3. A SZÓTAN A szókészlet és a szókincs. Fogalomértelmezés
|
|
- Marika Lukács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 3. A SZÓTAN Tömör és kifejtésre váró meghatározás szerint, a szavakkal foglalkozó leíró nyelvtani tudományág. A pontosítás a szó fogalmának az árnyalt értelmezése miatt szükséges. Eszerint három elkülöníthető, de egymással szoros kapcsolatot tartó szóértelmezésről beszélhetünk: a szó mint szótári egység, a szóelőfordulás mint a mondatban megjelenő összes különírt egység, ill. a szóalak mint az összes lehetséges szóelőfordulás, vagyis a szavak toldalékos és toldalék nélküli lehetséges alakjai. A szótári szó -értelemben vett szó elsősorban szókészleti egység. A szó megnevező szerepe ez, és mint ilyen, absztrakció. A nyelvben virtuálisan ( mint lehetőség ) meglevő egységek, amelyeknek tanulmányozásával elsősorban a szókészlettan foglalkozik. De a szófajtannak is központi kategóriája, hiszen a szófaji csoportosítás meghatározó kritériuma, hogy mit nevez meg, ill. milyen viszony jelölésére alkalmas az adott szótári egység. A szóelőfordulás olyan szó-értelem, amelyben a szó kommunikatív funkciója a döntő. Azaz, milyen szerepet tölt be a mondatban mint mondatrész vagy mint viszonyjelölő szó. A szófajcsoportok kialakításában is szerepet játszik, ugyanis a szófaji értéket befolyásolja a mondatrész-érték, ill. -funkció. A szóalak egyféle keresztmetszete a szóelőfordulások halmazának, ugyanis az ismétlődő előfordulásokra nem figyel, csak a lehetséges új alakváltozatokra, a szó szerkezeti variánsaira, összes toldalék nélküli és toldalékos alakjaira egyaránt. A szótan nagy fejezetei: 3.1.-szókészlettan, szófajtan, szóalaktan A szókészlet és a szókincs Fogalomértelmezés A szókészlet és szókincs fogalmak igen gyakran tetszőlegesen helyettesítik egymást a mindennapi nyelvhasználatban. Terminológiaként (szakszóként) használva, a szókészlet
2 egy nyelv vagy nyelvréteg közösségi jellegű szavainak kifejezéseinek összessége; a szókincs az egyén által ismert, illetve használt szavak, kifejezések.
3 A. A szókészlet egy nyelv összes szavainak foglalataként -- két nagy csoportba rendezhető: alapszókészlet kiegészítő szókészlet Az alapszókészlet néhány jellemzője: A mindennapi kommunikációban, fontos, nélkülözhetetlen szavak, kifejezések: iszik, könyv, ma, anya; Az ide tartozó szavak össznépi jellegűek: a társadalom minden tagja érti, ismeri, használja ezeket a szavakat: ég, sok, szalad; Hosszú idő óta megvannak nyelvünkben: kar, szív, hall; Nagy a szavak szócsaládja: a szavak képzése, illetve a szóösszetétel révén nagyon sok új szó keletkezik: néz + et, + és, - néző, nézett (film); nézőpont, elnéz, megnéz, kinéz, A kiegészítő szókészlet szavainak jellemzői: Nem fontosak, ti. a dolog, fogalom, amit jelölnek nélkülözhetők a mindennapi emberi kommunikációban: pl. zuzmó, piperkőc, ajakhang; Csak bizonyos kisebb-nagyobb közösség érti, használja, nem össznépi jellegűek: kabóca, ribonukleinsav, gazsó; Család nélküli társtalan szavak, nincs vagy igen kevés a belőlük származtatott szó: tolómérce, szögmérő; A szókészlet két csoportja között nem lehet éles határt vonni. B. A szókincs az egyén nyelvi kincse, az által használt, illetve csak ismert szavak összessége. Az első csoport alkotja az egyén aktív szókincsét, az ismerős, de ritkán használt szavak a passzív szókincs tagjai. A szókincs szóállománya sokkal kisebb, mint egy nyelv szókészlete (ez a szómennyiség egyénenként nagy eltéréseket mutat, átlagban 1,5 2%-a nyelv szókészletének, ritka esetben haladja meg a ezret). A szókészlet, a magyar nyelv szóállománya mintegy 1 millió szót, kifejezést tartalmaz. Ez a látszólag amorf halmaz igen bonyolult, sokféle erővonal mentén szerveződő
4 szócsoportokba rendeződik. Bizonyos szavak azért kerülnek egy csoportba, mert közös ősre tekintenek vissza, egy nagy szócsalád tagjai: váll, vállas, vállal, vállalkozó, vállalat. Más szavak a jelentésük alapján (szemantikailag) kapcsolhatók össze (szinonimák, antonímák, paronímák): sír, zokog, nevet, nevetség, nevetés; ismét mások kölcsönösen felidézik egymást, ezek az alá- fölé- vagy mellérendelő viszonyban levő, amolyan mezőösszefüggést mutató asszociatív csoportok: iskola, kréta, tanuló, félév, taneszköz, elemista. Az utóbbi szavak legátfogóbb jelentéstartalmú fogalma az iskola (ez hiperoníma), ennek egyenértékű alárendeltjei (kohiponímái): tanuló, félév, illetve taneszköz, amelyek közül a maguk rendjén (az adott szavak között) hiperoníma a taneszköz szó a krétához képest, illetve a tanuló az elemista fogalomhoz viszonyítva. A szavak mezőösszefüggései a legkiterjedtebb szórendszereket, alrendszereket hozzák létre. A kutya szó fogalomkörét vizsgálva a következő kapcsolódásokra figyelhetünk: A kutya szó fogalmi szférája: 1. mellérendelt fogalmak: macska, ló, disznó; 2. fölérendelt fogalom: háziállat; 3. alárendeltek: farkaskutya, pincsi fogalmi jegyei (jellemzői) gerinces, házőrző, hűséges stb. hely-, idő-, okság szerint vele érintkezésben levő szavak: ól, vadászat, sétáltatás, ebadó. Ezek a néha távoli kapcsolatok biztosítják a nyelv dinamizmusát, örök megújulási képességét. Az alapvető kommunikációs szerepeken túli funkciók betöltésére teszik alkalmassá így a művészi közlésre is. A nyelvi stílus vizsgálói szerint a művészi hatás egy ún. meghökkenéssel kezdődik, egy nyelvi összeférhetetlenség észleletével, amely nem más, mint a megszokott mezőösszefüggés-rendszerből való kiemelés és egy addig szokatlan, új mezőbe való áthelyezés. Elfeküdt már a nap túl a nádas réten Nagy vörös palástját künn hagyá az égen A kiemelt szavak fogalomköre az emberi világ összefüggései közé épül be (a köznapi nyelvhasználat normái szerint). A fekszik ige az emberi pihenő tevékenységet idézi fel, a fekhelyet (ágy, szalma), az estét, a fáradtságot. Ezek közül a rendező erővonalak közül néhányat megőriz (mintegy optikai hitelként, kapocsként) a költői nyelv is. Így pl. az
5 este a pihenésre is utal; de a lefekvést, pihenést végző személy helyét a világot lefektető Nap veszi át. Ugyanez a személycsere történik az uralkodó jelentéstartalmú palást szóval. A szó és kifejezéskészlet egységei A szó és a kifejezés megnyugtató elkülönítése még a mindennapi nyelvhasználatban is gondot okoz, ezért is indokolt az egyes egységek szakszerű körülhatárolása, ugyanakkor a részek közti átjárhatóság feltérképezése. I. A lexéma a nyelv szótározható szókészleti egysége: hal, halász, halastó. II. A frazéma szó értékű, állandósult szókapcsolat: körmére ég a gyertya, nem teszi ki az ablakba. I. A lexéma fajtáinak a meghatározása, ill. a csoportok pontos körülhatárolása teljességgel lehetetlen, éppen ezért inkább néhány jellemző jegyét vizsgáljuk. A lexéma nyelvi jellegű egység, tehát társadalmilag meghatározott, kötött egység, a kommunikáció alapegységének tekinthető. A szóelemnél (morféma) teljesebb, a szószerkezetnél (szintagma) egységesebb, tömörebb a jelentése A szótár összegyűjti a lexémákat, a beszéd megeleveníti őket oly módon, hogy általában az eredeti szótári jelentésüket megőrzi, néha viszont új jelentést, esetleg teljesen ellenkezőt hoz létre a szövegösszefüggés. A szép kis társaság! kifejezésben a két jelző: a szép, illetve a kis, aligha őriznek valamit eredeti lexematikus jelentésükből. Ilyen megfontolásból beszélhetünk a szójelentés és a szóértelem megkülönböztetéséről (az előbbi a lexematikus jelentés; az utóbbi, a glosszéma, a szövegben létrejövő széma, értelem). Az értelem tehát a kontextusban kifejlődő jelentés. A lexémák két alcsoportja: a) elemi lexéma: egy jelentést hordozó szóelem = szótő, tőszó b) szerkesztett lexéma: képzett, igekötős vagy összetett szavak: esős, leég, súgólyuk Mind az elemi, mind a szerkesztett szó általában önálló szótári egység (jelek és ragok nélküli alakok lévén). Bizonyos képzők (ható igeképző, főnévi igenév-képző, gyakorító
6 igeképző) által létrejött származékszó nem önálló szótári egység ezzel szemben önálló szókészleti egység. II. A frazéma fogalma és fajtái Az állandósult szószerkezet magyar megfelelő mutatja a legfontosabb jellemzőjét ennek a szókészletbeli egységnek, azt ti., hogy alakilag kötött szószerkezetről beszélünk, eltérően a beszédben alkalmilag összeálló szintagmáktól. Például a piros alma alkalmi szerkezetet két önálló szabad lexémára bonthatom, csak az adott mondatban szerepeltek együtt. Ezzel szemben a fabatkák sem ér, a magasan hordja az orrát kifejezésekben az alaki kötöttség és a jelentésbeli integráltság figyelhető meg. A fenti szólások jelentése egy-egy szóval kifejezhető: értéktelen, illetve gőgös. Ezek a szóértékű kifejezések tisztán lexéma értékűek, de ugyanebbe a csoportba soroljuk a mondatértékű közmondásokat, szállóigéket, főként az alaki kötöttségük miatt. A frazémák jelentése általában több, más, mint az alkotó tagok jelentéseinek összege. Néha teljes egészében idiomatikussá, teljes egészében átvitt jelentésűvé válik azáltal, hogy elhalványul az alkotó elemek jelentése: például vérszemet kap; máskor megőriz valamit a szerkezet egészének a jelentése az alkotó elemek jelentéséből, például nagy kanállal eszik a lakodalmi vagy valamely ünnepi alkalom bőséges étkezésére utaló szó megőrzi a frazémában is ezt a jelentést. Az alaki kötöttség, a jelentésbeli integráltság vagy a hangulati, érzelmi töltet alapján a következő frazémacsoportokat különíthetjük el: 1. Szokványos kifejezésmódok a lexémák alkalmi kapcsolatainak a gyakori ismétlődése révén kialakult beszédfordulatok. Többségük még nem vált átvitt értelművé. Alfajai: a) Társalgási vagy népmesei fordulatok: Hogy vagy? Részemről a szerencse, Hol volt, hol nem volt; b) Körülírások nincs képi vagy hangulati hatásuk, akárcsak a fordulatoknak. Bizonyos nyelvi stílusban gyakoriak, például a hivatalos vagy ünnepélyes stílusban: esküt tesz, megállapodást köt, eljárást indít.
7 c) Közhelyszerű kifejezések (klisék): van bizonyos képi hatásuk, de inkább tréfás hangulatot keltenek: úszik a boldogságban, a távozás hímes mezejére lép. Használatuk kerülendő. d) Képes kifejezések - a képszerűségre törekvő kifejezésekben a jelentésváltozás nyilvánvaló, mindenki számára érthető: gurul a nevetéstől, dühbe gurul, kezet emel valakire, láb alatt van. e) Szakkifejezések - a pontos terminológia követeli meg. Pl.: elbeszélő múlt, korlátolt felelősségű társaság. 2. A szólások főként gazdag hangulati tartalom, átvitt jelentés és a beszédhelyzethez való kötöttség jellemzi: cigányútra megy, vérszemet kap, ötödik kerék, ismeri csínjátbínját. A példákból is kiviláglik, hogy a leggyakoribb alakváltozat az igés szerkezet: vásárra viszi a bőrét, nagy fába vágja a fejszéjét az ige ragozás útján illeszkedik a mondatban (általában E/3.- személyű igealakok). Gyakoriak a párhuzamos felépítésű szerkezetek, amelyek éppen az állítmányt helyettesítik: egyszer hopp, máskor kopp, se pénz, se posztó. Attól függően, hogy a közlésben mekkora részt vállalnak, megkülönböztetünk: elemi, mondatrész nagyságú szólás: suba alatt, nyakló nélkül, Hencidától Boncidáig. szószerkezet, szintagma-méretű: ember a gáton, fából vaskarika. mondatértékű: Rájött az ötperc, Nem teszi ki az ablakba. Ez utóbbiak közel állnak a közmondásokhoz. A szólások, nyelvünk virágaiként, nemcsak valóságos tárháza régmúlt korok szokásainak, történeteinek, hanem szókészletünknek egyik legmozgékonyabb rétege is. A régmúlt korok mesterségeit, kultúráját, szokásrendjét őrzik olyan szólások, mint: maga malmára hajtja a vizet, cserben hagy,, ugyanakkor vannak fiatalabb szólásaink: leesik a tantusz, ejtőernyős a tantusza; -- ez utóbbiak a játékos nyelvteremtés legújabb kori bizonyítékai. A közlés stílusértékét nagymértékben növelhetik a megfelelő módon, -helyen és - időben használt szólások a kikötések viszont azt is jelzik, hogy csínján kell bánni velük.
8 Egy, a szövegkörnyezetbe nem illő szólás, esetleg egy szóláskeverék, jobb esetben komikus hatást kelthet: *lándzsát tör felette, *még ő áll a ló túlsó oldalán,,stb. Nem toldalékolhatók szabadon, illetve a szórendjük is általában kötött. Helytelen formáknak minősülnek az ilyen alakok is: *megkapja a vérszemet; *se farka, se füle; *túllő a lovon. Ez utóbbi két szólás keverése, kontaminációja: túllő a célon, ill.: átesik a ló túlsó oldalára. 2.a) A szóláshasonlatok olyan mondat formájú szerkezetek, amelyben egy fogalomhoz valamely közös vonás alapján hozzárendelünk egy szemléletes képet. Kerülgeti, mint macska a forró kását. A szóláshasonlat alaptagjának jelentése erőteljesebbé, képszerűvé válik. Szerkezetileg általában hiányos szerkezetű hasonlító alárendelő összetett mondatok. 3. A szállóigéket akár kultúr-frazémáknak is nevezhetnők, ugyanis valamely híres ember megőrzött, fennmaradt mondásának szó szerinti idézése: A kocka el van vetve. (Caesar); Ember küzdj, és bízva bízzál! (Madách) 4. A közmondások általános érvényű megfigyeléseket, igazságtartalmakat kifejező mondatok. Néha nehezen különíthetők el a szólástól. Megkülönböztetési szempont lehet az, hogy beépül-e, vagy csak társul az illető beszédrészhez, mondathoz. A szólások általában beépülnek a mondatba, míg a közmondások társulnak, mintegy illusztrációként a mondathoz. Például Így van ez, bizony, holló hollónak nem vájja ki a szemét. A szókészlet tagolódása, rétegződése, mozgása A nyelv fontos részének tekintett szókészlet követi vagy éppen előidézi a társadalommal együtt mozgó nyelv változásait. A szókészlet roppant gazdagsága és mozgékonysága megnehezíti ugyan a kategorizálást, ugyanakkor szükségessé is teszi. Általában két osztályozási szempontot érvényesít a szakirodalom: A. Diakron szemléletű az az osztályozás, amely a szavak eredetét, genézisét, a szókészlet fejlődéstörténetét vizsgálja. B. Szinkron jellegű az a leírás, amely a mindenkori adott szókészlet rétegzettségét a szavakat használó embercsoportok hovatartozása szerint alakítja ki. Ez utóbbi esetben a
9 nyelvet használók megosztása történhet a területi hovatartozás alapján így alakul ki a tájnyelvi szavak csoportja. A rendszerezés alapja lehet ugyanakkor a sajátos szókincset használó különböző társadalmi csoportok hovatartozása: így áll össze a tudományok, szakmák szakszókincse, illetve a csoportnyelvi szavak rétege, valamint a diák- és ifjúsági nyelvi réteg, a jassznyelvi réteg, zsargonok, argó, stb. A területi-földrajzi hovatartozás alapján kialakított szókészleti réteget a tájnyelvi szavak, a regionalizmusok adják; a társadalmi csoportnyelvi szókészleti réteget a szociolektusok (tudományágak, szakmák terminológiája, a társadalomban sajátos helyet elfoglaló kis csoportok szókészleti rétegei: diáknyelv, kaszárnyanyelv, zsargon, argó, jassznyelv). A. A szókészlet eredet szerint rétegei Elfogadva azt a nyilvánvaló tényt, hogy a gondolkodás differenciálódásával egyenes arányban nőtt és nő a szókészlet nagysága, felállíthatunk egy olyan modellt, amely szerint egy ősi szókészlet-magra fokozatosan rakódtak és rakódnak új és új szókészleti rétegek. A nyelvtörténet is négy jelentős réteget különít el: a) ősi alapnyelvi réteg b) belső keletkezésű szavak c) jövevényszavak d) idegen szavak a) A finnugor örökség szavai adják nyelvünk szókészletének sajátos arculatát. Bár abszolút számban kifejezve, csupán mintegy as nagyságrendű rétegről van szó, mégis igen jelentős a szerepe, ugyanis a mindennapi élet legalapvetőbb fogalmai tartoznak ide. Pl. rokonságnevek: apa, nő, feleség; természeti jelenségek: ég, éj, ősz; állatnevek: fecske, hal, lepke; közhasznú szavak, lakásrészek, elemi cselekvésű igék, személyes névmások tehát olyan szavak, amelyeket 3-4 ezer évvel ezelőtt élt őseink sem nélkülözhettek. Felhasználásuk gyakorisága mellett azért is jelentősek ezek a szavak, mert igen gazdag a szócsaládjuk. Képzett és összetett szavak sokaságát hozhatjuk létre ezekből..
10 Elég, ha a szem szó roppant gazdag szócsaládjára (összetételeire, illetve képzett származékaira) gondolunk: szemel, szemlél, ökörszem, stb. b) Belső keletkezésű szavak Az előbbi szem-szócsalád kialakulása már példázza a két legjelentősebb lehetőséget az új szavak létrehozásában: a szóképzést és a szóösszetételt. Ezek a szóalkotás legfontosabb módjai. Képzés: szív + (e)s szíves; szem + telen szemtelen. Összetétel: szív + kamra szívkamra; lát + cső látcső. Ritkább szóalkotási módok: szóelvonás: kapál kapa; nagymosás nagymos rövidülés: laboratórium labor. szóvegyülés: citrom + narancs citrancs; csupa + kopasz csupasz népetimológia: nyugdíj nyögdíj A szóteremtés, az előbbi esetektől eltérően, úgymond a semmiből létrehozott szavakat eredményezte. Ezek a hangutánzó, illetve hangulatfestő szavak: andalog, szöszmötöl, hess. c) Jövevényszók a nevük is mutatja, hogy a nyelvbe kívülről, más nyelvekből bekerült szavak rétege. Ez a kölcsönzés azonban annyira régi, hogy jövevényszavaink idegen eredetét csak az etimológia tartja nyilván; a toldalékok gazdagsága révén beépültek a magyar nyelvbe, a köznyelvi tudatban már magyar szavakként élnek. Jellemző ugyan, hogy ezek a szavak általában régtől tagjai szókészletünknek, mégis jelentékeny időbeli eltolódások észlelhetők, attól függően, hogy a kölcsönző néppel, nyelvvel a magyarság milyen időszakban került kapcsolatba. Így nagyon régiek az iráni eredetű szavaink: tej, vaj, tehén; török jövevényszavainknak két időbeli rétege van. A korábbi átvételek a honfoglalás előtti korból valók: bika, borjú, tyúk, sarló, kéve; a későbbi átvételek a honfoglalás utániak. Egyesek a török hódoltság idejéből valók: basa, aga, betyár, kaszabol, korbács. A szláv nyelvekből átvett szavaink ugyancsak széles időskálát fognak át: a honfoglalás előtti kortól egészen napjainkig.
11 Az államigazgatással, a kereszténységgel kapcsolatos szavak: király, megye, kereszt, szent, pap, karácsony; a családi élet, lakberendezés szavai: cseléd, unoka, pince; a földművelés állattartás köréből valók: zab, szalma, asztag, málna. Német jövevényszavaink a városias életmód, illetve a hadi élet kifejezései: lant, farsang, kastély, polgár, ostrom, pisztoly. A közép- és délkelet-európai népek mindenikétől vettünk át a honfoglalás után szavakat. Az erdélyi köznyelvben például gyakran találkozunk román eredetű szavakkal: orda, pakulár, esztena, mióra. d) Idegen szavak szintén kölcsönzéssel átvett szavak, amelyek azonban megőrizték idegen kívülálló jellegüket. A nyelvhasználó érzékeli ezt, még akkor is, ha nem tudja pontosan, honnan származik. Használatukat illetően, két nagy tábor küzdelme ível át napjainkig az évszázadokon: a puristák és a liberálisak szélsőséges képviselői teljességgel elzárkóztak/nak a használatuktól, illetve nyakló nélküli használatukat hirdetik. A józan megfontoltság a középutat jelöli meg, azaz használható az idegen szó, ha: Nincs magyar megfelelője, és a társadalom számára fontos fogalmat jelöl: film, alumínium, norma, vitamin. Nincs magyar megfelelő és széles körben ismert, bár nem fontos fogalmat jelöl: bár, sanzon, sláger. Jelentésben, hangulatában eltér a magyar megfelelőtől: náció nemzet; akta ügyirat; klinika kórház. Magyar megfelelője nehézkes, pontatlan: energia, profit antikvitás. Használatának hangulat- és környezetidéző ereje van, műveltségszó: tajga, szamovár, trojka. Vannak ún. köztes esetek, amelyekben az idegen szó használata megengedett, bár nem kötelező: autó gépkocsi; pedagógus nevelő; patika gyógyszertár; probléma kérdés. Hibásnak, kerülendőnek minősíthetők azok az idegen szavak, amelyeknek teljes értékű magyar megfelelője van: *frizsider hűtőszekrény; *políroz fényesít; *patronálás védnökség.
12 A mai magyar nyelvre legnagyobb hatást az angolszász eredetű idegen szavak gyakorolják. Az erdélyi köznyelvben a román eredetű idegen szavak a gyakoriak: buletin, punga, alimentára, kitánca stb. Használatuk kerülendő! Az idegen szavak használatának/elutasításának kérdésében azért ajánlott az óvatosság, mert különböző nyelvhasználati rétegekben más-más a megítélésük. Például egy filozófiai szakkönyvben indokolt az aktív, anarchia, dialektika szavak használata, ezzel szemben a köznyelvben ha nem is tiltott de kevésbé indokolt. Ugyanez a megítélés, az elfogadhatóság olyan szavak, kifejezések esetében, mint ekcéma, urológia, pénisz, amelyeket kötelező tapintatból használunk így. Az élőszóbeli használatukhoz hasonlóan az idegen szavak írása, illetve az írás és ejtés összhangja is sok fejtörést okoz. Az ironikus, kulturális, szinonim típusú szavak helyesírása nem követi a köznyelvi ejtést, és fordítva. Általános tapasztalat és irányzat az, hogy a közhasznúvá vált idegen szavak magyaros átírása/ejtése megtörténik, a nélkülözhető idegen szavak írás- és ejtésszabályozását nem kell siettetni. B. A szókészlet szinkron leírása, a mai magyar nyelv szókészleti rétegei A magyar nemzeti nyelv fogalma, a nyelvhasználat felől tekintve absztrakció, ugyanis a nyelvet használó embercsoportok szó- és kifejezéskészlete eléggé eltérő. Ezen nyelvváltozatok elképzelt összessége adja az egységes magyar nemzeti nyelv fogalmát, amelynek belső tagolódása, nyelvváltozatai a következők: I. Normatív nyelvváltozatok 1. Irodalmi nyelv: főleg írott változat: szépirodalom, esszé, értekező próza, sajtónyelv. 2. Köznyelv: főleg beszélt változat: színpadi nyelv, szónoki beszédek nyelve, katedranyelv, művelt társalgási nyelv. II. Területi nyelvváltozatok szinte kizárólag szóbeli változat, az ún. népnyelvi réteg, illetve szó- és kifejezéskészlet. 1. Nyelvjárástípusok
13 2. Helyi nyelvjárások III. Társadalmi nyelvrétegek írott és beszélt változatok, csoportnyelvi rétegeknek is nevezhetjük 1. Szaknyelvi réteg: szaktudományok, mesterségek, hivatal nyelve. 2. Hobbinyelvek: szabadidős tevékenységek sajátos nyelvváltozata, különböző sportágak, vadászat stb. szó- és kifejezéskészlete. 3. Életkori nyelvváltozatok: gyermeknyelv, dajkanyelv, diáknyelv, ifjúsági nyelv, kaszárnya-nyelv. 4. Argó: tolvajnyelv, jassznyelv, szleng. I. A normatív - jelző mutatja, hogy az irodalmi és köznyelvi változatok a nyelvi egységet biztosító, az összes többi fölötti szabályozó erővel rendelkező nyelvváltozatok. Az irodalmi nyelv mivel főként írott változatban él leginkább egységes; a köznyelv az élőszóbeli használat miatt általában együtt él valamely nyelvjárással, így jönnek létre az ún. regionális köznyelvi változatok. A tájnyelvi változatban elkülöníthetünk alak- és jelentés szerinti, valamint tulajdonképpeni tájszót. a) alak szerinti regionalizmusok: embër, tögye mög; b) jelentés szerinti regionalizmusok: síp = kályhacső, bogár = légy c) valódi, tulajdonképpeni regionalizmusok: pityóka, kujak (ököl) Az a esetben a tájnyelvi ejtett változat eltér az irodalmi nyelvi alaktól, a b esetben a szó ugyanebben az alakban megtalálható az irodalmi nyelvben, de a tájnyelvi jelentése más; a c az irodalmi nyelvből teljességgel hiányzó szavakat öleli fel. A szakszókészlet, a terminológia a tudományok, illetve a szakmák sajátos kifejezéskészlete: fékhenger, kúpkerék, perselyez (autószerelés); diópánt, falc, holkergyalu (asztalosság), metafora, szinekdoché, ütemkiegyenlítődés (irodalomtudomány). A zsargonszók összefoglalóan jelölnek minden olyan nyelvváltozatot, illetve az ide tartozó szavakat, amelyeket használóik az együvé tartozás, illetve a másoktól való elkülönülés szándékával (is) szőnek beszédükbe. Ilyen tág értelemben ide sorolható az
14 ifjúsági nyelv, a hobbinyelvek, illetve az argó is, sőt bizonyos szakszókincsréteg torzult változatai is (szakzsargon). A szakszókészlet rétegei nélkülözhetetlenek a tudomány, a szakmák, általában a társadalom haladása szempontjából, az ifjúsági- és diáknyelvi réteg szellemes, tömör, ízléses fordulatai ugyancsak a nyelv gazdagodását szolgálják, ezzel szemben el kell utasítanunk a trágár, durva szavak használatát, bármelyik nyelvváltozathoz, illetve társadalmi réteghez is kapcsolható. Állandóság és változandóság a szókészletben Egy adott korban a nyelv egységét egy viszonylag állandónak tekinthető szómennyiség biztosítja. Ugyanakkor az időben változó nyelvnek legmozgékonyabb összetevője éppen a szókészlet. A mennyiségi változás két szélsőséges kifejeződése az archaizmusok, illetve a neologizmusok. Az előbbi az elavuló, a kipusztuló szavakat jelzi, a neologizmusok pedig az újonnan bekerült szavak rétege. Mindkét rétegnek elkülöníthetők olyan alcsoportjai, amelyek egyrészt fogalmiak vagy alak-, illetve jelentés szerintiek. Fogalmiak: archaizmus: dézsma, bakó, kopja neologizmus: műhold, internet, betűreklám Jelentésbeliek: archaizmus: marha =kincs, vagyon neologizmus: hajrá =finis, célegyenes, érett =középkorú Alaki, formai: archaizmus: győzedelem, virány neologizmus: kolesz, fagyi A mennyiségi változások (szavak elavulása, új szavak keletkezése, bekerülése) mellett jelentős az a belső mozgás is, amely a nyelvváltozatok közti kölcsönhatás eredményeként
15 indul be. Arról van szó, hogy főként a kiegészítő, peremszókészleti rétegek felőli hatás következtében állandóan bővül, gazdagodik a köz- és irodalmi nyelv szókészleti rétege. Az általános műveltség, tájékozottság megköveteli olyan, eredetileg szakszónak minősült kifejezés ismeretét, használatát, mint például: golyóscsapágy, váltóáram, egyenlítő, trópus stb. Jövő-orientált társadalmunkban, az ifjúság szerepének elismertségével összhangban, a köznyelv szívesen vesz át az ifjúsági és diáknyelvi szókészleti rétegből: pulcsi, tesó, suli.
Zsemlyei János A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETE ÉS SZÓTÁRAI
Zsemlyei János A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETE ÉS SZÓTÁRAI Erdélyi Tankönyvtanács Kolozsvár, 2014 A jegyzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta Az elektronikus változat az
RészletesebbenTársalgási (magánéleti) stílus
Társalgási (magánéleti) stílus Meghatározás kötetlen társas érintkezésben használt nyelvi formák Általános jellemzők, elvárások közvetlen, Könnyen érthető, Személyiség kifejezése Kommunikációs funkciók
RészletesebbenMi a szociolingvisztika?
Szociolingvisztika Mi a szociolingvisztika? A szociolingvisztika legtágabb értelmezésében a nyelvhasználat és a társadalom összefüggéseit vizsgáló empirikus kiindulású kutatási területek összefoglaló neve.
RészletesebbenMagyar nyelvtan tanmenet 4. osztály
COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály
Részletesebbenközépső o Nyelv eleje magasabban magas hátulja magasabban mély o Ajak kerekítés (labiális) rés (illabiális) o Hossz rövid hosszú Mássalhangzók o Idő
Nyelvtan Nyelvi jelek o szavak (lexéma o szóelem (morféma: szótő és toldalék) o tovább bonthatók fonémákra (jelelemek) Nyelv 3 szint o hangok o szavak o mondatok o nyelvtan szintek egymásra épülésének
RészletesebbenFelvételi előkészítő, magyar, Nyelvünk virágai PTE GYAKORLÓ ÁLT. ISK., GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISK. ÉS ÓVODA PTE BABITS
Felvételi előkészítő, magyar, 2016. Nyelvünk virágai PTE GYAKORLÓ ÁLT. ISK., GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISK. ÉS ÓVODA PTE BABITS Szókészletünk részei az állandósult szókapcsolatok. Ezek olyan szókapcsolatok vagy
RészletesebbenTAB 1101 Magyar nyelv I.
TAB 1101 Magyar nyelv I. Tantárgyi tematika és félévi követelményrendszer Féléves tematika: 1. A nyelv mibenléte. A nyelv, a beszéd, a gondolkodás és a társadalom összefüggése. Nyelvkeletkezési elméletek.
Részletesebben5. osztályos tananyag
1. A kommunikáció OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI MAGYAR NYELVTAN 2. A kommunikációs kapcsolat 3. A szövegszerkesztés állomásai 4. Az elbeszélés 5. A leírás 6. Jellemzés 5. osztályos tananyag 7. A hangok világa;
RészletesebbenMAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4.
Óra 1. émakör, tananyag Ismerkedés az új taneszközökkel Ismétlés Hangtani ismeretek MAGYAR NYELV ömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és nyelvhelyesség
RészletesebbenNehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod,
II. NYELVI SZINTEK 4. A SZÓELEMEK SZINTJE: TÖVEK, TÔ VÁL TO ZA- TOK ÉS TOLDALÉKOK Nehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod, hogy ezzel némi gond van. Nyelvi közléseinket úgy rakod össze
RészletesebbenHELYI TANTERV. Nyelvtan
HELYI TANTERV Nyelvtan 9. évfolyam Kommunikáció, tömegkommunikáció 12 óra Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem
RészletesebbenHELYI TANTERV. Magyar Nyelv
HELYI TANTERV Magyar Nyelv 9. évfolyam Kommunikáció, tömegkommunikáció 14 óra Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei,
RészletesebbenAtalanta Üzleti Szakgimnázium, Gimnázium és Szakközépiskola MAGYAR NYELV VIZSGATEMATIKA 12. OSZTÁLY 2018/2019. TANÉV I. FÉLÉV
Atalanta Üzleti Szakgimnázium, Gimnázium és Szakközépiskola MAGYAR NYELV VIZSGATEMATIKA 12. OSZTÁLY 2018/2019. TANÉV I. FÉLÉV Általános nyelvészeti ismeretek 1. A nyelv mint jelrendszer (nyelvi szintek
RészletesebbenOROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK. Készítette: Dobi Frida
OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK Készítette: Dobi Frida JÖVEVÉNYSZAVAK A jövevényszavak és az idegen szavak között a határt nem lehet megvonni. Jövevényszavaknak azokat az idegen nyelvből jött szavakat nevezzük, melyek
RészletesebbenA JELENTÉS ÉRTELMEZÉSE
A JELENTÉS ÉRTELMEZÉSE - leíró és történeti jelentéstan: változás állapot új változás - A jelentés fogalma: 1. nyelvi kategória 2. sokrétő vonatkozást fejez ki - Általános definíció: 1. jel(kapcsolat)
Részletesebben7. Idegen nyelvek szerepe a nyelvi változásokban
7. Idegen nyelvek szerepe a nyelvi változásokban 1. A nyelvek közti érintkezés általános kérdései 2. Fő fogalmak e) területi nyelvközösség (arealitás) areális kapcsolatok értelmezései a) szűkebb erősen
RészletesebbenMISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ a Nemzeti Tankönyvkiadó (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó) középiskolai magyar nyelv és kommunikáció tankönyvsorozata alapján (00931-1031/1)
Részletesebben2013/14. tanév. 3.osztály
2013/14. tanév Magyar és tanmenet 3.osztály Tanító: Kottyán Dóra, Törzsökné Peske Edina Tankönyv:Földvári Erika munkatankönyv I-II. Földvári Erika munkatankönyv Éves óraszám:148 óra ( heti 4 óra) 1.hét
RészletesebbenOsztályvizsga Évfolyam: 8. osztály Írásbeli Időtartam 90p Nyelvi feladatlap
A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK MAGYAR NYELVBŐL A tanulmányok alatti vizsgák szerkezete és az értékelés elvei Osztályozóvizsga Írásbeli Szóbeli Időtartam 45p 10p Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése:
RészletesebbenSZÁMÍTÓGÉPES NYELVI ADATBÁZISOK
SZÁMÍTÓGÉPES NYELVI ADATBÁZISOK A MAGYARÓRÁN Sass Bálint joker@nytud.hu Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Korpusznyelvészeti Osztály XVI. MANYE kongresszus Gödöllő, 2006. április 10-12.
RészletesebbenNT MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 6. TANMENETJAVASLAT. (heti 2 óra, azaz évi 74 óra)
NT-11531 MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 6. TANMENETJAVASLAT (heti 2 óra, azaz évi 74 óra) A tanmenetben megadott gyakorlatszámok csak tájékoztató jellegűek, nem a megoldandó feladatok mennyiségét jelölik,
RészletesebbenMORFOLÓGIAI FELÉPÍTÉS
A SZÓÖSSZETÉTEL SZÓÖSSZETÉTEL Két vagy több szóalak összekapcsolásával hozunk létre új lexémát Tudatos szóalkotás és véletlenszerű keletkezés Létrejöttüket nemcsak szintaktikai szabályok, hanem szemantikai,
Részletesebben12. osztály nyelvtan anyaga: Nyelvi szinkrónia és diakrónia; a nyelv eredete és típusai
12. osztály nyelvtan anyaga: Nyelvi szinkrónia és diakrónia; a nyelv eredete és típusai Beszéljen a tétel címében felsorolt témákról! Vesse össze az alábbi példában szereplő kifejezést a mai nyelv állapotával!
RészletesebbenKÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó
RészletesebbenSZÓBELI TÉMAKÖRÖK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL közpészint 2013
Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Cím: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: +36 34 309 545 E-mail: ititkar@is-kola.hu Web: www.is-kola.hu Fax: +36 34 309 549 SZÓBELI TÉMAKÖRÖK MAGYAR
RészletesebbenFakultációs tanterv. a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz
Fakultációs tanterv a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz 4 / 5 /6 évfolyamos gimnázium, fakultációs csoportok Éves óraszámok évfolyamonként: 11. 72 óra 12. 60 óra 1. Célok és feladatok A magyar nyelv
RészletesebbenSzó-kincseink könnyedén
Szó-kincseink könnyedén III. H, I, Í, J Szó-kincseink könnyedén II. A szótár felépítése A szótár felépítése egyszerű, bár némileg eltér a hagyományos szótárakétól. Jeleket, rövidítéseket nem tartalmaz.
RészletesebbenA szóképzés. A szóalkotásnak az a módja, amikor a szótőhöz egy képző hozzájárulásával új szó jön létre.
A szóképzés A szóképzés A szóképzés A szóalkotásnak az a módja, amikor a szótőhöz egy képző hozzájárulásával új szó jön létre. Képző tulajdonságai új szót hoz létre Képző tulajdonságai új szót hoz létre
RészletesebbenIrodalom tételsor Középszintű érettségi vizsga 12.K osztály 2017.
Irodalom tételsor Középszintű érettségi vizsga 12.K osztály 2017. Készítette: Imrik Gyöngyi szaktanár 1 1. Tétel Művek a magyar irodalomból Petőfi Sándor tájköltészete 2. Tétel Művek a magyar irodalomból
RészletesebbenTanmenet a 9. évfolyamok számára
Tanmenet a 9. évfolyamok számára Óraszám Tananyag Tevékenységi formák 1 3. KÖNYVTÁRISMERET, KÖNYVTÁRHASZNÁLAT A katalógus, a katalóguscédula, internetes katalógusok. Az interneten való tájékozódás. Különféle
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM VIZSGA 8. ÉVFOLYAM
Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium 3529 Miskolc, Fényi Gyula tér 2-12. Tel.: (+36-46) 560-458, 560-459, 560-583, Fax: (+36-46) 560-582 E-mail: fenyi@jezsuita.hu Honlap: www.jezsu.hu A JECSE Jesuit
RészletesebbenMAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára. MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
6. évfolyam MNy1 Javítási-értékelési útmutató MAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A javítókulcsban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók. A pontszámok
RészletesebbenANGOL NYELV, MINT ELSŐ IDEGEN NYELV
Nyelvtan: ANGOL NYELV, MINT ELSŐ IDEGEN NYELV megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek, főnevek többes száma névelők és főnévbővítmények: the, a, an, some, any, much, many, a lot of, a few, a little
RészletesebbenJavaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 3. osztály
Oktatási célok: Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 3. osztály - irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedeztetése; - a magyar nyelv és a magyar
RészletesebbenMAGYAR TÉTELEK. Témakör: MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL I. KÖTELEZŐ SZERZŐK Tétel: Petőfi Sándor tájlírája
MAGYAR TÉTELEK IRODALOM 1. Tétel: Petőfi Sándor tájlírája 2. Tétel: Arany János balladaköltészete 3. Tétel: Ady Endre emberi és költői arca a Léda-versek tükrében 4. Tétel: Babits Mihály: Jónás Könyve
RészletesebbenA Tinta e-book könyvtár/lexikontár címei:
A Tinta e-book könyvtár/lexikontár címei: Név / cím Részletes leírás az adatbázisoknál, lexikonoknál 1 Alakzatlexikon 196 klasszikus stiliszti fogalom magyarázata, értelmezése irodalmi példákkal szemléltetve
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK A TÁJÉKOZTATÁS TARTALOMJEGYZÉKE ÉRETTSÉGI
TÉMAKÖRÖK 2017 MÁJUS 1 A TÁJÉKOZTATÁS TARTALOMJEGYZÉKE TARTALOMJEGYZÉK 1Kötelező szerzők Művek a magyar irodalomból I...2 1.1Petőfi Sándor...2 1.2Arany János...2 1.3Ady Endre...2 1.4Babits Mihály...2 1.5Kosztolányi
RészletesebbenIrodalom Szövegértés, szövegfeldolgozás 9. NY Órakeret:36 óra
/ Fejlesztési cél Irodalom Szövegértés, szövegfeldolgozás 9. NY :36 óra Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 11 óra A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet; beszédhelyzet;
RészletesebbenSémi összehasonlító nyelvészet
Sémi összehasonlító nyelvészet BMA-HEBD-303 Biró Tamás 5. A nyelvtörténeti rekonstrukció alapjai. Jelentéstan. 2016. március 30. Összehasonlító rekonstrukció: alapok A történeti rekonstrukció klasszikus
RészletesebbenA magyar nyelv története
A magyar nyelv története I. Nyelvrokonság Különböző népcsoportok történelmük kezdetén azonos földrajzi helyen közös őshazában éltek, így azonos nyelvet használtak (alapnyelv). A közös hazából elvándorolt
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgás - interakció kezdeményezés
RészletesebbenTájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről május-júniusi vizsgaidőszaktól. Angol nyelv
Tájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről 2017. május-júniusi vizsgaidőszaktól Angol nyelv A feladatlapon az alábbi figyelmeztetés és tájékoztatás jelenik meg: Ügyeljen a megadott szószámra! Amennyiben
RészletesebbenJelek és jeltípusok. A jelek gazdaságosságából következik, hogy sokan és sokféleképpen próbálták őket csoportosítani
Jelek és jeltípusok A jel: olyan látható, hallható, tapintható, érzékelhető fizikai jelenség, amely észlelője számára többet vagy mást jelent, mint amit a megjelenésekor közvetlenül felfogunk. Bármilyen
RészletesebbenMinta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség
Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához Íráskészség Az írásfeladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott
RészletesebbenMAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára. MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
6. évfolyam MNy2 Javítási-értékelési útmutató MAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A javítókulcsban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók. A pontszámok
RészletesebbenTartalomjegyzék. Tartalomjegyzék. A főnév 10 A főnevek neme 10 A főnevek többes száma 14 A főnév a mondatban 16 Gyakorlatok 17
A főnév 10 A főnevek neme 10 A főnevek többes száma 14 A főnév a mondatban 16 Gyakorlatok 17 A főnév szószerkezetekben 20 A névelő 21 Gyakorlatok 26 A hangsúlytalan mutató névmással álló főnév 28 A birtokos
RészletesebbenMagyar nyelvtan. 5. osztály. I. félév I. A kommunikáció
Magyar nyelvtan 5. osztály I. félév I. A kommunikáció A hangsúlyozás, dallam, tempó és szünettartás szerepe a beszédben. Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről: feladó, címzett, üzenet, kód, csatorna.
Részletesebbena 10. osztályban tanult magyar nyelvi és kommunikációs ismeretek anyaggyűjtés, vázlatírás, grafikai szervezők használata
MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 11. TANMENETJAVASLAT (heti 1, évi 37 óra) Taneszközök: Antalné Szabó Ágnes Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció 11. tankönyv (NT- 17337) Antalné Szabó Ágnes Raátz Judit:
Részletesebben11. Az állandósult szókapcsolatok
11. Az állandósult szókapcsolatok 11.1. A szokványos kifejezésmódok Beszédünk során különféle szavakat kapcsolunk össze, fűzünk mondattá. A mondatban levő szavak sorrendjét felcserélve megváltoztathatjuk
RészletesebbenMondatkiegészítés adott. Az írásmódtól eltérô. Mondatalkotás. pótlása. Hosszú mássalhangzós. Másolás. Mondatvégi írásjelek
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Felmérés a tanév elején Az alsó és felsô ívelésû betûcsoportok Felsô hurkolású betûk C-s kapcsolás alsó ívelés után Kis horogvonallal kapcsolódó betûk Kis horogvonal után c-s kapcsolás
RészletesebbenMAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára. MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
8. évfolyam MNy2 Javítási-értékelési útmutató MAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók.
RészletesebbenA MAI MAGYAR NYELV ÁLLANDÓSULT SZÓKAPCSOLATAI. FRAZEOLÓGIA
A MAI MAGYAR NYELV ÁLLANDÓSULT SZÓKAPCSOLATAI. FRAZEOLÓGIA A nyelv szókészlete nemcsak különálló szavakból, lexémákból áll, hanem állandósult szókapcsolatokból, frazémákból is. A lexikológiának azt a részét,
RészletesebbenKözépszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv
Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés
RészletesebbenEMELT SZINT ÍRÁSKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Értékelési szempontok
A feladat I. Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról Értékelési szempontok A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Hangnem, az olvasóban keltett benyomás Szövegalkotás Szókincs,
RészletesebbenLexikon és nyelvtechnológia Földesi András /
Lexikon és nyelvtechnológia 2011.11.13. Földesi András / A nyelvi anyag feldolgozásának célja és módszerei Célunk,hogy minden egyes eleme számára leírjuk paradigmatikus alakjainak automatikus szintézisét.
RészletesebbenÉrettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C
Érettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C 1. Tétel : Hagyomány és újítás Petőfi Sándor tájleíró költészetében 2. Tétel : Arany János a tragikus alkatú balladaköltő 3. Tétel : Látomásos szimbolizmus
RészletesebbenHagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék
Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Sztenderd - szaknyelv A fejlett nyelvek rétegződnek sztenderd
RészletesebbenMagatartás Szorgalom Olvasás írás 1.oszt. Matematika 1.oszt. Környezetismeret 1.osztály 2. oszt. első félév
Magatartás Kiegyensúlyozottan változó hangulattal nyugtalanul fegyelmezetlenül viselkedsz az iskolában. Az iskolai szabályokat betartod nem mindig tartod be gyakran megszeged. Olvasás írás 1.oszt. Szóbeli
Részletesebbenállnak: VAKOND [VAKONDOK]. Csúcsos zárójelben jelezzük a másodlagos címszavakat, a) amelyek valamilyen állatnévből képzett szavak: KUTYA-
Bevezető A most közreadott gyűjtemény 550 közkeletű, népies, bizalmas vagy éppen a mai nyelvhasználatra jellemző szlenges magyar szólást, helyzetmondatnak is nevezett szójárást, továbbá közmondást (összefoglaló
RészletesebbenDr`avni izpitni center MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 1. feladatlap. Nem művészi szöveg elemzése. Kedd, február 01. / 60 perc
A jelölt kódszáma: Dr`avni izpitni center *P043A10311* TÉLI VIZSGAIDŐSZAK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. feladatlap Nem művészi szöveg elemzése Kedd, 2005. február 01. / 60 perc Engedélyezett segédeszközök:
Részletesebben7. Idegen nyelvek szerepe a nyelvi változásokban
7. Idegen nyelvek szerepe a nyelvi változásokban 2. Idegen nyelvi hatások a nyelvi részrendszerekre 4. Lexémarendszer és az idegen nyelvi hatások műveltség terjedése > nagy területeket fog át kereskedelem
RészletesebbenMagyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv
és a Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv A sport összeköt testvériskolai kapcsolat kiépítése a és a Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola között Készítette: Pap Andrea Pétervására,
Részletesebben-közlés, latin eredetű szó, információt adunk és kapunk. célja: tájékoztatás, figyelemfelkeltés, érzelemkifejezés.
nyelvtani gyakorló 9. évfolyam 1. mi a kommunikáció? -közlés, latin eredetű szó, információt adunk és kapunk. célja: tájékoztatás, figyelemfelkeltés, érzelemkifejezés. 2. kommunikációs folyamat tényezői:
RészletesebbenTÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN
TÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN 1. A nyelvművelés a nyelv életébe való tudatos beavatkozás a javítás szándékával. Ez a tevékenység
RészletesebbenTantárgyi követelmények. Német nyelv. 9. oszt.
Tantárgyi követelmények Német nyelv 9. oszt. Témakörök: Bemutatkozás Az én családom Az én barátom Az én házam/lakásom Az én szobám Az én iskolám Lakóhely bemutatása Napirend Étkezési szokások Szabadidő
Részletesebben1. A stílusréteg fogalma
1. A stílusréteg fogalma A nyelvi kifejezésmódok a társadalmi érintkezés meghatározott területeihez is kapcsolódnak. Az így létrejött stílusváltozatok a stílusrétegek. Más szóval: a stílusréteg a társadalmi
RészletesebbenA MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETE
ZSEMLYEI JÁNOS A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETE I. rész Kolozsvár, 2009 1 Részletek a szerző A mai magyar nyelv szókészlete és szótárai című egyetemi jegyzetéből, (Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 2002)
RészletesebbenMinta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,
Részletesebben(tanárok: Haász Gyöngyi, Rabi Magdolna, Jakab József, Nagy Erika) 3. A nemzet sorsának megjelenítése Ady Endre költészetében
Érettségi tételek magyar irodalomból, 2013/ 2014 (tanárok: Haász Gyöngyi, Rabi Magdolna, Jakab József, Nagy Erika) ÉLETMŰVEK 1. Petőfi forradalmi látomásköltészete 2. Arany János balladái 3. A nemzet sorsának
RészletesebbenTagolatlan mondat szavakra tagolása, helyes leírása Ellenőrzés
táblák:layout 1 2008.06.13. 6:37 Oldal 18 1. Ismétlés A 2. osztályos szóanyag szavainak másolása írott és nyomtatott betűkről Tollbamondás Szógyűjtés képről, a gyűjtött szavak leírása 2. Ismétlés A 2.
RészletesebbenJavaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 4. osztály
Oktatási célok: Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 4. osztály - irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedeztetése; - a magyar nyelv és a magyar
RészletesebbenOsztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV
Osztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV A. Ruházati Vásárlási szituációk az alábbi témakörökben: 1. Méteráru üzlet 2. Férfi cipők 3. Női cipők 4. Rövidáruk / kemény rövidáru 5. Rövidáruk/ puha rövidáru 6.
RészletesebbenTANMENETJAVASLAT A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁHOZ
22 Tantárgyi program a magyar nyelv tanításához (8. osztály) TANMENETJAVASLAT A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁHOZ Néhány fontos megjegyzés a tanmenetjavaslatok használatához A tanmenet a NAT, a kerettanterv, az
RészletesebbenOsztatlan tanári mesterképzés TNM 0002 II. Szigorlat / Komplex vizsga II. Magyar nyelvtudomány
Osztatlan tanári mesterképzés TNM 0002 II. Szigorlat / Komplex vizsga II. Magyar nyelvtudomány A Komplex vizsga II. (magyar nyelvtudomány) előfeltételei: TNM 2120 Leíró grammatika 3. Szintagmatan, mondattan;
RészletesebbenKötőjelek. Bősze Péter Laczkó Krisztina TANULMÁNYOK
Bősze Péter Laczkó Krisztina Kötőjelek BEVEZETÉS Nyelvünkben a szókapcsolatok írásmódjában mindig az egyszerűsítésre törekszünk: a különírás a legegyszerűbb írásforma, ennél jelöltebb a teljes egybeírás,
RészletesebbenA projektidőszak (szeptember-november) tanterve. Anyanyelvismeret III.-IV. Osztály
Proiect cofinanțat din Fondul Social European prin Programul Operațional Sectorial Dezvoltarea Resurselor Umane 2007-2013 Investește în oameni! Axa prioritară 1 Educație și formare profesională în sprijinul
RészletesebbenAngol nyelv. A feladatlapon az alábbi figyelmeztetés és tájékoztatás jelenik meg: A szószámra vonatkozó szabályok részletezése
Tájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről 2017. május-júniusi vizsgaidőszaktól Angol nyelv A feladatlapon az alábbi figyelmeztetés és tájékoztatás jelenik meg: Ügyeljen a megadott szószámra! Amennyiben
RészletesebbenKárolyi Mihály Magyar Spanyol Tannyelvű Gimnázium SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELEK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL C
Károlyi Mihály Magyar Spanyol Tannyelvű Gimnázium SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELEK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL 2015 13.C Hári Andrea (HA) Vámosné Polyák Krisztina (VPK) 2015 SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELSOR MAGYAR
RészletesebbenFELADATLAP az "ÉDES ANYANYELVUNK" nyelvhasználati verseny országos döntőjére szakképző iskolás versenyzők számára
"A magyar nyelv tanítására különös gond fordítandó." KAZINCZY FELADATLAP az "ÉDES ANYANYELVUNK" nyelvhasználati verseny országos döntőjére szakképző iskolás versenyzők számára Sátoraljaújhely 2003. 1.
RészletesebbenNYELV ÉS TÁRSADALOM ÉRETTSÉGI NYELVTAN
NYELV ÉS TÁRSADALOM ÉRETTSÉGI NYELVTAN UGYANÚGY SZÓLALNAK-E MEG a Dunántúlon? az Alföldön? a jogászok? a tanárok? a diákok? az emberek a hétköznapokban? az emberek egy SMS-ben? NEM! KÜLÖNBÖZŐ MÓDOKON A
RészletesebbenDr`avni izpitni center MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 1. feladatlap. Nem művészi szöveg elemzése. Péntek, augusztus 27. / 60 perc
A jelölt kódszáma: Dr`avni izpitni center *P042A10311* ŐSZI IDŐSZAK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. feladatlap Nem művészi szöveg elemzése Péntek, 2004. augusztus 27. / 60 perc Engedélyezett segédeszközök:
RészletesebbenEsszéírás 1X1. Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes január 6.
Esszéírás 1X1 Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes 2016. január 6. Mi az esszé? Az esszé a francia essay (=próba, próbálkozás) szóból ered. Eredetileg rövid terjedelmű
RészletesebbenMAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára. MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
8. évfolyam MNy1 Javítási-értékelési útmutató MAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók.
RészletesebbenSZÓKÉSZLET- ÉS SZÓJELENTÉSTAN Kérdések a tananyaghoz és az olvasmányokhoz
SZÓKÉSZLET- ÉS SZÓJELENTÉSTAN Kérdések a tananyaghoz és az olvasmányokhoz 2017 2018 KÉRDÉSEK A TANANYAGHOZ 1. Bevezetés 1. A szókészlettan mibenléte. A szókészlettan nemzetközi neve. 2. A szókészlettan
RészletesebbenPROGRAMA PENTRU TEZA CU SUBIECT UNIC LA LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ
PROGRAMA PENTRU TEZA CU SUBIECT UNIC LA LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ CLASA A VII-A 2008-2009 13 I. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK 3. A szövegolvasás képességének fejlesztése 4. Az írásbeli kifejezőképesség
RészletesebbenFazakas Emese Teret hódító igekötőink és a nyelvművelés
Fazakas Emese Teret hódító igekötőink és a nyelvművelés Arra az évtizedek óta állandóan felmerülő kérdésre, hogy szükségünk van-e a magyar nyelv ápolására, művelésére, háromféle választ adhatunk: egyáltalán
Részletesebben15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS
15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,
RészletesebbenMAGYAR NYELV (36 óra)
Magyar nyelv és irodalom helyi tanterv Emelt szint 11. évfolyam MAGYAR NYELV (36 óra) Téma Ismeret Órakeret Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelv szerepe a világról
RészletesebbenOSZTÁLYOZÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI OROSZ NYELV
OSZTÁLYOZÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI OROSZ NYELV 9. ÉVFOLYAM ÍRÁS OLVASÁS a cirill-betűs írás és olvasás elsajátítása NYELVANI ISMERETEK a főnevek neme személyes névmások (ragozással) birtokos névmások (csak
RészletesebbenVIZSGAKÖVETELMÉNYEK: MAGYAR NYELV 6 ÉVFOLYAMOS
VIZSGAKÖVETELMÉNYEK: MAGYAR NYELV 6 ÉVFOLYAMOS 7. évfolyam Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Vélemény, vita, érv; megbeszélés, hozzászólás, felszólalás, kiselőadás, köszöntő, ünnepi
RészletesebbenALAKTAN ELŐADÁS 1-2. Alaktan, morfológia tárgya. Morfológia és mondattan viszonya. Morfológia univerzalitása. A szó fogalma I. Alaktan belső ügyei
ALAKTAN ELŐADÁS 1-2. Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika és Kiefer Ferenc (szerk.): Új magyar nyelvtan Alaktan, morfológia tárgya - a morféma (vö. a szó szerkezete) -szótőhöz: különféle toldalékok
RészletesebbenHELYI TANTERV. Magyar Nyelv
HELYI TANTERV Magyar Nyelv 10. évfolyam A szöveg 16 óra A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje: szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása,
RészletesebbenA nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015
A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett
RészletesebbenEMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan
Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül
RészletesebbenA MAGYAR NYELV KÖNYVE. Hetedik, átdolgozott és bővített kiadás Főszerkesztő: A. JÁSZÓ AKMA
A MAGYAR NYELV KÖNYVE Hetedik, átdolgozott és bővített kiadás Főszerkesztő: A. JÁSZÓ AKMA TREZOR KIADÓ Budapest, 2004 TARTALOM Előszó (A. Jaszó Anna) 9 Általános ismeretek a nyelvről és a nyelvtudományról
RészletesebbenÉrtékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6
Összefoglaló táblázatok az emelt szintű vizsga értékeléséhez A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési
RészletesebbenA középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Orosz nyelv. Általános útmutató
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Orosz nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis
Bevezetés a nyelvtudományba 5. Szintaxis Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Szintaxis Mondattan Hangok véges elemei a nyelvnek Szavak sok, de nyilván véges szám Mondatok végtelen sok Mi a mondat?
Részletesebben