A Tokaji kistérség fejlesztési társfinanszírozásával és együttműködési valósul kapacitásának meg. megerősítése ÁROP /C A projekt az Európai

Átírás

1 Új Magyarország Fejlesztési Terv A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap A Tokaji kistérség fejlesztési társfinanszírozásával és együttműködési valósul kapacitásának meg. megerősítése ÁROP /C

2 Változások Magyarországon

3 A programozási folyamat NSRK Bizottság Operatív program Akcióterv (opcionális) Tagállam (Kormány)

4 A tervezési folyamat Szereplők: NFÜ Tervezési Főosztály: koordináció, NSRK, Végrehajtás OP GKM: Gazdaságfejlesztés OP, Közlekedés OP SzMM: Társadalmi Megújulás OP, Társadalmi Infrastruktúra OP KVVM: Környezet és Energia OP VÁTI Kht.: Európai Területi Együttműködések OP-k MEH: Elektronikus Közigazgatás OP, Államreform OP Regionális Fejlesztési Ügynökségek: Regionális OP-k Komplex programok

5 Tervezési dokumentumok Európai Uniós stratégiai dokumentumok: Community Strategic Guideline (CSG) Integrated Guidelines for Growth and Jobs ( ) European Employment Strategy (1997) Magyar stratégiai dokumentumok: Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) Nemzeti Akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért ( ) Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégia Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)

6 Az intézm zményrendszer szereplői Nemzeti Fejlesztési Tanács Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT) Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) központi koordináció minden irányító hatóság Közreműködő szervezetek Monitoring bizottságok Pénzügyminisztérium ellenőrző hatóság igazoló hatóság

7 A Kormány dönt az NFT és az OP-k tartalmára vonatkozó javaslatokról; fogadja el a nagyprojektekre vonatkozó javaslatokat; hagyja jóvá az akcióterveket, a nagyprojekt és kiemelt projekt javaslatokat; hagyja jóvá az OP-kban és az akciótervekben nem nevesített, 5 mrd Ft-ot meghaladó támogatást igénylő projektjavaslatokat

8 A miniszterek a szakmai felelősségükbe tartozó OP és az akcióterv szakmai kidolgozásában vesznek részt; tagot delegálnak a monitoring és a bíráló bizottságokba; javaslatot tesznek a kiemelt projektek, nagyprojektek nevesítésére és a ksz-ek kiválasztására; a regionális operatív programok és a komplex programok koordinációjáért a regionális fejlesztési tanácsokkal együttműködve - az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a felelős

9 Nemzeti Fejlesztési si Tanács A kormány külső stratégiai, társadalmi tanácsadó testülete Fő feladata: az ÚMFT megvalósításának nyomon követése és a kormány határozatainak, döntéseinek előkészítése Évente minimum háromszor ülésezik Vezetője a miniszterelnök, alelnöke a (FIT) alelnöke, tagjai a regionális fejlesztési tanácsok, a Gazdasági és Szociális Tanács delegáltjai és a miniszterelnök által felkért szakemberek, valamint állandó meghívottként a FIT tagjai

10 Fejlesztéspolitikai spolitikai Irány nyító Testület A kormány fejlesztéspolitikáért felelős döntéselőkészítő szerve Összehangolja a fejlesztéseket és a stratégiai tervezés feladatait Véleményezi a tervezési és fejlesztéspolitikai dokumentumokat, szabályozási eszközöket Véleményezi a kiemelt fejlesztések körét, a komplex programokat, az operatív programok kiemelt projektjeit és az ún. nagyprojekteket Nyomon követi az operatív programok és akciótervek végrehajtását

11 Nemzeti Fejlesztési si Ügynökség Felel az ÚMFT egészének tervezéséért, végrehajtásáért, valamint valamennyi operatív program irányító hatósági funkcióinak ellátásáért Az ÚMFT tervezése során biztosítja az EMVA, az EHA támogatásaival, illetve a magyar ágazati, regionális és helyi fejlesztéspolitikákkal való komplementaritást, valamint összhangot AZ ÚMFT és az operatív programok tervezésének és megvalósításának intézmény-rendszerét összefogó, koordinációs-irányító szervezete

12 Monitoring bizottságok NSRK szinten való felügyeletéért felelős szervezet felállítása nem kötelező Operatív program monitoring bizottság (OP MB) Az OP felügyelete Partnerek bevonása Speciális szerep a ROP-ok esetében

13 Irány nyító hatóságok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség önálló szervezeti egységeként működnek tématerületenként kerülnek kialakításra egy irányító hatósághoz több operatív program is tartozhat KSZ-ek szakmai felügyelete NSRK szintű IH (korábbi KTK IH) nem kötelező, de van koordinációs IH

14 Irányító Hatóság Biztosítja, hogy a finanszírozott műveletek összhangban álljanak az OP-ra alkalmazandó feltételekkel, valamint, hogy a végrehajtás teljes időtartama alatt megfeleljenek a vonatkozó hazai és közösségi szabályoknak; Biztosítja az OP minden egyes műveletének számviteli nyilvántartását, az adatok naprakész feltöltöttségét, valamint azt, hogy a pénzügyi ellenőrzéshez, monitoringhoz, ellenőrzéshez és értékeléshez szükséges adatok gyűjtése megtörténjen, valamint rendelkezésre állásuk biztosított legyen; Jóváhagyja a pályázati kiírásokat, a támogatási szerződésmintákat, valamint a projektjavaslatokról szóló döntéseket; Befogadja és ellenőrzi a KSZ által készített forráslehívásokat, ellenjegyzi és az igazoló hatóságnak továbbküldi a KSZ által készített hitelesítési jelentéseket; Biztosítja, hogy az operatív programok értékelései a vonatkozó közösségi rendelkezésekkel összhangban történjenek. Vezető szerepet tölt be a Monitoring Bizottsággal együttműködésben az értékelési tevékenységek meghatározása során;

15 Irányító Hatóság Elkészíti és folyamatosan aktualizálja az OP ellenőrzési nyomvonalát; Működteti az OP Monitoring Bizottságát, és biztosítja az ehhez szükséges dokumentumokat; Felel az éves és a záró jelentések elkészítéséért, valamint a Monitoring Bizottság jóváhagyása után ezeknek a Bizottsághoz való eljuttatásáért; A Bizottság részére átadja a nagyprojektek értékeléséhez szükséges információkat; Kidolgozza az OP módosítására vonatkozó javaslatokat; Biztosítja az OP és az akciótervek végrehajtását, valamint a műveletek szabályosságát és megvalósíthatóságát; Kapcsolatot tart az OP-val kapcsolatos ügyek tekintetében az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságával / -aival; Felügyeli az operatív programra vonatkozó nyilvánossággal és tájékoztatással kapcsolatos feladatok ellátását, és ügyel az ezzel kapcsolatos követelmények betartására; Ellenjegyzi a végrehajtásra vonatkozó többéves dokumentumokat; Gondoskodik az OP szakmai segítségnyújtási kereteinek kezeléséről; Kezeli a rendszerszintű szabálytalanságokat, ezeket korrigálja;

16 Közreműködő szervezetek Pályázatok érkeztetése, értékelése, döntéselőkészítés Szerződéskötés, nyomonkövetés Adatrögzítés Ellenőrzés, szabálytalanságok jelentése Elszámolások és kifizetés Projektzárás Ügyfélszolgálat, tájékoztatás Nagyobb önállóság, több döntési kompetencia, mint korábban

17 Ellenőrz rző hatóság Kötelezően létrehozandó Funkcionálisan független az irányító és igazoló hatóságoktól Feladatai: az OP-k irányítási és ellenőrzési rendszerek eredményes működésének biztosítása éves ellenőrzési jelentések záradékolása egy horizontális-koordinatív, jogszabály-alkotási és módszertani harmonizációs feladat nemzeti szinten megteremti az Európai Bizottsággal való ellenőrzési együttműködés egyetlen csatornáját Delegálhatja az ellenőrzések elvégzését más közigazgatási vagy piaci szervezetre

18 Igazoló hatóság Felelős: az átutalási igénylés dokumentációjának összeállításáért, amelynek keretében kiállítja az átutalási kérelmet és a költségigazoló nyilatkozatot; az Európai Bizottságtól érkező átutalások fogadásáért; egy olyan pénzügyi rendszer kialakításáért, amely képes a támogatásokat a lehető leggyorsabban a kedvezményezettekhez továbbítani. az igazolásért, amelynek keretében tanúsítja az EU felé a költségnyilatkozatok pontosságát, megfelelő voltát, az IH és a KSz-ek irányítási és ellenőrzési rendszereinek hatékony működését, valamint közösségi politikákkal való összhangját;

19 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), az operatív programok

20 Allokáció Magyarország számára Jogcím Kohéziós Alap Mio Konvergencia Közép-Magyarország Területi Együttműködés Összesen:

21 NFT II. ( ) EU támogatás állami társfinanszírozás Magánszféra önrésze forrás: MEH

22 ÚMFT források 22,4 milliárd euró fejlesztési forrás + hazai társfinanszírozás Időarányosan a os időszak 3,5- szerese áll rendelkezésre

23 ÚMFT átfogó és specifikus célok Tartós növekedés Versenyképesség erősítése Üzleti környezet javítása Versenyképesség bázisának kiszélesítése Foglalkoztatás Munkaerőpiaci aktivitás ösztönzése Munkaerő kereslet növelése Foglalkoztatási környezet fejlesztése

24 Az NSRK célrendszere Új j Magyarország Közösségi célokc Növekedés Foglalkoztatásbővítés Horizontális politikák: k: fenntarthatóság esélyegyenl lyegyenlőség területis letiség biztonság Középtávú célok Versenyképes gazdaság Megújuló társadalom Élhető környezet Területi kohézió Fejlesztési si tengelyek Gazdasági versenyképesséségjavítása Emberi erőforrások fejlesztése se Környezet- fejlesztés Terület- fejlesztés Kormányzás hatékonyságá- nak naknövel növelése Prioritási tengelyek / OP-k

25 Az NFT-I. tapasztalatai Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Észak-Mo Közép-Dunántúl Közép-Mo (Bp, Pest) Észak-Alföld Dél-Alföld 0% 20% 40% 60% 80% 100% igen nem A régió településeinek hány százaléka nyújtott be pályázatot? ( ) Abszorpciós probléma: önkormányzati-állami szféra > verseny- és civil szféra nagyobb lakosságszámú városok > kisebb települések nagyobb szervezetek > kisebb szervezetek fejlettebb térségek és települések > elmaradottabb kistérségek Budapest Észak-Alföld Észak-Mo Dél-Alföld Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Összes megítélt támogatás (milliárd Ft) Pest megye A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap 0 társfinanszírozásával valósul 50meg

26 Dilemmák a regionális támogatási rendszer kapcsán Az Unió a kompromisszumok világa - puhább szabályok A felhasználási célok EU-konformitása mennyire felel meg a pillanatnyi magyar igényeknek Abszorpciós képesség a gazdaság részéről - Abszorpciós képesség a kezelést végző rendszer részéről - napi 4 milliárd forint...

27 ÚMFT OP-k Összesen 7 ágazati 7 regionális OP 1 TA OP (VOP) 4 határmenti OP GVOP -> GOP (gazdaságfejlesztés) KIOP -> KEOP (környezet és energiafejlesztés) és KÖZOP (közlekedés) HEFOP -> TÁMOP (társadalom megújítása) és TIOP (társadalmi infrastruktúra)

28 ÚMFT prioritások és OP-k Az ÚMFT prioritásai 1. gazdaságfejlesztés, 2. közlekedésfejlesztés, 3. társadalom megújulása, 4. környezeti és energetikai fejlesztés, 5. területfejlesztés, 6. államreform. Az ÚMFT Operatív Programjai Gazdaságfejlesztés OP Közlekedés OP Társadalmi Megújulás OP Társadalmi Infrastruktúra OP Környezet és Energia OP 7 Regionális OP Elektronikus Közigazgatás OP Államreform OP

29 A közötti EU támogatások operatív programonként (265 Ft/euró árfolyamon) Operatív programok Gazdaságfejlesztés OP Közlekedés OP Társadalmi Megújulás OP Államreform OP Elektronikus Közigazgatás OP Társadalmi Infrastruktúra OP Környezet és Energia OP Nyugat-Dunántúli OP Közép-Dunántúli OP Dél-Dunántúli OP Dél-Alföldi OP Észak-Alföldi OP Észak-Magyarországi OP Közép-Magyarországi OP Végrehajtás OP Milliárd HUF ,5 933,3 40,6 99, ,6 128,2 140, ,6 249,9 430,3 94,9 Az ÚMFT %-ában 10% 25% 14% 1% 1% 8% 15% 2% 2% 3% 3% 4% 4% 6% 1% ÚMFT összesen 6875,3 ÚMVP %

30 A regionális OP-k költségvetése Közép-dunántúli ROP - 11,96 % Észak-magyarországi ROP - 21,28 % Nyugat-dunántúli ROP - 10,92 % Dél-alföldi ROP 17,63 % Észak-alföldi ROP 22,96 % Dél-dunántúli ROP 15,25 %

31 Mit takar a Gazdaságfejlesztés prioritás? Cél: nagyobb hozzáadott értékű termékek, szolgáltatások előállítása, a termelékenység növelése a vállalkozói szektorban a versenyképesség növekedése a foglakoztatás bővülésével járjon együtt pozitív diszkriminációval kell támogatni az elmaradottabb térségek versenyképességének gyorsabb növekedését Feltételei: Oktatás színvonalának emelkedése a szakképzettebb munkaerő biztosítása érdekében (a munkaerőnek az innovációs és a kutatás-fejlesztési tevékenység végzésére és az eredmények hasznosítására való képességét is beleértve) KKV szektor kiemelt kezelése, teljesítményének a nagyvállalatokéhoz közelítése érdekében A munkaerő egészségi állapotának javítása

32 Mit takar a Társadalmi megújulás prioritás? Cél: foglalkoztatás bővítése korszerű tudás, készségek megszerzése és folyamatos megújítása az egészséges életvitel lehetősége; a társadalmi tőkében rejlő erőforrások kiaknázása, hátrányos helyzetek felszámolása, szociálpolitikai eszközök, családpolitika, területi egyenlőtlenségek csökkentése.

33 Mit takar a Környezeti és energetikai fejlesztés prioritás? Cél: a természeti és épített környezet minőségének javítása úgy, hogy az ökológiai erőforrások és a társadalmi erőforrások eltartóképessége megmaradjon Feltételei: A természeti értékek megőrzése és fenntartható hasznosítása; A lakosság környezettudatosságának javítása; Infrastrukturális beruházások a versenyképesség javításáért és környezetkímélőbb gazdálkodásért: a közlekedésben (vasút és tömegközlekedés), energetikában (energiahatékonyság és megújuló energiák), és egyéb területeken (csatornázás, árvízvédelem, hulladékkezelés). Törekedni kell arra, hogy a versenyképesség érdekében megvalósuló infrastrukturális fejlesztések a környezet állapotát is javítsák Az erőforrások kiaknázásnál fokozottan figyelembe kell venni a helyi adottságokat Fel kell készülni egy esetleges klímaváltozásra, annak természeti, gazdasági és társadalmi hatásaira (vízrendezés, mezőgazdaság átalakítása, CO 2 kibocsátás csökkentése stb.)

34 Mit takar a Területfejlesztés prioritás? Cél: területileg kiegyensúlyozott fejlődés, konvergencia városi dimenzió: együttműködő és harmonikus városhálózat rurális térségek területileg integrált fenntartható fejlesztése területi együttműködés az európai térbe való integrálódásért elmaradott térségek, külső és belső perifériák felzárkóztatása országosan kiemelt területek fejlesztése

35 TÁMOP (Társadalmi Megújulás OP) HEFOP ( ) tapasztalatai Középpontjában a munkavállalás, az aktív álláskeresés, egész életen át tartó tanulás ösztönzése és segítése

36 TÁMOP átfogó cél Az aktivitás (munkaerőpiaci-részvétel) növelése a humánerőforrások minőségének javításával.

37 TÁMOP - specifikus célok A munkaerő-piaci kereslet- és kínálat összehangolásának javítása Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése A változásokhoz való alkalmazkodás segítése Az egész életen át tartó tanulás ösztönzése Az egészségi állapot és a munkavégző-képesség javítása A társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása

38 TÁMOP - prioritások Foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése Alkalmazkodóképesség javítása Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek Emberi erőforrások fejlesztése a kutatás és az innováció területén Egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás, részvétel erősítése

39 GOP (Gazdaságfejlesztési Operatív Program) hosszú távon fenntartható versenyképesség Tartós növekedés magas hozzáadott-értékű tevékenységek térnyerése

40 GOP átfogó cél A magyar gazdaság hosszú távon fenntartható növekedésének elősegítése

41 GOP - specifikus célok K+F és innovációs aktivitás illetve együttműködés növelése Vállalkozások, elsősorban KKV-k jövedelemtermelő képességének erősítése Az üzleti környezet fejlesztése Az info-kommunikációs technológia (IKT) infrastruktúrájának és használatának fejlesztése A humán tőkeállomány minőségének javítása

42 GOP - prioritások K+F és innováció a versenyképességért (35% forrás) Vállalkozások (kiemelten KKV-k) jövedelemtermelő képességének erősítéséért (30% forrás) Információs társadalom és a modern üzleti környezet erősítéséért (12% forrás) Pénzügyi eszközök technikai prioritása (23% forrás)

43 TIOP (Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program) A humán és közszolgáltatások fizikai, műszaki infrastruktúrájának fejlesztése előnyben az ágazatok közti integrált megközelítés Előnyben a települések és intézmények együttműködésén alapuló, multifunkcionális jellegű infrastruktúra kiépítése Szorosan kapcsolódik az TAMOP-hoz

44 TIOP átfogó cél Az aktivitás, a munkaerőpiaci részvétel növelése a humánerőforrások minőségének javítása által.

45 TIOP - specifikus célok A humán infrastruktúra területi egyenlőtlenségeinek mérséklése, a hozzáférés javítása A közszolgáltatások hatékonyságának növelés, átfogó reformjuk elősegítése A társadalmi megújulást szolgáló fejlesztések hatékonyságának növelése

46 TIOP - prioritások 1. Az oktatási, képzési infrastruktúra fejlesztése 2. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése 3. A munkaerőpiaci részvételt és társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése 4. A kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában

47 KEOP (Környezet és Energia OP) Kb. 12-szer annyi forrás A terület súlya növekedett az NSRK-n belül Komplexebb megközelítés, ami puhább célokkal is kiegészül

48 KEOP átfogó cél Magyarország biztonságos, tiszta és jó minőségű környezet, egészségesebb, hosszabb és teljesebb emberi élet lehetőségét biztosítva éri el, hogy 2020-ra Európa egyik legdinamikusabban fejlődő országa legyen, ahol emelkedik az emberek életszínvonala, és javul életminőségük.

49 KEOP specifikus célok Élhető környezet megteremtése és fenntartása Értékvédelem és megőrzés Megelőzés, takarékosság, hatékonyság

50 KEOP prioritások Egészséges, tiszta települések Vizeink jó kezelése Természetei értékeink jó kezelése A megújuló energiafelhasználás növelése és hatékonyabb energiafelhasználás Fenntartható termelés és fogyasztás ösztönzése

51 KÖZOP (Közlekedés Operatív Program) A közlekedés külön OP Kb. 10-szer annyi forrás => Lehetőség az eddigi egyoldalú közúti irányultság oldására Életminőség helyett növekedés

52 KÖZOP átfogó célok Elérhetőség javítása a versenyképesség növelése és a területitársadalmi kohézió érdekében A közösségi közlekedés környezetkímélő fejlesztése

53 KÖZOP specifikus célok 1. Az ország jobb bekapcsolása az európai gazdasági vérkeringésbe és a fejlődő piacok adta lehetőségek jobb kihasználása a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével 2. A régiók (belső és egymás közötti) elérhetőségének javítása a társadalmi és területi kohézió erősítése érdekében 3. A közlekedés intermodalitásának fejlesztése, a vállalkozások versenyképességének segítése és a régiók alternatív megközelíthetősége céljából 4. Közösségi közlekedés környezetbarát fejlesztése

54 KÖZOP prioritások Az ország és a régióközpontok nemzetközi elérhetőségének javítása Térségi elérhetőség javítása Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése

55 ÁROP (Államreform Operatív Program) magyar körülmények között újradefiniálja a rendelkezésére álló alaperőforrások (személyzet, folyamatok) felhasználásának optimumát fenntarthatóság, a társadalom által elvárt szint elérése

56 ÁROP átfogó cél Az OP átfogó célja, hogy növekedjen a közigazgatás teljesítménye, és a közigazgatás ezáltal járuljon hozzá az ország társadalmi és gazdasági versenyképességének javításához.

57 ÁROP specifikus célok 1. A társadalmi eredmény javítása (növekvő eredményesség) 2. A társadalmi erőforrások takarékos felhasználása (optimalizált hatékonyság) 3. A közszolgálatiság követelményének való jobb megfelelés

58 ÁROP prioritások Kormányzási és megújulási képesség javítása Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés Az emberi erőforrás minőségének javítása

59 EKOP (Elektronikus közigazgatás OP) az elektronikus közszolgáltatásokra irányul finanszírozási eszköze az ERFA szolgáltató állam magában foglalja a Közép-Magyarországi régióban megvalósuló fejlesztéseket is

60 EKOP átfogó célok Az OP átfogó célja, hogy javuljon a közigazgatás teljesítménye. (szolgáltató jelleg erősítése, munkafolyamatok megújítása)

61 EKOP specifikus célok 1. Javuljon a közigazgatási szolgáltatások eredményessége 2. Növekedjen a működési hatékonyság

62 EKOP prioritások A közszolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató fejlesztések Kiemelt fejlesztések Belső folyamatok és szervezetek megújítása

63 VOP (Végrehajtás Operatív Program Technikai Segítségnyújtás OP) Átfogó célok: Az ÚMFT (II. NFT) hatékony, eredményes, szabályszerű és átlátható megvalósításának biztosítása A as időszakban felhasználható források teljes abszorpciójának elősegítése

64 VOP specifikus célok 1. A strukturális eszközök lebonyolításában résztvevő intézményrendszer magas színvonalú működése 2. A támogatások lebonyolításához szükséges hatékony monitoring és értékelő rendszerek 3. Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos követelmények teljesítése és minőségi projektek biztosítása

65 VOP prioritások A támogatások felhasználásáért felelős központi és horizontális intézmények működtetése és fejlesztése A támogatások operatív lebonyolításáért felelős közreműködő szervezetek működtetése és fejlesztése A támogatások minőségi felhasználásához szükséges eszközrendszer

66 Határmenti együttműködési programok : INTERREG Közösségi Kezdeményezésű Program : Területi együttműködés = 3. célkitűzés Továbbra is három fő területre helyeződik a hangsúly: Határon átnyúló gazdasági, társadalmi együttműködés (korábban INTERREG IIIA) Transznacionális stratégiai együttműködés (korábban INTERREG IIIB) Európai szintű tapasztalatcsere regionális és helyi hatóságok között (korábban INTERREG IIIC) ERFA nyújt támogatást minden esetben

67 Magyarország részvétele a határmenti együttműködési programokban Területi együttműködés (territorial co-operation) belső határok mentén, EU-s tagországokkal Határmenti együttműködés csatlakozó országok határán (Horvátország, Szerbia) Határmenti együttműködés szomszédos, nem csatlakozó országokkal (Ukrajna) Transznacionális együttműködés Közép-Európában és a Balkánon Interregionális jellegű európai területi együttműködés