EÖTVÖS LÓRÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIA ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR NEVELESTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA FRANK RÓZA PHD ÉRTEKEZÉS TÉMAVEZET : FALUS IVÁN CSC

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EÖTVÖS LÓRÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIA ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR NEVELESTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA FRANK RÓZA PHD ÉRTEKEZÉS TÉMAVEZET : FALUS IVÁN CSC"

Átírás

1 EÖTVÖS LÓRÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIA ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR NEVELESTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA FRANK RÓZA A TÁVTANULÁS MINT A KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSÉNEK ESZKÖZE PHD ÉRTEKEZÉS TÉMAVEZET : FALUS IVÁN CSC Budapest,

2 TARTALOMJEGYZÉK ÁBRAJEGYZÉK... 4 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE... 5 EL SZÓ BEVEZETÉS, KUTATÁSI CÉLOK A kutatási téma bemutatása Az értelmiség mint a vizsgálat tárgya. Problémafelvetés A kutatás célja A témaválasztás indoklása Feltételezések A kutatási feladatok összefoglalása Eredeti kutatás, Kiegészít kutatás Kiértékelés, következtetések AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM EURÓPAI UNIÓS ÉS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIAI KERETEI Az információs társadalom és tudástársadalom A Bangemann-jelentés, e-europe kezdeményezések Az információs társadalom és Magyarország Magyar Információs Társadalom Stratégia A könyvtári terület stratégiai céljai 2003 és 2007 között Nemzeti Szélessávú Stratégia Statisztikai adatok az IT hazai térfoglalásával kapcsolatban KOMPETENCIÁK ÉS KULCSKOMPETENCIÁK AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN A kompetencia alapvet fogalmi megközelítései Kompetenciák - általános megfogalmazások Kulcskompetenciák A kutatás szempontjából kiemelten kezelt kulcskompetenciák Digitális írástudás Információs írástudás A kompetenciafejlesztés alapjai Elméleti és módszertani alapok Célok Módszerek Az információs kompetencia képzési területe Az információs kompetencia fejlesztésének színterei Közoktatás A fels oktatás és a fels oktatási könyvtárak szerepe A tanító könyvtár A FELN TTKÉPZÉS (ANDRAGÓGIA) ÉS A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI A feln tt és a feln ttoktatás A feln tt fogalmának értelmezése A feln ttoktatás célrendszerei A feln ttoktatás néhány jellemz je a célrendszerek elérhet sége szempontjából A feln ttoktatás jellemz ib l fakadó tanulási nehézségek A feln ttoktatás és az életen át tartó tanulás (Life Long Learning, LLL)

3 Az életen át tartó tanulás fogalma A kompetenciafejlesztés mint az életen át tartó tanulás feltétele A NYITOTT KÉPZÉS ÉS TÁVOKTATÁS MINT A FELN TTOKTATÁS EGY LEHET SÉGE Fogalmi áttekintés A távoktatás keretei A távoktatás, távtanulás néhány módszertani problémája E-learning B-learning A távoktatás tananyagai A tanuló támogatói A könyvtár szerepe a távtanulásban A távoktatás szerepe a kompetenciafejlesztésben A KUTATÁS HIPOTÉZISEI A hipotézisek néhány el zménye A kutatás hipotéziseinek kifejtése EMPIRIKUS VIZSGÁLAT El zetes megfontolások A szakmódszertan hiánya A tananyag tartalma Motiváció A tudásátadás módja Az ismeretek megszilárdítása és alkalmazása Értékelés A tananyag összeállítása Általános megfontolások A tananyag szerkezete A tananyag szemléltet rendszere Tudásellen rzés, értékelés Egyéb szempontok A kísérlet tervei A kutató feladatai Tanulástámogatás A tanulók feladatai Tudásmérés Kérd íves megkérdezések A vizsgálat alapsokaságának és mintájának kiválasztása és jellemz i Szociológiai jellemz k Könyvtárba járási szokások A vizsgálat lefolytatása A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK KIÉRTÉKELÉSE Néhány fogalom Kérdések és megoldások A tudásmérés eredményei Tudásváltozás a tanfolyam hatására A tananyag típusának kérdésköre A tananyagválasztás összefüggései A tudásváltozás és a tananyag típusának összefüggései Attit dvizsgálatok A különböz csoportok viszonya a távtanuláshoz Összefüggés a teszt eredménye és a tanulástámogatás igénybe vétele között Összefüggés a teszt eredménye és a tanulásra fordított id között Az id szerkezet megváltozása

4 8.5. Következtetések a kísérlet eredményei alapján A b-learning indokoltsága A könyvtár kett s szerepe HASZNÁLÓKÉPZÉSI TANFOLYAMOK A MAGYAR KÖNYVTÁRAKBAN A kiegészít kutatás el zményei. Hipotézisek A könyvtárosok felkészítése a képzésre (Train the Trainer) A könyvtárosokat felkészít tanfolyamok tervei és megvalósulása A Felkészítés... tanfolyamok tanulságai A könyvtári tanfolyamok végén kitöltött kérd ívek kiértékelése A tanfolyamok résztvev inek jellemz i A tanfolyam hatása ÖSSZEFOGLALÁS Válaszok a hipotézisekre A kutatás eredményeinek összefoglalása Jöv beni feladatok BIBLIOGRÁFIA ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra Számítógépek száma a magyar háztartásokban ábra A háztartások internet-elérése 2004-ben ábra Szélessávú internet a magyar háztartásokban ábra Az internet-használók aránya ábra Spencer jéghegy-modellje ábra A személyiségnek a kompetenciákkal kapcsolatos általános modellje ábra A magyar társadalom "infokommunikációs korfája" ábra Az alkalmazásban állók digitális írástudása ábra Munkahelyi internethasználat ábra Elektronikus tanulás (e-learning) a munkahelyeken ábra A kognitív képességek rendszere ábra A permanens nevelés hazai rendszere ábra A b-learning vázlata ábra A szakválasztás arányai ábra Kor szerinti megoszlás ábra Foglalkozás szerinti megoszlás ábra Nyelvismeret legalább olvasás szintjén ábra A könyvtárlátogatás gyakorisága ábra Miért nem jár könyvtárba? ábra A teszteredmények középértékeinek és szórásának összehasonlítása ábra A megszerzett tudás kés bbi használata ábra Tananyagválasztás ábra A tananyagválasztás és a kor összefüggése ábra Tananyagválasztás nem szerint ábra Tananyagválasztás oka nyomtatott tananyag ábra Tananyagválasztás oka elektronikus tananyag ábra Hogyan tanulta az elektronikus tananyagot?

5 28. ábra Megfelelt-e a várakozásnak a tanfolyam? ábra Tetszett-e a távtanulás? ábra Tetszett-e a távtanulás nem szerinti bontásban ábra Tetszett-e a távtanulás kor szerinti bontásban ábra Miért tetszett a távoktatás? ábra Miért nem tetszett a távoktatás? ábra Miért akarna ismét távtanuló lenni? ábra A tudásátadás optimális módja a tanulók szerint ábra Tanulástámogatás (tutor) igénybe vétele ábra a Könny tanulás okai ábra Könyvtárosok segítsége ábra Társakkal való konzultáció ábra Tanulástámogatás és használhatóság ábra - A tanulásra fordított id ábra - A tudás és a tanulással eltöltött id összefüggése ábra A tanulással kapcsolatos nehézségek ábra A tanulás hatása az id szerkezetre ábra A tanfolyami résztvev k életkori megoszlása ábra A tanfolyami résztvev k iskolai végzettsége ábra - Nyelvismeret ábra A tanfolyami résztvev k könyvtárlátogatási gyakorisága ábra Tevékenységek a könyvtárban ábra A könyvtári látogatás elmaradásának okai ábra A tanfolyam résztvev inek motivációja ábra A tanfolyammal kapcsolatos nehézségek ábra A résztvev k érzése a tanfolyam el tt ábra Érzések a tanfolyam után ábra A megszerzett tudás használata ábra Internethasználat helye ábra Könyvtárlátogatás gyakorisága ábra Könyvtárhasználat TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat Az információs és tudástársadalom összehasonlítása táblázat A kompetencia fogalmának meghatározásai táblázat Kulcskompetenciák táblázat A kulcskompetenciák csoportosítása táblázat Az információs kompetencia meghatározásai táblázat A megszerezhet tudás célja táblázat Az életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák táblázat A nyitott tanulás el nyei táblázat A feln ttképzés módszerei táblázat Válaszra váró kérdések és megoldások táblázat Állandósult komponensek elsajátítási aránya táblázat Egymintás t-próba: el teszt - záróteszt táblázat Egymintás t-próba záróteszt - utóteszt táblázat Egymintás t-próba el teszt - utóteszt táblázat A nyomtatott és elektronikus tananyag szórási adatai

6 16. táblázat Variancia analízis (ANOVA tábla) táblázat Kétmintás t-próba táblázat A Felkészítés tanfolyam tanegységei és a róluk kialakult vélemény táblázat A tanulás és tanítás módszerei táblázat A tanfolyamok tervezett célcsoportjai és a valós résztvev k foglalkozási köre táblázat A kutatás hipotéziseire adott válaszok összefoglalása MELLÉKLETEK 1. A kulcskompetenciák csoportosítása 2. Kiinduló kérd ív M szaki szakemberek könyvtár- és információhasználati készségei 3. A tananyag szerkezetének tervezése mátrix módszerrel 4. A tananyag használhatóságát értékel rlap 5. El teszt 6. Záróteszt Tudásmérés a tanfolyam végén 7. Utóteszt Tudásmérés egy év múlva 8. A könyvtárak által szervezett tanfolyamok kérd íve 6

7 EL SZÓ 1977-ben, néhány éves ipari tapasztalat után felvettek az akkor még Budapesti M szaki Egyetem Központi Könyvtárába (BME KK) mint gépészmérnök szaktájékoztatót. Feladatom többek között az volt, hogy az ötödéves gépészmérnök hallgatók számára Szakirodalmi ismeretek címmel hatórás képzést (összefoglaló néven használóképzést) szervezzek és adjak. Ebben nagy segítségemre volt munkahelyem, a Tájékoztató és Módszertani Osztály akkori vezet je, dr. Frey Tamásné, aki ellátott szakirodalommal, és türelemmel magyarázta újra és újra a számomra sokáig oly rejtelmes dolgokat. Aztán magamra hagyott, hogy önállóan oldjam meg a rám bízott feladatot: a gépészkari használóképzést. Nehéz volt, de megérte. Azóta is ezzel foglalkozom más szinten és máshol: a Berzsenyi Dániel F iskola Könyvtárés Információtudományi tanszékének oktatójaként az alap- és továbbképzésben, valamint a tanszéki kutatásokban hasznosítom ismereteimet. A BME KK-ban szerzett tapasztalataim, valamint éveken át tartó tanulás és kutatás eredményeképpen született meg ez a dolgozat. Az információ- és adatgy jt, valamint értékel munkát májusában zártam. A rendelkezésre álló szakirodalmat er s válogatással dolgoztam fel, csak a témához közvetlenül csatlakozó forrásokat vettem figyelembe. Köszönetet mondok mindenkinek, aki munkámban segített: kollégáimnak, a szombathelyi Berzsenyi Dániel F iskola Könyvtár- és Információtudományi tanszéke munkatársainak a folytonos bíztatásért, témavezet imnek Dr. Lajos Tamás professzor úrnak és Dr. Falus Iván egyetemi docens úrnak a szakmai támogatásért, és mindazoknak a kollégáknak országszerte, akik empirikus vizsgálataimban részt vettek. Köszönöm családom több éves türelmét az elmaradt programok miatt, valamint családom, barátaim és kollégáim segítségét a munka közben felmerült problémák megoldásában. 7

8 1. BEVEZETÉS, KUTATÁSI CÉLOK 1.1. A kutatási téma bemutatása Az értelmiség mint a vizsgálat tárgya. Problémafelvetés A kutatás célja 1.2. A témaválasztás indoklása 1.3. Feltételezések 1.4. A kutatási feladatok összefoglalása Eredeti kutatás Kiegészít kutatás Kiértékelés, következtetések Az információs társadalom, a távoktatás, távtanulás, az életen át tartó tanulás, a különböz kompetenciák és kvalifikációk szinte elcsépelt fogalmakká váltak az utóbbi években. A hétköznapi beszédben és a sajtóban egyaránt gyakran használják ket sokszor anélkül, hogy a pontos jelentésükkel tisztában lennének. Dolgozatomban e fogalmak egyfajta összefüggésére szeretnék rámutatni konkrét példán keresztül A kutatási téma bemutatása Sajó Andrea (2002) idézi Horváth Jánost, aki szerint az információs társadalom mindenekel tt a társadalom informatizálását kell, hogy jelentse, amelynek központjában mindig az ember áll. Az információs társadalom eredményeit hasznosítani tudók fogják élvezni annak el nyeit, az elmaradók annak kedvez tlen következményeit. 1 Az informatizálás kifejezés alatt egyidej leg értik az információ fokozott mérték és folyamatos termel dését, valamint az ezek kezeléséhez szükséges informatikai eszközök használatát. Ebben a társadalmi közegben felértékel dik a sokrét tudást felhalmozott és változni képes munkaer. A munkaer piac folyamatos változása arra készteti, sokszor kényszeríti a munkavállalókat, hogy tudásukat folyamatosan frissítsék és megújítsák, új készségekre tegyenek szert, ami gyakorlást igényel, ezért tovább- vagy éppen átképzik magukat. Erre viszont az aktívan dolgozó feln ttek munkakörük vagy családi problémáik miatt nem mindig tudnak id t 1 Az internetr l letöltött forrásból való idézés során sem adható meg oldalszám. A továbbiakban tehát csak azokban az esetekben adtunk meg oldalszámot, ha az egyértelm en azonosítható volt (nyomtatott dokumentum vagy.pdf dokumentum). 8

9 szakítani, vagy éppen a képzés helyét l való távolság teszi nehézkessé a szervezett képzésben való részvételt. Olyan képzési formát kell találniuk, amely nem helyhez és id höz kötött, el kell sajátítaniuk az önálló, rugalmas nyitott tanulási módszereket, netán csatlakozniuk egy távtanulási kurzushoz AZ ÉRTELMISÉG MINT A VIZSGÁLAT TÁRGYA. PROBLÉMAFELVETÉS Bár minden társadalmi rétegnek szüksége van az információ-technológiai eszközök használatához és az információkereséshez szükséges tudásra, képességekre és készségekre, vagyis a digitális írástudásra és az információs kompetenciára 2, a kutatás az értelmiségiek ilyen irányú készségfejlesztésére koncentrál. Az értelmiség mint társadalmi csoport fogalmát sokan és sokféleképpen értelmezik, és a szó nem ritkán rosszalló felhangot is kap. A Magyar nyelv értelmez szótára szerint az értelmiség a társadalomnak az a rétege, amelynek tagjai szellemi munkával tartják fenn magukat. (Arcanum, 1999) A Magyar nagylexikon mint társadalmi réteget határozza meg az értelmiséget. (Nagylexikon, p. 471.) Az értelmiségiek sajátosságait az alábbiakban foglalja össze: Rendszerint fels fokú végzettségük van. Hivatásszer en vesznek részt a társadalom, a gazdaság és az állam irányításában és szervezésében. A megfelel információk birtokában és annak mobilizálásával biztosítják a termelés m szaki-technikai fejl dését. Közvetítik az el társadalmak által felhalmozott szellemi értékeket. Különböz területeken önálló alkotótevékenységet végeznek, és új értékeket hoznak létre. Konrád György és Szelényi Iván úttör munkájukban több oldalról vizsgálták meg az értelmiség szerepét a történelemformálásban. (Konrád; Szelényi, 1989) A nyolcvanas évek végén néhány gondolkodó azt tartotta 2 B vebben a 3.2. fejezetben. 9

10 értelmiséginek, aki intellektuális képessége eredményeként kritikát fogalmaz meg a fennálló rendszerrel szemben. Mint társadalmi réteg, az értelmiségiek nem képeznek önálló osztályt, hanem mindig egy adott osztály értelmiségét alkotják. (i.m. p ) Szarvák Tibor elemzése Közép- és Kelet Európa értelmiségét tekinti át a széleskör szakirodalomra alapozva, és megállapítja: az értelmiség f definíciója az, hogy átfogó, konvertálható, szituációtól független tudás birtokosa, aki a társadalomban betöltött státusát kizárólag a tudásával igazolja, amit ma már megváltozott intézményi keretek között szerezhet meg. (Szarvák, 2001) A szociológiai színezet értelmezés azokat tekinti értelmiségieknek, akik fels fokú végzettség ek, akik a tudást bizonyító papírjaikat fel tudják mutatni: a szellemi munkát végz k, szakért k, helyzetfelmér munkacsoportok, a saját tudományukba bezárkózó szakemberek. (Kalmár, 2002) Összességében tehát értelmiséginek tekinthetjük a tanult, szellemi javakat el állító és kritikus gondolkodású embereket szakterülett l függetlenül, hiszen van humán értelmiség, m szaki értelmiség, agrárértelmiség stb. Mivel szellemi munkát végeznek, feltételezhet, hogy szükségük van információra. Kiinduló probléma: A könyvtárosok tapasztalatai szerint az értelmiségiek az információszerzés módszereit nem mindig sajátítják el a közoktatási rendszerben, s t a fels fokú tanulmányaik során sem. Ennek eredményeképpen általános jelenségként értékelhet, hogy sokan elvárják: a könyvtáros kutassa fel és szolgáltassa a számukra a szükséges információt. Ezáltal bizonyos mértékben függenek a könyvtárostól, illetve az információ-szolgáltatótól A KUTATÁS CÉLJA A dolgozat két kutatást foglal egy keretbe: az ben lezajlott eredeti kutatást és a ban végrehajtott kiegészít kutatást. Mindkét kutatás közös célja az volt, hogy megtudjuk, vajon az információszerzés 10

11 készségét, azaz az információs kompetenciát kialakító képzések alkalmasak-e arra, hogy a résztvev k digitális írástudók is legyenek, tudják megfogalmazni információigényüket és használni az információközvetít eszközöket. a) A dolgozat gerincét alkotó eredeti kutatás célja az volt, hogy megállapítsa, vajon, ha lehet ségük adódik rá, az értelmiségiek hajlandók-e információs kompetenciájuk kifejlesztésére egy rugalmas tanulási keretet biztosító távtanulásos tanfolyam keretében. Ez az új készség azt fogja eredményezni, hogy nem a könyvtáros adja a kezükbe a kívánt az információt, illetve az azt tartalmazó dokumentumot. Az energia-befektetés egyúttal egyfajta felszabadulást is eredményez majd, hiszen nem kell átlépniük a szolgáltató és az ügyfél közötti szakadékot, nem kell kérdezniük, saját megfogalmazásuk alapján és készségeik alkalmazásával képesek lesznek megkeresni a munkájukhoz, tanulásukhoz, szórakozásukhoz szükséges információt. A kutatás elkezdésekor, 1997-ben már világszerte, így Magyarországon is elkezd dött a hagyományosan nyomtatott tananyagokon alapuló távoktatás átalakulása elektronikus, majd multimédia alapúvá. Azóta is viták folynak szakmai körökben arról, vajon a csak elektronikusan elérhet és használható tananyag hatékonysága azonos-e a hagyományos hordozón lev tananyagéval. Célul t ztem tehát ki, hogy egy erre a célra kifejlesztett tananyag nyomtatott és elektronikus változatának felhasználásával megvizsgálom és összehasonlítom ezek hatékonyságát. b) Az eredeti kutatás az évek során kiegészült egy ennek részeredményeit felhasználó és már nemcsak az értelmiséget vizsgáló kutatással. Ennek a kiegészít kutatásnak a célja az volt, hogy lássuk, hogy ha a könyvtárak felvállalják, hogy közrem ködnek az állampolgároknak az információs társadalomra való felkészítésében tekintet nélkül azok iskolai végzettségére, illetve el képzettségére, eredményes lesz-e a munkájuk: a formális pedagógiai és andragógiai végzettséggel sokszor nem rendelkez könyvtárosok képesek-e hatékonyan ellátni feln ttképzési feladatokat. 11

12 1.2. A témaválasztás indoklása és között a Budapest M szaki Egyetem Központi Könyvtára 3 munkatársaként a Gépészmérnöki Kar hallgatóit ismertettem meg a könyvtárhasználat és információkutatás alapjaival. E munka során számos tapasztalatot szereztem. - Az évek során szembesültem azzal, hogy az egyetemi hallgatók nem voltak (és ma sincsenek) arra kényszerítve, hogy tanulmányaik során aktívan használják a szakirodalmat. Tanáraiktól megkapják a kötelez irodalom jegyzékét, és sok oktató a mai napig is örül, ha ebb l a jegyzékb l néhány alapm vet el is olvasnak. - Saját tapasztalatból tudtam, hogy a m egyetemistákat el lehet riasztani a könyvtártól azzal, ha sok könyvtári szakkifejezést er szakolunk rájuk. A szakszer ség elvesztése nélkül sikerült kidolgoznom olyan módszereket, amelyekkel motiválni tudtam a m szaki területen tanuló hallgatókat az információszerzési módszerek elsajátítására anélkül, hogy er szakosnak t nt volna a tanítás. - A M egyetemr l a Berzsenyi Dániel (akkor még Tanárképz ) F iskola Könyvtár- és Információtudományi tanszékére kerülvén tapasztalnom kellett, hogy nemcsak a m szaki egyetemi hallgatók, hanem sok esetben a tanár szakos hallgatók is képtelenek arra, hogy önállóan és módszeresen megszerezzék a tanulmányaikhoz, majd szakdolgozatukhoz szükséges szakirodalmat. Sajnos, máig elmondható, hogy a frissen végzett pedagógusok közül csak kevesen képesek az önálló információszerzésre. - A különböz szakmai továbbképzések során megismerkedtem a szellemi szabadság fogalmával, ami a politikai felhangoktól mentesen azt is jelenti, hogy mindenkinek képesnek kell lennie arra, hogy önállóan megszerezze a számára szükséges információt. Ehhez pedig meg kell ismernie az információforrásokat és az információszerzés módszereit t l Budapesti M szaki Egyetem Könyvtár és Tájékoztatási Központ (BME KTK), 2001 óta Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos M szaki Információs Központ és Könyvtár (BME OMIKK) 12

13 - Az elmúlt csaknem 30 évben alapjaiban változtak meg az információtárolás és keresés módszerei. A nyomtatott információforrásokat és tájékoztató eszközöket egyre dinamikusabban egészítik ki, illetve váltják fel az elektronikus dokumentumok, a távolról is elérhet elektronikus katalógusok, bibliográfiai adatbázisok. Ezek használata és kutatása komoly gondot okoz nemcsak az átlagos könyvtárhasználóknak, hanem gyakran még a könyvtárosoknak is. - Kollégáim révén megismerkedtem a nyitott, rugalmas és távoktatás, majd az e-learning fogalmával és alkalmazásaival. Felvet dött bennem a kérdés, vajon a könyvtár- és információhasználattal kapcsolatos képzést (a használóképzést) lehet-e távoktatás keretein belül megszervezni. - A doktori tanulmányaim során több szakterületen elmélyültek addigi ismereteim, és érdekl désem a munkaer piaci kompetenciák felé fordult. Érdekelt, hogy az információszerzés készsége közéjük tartozik-e Feltételezések A több évig tartó eredeti kutatás elkezdésekor feltételeztem, hogy 1. az értelmiségi szakemberek képesek a munka mellett távtanulási módszerekkel megszerezni a számukra valamilyen okból szükséges készségeket, 2. az erre a célra kifejlesztett tananyag alkalmas e készség megszerzésére, 3. a távtanuláshoz való viszonyulás nem függ kortól és nemt l, 4. az elsajátítás mélysége alkalmas arra, hogy e készségeket a kés bbiekben munkájuk során aktívan alkalmazzák, 5. a nyomtatott tananyag és a hálózaton, elektronikus formában elérhet tananyag feldolgozásának és elsajátításának hatékonysága között nincs különbség, 6. a tanulók el nyben részesítik a nyomtatott formában olvasható tananyagot az elektronikus változathoz képest, 7. a tanulók megelégedéssel használják új készségüket, 8. a távtanulás jelent sen befolyásolja a tanulók id szerkezetét. 13

14 A kiegészít kutatás elkezdésekor az eredeti kutatásból már rendelkeztem adatokkal és információkkal. Ezek alapján feltételeztem, hogy 9. az elektronikus információszerzés kortól és nemt l függetlenül elsajátítható, 10. a feln tt emberek kell motiváció birtokában szívesen sajátítanak el új készségeket A kutatási feladatok összefoglalása A kutatási feladatok meghatározásakor tudatában kellett lenni annak, hogy a kutatás különböz tudományágakat (didaktika, könyvtári tájékoztatás, feln ttképzés, szociológia, távoktatás-módszertan stb.) érint. Az egyes tudományágakban értelemszer en csak olyan mértékben merültem el, amennyire a téma ezt megkövetelte EREDETI KUTATÁS, A kutatás f irányának eszköze egy olyan empirikus vizsgálat végrehajtása volt, amelynek eredményei segítenek feltételezéseink bizonyításában vagy elvetésében. A kutatást több lépcs ben hajtottam végre: - A kutatás irányának eldöntése. A vizsgálandó szakterület kiválasztása. A célcsoporttal kapcsolatos megfontolások. A kutatás iránya a munkák elkezdésekor adott volt: lehet-e távtanulással megszerezni az információszerzéssel kapcsolatos ismereteket és begyakorolni az ehhez szükséges készségeket. Kutatási f irányként az ún. a használóképzés módszereinek vizsgálatát választottam. Az alapsokaság kiválasztásának els lépéseként az értelmiségiekre koncentrálva dolgoztam ki a további lépéseket. - Szakirodalom tanulmányozása a kompetencia, a távoktatás és a feln ttképzés témakörében. A dolgozatban a szakirodalmi áttekintést nem egyetlen fejezet képviseli, hanem a feldolgozott információt értelemszer en beépítettem az adott témakört tárgyaló fejezetekbe. 14

15 - Kiinduló vizsgálat elvégzése a választott populáción, az értelmiségen annak érdekében, hogy megismerjük valós igényeiket az információszerzéssel és egy erre irányuló képzéssel kapcsolatban ban átfogó vizsgálatot végeztem három m szaki könyvtár használói, tehát m szaki szakemberek körében. (Frank, 2000a) Ennek eredményeként megtudhattam véleményüket a megszerzend tudás összetételével kapcsolatban. (Ld. még 6. és 7. fejezet) - A kísérleti tananyag elkészítése és kipróbálása az értelmiség körébe tartozó kisebb csoportokkal. A kísérleti tananyagot elkészülte után szakmai és használói szempontból egyaránt ellen riztem. - A kísérlet mintájának kiválasztása, az empirikus vizsgálat megszervezése és végrehajtása. Az empirikus vizsgálatot tanulási kísérlettel valósítottam meg, ami egy tananyag megtanítását, a tudásváltozás ellen rzését tartalmazta. A vizsgálat mintájaként a Berzsenyi Dániel F iskola másodéves levelez, tanár szakos hallgatóit választottam: k feln ttek és értelmiségiek voltak, akik számára az információszerzési készség megszerzése tantervi el írás volt. A tanulási kísérlet az 1999/2000. tanév második félévében, 2000 tavaszán zajlott. - Az adatok feldolgozása, a vizsgálati eredmények kiértékelése. A hipotézisekre a kiértékelés során folyamatosan születtek a válaszok, ezeket a 8. fejezet tartalmazza KIEGÉSZÍT KUTATÁS A kiegészít kutatás csatlakozott egy országos tanfolyamsorozathoz, amelynek keretében a programban részt vev nyilvános könyvtáraknak vállalniuk kellett meghatározott számú olvasójuk digitális és információs kompetenciájának megalapozását. (Frank, 2003) A kutatás lépései: - A könyvtárak készségfejleszt szerepével kapcsolatos kiegészít kutatás célszer ségének végiggondolása, célkit zések megfogalmazása, hipotézisek kialakítása. 15

16 A legutóbbi id kig ritkán fordult el, hogy a könyvtárak munkatársai oktatási feladatokat is végrehajtsanak. Tehát mindenképpen érdemesnek ígérkezett megvizsgálni, hogy hogyan felel meg ennek az új követelménynek. - A tanító könyvtárral kapcsolatos szakirodalom áttekintése. A hazai és külföldi szakirodalom egyaránt jelzi, hogy a tanító könyvtárnak jöv je van, különösképpen az informatikai eszközök használatával és az információhasználattal kapcsolatban. - A kutatással kapcsolatos felmérések, kérd ívek megtervezése, kipróbálása, véglegesítése. A kérd íves felmérés tervezésekor figyelembe vettem az eredeti kutatás során szerzett tapasztalatokat. - A felmérések megszervezése. A tervek szerint a vizsgálat alapsokasága az ország valamennyi olyan lakosa volt, aki a könyvtárak tanfolyamain részt vesz. A szervezés során a gondot els sorban az okozta, hogyan osszam ki és nyerjem vissza a kérd íveket. - Az adatok feldolgozása, az eredmények kiértékelése, el feltevések megválaszolása KIÉRTÉKELÉS, KÖVETKEZTETÉSEK Az eredeti és kiegészít kutatás során összegy lt adatokat statisztikai módszerekkel értékeltem ki. Ehhez segítséget nyújtottak dr. Varga Lajos jegyzete és el adásai (Varga, 1993), az SPSS és az MS Excel statisztikai programjainak kezeléséhez összeállított kézikönyv megfelel fejezetei (Falus; Ollé, 2000). Az elemzésekb l adódó következtetések azt tükrözik, hogy a kísérlet óta eltelt öt évben az információs társadalom követelményeinek megfelel en igaznak bizonyultak a vizsgálatok eredményei. 16

17 2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM EURÓPAI UNIÓS ÉS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIAI KERETEI 2.1. Az információs társadalom és tudástársadalom 2.2. A Bangemann-jelentés, e-europe kezdeményezések 2.4. Az információs társadalom és Magyarország Magyar Információs Társadalom Stratégia, A könyvtári terület stratégiai céljai 2.7. Nemzeti Szélessávú Stratégia, Statisztikai adatok az IT hazai térfoglalásával kapcsolatban A dolgozatnak nem központi témája az információs társadalom kialakulásának és hatásainak elemzése. Megkerülhetetlen azonban, hogy áttekintsük jellemz it és azokat a stratégiai dokumentumokat, amelyek alapul szolgálnak ahhoz, hogy megállapíthassuk, vajon a társadalomnak információszerz készségekkel rendelkez állampolgárokra van-e szüksége, avagy ezek a készségek valójában nem létfontosságúak Az információs társadalom és tudástársadalom Az információs társadalom felfedezi, hogy az információ nyersanyag, s valóban dönt stratégiai tényez. (Gerken, p. 154.) Az információs társadalmat magas szint intellektuális kreativitással rendelkez társadalomnak nevezhetjük. (Masuda, p. 15.) Megjelenik az információs szupersztráda fogalma: azok a kommunikációs és infrastrukturális lehet ségek, amelyeken az információforgalom zajlik. Az állampolgárok a kifejlesztett információrendszerek segítségével jobban hozzáférnek a kulturális és oktatási szolgáltatásokhoz. (Tisza, 2001) Az információs társadalomban az információ minden formában való el állítása és alkalmazása lesz a legf bb gazdasági és társadalmi tevékenység. Tehát: az információs társadalom a társadalmi szervezet sajátos formája, amelyben az információ termelése, forgalmazása, alkalmazása a termelékenység és a hatalom alapvet forrásává válik. (Farkas, p. 45.) Az információ beépül az egyének, szervezetek és intézmények mindennapjaiba, a társadalmi-gazdasági kommunikáció nagy része digitális csatornákon zajlik. (MITS, 2003) 17

18 Horányi Özséb az információs társadalom vezérl szempontjait többek között az alábbiakban látja (Horányi, 2002): - a társadalmilag hasznos tevékenységek nagy hányada információfeldolgozó lesz, - a hatalom az információ feletti ellen rzés függvényévé válik, - az információs és kommunikációs technikához való hozzáférés lehet sége új társadalmi egyenl tlenség forrása, - szükséges a kommunikációval kapcsolatos jogok újragondolása. Az információs társadalmat jellemzi, hogy a releváns tudás gyorsan változik, nehéz el re jelezni, hogy a munkaer piacra kilépve milyen tudásra és készségre lesz szükségük a most iskolába járóknak. Megváltoztak a nemzetközi felmérések céljai, és már nem az elsajátított tudást, hanem annak alkalmazását mérik, s ez egyúttal már a tudás társadalmának jellemz je. (Csapó, 2002) A társadalmi fejl dés következ foka tehát a tudás társadalma vagyis a tudásalapú társadalom. Valamennyi meghatározása azon alapul, hogy az embereknek az információ befogadásán túl azok feldolgozását is aktívan kell végezniük. A tudást most már nem csupán a modern gazdaság lényegi alkotó elemeként tartjuk számon, hanem az egész társadalom szervez elvévé lép el. (Celler, é.n.) Ahhoz, hogy megértsük az információs társadalomnak a tudás társadalmába való átalakulásának folyamatát, els sorban tisztáznunk kell, hogy mi a tudás és milyen szempontok szerint célszer magát a változást nyomon követni. (1) Mi a tudás? A tudás feldolgozott információ, felhalmozott gyakorlati képesség, ami tanulással szerezhet meg, és arra vonatkozik, hogy hogyan kell valamit csinálni. Amíg az információ zárt halmaz, addig a tudás alapvet en nyitott. Az információ (adat) mérhet, a tudás azonban nem. (Kapás, p. 3.) A tudás az utóbbi években közvetlen gazdasági értékké vált. A rejtett (tacit, az egyének fejében meglév, komplex) és a kifejezett (explicit, kiadványokban, adatbázisokban stb. megtalálható, részleteket tartalmazó) tudás 18

19 állandó kölcsönös kapcsolatára, interakciójára kell építenie. (Nonaka, 1991) A tudásszervezés, a tudásmenedzsment önálló tevékenység lett. (2) Az információs és tudástársadalom közötti összefüggések A tudástársadalom vonatkoztatási rendszerében a tudomány és a technikák összekapcsolódását tekintjük a legfontosabb ismérvnek, és f leg az információs és kommunikációs technikák vannak arra hivatva, hogy létrehozzák ezt a kapcsolatot. (Farkas J., p. 64.) Az információs és a tudástársadalmat Kiss Endre és Varga Csaba táblázatban vetette össze néhány szempont szerint. (1. táblázat) Az összehasonlítás természetesen nem ad választ arra a kérdésre, hogy melyik társadalom a fejlettebb. (Kiss; Kovács; Varga, 2001, p. 192.) Szakmai körökben folyamatosan vitatják, vajon jogos-e egyáltalán a tudástársadalom kifejezés használata: Sokszor t nik úgy, hogy a fogalmi rzavar elfedésére használják, amikor az információ tudás bölcsesség viszonyáról értekeznek. Mivel a tudás egy magasabb szint fogalom, mint az információ, nem helyes az információs társadalmat és az ún. tudástársadalmat egymással szembe állítani. (Faragó, 2003 és Tudástársadalom, 2003) A 20. század végére az információ és az azon alapuló tudás a gazdaság és a társadalom m ködésének alapja. Szembeállításuk helyett együttes értelmezésükre lenne szükség, hiszen a tudás nem lehet meg információ nélkül, az információ pedig tudás formájában hasznosul. A gazdaság résztvev inek és az állampolgároknak egyaránt napi szinten van szükségük az információra, tehát mindenképpen indokolt, hogy az információszerzést és a tudásátadás folyamatát nyitottabbá, mindenki által elérhet bbé kell tenni. 19

20 1. táblázat Az információs és tudástársadalom összehasonlítása Összehasonlítási szempont Információs társadalom Tudástársadalom Fókusz Technológia központú Tudásközpontú Hálózat/szolgáltatás Demokráciamodell Társadalom Infokommunikációs hálózatépítés Változatlan (az ipari társadalmak korának) demokrácia modellje Korlátozottan informált helyi társadalom Tartalomszolgáltatás Új típusú (hálózati) demokrácia modell Intelligens civil társadalom Társadalmi rétegek Információgazdag elitrétegek Információgazdag középrétegek is Stratégia Terjedés Els sorban kontinentális stratégia ként globális terjedés Egyenrangú globális, nemzeti és regionális stratégia Egyenrangú regionális terjedés Innováció Technológiai innováció Társadalmi innováció is Gazdaság Ipari-pénzpiaci és információs gazdaság Tudásalapú gazdaság Ipar Technológia-ipar Társadalom ipar Állam, kormányzás Hozzáférés Internet Információkat is központosító, hatalom alapú kormányzás Csak a (fizikai) hozzáférés lehet sége Szabályozatlan és kevesekhez eljutó internet Tudásalapú fejleszt, kreatív állam Tudatos hozzájutás és személyes tartalomszolgáltatás Részben, nem hagyományosan szabályozott, a többség által használt internet 20

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS)

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) 2005. június 30. Készült: Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat)

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) Készítette: Stratégiakutató Intézet Kht. Ugrin Emese témavezető, szerkesztő Bese Ferenc településfejlesztő, Brunczel

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák. Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár

Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák. Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Tartalom Könyvtárbemutatók, használóképzés Célcsoport Tartalom

Részletesebben

Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON?

Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON? Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON? JÖVŐKUTATÁSI KUTATÓKÖZPONT Témavezető: Kovács Géza DSc Professor Emeritus Bíráló Bizottság névsora: Sulokné Anwar

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET

PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET Dr. Buda András Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete buda@delfin.unideb.hu A konferencia címében szereplő multimédia kifejezés fogalmának meghatározásakor

Részletesebben

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag 2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag A szolgáltató állam célja, hogy az információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazásával gyorsabb, INFORMATIKAI költség-hatékonyabb ISMERETEK

Részletesebben

A fejlődés záloga - a digitális írástudás

A fejlődés záloga - a digitális írástudás A fejlődés záloga - a digitális írástudás 2012. november 22. Vályi-Nagy Vilmos AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VONATKOZÁSÚ TEVÉKENYSÉGE 3 1 Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4 Szakterület

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2013 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2013 Oktatási Minisztérium 1055 Budapest, Szalay u. 10 14. Tel.: +36 (1) 473 7000 Fax: +36

Részletesebben

Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2009. Az első kiadás dátuma: Az Intézményi Minőségirányítási

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1 A jövő iskolája Dr. Magyar Bálint Oktatási miniszter 2004. április 16. www.om.hu 1 Gyorsuló idő 5 évente a létező szakmák 5%-a kicserélődik Az infokommunikációs technológiai ismeretek nélkül űzhető szakmák

Részletesebben

MUNKATERV DEÁK FERENC MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR 2013.

MUNKATERV DEÁK FERENC MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR 2013. MUNKATERV DEÁK FERENC MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR 2013. BEVEZETÉS Történetének újabb fordulópontjához érkezett könyvtárunk 2013. január 1-jén: a 2012 őszén elfogadott kulturális és költségvetési törvények

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZET ÖNÉRTÉKELÉS 2014. JANUÁR

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZET ÖNÉRTÉKELÉS 2014. JANUÁR SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZET ÖNÉRTÉKELÉS INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁSBAN 2014. január Készítette: Az Intézeti akkreditációt előkészítő bizottság: Dr. Nagy Sándor

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

A Dunaújvárosi F iskola jelenlegi és volt hallgatóinak képesség-, készség- és kompetencia-kutatása

A Dunaújvárosi F iskola jelenlegi és volt hallgatóinak képesség-, készség- és kompetencia-kutatása Regionális Operatív program 3.3. ROP - 3.3.1. - 05/1-2006 04-0001/36 A munka világa és a fels oktatási intézmények közötti kapcsolatok er sítése a Dunaújvárosi Kistérségben A Dunaújvárosi F iskola jelenlegi

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai

Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Az előadás áttekintése

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás bevezetésével vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola

Részletesebben

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Kovács Krisztina Education Business Developer Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet, Afrika 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information

Részletesebben

SZOLNOKI FŐISKOLA Ú T M U T A T Ó

SZOLNOKI FŐISKOLA Ú T M U T A T Ó SZOLNOKI FŐISKOLA Ú T M U T A T Ó írásbeli dolgozatok készítéséhez 2005. S Z O L N O K Összeállította: Fülöp Tamás főiskolai adjunktus Átdolgozta: Mészáros Ádám tanársegéd Konzulens és lektor Dr. Kacsirek

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

COMPETENCE ASSESSMENT STATUS REPORT (NATIONAL SURVEY)

COMPETENCE ASSESSMENT STATUS REPORT (NATIONAL SURVEY) COMPETENCE ASSESSMENT STATUS REPORT (NATIONAL SURVEY) HUNGARY AGREEMENT NUMBER AND ACRONYM: 07/0227-L/4007 - FATCAT A KOMPETENCIA KÉRDÉSKÖR JELENTŐSÉGE A MUNKA ÉS AZ OKTATÁS VILÁGÁBAN I. BEVEZETÉS Az Európai

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

A REKONVERZIÓ, MINT A PROFESSZIONÁLIS HADERŐ HUMÁNERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁSÁNAK EGYIK STRATÉGIAI KÉRDÉSE

A REKONVERZIÓ, MINT A PROFESSZIONÁLIS HADERŐ HUMÁNERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁSÁNAK EGYIK STRATÉGIAI KÉRDÉSE Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Hadtudományi Doktori Iskola A REKONVERZIÓ, MINT A PROFESSZIONÁLIS HADERŐ HUMÁNERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁSÁNAK EGYIK STRATÉGIAI KÉRDÉSE Készítette:

Részletesebben

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár Macsinka Klára A területhasználati funkciókhoz tartozó tényleges parkolási igények modellezése (meghatározásának módszertana) a fenntartható közlekedés elvei szerint Doktori értekezés (tervezet) Témavezető:

Részletesebben

Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról

Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról statisztikai jártasság és oktatás problémák és kihívások Dr. Kovács Péter Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar pepe@eco.u-szeged.hu Tartalom

Részletesebben

PÉNZÜGYI KULTÚRA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FELMÉRÉSE

PÉNZÜGYI KULTÚRA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FELMÉRÉSE PÉNZÜGYI KULTÚRA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FELMÉRÉSE Kutatási jelentés 2016. április A KUTATÁSI JELENTÉST KÉSZÍTETTÉK: Dr. Németh Erzsébet felügyeleti vezető, az Állami Számvevőszék Pénzügyi kultúra projektjének

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

MATEMATIKA MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2013-2014 TANÉV

MATEMATIKA MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2013-2014 TANÉV MATEMATIKA MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2013-2014 TANÉV A Természet nagy könyve csak azok el tt áll nyitva, akik ismerik a nyelvet, amelyen írva van: a matematika nyelvét. Galileo Galilei Zalaszentgrót, 2013.

Részletesebben

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Dr. Varga Katalin Miért fontos ez a téma? Az interneten nem azt találjuk meg, amire kíváncsiak vagyunk, hanem

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Fejlesztési programok és eredmények a hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai szakképzésének előkészítésében (1998-2006)

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Tilinger Attila okleveles közgazdász A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI TÉRSÉG PÉLDÁJÁN

Részletesebben

Igényfelmérés 2011. Adatok Neme: 7 férfi. 6 fő. életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő

Igényfelmérés 2011. Adatok Neme: 7 férfi. 6 fő. életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő Igényfelmérés 2011 Adatok Neme: 7 férfi 67 nő életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő szakmai végzettség: középfokú felsőfokú munkakör: beosztott középvezető

Részletesebben

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú HEFOP/2005/3.1.3. Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra Esélyegyenlőség biztosítása a kompetencia-alapú tudást megalapozó oktatás bevezetésével a Ferencvárosban A projekt célja A Ferencvárosi Általános

Részletesebben

Jobb veled a világ! elearning a T-Mobile Magyarországnál. 5. elearning Fórum Fehér Csaba 2004. november 17. Tréning menedzser Számalk Irodaház

Jobb veled a világ! elearning a T-Mobile Magyarországnál. 5. elearning Fórum Fehér Csaba 2004. november 17. Tréning menedzser Számalk Irodaház Jobb veled a világ! elearning a T-Mobile Magyarországnál 5. elearning Fórum 2004. november 17. Tréning menedzser Számalk Irodaház T-Mobile Magyarország Rt. elearning a T-Mobile Magyarországnál Tartalomjegyzék

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM. KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM. KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 6. 7. 8. Heti 1 1 1 óraszám

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL Kerber Zoltán TÁMOP 3.1.15 szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 06-6/64-4/2009. TÁRGY: A PÉCSI ROMA INTEGRÁCIÓS TANÁCS HELYZETELEMZÉSE ÉS JAVASLATAI A PÉCSETT ÉLŐ ROMÁK/CIGÁNYOK ÉLETESÉLYEINEK JAVÍTÁSÁRA MELLÉKLET: E LŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

Szakdolgozati szabályzat

Szakdolgozati szabályzat PTE Illyés Gyula Kar Szekszárd Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet Szakdolgozati szabályzat A Pécsi Tudományegyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata a szakdolgozatról (diplomamunkáról) szóló 59-60.

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 7. Óravázlat Cím: Információk feltöltése, biztonságos, jogszerű megosztása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt?

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Az e-business menedzsment több, mint egy újabb oktatás az elektronikus kereskedelemr l. Ha meg akarunk felelni az elektronikus üzletvitel kihívásainak,

Részletesebben

Szakmai beszámoló A MAGYAR GZDASÁG SZEMÉLYI TÉNYEZŐINEK MINŐSÉGI REPRODUKCIÓJA

Szakmai beszámoló A MAGYAR GZDASÁG SZEMÉLYI TÉNYEZŐINEK MINŐSÉGI REPRODUKCIÓJA Szakmai beszámoló A MAGYAR GZDASÁG SZEMÉLYI TÉNYEZŐINEK MINŐSÉGI REPRODUKCIÓJA A munkaerő iránti igények polarizációja A technikai fejlődésnek a munkaerő-keresletre polarizáló hatása van: Egyrészt a korszerű

Részletesebben

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084 Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Részletesebben

Holnaptól nekem jobb lesz. A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában

Holnaptól nekem jobb lesz. A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában Rendezvénysorozat az egész életen át tartó tanulás, mint esélynövel tényez szerepérl,

Részletesebben

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP Microsoft Magyarország 2004. szeptember 21. kedd Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS BA KÉPZÉS SZAKIRÁNYAIRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS BA KÉPZÉS SZAKIRÁNYAIRÓL TÁJÉKOZTATÓ A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS BA KÉPZÉS SZAKIRÁNYAIRÓL Ez a tájékoztató segítséget nyújt a hallgatóknak, hogy mélyebben megismerjék a BA képzés három szakirányát. Az írásos anyagot a szakirányok

Részletesebben

A HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEINEK VIZSGÁLATA A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOKNÁL

A HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEINEK VIZSGÁLATA A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOKNÁL NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Zalai Noémi: A HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEINEK VIZSGÁLATA A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOKNÁL Doktori

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

Az Észak-Alföld régióbeli felnőttképzési intézmények jellemzői

Az Észak-Alföld régióbeli felnőttképzési intézmények jellemzői Tanulmányok 37 Miklósi Márta Az Észak-Alföld régióbeli felnőttképzési intézmények jellemzői Az Észak-Alföld régió felnőttképzési intézményrendszerét feltáró tanulmányban a szerző egy kérdőíves kutatás

Részletesebben

A MENTORTANÁRKÉPZÉS E-LEARNING TÁMOGATÁSA

A MENTORTANÁRKÉPZÉS E-LEARNING TÁMOGATÁSA Simonics István Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ simonics.istvan@tmpk.uni-obuda.hu A MENTORTANÁRKÉPZÉS E-LEARNING TÁMOGATÁSA Az Óbudai Egyetemen 2011-ben megkezdtük a Gyakorlatvezető

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR MUNKATUDOMÁNYI TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR MUNKATUDOMÁNYI TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR MUNKATUDOMÁNYI TANSZÉK MULTIDISZCIPLINÁRIS TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori iskola vezető: Dr. Szabó Gábor az

Részletesebben

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél 3.1 Jövőkép A könyvtári rendszer egésze alkalmas a 21. századi könyvtárhasználó igényeinek kielégítésére. A nyilvánosságra hozott információnak, felhalmozott tudásnak, valamint műveltségnek a mindenki

Részletesebben

A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS

A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS Szakdolgozat konzultáció MILYEN LEGYEN A SZAKDOLGOZAT? ELVÁRÁSOK SZEMPONTRENDSZERE SZAKIRODALMI JÁRTASSÁG irodalmi jártasság SZAKMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KUTATÁSI MÓDSZEREK

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

MELLearN Konferencia Szegeden

MELLearN Konferencia Szegeden 9 9, 8$0 :, ()*(, %# ; A TARTALOMBÓL: Ünnep eltt 1 MELLearN Konferencia Szegeden 1 Új kihívások a felnttképzésben 2 MELLearN szimpózium az ONK-n 4 Rövid hírek 5 A MELLearN Egyesület vezetsége és munkatársai,

Részletesebben

STRATÉGIA ÉS TAKTIKA: KATONÁK AZ elearning (HARC)MEZŐN. Dr. Vörös Miklós Felnőttképzési és Távoktatási Központ

STRATÉGIA ÉS TAKTIKA: KATONÁK AZ elearning (HARC)MEZŐN. Dr. Vörös Miklós Felnőttképzési és Távoktatási Központ STRATÉGIA ÉS TAKTIKA: KATONÁK AZ elearning (HARC)MEZŐN Dr. Vörös Miklós Felnőttképzési és Távoktatási Központ NE FÉLJÜNK NAGYOT LÉPNI, HA EZ TŰNIK SZÜKSÉGESNEK. KÉT KIS UGRÁSSAL NEM JUTUNK ÁT A SZAKADÉKON.

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. Az európai unió és a feln ttképzés

HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. Az európai unió és a feln ttképzés HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Az európai unió és a feln ttképzés Budapest, 2008 VIII. Az európai unió és a feln ttképzés Tanácsadó Testület elnöke: Dr. Hunyadi

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben