li MIAs lelektana. Dr. Czako limbro. I rta : Pécs, 1915.

Átírás

1 li MIAs lelektana. I rta : Dr. Czako limbro. Pécs, 1915.

2 it-aic 3, NYOMATOTT TAIZS JOZSEF KONYVNYOMDAJABAN PECSETT

3 ELOSZO. Nem tankonyvet nytijtunk az olvasonak, mely talán arra volna hivatva, bogy rairanyitsa a magyar olvasokozonseg figyelmet a kulfold nevezetesebb idevago irodalmi termekeire, hanem onalloan koncipialt szisztematikus vallaslelektani munkat, mely a vallas altalanos lelektani problemajan kivul els6- sorban a katolikus vallas lelektani jelentosegevel foglalkozik. Az elso kovetelmenynek is eleget tettunk azaltal, bogy a kinfoldi irodalom szamottevo termekeit felhasznaltuk, de a masodik kijelentesre is feljogositva erezzak magunkat azaltal, hogy a felhasznalt irodalom csak., kritikai meltanylasban reszesult a szerza altal tervezett mu felepitesehez. A vallaslelektani munkassag eddig joreszt a protestantiimus talajan nott fel és reszben a protestans teologia szolgalataba is szegodott. Jelen mu foleg a katolikus vallassal foglalkozik. Nem apologia, nem is annak keszult, csak az altalanos lelektan egyik kibovitett fejezete akar lenni (a teljesseg kovetelmenye nelkill) s mint ilyen teologiai erdekeket nem szolgal. Konyvembol hianyzik az emberre vonatkoztatott kor, nem stb. vallaslelektani vizsgalata, de ezt kfflon mfinek tekintem s talk',,a valldsos ember" elm alatt fog napvilagot latni. Immanens egysegesseget a vallas, speciell a katolikus vallas kereteiben nyilvanulo vallasi jelensegek lelektani homogeni-

4 tasa biztositja. A rendszerezes is vallasi alapon tortent és nem az ember szempontjabol. Konyvemet a lelektan irant erdeklodok joakaratu figyelmebe ajanlom, emlekezetakbe idezve Ribot mondasat: A kezdetek kora mindig a velekedesek kora is egyszersmind." Bajan, 1914 oktober ho 15-en, Dr. Czak6 Ambr6.

5 A VALLAS LELEKTANA, ALTALANOS RESZ.

6 ELSO FEJEZET. Bevezetes a vallas lelektanaba, vallaslelektan helye a tudomanyok kola% fontossaga, felosztasa és tortenete. A vallcis lelektana a vallcisos tudat jelensegeivet foglalkozik. Mint ilyen a lelektannak egy reszet alkotja és pedig annyira, hogy nemcsak az altalanos, hanem a killonbozo szempontok szerint differencialt lelektannak is resze modszertana is a lelektan modszertanaval egyezik. Folmeriilhet azon ban az a kerdes, vajj on nincs-e a lelektannak olyan feladata, mely a lelektan dnalanos problemain kivul esik és masreszt nincs-e olyan modszere, mely a lelektan altalanos metodikajanak keretein kival esnek? Ez utobbira kulon fejezetben (L. II. fejezet. A wallas lelektananak metodikaja) adunk valaszt, az els& e helyen akarjuk reszletes megvizsgalas targyava, tenni. Elso tekintetben igaza, van a Zeitsehrift fur Beligionspjchologie szerkesztojenek,1 amidon a vallaspszihologiat nem tartja konszolidalt tudomanynak. A neherseg szerinte nem abban rejlik, hogy az anyagot nem lehetne kivalogatni és kidolgozasara a megfelelo auktorokat megtalalni, hanem a eel és rnodszer bizonytalansagaban. Ez abban is meglatszik, hogy a vallaslelektan eszmejet killonbozo 1 Zur Jahreswende, Zeitschrift fur Religionspsychologie. Bd. III p. 338.

7 4 pozitiv milveloi is killonbozokepen fogjak fel. Hivatkozik a ket legtekintelyesebb munkara, James es Starbuck konyveire, melyekkel egyenranguakat Nemetorszag meg ma (1910) sem tud felmutatni, meg ha ezeket valasztanak is iranyadokul, mennyi jogosult ellenmondast idezne ez elo? Valoban igaz. Ha azonban a vallaslelektant tigy fogjuk fel, mint az altalanos lelektan egyik kiszelesitett fejezetet, akkor ez a neherseg megszunik. Akkor elmondhatjuk, hogy James kitiino munkat vegzett az u. n. eminens vallasi esetek lelektani feldolgozasaval, valamint a statisztikai modszer I alkalmazhatos6ganak logikai vizsgalataval megallapithatjuk a Starbuck fele munkassag erteket is. liajoviink azonban, bogy teljes munkat egyik sem vegzett,kellokritikaval azonban mindkettonek reszleteredmenyei beilleszthetok abba a nagyobb koncepcieju keretbe, melyet fentebbi definlcionkkal a vallaspszihologia terdletenek mertekeill megallapitottunk. Es igazat adunk Dorner-nek,1 aki azt hangstilyozza, bogy nines kulon lelektana a vallasnak, hanem a pszihologiai tertiletre mindentitt ervenyes torvenyek azok, amelyek a vallasos eletet, amennyiben az lelektani folyamat, szinten meghatarozzak. Amiatt sem kell aggodnunk, hogy az altalanos lelektannal szakit a vallas lelektana, mert a kiserleti modszert nem alkalmazza. Az ellenkezojenek allitasa, mivel a nemet Bunze2 tollabol ered, nem kelt megutkozest. A nemetek hozza lehetnek szokva, mert maga Wundt Art elol peldaval,3 hogy filozofi6juk szamara is apologiakat irnak. A kiserleti modszernek egyreszt nines akkora erteke, mint azt nemet foldon I Dorner, Uber die Begrenzung der psychologischen Methode der Religionsforschung. Zeitsehrift fur Religionspsychologie Bd. I. p Runze, Ist die Religionspsychologie eine besondere Wissenschaft? Zeitschr. fur Religionspsych. Bd. II. p L. a Kiilons5s resz I. fejezeteben a Wundt felfrasd alfejezetet!

8 5 L._ hajlandok hinni,1 masreszt az altalanos lelektan teraleten sem mindenutt alkalmazhato. Fontosabb problerna megallapitani azt, hogy milyen viszonyban van a valldslelektan a vallcisb51- cselettel? Azt - gondolhatnok, hogy olyan a vonatkozasuk, mint amino a lelektan és bolcselet kozott van. Ez azonban csak reszben all. Igaz, hogy a lelektan2 alapja a filozofianak, de nem resze. Annyi filozofia van benne, amennyi a tudomanyokban altalaban sztikseges. Ami benne a filozofia, az teszi tudomannya, de nem tekintheto a metafizika egy reszenek eptigy, mint a fiziologiaenak sem. Az empirikus lelektan onallo tudomany, a fiziologiaval es filozofiaval csak vonatkozasban all és pedig az elsovel annyiban, amennyiben fiziologiai pszihologia illetve pszihofizika, a masodikkal pedig annyiban, amennyiben a pszihikai jelensegeket metafizikai ismeretelmeleti feltevesek alapjan targyalja.3 A vallaspszihologia alapja a vallasfllozofianak. Mindaketto a vallassal foglalkozik, de mig az els6 a vallasnak individuumok vagy kollektivitasok szerint differencialt szubjektiv megjeleneseivel, melyeket a lelektan metodusai szerint targyal, addig a vallasbolcselet a filozofiat nem az egyes vallasokra alkalmazza, hanem a vallasra mint ilyenre, mint az egeszeben és altalanossagaban tekintett emberi kozos elet tenyere.1 Azutan a vallaslelektannak existencicilis iteletei vannak és csak kauzalis osszeftiggeseket allapit meg, de a vallasbolcselet igazaban ertekelo tudornany. Ez utobbi kerdesei a vallas fontossaga koriil mozognak, tehat a teleologikus szempont az 1 L. Altalimos resz II. fejezeteben a kiserleti modszert! 2 Itt az empirikus lelektanr61 van sz6. 3 Eisler, Worterbuch der philosophischen Begriffe 3. II. Bd. p Siebeck, Lehrbuch der Religionsphilosophie. Freiburg, Mohr p. 34.

9 iranyado. Runze' teved tehat, midon felvetve a kerdest, bogy a vallaspszihologia csupan egy resze-e a vallasfilozofianak, igy ir: Hatte sie blosz Ursprung and Wesen der subjektiven Frommigkeit zu ermitteln, dann stunde es urn ihre besondere Aufgabe misslich denn diese Seite ihrer Obligenheiten findet bereits in der Religionsphilosophie ihre Erledigung. Nem, a vallas lenyegenek kerdese a primitiv milveltsegil ember vallasakent tanulmanyozva, sajatos lelektani feladat. A lelektan van hivatva a genetikus modszer alkalmazasaval az emlitett ker.- desre feleletet adni. Ezt az adatot a vallasbolcselet a vallas lelektanatol veszi at és nem megforditva : a vallas lelektana helyezkedik a bolcselet keretebe akkor, rnion a vallas lenyegenek kerdeset targyalja. Latni fogjuk, bogy az idevago kutatasaink kfilonboznek is a vallasbolcselet kutatasaitol és amennyi hibat és tevedest ezen a Wren kimutathatunk, az a pozitiv adatok hijja mellett a sajatos vallasbolcseleti spekulaciok alkalmazasanak tudhato be. Epen azert helyeselhetjiik csak James H. Leuba eljarasat, ki vallaslelektananak fuggelekekent open lelektani alapon vonja a kritika iteloszeke ele a filozofusok altal adott definiciokat.2 A vallas lelektanat igy elkalonitven a vallasbolcselettal, vizsgaljuk meg, milyen vonatkozasban van azon tobbi tudomannyal, amelyek szinten a vallas tertileten mozognak. A vallas lelektani kutatasa, mely mint latni fogjuk a vallas szociologiai vizsgalatat is reszben tartalmazza, egyedill alkalm as arra, hogy felelj en a kerdesre, vajjon a vallas csak az ertelem ketelyeinek és szarkazmusainak celpontja-e" vagy pedig megfelel a sziv koveteleseinek és sztiksegleteinek" és igy az emberi eletben olyan fontos sze- 1 Runze i. m. p J. H. Leuba, A psychological Study of Religion. New- York, Macmillan p Appendix. Definitions of Religion and critical comments.

10 repet toll be, hogy abbot jogosultsaga is kovetkezik. Igyeksziink megalkotni a hit lelektanat, mondja, Parodil és szivosabb, messzibb nyuld gyokereket fogunk itt talalni a jozan meggyozodesnel es logikus bizonyossagnal. A vallasi ttinernenyt, legalabb azt, ami eredeti és sajatos benne, mindinkabb pozitiv, eletni tonynek tekintik. Ha ezzel a tennyel szemben kritikai vagy intellektualis nehersegeket tamasztunk, eldruljuk, bogy meg lenyeget sem fogtuk fel: ha teljesen meg akarjuk erteni, akkor mint tapasztalatot, az Ontudat egy sui generis dllapotdt kell ertekelniink." Legkozelebb all a vallas lelektanahoz a vallastortenet. A vallaspszihologia a vallastortonetnek leglenyegesebb tamogat6ja. J61 mondja Alexander; hogy a torteneti fejlodes gondolata nemcsak oksagi, sziiksegszeril kapcsolatokat keres a torteneti esemenyekben, hanem belse5 osszefiiggest is."2 Ilyen ben.s6 osszefiiggest a lelektani megismeres szolgaltat. Magat a szellemet kell torteneti megjeleneseben szemleltetni. Azert mondja Wielandt 3 hatarozott szavakkal : Am allerklarsten erwachst die Religionspsychologie aus der Religionsgeschichte, ja man darf ruhig sagen, dass die Religionsgeschichte gar keinen Sinn and auch keinen Wert fur das Verstandnis der Religion hat, wenn sie nicht zur Religionspsychologie wird. A tortenelemnek elettel kell telitettnek lennie, a tiszta tortenelem statisztikai karaktere nem felel meg korunk kivanalmainak. A vallastortenet ir6inak a vallaslelektant jobban meltanyolniok kellene, azaz munkajuk kozeppontjaba magat a vallast allitani és annak benso vonatkozasait a szellemi elet egyeb oldalaival. Wielandt jogosan panaszkodik a mai vallastortenetek sivarsaga felett, aminek oka epen I D. Parodi, A vallas problem6ja korunk gondolkozasaban. Huszadik Szdzad szam p Alexander. Milveszet.2 Budapest, p Wielandt, Das Programm der Religionspsychologie. Tübingen, Mohr p. 3.

11 a lelektani kutatas elhanyagolasaban all s hozza= hogy a fobaj talan nem is ez a teny maga, hanern az a kortilmeny, hogy a tortenetirok meg csak nem is erzik mulasztasukat. Killonosen a primitiv maveltsegil nopek vallastortenetenek pszihologiai meltatasa bir a vallasbolcseletre, Artynek eloiskolajakent tekintjiik a vallaspsziholakiat, nagy jelentoseggel. Igy tudjuk meg, hogy a vallas nem azonos sem a fetisizmussal, sem a mitologiaval, sot itt nyeriink felvilagositast arra nezve is, hogy az evolucio gondolatanak szokasos alkalmazasa a primitiv muveltsegu nepeknel jogosulatlan. A vallaspszihologiaval atitatott tortenet rnutatja meg, hogy a vallas else megjelenesi formaja lenyegben azonos a mai kulturvallasok legkivalobbikanak, a keresztenysegnek a lenyegevel. A vallaspszihologia tanitotta meg a tortenelmet arra, bogy a kultusznak nagyobb jelentoseget tulajdonitsanak, mint eddig tettek. Az irdsos dokumentumok igazi meltanylasa elkepzelhetetlen a pszihologiai analizis nelkill. Meg a keresztenyseg foforrasainak, az 0 és ejszovetsegnek pszihologiai meltanylasa is nelkillozhetetlen (pl. a szoszeken), azert pl. teljes komoly figyelmet erdernelnek Vorbrodt bibliai vallaspszihologiai kutatasai. Kurz man wird kiihnlich sagen diirfen, die dem Religionsforscher gestellte Aufgabe einer wirklichen psychologischen Erforschung der Religion ist zwar schwer, aber nicht unmoglich.1 A multat csak a jelenbol ismerhetjtik meg. A vallas es torzsek, fajok kozotti osszeffiggest, mely a multban torteneti szerepet jatszott, Agy ismerjtik meg igazan, ha a mai nepek es nemzetek pszihologiai rajzat adjuk. A vallas lelektananak a kath. dogmatikahoz vale viszonya kozvetett. A dogmatika szigortian normativ jellegti tudomany és mint ilyennek nines szaksegkepen koze a leiro jellegu lelektanhoz. Lehet ugyan, hogy argumentumai kozott felhasznalja a 1 Wielandt 1. m. p. 7.

12 9 vallaspszihologiai eredmenyeket, de ezeket nem kelt felhasznalnia. Lehet pl., hogy Jezus Szent Szive kultuszanak helyesseget dogma fogja statualni, de ez nem azon az argum.entumon fog nyugodni, hogy ma és mar keletkezesenek ideje ota a kath. hivokben igazi vallasi szeiksegletet elegit ki e kultusz, bogy a jamborsagnak és istenfelelemnek erosita tamasza stb. E tekintetben a katolikus es protestans relfogas homlokegyenest ellenkezak. Ez utob- I bira jellemzok Wielandt szavai :1 Lange genug hat 1 die Dogmatik Mit toten Begriffen operiert. Noch heute ist sie oft genug nur ein Hin- und Herrucken theologischer Ausdrucke. Das aber ist ihr Ruin. Die Dogmatik hat Sinn und Wert nur in ihrer stelen Bec-'-hung zum wirklichen religiosen Leben. Sie darf zw ar nicht dabei verbleiben, wie es LL sich einmal findet, sondem sie hat zu prlifen, ob es echt und' richtig ist, und es sodann atieli fur - das verstandesmassige Erfassen auf den rechten Ausdruck zu bringen, aber it smuss 3. vom lebeadigen Inhalt der Seele ausgehen. gyancsak a pratestdns pasztor felfogasa nyilvanul meg Vorbrodtban, midon a kovetkezoket irja : Die Theologie, wenigstens die sog. Dogmatik ist vorlaufig die ruckstandigste Disziplin aller Geisteswissenschaften, solange einer der bedeutendsten neuerer" Systematiker eine Reihe von anderen, auch jungeren, denkt wohl ahnlich die Dogmatik als Logik des Gla,ubens bezeichnen oder mit ethischen Kategorien, wie dem hochsten Gut, Gotterreich, mit Ideen und Normen, Erkennen ohne jede psychologische Orientierung spielen kann, ja fast mit Unkenntnis in Psychologie zu kokettieren scheint oder einen Satz schreiben darf: Die in Betracht gezogenen inneren Vorgange anlangend ist in der Dogmatik nie die Frage, was die Menschen i erfahren, sondern was sie erfahren sollen 2" Wielandt i. m. p Vorbrodt, Flournoy's Seherin von Genf und Religionspsyehologie. Leipzig, Meiner, p. 22.

13 10- AbbOl, bogy a killonbozo vallasi kepzeteknek a killonbozo idokben killonbozo ertekiik volt, a dogmatika szamara epen nem kovetkezik, hogy a dogmatikus felepitesnek masnak kell lenni, mint a régi idokben, mintha elonyt annak kellene adni, ami,,a szivet meginditja, nem pedig a valosag es igazsag felett lebeg." A dogmatika vallasi normak gyiljtemenye, mely ezen normak jogosultsagat a vallas leektanan kivuleso eszkozokkel mutatja, ki. Ellenben szivesen veszik a vallaspszihologia szolgalatait azon tudomanyok, melyek a vallasos normak elfogadtatasat colozzak olyanok reszer61, akikhez a dogmatika nyelven szolni nem lehet. Mielott a vallaslelektannak a lelkipasztorkodastanhoz valo viszonyat targyalnok, egy fontos kapcsolatra kell ramutatnunk, mely tudomanyunk és az erkolcstan kozott van. Ketfele erkolcstanrol szokas beszelni, u. mint a filozofiai es teologiai erkolcstanrol. Mind a kett6 az erkolcsi ertekek tudomanya, csak mig az egyik pusztan az esz erejevel allapitja meg normait, a -r- \ masik segitsegill veszi a kinyilatkortatast. Az elso, azt vizsgalja,1 hogyan kell az40inbernek eletet berendeznie, hogy emberi modon eljen, azaz az Mete igaz es jo legyen, a masik, mely az elozonek tanrogatoja es kiegeszitoje, azt vizsgalja, hogyan kell az. ) embernek elni, hogy term eszetfeletti celjat elerje. Hogy az utobbiban milyen szerepe van a vallasnak,. azt felesleges reszletesen fejtegetni. A teologiai erkolcstan open a killonbozo vallasok szerint differencialodik. Batran mondhatjuk, hogy igazan kesse csak akkor valik, ha az emberek pszihologiajaval szamot vet. Az erkolcstan foprincipiumainak ervenyben tartasa mellett az erkolcsi eloirdsokat igen sokszor az individumunk szubjektivitasa szerint kell modositani. Aki ult mar gyontatoszekben, annak felesleges ezt bovebben fejtegetni. 1 Cathrein, Moralphilosophie. Freiburg, Herder I 13 d. p. 2.

14 11 De nagy befolyasa van a vallasnak az etildira is, amint Altalaban befolyasa van a filozofiara. Teljesen igazat adunk Willmann latszolag meresz, de tenyek alapjan nyugvo kijelentesenek : Alle Philosophie fuszt auf der Religion, echte Philosophie auf der ganzen Religion, die wahre Philosophie auf der vollendeten Religion.' A filozofiai elmelkedes vallasi alapjat ki lehet mutatni az okori zofusoknal, de az iljkoriaknal is, bogy a kozepkort ne is emlitsilk. Az etika ertekei is a vallas talajan nottek ki. Egyseges filozofiai erkolcstan maig sines és az etikak tartalmi nivojat az hatarozza meg, hogy mennyit kolcsonoznek at és iparkodnak pusztan az esz erejevel megokolni azokbol az elvekbol, nielyeket a vallas, pontosabban az evangelium nytijt. A pragmatizmust tobb tekintetben elvetend6- nek tartjuk, de az erkolcstani elvek megitelesenel hasznalhatosaguk es gyakorlati erejiik figyelernbevetele nelkillozhetetlen. Ezt a vallasi szankci6 biztositja. Ebbol a kettos szempontbol tehat a filozofiai rendszerek, speciell az etikdk 4rtekenek a megcillapitasdndl nelkillozhetetlen eljdrdsnak tartom azt a pszihologiai kutatast, mely a szerzo vallcisi viszonyaira vonatkozik. Vagy nem lehet az aristotelesi rendszer teologiai alapjait kimutatni, nem lehet Pkitond/ az Istenseg gondolatanak centralis erejet merlegelni, AquinOi Szent Tamds nem a kereszteny katolikus filozofus ex asse, Roger Bacon a felvilagosult experimentator nem tartja-e epen olyan ertekes megismeresi modnak a belso intuiciot 2, Kant nem a protestantizmus filozofusa-e3, egyciltaldn a kalonbazo korok valldsi elmelyedese vagy raciondlizmusa 1 Willmann, Geschichte des Idealismus. II. Bd. Braunschweig, Vieweg p V. 6. Dr. Czako Anibro : Roger Bacon a megismeresra Religio (Harom kozlemony.) Ennek a velemenynek egyik eras hangortatoja Paulsen. V. 6. Paulsen : Philosophia militans. 3-4 Berlin, p. 31.

15 12 nein liikrazodik-e vissza fitozofiai elmelkedeseiken is 21 A tenyek sulya alatt osszeroppan az a velemeny, mely a filozofia és igy a filozofiai erkolcstan szempontjabol feleslegesnek tartja a vallaspszihologiai kutathst. A vallaslelektannak meg nagyobb fontossaga van a vallasi pasztor6cio teren. A lelkip6sztornak a mi tudomanyunk szempontjabol killonosen ket milkodesi teret kell figyelembe vennunk, melyeken hiveivel erintkezik : a szoszeket és gyontatoszeket. Mindakettoben erkolcsi feladatokat kell megoldania, a kereszteny erkolcstan ertelmeben kell a hivoket termeszetfeletti celjok elereseben segitenie. Pedagogiai munka es amint a pedagogia sohasem nelkillozhette a pszihologiat, ligy nem nelkillozheti a lelkipasztori milkodes.sem. De itt is killonbseg van a régi és ijj idok kovetelmenyei szerint. Regebben a pedagogiaban hianyzott a gyermeki lelek pszihologi6janak tudatos kezelese, hiszen gyermeklelektanaink az utolso evtizedekbol datalodnak, de most ez Ugyszolvan centralis helyet foglal el. Rp igy a pasztoracio tudomanyos kezelese okvetlenill megkivanja a pszihologia behatobb ervenyesiteset. Niebergall, aki tigy metodikai, mint a benne levo lelektani analizis tekinteteben kittino tanulmanyt irt errol a kerdesr612, a megoidando feladatot 1 A vallasos tudat akkor is a vallas jegyeben marad, ha tudomanyos miivon dolgozik. Elegge bizonyitja ezt a matematikai és fizikai munkak moge in A. M. D. G. Ha pedig a tudomany kapcsolatban all a valldssal, mint ez a kozepkori filozofiaknal megvan, a johiszemu elfogultsdg batran dry& nyesiilhet. A dialektika megbizhatatlan, inert ellentdtes celokra is alkalmazhat6. Ezt a lehetoseget nem akarjdk foleg katolikus koz4pkori filozofia tortenetfrok figyelembe venni. A fei megitelesi szempont mégis az marad, hogy a kozepkori filozofusok mennyiben tettek eleget koruk sziiksegleteinek. V. o. Czalcd Lajos AmbrO : Abelard Ethikaja. p. 3. Budapest, Stephaneum. Niebergall, Die Bedeutung der Religionspsychologie fur die Praxis in Kirche and Schule. Tübingen, Mohr oldal. ( )

16 13 szeles mederben targyalja és a koyetkezo pontokba foglalja: LegelOszor is a lelkekre vale hatas lehetoseget: es hatarait kell targyalni, ennek felteteleit és eszkozeit. Azutan lehet egyes feladatokat megoldani az istentiszteletrol, a lelkipasztorkodasrol (szoro, sabb ertelemben ertve itt e szot) és az iskoldrol. Ecelbol ismertetni kell az emberi lelket és azt az mely korill a lelkipasztori munka forog. ]s mindennek vallaspszihologiai alapon kell tortennie.' Itt csak jelezzilk ezen feladatokat, mint olyanokat, melyek a vallaspszihologiai feladatok kortil a lelkipasztorkodassal szoros osszefilggesben vannak, megoldasuk rnunkank kereten belill foglal helyet, ahol is mint levont vagy levonhato kovetkeztetesek szerepelni fognak. Killonosen ki kell emelniink egy tenyt, mely Niebergall figyelmet kik erillte, s ez a vallas pszihopatologiajanak pasztoracionalis fontossaga. A lelki betegek szama igen nagy és ez a betegseg nagyon sokszor vallasi kepzeletekkel es erzelmekkel van egybekotve, ami nem is csoda, hiszen a vallas egesz lelkieletiink befolyasolo és iranyito tenyezoje. Az ilyen embereklelki kezelese, ktilonosen ha a betegseg nem extrem formaban jelentkezik, csak nagy lelektani tudas alapjan tortenhetik. Azert csak helyeselni lehet azon kurzusokat, melyeket elmegyogyintezetekben peldak alapjan tartanak teologusok szamara.2 A mondottakbol mar kovetkezik, hogy a vallaspszihologianak milyen vonatkozasa van a pedagogiaval. A vallaspszihologia allapitja meg a vallas jelentoseget az emberi eletben és ezen megallapitas teszi jogosultta a vallas legfobb pedagogiai jelentoseget. A vallaspszihologia tehat, midon kimutatja egyreszt, hogy a vallas lenyegehez hozzatartozik az erkolcsi normakodex, masreszt hogy az erkolcsi 1 Niebergall, i. m. p E sorok froja is reszt vett egy ilyenen 1910-ben a Wien mellett leva steinhofi sanatoriumban.

17 elvek megvalositbatasuk intenzitasat a vallasi szankcj.obil nyerik, mint az erkolcsi celok m egvalosithatasan faradozo pedagogia legfontosabb segedtudomanya szerepel. Tekintve azt a fontossagot, mellyel a vallaslelektan az emlitett tudomanyokra bir, olyan eelzattal kell megirva lennie, hogy akar tartalmaban keszen. akar a tartalmabol levonhato elvek szelesebb kora kidolgozasa alapjan ki is elegithetok legyenek a felsorolt kovetelmenyek. Az a sok vitatkozo irds, mely tobb vallaspszihologus tollabol kikeriilt a vallaspszihologia celjara nezve, nem nagy jelentosegil, mert amint a pszihologianak a kultura minden agaba beleszolasa van és egy.01 konstrualt lelektannak annyira tokeletesnek is kell lenni, hogy az elvein valo tovabbepitessel meg is lehessen oldani az osszes kinalkozo feladatokat, ugy a vallcispszihologiatol sem, kivdnhatunk egyebet, minthogy tokeletes letektan legyen, ame]y a vallas benso jelentosegero1 az emberi eletben lehetoleg pontos kepet nytijtson. Ebb(51 azutan az osszes vele vonatkozasba 146 tudomanynak meg kell tudni kapni azon elveket, melyeket sajat terilletehez a vallast erdeklo jelensegekre vonatkozolag kolcson venni kenytelen. Reszletes kidolgozast a megoldando sajatos lelektani feladat oriasi terjedelme miatt ezek a vallaspszihologiaban open ilgy nem nyerhetnek, mintahogy pl. a pedagogia sem kap az altalanos lelektanban teljesen a sajat celjaira alkalmazott reszletes felvilagositast. A sajatos vallaspszihologiai feladatokat pedig a kovetkezokben veljuk feltalalni : 1. A vallaspszihologia targyara, fontossagara és modszerere vonatkozo kutatasok, mint amelyek tudomanyunk tudomanyvoltat biztositjak és azt eszkozlik, hogy telj es filozofiai apparatussal epillj on fel. 2. A vallas keletkezesenek lelektana a vallas lenyegeral ad felvilagositast es megallapitja dilalanossagban azt a szerepet, melyet a vallas a lelki eletben jatszik.

18 15 3. Azon ttinetek vizsgalata, melyekben a vallas a normalis és patologikus individuumokban nyilvanul. A normalis tiinetek vagy kozonsegesek, vagy eminens (extrem) jelensegek. 4. a) Idetartozik tehat a kozonseges vallasi jelensegek pszihologiaja és 4. b) az eminens vallasi jelensegek lelektana. Vegezettil azon jelensegek lelektani targyalasa, melyek vallasi jelleggel birnak, de nem alkotnak igazi vallast. Ezeket pszeudovallcis lelektana c. alatt foglaljuk ossze. Ezek alapjan konyviinket a kovetkezokepen osztjuk fel: I. ALTALANOS RESZ. 1. A vallaspszihologia targya, fontossaga, felosztasa és rovid tortenete. 2. A vallaspszihologia modszertana. 3. A vallaspszihologia irodalma. II. KULONOS R]SZ. A) A vallas k.eletkezesenek és lenyegenek altalanos pszihologiaja. B) A kifejlodott vallas lelektana. a) Normalis vallaspszihologia. 1. Kozonseges vallasi jelensegek lelektana. 2. Eminens vallasi jelensegek lelektana. b) A vallas pszihopathologiaja. C) A pszeudovallas lelektana. Tablazatos attekintesben : I. Filozofiai resz.,..,\. Vallaspszihologia II. Pszihologiai resz. A) B) C) Targy. A vallas A kifej16- A pszeudo- M6dszer. keletkezese- do tt vallas vallas a f Tortenet. nek lelektana. lelektana. Irodalom. 161ektana Norm :Ills lelektans KOzOnseges vall. jelensegek pszih. Eminens vall. jelensegek lelektana. Patologikus lelektan.

19 16 A kovetkezokben roviden osszefoglaljuk a vallaspszihologia tortenetere vonatkozo adatokat. A vallaspszihologiai kutatast mar 1863-ban Fechner ajanlotta és celul tiizte ki den religiosen Glauben mit dem psychophysischen Wissen in Einstimmung zu bringen 2"1 Azonban a vallaspszihologia igazi hazdja nem Nemetorszag, nem is Europa, hanem Amerika lett. Pratt, kinek adatait reszben atvesszak 2 az amerikai vallaspszihologia viszonyaira nezve, jol jegyzi meg, hogy mig az amerikai tudomanyossag majdnem mindig angol, nem et és francia konyvekbol veszi at a problemakat és megoldasuk modszeret, egy tekintetben, a vallaspszihologia tekinteteben, teljesen a maga laban halad. Mig europai filozofusok és antropologusok a vallast mar regota tanulmanyortak, a modern pszihologia ernpirikus modszereit mégis az amerikai pszihologusok alkalmaztak a vallas kutatasara. Ennek okat Pratt ket koralmenyben talalja : egyik az a nevezetes szerep, melyet a vallas az amerikai eletben jatszik, a masik a vallas szabad és valtozatos fejladese. A vallaspszihologiai kutatas kiindulasi pontja és focentruma a Clark-egyetem, melynek profeszszora G. Stanley Hall tigy maga, mint tanitvanyai, induktiv modszerrel vallaspszihologiai temakat dolgortak ki. Igy egy egesz kis tarsasag alakult ki, mely a Clark fele vallaspszihologiai iskolat alkotta. A kiadvanyok olyan kutatasokkal kezdodtek, melyek a fejlodesi evek lelektandra vonatkoznak ben jelent meg Dr. Hall-n,ak egy cikke a Princeton Review-ban The Moral and Religious Training of Children, melyet kesobb tijra felvettek William H. Burnham és Arthur H. Daniels. MindkettOnek Zeitschrift Eir Religionspsych. Bd. I. p. 2. Zur Einfiihrung. 2 Die Religionspsychologie in den Vereinigten Staaten. Von Prof. I. B. Pratt. Uebersetzt von Anna Luise Muthmann. Zeitschr. fur Religionspsych. Bd. III. p

20 17 tanulmanyal empirikus adatokon nyugszik és reszben kerdoivekre valo feleletekbol, reszben anthropologiai adatokbol vannak osszegyujtve. Az elso igazan ertekes mu 1896-ban James H. Leuba tollabol kerillt ki. Leuba akkor meg a Clark egyetemhez tartozott, jelenleg a lelektan tandra a Bryn Mawr College-en (U. S. A.) Az elso ertekezes time : Studies in the Psychology of Religious Phenomena (on conversion) és mint emlitettak 1896-ban jelent meg.2 Azota 1912-ig 23 ertekezese es egy konyve jelent meg : A psychological study of Religion, its origin, function and future. New-York, Macmillan Leuba munkassaganak jellemzeset Pratt a kovetkezokben adja :4 Aus verschiedenen Quellen sammelte er Material fiir seine Studien, besonders aus den veroffentlichten Berichten fiber die Bekehrung hervorragender Fiihrer, sowie durch frageweise Ermittelungen. Er legte in diesen empirischen Ergebnissen den Grund zu seinen Schltissen und analisierte dann die psychologischen Vorbedingungen, die zur Bekehrung fiihren, die Krisis selbst und den Zustand, der darauf folgt. Er beschrieb den Geisteszustand des begeisterten Glaubigen, wies die Notwendigkeit der A.ufgabe des eignen Ichs als eine Vorbedingung fur the Bekehrung each und die plotzliche und passive Natur der Umwandlung, wenn sie eingetreten ist, und legte so die psychologischen Grundlagen Air die christlichen Glaubenssatze vom Glauben, von der Rechtfertigung, der Vergebung u. s. w. der game Hergang wurde vom naturalistichen Standpunkt aus behandelt, 1 William H. Burnham, A Study of Adolescence: Pedagogical Seminary I Arthur H. Daniels, The new life, a study in regeneration. American Journal of Psychology VI. 1895, Amer. Ir. of Psy., Vol. VII. pp Leuba ertekezesei fel vannak sorolva ezen mu ldalain 4 Pratt, i. m. p bitgyvrA ft `VAPESI

21 18 die notwendigen Folgerungen gezogen und die Idee von einem fthernaturlichen Eingreifen ausgeschieden. Wir massen, mondja Leuba, den Glauben als out ( specifischen und immer identischen psychologischen Erscheinungen beruhend auffassen." Leuba konyvet mi is felhasznaltuk és amenynyiben hasznaltuk, kritikat is mondtunk rola. Itt altalanossagban csak annyit mondhatunk, bogy tudomanyos allaspontja, melyrehato és szakavatott analizisei cehbeli pszihologussa avatjak. Egy evvel Leuba elso vallaspszihologiai ertekezesenek megjelenese utan Dr. Hall vezetese alatt ket fiatal tudos, Edwin D. Starbuck es E. G. Lancaster adtak ki vallaslelektani tanulmanyokat. Kiilonosen Starbuck konyve keltett nagyobb felt-6116st, nemet nyelvre is leforditottak,' sot Nemetorszagban mar azon gondolkortak, hogy a vallaspszihologiai munkassag alapjaul valasztjak, de ezt a tervet szerencsesen elejtettek. Starbuck a megteres lelek- ' tanaval foglalkozva, a statisztikai eljarast2 alkalmazta, amennyiben kerdoiveket bocsatott ki és a beerkezett feleleteket statisztikai alapon feldolgorta. Bar egy csomo ertekes adatot tartalmaz és -tigy teoretikus eredmenyei, mint praktikus kovetkeztetesei felette hasznalhatok, meg sem tette helyesen, hogy egeszen a kerdoivekre hagyatkozott és azok tartalmat sokszor vakon elfogadta. Vorbrodt, a kivalo nem et vallaspszihologus, azon eloszoban, melyet Starbuck konyvenek nemet forditasahoz irt, nagyon ajanlja a Starbuck-fele eszkozok és modszer atvetelet.3 Man moge Fehlerquellen bei Starbuck im Laufe der Diskussion aufdecken, Variationen. Religionspsyehologie. Empirische Entwicklungsstudie reliolosen Buwusztseins. Von Dr. Edwin Diller Starbuck. tinter Mitwirkung von G. Vorbrodt iitbersetzt von Pastor Friedr. Beta. Leipzig Zwei Bande. 2 Lasd ennek mibenletet és erteket a 11, fejezetben. A vallaspszihologia modszertana. 3 Starbuck Bd. I. p. XV.