalt - a lakásfenntartási támogatásra alkalmazandó mértékeket, b) a család jövedelme nem haladja meg a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló évi III. törvény 38. (2) bekezdése szerint alkalmazandó jövedelemhatárt, c) a család vagyona nem haladja meg a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 19. szerinti a rendszeres gyermekvédelmi támogatás feltételeként előírt vagyon mértékét. (3) Lakbértámogatásban csak olyan lakásban lakó részesülhet, ahol a lakás tulajdonosa bérleti szerződésben írásban hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság területileg illetékes igazgatóságának az adóazonosító adatait megküldje az önkormányzat. (4) A lakbértámogatás mértéke nem lehet több mint a lakbér 30 %-a, de legfeljebb havi Ft. (5) A lakbértámogatás alapjául szolgáló lakbér felső mértéke Ft. 7 Módosította a 42/2001.(XII.17.) ör. 8 (1) és (2) bekezdését módosította a 4/2012.(II.8.) ör. 9 Módosította az (1) bekezdést a 2/2008.(II.25.) ör. 10 Hatályon kívül helyezte a 7/2003.(III.24.) ör. 11 Beiktatta a 3/2001.(I.31.) ör. 12 Hatályon kívül helyezte a 24/2002.(XI.25.) ör. 13 Hatályon kívül helyezte a 36/2012.(XII.17.) ör. 14 A 9. (4) bekezdését módosította a 42/2001.(XII.17.) ör. 15 A 12. (1)-(2) bekezdését módosította a 24/2002.(XI.25.) ör. 16 A 9. (1) bekezdését módosította a 7/2003.(III.24.) ör át módosította a 38/2003.(XII.22.) ör át hatályon kívül helyezte a 38/2003.(XII.22.) ör át hatályon kívül helyezte a 2/2004.(II.13.) ör. 20 A 14. -t hatályon kívül helyezte a 4/2012.(II.8.) ör. 21 Beiktatta a 7/2005.(IV.25.) ör.

3 (6) A támogatást 1 évre kell megállapítani. A kérelmeket egy év után újra be lehet nyújtani, a jogosultsági feltételek igazolásával. (7) A lakbértámogatást meg kell szüntetni, amennyiben a (2) bekezdésben szabályozott feltételek bármelyike nem áll fenn. (8) A támogatások abban az esetben kerülnek megállapításra, amennyiben az önkormányzat regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszterhez benyújtott pályázata pozitív elbírálásban részesül. Ápolási díj 15. (1) 2223 Az Szt-ben meghatározottakon túl a Képviselő-testület a 18. életévét betöltött tartósan beteg ápolt hozzátartozója részére az öregségi nyugdíj 80 %-ának megfelelő összegű ápolási díjat állapít meg. (2) Az ápolási díj megállapításának feltétele, hogy az ápolt Mohács város közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkezzen. 24 (3) 25 A 18. életévét betöltött tartósan beteg ápolt hozzátartozója részére abban az esetben állapítható meg ápolási díj, ha családjában az egy főre jutó jövedelem havonta az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át nem haladja meg. (4) 26 Nem részesülhet ápolási díjban az a hozzátartozó, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, ha az Szt. 4. -ának (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik. (5) A képviselő-testület havonta folyósítandó ápolási segélyt állapít meg, ha az ápoló korábban nem szerzett nyugdíjjogosultságot és várhatóan nem is éri el a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. Az ápolási segély mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 60 %-a. 27 (6) Az ápolási díjra és ápolási segélyre való jogosultság feltételei 28 kétévente felülvizsgálandók. Átmeneti segély 16. A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt. A segélyezés alapjául szolgáló jövedelmi értékhatárokat és a segélyezés mértékét évente március 31-ig állapítja meg. 17. (1) Átmeneti segélyben kell részesíteni azt az 1. mellékletben szereplő jövedelmet el nem érő személyt a) kérelmére, aki aa) egyedül élő nyugdíjas, ab) családban élő nyugdíjas, ac) egyedül élő munkanélküli, ad) családban élő munkanélküli, 29 ae) b) hivatalból évente egy alkalommal, aki egészségi állapota miatt rendszeres szociális segélyben, vagy időskorúak járadékában részesül. (2) Az egy főre jutó nettó jövedelemre való tekintet nélkül nem jogosult átmeneti segélyre az, aki az Szt ának (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik. Nem tekinthető vagyontárgynak az a személygépkocsi, amelyre a kérelmező, illetve a vele közös háztartásban élő személy betegsége, rokkantsága, külterületen élő közlekedése miatt van szükség. 18. (1) Átmeneti segélyben részesíthetők kérelemre vagy hivatalból azok, akik alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen betegség, elemi kár - miatt anyagi segítségre szorulnak. (2) (1) Az átmeneti segély alapjául szolgáló jövedelmi értékhatárokat és a segélyezés mértékét a 2. melléklet tartalmazza. (2)-(4) Első mondatát hatályon kívül helyezte a 36/2012.(XII.17.) ör. 23 Módosította a 20/2005.(X.3.) ör. 24 Beiktatta a 38/2003.(XII.22.) ör. 25 Módosította a 20/2005.(X.3.) ör. 26 Módosította a 30/2000.(XI.15.) ör. 27 Beiktatta a 38/2003.(XII.22.) ör. 28 Módosította a 20/2005.(X.3.) ör. 29 Hatályon kívül helyezte a 36/2012.(XII.17.) ör. 30 Hatályon kívül helyezte a 42/2001.(XII.17.) ör. 31 Hatályon kívül helyezte a 7/2003.(III.24.) ör. 32 Hatályon kívül helyezte a 42/2001.(XII.17.) ör. 33 Hatályon kívül helyezte a 7/2003.(III.24.) ör.

4 20. (1) Átmeneti segélyt egy naptári éven belül legfeljebb két alkalommal lehet megállapítani. (2) A méltányossági közgyógyellátásban részesülő személy átmeneti segélyt egy naptári éven belül legfeljebb egy alkalommal kaphat. (3) Amennyiben évközben nem következik be nyugdíjemelés, úgy azon személyek segélyezése, akik egyszer már kérelemre részesültek átmeneti segélyben a továbbiakban hivatalból történik. (4) Amennyiben egy határozatban többszöri segélyezés kerül megállapításra, fel kell sorolni a későbbi kifizetések időpontját és a kifizetendő összeget. 21. A megállapított átmeneti segély folyósítása készpénzben, utalással vagy természetbeni ellátással történhet. A segélyezési forma megválasztása egyedileg és célszerűségi okokból vizsgálandó. 22. A készpénzben megállapított átmeneti segélyt a jogosult a határozat kézhezvételét követően pénztári órákban a pénztárban veheti fel Aktív korúak ellátása (1) A rendszeres szociális segélyre az Szt. rendelkezéseit kell alkalmazni. 38 (2) Az együttműködésre kötelezett személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles a Mohácsi Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) nyilvántartásban vetetni magát a határozatban megjelölt időn belül, a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodni a Családsegítő Szolgálattal, továbbá teljesíteni a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. (3) Az együttműködésre kötelezett személy a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követően 15 napon belül köteles a Családsegítő Szolgálatnál megjelenni, nyilvántartásba vétel céljából. (4) A Családsegítő Szolgálat a) figyelemmel kíséri a (3) bekezdésben megállapított határidő betartását és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá az együttműködésre kötelezett személyt nyilvántartásba veszi. b) a nyilvántartásba vételkor tájékoztatja az együttműködésre kötelezett személyt, a beilleszkedést elősegítő program elkészítésének menetéről, a beilleszkedést segítő programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól. c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül az együttműködésre kötelezett személy bevonásával - és amennyiben szükséges a munkaügyi központ közreműködésével - kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt. d) legalább három havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását. 39 e) f) évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról. g) jelzi a Népjóléti Osztálynak, ha az együttműködésre kötelezett személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, illetve az f) pont szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatást ad a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról. (5) A beilleszkedést segítő programok típusai: a) egyéni esetkezelés, segítő beszélgetés, tanácsadás, b) csoportfoglalkozás, önismereti, önsegítő és személyiség fejlesztő csoportok (6) Az együttműködési kötelezettség megszegését jelenti, ha a jogosult a) a Családsegítő Szolgálatnál aa) nyilvántartásba vétel céljából nem jelenik meg, ab) a beilleszkedését segítő programmal kapcsolatos írásbeli megállapodást nem köti meg, ac) három havonta nem jelentkezik. 42 b) 34 A Rendszeres szociális segély címet hatályon kívül helyezte a 4/2012.(II.8.) ör. 35 Beiktatta a 4/2009.(III.2.) ör. 36 A 23. -ban a nem foglalkoztatott személy, nem foglalkoztatott személyt szövegrészeket módosította a 4/2009.(III.2.) ör. 37 Módosította a 20/2005.(X.3.) ör. 38 Módosította a 4/2009.(III.2.) ör. 39 Hatályon kívül helyezte a 4/2009.(III.2.) ör. 40 Hatályon kívül helyezte a és a rendszeres szociális segély 3 hónapig 75%-os mértékben kerül folyósításra szövegrészt a 4/2009.(III.2.) ör. 41 Módosította a 13/2006.(VI.29.) ör. 42 Hatályon kívül helyezte a 4/2009.(III.2.) ör.

5 c) az Önkormányzattal nem működik együtt (7) Az aktív korúak ellátására jogosult köteles biztosítani ingatlanának (saját, bérelt, vagy szívességi lakáshasználat alapján használó ingatlan) állagát, rendeltetésszerű használhatóságát, higiénikus állapotát. Köteles gondoskodni a saját tulajdonában lévő járdák, udvarok, kertek, lépcsőházak, kapualjak, továbbá az ingatlanhoz tartozó valamennyi terület, helyiség rendszeres tisztántartásáról, ezen belül köteles továbbá az ingatlan előtt lévő járdaszakasz állandó tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, a síkosság megszüntetéséről gondoskodni. A tisztántartási kötelezettség az ingatlan és a járda, a járda és a közút közötti üres, füves vagy virágos sávra is vonatkozik. Az ingatlan tulajdonosa tartozik az ingatlanról a gyalogjáróra kinyúlt ágak, bokrok folyamatos nyeséséről gondoskodni. A tisztán tartási kötelezettségét nem teljesíti továbbá, aki ingatlanán háztartási, építési vagy veszélyes hulladékot halmoz fel, továbbá azt nem gyom mentesíti. Ha az aktív korúak ellátására jogosult a fenti kötelezettségét nem teljesíti, annak teljesítésére írásban 5 napos teljesítési határidő tűzésével - fel kell szólítani. Amennyiben kötelezettségét a felszólítás ellenére sem teljesíti, a az aktív korúak ellátása folyósítását meg kell szüntetni. Életjáradék biztosítása 24. (1) A képviselő-testület a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló évi IV. törvényben (továbbiakban: Ptk.) szabályozott életjáradéki vagy öröklési szerződés megkötésével az életjáradékot igénylő állampolgárral megállapodhat abban, hogy az igénylő a tulajdonát képező vagyonát az önkormányzat tulajdonába adja, illetve az önkormányzatra hagyja, s ennek fejében az önkormányzat az igénylő részére életjáradékot folyósít. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt szerződés az állampolgár állandó lakcímétől, vagyoni, jövedelmi helyzetétől függetlenül megköthető. (3) A szerződést a képviselő-testület akkor kötheti meg, ha az önkormányzat által hasznosítható vagyon együttes értéke meghaladja az Idősek Otthonában az emelt szintű elhelyezésért fizetendő egyszeri hozzájárulás háromszorosát. A vagyon értékét szakértővel kell felbecsültetni. (4) Az önkormányzat által folyósított életjáradék havi összege legfeljebb a nyugdíjminimum lehet. Temetési segély 25. (1) A képviselő-testület temetési segélyt nyújthat az elhunyt hozzátartozójának vagy a temettetéséről gondoskodó más személynek, ha a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti és a temettető családjában az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát nem éri el. (2) Nem állapítható meg temetési segély, ha az elhunyt, vagy a temetési segélyt kérelmező az Szt. 4. -ának (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik. (3) A támogatás feltétele, hogy a temettető a haláleset időpontjában a település állandó lakosa legyen. (4) A temetési segély a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-ától annak teljes összegéig terjedhet. (5) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége évente kerül megállapításra, ennek mértékét a 2. melléklet tartalmazza. (6) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell előterjeszteni, csatolva a halotti anyakönyvi kivonatot és a temetés számláit. 47 Utazási támogatás 48 25/A. (1) Az önkormányzat utazási támogatást nyújt a helyi menetrendszerinti tömegközlekedésben használható autóbusz bérlet megvásárlásához azon természetes személyek részére, akik a következő feltételek közül bármelynek megfelelnek: - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, 43 A bérpótló juttatás szövegrész helyett az aktív korúak ellátása, a bérpótló juttatásra szövegrész helyett az aktív korúak ellátására szövegrészt módosította a 4/2012.(II.8.) ör. 44 Hatályon kívül helyezte a 4/2009.(III.2.) ör. 45 Módosította a 2/2008.(II.25.) ör. 46 Módosította az 1/2011.(I.24.) ör. 47 Beiktatta a 45/2005.(XII.27.) ör. 48 Módosította a 20/2006.(XII.4.) ör.

6 - nyugdíjas, és családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb öszszegének háromszorosát, - fogyatékossági támogatásban részesülő súlyos fogyatékos személynek, továbbá azon megváltozott munkaképességű személynek, akinek a munkaképesség csökkenése eléri az 50 %-ot és rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, 4. baleseti fokozatba tartozók baleseti járadékában, átmeneti járadékban, rokkantsági járadékban vagy rendszeres szociális járadékban részesül. (2) Az utazási támogatás mértéke megegyezik a kérelmező által megvásárolt bérlet összegének 30 %-ával. (3) Az utazási támogatás megállapítására irányuló kérelmet a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Osztályán a rendelet 5. melléklete szerinti igénylőlapon, a bérlet felhasználását követő hónap 10. napjáig lehet benyújtani. (4) A kérelemhez csatolni kell: a) a felhasznált bérletet, b) a kérelmező diákigazolványának másolatát, vagy iskolalátogatási igazolást, c) a kérelmezővel közös háztartásban élők jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat. (5) A (4) bekezdés b) és c) pontban szereplő adatokat évente egy alkalommal kell igazolni. (6) Az utazási támogatás odaítéléséről a polgármester dönt. (7) A támogatás készpénzben történő kifizetésére utólag az előző havi bérletszelvény leadása ellenében, azzal egyidejűleg kerül sor a Polgármesteri Hivatal házipénztárában. Természetben nyújtott szociális ellátások 26. A képviselő-testület a jogosultak részére a következő természetbeni ellátásokat biztosítja: a) köztemetés, b) közgyógyellátás, c) pénzbeli ellátás egyes formái (lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély) helyett közüzemi díjak, térítési díjak, temetési költségek átutalása, tüzelősegély, d) tartási-, öröklési szerződésen alapuló tartás. Köztemetés (1) A köztemetésre az Szt. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a köztemetés a helyben szokásos legolcsóbb temetés a szükséges kellékek és koszorú biztosításával. (2) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesíthető az alábbi feltételek együttes fennállása esetén: a) az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, egyedülálló esetén az egy főre számított havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, b) vagyonnal nem rendelkezik, c) a hagyaték csak hagyatéki teherből áll. Közgyógyellátás (1) Közgyógyellátásra jogosult az a személy is, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem havonta az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátásának a Baranya Megyei Egészségbiztosítási Pénztár által elismert térítési díja eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át. (2) 52 (3) Adósságkezelési szolgáltatás 28/A. (1) Adósságkezelési szolgáltatás keretében a jogosultak részére adósságcsökkentési támogatást kell megállapítani és adósságkezelési tanácsadást kell működtetni. 49 Módosította a 2/2008.(II.25.) ör. 50 Módosította a 7/2003.(III.24.) ör. 51 (1) bekezdését módosította a 9/2009.(IV.27.) ör. 52 Hatályon kívül helyezte a 13/2006.(VI.29.) ör. 53 Hatályon kívül helyezte a 4/2009.(III.2.) ör. 54 Beiktatta a 15/2003.(VII.7.) ör.

7 (2) 5556 Adósságkezelési szolgáltatásra jogosult az a vízdíj-, lakbér-, távhődíj-, áramdíj-, gázdíj-hátralékos és hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj hátralékos személy vagy család a) akinek az adóssága meghaladja az Ft-ot, b) akinek a fennálló tartozása legalább 6 havi, c) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülélő esetében a 200 %-át, valamint d) aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, e) 57 aki vállalja az adósságkezelési tanácsadóval való jelen rendelet 6. melléklete szerinti tartalmú -előzetes együttműködési megállapodás megkötését, amelynek időtartama helyi szolgáltatók esetében három hónap. A villamos energia és gázszolgáltatók esetében az együttműködési megállapodás legfeljebb 6 hónapra jöjjön létre (védett fogyasztók), feltéve, hogy vállalja az adóssága és a megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének (továbbiakban: önrész) megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. 58 (3) Az adósságkezelési szolgáltatásra irányuló kérelmet évközben folyamatosan lehet benyújtani. (4) A településen elismert lakásnagyság mértékét e rendelet 14. -ának (2) bekezdése tartalmazza. (5) A településen elismert lakás minősége: bármely komfortfokozatú lakás. (6) Az adósságcsökkentési támogatást vissza nem térítendő pénzbeli támogatás formájában kell adni (7) Az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósság-típus július 1-től a vízdíj-hátralék, október 1-től a lakbér-hátralék, január 1-től a távhődíj-hátralék, október 1-től az áram- és gázdíj-hátralék, december 1-től a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj. (8) Az adósságkezelési szolgáltatásba bevonható adósságok felső határa korlátlan. (9) Az adósságkezelési szolgáltatás működtetési költségeinek fedezete: a) a központi költségvetés, b) az önkormányzat saját forrása, c) az adós önrésze. (10) Adósságkezelési szolgáltatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás részeit. 61 (11) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke az adósság 75 %-a, maximum Ft. (12) Az adós köteles az adósságának csökkentéséhez önrész befizetésével hozzájárulni, melynek összege az adósság 25%-a. Az önrész a Ft-ot meghaladó adósság esetében, a teljes adósság és a Ft-os adósságcsökkentési támogatás különbözete. (13) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legfeljebb 18 hónapig terjedhet, ami egyszer, tartós jövedelemromlás esetén 6 hónappal meghosszabbítható. (14) Az adósságcsökkentési támogatás folyósítása az adós vállalásától függően történik: a) ha az adós egyösszegben fizeti meg az adósság reá eső önrészét, úgy az adósságcsökkentési támogatás is egy összegben kerül megállapításra, b) ha az adós részletekben fizeti meg az adósság reá eső önrészét, akkor az adósságcsökkentési támogatás a részletek arányában kerül megállapításra, melyet az adósságkövetelés jogosultjának kell átutalni. 28/B. (1) Az adósságkezelési tanácsadást a Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat működteti. (2) Az adósságkezelési szolgáltatás működtetéséhez az adósság-követelés jogosultjával az önkormányzat együttműködési megállapodást köt. (3) Az adósságkezelési tanácsadó feladata: a) tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről, b) fogadja az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmeket, c) az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását, kézségét, és ezek alapján javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonásra, d) az adós és a szolgáltató között kötendő szerződést előkészíti, figyelemmel kíséri, e) a döntéshez szükséges dokumentumokat beszerzi és a kérelemmel együtt továbbítja a Népjóléti Osztályhoz, f) az együttműködésről írásos megállapodást köt a jogosulttal, 55 Módosította a 25/2010.(XI.29.) ör. 56 Módosította a 21/2008.(IX.29.) ör. 57 az e) pontot beiktatta a 16/2010.(VII.5.) ör. 58 (3)-(4) bekezdését módosította a 2/2008.(II.25.) ör. 59 Módosította a 25/2010.(XI.29.) ör. 60 Módosította a 21/2008.(IX.29.) ör. 61 (11)-(12) bekezdését módosította az 1/2011.(I.24.) ör.

8 g) az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt a jogosulttal kapcsolatot tart, legalább havonta egy személyes találkozás útján, h) folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását, i) szükség esetén kezdeményezi az adósságkezelési szolgáltatásra vonatkozó döntés modósítását, megszüntetését. (4) Az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult köteles a jogerős határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a) az adósságkezelési tanácsadóval együttműködési megállapodást, b) a szolgáltatóval (az adósság-követelés jogosultjával) szerződést kötni. 28/C. (1) Az adósságkezelési szolgáltatást meg kell szüntetni, ha a jogosult a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy b) az általa vállalt önrész megfizetését nem teljesíti, vagy c) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételét követően a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget, d) meghal, vagy e) lakóhelye megváltozik. 62 (2) Az adósságkezelési szolgáltatás a megszűntetéstől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg. 28/D. (1) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő az adósságkezelés időtartamára alanyi jogon lakásfenntartási támogatásra jogosult. (2) A lakásfenntartási támogatás összege a szolgáltató részére kerül átutalásra. (3) A lakásfenntartási támogatás folyósítását meg kell szüntetni, amennyiben az adósságkezelési szolgáltatás megszűnik. Tartási öröklési szerződésen alapuló eltartás 29. (1) A képviselő-testület a Ptk-ban szabályozott tartási, öröklési szerződés megkötésével az eltartást igénylő állampolgárral megállapodhat abban, hogy az igénylő a tulajdonát képező vagyonát az önkormányzat tulajdonába adja, illetve az önkormányzatra hagyja, s ennek fejében az önkormányzat szociális ellátó rendszere útján gondoskodik az igénylő eltartásáról. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt szerződés megkötésére vonatkozóan a 24. (2) és (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (3) Tartás ellenében kötött szerződés alapján a képviselő-testület az idősek otthonában térítési díj fizetése nélküli, határozatlan időre szóló elhelyezés biztosítását vállalhatja vagy házi segítségnyújtás útján gondoskodhat az eltartottról. 63 Szociális célú tüzifa juttatás 29/A. (1) Az önkormányzat rendelkezésére álló tűzifa mennyiség erejéig szociális célú tűzifa juttatás állapítható meg annak a kérelmezőnek, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén annak 200%-át nem haladja meg, és a szociális törvény szerinti vagyonnal nem rendelkezik és a tűzifa beszerzéséről más módon gondoskodni nem tud. (2) A kérelem elbírálásakor előnyben kell részesíteni a rendkívüli élethelyzetbe került, a kiskorú gyermeket nevelő, az idős és a beteg kérelmezőt. (3) Szociális célú tűzifa juttatás egy háztartásban csak egy személynek állapítható meg legfeljebb 1 m 3 mennyiségben, kizárólag természetbeni ellátás formájában. 29/B. (1) A szociális célú tűzifa juttatás iránti kérelmet a Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál írásban kell benyújtani minden év október 1. napjától november 15. napjáig, a Rendelet 7. melléklete, egyéb igénylők esetében a 8. melléklete szerinti nyomtatványon. (2) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a kérelmező tartózkodási helyén környezettanulmányt készít. (3) A kihűlés és fagyhalál észlelése esetén a veszélyeztetettséget észlelő jelzőrendszer tagjainak javaslata alapján a szociális célú tűzifa juttatás iránti eljárás hivatalból is indulhat. A hivatalból indult eljárás esetén a szociális célú tűzifa juttatás megállapításának rendeletben meghatározott feltételeitől el lehet tekinteni. (4) A szociális célú tűzifa juttatás iránti kérelmek elbírálásáról a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal egyeztetést kell tartani. A kérelem elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik. (5) A tűzifa beszerzéséről és szállításáról az önkormányzat gondoskodik. 62 Módosította a 4/2012.(II.8.) ör. 63 Beiktatta a 13/2013.(X.16.) ör.