BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

Átírás

1 Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Iroda BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA JAVASLATTEVŐ FÁZIS Egyeztetési eljárás során érkezett vélemények és tervezői válaszok Készült a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat megbízásából szeptember hó

2

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 2 VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSBA BEVONT SZERVEK 3 VÉLEMÉNYEK ÉS TERVEZŐI VÁLASZOK 8

4 BEVEZETÉS Bács-Kiskun megye hatályos területrendezési tervét a Közgyűlés 14/2006. (X. 3.) számú rendeletével fogadta el. A terv kidolgozásának alapja az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló évi XXVI. törvény, valamint a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet volt ban azonban megkezdődött az OTrT felülvizsgálata, a módosított törvényt az Országgyűlés június 9-én fogadta el. A törvény többek között előírta, hogy a már elfogadott megyei területrendezési terveket közöttük a Bács-Kiskun megyeit is december 31-ig a módosított törvénnyel összhangba kell hozni. A törvényi előírásnak való megfelelés érdekében Bács-Kiskun Megye Önkormányzata 2010 novemberében pályázatot írt ki a megyei területrendezési terv módosítására, amire a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.kapott megbízást. A tervezési szerződés ütemezése szerint az egyes munkafázisok időben úgy követik egymást, hogy a módosított megyei területrendezési terv elfogadási anyaga legkésőbb 2011 decemberében a Közgyűlés elé kerülhessen. A megyei területrendezési terv módosításának jogszabályi háttere az OTrT törvény mellett alapvetően a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) számú Korm. rendelet. Ez utóbbi jogszabály felhatalmazása alapján Bács-Kiskun megye területrendezési tervének módosítása az előkészítő és a javaslattevő fázis összevonásával egyfázisú tervezési és egyeztetési folyamatban került kidolgozásra. A fentiek szerint kidolgozott egyeztetési anyag az előző bekezdésben hivatkozott Korm. rendelet alapján június 6-án került kiküldésre a véleményezésre jogosult szerveknek, a beérkezett vélemények feldolgozása, a tervezői válaszok megfogalmazása a jelen dokumentációban bemutatottak szerint megtörtént. A megyei területrendezési terv egyeztetési anyagát a 40/1999. (IV. 23.) FVM rendelet alapján az illetékes területi tervtanácsnak is el kell bírálnia. A Központi Területrendezési Tervtanács június 28-án került összehívásra, annak eredményeként a Tervtanács 1/2011. sz. Állásfoglalásában leszögezte, hogy a tervező példaértékű tervet mutatott be, amelyet a Tervtanács dicsérettel továbbtervezésre javasol, az elhangzottak és a szakbírálatok figyelembe vételével. Az elfogadási fázis jogszabály-tervezete az egyeztetési eljárás során beérkezett és elfogadott vélemények, valamint a Központi Területrendezési Tervtanács állásfoglalása alapján került kidolgozásra. 2

5 VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSÁBA BEVONT SZERVEK * MINISZTÉRIUMOK 1. Belügyminisztérium 2. Honvédelmi Minisztérium 3. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 4. Külügyminisztérium 5. Nemzetgazdasági Minisztérium 6. Nemzeti Erőforrás Minisztérium 7. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 8. Vidékfejlesztési Minisztérium KORMÁNYHIVATALOK, ORSZÁGOS HATÁSKÖRŰ SZERVEK 9. Központi Statisztikai Hivatal 10. Magyar Energia Hivatal (MEH) 11. Országos Atomenergia Hivatal 12. Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR Zrt.) 13. Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 14. FGSZ Földgázszállító Zrt. 15. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 16. VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. 17. Magyar Tudományos Akadémia ORSZÁGOS ÖNKORMÁNYZATI ÉRDEKSZÖVETSÉGEK 18. Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége 19. Magyar Önkormányzatok Szövetsége 20. Magyar Faluszövetség 21. Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége TÖOSZ 22. Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége 23. Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége 24. Megyei Jogú Városok Szövetsége 25. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Bács-Kiskun Megyei Szervezete TERVEZŐ- ÉS SZAKÉRTŐ MÉRNÖKÖK, VALAMINT ÉPÍTÉSZEK ORSZÁGOS KAMARÁI 26. Magyar Mérnöki Kamara 27. Magyar Építész Kamara 28. Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 29. Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara ÉRINTETT REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCSOK 30. Országos Területfejlesztési Tanács 31. Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács ÉRINTETT MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS 32. Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács * t küldő szervek 3

6 TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK 33. Bajai Többcélú Kistérségi Társulás 34. Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás Bácsalmás, 35. Jánoshalma Többcélú Kistérségi Társulás 36. Kalocsa Kistérség Többcélú Társulás 37. Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás 38. Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 39. Kiskunfélegyházi Többcélú Kistérségi Társulás 40. Halasi Többcélú Kistérségi Társulás 41. Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás 42. Felső-Kunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás ÉRINTETT TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK 43. Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 44. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 45. Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelemi és Vízügyi Igazgatóság 46. Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 47. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága 48. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága 49. ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal 50. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 51. Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami Főépítész 52. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága 53. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága 54. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 55. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala 56. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal MBFH Szolnoki Bányakapitányság 57. Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 58. Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 59. Országos Környezetvédelmi Tanács 60. Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főosztálya 61. Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Kémiai Biztonsági Intézete 62. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége 63. Magyar Közút Nonprofit Zrt. Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága SZOMSZÉDOS MEGYEI ÖNKORMÁNYZATOK 64. Szerbia Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselő Testülete 65. Horvátország Eszék-Baranya Megye Képviselete 66. Baranya Megyei Önkormányzat 67. Fejér Megyei Önkormányzat 68. Tolna Megyei Önkormányzat 69. Pest Megyei Önkormányzat 70. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 71. Csongrád Megyei Önkormányzat ÉRINTETT MEGYEI JOGÚ VÁROSOK ÖNKORMÁNYZATA 72. KECSKEMÉT MJV Önkormányzata 4

7 ÉRINTETT TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK 73. Ágasegyháza 74. Akasztó 75. Apostag 76. Bácsalmás 77. Bácsbokod 78. Bácsborsód 79. Bácsszentgyörgy 80. Bácsszőlős 81. Baja 82. Ballószög 83. Balotaszállás 84. Bátmonostor 85. Bátya 86. Bócsa 87. Borota 88. Bugac 89. Bugacpusztaháza 90. Császártöltés 91. Csátalja 92. Csávoly 93. Csengőd 94. Csikéria 95. Csólyospálos 96. Dávod 97. Drágszél 98. Dunaegyháza 99. Dunafalva 100. Dunapataj 101. Dunaszentbenedek 102. Dunatetétlen 103. Dunavecse 104. Dusnok 105. Érsekcsanád 106. Érsekhalma 107. Fajsz 108. Felsőlajos 109. Felsőszentiván 110. Foktő 111. Fülöpháza 112. Fülöpjakab 113. Fülöpszállás 114. Gara 115. Gátér 116. Géderlak 117. Hajós 118. Harkakötöny 119. Harta 120. Helvécia 5

8 121. Hercegszántó 122. Homokmégy 123. Imrehegy 124. Izsák 125. Jakabszállás 126. Jánoshalma 127. Jászszentlászló 128. Kalocsa 129. Kaskantyú 130. Katymár 131. Kecel 132. Kelebia 133. Kéleshalom 134. Kerekegyháza 135. Kiskőrös 136. Kiskunfélegyháza 137. Kiskunhalas 138. Kiskunmajsa 139. Kisszállás 140. Kömpöc 141. Kunadacs 142. Kunbaja 143. Kunbaracs 144. Kunfehértó 145. Kunpeszér 146. Kunszállás 147. Kunszentmiklós 148. Ladánybene 149. Lajosmizse 150. Lakitelek 151. Madaras 152. Mátételke 153. Mélykút 154. Miske 155. Móricgát 156. Nagybaracska 157. Nemesnádudvar 158. Nyárlőrinc 159. Ordas 160. Orgovány 161. Öregcsertő 162. Páhi 163. Pálmonostora 164. Petőfiszállás 165. Pirtó 166. Rém 167. Solt 168. Soltszentimre 169. Soltvadkert 170. Sükösd 6

9 171. Szabadszállás 172. Szakmár 173. Szalkszentmárton 174. Szank 175. Szentkirály 176. Szeremle 177. Tabdi 178. Tass 179. Tataháza 180. Tázlár 181. Tiszaalpár 182. Tiszakécske 183. Tiszaug 184. Tompa 185. Újsolt 186. Újtelek 187. Uszód 188. Városföld 189. Vaskút 190. Zsana EGYÉB SZERVEZETEK 191. Dr. Szarvas Tibor PhD projektfejlesztő, valamint Felsőszentiván, Rém, és Kunszállás Polgármesterei 7

10 VÉLEMÉNYEK ÉS TERVEZŐI VÁLASZOK Sorszám 8 MINISZTÉRIUMOK Belügyminisztérium 1/1. VIZSGÁLATOK NAGYTÉRSÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEK ÉS KÜLSŐ KAPCSOLATOK (3. oldal) A fejezet második bekezdésében olvasható, hogy a megye legfőbb fejlesztési tengelye az V. sz. Helsinki folyosó. A megye területén ez a folyosó nem halad át, ellentétben a IV. sz. folyosóval. A megye nyugati területeinek valóban fontos közlekedési kapcsolatokat nyújtó, de a Duna jobb partján elhelyezkedő V.sz. Helsinki folyosó esetén kérjük annak elhelyezkedését pontosan meghatározni. 1/2. A települési területek változása a es időszakban a FÖMI adatbázisa alapján történt a központi belterületek alapján (21. oldal). Feltehetően az adatbázis alapján a változások követése történt, ezért javasoljuk a mondat pontosítását. 1/3. Energiatermelő, szállító és tároló infrastruktúra (77. oldal) Kérjük, hogy a gázszállító vezetékeken túl a tervezési területen áthaladó olaj- és termékvezetékekre is térjen ki a vizsgálati anyag. 1/4. JAVASLATTEVŐ FÁZIS II.1. SZÖVEGES MUNKARÉSZ A Tervezet nem tartalmazza Bács-Kiskun megye településeinek felsorolását, melyből megállapítható lenne a Tervezet hatálya. Kérjük ennek pótlását. 1/5. A Tervezet nem tartalmazza a megyei területrendezési terv módosításáról szóló megyei önkormányzati rendelet, illetve a határozat tervezetét. Kérjük a Tervezet kiegészítését a területrendezési szabályzattal. Településlista elvben a Javaslattevő fázis dokumentációjához is mellékelhető (bár ez az eddigi gyakorlat alapján az Elfogadási fázis tartozéka volt), de a véleményben foglaltakkal szemben a terv hatályát a jóváhagyandó térszerkezeti lap, illetve az övezeti lapok által bemutatott megyei terület egyértelműen kijelöli. Egyébként a megyei területrendezési tervek igazodási pontjaként szolgáló hatályos OTrT törvény sem ilyen mellékletet, de még csak a területi hatályra vonatkozó -t sem tartalmaz, sőt a megyei területrendezési tervekkel ellentétben még a törvény címében sem szerepel a Magyarország Területrendezési Terve területi hatályra vonatkozó megkülönböztetés. Ezt a feladatot mármint a jogszabály-tervezet előkészítését a 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet 7. mellékletének III. pontja szerint az Elfogadási fázis részeként kell kidolgozni.

11 9 Ugyanezen jogszabály a javaslattevő fázisra vonatkozóan azt rögzíti (14. ), hogy a javaslattevő fázison belül elfogadásra kerülő és megalapozó munkarészek készülnek, valamint, hogy az elfogadó szerv által jóváhagyásra kerülő munkarészeket (7. melléklet III. b) elkülöníthető (és nem elkülönített!) módon kell dokumentálni. Ugyanez vonatkozik a területrendezési szabályzatra is, ami nem más, mint a jóváhagyandó tartalmi elemekre vonatkozó OTrT szabályok összessége, melyeket az egyeztetési anyag maradéktalanul tartalmaz. Bács-Kiskun megye területrendezési terve módosításának egyeztetési anyaga tehát minden fenti jogszabályi előírásnak megfelel. 1/6. Javasoljuk a közlekedési és energetikai hálózati elemek megnevezésénél az Országos Területrendezési Tervben (továbbiakban: OTrT) használt jelrendszer használatát. Eszerint a tervezési területen kívül található településnevek ()-be, a településrészek megnevezése []-be kerülnek. Például a tiszai kompátkelőhelyek között szerepel Tiszakécske(Tiszabög) Nagyrév. Mivel Tiszabög közigazgatásilag Tiszakécskéhez tartozik helyes a zárójeles megnevezés, azonban a következő formában: Tiszakécske [Tiszabög]. 1/7. A mellékutak (24. oldal) közül mindösszesen az új mellékúti kapcsolatok vannak kiemelve szövegesen. Kérjük a rajzi és szöveges munkarészek közötti összhang megteremtése érdekében a Tervezet Szerkezeti tervlapján ábrázolt összes (meglévő és tervezett) mellékút felsorolását. 1/8. A gyorsforgalmi és főúthálózaton lévő határátkelők és határátlépési pontok valamint a térségi határátkelők és határátlépési pontok a szöveges anyagrészből hiányoznak. Mivel a Tervezet 1. sz. mellékletében, a Térségi Szerkezeti terven, ezek az elemek szerepelnek, kérjük a rajzi és szöveges munkarészek közötti összhang megteremtése érdekében ezek szöveges felsorolását. A meglévő mellékúti kapcsolatok felsorolását nem indokolják sem a tartalmi követelmények, sem az OTrT szerkezeti terve és szöveges mellékletei rendszerének kialakítása, sem a korábbi gyakorlat. A kért felsorolás az elfogadásra kerülő anyag terjedelmét is indokolatlanul feldúsítaná mindenféle gyakorlati haszon nélkül. A gyorsforgalmi és főúthálózaton lévő határátkelők, valamint a térségi határátkelők felsorolását a szöveges anyagrész fejezete (34. oldal) tartalmazza. 1/9. A vasúti törzshálózaton lévő határátkelők és határátlépési pontok hasonlóan a A vasúti törzshálózaton és mellékvonalon lévő és fentiekhez a szöveges anyagrészből hiányoznak. Javasoljuk, hogy erre a szöveges tervezett határátkelők felsorolását a szöveges anyagrész munkarészben kitérni szíveskedjenek fejezete (34. oldal) tartalmazza. 1/10. A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati

12 10 vasútvonalak közül a Cegléd-Szeged vasútvonal megnevezés nincs összhangban az OTrT szöveges mellékletében felsorolt elnevezéssel. Cegléd Szeged - (Románia) helyett (Cegléd-Szeged) a pontos megnevezés. Kérjük az elnevezés pontosítását. 1/11. A keskeny nyomtávú vasútvonalak között szerepel a szövegben (29. oldal) a Törökfái Kiskőrös vonal. Információink alapján Törökfái közigazgatásilag Kecskeméthez tartozik, így a keskenynyomtávú vasútvonal megnevezését kérjük Kecskemét [Törökfái] Kiskörösre pontosítani. 1/12. Az átláthatóság érdekében megfontolásra javasoljuk, hogy a Tervezetben az infrastrukturális elemek szöveges felsorolása az OTrT-vel összhangban, annak 1/1-1/11. számú szöveges mellékleteinek sorrendjében történjék. 1/13. Az Országos kerékpárút törzshálózat elemei (32. oldal) fejezetben az Alsó- Dunamente kerékpárút megyét érintő elemeinek felsorolásánál hibásan szerepel Uszód település neve. Kérjük a település nevének pontosítását. 1/14. A Villamosenergia-hálózatok és építmények (35. oldal) fejezeten belül az átvitelt befolyásoló 120 kv-os elosztó hálózat távvezeték felsorolt elemei és a Tervezet Szerkezeti tervlapján jelölt vezetékek között nincs teljes összhang. Kérjük a rajzi és szöveges munkarészek közötti összhang megteremtését. 1/15. A Szénhidrogén-hálózatok és építmények c. fejezetben (36. oldal) a nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek szöveges felsorolásból hiányzik a Szank Szeged Kardoskút Méhkerék valamint a Battonya Algyő Városföld Százhalombatta vezeték. Ugyanezen fejezetben a térségi szénhidrogén szállítóvezetékek szöveges felsorolása hiányzik, miközben a Tervezet Szerkezeti tervlapja több ilyen vezetéket is jelöl. Kérjük a rajzi és szöveges munkarészek közötti összhang megteremtését. 1/16. II.2. TÉRSÉGI SZERKEZETI TERV (1. sz. melléklet) A jelmagyarázat megnevezéseit kérjük pontosítani a 218/2009 (X.6.) Korm. rendelet 7. mellékletében rögzítettek szerint. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy gyorsforgalmi úton, főúton és vasúti törzshálózaton lévő nagyhíd helyett a helyes elnevezés: A véleményt elfogadjuk, a javaslatot az Elfogadási fázis dokumentációjánál érvényesítjük. A térségi szénhidrogén szállítóvezetékek szöveges felsorolásához szükséges információk elvileg rendelkezésre állnak, ezek viszont négy területileg illetékes adatszolgáltatótól származnak teljesen inhomogén módon felsorolva. Ebből egységes elvek szerint szerkesztett lista csak tervezői beavatkozással lenne megoldható, amire viszont nincs felhatalmazása (egyébként ebből a szempontból az OTrT szerkezeti terve és a vonatkozó szöveges mellékletek sincsenek teljes összhangban).

13 11 gyorsforgalmi úton, főúton és vasúti törzshálózaton tervezett nagyhíd. Ilyen a tervezési területen csak Tiszazug térségében van, a már meglévő Dunai hidakat itt nem kell jelölni. 1/17. Az elsőrendű árvízvédelmi fővonal Szerkezeti terven használt jele nem egyezik meg a 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet 8. mellékletben rögzítettekkel (fekete helyett narancs színű). Kérjük a jelkulcsi elem pontosítását. 1/18. A térségi jelentőségű Kecskemét Kunszentmárton vasúti mellékvonal tiszazugi hídja a kapott méretarányban a Tervezet Térségi Szerkezeti tervén nem látható, kérjük a térképlap pontosítását. 1/19. A Tervezet szöveges részében a térségi jelentőségű logisztikai központok között szerepel a Tompai logisztikai központ ( fejezet, 34. oldal). Felhívom a figyelmet arra, hogy a Térségi Szerkezeti terven a logisztikai központ jelölés Kelebia közigazgatási területére esik. 1/20. A jobb áttekinthetőség érdekében javasoljuk a térségi területfelhasználási kategóriákhoz kapcsolt ajánlások kategorizálását aszerint, hogy kik azok címzettjei. 1/21. II.3. TÉRSÉGI ÖVEZETI LAPOK (2/1-2/18. sz. mellékletek) Az együtt tervezhető térségek övezetére (58. oldal) vonatkozó ajánlások a) pontja szerint az övezetbe tartozó települések körének megváltoztatásához külön jogszabály szerint területrendezési engedélyezési eljárást kell lefolytatni. A vonatkozó jogszabályok szerint erre jelenleg nincs lehetőség. Kérjük az ajánlás átfogalmazását úgy, hogy az ajánlás a jogszabályi feltételek megteremtésére irányuljon, illetve javasoljuk e cél intézkedési javaslatok közötti megjelenítését. 1/22. III. Igazoló számítások Felhívjuk a tervezők figyelmét arra, hogy az országos területfelhasználási kategóriáknak való megfelelést (81. oldal) bemutató táblázatban a megyei területrendezési terv térségi területfelhasználási kategóriák területi adatainak összegzése hibás, valamint jelezzük, hogy mivel a térségi területfelhasználási kategóriák a megye közigazgatási területét teljes mértékben lefedik, ezért az OTrT valamint a megyei térségi területfelhasználási kategóriák összegének azonos értéket, a megye területét, kell kiadniuk. Kérjük a táblázat pontosítását. Köszönjük a javaslatot, de mivel egy adott ajánlás általában több szereplő felé is irányul és az ajánlásokból jogszabály (határozat) készül, ezért a jogszabályalkotás nehézségei miatt nem célszerű az ajánlatokat kategórizálálni.. Az igazoló számítások megyei területrendezési terv térségi területfelhasználási kategóriák területi adatainak összegzése nem hibás, valószínűleg a nem vette figyelembe, hogy az Ebből 1000ha feletti városias települési térség terület benne foglaltatik a Városias települési térség adatában, ezért az nem szerepel az összesenben. A másik felvetésre vonatkozóanarra szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy bármely területi egységre számított területi mérleg az OTrT, illetve egy megyei

14 Honvédelmi Minisztérium 1/23. A jobb áttekinthetőség érdekében megfontolásra javasoljuk az OTrT megyére vonatkozó részlete valamint a Tervezet szerinti Térségi Szerkezeti terv összehasonlító ábrázolását. 1/24. VI. Területi hatásvizsgálat Kérjük a 2. fejezet és a 2.2 pont (86. oldal) címeiben a megegyező szintű tervek kifejezés pontosítását, mert az félrevezető. 1/25. A 2.7. pontban (104. oldal) a jogszerűség témakörén belül hivatkozik a Tervezet a főépítészi tevékenységről szóló jogszabályra. A hivatkozás pontatlan, a jogszabály száma helyesen 190/2009 (IX.15.) Korm. rendelet, ezért kérjük a hivatkozást pontosítani. 1/26. A 104. oldalon a fogalom-meghatározás témakörben a fogalomhasználat pontosításra szorul. Települési térség az OTrT szerint település belterülete valamint az ahhoz csatlakozó beépítésre szánt területek összessége mely nem teljesen egyezik meg a szövegben olvasható belterület és a külterületen beépítésre szánt területek fogalommagyarázattal. A szöveg folytatásába ennél fogva a belterületen belül nincs lehetőség beépítésre szánt területek megjelenítésére nem értelmezhető. Egy település belterülete területrendezési tervben települési térségként jelenik ugyan meg, de a településszerkezeti terven már beépítésre szánt és nem szánt területként egyaránt szerepelhet. Amennyiben a szövegben arra próbáltak utalni, hogy területrendezési tervben belterület más térségi területfelhasználási kategóriába nem kerülhet csak települési térségbe, akkor ez csak részben országos terv esetén- igaz, mert a megyei tervnek már csak 75%-ban kell városias illetve hagyományosan vidéki települési térségébe sorolnia az OTrT szerinti települési térséget, a fennmaradó részen bármeny térségi területfelhasználási kategória kijelölhető. 2/1. Kérem, hogy a kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi területek közé szíveskedjenek felvenni az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repü1őbázis repü1őterének üzemeltetését biztosító irányadók ingatlanait (0609/3; 0616/14; 0598/13; 0600/4; 0426/2; 0299/3 területrendezési terv összevetésében a digitális állományok eltérő léptékből és pontosságából adódóan soha nem ad ki azonos eredményt (a két összesen közötti eltérés Bács-Kiskun megye esetében mindössze 0,04%, ami bármilyen hibahatáron belül van!). Teljes megfelelés csak az adatok kikozmetikázásával érhető el, ami viszont nem volna célszerű. A javaslat csak az egyes résztémák külön-külön ábrákon való ábrázolásával lenne érdemben megoldható, amire a munka volumene miatt a szűkös határidőn belül nincs lehetőség (ilyen munkarész elkészítését a vonatkozó tartalmi követelményerk egyébként sem írnak elő). A véleményből a Kecskemét és Hetényegyháza területén jelzett pontosításokat elvégezzük. A Ladánybene és Városfóld közigazgatási területén kért

15 Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium hrsz), a KecskemétHetényegyháza területén található üzemanyag bázis ( ; 01528/3; 01568/9 hrsz) területét, továbbá a Ladánybene közigazgatási területén lévő kb. 85 ha gyakorlótér részt (0127/16 hrsz). Tájékoztatom továbbá, hogy Városfóld terül etén a lokátor állomás üzemeltetése megszűnt, így a terület kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi területek közé való sorolása nem indokolt. 2/2. A tervanyagból, illetve a rajzi munkarészekből a nagy méretarány miatt pontosan nem állapítható meg, illetve csak vélelmezhető a honvédelmi területek érintettségének mértéke, ezért az infrastruktúra hálózat (pl.: közúthálózat) elemei honvédelmi ingatlanok környezetében (védőterületeken) történő fejlesztése külön egyeztetést igényel. 2/3. A kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetére vonatkozó ajánlás részben nem értünk egyet a tatárszentgyörgyi gyakorlotérre vonatkozó azon megállapítással, hogy "a katonai tevékenységből fakadóan is a növényzet és a felszín jellegének pusztulása napjainkban is folytatódik", mert a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a lő és gyakorlóterek területén a katonai használatból adódóan a tennészeti értékek jobban megőrződnek, mint más területeken. A jelzett terület vonatkozásában a Nemzeti Park Igazgatóságával egyeztetett kezelési tervvel rendelkezünk, ami biztosítja a tennészeti értékek megóvását. ünk szerint itt is - mint máshol a megyében - a szélerózió képezi a legfőbb pusztító erőt, és ezt nem lehet a honvédség számlájára írni. 2/4. Tekintettel arra, hogy a megküldött tervanyag irányelveket, ajánlásokat, javaslatokat, hosszú távú elképzeléseket tartalmaz, ezért - a honvédelmi és honvédségi érdekek érvényre juttatása érdekében - a konkrét megvalósítást célzó résztervek (településrendezési, településszerkezeti, szabályozási, útépítési, stb. tervek) véleményezési eljárásában a törvényi előírások figyelembevételével részt kívánunk venni. módosításokat nem áll módunkban elfogadni, miután az a hatályos OTrT-vel ellentétes lenne. A megyei területrendezési terv határozattal elfogadásra kerülő jogszabály-tervezetében a javaslatot viszont szerepeltejük, mint az OTrT következő módosításánál figyelembe veendő megyei javaslatot. Az egyezetéseket érintettség esetén adott infrastruktúrális elem konkrét nyomvonalkijelölési tanulmányterveinek készítése során kell elvégezni. Egyetértünk. 3/1. Nem tesz észrevételt. t nem igényel. 5/1. A területfejlesztési elképzelésekkel is alátámasztott rendezési tervvel kapcsolatban külön észrevételt nem teszünk, azonban kérjük, hogy a területfejlesztésröl és 'területrendezésröl szóló évi XXI. törvényben elöírtak szerint, illetve a területfejlesztésikoncepció, a területfejlesztési program, és a területrendezési terv tartalmi követelményeirol, valamint iiieszkedésük, kidolgozásuk, 'egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) t nem igényel.

16 Nemzeti Erőforrás Minisztérium kormányrendeletben.eloírtak szellemében gondoskodjanak a tervek végrehajtása kor, valaminta további tervezési munkálatoksorán is a jogszabályokban lefektetett elvek, különösen a területfejlesztési koncepciók és programok figyelembe vételének. 6/1. Környezeti Vizsgálat című dokumentum (Bács-Kiskun megye területrendezési tervének összevetése más releváns tervekkel és koncepciókkal) pontjának Egyéb tervek, programok alpontja (14. oldal) kapcsán a következő javaslatokat teszem: Javasoljuk megemlíteni az alábbi dokumentumtervezetet is: Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció A stratégia központi, átfogó céljai a következők: Magyarország szándékaink szerint olyan ország lesz, ahol az európai sokszínű, minőségi mezőgazdaság, a környezet- és tájgazdálkodás válik általánossá. Úgy állít elő értékes, egészséges, biztonságos és génmódosítás-mentes élelmiszereket, hogy közben védi talajait, ivóvízbázisait, az élővilágot, a tájat és benne az embert közösségeivel és kultúrájával. Egyúttal munkát és megélhetést biztosít a lehető legtöbb állampolgár számára. Célok: - a vidéki munkahelyek megőrzése, gyarapítása, - a vidéki népesség megtartása, a demográfiai egyensúly helyreállítása, - az élelmezési és az élelmiszerbiztonság szavatolása, a kiszolgáltatottság megszüntetése, - agrár- és élelmiszergazdaságunk életképességének növelése, piaci pozícióinak javítása, a növénytermesztés és az állattartás egyensúlyi arányának helyreállítása, - az ivóvízbázisok védelme, a vízkészletek, a talajok továbbá a természetes élővilág és a tájak megőrzése, a környezetbiztonság növelése - helyi erőforrásokra és rendszerekre támaszkodó energiaellátás, energiabiztonság, a kiszolgáltatottság csökkentése, - a vidéki életminőség javítása, a vidéki gazdaság több lábra állítása, - a város és vidéke szoros kapcsolatának helyreállítása. 6/2. Továbbá a Duna Régió Stratégia pontos megnevezése: Európai Unió Duna Makroregionális Stratégia (DMRS). További pontosítási javaslatok a Stratégiát illetően: - Az Európai Bizottság december 8-án tette közzé a DMRS-re vonatkozó Európai Bizottsági Közleményt és Akciótervet. Az akcióterv 11 prioritási területet jelöl meg. A DMRS kapcsán a magyar elnökség alatt került sor a Tanácsi következtetések elfogadására április 13-án, az EU 27-ek körében, amelyet az Európai Tanács megerősítése követett június 24-én. - A DMRS új keretet biztosít a Duna-régió országainak együttműködésére. A

17 15 Stratégia eszköz ahhoz, hogy a régió országai egyes területeken összehangolják fejlesztéspolitikájukat, és közösen megvalósuló projektekkel hozzájáruljanak a térség gazdasági fellendüléséhez, új munkahelyek teremtéséhez. A stratégia a fenntartható növekedés előmozdítása révén hozzájárul az Európa 2020 stratégia megvalósításához. - A DMRS új jogszabályok és intézmények létrehozása helyett a különböző szakpolitikai területek összehangolását ösztönzi, és az érintettek közötti kapcsolatokat erősíti. A Stratégia végrehajtására a Bizottság nem különített el új pénzeszközöket, a cél a meglévő források hatékonyabb felhasználása. - A Stratégiában vázolt cselekvési terv négy pillérre épül: a Duna régió összekapcsolása a többi régióval (pl. a mobilitás fejlesztése, a fenntartható energiahasználat ösztönzése, valamint a kultúra és az idegenforgalom előmozdítása ) a környezet védelme a Duna régióban (pl. a vizek minőségének helyreállítása, a környezeti kockázatok kezelése, a biodiverzitás megőrzése); jólét teremtése a Duna régióban (pl. a kutatási kapacitás, az oktatás és az információs technológiák fejlesztése, a vállalkozások versenyképességének támogatása, valamint az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés) a Duna régió megerősítése (pl. intézményrendszer kibővítése és az együttműködés erősítése a szervezett bűnözés leküzdése érdekében). Magyarország "az élhető Duna-térség", valamint "a fejlődő és gazdagodó régió"koncepciót alakította ki a DMRS kapcsán. Az "élhető Duna-térség" egy komplex program, me ly koncepció a Duna, mint zöld folyosó köré épül, megőrizve és gazdagítva a térség komplex ökológiai értékeit, amelyek Közép-Európa különlegesen értékes élőhelyei közé tartoznak. A vízminőség védelme, a felelősségteljes vízgazdálkodás, a Duna hordalék szállítási egyensúlyának helyreállítása, az ökológiai hálózat fejlesztése, az élőhely rehabilitáció, a természetvédelem, az örökségvédelem, a táj védelem, a hajózás és az árvízvédelem közötti egyensúly megteremtése, mind ezt a célt szolgálja. A zöld folyosó koncepciónak fontos eleme a vízi sport és a fenntartható vízi turizmus, a víz és a természet megbecsülésére való nevelés. Az élhető Duna mente program magában foglalja a gazdag kulturális kínálatot mind az épített örökség védelmével, rekonstrukciójával, bemutathatóvá tételével, mind a szellemi örökség és a kulturális rendezvények sokszínűségének hangsúlyozásával. Egyúttal a program feltételezi a térségben a biztonságot.

18 Nemzeti Fejlesztési Minisztérium A "fejlődő és gazdagodó Duna-régió" elsősorban a hiányzó É-D-i közlekedési és energia infrastruktúrák, az összekapcsolt hálózatok koordinált fejlesztését tűzi ki, makro-regionális érdekekhez fűződő indokokkal megtámogatva a fejlesztéseket. A fejlődő Duna régió az érintett tagállamok és a stratégiában résztvevő Duna menti országok KKV vállalkozóinak összekapcsolását is magában foglalja, az együttműködés akadályainak leépítését tűzi ki célul, épít a zöldgazdaságra, a kutatói hálózatokra, és a képzésre, ezen belül is a szakképzésre, és elősegíti az európai területi együttműködési csoportosulások (EGTC) kialakítását és elterjesztését a régióban. Magyarország az Akcióterv 11 fejezete közül háromért felelős: a,,2. fenntartható energia használatának ösztönzése" fejezetet Csehországgal, a,,4. vizek minőségének helyreállítsa és megőrzése" területet Szlovákiával, a,,5. környezeti kockázatok kezelése" fejezetet pedig Romániával közösen koordinálja. 7/1. Közlekedési szakterületre vonatkozó ágazati célkitűzések alapián: A Kormány megtárgyalta és 1222/2011. (VI.29.) Kormányhatározatában elfogadta az országos gyorsforgalmi és főúthálózat nagytávú tervét és hosszú távú fejlesztési programját. E kormányhatározat szerint "a Gyorsforgalmi- és a Főúthálózat Tervben (továbbiakban: Terv) meghatározott útjait - az abban foglalt műszaki jellemzőkkel és hálózati elrendezéssel - (u.) a nagytávú fejlesztések helybiztosrtására irányuló intézkedések során a Terv léptékének megfelelo pontossággal kell figyelembe venni". "Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT-törvény) évi módosítását a Terv hálózati rendszerének figyelembevételével kell elokészíteni. Akiemelt térségi, valamint a megyei területrendezési terveket a hatályos OTrT-törvénnyel összhangban a Terv hálózati rendszerének és a területrendezési jogszabályok figyelembevételével kell elkészíteni. A környezetvédelmi és építési engedélyezésre elokészített útépítések ervezésénél a nyomvonalak kijelölésére vonatkozóan jogszabályban előírt gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok értékelését tartalmazó döntés-elokészíto tanulmány vagy tanulmányterv és környezeti (beleértve örökségvédelmi) vizsgálat eredménye alapján a Terv helybiztosításra irányuló nyomvonalaitól el lehet térni." A nagytávú alágazati terv tartalma tehát tárcánk álláspontjának alakítását köti, a megyei önkormányzatok azonban attól - az OTrT szerinti mozgástéren belül - eltérhetnek. Természetesen minden esetben ajánlott a szakágazati megoldás minél pontosabb átvétele, ami a tervezési idöszakban a zökkenömentes megvalósítást nagyban elösegíti. A térségi szerkezeti terven ábrázoltak általában megfelelnek az OTRT -ben foglaltaknak. Bács-Kiskun megye vonatkozásában a tervmódosítás során az OTrT és a 1222/2011. (VI.29.) Kormányhatározattal elfogadott országos gyorsforgalmi és főúthálózat nagytávú terve összevetésre került, aminek eredményeként megállapítható, hogy Bács- Kiskun megye tetrületén az országos gyorsforgalmi és főúthálózati nyomvonalak a két dokumentumban nem térnek el egymástól.

19 17 7/2. A megyei rendezési terv a 445. sz. főutat meglévő hálózati elemként kezeli, ugyanakkor ez még csak tervezett elem (a kivitelezés évek között tervezett, a jogerös építési engedély részben rendelkezésre áll). Nem tesz említést a felsorolás olyan főúti elemekről, mint az 511. (Baja), az 512. (Kalocsa), az 513. (Dunavecse), valamint az 541. (Kecskemét) és 542. (Kiskunfélegyháza) sz. főutak. 7/3. A főúthálózattal összefüggésben az OTrT 3 új főúti kapcsolatot nevez meg, amelyek megvalósítása a megyét nagy távban érinti (részben vagy egészben), ezek:. Kalocsa (51. sz. főút) - Kecel (54. sz. főút),. Soltvadkert(53. sz. főút) - Kiskunmajsa- Kistelek - Mindszent- Derekegyház- Szegvár(45. sz. főút) - Nagymágocs- Orosháza(47. sz. főút),. Dávod térsége (51.sz. főút)- Mohács (56. sz. főút). A felsoroltakhoz képest további javaslatként szerepel a nagytávú tervben 2040-ig egy Kiskunfélegyháza - Kiskunmajsa - Kiskunhalas - Jánoshalma - Mélykút - Bácsalmás - (Szerbia), nagyrészt meglévö nyomvonalon vezetett új föúti kapcsolat. Az OTrT módositásáig ezt az elemet a nem jogszabály értékű munkarészekben célszerű megjeleníteni. 7/4. A kecskeméti belső úthálózattal kapcsoltban jelezzük, hogy a Nagytávú tervben a jelenlegi országos főúthálózat elkerülő rendszeren belüli szakaszai kikerültek az nagytávú országos főúthálózatból (ezek nagytávban országos mellékutak, vagy helyi települési főutak lehetnek). Az OTrT 2013-ban esedékes módosítására tekintettel javasoljuk, hogy mindezt a nem jogszabályi értéku munkarészekben jelezni szíveskedjenek. A 445.sz. főútra vonatkozó észrevételnek megfelelően javítjuk a dokumentációt. Az 511., 512. főutak az Országos Területrendezési Terv időtávlatában az 51. sz. főút, az 542. sz. főút pedig az 5. sz. főút részét fogja képezni, a településen belül futó jelenleg még főúti szakasz mellékúttá válik. Az 513. sz. főutat az 51. sz. főút váltotta ki, így az is Országos Területrendezési Terv időtávlatában az is mellékútként kezelt. Az 541. sz. főutat sem az OTrT nem tartalmazza, sem a Nagytávú tervben nem szerepel, az nagytávban országos mellékút, vagy helyi települési főút lehet. A gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló 222/2011. (VI. 29.) Korm. határozat 3. -a szerint az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT-törvény) évi módosítását a Terv hálózati rendszerének figyelembevételével kell előkészíteni. A kiemelt térségi, valamint a megyei területrendezési terveket a hatályos OTrT-törvénnyel összhangban a Terv hálózati rendszerének és a területrendezési jogszabályok figyelembevételével kell elkészíteni. Ennek megfelelően a véleményben hivatkozott útszakasz megyei területrendezési tervben való megjelenítésére az OTrT évi módosítását követő felülvizsgálata során biztosítható. Miután ezt hatályos jogszabály írja elő, megismétlése a határozattal elfogadástra kerülő munkarészben szükségtelen. Az alátámasztó munkarészbe a javaslatot beírjuk. A gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló 222/2011. (VI. 29.) Korm. határozat 3. -a szerint az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT-törvény) évi módosítását a Terv hálózati rendszerének figyelembevételével kell előkészíteni. A kiemelt térségi, valamint a megyei területrendezési terveket a hatályos OTrT-törvénnyel

20 18 7/5. Az 54. sz. főút Soltvadkert elkerülőhöz csatlakozó szakaszánál az ágazati tervekben nem tervezett nyomvonal-korrekció. 7/6. Természetvédelmi okok miatt a Sükösd elkerülő északi részénél a településre jobban ráhúzott nyomvonal lesz szükséges. Egyebekben a tervben szereplő közlekedési infrastruktúra hálózat megfelel az Országos Területrendezési Tervnek és az ágazati céloknak. 7/7. Energetikai szakterületre vonatkozó ágazati célkitűzések alapián: A térségi szénhidrogén szállítóvezeték jelkulcsa nem szerepel a Térségi Szerkezeti terven és nem megfelelően és teljes körűen ábrázolják a nemzetközi és a térségi szénhidrogén szállítóvezetékeket. 7/8. Bár nincs konkrétan előírva, hogy a megyei terveken a bányászati létesítményeket és bányatelkeket szerepeltetni kell, de célszerű lenne a mezők közti és mezőbeni vezetékek (ezek térségi szénhidrogén szállítóvezetéknek minősülnek) mellett a telephelyeket, bányatelkeket és kutakat is szerepeltetni. 7/9. Az MBFH hatáskörét érintő kérdésekben a megyei területrendezési terv készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáitatásra jogosult államigazgatási szerv a területileg illetékes Szolnoki Bányakapitányság (Bányakapitányság). Az adatszolgáltatás 2011-ben megtörtént, a vizsgálati anyag azt tartalmazza. 7/10. Javaslattevó fázis dokumentum: A 36. oldalon a villamosenergia-rendszer elosztói hálózatának távvezeték elemei között a Szolnok OVIT - Kecskemét (T-Tiszakécske) 120 kv-os távvezeték a Tiszakécske alállomás gyüjtősínesítése után Szolnok - Tiszakécske és Kecskemét - Tiszakécske 120 kv-os távvezetékeket kérjük szerepeltetni. 7/11. A 36. oldalon a következő mondat téves információt tartalmaz: A 120 kv-os elosztó hálózat az átviteli hálózat üzemét befolyásoló elosztó hálózatként funkcionál, összhangban a Terv hálózati rendszerének és a területrendezési jogszabályok figyelembevételével kell elkészíteni. Ennek megfelelően a véleményben hivatkozott útszakasz megyei területrendezési tervben való megjelenítésére az OTrT évi módosítását követő felülvizsgálata során biztosítható. Miután ezt hatályos ogszabály írja elő, megismétlése határozattal elfogadástra kerülő munkarészben szükségtelen. Az alátámasztó munkarészbe a javaslatot beírjuk. A térségi szénhidrogén szállítóvezeték jelkulcsa szerepel a Térségi Szerkezeti terven. A nemzetközi és a térségi szénhidrogén szállítóvezetékeket a térképen ellenőrizzük, és szükség szerint javítjuk. Térségi szénhidrogén szállítóvezetéknek a megyei területrendezési tervben a nemzetközi és országos, valamint az egyes településeket összekötő vezetékeket értjük, ezért a javaslatot nem áll módunkban elfogadni. t nem igényel.