III. MISKOLCI TANÍ-TANI KONFERENCIA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "III. MISKOLCI TANÍ-TANI KONFERENCIA"

Átírás

1 III. MISKOLCI TANÍ-TANI KONFERENCIA Miskolc, január Az elıadások rövid ismertetıi Szervezık: A Miskolci Egyetem BTK Tanárképzı Intézete Az MTA Miskolci Akadémiai Bizottság Neveléstudományi Szakbizottsága A Magyar Pedagógiai Társaság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tagozata, A Taní-tani alternatív iskolai folyóirat

2 2 SZIMPÓZIUMOK A képzési programok problematikája Szervezı: Vass Vilmos Feltételezésünk szerint az alap- és mesterképzési szakok, ezen belül a tanári szakképzettségek Képzési és Kimeneti Követelményei (KKK), valamint a tanári kompetencia/sztenderd rendszerek (tudás, képesség, attitőd/nézetek) alapján megtervezett képzési programok a tantervi tartalmakat eltérı mértékben és minıségben jelenítették meg és építették be. A programok bevezetése jelenleg is zajlik. Az implementáció ezen szakaszában érdemes a tantervi tartalom megjelenítésének és beépítésének a megközelítéseivel alaposabban is foglalkozni. A szimpózium célja három megközelítés bemutatása és elemzése. Nevezetesen a személyiségfejlesztéssel, a tudáskoncepció változásaival és a kompetencia-alapúsággal kapcsolatos legfontosabb kérdések és problémák felvetése. Gyakorlati példákon keresztül a lehetséges megoldások, modellek bemutatására és értékelésére is sor kerül. A szimpóziumot a legfontosabb következtetések megfogalmazása, a jelentısebb folyamatok és trendek összegzése zárja. Vámos Ágnes, ELTE PPK Neveléstudományi Intézet A tudásra vonatkozó tudás A tudáskoncepció változásainak hatása a képzési programok tervezésében és bevezetésében is erıteljesen megmutatkozik. A hasznosíthatósági szempontok erıteljesebb érvényesítésérıl, a neveléstudomány gyors fejlıdése következtében felhalmozott tudás hatékony beépítésérıl van szó. A leírható, explicit tudás elsısorban deklaratív és ezer szállal kapcsolódik a tantervi tartalom problematikájához. A tacit tudás a fejlesztéssel összefüggı procedurális folyamatokat fedi le. Az explicit és tacit tudás egymásra építettsége a megtanultak alkalmazásának igényével párosul. Nahalka István, ELTE PPK Neveléstudományi Intézet Mit fejlesszünk? Az egyetemi oktatásban is paradigmaváltás értékő a kompetenciafejlesztés dominanciájának érvényesítése a képzési folyamatban. A kompetenciafejlesztés értelmezése, annak a személyiségfejlıdés elméleti és gyakorlati keretei között való elhelyezése azonban problematikus. Mit mondhatunk az egyetemi tanárképzésben követhetı célokról, ha a személyiségre, annak struktúrájára vonatkozó ismereteinket a tantervfejlesztés során szeretnénk alkalmazni? Tudjuk egyáltalán mit mondunk, amikor kompetenciafejlesztésrıl beszélünk.

3 Vass Vilmos, ELTE PPK Neveléstudományi Intézet A tantervi tartalom 3 A kompetenciaalapú megközelítésben a tantervi tartalom a fejlesztés eszköze. Elıtérbe kerülnek a tanulhatósági szempontok. A kompetencia/sztenderd rendszerek komponenseinek (tudás, képesség, attitőd/nézetek) egyensúlya jellemzi. A képzési programok összehangoltak, interdiszciplinárisak. Ennek megfelelıen a tantervi tartalom strukturális kérdés. A képzési programok tervezése és bevezetése elsısorban az önszabályozó és a kooperatív tanulás erısítése érdekében történik. Az értékelés erıteljesen formatív (tanulási naplók, portfóliók, tanulói és tanári visszajelzések, reflexiók). A projektpedagógia sokrétősége - Variációk projektmunkára Szervezı: Pinczésné Palásthy Ildikó Egy pedagógusképzı intézmény számára kihívást nem pusztán a minıség, a tartalmi fejlesztés jelent, hanem legalább annyira a módszertani újítás, a korszerő eljárások alkalmazása révén megvalósuló lépéstartás is. Intézményünk, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzı Fıiskola megküzdési stratégiáját meghatározó paradigmaként kívánunk szólni az élethosszig tartó tanulásról, a formális - nem formális - informális tanulásról, a korszerő tanulásszervezés és irányítás kérdéseirıl. Neveléstörténeti elızmények és más szakmák alkalmazásainak párhuzamai révén jelöljük ki azt az elméleti keretrendszert, melyben értelmezzük a tanulási folyamat megváltozott formáját, a szakmai és személyes kompetenciák hasznosulását, a munkavégzéshez és a hétköznapokhoz szükséges képességeket megalapozó tevékenységünket, az oktatók gazdagodó szereprepertoárját. Tanszékünk, a Pedagógia és Pszichológia Tanszék mindig részese volt a fıiskola útkereséseinek. Képzési formák, szakok, tárgyak és kurzusok segítségével helyzetképet vázolunk fel, bemutatjuk s elemezzük a hallgatókkal projektekben végzett munkánk tanulságait. Pinczésné Palásthy Ildikó, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzı Fıiskola Személyes-társas és cselekvési kompetenciák fejlesztése projektmunkával A projekt olyan feladatkomplexum, melynek fókuszában a mindennapi élet valamely problémájának a feldolgozása áll. Összetettsége révén a hallgatók számára lehetıséget ad az önállóság és felelısségtudat fejlesztésére éppúgy, mint az együttmőködés, a közösségi viselkedésmódok gyakorlására. Egy a fentieket nem csak személyes, hanem szakmai szempontból is preferáló felsıfokú szakképzésünk hallgatói számára adódó probléma kapcsán mutatjuk be az ifjúságsegítı szakmai nyílt nap projektünket, a megvalósulás reprezentációit.

4 Rózsáné Szabó Dóra, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzı Fıiskola Tehetséggondozás projektmódon 4 A tehetséggondozás fakultáció iránti nagy érdeklıdés a gyakorlatorientált szemléletnek, az aktivizáló, élményszerő tanulást biztosító projektmódszernek köszönhetı. A kurzus tematikáját a csoport összetétele, érdeklıdése, kívánságai határozzák meg. A szemesztert közös, aktuális, élményt jelentı tevékenységgel kezdjük. Önálló feladat egy bemutató elıadás készítése egy tehetséges személyrıl. Elıadásomban pár évre visszatekintve elemzem a prezentációk projekttérképeit s a változások tendenciáit. Tamusné Molnár Viktória, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzı Fıiskola Alkalmazott és médiapedagógiai projektek Célunk e tantárgy oktatásával, hogy a hallgatók szerezzenek alkalmazásra képes elméleti és gyakorlati ismereteket a mentálhigiéné, a gyermekvédelem, valamint a médiapedagógia tárgykörben. Itt is szívesen és eredményesen alkalmazzuk a projektmódszert. Hallgatóink készséggel és nagy lelkesedéssel választanak maguknak projekttémát a féléves tematikából, s igen nagy önállósággal és meglepı kreativitással állítják össze összegzı tablóikat, melyekbıl színvonalas kiállítást szoktunk rendezni, amibıl itt néhányat kiállítunk. Kathyné Mogyoróssy Anita, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzı Fıiskola Pedagógus szülı gyermek együttmőködés a differenciált fejlesztésben Hallgatóink is tapasztalják a tanítási gyakorlatokon, hogy egyre több a tanulási vagy viselkedésproblémával küzdı gyermek az iskolákban. A projektmódszer során a diákok saját választott témájukat tablókon dolgozzák fel a tanulási- és viselkedészavarok, a hátrányos helyzet, a fogyatékosságok, a tehetség témakörében. A megoldáshoz elengedhetetlen a pedagógus szülı együttmőködés, mely témát egy külön kurzuson dolgozzuk fel. Szele Barna, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzı Fıiskola Neveléstörténet - versenyprojekt Az Orando et Laborando szellemében neveléstörténeti vetélkedınk hagyományos projektje minden tanévben megrendezésre kerül. Célja az egyetemes és magyar neveléstörténet fontos fejezeteire vonatkozó ismeretek elmélyítése. Nem csak az elıadások lexikális ismeretei által, hanem e nyilvános verseny kreatív, ötletes feladataival. Az eddigi versenyek dokumentációját kívánjuk bemutatni képekkel illusztrálva.

5 5 A pálcától a diákönkormányzatig Szervezı: Vajda Zsuzsanna A szimpózium elıadásai elsısorban a tanár diák viszony történetileg változó kontextusában vizsgálják a fegyelem és fegyelmezés kérdéseit. A történeti visszatekintések megmutatják, hogy alig száz évvel ezelıtt gyökeresen másként vélekedtek a gyerekek és a felnıttek közötti szimmetriaviszonyokról, a gyerekek alárendelt, sıt kiszolgáltatott helyzete természetesnek tőnı állapot volt. A fegyelmezés kérdése mindennek ellenére még az olyan nagy hagyománnyal rendelkezı intézmények számára sem volt egyszerő kérdés, mint a szerzetesrendi iskolák. Különösen érzékeny probléma a fegyelem azokban a javítóintézetekben, ahol deviáns fiatalokat nevelnek. Napjainkban a diákok számos olyan joggal rendelkeznek, amelyek lehetıséget adnak rá, hogy ellenırizzék az oktatási folyamatot, az iskolával kapcsolatos fontos kérdéseket. A szimpózium két utolsó elıadása e jogok és lehetıségek gyakorlati következményeirıl számol be. Vincze Tamás, Nyíregyházi Fıiskola Fellazították-e az iskolai fegyelmet a 19. század végén alakult gimnáziumi önképzıkörök? A 19. század végi tanügyi sajtó sokat foglalkozott az iskolai önképzıkörök szerepével, a középiskolai tanárok nagy része veszélyesnek ítélte az ilyen célú egyesületek mőködését. Úgy gondolták, hogy a tanulók kötetlenebb együttléte, a tantervi kereteken kívül esı témák, a tisztségviselık választása, a pártoskodás alkalmat kínál a fegyelem fellazítására. Lubrich Ágost, Névy László, Kemény Ferenc és más neves pedagógusok eleve kártékonynak tartották a tanulók önképzésének ezt a formáját. Elıadásomban azt kívánom megvizsgálni, milyen érvekkel támadták az önképzıköröket, s valóban jogos volt-e az önképzıkörök ellenzıinek aggodalma. Gyökös Eleonóra, ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskola Kiszolgáltatott kiskorú? A tanárok és a diákok közötti fizikai erıszak (testi fenyítés, szexuális zaklatás) megítélése a század fordulóján Elıadásomban három, véletlenül talált, a 19. század végén vagy a 20. század elején történt eset elemzésével kísérlem meg bemutatni az iskolai, tanárok és diákok közötti fizikai erıszak korabeli olvasatait. E fegyelmi eseteket tanulmányozva azzal a meglepı jelenséggel találkozunk, hogy a diákok verését, szexuális zaklatását egészen más kontextus(ok)ban értelmezték az ügyben érintett felek és az illetékes hatóság, mint ami manapság természetes volna: ezeket a tetteket kútfıink nem kiskorúakkal szemben elkövetett erıszakként ábrázolják, hanem mindig valami egészen más diskurzusba illesztik. A gyerek vagy teljes mértékben a szülıi, illetve iskolai hatalomnak alárendelt lényként (verés), vagy pedig a

6 6 tanárral egyenrangú félként (szexuális közeledés) jelenik meg, de semmi esetre sem úgy, mint kiszolgáltatott kiskorú. Hegedős Judit, ELTE PPK Neveléstudományi Intézet Fegyelmi ügyek a javítóintézetekben Elıadásomban a javítóintézeti világban megjelenı fegyelmi vétségek tipikus fajtáit tekintem át. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1946-hoz viszonyítva miként változott meg a javítóintézeten belüli kihágások minısége, mennyisége, hogyan változott az intézmény reagálása a fegyelmi vétségekre. Kutatásom történeti részében a növendékek 1946-os anyagában található fegyelmi tárgyalások, jegyzıkönyveket vizsgáltam meg, míg a jelenkori helyzet feltárása alapvetıen a jegyzıkönyvek mellett a javítóintézeti nevelıkkel készített interjú szolgáltatta. Karlovitz János Tibor, Miskolci Egyetem Tanárképzı Intézet Erkölcsi nevelési elvek néhány magyarországi szerzetesrendi közoktatási intézményben Referátumomban a Magyarországon mőködı szerzetesi iskolák fegyelmezési rendszerével szeretnék foglalkozni. A szerzetesi iskolák értelemszerően katolikus, részben fiú-, részben leány-iskolák, illetve az újabb alapításúak eleve koedukáltaknak indultak. A vizsgálatba bevont iskolák körét a szerzetesiekre szőkítettem (vagyis nem szerepelnek az egyházmegyei fenntartású iskolák), ti. az elıbbiek általában több évszázados nevelési-oktatási tapasztalatot halmoztak fel, amelyet idırıl idıre megpróbálnak adaptálni a változó társadalmi követelményrendszerek keretei között. Vizsgálatomat a dokumentumelemzés módszerével folytatom, elsısorban iskolai pedagógiai programokat dolgozok fel. Elemzéseimben különleges hangsúlyt kapnak ezen iskolák erkölcsi céljai, az ezek érdekében megvalósításra kerülı tevékenységek, az iskolák szellemisége, a tanulóktól, diákoktól elvárt, "helyesnek" vélt viselkedés és magatartásformák. Vajda Zsuzsanna, Miskolci Egyetem Tanárképzı Intézet Hé, emberek, ez zajlik az orrunk elıtt! Tanárok és diákok az esztergomi Szent István gimnázium és az önkormányzat konfliktusában Az elmúlt két évtizedben jogi szempontból alapvetıen átalakult a tanárok és a diákok viszonya, ma a diákságnak elvileg beleszólása van az iskolai élet szinte minden fontos mozzanatába. Meglepı, hogy az iskolai kutatások szinte egyáltalán nem foglalkoznak azzal, milyen következményei voltak ennek az átalakulásnak, hogyan befolyásolták a bıvülı diákjogok a fegyelmezés, jutalmazás, büntetés következményeit. Elıadásomban egy széles körben ismert konkrét eset, az esztergomi Szent István gimnázium és a városi önkormányzat között kialakult konfliktus kapcsán vizsgálom a diákok szerepét, a

7 7 tanárok és diákok stratégiáját, egymás viselkedésére és a konfliktus végkimenetelére gyakorolt hatásait. Ádám Anetta, Miskolci Egyetem Tanárképzı Intézet Belsı szükséglet és külsı feltételrendszer a reformpedagógia fegyelem-értelmezése Elıadásomban különféle, a reformpedagógia áramlatához kapcsolódó pedagógiai, neveléselméleti tárgyú szövegeknek az iskolai fegyelem fogalmáról alkotott képét vizsgálom. Elemzem ennek összetevıit, értelmezem -a tárgyalt források alapján- a tanítás-tanulás folyamatát mint kommunikációs helyzetet, következtetéseket vonok le a tanár- és diákszerep sajátosságaival kapcsolatban, megvizsgálom ezek hatását, funkcióját a munkafeltételek megteremtésében. Különös hangsúlyt kap a belsı és külsı kontroll értelmezése és a szabályalkotás folyamata.

8 8 SZEKCIÓ-ELİADÁSOK Barabás László, Nyíregyházi Fıiskola Transfere necesse est? Fordítás az iskolai idegennyelv-oktatásban? Az 1990-es években indult nagy tekintélyő szakmai konferencia-sorozat elnevezésének plagizáló átvételét a kérdıjel és a kiegészítı, értelmezı alcím adja. A referátumnak nem célja, hogy részletes történeti áttekintést nyújtson a magyar és külföldi idegennyelv-oktatás elmúlt századaiban a fordítás jelenlétérıl és annak funkciójáról. Az viszont igen, hogy a közelmúlt magyar közoktatásbeli változásait a fordítás létének és szerepének szemszögébıl felidézze és kísérletet tegyen arra, hogy értelmezze a kompetenciaalapú követelményrendszerben, megkísérelje meghatározni ennek a készségnek a helyét a közoktatásban, a felsıoktatásra való elıkészítés dimenzióját sem kifelejtve. Alapkérdésként fogalmazódik meg, hogy ha legyen jelen ez a készség az oktatásban, milyen keretek között, milyen funkcióval és hogyan, ki tud erre jól felkészíteni Bartha Katalin Koczka József, Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató és Családgondozó Központ, Felsızsolca A Tokaji Program. Képességfejlesztés mentális komputerrel Napjainkban egyre jobban foglalkoztat bennünket az együttnevelés, az integráció fogalma. Nagy kérdés, hogy miként lehet képessé tenni a tanulási zavarral, nehézséggel küzdı gyereket arra, hogy a tanítás tanulási folyamatban felfedezze saját kompetenciáját. Az integrált nevelés nagy terhet ró felnıttre, gyermekre egyaránt. Amennyiben a beintegrált gyerekek részképességei alacsony szinten vannak, képtelenek arra, hogy a hagyományos módszerekkel az ismeretszerzés folyamatában sikeresen részt vegyenek. A hagyományos fejlesztı módszerek nem minden gyereknél hozzák meg a megfelelı eredményt. Amennyiben több részképesség terület egyszerre érintett, nagy hatékonyságú, de idıben nem hosszadalmas fejlesztı eljárás szükséges. Elıadásunkban egy hatékony fejlesztı módszert mutatunk be. A mentális komputer technika egy olyan eljárás, amely képes arra, hogy a jobb és a bal agyfélteke munkáját egyesítse, ezáltal a megfelelı kognitív kapacitást létrehozza. A fény és hang effektusokkal dolgozó komputer beállítja a megfelelı agyi rezgést, stimulálja és integrálja az idegpályákat az ismeretszerzés érdekében. A mentális komputer technikát összekapcsolva a klasszikus pedagógiai módszerekkel, sokkal gyorsabb és hatékonyabb eredményt kapunk. Az elıadás keretében a mentális komputerrel végzett kutatás (200 fıs általános iskolai minta, 4000 mérés) olvasás - szövegértésre gyakorolt hatását is bemutatjuk.

9 9 Bánszegi-Tóth Erzsébet, Budapest Fıváros XIII. kerület Önkormányzat A tanítás-tanulás folyamatát átható lényeges viselkedésminták elemzése tanulásban akadályozott kisiskolásoknál A referátum, a tanulásban akadályozott kisiskolások lokálisan meghatározott csoportjának vizsgálatáról ad áttekintést. Azok a viselkedésminták kerülnek a tanulmányozás, analizálás, összehasonlítás középpontjába, melyek befolyásolják, áthatják az egész tanulási folyamatot, illetve olyan pregnáns eltéréseket mutatnak, melyek alapján a környezetük kategorizálja ıket, illetve elhatárolódik tılük. Részletesen tanulmányozza a csoport struktúráját, mőködését, a térhasználat jellemzıit, a cselekvések szervezését, a szimbólumokat, illetve a kommunikációt, melyek a cselekvésekhez tartoznak. A viselkedés megértése érdekében, empirikus ismeretek szerzése szükséges, a gyógypedagógia körébe tartozó fogyatékosok egyik alcsoportját alkotó értelmi sérültek tanulásban akadályozott csoportjáról, a társadalomtudomány körébe tartozó kulturális antropológia probléma-horizontjának homlokterében maradva. Az adatgyőjtés és elemzés fıként a résztvevı megfigyelés módszerével történt, emellett félig strukturált interjúk elemzésére került sor, melyekben megszólaltak a vizsgált csoport szocializációjában résztvevık, illetve az orvostudomány képviselıjeként a pszichiáter. A csoportdinamika feltárása szociometriai elemzéssel, a térhasználat proxemikai elemzéssel, készült. A fogyatékosság antropológiai kutatása viszonylag új, a 60-as évektıl foglalkoztak a probléma kutatásával. Jelenleg, még a leíró szakaszban tart. A referátumban, a vizsgálódás középpontjában a fogyatékosok egyik kevésbé kutatott alcsoportja, az értelmi sérültek, tanulásban akadályozott csoportja áll. A kisiskoláskorban, azokat az eltéréseket tárja fel, amelyek a körülmények, és adottságok következtében kialakultak a csoportban, és ezek következményeit. A feltárt eredmények azt mutatják, hogy a szabad- és kötött szerkezető tér mozgásos birtokba vétele dominál, mely gyakran intenzív hangjelzéssel párosul. A kötetlen térben gyakori a bizalmas távolságon belüli érintés. Mindkettı a tájékozódást, ismeretszerzést segíti. A konfliktusok megoldási stratégiáira a közvetlen testi szinten történı fizikai erıszak jellemzı. A verbális kommunikáció szők körő, a konkrét tevékenységekre vonatkozik, a tájékozódást, a non verbális elemek segítik, melyek fıként erıs érzelmi töltéssel kísért hangjelzések, és a testhatárokon belüli érintések. A megjelenés intenzitása és mélysége riasztja a környezetet, éles határvonalat implikál, mely nehezen átjárható a sérült gyermekek számára. Az eredmények a vizsgált csoportba tartozók, jobb megértését, a határok átjárhatóbbá válását segíthetik. A szocializációjukban résztvevık, segíthetik kommunikációjukat, illetve több lehetıséget nyújthatnak a tanulásban akadályozott kisiskolásoknak a testükön keresztül megszerezhetı ismeretek nyújtásában, mely társadalmi integrációjukat segítheti. Békés Anna, Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnázium Lehet-e a történelemóra akadálymentes? Tanulási kudarcnak kitett diszlexiás, diszgráfiás és diszkalkuliás tanulók és tanáraik tanulási/tanítási problémái a közoktatás utolsó szakaszában Tervezett elıadásomban fıképp a történelemérettségi követelményeit szem elıtt tartva szeretném bemutatni, milyen nehézségekkel szembesülhet egy tanulási kudarcnak kitett

10 10 tanuló a közoktatás utolsó szakaszában. Választ keresek arra, mit kell(ene) tennie az iskoláknak és a szaktanároknak a vonatkozó jogszabályok értelmében (l. a Zöld könyv SNI és Középiskolára vonatkozó fejezeteit és az összefoglaló táblázatot), milyen szempontokat vehet figyelembe a történelemtanár a tankönyvek megválasztásánál, illetve milyen dilemmákkal kell megküzdenie a tanulási kudarcnak kitett tanulók értékelésénél. A hazai és külföldi szakirodalom alapján röviden kitérnék arra is, hogyan függ össze a tanulási kudarcnak kitett tanulók motivációja tanulási nehézségeikkel. Utóbbi témával fıképp arra hívnám fel a figyelmet, hogy a diákok lustaságának százféle okából egy lehet a diszlexia/diszkalkulia/diszgráfia. Bolvári-Takács Gábor, Magyar Táncmővészeti Fıiskola Elméleti Tanszék A táncmővészképzés intézményesülésének mővészetpolitikai és pedagógiai tényezıi ( ) Az elıadás célja bemutatni azt a folyamatot, amelynek során Magyarországon megteremtıdtek és kialakultak az intézményes táncmővészképzés feltételei. A hazai táncmővészet terén a képzés elsı, államilag szervezett formáját az Operaház biztosította: 1937-ben balettiskolát hozott létre. A szabadmővelıdési korszak eredményeit az állampárti hatalmi struktúra felszámolta, így az 1945-ben újjászervezett Országos Mozdulatmővészeti Tanítóképzı Tanfolyam 1949-ben megszőnt. Ugyanakkor a Színház és Filmmővészeti Fıiskolán ben Táncfıtanszak, a Testnevelési Fıiskolán ben táncnevelési szak mőködött. A fordulópontot az 1949-es esztendı jelentette: önálló állami Táncmővészeti Iskola létesült ben megnyílt az Állami Balett Intézet, az Operaház balettiskolájának és a Táncmővészeti Iskolának egyesítésével. Az ÁBI létrehozása válasz volt a kor kultúrpolitikájának kihívására: a szovjet balettek megjelenése olyan balettkart igényelt, amelyet a korábbi módszerekkel nem lehetett kiképezni. A válasz lényege a mővészetoktatási modellváltásban rejlett, s ehhez mintául szovjet metodika szolgált: az Agrippina Vaganova által kidolgozott balettmódszertan. Az átszervezés után az ÁBI folyamatosan erısödött, majd 1983-ban fıiskolává alakult: a mai nevén Magyar Táncmővészeti Fıiskola idén ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. Bordás Andrea, Debreceni Egyetem TEK BTK Neveléstudományi Intézet A drámapedagógia mint lehetıség a pedagógusok kiégésének megelızésére Elıadásunkban a jelen pedagógustársadalmat is egyre jobban fenyegetı kiégés jelenségére hívjuk fel a figyelmet. Azok a történelmi, politikai, gazdasági, szociális és kulturális változások, amelyek az utóbbi évtizedek pedagógusszerepének fokozatos átalakulását, az egyre kiterjesztettebb pedagógusszerep állandósulását okozták, ugyanakkor egy olyan jelenség megjelenéséhez járultak hozzá, amely érzelmi, fizikai és szellemi túlterhelés nyomán bekövetkezı kimerüléssel jellemezhetı. A kiégés elméleteinek csomópontokba rendezése után bemutatjuk azokat a legfontosabb kiégés-modelleket, mely a jelenség kialakulásának társadalmi, szervezeti, interperszonális és individuális elemeit tartalmazzák, feltárjuk azt a fogalomhálót, ami a burnout-szindrómát körülveszi.

11 11 Kutatásunkban arra keresünk választ, hogy az említett elemek közül melyek befolyásolják legerısebben a kiégés folyamatát, a pályaelhagyás gondolatának, a kiégettség állapotának kialakulását, és hogyan lehet ezt a folyamatot megállítani, késleltetni, visszafordítani a drámapedagógia segítségével. Buda András, Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete A változások mozgatórugói Az új infokommunikációs eszközök nem csak a kommunikáció, az információszerzés, a szórakozás, a munkavégzés módját, idejét, formáját alakították át, hanem kitágították a tantermek falait is, megreformálták az oktatás módszereit, eszközeit. A változások mértéke, mélysége ugyanakkor számos tényezıtıl függ, a különbözı intézményekben eltérı hatást eredményeznek az IKT eszközök elején, online kérdıív segítségével elvégzett országos kutatásunk azt kívánta feltérképezni, hogy a tanárok különbözı csoportjai hogyan viszonyulnak ezekhez a változásokhoz. Egyrészt megvizsgáltuk a pedagógusok attitődjét, másrészt feltérképeztük azt, hogy miben és hogyan módosult napi gyakorlatuk az új technikai fejlesztések térnyerése következtében. Bebizonyosodott, hogy a válaszadók által vallott elvek és napi gyakorlatuk eltérnek egymástól, különbözı okok miatt nem mindig valósulnak meg az elképzelések. Az elıadás azt mutatja be, hogy milyen változásokat szeretnének a tanárok annak érdekében, hogy az informatikai eszközöket (többet) használják a tanórákon. Csereklye Erzsébet, ELTE PPK ANET A tanári elvárások hatása az integráció sikerére Egy menekült gyerekeket nagy számban befogadó iskolában készített esettanulmányon keresztül mutatom be, hogyan befolyásolhatják a tanári elvárások egy integrációs program sikerét. A tanárok csupán a tantervekre és a többségi csoporthoz tartozó gyerekekkel szerzett korábbi tapasztalataikra alapozva könnyen inadekvát elvárásokat alakíthatnak ki. A Pygmalion-hatás felgyorsul és felerısödik az olyan gyerekek esetében, aki bizonytalan társadalmi és gazdasági hátterő kisebbségi csoporthoz tartoznak. A tanulók nem tudnak megfelelni a nem rájuk szabott elvárásoknak, legyenek azok akár túl magasak, akár túl alacsonyak, akár csak kontextuson kívüliek. A diákok kudarcai hatással vannak a tanárok attitődjeire és viselkedésére, akik egyre kevesebb pozitív visszacsatolást adnak, egyre kevesebb idıt és személyes figyelmet szánnak a nem megfelelıen teljesítı gyerekekre, és egyre kevesebb munkát és egyéb erıfeszítést kívánnak meg tılük. Ez a folyamat szinte szükségszerően sztereotípiák (pl. motiválatlanság, érdektelenség) felerısödéséhez vezet, amelyek hamar internalizálódnak és kivetítıdnek a kisebbségi csoporthoz tartozó minden gyerekre.

12 Csupor Zsolt Jánosné, Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar (Költség)hatékony integráció? 12 A sajátos nevelési igényő, különösen a tanulásban akadályozott gyermekek integrált nevelésének megítélése nem egységes a hazai (gyógy)pedagógiai gyakorlatban. Az integrált oktatással szemben számtalan, sokszor egymásnak feszülı követelményeket állítanak a többségi pedagógusok, az érintett gyermekek szülei, az intézményvezetık és a fenntartók. Az elvárások között a szakmai hatékonyság mellett hangsúlyosan jelenik meg a rugalmasság, költséghatékonyság is. A gyermek mindenek felett álló érdekét a közoktatási törvény alapján az együttnevelés során is érvényesülnie kell. A sajátos nevelési igény pedig minden gyermek esetében más-más szükségletet takar. A különbözı szükségletekre a választ egy, az intézményen belüli párhuzamos ellátási rendszer nyújtaná. Ennek érdekében mit tehet az intézmény? Mit tegyen a fenntartó? Milyen legyen a (költség)hatékony integráció? Elıadásomban ezeket a kérdéseket kívánom feszegetni. Dallos Tamásné, Educatio Kft Integrációs tartalmak a pedagógusképzésben A hátrányos helyzet és a társadalmi leszakadás elsısorban nem oktatási-nevelési probléma. A gazdasági válságtünetek felerısödése azonban nyilvánvalóvá tette, hogy a társadalmi kirekesztettség elleni fellépésnek az oktatás az egyik legfontosabb terepe: a nem megfelelıen méltányos oktatás már az indulásnál megalapozza az egyenlıtlenségeket, illetıleg képtelen ellensúlyozni a tanulók szocio-kulturális helyzetébıl eredı hátrányokat. A hátrányos helyzető gyermekek nevelését segítı kezdeményezéseknek ezért nemcsak az esélykülönbségek csökkentését, hanem a politikai-közéleti kultúra fejlesztését, az elıítélet-mentes, befogadó, és szolidáris társadalom kialakítását is célul kell, hogy tőzzék. A gyermekek között nem szelektáló, gyermekközpontú, korszerő, differenciált, pedagógiai formákat alkalmazó, a diákokkal, a szülıkkel, és az iskolahasználókkal az eddigiekhez képest másként kommunikáló, nyitott iskola teremthet esélyt a társadalmi integráció eléréséhez. Ehhez kíván az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. biztos szakmódszertani és tantárgyspecifikus alapot nyújtani a felsıoktatás pedagógusképzı intézményei számára, a kifejlesztett pedagógus továbbképzési anyagokhoz hasonló területek 90 órás, moduláris szerkezető programcsomagokként való kidolgozásával. Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Esélyegyenlıségi Igazgatósága a pedagógus-képzésben a 11 képzési terület után az ÚMFT TÁM OP kiemelt projektben újabb 6 db 60 órás, 3 módszertani és 3 tantárgyspecifikus területre szóló programcsomagot fejlesztett ki, mely már szaktárgyi vonatkozásban is segíti a hallgatók felkészülését az együttnevelésre.

13 13 Debreczeni Zsuzsanna, Deák Ferenc Középiskolai Kollégium, Budapest Sajátos nevelési igényő tanulók integrálása. Egy svédországi szakértıi tanulmányút tapasztalatai októberében a Tempus közalapítvány támogatásával egyhetes szakértıi tanulmányúton vettem részt Norrköpingben, Svédország harmadik legnagyobb városában. A tanulmányút témája a hátrányos helyzető csoportok esélyegyenlıségének biztosítása az oktatásban, címe pedig: Sajátos nevelési igényő tanulók, és felnıttek támogatása volt. A csoport, amelynek tagja voltam, 14 fıbıl állt a fogadó NorrköpingVárosháza Oktatási Hivatala nemzetközi referensén kívül, és volt köztünk pedagógiai tanácsadó, pszichológus, iskolaigazgató, szakértı, illetve régi idıkre emlékeztetı szakfelügyelı. A tanulmányút elsı napján megismerkedhettünk az országok /Írország, Portugália, Lettország, Olaszország, Litvánia, Nagy-Britannia, Németország, Cseh Köztársaság, Románia, Szlovénia, és természetesen Svédország oktatáspolitikájának fontosabb elemeivel, különös tekintettel a sajátos nevelési igényő tanulókról való gondoskodásra, mivel mindenhol 5-10 % között van a sajátos nevelési igényő tanulók száma a tanulói populációban. Edví László, Pannon Egyetem TSI Az egészségfejlesztés lehetıségei a felsıoktatásban vizsgálatok a Pannon Egyetem hallgatói körében Az iskolában ma törvényi garancia mellett jelenik, jelenhet meg az egészségtudat közvetítése. Ennek építését hivatott tantárgyak keretében végbement tudásközvetítés azonban patologikus, melynek eredménye, hogy a felsıoktatásba bekerült, egészségét, életvitelét hosszú távon megalapozni szándékozó hallgató sem rendelkezik kellı ismerettel, így motivációval ahhoz, hogy reálisan értékelve fittségi állapotát, ahhoz igazítsa fittségi céljait, annak megvalósításához kiválassza a megfelelı aktív mozgásformát. A végzettségébıl fakadóan a társadalom véleményalkotó és formáló csoportjává váló hallgatói réteg tehát nem lesz képes életvitele tekintetében pozitív példával elıjárni. A probléma feloldását kíséreljük meg a Pannon Egyetemen, ahol a kutatás kiindulópontját a következı hipotézisek alkotják: 1. A felsıoktatásban tanuló hallgatók jelentıs százaléka nem rendelkezik azzal az egészségtudattal, amelynek birtokában reálisan tudná felmérni saját fittségi állapotát és fizikai szükségleteit. 2. A feltárható tudáshiány az egészséget célzó rendszeres sportmozgás szükségletté válásának gátja 3. Az említett tudáshiány feloldható a felsıoktatásban tanuló hallgatók számára egy arra alkalmas kurzus kidolgozásával, amely a képzésbe beilleszthetı, eredményessége mérhetı. 4. A fizikai fittségét önállóan tervezni és karban tartani képes hallgató az egyes társadalmi alrendszerekben vállalt, illetve szükségképen betöltött szerepeiben eredményesebbé válik. Példaként kiemelve az aktív turizmust, mint lehetséges színteret.

14 14 A folyamatban lévı vizsgálatok (rész)eredményei a hipotézisek igazolhatóságát jelzik. A 2006-ban bevezetésre kerülı Fittségi edzéstervezés c. C típusú tárgy, az egészségtudat közvetítésének patologikumát feloldva, a reális fittségi célok megvalósításának lehetıségét alapozza meg. A tudáshiány feloldásának pozitív hozadéka még olyan speciális alrendszerben is mérhetı, mint a sportturizmus. Farkas Károly, Budapesti Mőszaki Fıiskola Gyorsolvasás Informatika Az informatika az olvasási szokásokat, és magát az olvasás technikáját is módosítja. Növekszik a képek, képsorok szerepe. Az olvasás egyre gyakrabban válogató, információkeresı, szkipping. Tézisem szerint a számítógép-használat gyorsolvasó képességeket kíván és fejleszt. Bár a diákok olvasástechnikája, szöveg értelmezése, általános szókincse egyre gyengébb, ezt rendszerint kompenzálni tudják az információtechnikai eszközök használatával. Az információ keresésében a világháló jelentıs segítsége triviális. Az értelmezést jelentısen segítik a képek, a gépi fordítás, az információ-források gyakorlatilag korlátlan mennyisége. Célszerő a gyorsolvasás tanítása a képzés felsıbb szintjein is. Ezzel elısegíthetjük, hogy elkerülhetı legyen a kritikátlan Google-mőveltség. Fontos a kritikus válogatás, a mérlegelés, az összevetés, a kontroll. Sok olvasás, még több gondolkozás, sok egybehasonlítás, még több gyakorlás, /Kölcsey/ A méréseim eredményeibıl bemutatom, hogy fıiskolás hallgatók a képernyırıl gyorsabban olvasnak, mint papírról, az olvasási képesség a közelmúltban, fıiskolások körében szignifikánsan nem változott. Fáyné dr. Dombi Alice, Szegedi Tudományegyetem JGYPK A legjobb nevelési eszköz: a tanítói példa. XIX. századi pedagógusok a nevelésrıl Ha megvan egyszer a Nevendékben a Nevelı eránt való Szeretet és Tisztelet; már akkor, annak helybenhagyása vagy megneheztelése, nagyobb ez elõtt, minden jutalomnál és büntetésnél. Az elıadás a XIX. századi neveléssel kapcsolatos nézeteket mutatja be különös tekintettel a tanítói minták szerepére. A kutatás alapvetı módszereként a XIX. századi szövegek elemzését választottuk, különös tekintettel a neveléstan könyvek a pedagógiai folyóiratok és a laikus források nevelıi életutakkal, pedagógiai szerepvállalással kapcsolatos narratíváira. A pedagógus életutak jellemzı elemeit összevetettük a korabeli szakmai elvárás-struktúra lényegi jellemzıivel.

15 15 Forráselemzésen alapuló komparatív kutatásunk eredményeként a korabeli pedagógus szerepfeladatok lényegi elemeinek megragadását, a differenciáltabb pedagóguskép kialakítását várjuk. Fejér Noémi, Szent István Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar (Mi) Mindenre képes vagyok? A munkánk során, mind a saját szakterületünkön, mind más szervezetekkel dolgozva, felismertük, hogy az önkéntesség egy jó módszer, mellyel az állampolgárok bekapcsolódhatnak a közéletbe és hozzájárulhatnak az életünkben bekövetkezı változásokhoz. Az egyetemi oktatásban azért tartjuk hangsúlyosnak az önkéntesség szerepét, mert nemcsak egy jó alkalom szakmai gyakorlati idı győjtésére, hanem nevelési eszközként, illetve szakmai identitás kialakításában is megállja a helyét. A Szent István Egyetemen az önkéntes hallgatók alacsony számát szerettük volna csökkenteni, amikor meghirdettük a (Mi) Mindenre képes vagyok újszerő, Magyarországon elıször megjelenı komplex programot, amely 2007 és 2009 között kísérleti jelleggel valósult meg a Pályatervezési és Tanárképzı Intézet keretein belül. Célja 20 év feletti egyetemi andragógus diákok (szakmai) kompetenciáinak fejlesztése volt annak érdekében, hogy felkészüljenek saját jövıjük tudatos tervezésére és arra, hogy az egyetem (BA andragógia alapszak munkavállalási tanácsadó szakirány) befejezése után sikerrel alakítsák életüket és valósítsák meg céljaikat. Fónai Mihály, Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Jogbölcseleti-és Jogszociológiai Tanszék Ceglédi Tímea, Debreceni Egyetem BTK Humán Tudományok Doktori Iskola A tanári szakma értéke Kutatásunk a tanári szakma presztízsvesztésének kérdését járja körül. Fı kérdésünk, hogy ez az elértéktelenedés mennyiben tulajdonítható a diploma általános elértéktelenedésének. Elıadásunkban egy egyetemi tehetséggondozó program résztvevıinek körében térképezzük fel a tanár szakos és a nem tanár szakos hallgatók különbségeit és hasonlóságait. Vizsgálatunk fókuszában a résztvevık munkaattitődjei, munkaerı-piaci reményei, a tanári szak választásának motivációi, a saját szakról alkotott véleményei, stb. állnak. Mindezt a hallgatók rekrutációja, valamint a karonkénti különbségek tükrében is megvizsgáljuk.

16 16 A megkérdezések kérdıíves formában, mindösszesen 3183 hallgató körében történtek, akiknek az egytizede tanár szakos. Elemzéseinkben a leíró statisztikákon túl az ok-okozati viszonyok mélyebb elemzésére többváltozós statisztikai módszereket is alkalmazunk. Eredményeink azt mutatják, hogy lényeges különbségek érvényesülnek a tanár és nem tanár szakosok pályaválasztásában, professzió-képében és szakmai jövıképében, valamint a professziók értékelésében. A tanár szakos hallgatók úgy gondolják, hogy szakjuk választása alapvetıen önálló döntésük eredménye, azt csak kismértékben befolyásolták a szülık, vagy az iskola, a tanárok. Önmagukat aktív és összetartó csapatnak tartják, akiknek komoly célja a diploma megszerzése ugyanakkor családi, társadalmi hátterüket úgy jellemzik, mint akik nem dinasztiákból érkeznek, és szerény a családjuk anyagi háttere. Egyetemi éveik alatt az emberi kapcsolatokat és a jó tanulmányi eredményeket tartják fontosnak. Választott szakmájuk helyzetét minden területen átlagosnak, vagy szerény helyzetőnek tartják (presztízs, jövedelem, érdekérvényesítı képesség) ugyanakkor magának a szakmának a jövıjét relatíve kedvezıen ítélik meg. Fónai Mihály, Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar, Jogbölcseleti-és Jogszociológiai Tanszék Márton Sándor, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Tanár szakos hallgatók professzió-képének elemei Elıadásunkban a Debreceni Egyetem tehetséggondozó programja keretében megkérdezett hallgatók professzió-képét elemezzük. A program beválogatási eljárásában résztvevı 3183 hallgató egytizede volt tanár szakos, így alkalmunk nyílik összehasonlító elemzések elvégzésére is. A tanár szakos hallgatók professzió-képének fontos eleme, hogy milyen képük van az ideális tanárról ezt pálya aspirációik és anticipációik is alakítják. A hallgatók a szakmailag alaposan felkészült tanár képét fogadják el, aki sokoldalúan tájékozott de nem elhivatott. A szakmához szükséges tudás esetében is a szakmai ismeretek fontosságát emelik ki. Önmagukat az egyetem többi hallgatójához képest közepes helyre rangsorolják, ennek okát a képzés színvonalával, a szakma keresettségével és általános presztízsével magyarázzák. Saját szakjuk helyzetének az értékelése alapvetıen inkongruens: szakjukat lényegesen magasabbra értékelik, mint amit arról gondolnak, hogy mások miként minısítik és rangsorolják ıket. Önmaguk rangsorolásának indoklása is inkongruens, a képzés színvonalára utaló kijelentések mellett jelentıs szerepet kap a tanár szakma egyetemen belüli és általánosabb presztízsének a szerény megítélése. Abban, hogy mások, az egyetem közvéleménye miért rangsorolja ıket közepes helyre, hasonlóan ambivalens véleményeket fogalmaznak meg a képzés színvonalát és a tanár szakma helyzetét, elfogadottságát és ismertségét illetıen. A jó szakember nyitott kérdésre adott válaszok alapján a tanár szakos hallgatók a többi hallgatóhoz képest szignifikáns eltéréssel a rugalmasságot, a jó kapcsolatteremtést, a kíváncsiságot, a jó kommunikációs képességeket, az új iránti nyitottságot, az emberközpontúságot, és az általános mőveltséget emelték ki.

17 17 Gaálné Starhon Katalin, Pannon Egyetem, Veszprém A sportturizmus pedagógiai megközelítése. A passzív sportturizmus, mint az élethosszig tartó tanulás egyik lehetısége A dolgozat a turizmus azon szeletét vizsgálja, amely a sporttal van összefüggésben, és ezen belül is a passzív sportturizmusra fókuszál. Azt próbálja feltérképezni, hogy kik azok, akik ebben a tevékenységben részt vesznek, mi motiválja ıket, milyen igények, elvárások jellemzik ıket, stb. Ezek alapján felvázolhatóvá válik, hogy milyen pedagógiai megközelítésekkel érhetı el a vizsgált csoport, hogyan ébreszthetı fel bennük az érdeklıdés például további kulturális szolgáltatások iránt. Milyen pedagógiai kérdések merülnek fel a vizsgálat kapcsán, az intézményen kívüli nevelés és az élethosszig tartó tanulás megvalósíthatóságának szempontjából. Kimutathatóvá válnak azok a hiányosságok, amelyek a pedagógia különbözı módszereinek segítségével megszüntethetıek, korrigálhatók lehetnek. Az ide érkezı magyar turisták érdeklıdési és igényszintje, pedig növelhetıvé válik, és ezek által még jobb eredményeket, kaphatnának a helység turisztikai mutatói is. Géczi János, Pannon Egyetem, MFTK Antropológia és Etika Tanszék Darvai Tibor, Pécsi Tudományegyetem Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola A Tanító c. folyóirat képeinek ikonográfiai feltárása Az individuum képi megjelenítésének kérdésével néhány évtizede mind a nemzetközi, mind a hazai tudomány (neveléstudomány, pszichológia, antropológia) intenzíven foglalkozik. Jelen munkánk ezen interdiszciplináris terep eddig feltáratlan, hazai területét vizsgálja. Beszámolónk tárgyának a Tanító c. pedagógiai periodikát választottuk, azon belül is az as, 1973-as és 1983-as évfolyamának képeit vettük ikonográfiai elemzés alá. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mely elemek és mintázatok jelennek meg a képi anyagban. Milyen változások mennek végbe, ha mennek, a szocialista pedagógia ábrázolásaiban a világképi szempontból homogénnek ítélt idıszakban? Gömöry Kornélia A tanulási orientáció összetevıinek változása illetve összehasonlítása a válogatott és normál osztályokban megvalósított tehetségprogramokban Elıadásomban az általános iskola felsı tagozatos tehetséges tanulói tanulási orientációjának longitudinális vizsgálattal alátámasztott változását mutatom be normál és válogatott osztályokban. Az alkalmazott mérıeszköz a Kozéki-Entwistle-féle tanulási orientációs

18 18 kérdıív. A vizsgálat három mérésbıl állt. Az elemzésben arra kerestem választ, hogy a kétféle osztálytípusban az idı függvényében hogyan változnak a tanulási orientációk beleértve az összetevık rangsorban elfoglalt helyének módosulását, illetve hogyan alakul a három fı tanulási stratégia. A felhasznált statisztikai eljárás a varianciaanalízis, ahol a függı változó a kérdıív orientációi, a független változók: az osztálytípus (normál / válogatott) és az idı (5. osztály eleje, 5. és a 8. osztály vége). Hipotézis, hogy a normál és válogatott osztályokban tanuló gyerekek is igyekeznek értelemszerően tanulni, azaz a reprodukáló összetevı értéke az idı függvényében csökken. A hipotézisem részben bebizonyosodott, mivel jelentıs csökkenés figyelhetı meg a második mérésre mindkét osztálytípusban, de a második-harmadik mérés között szinte nem történt változás a normál osztályban. Elıadásomban valamennyi összetevı változását - elemzéssel bemutatom. Hornicsár Tihamér, KEMÖ Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Értékalapú örömteli élet kialakítása a zenemővészetben Minden ember sorsa, életútja saját munkájának pozitív vagy negatív lelki beállítottságának eredménye. Mit és hogyan kell tennem tudatalattimnak mozgósításához? Naponta alkotó módon használd, semlegesítsd, ellenırizd, harmonizáld szenvedélyedet, érzelmeidet, ösztöneidet, érzéseidet, gondolkodásodat, cselekvési szokásaidat. Gondolkozz pozitívan! Következetesen rendezd gondolataidat! Mindenkor figyelj tudatalattidra, lelked belsı halk szavára. Legyen erıs hited, akaratod, szorgalmad! PLB erejével gyızd le az akadályokat, határozott céljaid megvalósításában légy következetes! Céljaid megvalósításában elıfordulnak kudarcok, de ennek az ereje sok esetben nagyobb erejő csíra, ami a PLB segítségével nagyobb teljesítményekre ösztönöz. Az ember ereje az imában rejlik, gyızıdj meg róla! Saját beállítottságunk formálja jövınket. Legdrágább ajándék: a munka szeretete szeretni az embereket és szolgálni ıket. Munkádat hassa át az állhatatosság! Az eredményesség azokhoz pártol, akik kialakítják magukban a vágyat céljaik elérésében. Ahogy hogy kiváló szakember legyél, naponta kell gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni. Szándékaid, céljaid legyenek világosak, eredményes leszel.

19 Herczegh Judit, Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete Hálópolgárok a Debreceni Egyetemen 19 Elıadásomban a Debreceni Egyetemen folytatott hallgatói-vizsgálatom eredményeit kívánom bemutatni, amelyben többek között arra keresem a választ, hogy hová sorolják be magunkat a hallgatók az információs szupersztráda polgáraként,hogyan építenek és tartanak fenn kapcsolatokat és milyen jellegő társadalmi kapcsolatokra van szükség ahhoz, hogy valaki hamarabb kerüljön érintkezésbe az informatikai eszközökkel? A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a számítógép-használat terjedésének egyik magyarázó ereje a személyes kapcsolat. Azonban nem csupán a kapcsolatháló kiterjedtsége befolyásolja a számítógép és internet-használatot, a folyamat visszafelé is mőködik. Azok az inkább extrovertáltnak mondható személyiségek, akik a valódi világban is kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkeznek, az interneten sem fognak falakba ütközni, ha kapcsolatteremtésrıl van szó. Az internet képes szorosabbra főzni a köteléket két ember között, vagy akár egy fórumon tömöríteni azonos érdeklıdéső, beállítódású egyéneket. Járai Róbert, PTE BTK Pszichológiai Intézet Az intrinsic motiváció gyakorlati jelentısége a pedagógiában Az intrinsic motiváció, mint a szelf determináció metaelmélet része, számos olyan elméleti és gyakorlati jelentıséggel bír a pedagógiai pszichológiában, mely jól hasznosítható a megfelelı oktatási motivációs légkör kialakításában. Elıadásomban bemutatásra kerül a TARGET módszer, mely jól definiált motivációs célrendszerként alkalmazható az oktatás bármely szintjén. Ennek mőködtetéséhez szükség van azoknak a humánspecifikus szükségleteknek a meghatározására is (kapcsolati igény, autonómia, kompetencia), melyek az intrinsic motivált viselkedések hátterében állnak. Ezen szükségletek fényében, valamint a képességfogalom fejlıdésének figyelembe vételével, a pedagógus képes lehet, a saját kompetenciájának megfelelı motivációs klímát kialakítva, a tanulók által elsajátítandó ismeretek megfelelı szintő átadására. Kanczler Balázs szociálpedagógus A cigány identitás változása az asszimiláció és a szegregáció tükrében, avagy miért nem jártak iskolába egy hónapig az iváni cigány gyerekek? Magyarországon, a Nyugat-Dunántúlon, Gyır-Moson-Sopron megye két falujában, Fertırákoson és Ivánban végeztem szociológiai kutatást a cigány identitás változásáról az asszimiláció és a szegregáció tükrében. Megállapítást nyert, hogy Fertırákoson a Köszörős cigány lakosság olyan nagymértékő asszimilációt hajtott végre, hogy már a cigány kultúrának csak gyenge nyomait lehet megtalálni. Nem tartják ıseik szokását, teljesen más szakmákat sajátítottak el, mint elıdeik, és integrálódtak a nem cigány, többségi társadalomba. Cigány identitásukat majdnem teljes mértékben elvesztették, a cigány nyelvet is csak kevesen beszélik. Az elsı hipotézis, mely az asszimilációt kapcsolatba hozta a cigány lakosság

20 20 identitásvesztésével, igaznak bizonyult. Ivánban szegregációról beszélhetünk. A település két utcájában él oláh és muzsikus cigány lakosság, a faluba beköltözésre nincs lehetıségük, teljesen elkülönülve élnek. A cigány és a nem cigány lakosok között nagyon szők az érintkezések zónája, s a cigány lakosok negatív viszonyítási alapként jelennek meg a falu nem cigány lakosai számára. Kutatásom során arra is kerestem a választ, hogy miért nem tud megvalósulni a cigányok integrációja Iván községben? S annak a releváns okára is megpróbáltam fényt deríteni, hogy miért vették ki a cigány szülık gyerekeiket egy hónapra az iskolából? Karikó Sándor, Szegedi Tudományegyetem JGYPK, Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Tanszék Az ember nevelhetı mi végre? Ha már tanulok, tanuljak olyat, ami emberségemet teljesebbé teszi írja közel fél évszázaddal ezelıtt Németh László. Alighanem ez az alapvetı pedagógiai intelem és határozott nevelıi hit a legutóbbi évtizedekben háttérbe szorult. Sok jel, keserő tapasztat valószínősíti: a nevelés aggasztó mértékő társadalmi alulértékelése következett be. Mit tehet ilyen állapotok között az igazi tanító, tanár, aki nem mellékesen a fiatal szivekben szemtıl szemben uralkodik? E tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy nélkülözhetetlen a nevelés általános fogalmának (mintegy nevelésfilozófiai alapjának) újragondolása. Továbbá szükséges és semmi mással nem pótolható a szembesülés azzal a dilemmával, hogy végtére is mire lehetséges és/vagy kellene nevelnünk. Kata János, BME Mőszaki Pedagógia Tanszék Egész életen át tartó tanulás A BME Mőszaki Pedagógia Tanszéke a es tanévben empirikus felmérést végzett a hazai LLL-szokásokkal kapcsolatos kutatás keretében. Ennek során különbözı célcsoportok tanulási szokásai, információs forrásai és preferált mőveltségtartalmai kerültek a vizsgálat fókuszába. Így sikerült képet alkotni arról, hogy mely tényezık segítik, illetve gátolják a felnıttkori tanulást. Az elıadás elsı része a felmérés néhány módszertani sajátosságát ismerteti. Bemutatja a felmérés eszközéül szolgáló adatfelvételi lap jellemzıit, a mintavétel módszerét és a kiértékelés során felhasznált statisztikai elemzı módszereket. Ezután részletezi azokat a környezeti tényezıket, amelyek a társadalom mőveltségképének napjainkban megfigyelhetı értékváltozására vezethetıek vissza. Ehhez kapcsolódóan bemutat egy elemzést arról, hogy a lakosság szerint milyen elemektıl függ ma a munkaerıpiaci karrier sikere. A felmérés melléktermékeként megismerhettük azokat az információforrásokat és informatikai tevékenységeket, amelyek mentén klasszifikálhatóak az internettel kapcsolatos

A III. MISKOLCI TANÍ-TANI KONFERENCIA PROGRAMJA

A III. MISKOLCI TANÍ-TANI KONFERENCIA PROGRAMJA A III. MISKOLCI TANÍ-TANI KONFERENCIA PROGRAMJA 2010. január 29. péntek 9:00 10:00 Regisztráció 10:00 10:15 A konferencia megnyitása, Horváth Zita dékánhelyettes, Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar

Részletesebben

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS Az együttnevelés eredményei a többségi intézmények szemszögébıl, avagy miért van szükségünk az Egységes Módszertani Intézményekre? Készítette: Lırincsikné Kovács Olga

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

A Menedék képzéseinek. Hegedős Réka

A Menedék képzéseinek. Hegedős Réka A Menedék képzéseinek hatásértékelı kutatása Hegedős Réka Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat Segítı Egyesület 2009-2011 Európai integrációs Alap

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

Az integráció, az együttnevelés. Sió László

Az integráció, az együttnevelés. Sió László Az integráció, az együttnevelés lehetıségei Sió László Válaszra váró kérdések Elfogadjuk-e az integráció szükségességét? Kizárólagos eszköznek tekintjük-e az integrációt? Milyen integrációról beszélünk?

Részletesebben

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN Táskai Erzsébet 2010 KISKÖRÖS A Bárczi Gusztáv Módszertani Központ szervezeti felépítése Önálló intézményegységek Egységes Gyógypedagógiai

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18.

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. On-line kutatás intézményvezetık körében Erıszak az iskolában Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. A kutatás s céljac A kutatás mintája A problémák súlyossága az intézményvezetık szerint A

Részletesebben

BUDA MARIANN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

BUDA MARIANN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ BUDA MARIANN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ I. KÉPZETTSÉG, KÉPESÍTÉS mentálhigiénikus 1995 KLTE kutató-fejlesztı szakpedagógus 1987 KLTE matematikus és matematika szakos 1979 KLTE középiskolai tanár II. OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

KOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi

KOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi KOMPETENCIA Forrainé Kószó Györgyi Mi a kompetencia? ismeretek tudás + képességek + attitődök alkalmazás A kompetenciafejlesztés feltételei ismeretátadás túlméretezett tananyag pedagógusközpontú, egységes

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

LLP program - Comenius. Tempus Közalapítvány LLP Nemzeti iroda

LLP program - Comenius. Tempus Közalapítvány LLP Nemzeti iroda LLP program - Comenius Tempus Közalapítvány LLP Nemzeti iroda Comenius Közoktatás Egész életen át tartó tanulás program LLP Erasmus Felsıoktatás és felsıfokú szakképzés Leonardo da Vinci Grundtvig Felnıttoktatás

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21

EGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 EGYMI EGYESÜLET Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 Szeretettel köszöntjük a szakmai nap résztvevıit! 2012. Május 21 1 Az Országos EGYMI Egyesület

Részletesebben

képzési és kimeneti követelményei

képzési és kimeneti követelményei Közoktatási vezetı és pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szak megnevezése: Közoktatási vezetı és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak

Részletesebben

ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı

ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. és 39/E. -a két olyan oktatási-szervezési formát tartalmaz, amely támogatással

Részletesebben

Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/

Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/ Kiskırös 2010 Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/ óvoda, általános iskola, fejlesztı iskola speciális és készségfejlesztı

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA. Lévay József Tagiskola

SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA. Lévay József Tagiskola SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA Lévay József Tagiskola Az Oktatási Hivatal 2010. április 14-én kelt értesítése alapján a 2009. évi országos kompetenciamérés eredményeihez viszonyítva a Lévay

Részletesebben

segítı tartalmak Projektoktatás elméleti kereteinek megismerése A probléma megfogalmazásának képessége.

segítı tartalmak Projektoktatás elméleti kereteinek megismerése A probléma megfogalmazásának képessége. 1. Projekt modul Az együttmunkálkodás, a pedagógiai pszichológiai problémák megsokasodása, a tevékenységorientált oktatás hiánya. Téma/ Modulegység 1. 1. A projektoktatás Probléma/cél Napjaink oktatásában

Részletesebben

SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY. Pedagógiai programjáról

SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY. Pedagógiai programjáról HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE RÉSZÉRE SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai programjáról Készítette: Balázs Tünde Lakcím: 4031 Debrecen, Kishegyesi

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz kar 1.3 Intézet Magyar Földrajzi Intézet 1.4 Szakterület Földrajz 1.5 Képzési

Részletesebben

A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása

A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása Típus: Leonardo da Vinci projekt Innovációtranszfer Fıpályázó: TÜV Rheinland Akademie GmbH, Berlin, Németország

Részletesebben

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság.

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság. Önéletrajz Név Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail discipula@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1959. 01. 01. munkahelyek Időtartam (-tól -ig)

Részletesebben

BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR

BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR A A tanulás s az, amely mővel, m a munka az, amely gazdagít. t. Keleti KárolyK (1833-1892) 1892) Amit kínálunk. Amirıl szó lesz. Az infrastruktúra

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM

PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM szeptember 01 2014. augusztus 31. Készítette: igazgató Szakközépiskolánk 2007. szeptember 01. napjával kezdte mőködését. Jelen tanévben 10 pedagógus álláshelyünk van, amibıl

Részletesebben

E-learning alapú alapképzés: levelezı vagy távoktatás?

E-learning alapú alapképzés: levelezı vagy távoktatás? Kodolányi János Fıiskola Székesfehérvár, Távoktatási és Felnıttképzési Intézet E-learning alapú alapképzés: levelezı vagy távoktatás? Hoffmann Orsolya PhD Veszprémi Judit 5. Magyar Nemzeti és Nemzetközi

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

Adatlap. 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem (Kérem aláhúzni a megfelelı választ!)

Adatlap. 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem (Kérem aláhúzni a megfelelı választ!) Adatlap 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem Ha igen, akkor: Központi írásbeli vizsgát tartanak: - 8 évfolyamos képzésre jelentkezıknek igen nem - 4 (5) évfolyamos képzésre

Részletesebben

Tájékoztató a Motiváció Oktatási Egyesület képzéseiről

Tájékoztató a Motiváció Oktatási Egyesület képzéseiről Tájékoztató a Motiváció Oktatási Egyesület képzéseiről Képzés címe Olvasáskultúra- és szövegértés-fejlesztés Társadalmi integráció és méltányos oktatás az együttnevelés támogatásának lehetőségei Olvasáskultúra-

Részletesebben

Darvai Tibor Önéletrajz. 2008 PTE Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia program

Darvai Tibor Önéletrajz. 2008 PTE Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia program Darvai Tibor Önéletrajz Személyes adatok: Név: Darvai Tibor Cím: 6724, Szeged, Kossuth Lajos sgt. 103. Telefon: 70/504-83-58 E-mail: darvai.tibor@gmail.com Tanulmányok: 2008 PTE Oktatás és Társadalom Neveléstudományi

Részletesebben

ÖNÉLETRAJZ. 2009.04. - 2009.09. Ruprecht-Karls Universität, Heidelberg (Németország) KAAD ösztöndíjas vendégkutató

ÖNÉLETRAJZ. 2009.04. - 2009.09. Ruprecht-Karls Universität, Heidelberg (Németország) KAAD ösztöndíjas vendégkutató ÖNÉLETRAJZ Személyi adatok Név: Ceglédi Tímea Születési hely, idő: Budapest, 1984.06.14. E-mail: cegledi.timea@cherd.unideb.hu Honlap: http://timeacegledi.honlap.com/ Tanulmányok 2009.04. - 2009.09. Ruprecht-Karls

Részletesebben

Szám: VI. 866-2/2010. Alapító Okirat

Szám: VI. 866-2/2010. Alapító Okirat Szám: VI. 866-2/2010. Alapító Okirat Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése és Szedres Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9.

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM FELNİTTKÉPZÉSI KÖZPONT KÉPZÉSEI 2012/2013-AS TANÉV

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM FELNİTTKÉPZÉSI KÖZPONT KÉPZÉSEI 2012/2013-AS TANÉV A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM FELNİTTKÉPZÉSI KÖZPONT KÉPZÉSEI 2012/2013-AS TANÉV A/ Pedagógus szakirányú továbbképzési szakok: 1. Drámapedagógia területen pedagógus szakvizsgára felkészítı

Részletesebben

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú HEFOP/2005/3.1.3. Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra Esélyegyenlőség biztosítása a kompetencia-alapú tudást megalapozó oktatás bevezetésével a Ferencvárosban A projekt célja A Ferencvárosi Általános

Részletesebben

Szervezeti kultúra felmérés a fenntarthatóság (pedagógiájának) szempontrendszere alapján. Életharmónia Alapítvány, 2009.

Szervezeti kultúra felmérés a fenntarthatóság (pedagógiájának) szempontrendszere alapján. Életharmónia Alapítvány, 2009. Szervezeti kultúra felmérés a fenntarthatóság (pedagógiájának) szempontrendszere alapján. Életharmónia Alapítvány, 2009. Célja megállapítani az iskola fenntarthatóságának és környezetpedagógiai tevékenységének

Részletesebben

Intézményi kérdıív. Az iskolai agresszióra vonatkozó kérdések összegzése (72 intézmény válasza alapján)

Intézményi kérdıív. Az iskolai agresszióra vonatkozó kérdések összegzése (72 intézmény válasza alapján) Intézményi kérdıív Az iskolai agresszióra vonatkozó kérdések összegzése (72 intézmény válasza alapján) 1. Az önök iskolájában mi a legjellemzıbb megnyilvánulási formája a tanulók közötti agressziónak?

Részletesebben

FELNİTTOKTATÓI KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE

FELNİTTOKTATÓI KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE TÁJÉKOZTATÓ nexonedu Oktatási és Vizsgaközpont 1138 Budapest, Váci út 186. Tel: 4655-135 Fax: 4655-103 E-mail: nexon@nexon.hu Nyilvántartási szám: 01-0260-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL-1065

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz Kar 1.3 Intézet Társadalomföldrajz és Turizmus Intézet 1.4 Szakterület Kommunikációtudomány

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai,

Részletesebben

Mőhelymunkák összefoglalója. 1. Módszertani központ

Mőhelymunkák összefoglalója. 1. Módszertani központ 1. Módszertani központ Mőhelymunkák összefoglalója Mőhelymunka vezetıje: Dr. Kovács András Résztvevık: Balogh Attila (OFA EQUAL Programiroda) Bognár Mari (FSZKE) Bartha Éva (Vályi Péter Szakképzı Iskola,

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA. Szövegértés-szövegalkotás területen

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA. Szövegértés-szövegalkotás területen AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA Szövegértés-szövegalkotás területen Készítette: Horváth Erzsébet Borsos Miklós Általános Iskola Ajka A számítógép életünk része, mindenkinek aki ebben

Részletesebben

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb I. ADATLAP - A program általános tartalma 1. A program megnevezése 1.1. Munkaerıpiaci tréning OKJ-s program esetén 1.2. OKJ száma is - 2. A program besorolása Csak egy terület jelölhetı meg! 2.1 Általános

Részletesebben

Szontagh Pál. Református Pedagógiai Intézet pedagógiai szakértő tanügy-igazgatási szakértő igazgató SZAKMAI TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA

Szontagh Pál. Református Pedagógiai Intézet pedagógiai szakértő tanügy-igazgatási szakértő igazgató SZAKMAI TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA Szontagh Pál Református Pedagógiai Intézet pedagógiai szakértő tanügy-igazgatási szakértő igazgató SZAKMAI TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA Életrajz - végzettség Oklevelek: 1997: ELTE TFK magyar-történelem 2000:

Részletesebben

BA addiktológiai komplex modul

BA addiktológiai komplex modul 1 A modul programja A modul kódja A modul neve A modul részletes leírása (22) BA-KM-ADD BA addiktológiai komplex modul A PTE szociális munkás képzésében a Komplex modulok a tanterv olyan, kötelezıen választandó

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. megnevezés évszám kibocsátó intézmény Mővelıdési menedzser 2003 Debreceni Egyetem Jogász 2004 Debreceni Egyetem

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. megnevezés évszám kibocsátó intézmény Mővelıdési menedzser 2003 Debreceni Egyetem Jogász 2004 Debreceni Egyetem SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ DR. TAKÁCS-MIKLÓSI MÁRTA I. KÉPZETTSÉG, KÉPESÍTÉS megnevezés évszám kibocsátó intézmény Mővelıdési menedzser 2003 Debreceni Egyetem Jogász 2004 Debreceni Egyetem II. OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG

Részletesebben

TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA

TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA 30 órás közösségi mezőgazdasági pedagógus-továbbképzéshez zöldségtermesztés,

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe

z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe Vázlat Saját tapasztalatok, érdeklődés Különbségek Hasonlóságok - Közös módszerek, alapok

Részletesebben

verebelyi.gabriella@atif.hu egyetemi tanársegéd

verebelyi.gabriella@atif.hu egyetemi tanársegéd Önéletrajz SZEMÉLYI ADATOK verebelyi.gabriella@atif.hu Születési dátum 1968. 09. 20. POZÍCIÓ/BEOSZTÁS egyetemi tanársegéd SZAKMAI TAPASZTALAT 2009. 09. 01. jelenleg tanársegéd Nyugat-magyarországi Egyetem

Részletesebben

Honnan? Hová? Dobóné Tarai Éva PhD Pannónia Általános Iskola Budapest. "A jövőútjai... 14." Országos Szakmai Konferencia Kiskőrös 2010. 11. 16-17.

Honnan? Hová? Dobóné Tarai Éva PhD Pannónia Általános Iskola Budapest. A jövőútjai... 14. Országos Szakmai Konferencia Kiskőrös 2010. 11. 16-17. Honnan? Hová? Dobóné Tarai Éva PhD Pannónia Általános Iskola Budapest 1 2 Ahonnan indultunk Filozófiánk: Az iskola mindenkié, mindenki találja meg az érdeklıdésének megfelelı területet, az önmegvalósítás

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr.

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr. Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra Készítette: Dr.

Részletesebben

Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a

Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a pedagógus szemével Horváth Ágnes Alapismereti és Szakmódszertani Tanszék, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Vázlat Kulcsszavak: ifjúságsegítő, tudományág,

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migráns megküzdési stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4 Szakterület

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TÁVOKTATÁSI TAPASZTALATOK FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉRDİÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BME IDEGENNYELVI KÖZPONT

A MAGYARORSZÁGI TÁVOKTATÁSI TAPASZTALATOK FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉRDİÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BME IDEGENNYELVI KÖZPONT A MAGYARORSZÁGI TÁVOKTATÁSI TAPASZTALATOK FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉRDİÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BME IDEGENNYELVI KÖZPONT 1. Bevezetés A LLP-LdV-TOI-28-HU-7 projekt keretében képzési szükségletelemzı felmérést végeztünk.

Részletesebben

Gyógypedagógia szakterület programja. Fıvárosi Pedagógiai Napok. 2009. november 17. kedd

Gyógypedagógia szakterület programja. Fıvárosi Pedagógiai Napok. 2009. november 17. kedd Gyógypedagógia szakterület programja Fıvárosi Pedagógiai Napok 2009. november 17. kedd Idıpont -tól, -ig 14 00 14 15 Tantárgy/ terület Az EGYMI mőködése, a segítı szakemberek tevékenysége Tevékenységforma/

Részletesebben

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév A NymE Szakmai Szolgáltató Intézményegysége a következő akkreditált pedagógus továbbképzéseket kínálja az óvodák és iskolák pedagógusai számára a 2013/2014. tanév 1. félévére. Az itt feltüntetett képzéseken

Részletesebben

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Szakközépiskola 11-12. évfolyam 1. A tanterv szerzıi: Dr. Magyarné Sz. Ilona, Tóthné Kulcsár Ibolya 2. Óraszámok: 11. osztály: 74 óra 12. osztály: 64 óra

Részletesebben

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára A pedagógia fogalma: Kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati

Részletesebben

Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához

Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához 1. A tanterv szerzıi: Dr. Molnárné Béres Marianna 2. Óraszámok: 9. osztály.. óra 10. osztály óra 11. osztály.óra 12. osztály 96 óra SZAKKÖZÉPISKOLA 9 12.

Részletesebben

Kiskırös 2010 november 17. Fejlesztési si Terve (2006-2013) 2013) átszervezések sek (2007) Az oktatási. sa az integráci. cióba (HHH, SNI) gyógypedag

Kiskırös 2010 november 17. Fejlesztési si Terve (2006-2013) 2013) átszervezések sek (2007) Az oktatási. sa az integráci. cióba (HHH, SNI) gyógypedag Kiskırös 2010 november 17 Hódmezıvásárhely MJV KözoktatK zoktatási Feladat-ell ellátási Fejlesztési si Terve (2006-2013) 2013) Intézményi átszervezések sek (2007) Az oktatási si-nevelési intézm zmények

Részletesebben

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább Terepkutatás Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább kvalitatív adatok származnak Megfigyelések, melyek

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

Gyakorlati tennivalók. Gyakorlati tennivalók. Szakmai megvalósítás egyéb feltételei. Pályázati pénz felosztása. Szövegértés.

Gyakorlati tennivalók. Gyakorlati tennivalók. Szakmai megvalósítás egyéb feltételei. Pályázati pénz felosztása. Szövegértés. TÁMOP..-08/- 009-005 Boldog gyermekkor, vidám tanulás, biztos munka elérhetésének segítése Tatabánya közoktatási intézményeiben Mit nyújt a pályázat? alkalmazásképes tudást motivált kat egyéni tanulási

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FİISKOLA EÖTVÖS JÓZSEF GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM ALAPÍTÓ OKIRAT

NYÍREGYHÁZI FİISKOLA EÖTVÖS JÓZSEF GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM ALAPÍTÓ OKIRAT NYÍREGYHÁZI FİISKOLA EÖTVÖS JÓZSEF GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM ALAPÍTÓ OKIRAT 1. Az intézmény neve: Nyíregyházi Fıiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium. Az intézmény rövidített

Részletesebben

Molnár Éva SZTE Neveléstudományi Intézet

Molnár Éva SZTE Neveléstudományi Intézet (TÁMOP 3.1.9/08/01) A sajátos nevelési igényő tanulóknak megfelelı diagnosztikus mérıeszközök és feladatbank kifejlesztése Molnár Éva SZTE Neveléstudományi Intézet SNI fogalom értelmezése Sajátos nevelési

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Vitaindító a Struktúrák és folyamatok szekcióban Lannert Judit VII. Országos Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 26. Az

Részletesebben

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0 2 5 Megye: - Helység: Budapest Irányítószám: 1 0 2 5 Utca /

KÉPZÉSI PROGRAM. Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0 2 5 Megye: - Helység: Budapest Irányítószám: 1 0 2 5 Utca / KÉPZÉSI PROGRAM I. A KÉPZÉSI PROGRAMOT MEGVALÓSÍTÓ ADATAI I. 1. A képzési programot megvalósító adatai: Név: KONSZENZUS ALAPÍTVÁNY BUDAPESTI SZERVEZETE Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0 2 Megye: - Utca

Részletesebben

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erıforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Tantárgy megnevezése Prezentációs és íráskészségfejlesztés

Részletesebben