PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM. Országképvizsgálat kognitív térképpel

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM. Országképvizsgálat kognitív térképpel"

Átírás

1 PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Országképvizsgálat kognitív térképpel A éves tanulók hazánk szomszéd országairól alkotott kognitív térképeinek tartalmi elemzése Ph.D. értekezés Dr. Lakotár Katalin Témavezető: Prof. Dr. Tóth József egyetemi tanár PÉCS, 2007

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 6 2. FÖLDRAJZI KÖRNYEZET EGYÉNI ÉRTELMEZÉSE A földrajzi tér A tér fogalma A társadalmi-gazdasági tér A földrajzi tér A mentális tér A kognitív térképezés A környezet megismerése a térbeli tájékozódás A tér, a környezet észlelése A belső tájékozódási rendszer Mentális vagy kognitív térkép? A kognitív térképek jellemzői MENTÁLIS ÉS KOGNITÍV TÉRKÉPKUTATÁSOK MAGYARORSZÁGON Mentális térképezés alkalmazása hazai környezet vizsgálatában Európai környezet mentális térképeken ÉVES TANULÓK KOGNITÍV TÉRKÉPEINEK VIZSGÁLATA A kutatás módszere Az elővizsgálat A éves tanulók kognitív térképeinek megismerésére irányuló kutatás módszere A mintavétel 34 2

3 4.2. A éves tanulók mentális térképei hazánk szomszédjairól Olvasható országkontúrok Mentális térképek hazánk szomszédairól A éves tanulók mentális térképeinek földrajzi tartalmi helyessége A szomszédos országokba tett látogatások A szomszédos országokba tett látogatások vizsgált csoportok szerint A célcsoport szomszédos országokba tett látogatásai régiók szerint A ÉVES TANULÓK KOGNITÍV TÉRKÉPEINEK TARTALMA Ausztria kognitív térképeinek tartalma Ausztria kognitív térképe a célcsoport teljes mintája alapján Ausztria kép az egyes régiókban Ausztriában járt és nem járt tanulók kognitív országképe Település szempontú kognitív Ausztria kép Szlovákia kognitív térképeinek tartalma Szlovákia kognitív térképe a célcsoport teljes mintája alapján Szlovákia kép az egyes régiókban Szlovákiában járt és nem járt tanulók kognitív országképe Település szempontú kognitív Szlovákia kép Ukrajna kognitív térképeinek tartalma Ukrajna kognitív térképe a célcsoport teljes mintája alapján Ukrajna kép az egyes régiókban Ukrajnában járt és nem járt tanulók kognitív országképe Település szempontú kognitív Ukrajna kép 75 3

4 5.4. Románia kognitív térképeinek tartalma Románia kognitív térképe a célcsoport teljes mintája alapján Románia kép az egyes régiókban Romániában járt és nem járt tanulók kognitív országképe Település szempontú kognitív Románia kép Szerbia kognitív térképeinek tartalma Szerbia kognitív térképe a célcsoport teljes mintája alapján Szerbia kép az egyes régiókban Szerbiában járt és nem járt tanulók kognitív országképe Település szempontú kognitív Szerbia kép Horvátország kognitív térképeinek tartalma Horvátország kognitív térképe a célcsoport teljes mintája alapján Horvátország kép az egyes régiókban Horvátországban járt és nem járt tanulók kognitív országképe Település szempontú kognitív Horvátország kép Szlovénia kognitív térképeinek tartalma Szlovénia kognitív térképe a célcsoport teljes mintája alapján Szlovénia kép az egyes régiókban Szlovéniában járt és nem járt tanulók kognitív országképe Település szempontú kognitív Szlovénia kép A KONTOLLCSOPORT KOGNITÍV ORSZÁGKÉPEI Ausztria kognitív térkép tartalmi elemei Szlovákia kognitív térkép tartalmi elemei Ukrajna kognitív térkép tartalmi elemei Románia kognitív térkép tartalmi elemei Szerbia kognitív térkép tartalmi elemei Horvátország kognitív térkép tartalmi elemei Szlovénia kognitív térkép tartalmi elemei ÁLLANDÓ ORSZÁGJELLEMZŐK VÁLTOZÓ ARÁNYOK 106 4

5 8. ORSZÁGOK OTT TARTÓZKODÁSI SZEMPONTÚ NÉPSZERŰSÉGE Hazánk szomszédos országainak népszerűsége Az egyes csoportok kirándulás szempontú ország választása Hosszabb idejű tartózkodásra választott szomszédos országok Kitekintés Európa távolabbi részeire Az egyes európai országokban tett utazások Kirándulási céllal választott tíz legnépszerűbb európai ország Hosszabb tartózkodás céljából választott országok FÖLDRAJZISMERETI ELEMEK A KOGNITÍV ORSZÁGKÉPEKBEN Célok és követelmények a kerettantervekben Kognitív országképek megjelenítésére alkalmazott földrajzi fogalmak Topográfiai elemek a kognitív országképekben AZ EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA A TÉMAKÖR KUTATÁSÁNAK TOVÁBBI IRÁNYAI 142 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 143 IRODALOMJEGYZÉK 144 HIVATKOZÁSOK 149 FÜGGELÉK Ábrák, táblázatok, mellékletek jegyzéke 5

6 1. BEVEZETÉS A kognitív térkép nem a világ fejünkben született fényképe, hanem a térbeli környezet gondolati újrateremtése. (1) A kognitív térképek a világ megismerésének, abban való tájékozódásnak tudati eszközei. Az objektív földrajzi tér egyéni értelmezése, birtokba vétele a mentális tér. Tudati rögzítése, leképeződése a számos egyéni elemet hordozó kognitív térkép (TOLMAN, E. C. 1948). A kognitív térképek tartalmi elemeit jelölő szavak rögzítik tudatunkban az egyes országokat, s azokkal a külvilág számára is megjeleníthetők a tudati képek. A kognitív térképek folyamatosan alakulnak, változnak, ahogy az objektív térről változnak az egyén tapasztalatai, információi; a világhoz való viszonyulása. A ma embere szűkebb-tágabb földrajzi környezetéről naponta hallhat, láthat új információkat, régieket újra, sőt saját tapasztalással is szert tehet azokra. A szűkebb-tágabb környezet is dinamikusan változó nemcsak az egyén szintjén, hanem objektívebb síkon is; a régiók világát éljük, ezzel új térdimenziókat kell tudatosítani magunkban. Túl a tudatosításon, ezekben biztonsággal kell közlekedni : eligazodni, értékelni, dönteni, beépíteni a meglévő képbe az új információkat, cselekedni. Kognitív térképeink kifejezik a világhoz, környezetünkhöz való viszonyulásunkat, hiszen egyéni szűrőn átengedve épülnek az információk a tudatunkba. Ez az egyik ok, amiért érdekes és izgalmas lehet az oktatással foglalkozó szakember számára a kérdés, vajon milyen kognitív képekkel rendelkeznek országokról a tanulók? A korosztályt tanító tanárnak azért is fontos a kérdés, mert naponta találkozik a tanulók reagálásával a külvilág eseményeire, gyakran tapasztalja a tájékozatlanságot annak ellenére, hogy a tanulók életében a földrajz tantárgy aktuálisan jelen van. Az iskolai munka során állandó kérdés, hogyan lehet a tanulók érdeklődését felkelteni, fenntartani, a pontos ismeretek iránti igényt kialakítani, erősíteni, a tájékozottság minőségét javítani? A dolgozat bemutatja a éves tanulók hazánk szomszéd országairól kialakult kognitív térképét. A bemutatás többrétegű: a célcsoport évfolyamokra bontása, régiók, saját utazási tapasztalattal rendelkező és nem rendelkező és településnagyság szerinti szempontok alapján. 6

7 A tartalmi elemek ismeretében egy tulajdonságlista összeállítására került sor. A dolgozatban bemutatott tartalmú felmérés nem készült még hazánkban, ezért a későbbi vizsgálatok alapjául szolgálhat az országjellemzőket tartalmazó lista, melynek legfőbb értéke, hogy maga a megkérdezett korosztály állította össze. Bemutatásra kerül az országképek változékonysága, képlékenysége, a különböző információ források hatása. Az eredmények értelmezését, értékelését kontrollcsoportokkal végzett felmérés szintén új ebben a formában, tartalommal - segíti, az eredmények bemutatásával további célokat kívánunk szolgálni. A felmérésben résztvevők tanulók, ezért hasznos összevetni az eredményeket a közoktatás Földünk és környezetünk tárgyának követelményeivel is, megvizsgálni annak szerepét, hatását a kognitív képekre. A dolgozat kísérletet tesz annak kirajzolására, hogy a tantárgy szerepét a kognitív képek kialakításában hogyan lehet növelni, azokat objektívebbé tenni? A kognitív térképekről ismert, hogy az objektív valóság egyéni értését mutatják, ezért objektívebbé tételük lényegükkel ellentmondásos is lehet. Könnyű az ellentmondást feloldani éppen azzal a szerepükkel, hogy a körülöttünk levő közelebbi-távolabbi világ megértését, abban való eligazodást segítik. Ennek akkor tesznek nagymértékben eleget, ha számos objektív vonással is rendelkeznek, amelyeket a tanulók az oktatás során szerezhetnek meg. A tárgyszerű ismeretek elsajátítására a földrajztanítás sokféle módszert ismer, alkalmazásuk eredményessége még fokozható, ezt a kognitív képek bemutatásával megerősíteni kívánjuk. A kognitív térképek feltárásának időszerűségét, fontosságát a fentebb leírtakon kívül abban is látjuk, hogy szükséges, az iskolában a földrajz tantárgy segítségével lehetséges sokoldalúbb, tényekre alapozott országképeket építeni. A XXI. században közös Európát építünk együttműködéssel, határokon átívelő dimenziókban, új térdimenziókban mozgunk (HAUBRICH, H. 1996, BATTY M. 1997). Ez megkívánja egymás pontosabb ismeretét, tiszteletét, egymás értékeinek felismerését, megbecsülését. A bemutatásra kerülő dolgozat céljaink és reményeink szerint segíti ezt a munkát, elsősorban a célcsoport oktatást is szolgáló kognitív képeinek megismertetésén keresztül. 7

8 A dolgozat a következő kérdésekre keresi a választ: Milyen kognitív képpel rendelkeznek a éves tanulók hazánk szomszédos országairól? Milyen információ források hatása fedezhető fel a tanulók kognitív országképein? Időtállóak-e az országképek? A dolgozat kitűzött célja továbbá: A szomszéd országokat bemutató kognitív elemekből országjellemzők listájának összeállítása további kutatások céljára. A célcsoport eredményeinek vizsgálata kontrollcsoport tükrében. A vizsgálati eredmények összevetése a Földünk és környezetünk tárgy követelményeivel. 2. FÖLDRAJZI KÖRNYEZET EGYÉNI ÉRTELMEZÉS 2.1. A földrajzi tér A tér fogalma A tér általános fogalma az egyidejűleg elhelyezkedő objektumok elhelyezkedésének rendszerét fejezi ki, míg az idő kategóriája pedig az egymást követő jelenségek egymásutániságát. (2). A tér egyetemes, háromdimenziós, objektív jellegű. A tér és az idő észlelésében, fogalmi gondolati megismerésében jelen vannak szubjektív emberi mozzanatok, a tudományos megismerés viszont feltárja az objektíve létező tér - és idő öszszefüggéseit. Tér: (fiz) az anyag létformája, az anyagi tárgyak helyzeteinek halmaza, elvonatkoztatva a közöttük levő kapcsolatok konkrét tartalmától. (3). A folyamatok háromdimenziós térben és az időben zajlanak le, amelyek elválaszthatatlanok egymástól és az anyagtól is. (mat, geom) a matematika és a geometria egyik fogalma, amelyhez a tapasztalatból az absztrakció útján jutottunk. (4) fn: Az anyag létezésének az a formája, amelyet a háromirányú kiterjedés jellemez (5). Az objektív teret számtalan, valamivel kitöltött, valamivel körülhatárolt rész, önálló egység, tér alkotja. 8

9 A tér, ahogy az a fenti meghatározásokból látható, az anyag, az idő, a mozgás fogalmával összekapcsolódó kategória, melynek jelentését, tartalmát mindennapi tapasztalatok és a különböző tudományágak eredményei adják. A tér értelmezése alapvetően két típusba sorolható: az abszolutista és a relativista értelmezés. Az előbbibe tartozó modellek szerint a tér objektív, saját struktúrával rendelkezik, mindig hasonló, mennyiségi jellegű. Az idő a pillantok sorozata, azonos mérőszámként minden eseményhez hozzárendelhető, egyenletesen telik. A relativista értelmezés szerint a tér az objektív létezők közötti viszony, rend, az idő az egymásutániság rendje. A sokféle térértelmezést elfogadva, attól eltekintve, a térértelmezés lényege az egyenlőtlenségben és a rendezettségben fogalmazható meg. Minden eseményben megjelenik a tér és az idő kapcsolata, ezek szétválaszthatatlanok, s az esemény elemzésének szempontjai (HAGERSTROND, T. 1975). A legtöbb eseménynek, bár pillanatokra is bontható, térben is és időben is kiterjedése van. Az egymáshoz időben és térben közeli események között a kapcsolat valószínűleg nagyobb, de a különterűség és különidejűség sem zárja azt ki. A tér- és időbeli különbözőség a különbözőség, a helyi sajátosság, az egyenlőtlenség, a változás fogalmait alkotják. A tér és időbeliség nemcsak egyenlőtlenséget jelent, hanem rendezettséget is, amit a távolság és az irány ad. A távolság és az irány ezenkívül a terek működésére is hatással van: a teret alkotó elemek egymásra hatásának intenzitása valószínűleg az idő és a távolság növekedésével csökken (NEMES NAGY J. 1998). A konkretizált térelemek, azok dinamikus mozgásai, a konkrét tartalommal megtöltött egyenlőtlenségek és rendezettség biztosítják hogy az általános térfogalom konkréttá válik, konkrét térfajták formájában létezik: természeti, társadalmi, gazdasági, földrajzi, stb. tér. A tapasztalatra épülő térértelmezés mellett a tér típusokra bontható aszerint is, hogyan viszonyul az ember ahhoz. A terek hierarchiájában a legkisebb a mindennapi mozgásterünk, az aktivitási tér. Nagyobb kiterjedésű az észlelt tér, a térnek az a része, amiről tapasztalatokkal, információkkal rendelkezünk, amihez érzelmileg is viszonyulunk. Ezt a teret foglalja magába a kognitív térkép. A legnagyobb kiterjedésű tértípus az, ahol életünket és magatartásunkat is meghatározó társadalmi és gazdasági jelenségek játszódnak. 9

10 A társadalmi-gazdasági tér A térelemek sokfélesége, tulajdonságaik sokszínűsége számtalan önálló, különböző teret eredményez. A sokfajta tér csoportokba sorolható, osztályozási szempont lehet, pl. a térelemek tartalma, a terek mérete, a tér észlelése. Az ember kezdetben belesimul a természeti környezetbe, azzal szoros kapcsolatban él, léte teljes mértékben függ attól. Szükségleteit a szűk környezetéből elégíti ki, annak lehetőségeit fedezi fel, használja ki. Kapcsolata környezetével eleinte egyoldalú, a természet nyújtotta adományokat elveszi, él velük. Fejlődése során természeti lényből társadalmi lénnyé is válik, s ez befolyásolja kapcsolatát az őt körülvevő természeti környezettel. Elindul a párbeszéd ember és környezete között, s ez egyre kiterjedtebb és mélyebbre hatóbb lesz. Ebben a folyamatban az első lépcső az ember és természeti környezete közötti viszony: a közvetlen környezet, a hajlék, barlang körüli néhány tíz-száz méter jelenti az életteret a maga természetes állapotában. A társadalommá szerveződéssel ez a kapcsolat átalakul, társadalom és természet közöttivé válik. Kialakul a kölcsönhatás már a kezdeti szakaszban: a konkrét természeti környezet adja a társadalom számára a lehetőséget, s ez befolyásolja a társadalom fejlődésének ütemét, differenciáltságát, hat a termelőerők fejlődésére. Kedvezőbb természeti környezet, pl. folyam menti területek jobb életfeltételeket biztosítanak, azonban azok kihasználása, azokhoz való optimális alkalmazkodás szervezettséget, jól működő közösséget, társadalmat kíván. Nemcsak a természet és a társadalom között alakul ki egy viszonyrendszer, hanem a társadalom egyes csoportjai és egyedei között is. A társadalom és benne a legfőbb termelőerő, az ember folyamatos fejlődésével a társadalom a természeti környezet egyre nagyobb részét veszi birtokba, a kölcsönhatás egyre bonyolultabb, sokrétűbb, mélyebb. A természet és a társadalom kezdeti egymás mellett éléséből hamar kialakul egy érintkezési sáv, kölcsönhatási szféra, amely egyre nagyobbá válik, napjainkra átfedi egymást. Új minőségű kapcsolat fejlődött ki folyamatosan: a természeti környezet földrajzi környezetté alakult át. 10

11 1. ábra: A társadalmi-gazdasági tér kialakulása. (TÓTH J. 2000) A tér rendezettségét a távolság és az irány adhatja. A társadalmi-gazdasági térben a távolság a kapcsolatrendszer intenzitásától függ, így két vizsgált pont távolsága a köztük megvalósuló kapcsolat intenzitásának növekedtével csökken. (6). A termelőerők fejlődése térben és időben eltérő, egyenetlen, s ezért a különböző ágazatok más-más fejlettségi szintűek, s térbeli elterjedtségükben is különbségek lelhetők fel. Ez különböző tértípusok kialakulásához vezet adott időszakban (TÓTH J. 2001), konkrét téren belül területi egyenetlenséget eredményez. Az objektívnek mondható folyamat ágazati és területi egyenlőtlenségeket hoz létre ( TÓTH J. 2002) A földrajzi tér A földrajzi környezet napjainkban szinte a Föld teljes területére kiterjed. Ennek az új minőségű térnek, a földrajzi környezetnek fő jellemzője, hogy benne a természeti és társadalmi törvényszerűségek egyaránt érvényesülnek. Kialakult tehát egy kölcsönhatási szféra, melyben a természeti elemek, folyamatok előtérbe helyezésével természeti, a társadalmi elemek, mozgások előtérbe kerülésével társadalmi-gazdasági térről beszélünk (TÓTH J. 2002). A földrajzi tér értelmezéséhez segítséget nyújt a TÓTH József által településekre kidolgozott tetraéder modell. 11

12 2. ábra: A települések tetraéder modellje. (TÓTH J. 2002) A modell a települést olyan, a társadalmi-gazdasági térben levő sűrűsödési pontként határozza meg, ahol a természeti, társadalmi, gazdasági, infrastrukturális szféra egymással dinamikus kölcsönhatás-rendszerben áll. A modell alapján csakis a négy elem együttműködő rendszerét tekinthetjük településnek. A földrajzi tér is ebbe az állapotba jutott el a kialakulási folyamata során: természeti, társadalmi, gazdasági és infrastrukturális elemekből épül fel, ezek dinamikus kölcsönhatás rendszere adja lényegét. A négy elem eltérése, különböző megjelenési formái, szintjei variációk sokaságát eredményezik, így a Föld egészét tekintve egy földrajzi térnek, megállapítható, hogy az számos kisebb-nagyobb, különböző karakterű, állandóan változó földrajzi térből áll (KOVÁCS CS. 1966). Ezeket az egyes tereket, a globális kiterjedésűt is, objektív tereknek tekinthetjük, amelyek lehatárolása nem egyszerű. A különböző földrajzi terek határa legtöbb esetben nem vonalként jelenik meg, hanem sávként, ami az elemek dinamikus kölcsönhatásának, mozgásának törvényszerű következménye (HAGGETT, P. 2001). Ebben a sávban mozog állandóan az a határvonal, amellyel a táj területi kiterjedése megrajzolható, itt változik a legérzékenyebben az egyes elemek egymáshoz való viszonya, összhatása, így hol az egyik tájhoz, hol a másikhoz tartozik inkább a sáv A mentális tér A földrajzi tér objektív volta mellett szubjektívvé is válhat. Egy közösség, kisebb embercsoport szempontjából vizsgálva a földrajzi teret tapasztalhatjuk, hogy szubjektív elemeket tartalmaz. Minél kisebb közösség szempontjából vizsgáljuk, egyre jobban ösz- 12

13 szeszűkül, egyre személyesebbé válik, kiterjedése, formája, strukturáltsága az adott személy tapasztalatitól, gondolkodásától, ismereteitől, tudásától függ. Ez az elszemélyesedett tér a mentális tér (TRÓCSÁNYI A. 2002). A mentális tér alapját az objektív tér adja, tartalmi elemei azonban attól lényegesen is eltérhetnek. Az egyes emberek, társadalmi csoportok ugyanazt a valóságot másképpen érzékelik, értelmezik, értékelik, a téralkotó elemek sokaságából mást és mást emelnek ki (RUBINSTEIN, J. M. 1989). Ez a felismerés vezetett a térvizsgálatokban és a térértelmezésben a mentális tér, a mentális térkép - mental map -, a kognitív térképezés fogalmának a feltárásához, megalkotásához. Mindenkinek van a saját közvetlen környezetéről, tágabb földrajzi környezetről egy személyes, egyedi, mentális térképe. A mentális térkép a téri környezet objektív leképeződésétől eltér, számos, csak az egyénre jellemző elemet tartalmaz. A mentális vagy/és kognitív térkép (TOLMAN, E. 1948) megmutatja, hogyan érti, értelmezi az egyén a földrajzi környezetet. A mentális térképek személyes elemei nem torzulások, hibák, hanem az egyén és tér egyedi kapcsolatát tükrözik A kognitív térképezés A környezet megismerése - a térbeli tájékozódás A pszichológia kognitív pszichológia, környezetpszichológia és a földrajztudomány behaviorista /viselkedés/ földrajz egyaránt foglalkozik a kognitív/mentális térképekkel. Földrajzi szempontból vizsgálva a megismerés-tájékozódás problémáját, adott egy tér, amelyben kapcsolatrendszerek működnek. A kérdés az, mikor képes az egyén ezeket először felismerni, milyen fejlődési folyamaton megy keresztül gyermekkorától fogva. A pszichológus a háromdimenziós térben való tájékozódást vizsgálja, fő kérdése az, hogyan képes benne az egyén, a gyermek tájékozódni? A tájékozódásról, térbeli gondolkodásról a legátfogóbb elméletet PIAGET, J. és INHELDER, B. állította fel (1971). A gyermekek térbeli viselkedését vizsgálva a következő eredményre jutottak: a gyermekek viselkedése a térben az észlelés hatására aktív. A térbeli gondolkodás aktívan épül fel, mint kognitív műveletek sorozata, folyamatosan fejlődik és mennyiségileg is változik. Ez az egyén térbeli tájékozódása, az őt körülvevő 13

14 téri környezet megértése szempontjából azt is jelenti, hogy az értelmi fejlődésen kívül az egyéni tapasztalás fontos tényező, de ugyanígy a tanulás is az. PIAGET, J. a belső, mentális képek kialakulásának fejlődését vizsgálta: különböző életkorokban hogyan képesek a gyerekek közvetlen környezetüket ábrázolni? Kutatási eredményei alapján a gondolkodás, s vele együtt a térbeli gondolkodás fejlődését négy, minőségileg eltérő szakaszra tagolta. Az első az érzékszervi-mozgásos szakasz, amely kb. kétéves korig tart. A külvilághoz való gyakorlati alkalmazkodás jellemzi, a tárgyak helyét a térben, a helyhez kötöttséget tanulja meg a gyermek. A következő, a műveletek előtti gondolkodási szint kb. hétéves korig tart, s benne megjelenik már a szimbolikus gondolkodás. Fő jellemzője az énközpontúság. A térbeli tájékozódásról, a térrel való viszonyáról a gyermek rajzai adnak információt. A téri reprezentáció szintje topologikus ábrázolás. Az énközpontúságot kifejezi, hogy a rajzokon a kiindulópont az otthon, ehhez kapcsolódnak az ismert helyek. Az irányok, a távolságok pontatlanok, sőt torzak, az egyes objektumok között szinte nincsenek kapcsolatok, a rajz koordinálatlan, oldalnézeti ábrázolás jellemzi. A konkrét műveletek szintje kb éves kor között tapasztalható. Ebben a harmadik szakaszban a gyermek már különböző gondolati műveletek elvégzésére képes, bár a konkrét cselekvésnek még meghatározó szerepe van, pl. a tér felidézése utazáshoz kötődik. Az énközpontú térreprezentációt felváltja a perspektivikus ábrázolás. Ennek alacsonyabb fokán projektív I. szint még az egocentrikusság, az oldalnézet, az objektumok közötti gyenge kapcsolat jellemző. A rajzok koordináltabbak, az irányok pontosabbak, a távolságokról ez még nem mondható el. A szakasz magasabb ábrázolási szintje a projektív II. Megjelenik az alaprajzi ábrázolás az oldalnézeti mellett, azaz megjelennek a térképjelek. Az egyes elemek között összeköttetés figyelhető meg, a rajz koordináltabb, részletesebb, az objektív valóságot jobban közelíti. A negyedik, a gondolati műveletek szakasza kb. 15 éves korig tart. 15 éves kor körül az absztrakt gondolkodás válik uralkodóvá, a gyermek függetleníti magát a konkrét szituációtól, elvont fogalmak segítségével értelmezi a világát, jelekkel dolgozó modellt alkot térbeli környezetéről. Téri reprezentációja euklideszi szintre fejlődött: jelekkel, szimbólumokkal ábrázol, jelkulcsot használ, az irányok, a távolságok, a méretarány, a nagyság megközelítőleg pontosak, a rajz koordinált. Hosszú fejlődési folyamaton keresztül jutott 14

15 el a gyermek kognitív térképe a felnőttekét megközelítő szintre, színvonalra (CSÉFALVAY Z. 1990). PIAGET és munkatársai kutatásai feltárták, hogy környezetünk térelemeit gyermekkorban alapvetően kétféle módon fogjuk fel, s ennek megfelelően ábrázoljuk. Először a topológiai mód szerint, később euklideszi szinten, amikor a térérzékelésünk és ábrázolásunk egyaránt szervezettebb, koordináltabb. A térbeli környezetünkről létező gondolati kép, kognitív térkép fejlődésünk során egyre összetettebb, differenciáltabb, annak képi megjelenítése mentális térkép is egyre több elemet tartalmaz, egyre térképszerűbb az ábrázolás (MATTHEWS, M. H. 1980). Fontos megjegyezni, hogy bármennyire is közelít az ábrázolás a valóságot objektív módon mutató térképekhez, soha nem azonos azzal, mindig tartalmaz több-kevesebb szubjektív elemet A tér, a környezet észlelése Környezetpszichológiai megállapítások szerint mindenkinek van a saját környezetéről egy személyes, mentális térképe. Ha emlékezetből lerajzoljuk egy olyan környezet térképét, ahol másokkal együtt voltunk, tapasztalhatjuk, hogy térképünk különbözni fog a többiekétől, más elemek lesznek hangsúlyosak, egyik másik elem csak a saját térképünkön lesz fellelhető (HOLAHAN, E.C. 1998). A téri környezet objektív leképeződéseihez, az egzakt térképekhez hasonlóan a kognitív térképek is a helyre, irányra, távolságokra épülnek, azonban azoktól eltérően személyes jelentéseket is tartalmaznak. A kognitív térképek azt tükrözik, hogyan látják, értik az emberek egyéni módon a földrajzi környezetet. A pszichológia és a földrajztudomány egyaránt foglalkozik a kognitív vagy mentális térképekkel. A már megismert földrajzi kérdés: mikor képes a gyermek felismerni az adott térben létező, működő kapcsolat rendszereket? A pszichológus azt vizsgálja, az adott térben hogyan képes tájékozódni a gyermek? A kognitív térképezés alapvetően modellalkotás, azaz tudatunkban egyfajta sémát alkotunk térbeli környezetünkről. A kognitív térképezés a folyamatot kutató DOWNS és STEA szerint (DOWNS, R., STEA, D. 1973, 1977, 2005) aktív folyamat, amely a környezettel való közvetlen kölcsönhatást foglal magába. Az általuk megfogalmazott rekonstrukciós elmélet (1977) szerint az embernek a térbeli környezetéhez való szubjektív viszonya egy több szakaszon átmenő folyamat. 15

16 Ennek első szakasza: tér észlelése a szelektált információk felvételén keresztül; második szakasz: befogadott információk belső tájékozódási rendszerré alakítása; harmadik szakasz: szimbolizáció; környezeti információkhoz szubjektív tartalmat, egyéni jelentést kapcsolunk; negyedik szakasz: identifikáció; a térbeli elemek szubjektív jelentését érzelmi úton is feldolgozzuk. A felvázolt folyamat során egyre jobban elszemélyesedik a tér, fokozatosan felépítjük a kognitív térképet, újrateremtjük fejünkben a térbeli világot. Az aktívan működő, kölcsönhatásokon alapuló modellalkotáshoz információk szükségesek, melyek többféle forrásból származhatnak: a térbeli világ saját megtapasztalása, iskolában szerzett ismeretek, önműveléssel szerzettek, tömegkommunikáció nyújtotta információk, Internet, más emberek tapasztalatai (ARONSON, A. 1994, MÉSZÁROS R. 2001). A térbeli környezet saját megtapasztalásával reálisabb, valósabb képet kapunk róla, mint a közvetett információk által (NEISSER, U. 1984). Ez tükröződik a kognitív térképeken is, azok részletesebbek, gyakran nagymértékben különböznek az ugyanarról a helyről a közvetett információk alapján készülttől. Az információk mennyisége, legyen az túlkínálat vagy hiány, szintén hatással van a kognitív térképekre, mindkét esetben torz térkép születhet. Mi tehát a lényeges szempont? A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kognitív térképezés szempontjából az információk forrásánál, mennyiségénél sokkal fontosabb, hogy milyen szempontok szerint szelektáljuk azokat. A begyűjtött nagyszámú információ között sajátos törvényszerűségek szerint válogatunk, pl. aszerint, hogy az adott téri környezetet mire használjuk, tanulni, dolgozni, vásárolni járunk oda, vagy nyaralásunk, kirándulásunk színtere az? Az információk sorából azokat raktározzuk el tudatunkban, amelyek ezen cselekvések szempontjából szükségesek, s adott esetben aktivizálódnak, munkamemóriánkba emelve segítik a mindennapi tájékozódást. A környezeti ingerek közötti szelekciót erősen befolyásolja az észlelő egyén tapasztalata, beállítódása,. Az észlelési rutin gyakran vakká tehet bennünket a térbeli világgal szemben, hiszen ingereiből csupán azokat ragadjuk meg, melyek szellemi beállítódásunkkal összhangban vannak. (7) A szelekció során gyakran a környezetünkben, pl. a szakmánkkal kapcsolatos jelenségeket veszzük észre. A szelekció szoros kapcsolatban van az egyén szociális-kulturális világával is. Ugyanazt a térbeli környezetet egy más kultúrkörből származó egyén, vagy egy más szociális 16

17 helyzetben levő eltérő módon érzékeli, észleli s alakítja át belső képpé. Az észlelésszelektálás elválaszthatatlan a mindenkori szituációtól, az egyén motivációjától. Mást lát Pécsből az, aki vásárolni jön oda, aki egyetemista, aki a színházi fesztiválra érkezik. Az adott szituáció elnyomja az egyéb környezeti ingereket, a cselekvés szempontjából fontosak felvételére korlátozódik. A szelekció során tehát megszűrjük az ingereket, információkat, ez azonban nem negatív jelenség, mivel a kognitív térképezés elsődleges célja a térbeli tájékozódás elősegítése, s nem a tér objektív tükrözése. A környezetből áramló információk észlelése, tudatunkba építése nem azonos a környezet adekvát leképezésével. A körülöttünk levő objektumokat észleléskor általában csoportosítjuk. A hozzánk közelebb levő tárgyakat egy csoportba rendezzük, az alakra egyformákat egymáshoz kapcsoljuk, a választóvonallal vagy más módon láthatóan elkülönítetteket egységnek tekintjük, a hiányosságokat gondolatban pótoljuk, egésznek észleljük. Alaklélektani rendezőelvek ezek, mások a funkcionalista szempontúak. A funkcionalista irányzat szerint az észlelésnél a belső értékrend, a társadalmi normák, a személyes beállítottság, a sztereotípiák sokkal meghatározóbbak, mint a téri környezet fizikai tulajdonságai. Az irányzat szerint az észlelés egy komplex kölcsönhatási folyamat, a valós környezet és az emberi elvárások között (CSÉFALVAY Z. 1990). Az észlelést jelentősen befolyásolja az észlelő egyén szellemi fejlettsége. Ahogy azt már a PIAGET, J. által feltárt gondolkodásfejlődési szakaszok bemutatásánál láthattuk, a térészlelés minősége szorosan kapcsolódik azokhoz. Az érzékszervi-mozgásos szakaszban a gyermek megtanulja a tárgyak helyét a térben, a műveletek előtti gondolkodás szintjén viszont egy pontból, a saját perspektívájából értelmezi a teret. A konkrét műveletek szintjén konkrét cselekvésékhez kapcsolódik a tér, azokon keresztül észleli azt, ebben még a saját perspektíva az irányító. A formális műveleti szinten megtörténik az én-perspektívától az elszakadás, a tér értelmezése elvont fogalmakkal, pl. fokhálózati adatokkal is működik. Ezt a fejlődési folyamatot követik a kognitív térképek is A belső tájékozódási rendszer A térbeli tájékozódás fontos tudás a mindennapi éltünkben. Ahhoz, hogy eligazodjunk téri környezetünkben, tudnunk kell az objektumok helyét, irányát, távolságát. Ezek egyfajta koordinációs rendszerbe illesztve válnak egységgé, segítik a tájékozódást 17

18 (LIBEN, S.L., DOWNS, R. M. 1991). A koordinációs rendszerek egyike lehet a név, ami azonosítja az objektumot, pl. teret, épületet, tájat. Ez minden mástól megkülönbözteti, térbeli pozícióját is megjelölheti, választ ad a hol van kérdésre. Az irány koordinációs pontja a hétköznapi életben, a mindennapi tájékozódásban az egyén térben elfoglalt helye, egy-egy jellegzetes objektum, pl. épület, s nagyon ritkán az objektív tájékozódást szolgáló égtájak. A távolság mértékegységek is szubjektívek. Gyakran fejezzük ki a távolságot a megtételéhez szükséges idővel, ami erősen torzít, hiszen az igénybe vett közlekedési eszköz azt jelentősen befolyásolja. Tapasztalaton alapszik, hogy távolabbinak vélünk egymástól két várost, ha közöttük több település található. Érdekes, látnivalókban gazdagabb útszakaszt rövidebbnek észlelünk, mint az unalmast, eseménytelent. Az objektív valóság észlelését, a saját koordináta-rendszerünk szerinti tájékozódást szubjektív érzéseink nagyban befolyásolják (CSIZMADIA N., CSUTAK M. 2004). A kognitív térképezési folyamat következő szakasza a szimbolizáció, amikor a környezeti információkhoz szubjektív tartalmat, egyéni jelentést kapcsolunk. Minden topográfiai helyhez tartozik egy elsődleges jelentés, ami keretet ad az emberi cselekedeteknek vagy éppen korlátozza azokat; pl. az alföld teret adhat mezőgazdasági tevékenységnek, de nem biztosít lehetőséget a hegyi túrázásra, a nagyváros számos sportolási lehetőséget biztosít, de természetjárásra nem valószínű, hogy alkalmas. Ezek az információk részei az alföldről, a nagyvárosokról bennünk élő tudati, kognitív képeknek. Az egyes helyeknek szimbolikus jelentésük is van: a topográfiai helyet gyakran helyettesíti egy elfogadott, közismert jelkép, pl. városszimbólum. Világszerte Párizst szimbolizálja az Eiffel torony, Hollandiát a szélmalmok, Velencét a csatornák, stb (WOODSIDE, A. G., CRUICKSHANK, B. F., DEHUANG, N. 2007) Nemcsak városképek szimbolizálhatnak egy helyet, hanem maga a hely is szimbolizálhat (JANKÓ F. 2002), pl. társadalmi viszonyokat. Egy-egy város valamely részének, kerületének nevét hallva azonosítjuk azt pl. a gazdagsággal, az eleganciával, a szegénységgel, a biztonság hiányával. Az identifikáció során a térbeli elemek szubjektív jelentését érzelmi úton is feldolgozzuk. A mindennapi környezetünkkel, településünkkel, más településsel való azonosulás vagy elutasítás szorosan összefügg az épített környezettel, annak kialakításával. Ennél hangsúlyosabb tényező azonban az adott társadalmi közeg, amely elmélyítheti, de rom- 18

19 bolhatja is az azonosságtudat, a helyi kötődés kialakítását. A lokális azonosságtudat komoly mértékben aktivizálhatja az egyéneket, hogy közösségükért, téri környezetükért cselekedjenek. A környezettel kialakított kapcsolatunk egy többlépcsős folyamat eredményeként egyre jobban elszemélyesedik, a földrajzi környezet egyre inkább a sajátunk lesz, csak ránk jellemző elemekkel telítődik, s épül be a tudatunkba. 3. ábra: Az embernek a térbeli környezetéhez való szubjektív viszonya. (CSÉFALVAY Z. 1990) 19

20 A kognitív térképezés folyamatának eredményét többféleképpen is nevezik: mentális térkép, környezeti képmás, séma és kognitív térkép. Leggyakrabban a kognitív térkép kifejezést használják, a földrajzi környezet szubjektívvá válási folyamatát kognitív térképezésnek. A térbeli tájékozódás fejlődési és a kognitív képek kialakulási folyamatának ismerete a kognitív térképek értéséhez, értelmezéséhez elengedhetetlenül szükséges. A folyamatok ismerete vagy nem ismerete természetesen nem befolyásolja kialakulásukat, arról a megismerésük során szerezhettünk bizonyítékot Mentális vagy kognitív térkép? A mentális térkép (mental map) fogalma Kevin LYNCH (1960) amerikai építésztől származik, aki a már korábban bevezetett kognitív térkép fogalmára támaszkodott. A kognitív és a mentális térkép gyakran szinonimaként jelenik meg, előfordul azonban jelentésbeli megkülönböztetése is. TINER Tibor (1996) szerint a kognitív térkép az emberi tudatban a térbeli valóság gondolati leképeződése, a mentális térkép a tudati tartalom térképi ábrázolása. A mentális térkép is tartalmi elem, melyet rajzolással (SOINI K. 2001), míg a kognitív kép többi elemét általában kérdőív vagy interjú segítségével ismerhetjük meg. Az egyes emberek, társadalmi csoportok ugyanazt a valós teret másképpen érzékelik, értelmezik. Más és más térelemek hordoznak információt az egyének, a különböző csoportok számára, s ez egyrészt az érzékszervi észlelés egyéni különbségeit mutatja, másrészt az egyének és a csoportok érték- és érdekkülönbségeit is. Ez azt is jelenti, hogy tér nemcsak tárgyiasult elemekkel tapasztalható meg, írható le, hanem a hozzákapcsolódó tapasztalatok, értékek is téralakító tényezők. Az egyéni tapasztalati, szubjektív tér a mentális tér. Ez a felismerés új irányt nyitott a térértelmezésben, területi vizsgálatokban, megjelent a mentális tér, a kognitív térképezés fogalma (NEMES NAGY J. 1998). Szakirodalmi ismeretek, alkalmazások alapján megállapítható, hogy a mentális és a kognitív térkép elkülöníthető, nem teljesen azonos. A mentális térkép leképeződése, projekciója, objektivációja a térről alkotott reprezentációknak, amely nagymértékben függ az előhívás helyzetétől. Ebből következik a mentális térképek egyéni és szituatív természete. Mentális térképen általában egy, az adatközlők által rajzolt térképet értünk, 20

Lakotár Katalin Tizenévesek kognitív országképei szomszédainkról az egyes régiókban

Lakotár Katalin Tizenévesek kognitív országképei szomszédainkról az egyes régiókban Lakotár Katalin Tizenévesek kognitív országképei szomszédainkról az egyes régiókban A kognitív térképek a világ megismerésének, abban való tájékozódásnak tudati eszközei. Az objektív földrajzi tér egyéni

Részletesebben

Akognitív térkép nem a világ fejünkben született fényképe, hanem a térbeli környezet

Akognitív térkép nem a világ fejünkben született fényképe, hanem a térbeli környezet Lakotár Katalin Természetföldrajzi Tanszék, Berzsenyi Dániel Fõiskola Bennünk élõ szomszédainkról ismét Visszatérõ vizsgálat eredményei a szomszédos országok kognitív térképeirõl A hazánkkal szomszédos

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

A téri képességek fejlesztése

A téri képességek fejlesztése Segédanyag 2. a gyakorló iskolákban, a külső képzési helyeken a földrajztanárképzésben részt vevők számára A téri képességek fejlesztése Írta: dr. Makádi Mariann Tartalom 1. Fejlesztő program és feladatok

Részletesebben

Dél-dunántúli tanulók országképei déli szomszédainkról. Lakotár Katalin 1

Dél-dunántúli tanulók országképei déli szomszédainkról. Lakotár Katalin 1 Dél-dunántúli tanulók országképei déli szomszédainkról Lakotár Katalin 1 A kognitív térképek a világ megismerésének, abban való tájékozódásnak tudati eszközei. Az objektív földrajzi tér egyéni értelmezése,

Részletesebben

3.1. Fizikai és mentális határok a társadalmi térben, a mentális térképezés elméleti háttere és gyakorlati kutatásai

3.1. Fizikai és mentális határok a társadalmi térben, a mentális térképezés elméleti háttere és gyakorlati kutatásai 3.1. Fizikai és mentális határok a társadalmi térben, a mentális térképezés elméleti háttere és gyakorlati kutatásai UszkAI AndreA A társadalomtudományok átalakulása, valamint a gazdaság fejlődése együttesen

Részletesebben

Lakotár Katalin Magyarország mentális térképek a határainkon túlról

Lakotár Katalin Magyarország mentális térképek a határainkon túlról Lakotár Katalin Magyarország mentális térképek a határainkon túlról A kognitív térképezés a térbeli tájékozódás fejlődése A mentális/kognitív térképek a világ megismerésének, abban való tájékozódásnak

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

10. Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

10. Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Térképszaurusz vs. Garmin GPS NASA World Wind (3D) Megint hétfő (vagy szerda)... Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007 10. Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Tankönyv: Apáczai Kiadó Rajz és vizuális kultúra Minimum követelmények 1. évfolyam Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Szinergia EIA/2013/3.7.1. projekt Szociális munka a menekültek, migránsok körében Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület. Tereplátogatás támpontok

Szinergia EIA/2013/3.7.1. projekt Szociális munka a menekültek, migránsok körében Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület. Tereplátogatás támpontok Szinergia EIA/2013/3.7.1. projekt Szociális munka a menekültek, migránsok körében Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület Tereplátogatás támpontok Cél A tereplátogatás célja Budapest tereinek, társadalmi

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Tanulói feladatok értékelése

Tanulói feladatok értékelése Tanulói feladatok értékelése FELADATLEÍRÁS: TÉMA: A Méhkirálynő című mese feldolgozása 2. d osztály ALTÉMA:Készítsünk árnybábokat! FELADAT: Meseszereplők megjelenítése árnybábokkal A FELADAT CÉLJA: Formakarakterek

Részletesebben

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén Diagnosztikus mérések fejlesztése (TÁMOP 3.1.9/08/01) Oktatáselméleti

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

FÖLDRAJZ A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

FÖLDRAJZ A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA FÖLDRAJZ A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete A középszintű tantárgyi érettségi írásbeli és szóbeli vizsgából áll. Az írásbeli vizsga során a vizsgázónak egy központilag összeállított

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1 A LOGO MindStorms NXT/EV3 robot grafikus képernyőjét használva különböző ábrákat tudunk rajzolni. A képek létrehozásához koordináta rendszerben adott alakzatok (kör, téglalap, szakasz, pont) meghatározó

Részletesebben

A középiskolások Dél-Dunántúlról alkotott kognitív térképeinek turisztikai elemei Gál Veronika 1 1. Bevezető Egy adott területen a turizmus szempontjából két dolog mindenképp fontos: az egyik, hogy legyen

Részletesebben

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1 A LEGO MindStorms NXT/EV3 robot grafikus képernyőjét és programozási eszközeit használva különböző dinamikus (időben változó) ábrákat tudunk rajzolni. A képek létrehozásához koordináta rendszerben adott

Részletesebben

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport SZAKDOLGOZAT. Fertői Ferenc

Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport SZAKDOLGOZAT. Fertői Ferenc Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport SZAKDOLGOZAT Fertői Ferenc 2010 Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport 3-dimenziós táj generálása útvonalgráf alapján Szakdolgozat Készítette:

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Székesfehérvár, Munkácsy Mihály utca 10. 1 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Szakértelem a jövő záloga

Szakértelem a jövő záloga 1211 Budapest, Posztógyár út. LEKTORI VÉLEMÉNY Moduláris tananyagfejlesztés Modul száma, megnevezése: Szerző neve: Lektor neve: Imagine Logo programozás Babos Gábor Újváry Angelika, Szabó Imre Sorszám

Részletesebben

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Modszer_2_Layout 1 2010.10.25. 21:19 Page 1 ESSRG Füzetek 2/2010 Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Kelemen Eszter, Bela Györgyi, Pataki György Környezeti

Részletesebben

Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007

Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007 Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007 Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék http://lazarus.elte.hu Ismerkedés a térképekkel 1. Miért van

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

DR. TÓTH PÉTER BÉKY GYULÁNÉ. A tanulás eredményességét befolyásoló tényezők vizsgálata budapesti középiskolás tanulók körében

DR. TÓTH PÉTER BÉKY GYULÁNÉ. A tanulás eredményességét befolyásoló tényezők vizsgálata budapesti középiskolás tanulók körében DR. TÓTH PÉTER BÉKY GYULÁNÉ A tanulás eredményességét befolyásoló tényezők vizsgálata budapesti középiskolás tanulók körében A tanulói különbségek mérhető komponensei Meglévő tudás Képességek (pl. intellektuális

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

FÖLDRAJZ II. A VIZSGA LEÍRÁSA

FÖLDRAJZ II. A VIZSGA LEÍRÁSA FÖLDRAJZ II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Írásbeli vizsga Írásbeli vizsga 120 perc 1 perc 240 perc 20 perc 100 pont 0 pont 100 pont 0 pont A vizsgán használható segédeszközök A vizsgázó biztosítja

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában Diákíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában A szakközépiskolába járó tehetséges diákok többsége motivációs problémákkal küzd a korábbi iskolai kudarcok miatt, így

Részletesebben

A tárgy oktatásának célja

A tárgy oktatásának célja 1 A tárgy oktatásának célja Elérni azt, hogy a hallgatók képesek legyenek a településüzemeltetési ismeretek felsőfokú elsajátítására, logikus összefüggésekben és nagy rendszerekben gondolkodjanak, és tudják

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

ember a közterületen: sokszínő Budakeszi Dúll Andrea ELTE Gazdaság- és Környezetpszichológia Tanszék BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék

ember a közterületen: sokszínő Budakeszi Dúll Andrea ELTE Gazdaság- és Környezetpszichológia Tanszék BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék ember a közterületen: sokszínő Budakeszi Dúll Andrea ELTE Gazdaság- és Környezetpszichológia Tanszék BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék 1 Hívószavak az elemzésekbıl színes, mozgalmas nagy forgalom

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés)

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) 19. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2011 Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) Időpont: 2011. július 17 23. Helyszín: Szováta, Teleki Oktatási Központ Helyek száma: 25 fő Célcsoport:

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

RÁCZ ATTILA. VÁROS ÉS VIDÉKE Településszociológiai tanulmányok 2. A VÁROS

RÁCZ ATTILA. VÁROS ÉS VIDÉKE Településszociológiai tanulmányok 2. A VÁROS RÁCZ ATTILA VÁROS ÉS VIDÉKE Településszociológiai tanulmányok 2. A VÁROS Rácz Attila VÁROS ÉS VIDÉKE TELEPÜLÉSSZOCIOLÓGIAI TANULMÁNYOK 2. A VÁROS Sorozatszerkesztő: Rácz Attila Szerkesztette: Rácz Attila

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Magyarországi diákok az erdélyi felsőoktatásban

Magyarországi diákok az erdélyi felsőoktatásban w kutatás közben 139 Azonban veszélyként látjuk azt, hogy az új szervezeti struktúra esetleg egy újabb, tartalom nélküli, merev, formális keretté alakulhat, egy újabb ernyővé, amely az autonómia jelszava

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak Matematika feladatbank I. Statisztika Elméleti összefoglaló és feladatgyűjtemény középiskolásoknak ÍRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Dugasz János 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dugasz János Tartalom Bevezető 7 Adatok

Részletesebben

Projekt témakör: itthon láss csodát Projekt cím/téma/: Országos Kék Túra értékeinek megismerése

Projekt témakör: itthon láss csodát Projekt cím/téma/: Országos Kék Túra értékeinek megismerése A MINDENNAPOS MűVÉSZETI NEVELÉS MEGVALÓSULÁSÁNAK LEHETőSÉGEI TANTÁRGYAK KÖZÖTTI INTEGRÁCIÓS PROJEKTEK GÁSPÁR TAMÁS Projekt témakör: itthon láss csodát Projekt cím/téma/: Országos Kék Túra értékeinek megismerése

Részletesebben

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés A CENTROPE K+F EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés Első eredmények Az ÖAR-Regionalberatung GmbH és a CONVELOP cooperative knowledge design gmbh együttműködésében Graz, 2010. február

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES 1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. Telefon: 487-81-32 Fax: 487-81-96 http://www.tok.elte.hu Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel

Részletesebben

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus V. Tanuláselméleti perspektíva Behaviorizmus Tanuláselméleti perspektíva Kiindulópont: az élettapasztalat nyomán változunk, törvényszerű, és előre jelezhető módon Személyiség: korábbi tapasztalatok nyomán

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Innovációnkban egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amely a nyelvi órákon modulként beiktatható

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN dr. jur. Ábrahám Katalin Témavezetők: Prof. Dr. Baranyi Béla az

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei: GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

Gyakorlatias tanácsok PLA fejlesztőknek

Gyakorlatias tanácsok PLA fejlesztőknek Gyakorlatias tanácsok PLA fejlesztőknek Beszédes Nimród Attiláné Békéscsabai Regionális Képző Központ Képzési igazgatóhelyettes 2007. november 28-30. A jogszabályi háttérről 2001. évi CI. törvény 24/2004.

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint Írásbeli Szóbeli Írásbeli Szóbeli 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

A mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015

A mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015 A mérés problémája a pedagógiában Dr. Nyéki Lajos 2015 A mérés fogalma Mérésen olyan tevékenységet értünk, amelynek eredményeként a vizsgált jelenség számszerűen jellemezhetővé, más hasonló jelenségekkel

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008

Részletesebben

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft.

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Igyunk-e előre a medve bőrére? Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Hogyan fejlesszünk jobb terméket/reklámot? Új termék vagy kommunikáció kidolgozásához /fejlesztéséhez

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Gráfelméleti alapfogalmak-1

Gráfelméleti alapfogalmak-1 KOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematika tanár hallgatók számára Gráfelméleti alapfogalmak Előadó: Hajnal Péter 2015 1. Egyszerű gráfok Nagyon sok helyzetben egy alaphalmaz elemei között kitűntetett

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A PISA-ról közhelyek nélkül ami az újságcikkekből kimaradt

A PISA-ról közhelyek nélkül ami az újságcikkekből kimaradt A PISA-ról közhelyek nélkül ami az újságcikkekből kimaradt Balázsi Ildikó sulinova Kht., Értékelési Központ ÉRTÉKEK ÉS ÉRTÉKELÉS A KÖZOKTATÁSBAN VIII. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia HAJDÚSZOBOSZLÓ

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben