3. A SZÓTAN A szókészlet és a szókincs. Fogalomértelmezés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "3. A SZÓTAN. 3. 1. A szókészlet és a szókincs. Fogalomértelmezés"

Átírás

1 3. A SZÓTAN Tömör és kifejtésre váró meghatározás szerint, a szavakkal foglalkozó leíró nyelvtani tudományág. A pontosítás a szó fogalmának az árnyalt értelmezése miatt szükséges. Eszerint három elkülöníthető, de egymással szoros kapcsolatot tartó szóértelmezésről beszélhetünk: a szó mint szótári egység, a szóelőfordulás mint a mondatban megjelenő összes különírt egység, ill. a szóalak mint az összes lehetséges szóelőfordulás, vagyis a szavak toldalékos és toldalék nélküli lehetséges alakjai. A szótári szó -értelemben vett szó elsősorban szókészleti egység. A szó megnevező szerepe ez, és mint ilyen, absztrakció. A nyelvben virtuálisan ( mint lehetőség ) meglevő egységek, amelyeknek tanulmányozásával elsősorban a szókészlettan foglalkozik. De a szófajtannak is központi kategóriája, hiszen a szófaji csoportosítás meghatározó kritériuma, hogy mit nevez meg, ill. milyen viszony jelölésére alkalmas az adott szótári egység. A szóelőfordulás olyan szó-értelem, amelyben a szó kommunikatív funkciója a döntő. Azaz, milyen szerepet tölt be a mondatban mint mondatrész vagy mint viszonyjelölő szó. A szófajcsoportok kialakításában is szerepet játszik, ugyanis a szófaji értéket befolyásolja a mondatrész-érték, ill. -funkció. A szóalak egyféle keresztmetszete a szóelőfordulások halmazának, ugyanis az ismétlődő előfordulásokra nem figyel, csak a lehetséges új alakváltozatokra, a szó szerkezeti variánsaira, összes toldalék nélküli és toldalékos alakjaira egyaránt. A szótan nagy fejezetei: 3.1.-szókészlettan, szófajtan, szóalaktan A szókészlet és a szókincs Fogalomértelmezés A szókészlet és szókincs fogalmak igen gyakran tetszőlegesen helyettesítik egymást a mindennapi nyelvhasználatban. Terminológiaként (szakszóként) használva, a szókészlet

2 egy nyelv vagy nyelvréteg közösségi jellegű szavainak kifejezéseinek összessége; a szókincs az egyén által ismert, illetve használt szavak, kifejezések.

3 A. A szókészlet egy nyelv összes szavainak foglalataként -- két nagy csoportba rendezhető: alapszókészlet kiegészítő szókészlet Az alapszókészlet néhány jellemzője: A mindennapi kommunikációban, fontos, nélkülözhetetlen szavak, kifejezések: iszik, könyv, ma, anya; Az ide tartozó szavak össznépi jellegűek: a társadalom minden tagja érti, ismeri, használja ezeket a szavakat: ég, sok, szalad; Hosszú idő óta megvannak nyelvünkben: kar, szív, hall; Nagy a szavak szócsaládja: a szavak képzése, illetve a szóösszetétel révén nagyon sok új szó keletkezik: néz + et, + és, - néző, nézett (film); nézőpont, elnéz, megnéz, kinéz, A kiegészítő szókészlet szavainak jellemzői: Nem fontosak, ti. a dolog, fogalom, amit jelölnek nélkülözhetők a mindennapi emberi kommunikációban: pl. zuzmó, piperkőc, ajakhang; Csak bizonyos kisebb-nagyobb közösség érti, használja, nem össznépi jellegűek: kabóca, ribonukleinsav, gazsó; Család nélküli társtalan szavak, nincs vagy igen kevés a belőlük származtatott szó: tolómérce, szögmérő; A szókészlet két csoportja között nem lehet éles határt vonni. B. A szókincs az egyén nyelvi kincse, az által használt, illetve csak ismert szavak összessége. Az első csoport alkotja az egyén aktív szókincsét, az ismerős, de ritkán használt szavak a passzív szókincs tagjai. A szókincs szóállománya sokkal kisebb, mint egy nyelv szókészlete (ez a szómennyiség egyénenként nagy eltéréseket mutat, átlagban 1,5 2%-a nyelv szókészletének, ritka esetben haladja meg a ezret). A szókészlet, a magyar nyelv szóállománya mintegy 1 millió szót, kifejezést tartalmaz. Ez a látszólag amorf halmaz igen bonyolult, sokféle erővonal mentén szerveződő

4 szócsoportokba rendeződik. Bizonyos szavak azért kerülnek egy csoportba, mert közös ősre tekintenek vissza, egy nagy szócsalád tagjai: váll, vállas, vállal, vállalkozó, vállalat. Más szavak a jelentésük alapján (szemantikailag) kapcsolhatók össze (szinonimák, antonímák, paronímák): sír, zokog, nevet, nevetség, nevetés; ismét mások kölcsönösen felidézik egymást, ezek az alá- fölé- vagy mellérendelő viszonyban levő, amolyan mezőösszefüggést mutató asszociatív csoportok: iskola, kréta, tanuló, félév, taneszköz, elemista. Az utóbbi szavak legátfogóbb jelentéstartalmú fogalma az iskola (ez hiperoníma), ennek egyenértékű alárendeltjei (kohiponímái): tanuló, félév, illetve taneszköz, amelyek közül a maguk rendjén (az adott szavak között) hiperoníma a taneszköz szó a krétához képest, illetve a tanuló az elemista fogalomhoz viszonyítva. A szavak mezőösszefüggései a legkiterjedtebb szórendszereket, alrendszereket hozzák létre. A kutya szó fogalomkörét vizsgálva a következő kapcsolódásokra figyelhetünk: A kutya szó fogalmi szférája: 1. mellérendelt fogalmak: macska, ló, disznó; 2. fölérendelt fogalom: háziállat; 3. alárendeltek: farkaskutya, pincsi fogalmi jegyei (jellemzői) gerinces, házőrző, hűséges stb. hely-, idő-, okság szerint vele érintkezésben levő szavak: ól, vadászat, sétáltatás, ebadó. Ezek a néha távoli kapcsolatok biztosítják a nyelv dinamizmusát, örök megújulási képességét. Az alapvető kommunikációs szerepeken túli funkciók betöltésére teszik alkalmassá így a művészi közlésre is. A nyelvi stílus vizsgálói szerint a művészi hatás egy ún. meghökkenéssel kezdődik, egy nyelvi összeférhetetlenség észleletével, amely nem más, mint a megszokott mezőösszefüggés-rendszerből való kiemelés és egy addig szokatlan, új mezőbe való áthelyezés. Elfeküdt már a nap túl a nádas réten Nagy vörös palástját künn hagyá az égen A kiemelt szavak fogalomköre az emberi világ összefüggései közé épül be (a köznapi nyelvhasználat normái szerint). A fekszik ige az emberi pihenő tevékenységet idézi fel, a fekhelyet (ágy, szalma), az estét, a fáradtságot. Ezek közül a rendező erővonalak közül néhányat megőriz (mintegy optikai hitelként, kapocsként) a költői nyelv is. Így pl. az

5 este a pihenésre is utal; de a lefekvést, pihenést végző személy helyét a világot lefektető Nap veszi át. Ugyanez a személycsere történik az uralkodó jelentéstartalmú palást szóval. A szó és kifejezéskészlet egységei A szó és a kifejezés megnyugtató elkülönítése még a mindennapi nyelvhasználatban is gondot okoz, ezért is indokolt az egyes egységek szakszerű körülhatárolása, ugyanakkor a részek közti átjárhatóság feltérképezése. I. A lexéma a nyelv szótározható szókészleti egysége: hal, halász, halastó. II. A frazéma szó értékű, állandósult szókapcsolat: körmére ég a gyertya, nem teszi ki az ablakba. I. A lexéma fajtáinak a meghatározása, ill. a csoportok pontos körülhatárolása teljességgel lehetetlen, éppen ezért inkább néhány jellemző jegyét vizsgáljuk. A lexéma nyelvi jellegű egység, tehát társadalmilag meghatározott, kötött egység, a kommunikáció alapegységének tekinthető. A szóelemnél (morféma) teljesebb, a szószerkezetnél (szintagma) egységesebb, tömörebb a jelentése A szótár összegyűjti a lexémákat, a beszéd megeleveníti őket oly módon, hogy általában az eredeti szótári jelentésüket megőrzi, néha viszont új jelentést, esetleg teljesen ellenkezőt hoz létre a szövegösszefüggés. A szép kis társaság! kifejezésben a két jelző: a szép, illetve a kis, aligha őriznek valamit eredeti lexematikus jelentésükből. Ilyen megfontolásból beszélhetünk a szójelentés és a szóértelem megkülönböztetéséről (az előbbi a lexematikus jelentés; az utóbbi, a glosszéma, a szövegben létrejövő széma, értelem). Az értelem tehát a kontextusban kifejlődő jelentés. A lexémák két alcsoportja: a) elemi lexéma: egy jelentést hordozó szóelem = szótő, tőszó b) szerkesztett lexéma: képzett, igekötős vagy összetett szavak: esős, leég, súgólyuk Mind az elemi, mind a szerkesztett szó általában önálló szótári egység (jelek és ragok nélküli alakok lévén). Bizonyos képzők (ható igeképző, főnévi igenév-képző, gyakorító

6 igeképző) által létrejött származékszó nem önálló szótári egység ezzel szemben önálló szókészleti egység. II. A frazéma fogalma és fajtái Az állandósult szószerkezet magyar megfelelő mutatja a legfontosabb jellemzőjét ennek a szókészletbeli egységnek, azt ti., hogy alakilag kötött szószerkezetről beszélünk, eltérően a beszédben alkalmilag összeálló szintagmáktól. Például a piros alma alkalmi szerkezetet két önálló szabad lexémára bonthatom, csak az adott mondatban szerepeltek együtt. Ezzel szemben a fabatkák sem ér, a magasan hordja az orrát kifejezésekben az alaki kötöttség és a jelentésbeli integráltság figyelhető meg. A fenti szólások jelentése egy-egy szóval kifejezhető: értéktelen, illetve gőgös. Ezek a szóértékű kifejezések tisztán lexéma értékűek, de ugyanebbe a csoportba soroljuk a mondatértékű közmondásokat, szállóigéket, főként az alaki kötöttségük miatt. A frazémák jelentése általában több, más, mint az alkotó tagok jelentéseinek összege. Néha teljes egészében idiomatikussá, teljes egészében átvitt jelentésűvé válik azáltal, hogy elhalványul az alkotó elemek jelentése: például vérszemet kap; máskor megőriz valamit a szerkezet egészének a jelentése az alkotó elemek jelentéséből, például nagy kanállal eszik a lakodalmi vagy valamely ünnepi alkalom bőséges étkezésére utaló szó megőrzi a frazémában is ezt a jelentést. Az alaki kötöttség, a jelentésbeli integráltság vagy a hangulati, érzelmi töltet alapján a következő frazémacsoportokat különíthetjük el: 1. Szokványos kifejezésmódok a lexémák alkalmi kapcsolatainak a gyakori ismétlődése révén kialakult beszédfordulatok. Többségük még nem vált átvitt értelművé. Alfajai: a) Társalgási vagy népmesei fordulatok: Hogy vagy? Részemről a szerencse, Hol volt, hol nem volt; b) Körülírások nincs képi vagy hangulati hatásuk, akárcsak a fordulatoknak. Bizonyos nyelvi stílusban gyakoriak, például a hivatalos vagy ünnepélyes stílusban: esküt tesz, megállapodást köt, eljárást indít.

7 c) Közhelyszerű kifejezések (klisék): van bizonyos képi hatásuk, de inkább tréfás hangulatot keltenek: úszik a boldogságban, a távozás hímes mezejére lép. Használatuk kerülendő. d) Képes kifejezések - a képszerűségre törekvő kifejezésekben a jelentésváltozás nyilvánvaló, mindenki számára érthető: gurul a nevetéstől, dühbe gurul, kezet emel valakire, láb alatt van. e) Szakkifejezések - a pontos terminológia követeli meg. Pl.: elbeszélő múlt, korlátolt felelősségű társaság. 2. A szólások főként gazdag hangulati tartalom, átvitt jelentés és a beszédhelyzethez való kötöttség jellemzi: cigányútra megy, vérszemet kap, ötödik kerék, ismeri csínjátbínját. A példákból is kiviláglik, hogy a leggyakoribb alakváltozat az igés szerkezet: vásárra viszi a bőrét, nagy fába vágja a fejszéjét az ige ragozás útján illeszkedik a mondatban (általában E/3.- személyű igealakok). Gyakoriak a párhuzamos felépítésű szerkezetek, amelyek éppen az állítmányt helyettesítik: egyszer hopp, máskor kopp, se pénz, se posztó. Attól függően, hogy a közlésben mekkora részt vállalnak, megkülönböztetünk: elemi, mondatrész nagyságú szólás: suba alatt, nyakló nélkül, Hencidától Boncidáig. szószerkezet, szintagma-méretű: ember a gáton, fából vaskarika. mondatértékű: Rájött az ötperc, Nem teszi ki az ablakba. Ez utóbbiak közel állnak a közmondásokhoz. A szólások, nyelvünk virágaiként, nemcsak valóságos tárháza régmúlt korok szokásainak, történeteinek, hanem szókészletünknek egyik legmozgékonyabb rétege is. A régmúlt korok mesterségeit, kultúráját, szokásrendjét őrzik olyan szólások, mint: maga malmára hajtja a vizet, cserben hagy,, ugyanakkor vannak fiatalabb szólásaink: leesik a tantusz, ejtőernyős a tantusza; -- ez utóbbiak a játékos nyelvteremtés legújabb kori bizonyítékai. A közlés stílusértékét nagymértékben növelhetik a megfelelő módon, -helyen és - időben használt szólások a kikötések viszont azt is jelzik, hogy csínján kell bánni velük.

8 Egy, a szövegkörnyezetbe nem illő szólás, esetleg egy szóláskeverék, jobb esetben komikus hatást kelthet: *lándzsát tör felette, *még ő áll a ló túlsó oldalán,,stb. Nem toldalékolhatók szabadon, illetve a szórendjük is általában kötött. Helytelen formáknak minősülnek az ilyen alakok is: *megkapja a vérszemet; *se farka, se füle; *túllő a lovon. Ez utóbbi két szólás keverése, kontaminációja: túllő a célon, ill.: átesik a ló túlsó oldalára. 2.a) A szóláshasonlatok olyan mondat formájú szerkezetek, amelyben egy fogalomhoz valamely közös vonás alapján hozzárendelünk egy szemléletes képet. Kerülgeti, mint macska a forró kását. A szóláshasonlat alaptagjának jelentése erőteljesebbé, képszerűvé válik. Szerkezetileg általában hiányos szerkezetű hasonlító alárendelő összetett mondatok. 3. A szállóigéket akár kultúr-frazémáknak is nevezhetnők, ugyanis valamely híres ember megőrzött, fennmaradt mondásának szó szerinti idézése: A kocka el van vetve. (Caesar); Ember küzdj, és bízva bízzál! (Madách) 4. A közmondások általános érvényű megfigyeléseket, igazságtartalmakat kifejező mondatok. Néha nehezen különíthetők el a szólástól. Megkülönböztetési szempont lehet az, hogy beépül-e, vagy csak társul az illető beszédrészhez, mondathoz. A szólások általában beépülnek a mondatba, míg a közmondások társulnak, mintegy illusztrációként a mondathoz. Például Így van ez, bizony, holló hollónak nem vájja ki a szemét. A szókészlet tagolódása, rétegződése, mozgása A nyelv fontos részének tekintett szókészlet követi vagy éppen előidézi a társadalommal együtt mozgó nyelv változásait. A szókészlet roppant gazdagsága és mozgékonysága megnehezíti ugyan a kategorizálást, ugyanakkor szükségessé is teszi. Általában két osztályozási szempontot érvényesít a szakirodalom: A. Diakron szemléletű az az osztályozás, amely a szavak eredetét, genézisét, a szókészlet fejlődéstörténetét vizsgálja. B. Szinkron jellegű az a leírás, amely a mindenkori adott szókészlet rétegzettségét a szavakat használó embercsoportok hovatartozása szerint alakítja ki. Ez utóbbi esetben a

9 nyelvet használók megosztása történhet a területi hovatartozás alapján így alakul ki a tájnyelvi szavak csoportja. A rendszerezés alapja lehet ugyanakkor a sajátos szókincset használó különböző társadalmi csoportok hovatartozása: így áll össze a tudományok, szakmák szakszókincse, illetve a csoportnyelvi szavak rétege, valamint a diák- és ifjúsági nyelvi réteg, a jassznyelvi réteg, zsargonok, argó, stb. A területi-földrajzi hovatartozás alapján kialakított szókészleti réteget a tájnyelvi szavak, a regionalizmusok adják; a társadalmi csoportnyelvi szókészleti réteget a szociolektusok (tudományágak, szakmák terminológiája, a társadalomban sajátos helyet elfoglaló kis csoportok szókészleti rétegei: diáknyelv, kaszárnyanyelv, zsargon, argó, jassznyelv). A. A szókészlet eredet szerint rétegei Elfogadva azt a nyilvánvaló tényt, hogy a gondolkodás differenciálódásával egyenes arányban nőtt és nő a szókészlet nagysága, felállíthatunk egy olyan modellt, amely szerint egy ősi szókészlet-magra fokozatosan rakódtak és rakódnak új és új szókészleti rétegek. A nyelvtörténet is négy jelentős réteget különít el: a) ősi alapnyelvi réteg b) belső keletkezésű szavak c) jövevényszavak d) idegen szavak a) A finnugor örökség szavai adják nyelvünk szókészletének sajátos arculatát. Bár abszolút számban kifejezve, csupán mintegy as nagyságrendű rétegről van szó, mégis igen jelentős a szerepe, ugyanis a mindennapi élet legalapvetőbb fogalmai tartoznak ide. Pl. rokonságnevek: apa, nő, feleség; természeti jelenségek: ég, éj, ősz; állatnevek: fecske, hal, lepke; közhasznú szavak, lakásrészek, elemi cselekvésű igék, személyes névmások tehát olyan szavak, amelyeket 3-4 ezer évvel ezelőtt élt őseink sem nélkülözhettek. Felhasználásuk gyakorisága mellett azért is jelentősek ezek a szavak, mert igen gazdag a szócsaládjuk. Képzett és összetett szavak sokaságát hozhatjuk létre ezekből..

10 Elég, ha a szem szó roppant gazdag szócsaládjára (összetételeire, illetve képzett származékaira) gondolunk: szemel, szemlél, ökörszem, stb. b) Belső keletkezésű szavak Az előbbi szem-szócsalád kialakulása már példázza a két legjelentősebb lehetőséget az új szavak létrehozásában: a szóképzést és a szóösszetételt. Ezek a szóalkotás legfontosabb módjai. Képzés: szív + (e)s szíves; szem + telen szemtelen. Összetétel: szív + kamra szívkamra; lát + cső látcső. Ritkább szóalkotási módok: szóelvonás: kapál kapa; nagymosás nagymos rövidülés: laboratórium labor. szóvegyülés: citrom + narancs citrancs; csupa + kopasz csupasz népetimológia: nyugdíj nyögdíj A szóteremtés, az előbbi esetektől eltérően, úgymond a semmiből létrehozott szavakat eredményezte. Ezek a hangutánzó, illetve hangulatfestő szavak: andalog, szöszmötöl, hess. c) Jövevényszók a nevük is mutatja, hogy a nyelvbe kívülről, más nyelvekből bekerült szavak rétege. Ez a kölcsönzés azonban annyira régi, hogy jövevényszavaink idegen eredetét csak az etimológia tartja nyilván; a toldalékok gazdagsága révén beépültek a magyar nyelvbe, a köznyelvi tudatban már magyar szavakként élnek. Jellemző ugyan, hogy ezek a szavak általában régtől tagjai szókészletünknek, mégis jelentékeny időbeli eltolódások észlelhetők, attól függően, hogy a kölcsönző néppel, nyelvvel a magyarság milyen időszakban került kapcsolatba. Így nagyon régiek az iráni eredetű szavaink: tej, vaj, tehén; török jövevényszavainknak két időbeli rétege van. A korábbi átvételek a honfoglalás előtti korból valók: bika, borjú, tyúk, sarló, kéve; a későbbi átvételek a honfoglalás utániak. Egyesek a török hódoltság idejéből valók: basa, aga, betyár, kaszabol, korbács. A szláv nyelvekből átvett szavaink ugyancsak széles időskálát fognak át: a honfoglalás előtti kortól egészen napjainkig.

11 Az államigazgatással, a kereszténységgel kapcsolatos szavak: király, megye, kereszt, szent, pap, karácsony; a családi élet, lakberendezés szavai: cseléd, unoka, pince; a földművelés állattartás köréből valók: zab, szalma, asztag, málna. Német jövevényszavaink a városias életmód, illetve a hadi élet kifejezései: lant, farsang, kastély, polgár, ostrom, pisztoly. A közép- és délkelet-európai népek mindenikétől vettünk át a honfoglalás után szavakat. Az erdélyi köznyelvben például gyakran találkozunk román eredetű szavakkal: orda, pakulár, esztena, mióra. d) Idegen szavak szintén kölcsönzéssel átvett szavak, amelyek azonban megőrizték idegen kívülálló jellegüket. A nyelvhasználó érzékeli ezt, még akkor is, ha nem tudja pontosan, honnan származik. Használatukat illetően, két nagy tábor küzdelme ível át napjainkig az évszázadokon: a puristák és a liberálisak szélsőséges képviselői teljességgel elzárkóztak/nak a használatuktól, illetve nyakló nélküli használatukat hirdetik. A józan megfontoltság a középutat jelöli meg, azaz használható az idegen szó, ha: Nincs magyar megfelelője, és a társadalom számára fontos fogalmat jelöl: film, alumínium, norma, vitamin. Nincs magyar megfelelő és széles körben ismert, bár nem fontos fogalmat jelöl: bár, sanzon, sláger. Jelentésben, hangulatában eltér a magyar megfelelőtől: náció nemzet; akta ügyirat; klinika kórház. Magyar megfelelője nehézkes, pontatlan: energia, profit antikvitás. Használatának hangulat- és környezetidéző ereje van, műveltségszó: tajga, szamovár, trojka. Vannak ún. köztes esetek, amelyekben az idegen szó használata megengedett, bár nem kötelező: autó gépkocsi; pedagógus nevelő; patika gyógyszertár; probléma kérdés. Hibásnak, kerülendőnek minősíthetők azok az idegen szavak, amelyeknek teljes értékű magyar megfelelője van: *frizsider hűtőszekrény; *políroz fényesít; *patronálás védnökség.

12 A mai magyar nyelvre legnagyobb hatást az angolszász eredetű idegen szavak gyakorolják. Az erdélyi köznyelvben a román eredetű idegen szavak a gyakoriak: buletin, punga, alimentára, kitánca stb. Használatuk kerülendő! Az idegen szavak használatának/elutasításának kérdésében azért ajánlott az óvatosság, mert különböző nyelvhasználati rétegekben más-más a megítélésük. Például egy filozófiai szakkönyvben indokolt az aktív, anarchia, dialektika szavak használata, ezzel szemben a köznyelvben ha nem is tiltott de kevésbé indokolt. Ugyanez a megítélés, az elfogadhatóság olyan szavak, kifejezések esetében, mint ekcéma, urológia, pénisz, amelyeket kötelező tapintatból használunk így. Az élőszóbeli használatukhoz hasonlóan az idegen szavak írása, illetve az írás és ejtés összhangja is sok fejtörést okoz. Az ironikus, kulturális, szinonim típusú szavak helyesírása nem követi a köznyelvi ejtést, és fordítva. Általános tapasztalat és irányzat az, hogy a közhasznúvá vált idegen szavak magyaros átírása/ejtése megtörténik, a nélkülözhető idegen szavak írás- és ejtésszabályozását nem kell siettetni. B. A szókészlet szinkron leírása, a mai magyar nyelv szókészleti rétegei A magyar nemzeti nyelv fogalma, a nyelvhasználat felől tekintve absztrakció, ugyanis a nyelvet használó embercsoportok szó- és kifejezéskészlete eléggé eltérő. Ezen nyelvváltozatok elképzelt összessége adja az egységes magyar nemzeti nyelv fogalmát, amelynek belső tagolódása, nyelvváltozatai a következők: I. Normatív nyelvváltozatok 1. Irodalmi nyelv: főleg írott változat: szépirodalom, esszé, értekező próza, sajtónyelv. 2. Köznyelv: főleg beszélt változat: színpadi nyelv, szónoki beszédek nyelve, katedranyelv, művelt társalgási nyelv. II. Területi nyelvváltozatok szinte kizárólag szóbeli változat, az ún. népnyelvi réteg, illetve szó- és kifejezéskészlet. 1. Nyelvjárástípusok

13 2. Helyi nyelvjárások III. Társadalmi nyelvrétegek írott és beszélt változatok, csoportnyelvi rétegeknek is nevezhetjük 1. Szaknyelvi réteg: szaktudományok, mesterségek, hivatal nyelve. 2. Hobbinyelvek: szabadidős tevékenységek sajátos nyelvváltozata, különböző sportágak, vadászat stb. szó- és kifejezéskészlete. 3. Életkori nyelvváltozatok: gyermeknyelv, dajkanyelv, diáknyelv, ifjúsági nyelv, kaszárnya-nyelv. 4. Argó: tolvajnyelv, jassznyelv, szleng. I. A normatív - jelző mutatja, hogy az irodalmi és köznyelvi változatok a nyelvi egységet biztosító, az összes többi fölötti szabályozó erővel rendelkező nyelvváltozatok. Az irodalmi nyelv mivel főként írott változatban él leginkább egységes; a köznyelv az élőszóbeli használat miatt általában együtt él valamely nyelvjárással, így jönnek létre az ún. regionális köznyelvi változatok. A tájnyelvi változatban elkülöníthetünk alak- és jelentés szerinti, valamint tulajdonképpeni tájszót. a) alak szerinti regionalizmusok: embër, tögye mög; b) jelentés szerinti regionalizmusok: síp = kályhacső, bogár = légy c) valódi, tulajdonképpeni regionalizmusok: pityóka, kujak (ököl) Az a esetben a tájnyelvi ejtett változat eltér az irodalmi nyelvi alaktól, a b esetben a szó ugyanebben az alakban megtalálható az irodalmi nyelvben, de a tájnyelvi jelentése más; a c az irodalmi nyelvből teljességgel hiányzó szavakat öleli fel. A szakszókészlet, a terminológia a tudományok, illetve a szakmák sajátos kifejezéskészlete: fékhenger, kúpkerék, perselyez (autószerelés); diópánt, falc, holkergyalu (asztalosság), metafora, szinekdoché, ütemkiegyenlítődés (irodalomtudomány). A zsargonszók összefoglalóan jelölnek minden olyan nyelvváltozatot, illetve az ide tartozó szavakat, amelyeket használóik az együvé tartozás, illetve a másoktól való elkülönülés szándékával (is) szőnek beszédükbe. Ilyen tág értelemben ide sorolható az

14 ifjúsági nyelv, a hobbinyelvek, illetve az argó is, sőt bizonyos szakszókincsréteg torzult változatai is (szakzsargon). A szakszókészlet rétegei nélkülözhetetlenek a tudomány, a szakmák, általában a társadalom haladása szempontjából, az ifjúsági- és diáknyelvi réteg szellemes, tömör, ízléses fordulatai ugyancsak a nyelv gazdagodását szolgálják, ezzel szemben el kell utasítanunk a trágár, durva szavak használatát, bármelyik nyelvváltozathoz, illetve társadalmi réteghez is kapcsolható. Állandóság és változandóság a szókészletben Egy adott korban a nyelv egységét egy viszonylag állandónak tekinthető szómennyiség biztosítja. Ugyanakkor az időben változó nyelvnek legmozgékonyabb összetevője éppen a szókészlet. A mennyiségi változás két szélsőséges kifejeződése az archaizmusok, illetve a neologizmusok. Az előbbi az elavuló, a kipusztuló szavakat jelzi, a neologizmusok pedig az újonnan bekerült szavak rétege. Mindkét rétegnek elkülöníthetők olyan alcsoportjai, amelyek egyrészt fogalmiak vagy alak-, illetve jelentés szerintiek. Fogalmiak: archaizmus: dézsma, bakó, kopja neologizmus: műhold, internet, betűreklám Jelentésbeliek: archaizmus: marha =kincs, vagyon neologizmus: hajrá =finis, célegyenes, érett =középkorú Alaki, formai: archaizmus: győzedelem, virány neologizmus: kolesz, fagyi A mennyiségi változások (szavak elavulása, új szavak keletkezése, bekerülése) mellett jelentős az a belső mozgás is, amely a nyelvváltozatok közti kölcsönhatás eredményeként

15 indul be. Arról van szó, hogy főként a kiegészítő, peremszókészleti rétegek felőli hatás következtében állandóan bővül, gazdagodik a köz- és irodalmi nyelv szókészleti rétege. Az általános műveltség, tájékozottság megköveteli olyan, eredetileg szakszónak minősült kifejezés ismeretét, használatát, mint például: golyóscsapágy, váltóáram, egyenlítő, trópus stb. Jövő-orientált társadalmunkban, az ifjúság szerepének elismertségével összhangban, a köznyelv szívesen vesz át az ifjúsági és diáknyelvi szókészleti rétegből: pulcsi, tesó, suli.

Társalgási (magánéleti) stílus

Társalgási (magánéleti) stílus Társalgási (magánéleti) stílus Meghatározás kötetlen társas érintkezésben használt nyelvi formák Általános jellemzők, elvárások közvetlen, Könnyen érthető, Személyiség kifejezése Kommunikációs funkciók

Részletesebben

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály

Részletesebben

Felvételi előkészítő, magyar, Nyelvünk virágai PTE GYAKORLÓ ÁLT. ISK., GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISK. ÉS ÓVODA PTE BABITS

Felvételi előkészítő, magyar, Nyelvünk virágai PTE GYAKORLÓ ÁLT. ISK., GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISK. ÉS ÓVODA PTE BABITS Felvételi előkészítő, magyar, 2016. Nyelvünk virágai PTE GYAKORLÓ ÁLT. ISK., GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISK. ÉS ÓVODA PTE BABITS Szókészletünk részei az állandósult szókapcsolatok. Ezek olyan szókapcsolatok vagy

Részletesebben

5. osztályos tananyag

5. osztályos tananyag 1. A kommunikáció OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI MAGYAR NYELVTAN 2. A kommunikációs kapcsolat 3. A szövegszerkesztés állomásai 4. Az elbeszélés 5. A leírás 6. Jellemzés 5. osztályos tananyag 7. A hangok világa;

Részletesebben

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4.

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4. Óra 1. émakör, tananyag Ismerkedés az új taneszközökkel Ismétlés Hangtani ismeretek MAGYAR NYELV ömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és nyelvhelyesség

Részletesebben

HELYI TANTERV. Nyelvtan

HELYI TANTERV. Nyelvtan HELYI TANTERV Nyelvtan 9. évfolyam Kommunikáció, tömegkommunikáció 12 óra Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem

Részletesebben

Nehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod,

Nehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod, II. NYELVI SZINTEK 4. A SZÓELEMEK SZINTJE: TÖVEK, TÔ VÁL TO ZA- TOK ÉS TOLDALÉKOK Nehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod, hogy ezzel némi gond van. Nyelvi közléseinket úgy rakod össze

Részletesebben

OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK. Készítette: Dobi Frida

OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK. Készítette: Dobi Frida OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK Készítette: Dobi Frida JÖVEVÉNYSZAVAK A jövevényszavak és az idegen szavak között a határt nem lehet megvonni. Jövevényszavaknak azokat az idegen nyelvből jött szavakat nevezzük, melyek

Részletesebben

7. Idegen nyelvek szerepe a nyelvi változásokban

7. Idegen nyelvek szerepe a nyelvi változásokban 7. Idegen nyelvek szerepe a nyelvi változásokban 1. A nyelvek közti érintkezés általános kérdései 2. Fő fogalmak e) területi nyelvközösség (arealitás) areális kapcsolatok értelmezései a) szűkebb erősen

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ a Nemzeti Tankönyvkiadó (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó) középiskolai magyar nyelv és kommunikáció tankönyvsorozata alapján (00931-1031/1)

Részletesebben

2013/14. tanév. 3.osztály

2013/14. tanév. 3.osztály 2013/14. tanév Magyar és tanmenet 3.osztály Tanító: Kottyán Dóra, Törzsökné Peske Edina Tankönyv:Földvári Erika munkatankönyv I-II. Földvári Erika munkatankönyv Éves óraszám:148 óra ( heti 4 óra) 1.hét

Részletesebben

Fakultációs tanterv. a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz

Fakultációs tanterv. a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz Fakultációs tanterv a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz 4 / 5 /6 évfolyamos gimnázium, fakultációs csoportok Éves óraszámok évfolyamonként: 11. 72 óra 12. 60 óra 1. Célok és feladatok A magyar nyelv

Részletesebben

Osztályvizsga Évfolyam: 8. osztály Írásbeli Időtartam 90p Nyelvi feladatlap

Osztályvizsga Évfolyam: 8. osztály Írásbeli Időtartam 90p Nyelvi feladatlap A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK MAGYAR NYELVBŐL A tanulmányok alatti vizsgák szerkezete és az értékelés elvei Osztályozóvizsga Írásbeli Szóbeli Időtartam 45p 10p Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése:

Részletesebben

NT MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 6. TANMENETJAVASLAT. (heti 2 óra, azaz évi 74 óra)

NT MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 6. TANMENETJAVASLAT. (heti 2 óra, azaz évi 74 óra) NT-11531 MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 6. TANMENETJAVASLAT (heti 2 óra, azaz évi 74 óra) A tanmenetben megadott gyakorlatszámok csak tájékoztató jellegűek, nem a megoldandó feladatok mennyiségét jelölik,

Részletesebben

SZÓBELI TÉMAKÖRÖK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL közpészint 2013

SZÓBELI TÉMAKÖRÖK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL közpészint 2013 Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Cím: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: +36 34 309 545 E-mail: ititkar@is-kola.hu Web: www.is-kola.hu Fax: +36 34 309 549 SZÓBELI TÉMAKÖRÖK MAGYAR

Részletesebben

Szó-kincseink könnyedén

Szó-kincseink könnyedén Szó-kincseink könnyedén III. H, I, Í, J Szó-kincseink könnyedén II. A szótár felépítése A szótár felépítése egyszerű, bár némileg eltér a hagyományos szótárakétól. Jeleket, rövidítéseket nem tartalmaz.

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

Tanmenet a 9. évfolyamok számára

Tanmenet a 9. évfolyamok számára Tanmenet a 9. évfolyamok számára Óraszám Tananyag Tevékenységi formák 1 3. KÖNYVTÁRISMERET, KÖNYVTÁRHASZNÁLAT A katalógus, a katalóguscédula, internetes katalógusok. Az interneten való tájékozódás. Különféle

Részletesebben

MAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára. MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára. MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 6. évfolyam MNy1 Javítási-értékelési útmutató MAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A javítókulcsban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók. A pontszámok

Részletesebben

Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 3. osztály

Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 3. osztály Oktatási célok: Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 3. osztály - irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedeztetése; - a magyar nyelv és a magyar

Részletesebben

ANGOL NYELV, MINT ELSŐ IDEGEN NYELV

ANGOL NYELV, MINT ELSŐ IDEGEN NYELV Nyelvtan: ANGOL NYELV, MINT ELSŐ IDEGEN NYELV megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek, főnevek többes száma névelők és főnévbővítmények: the, a, an, some, any, much, many, a lot of, a few, a little

Részletesebben

A MAI MAGYAR NYELV ÁLLANDÓSULT SZÓKAPCSOLATAI. FRAZEOLÓGIA

A MAI MAGYAR NYELV ÁLLANDÓSULT SZÓKAPCSOLATAI. FRAZEOLÓGIA A MAI MAGYAR NYELV ÁLLANDÓSULT SZÓKAPCSOLATAI. FRAZEOLÓGIA A nyelv szókészlete nemcsak különálló szavakból, lexémákból áll, hanem állandósult szókapcsolatokból, frazémákból is. A lexikológiának azt a részét,

Részletesebben

Sémi összehasonlító nyelvészet

Sémi összehasonlító nyelvészet Sémi összehasonlító nyelvészet BMA-HEBD-303 Biró Tamás 5. A nyelvtörténeti rekonstrukció alapjai. Jelentéstan. 2016. március 30. Összehasonlító rekonstrukció: alapok A történeti rekonstrukció klasszikus

Részletesebben

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához Íráskészség Az írásfeladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott

Részletesebben

MAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára. MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára. MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 6. évfolyam MNy2 Javítási-értékelési útmutató MAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A javítókulcsban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók. A pontszámok

Részletesebben

A Tinta e-book könyvtár/lexikontár címei:

A Tinta e-book könyvtár/lexikontár címei: A Tinta e-book könyvtár/lexikontár címei: Név / cím Részletes leírás az adatbázisoknál, lexikonoknál 1 Alakzatlexikon 196 klasszikus stiliszti fogalom magyarázata, értelmezése irodalmi példákkal szemléltetve

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Mondatkiegészítés adott. Az írásmódtól eltérô. Mondatalkotás. pótlása. Hosszú mássalhangzós. Másolás. Mondatvégi írásjelek

Mondatkiegészítés adott. Az írásmódtól eltérô. Mondatalkotás. pótlása. Hosszú mássalhangzós. Másolás. Mondatvégi írásjelek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Felmérés a tanév elején Az alsó és felsô ívelésû betûcsoportok Felsô hurkolású betûk C-s kapcsolás alsó ívelés után Kis horogvonallal kapcsolódó betûk Kis horogvonal után c-s kapcsolás

Részletesebben

a 10. osztályban tanult magyar nyelvi és kommunikációs ismeretek anyaggyűjtés, vázlatírás, grafikai szervezők használata

a 10. osztályban tanult magyar nyelvi és kommunikációs ismeretek anyaggyűjtés, vázlatírás, grafikai szervezők használata MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 11. TANMENETJAVASLAT (heti 1, évi 37 óra) Taneszközök: Antalné Szabó Ágnes Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció 11. tankönyv (NT- 17337) Antalné Szabó Ágnes Raátz Judit:

Részletesebben

A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETE

A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETE ZSEMLYEI JÁNOS A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETE I. rész Kolozsvár, 2009 1 Részletek a szerző A mai magyar nyelv szókészlete és szótárai című egyetemi jegyzetéből, (Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 2002)

Részletesebben

Érettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C

Érettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C Érettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C 1. Tétel : Hagyomány és újítás Petőfi Sándor tájleíró költészetében 2. Tétel : Arany János a tragikus alkatú balladaköltő 3. Tétel : Látomásos szimbolizmus

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁHOZ

TANMENETJAVASLAT A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁHOZ 22 Tantárgyi program a magyar nyelv tanításához (8. osztály) TANMENETJAVASLAT A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁHOZ Néhány fontos megjegyzés a tanmenetjavaslatok használatához A tanmenet a NAT, a kerettanterv, az

Részletesebben

Osztatlan tanári mesterképzés TNM 0002 II. Szigorlat / Komplex vizsga II. Magyar nyelvtudomány

Osztatlan tanári mesterképzés TNM 0002 II. Szigorlat / Komplex vizsga II. Magyar nyelvtudomány Osztatlan tanári mesterképzés TNM 0002 II. Szigorlat / Komplex vizsga II. Magyar nyelvtudomány A Komplex vizsga II. (magyar nyelvtudomány) előfeltételei: TNM 2120 Leíró grammatika 3. Szintagmatan, mondattan;

Részletesebben

-közlés, latin eredetű szó, információt adunk és kapunk. célja: tájékoztatás, figyelemfelkeltés, érzelemkifejezés.

-közlés, latin eredetű szó, információt adunk és kapunk. célja: tájékoztatás, figyelemfelkeltés, érzelemkifejezés. nyelvtani gyakorló 9. évfolyam 1. mi a kommunikáció? -közlés, latin eredetű szó, információt adunk és kapunk. célja: tájékoztatás, figyelemfelkeltés, érzelemkifejezés. 2. kommunikációs folyamat tényezői:

Részletesebben

Magatartás Szorgalom Olvasás írás 1.oszt. Matematika 1.oszt. Környezetismeret 1.osztály 2. oszt. első félév

Magatartás Szorgalom Olvasás írás 1.oszt. Matematika 1.oszt. Környezetismeret 1.osztály 2. oszt. első félév Magatartás Kiegyensúlyozottan változó hangulattal nyugtalanul fegyelmezetlenül viselkedsz az iskolában. Az iskolai szabályokat betartod nem mindig tartod be gyakran megszeged. Olvasás írás 1.oszt. Szóbeli

Részletesebben

Dr`avni izpitni center MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 1. feladatlap. Nem művészi szöveg elemzése. Kedd, február 01. / 60 perc

Dr`avni izpitni center MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 1. feladatlap. Nem művészi szöveg elemzése. Kedd, február 01. / 60 perc A jelölt kódszáma: Dr`avni izpitni center *P043A10311* TÉLI VIZSGAIDŐSZAK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. feladatlap Nem művészi szöveg elemzése Kedd, 2005. február 01. / 60 perc Engedélyezett segédeszközök:

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv

Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv és a Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv A sport összeköt testvériskolai kapcsolat kiépítése a és a Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola között Készítette: Pap Andrea Pétervására,

Részletesebben

VIZSGAKÖVETELMÉNYEK: MAGYAR NYELV 6 ÉVFOLYAMOS

VIZSGAKÖVETELMÉNYEK: MAGYAR NYELV 6 ÉVFOLYAMOS VIZSGAKÖVETELMÉNYEK: MAGYAR NYELV 6 ÉVFOLYAMOS 7. évfolyam Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Vélemény, vita, érv; megbeszélés, hozzászólás, felszólalás, kiselőadás, köszöntő, ünnepi

Részletesebben

TÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN

TÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN TÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN 1. A nyelvművelés a nyelv életébe való tudatos beavatkozás a javítás szándékával. Ez a tevékenység

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

Tagolatlan mondat szavakra tagolása, helyes leírása Ellenőrzés

Tagolatlan mondat szavakra tagolása, helyes leírása Ellenőrzés táblák:layout 1 2008.06.13. 6:37 Oldal 18 1. Ismétlés A 2. osztályos szóanyag szavainak másolása írott és nyomtatott betűkről Tollbamondás Szógyűjtés képről, a gyűjtött szavak leírása 2. Ismétlés A 2.

Részletesebben

Jelek és jeltípusok. A jelek gazdaságosságából következik, hogy sokan és sokféleképpen próbálták őket csoportosítani

Jelek és jeltípusok. A jelek gazdaságosságából következik, hogy sokan és sokféleképpen próbálták őket csoportosítani Jelek és jeltípusok A jel: olyan látható, hallható, tapintható, érzékelhető fizikai jelenség, amely észlelője számára többet vagy mást jelent, mint amit a megjelenésekor közvetlenül felfogunk. Bármilyen

Részletesebben

Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 4. osztály

Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 4. osztály Oktatási célok: Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 4. osztály - irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedeztetése; - a magyar nyelv és a magyar

Részletesebben

Károlyi Mihály Magyar Spanyol Tannyelvű Gimnázium SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELEK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL C

Károlyi Mihály Magyar Spanyol Tannyelvű Gimnázium SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELEK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL C Károlyi Mihály Magyar Spanyol Tannyelvű Gimnázium SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELEK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL 2015 13.C Hári Andrea (HA) Vámosné Polyák Krisztina (VPK) 2015 SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELSOR MAGYAR

Részletesebben

1. A stílusréteg fogalma

1. A stílusréteg fogalma 1. A stílusréteg fogalma A nyelvi kifejezésmódok a társadalmi érintkezés meghatározott területeihez is kapcsolódnak. Az így létrejött stílusváltozatok a stílusrétegek. Más szóval: a stílusréteg a társadalmi

Részletesebben

A projektidőszak (szeptember-november) tanterve. Anyanyelvismeret III.-IV. Osztály

A projektidőszak (szeptember-november) tanterve. Anyanyelvismeret III.-IV. Osztály Proiect cofinanțat din Fondul Social European prin Programul Operațional Sectorial Dezvoltarea Resurselor Umane 2007-2013 Investește în oameni! Axa prioritară 1 Educație și formare profesională în sprijinul

Részletesebben

Dr`avni izpitni center MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 1. feladatlap. Nem művészi szöveg elemzése. Péntek, augusztus 27. / 60 perc

Dr`avni izpitni center MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 1. feladatlap. Nem művészi szöveg elemzése. Péntek, augusztus 27. / 60 perc A jelölt kódszáma: Dr`avni izpitni center *P042A10311* ŐSZI IDŐSZAK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. feladatlap Nem művészi szöveg elemzése Péntek, 2004. augusztus 27. / 60 perc Engedélyezett segédeszközök:

Részletesebben

MAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára. MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára. MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 8. évfolyam MNy1 Javítási-értékelési útmutató MAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók.

Részletesebben

FELADATLAP az "ÉDES ANYANYELVUNK" nyelvhasználati verseny országos döntőjére szakképző iskolás versenyzők számára

FELADATLAP az ÉDES ANYANYELVUNK nyelvhasználati verseny országos döntőjére szakképző iskolás versenyzők számára "A magyar nyelv tanítására különös gond fordítandó." KAZINCZY FELADATLAP az "ÉDES ANYANYELVUNK" nyelvhasználati verseny országos döntőjére szakképző iskolás versenyzők számára Sátoraljaújhely 2003. 1.

Részletesebben

Esszéírás 1X1. Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes január 6.

Esszéírás 1X1. Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes január 6. Esszéírás 1X1 Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes 2016. január 6. Mi az esszé? Az esszé a francia essay (=próba, próbálkozás) szóból ered. Eredetileg rövid terjedelmű

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

NYELV ÉS TÁRSADALOM ÉRETTSÉGI NYELVTAN

NYELV ÉS TÁRSADALOM ÉRETTSÉGI NYELVTAN NYELV ÉS TÁRSADALOM ÉRETTSÉGI NYELVTAN UGYANÚGY SZÓLALNAK-E MEG a Dunántúlon? az Alföldön? a jogászok? a tanárok? a diákok? az emberek a hétköznapokban? az emberek egy SMS-ben? NEM! KÜLÖNBÖZŐ MÓDOKON A

Részletesebben

Tantárgyi követelmények. Német nyelv. 9. oszt.

Tantárgyi követelmények. Német nyelv. 9. oszt. Tantárgyi követelmények Német nyelv 9. oszt. Témakörök: Bemutatkozás Az én családom Az én barátom Az én házam/lakásom Az én szobám Az én iskolám Lakóhely bemutatása Napirend Étkezési szokások Szabadidő

Részletesebben

Osztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV

Osztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV Osztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV A. Ruházati Vásárlási szituációk az alábbi témakörökben: 1. Méteráru üzlet 2. Férfi cipők 3. Női cipők 4. Rövidáruk / kemény rövidáru 5. Rövidáruk/ puha rövidáru 6.

Részletesebben

PROGRAMA PENTRU TEZA CU SUBIECT UNIC LA LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ

PROGRAMA PENTRU TEZA CU SUBIECT UNIC LA LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ PROGRAMA PENTRU TEZA CU SUBIECT UNIC LA LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ CLASA A VII-A 2008-2009 13 I. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK 3. A szövegolvasás képességének fejlesztése 4. Az írásbeli kifejezőképesség

Részletesebben

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Sztenderd - szaknyelv A fejlett nyelvek rétegződnek sztenderd

Részletesebben

11. Az állandósult szókapcsolatok

11. Az állandósult szókapcsolatok 11. Az állandósult szókapcsolatok 11.1. A szokványos kifejezésmódok Beszédünk során különféle szavakat kapcsolunk össze, fűzünk mondattá. A mondatban levő szavak sorrendjét felcserélve megváltoztathatjuk

Részletesebben

MAGYAR NYELV (36 óra)

MAGYAR NYELV (36 óra) Magyar nyelv és irodalom helyi tanterv Emelt szint 11. évfolyam MAGYAR NYELV (36 óra) Téma Ismeret Órakeret Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelv szerepe a világról

Részletesebben

ALAKTAN ELŐADÁS 1-2. Alaktan, morfológia tárgya. Morfológia és mondattan viszonya. Morfológia univerzalitása. A szó fogalma I. Alaktan belső ügyei

ALAKTAN ELŐADÁS 1-2. Alaktan, morfológia tárgya. Morfológia és mondattan viszonya. Morfológia univerzalitása. A szó fogalma I. Alaktan belső ügyei ALAKTAN ELŐADÁS 1-2. Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika és Kiefer Ferenc (szerk.): Új magyar nyelvtan Alaktan, morfológia tárgya - a morféma (vö. a szó szerkezete) -szótőhöz: különféle toldalékok

Részletesebben

Tantárgyi követelmény Gimnázium 12. évfolyam

Tantárgyi követelmény Gimnázium 12. évfolyam Tantárgyi követelmény Gimnázium 12. évfolyam 2015/2016 TARTALOMJEGYZÉK 1. Irodalom és művészetek... 3 2. Anyanyelv és kommunikáció... 4 3. Történelem és társadalomismeret... 5 4. Idegen nyelv... 6 5. Matematika...

Részletesebben

Az 5 8. osztályos helyi tanterv magyar nyelv és kommunikáció

Az 5 8. osztályos helyi tanterv magyar nyelv és kommunikáció Az 5 8. osztályos helyi tanterv magyar nyelv és kommunikáció A kerettantervi témakörök Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben Az írott nyelv A beszélt nyelv 5. évfolyam A tankönyvi fejezetek címe Ismételjünk!

Részletesebben

Kötőjelek. Bősze Péter Laczkó Krisztina TANULMÁNYOK

Kötőjelek. Bősze Péter Laczkó Krisztina TANULMÁNYOK Bősze Péter Laczkó Krisztina Kötőjelek BEVEZETÉS Nyelvünkben a szókapcsolatok írásmódjában mindig az egyszerűsítésre törekszünk: a különírás a legegyszerűbb írásforma, ennél jelöltebb a teljes egybeírás,

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis

Bevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis Bevezetés a nyelvtudományba 5. Szintaxis Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Szintaxis Mondattan Hangok véges elemei a nyelvnek Szavak sok, de nyilván véges szám Mondatok végtelen sok Mi a mondat?

Részletesebben

A MAGYAR NYELV KÖNYVE. Hetedik, átdolgozott és bővített kiadás Főszerkesztő: A. JÁSZÓ AKMA

A MAGYAR NYELV KÖNYVE. Hetedik, átdolgozott és bővített kiadás Főszerkesztő: A. JÁSZÓ AKMA A MAGYAR NYELV KÖNYVE Hetedik, átdolgozott és bővített kiadás Főszerkesztő: A. JÁSZÓ AKMA TREZOR KIADÓ Budapest, 2004 TARTALOM Előszó (A. Jaszó Anna) 9 Általános ismeretek a nyelvről és a nyelvtudományról

Részletesebben

A műnem a műfajok felett álló magasabb kategória.

A műnem a műfajok felett álló magasabb kategória. A műnem a műfajok felett álló magasabb kategória. Műnemeink: epika líra dráma A líra: a költő gondolatait közvetlenül mondja el érzelmekkel erősen átfűtött mindig hangsúlyosan van jelen benne a lírai én

Részletesebben

ÖTLETPOSTA 6. csomag 2007. január

ÖTLETPOSTA 6. csomag 2007. január A Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozatának tagjai tanítók és magyartanárok számára ÖTLETPOSTA 6. csomag 2007. január A 3 8. ÉVFOLYAMON TANÍTÓ KOLLÉGÁKNAK Szövegértés-fejlesztő gyakorlatok

Részletesebben

Igetövek rendszere. igényel-het, igényl-ő, csörög-ni, csörg-ő

Igetövek rendszere. igényel-het, igényl-ő, csörög-ni, csörg-ő Igetövek rendszere egyalakú Többalakú Ír-, tanul- st~s, szt~sz változatú t~s változatú hangzóhiányos csupán v- s v-s ~ sz-es változatú sz-es és d-s változatú sz-es és d-s változatú sz-es és z-s változatú

Részletesebben

TANTÁRGYI PROGRAM. 2. osztály. Éves óraszám: 74 óra 2 óra/hét. fogalmak, ismeretek Új tantárgyunk: az anyanyelv. Bevezetés. A beszéd és az írás.

TANTÁRGYI PROGRAM. 2. osztály. Éves óraszám: 74 óra 2 óra/hét. fogalmak, ismeretek Új tantárgyunk: az anyanyelv. Bevezetés. A beszéd és az írás. 112 Éves óraszám: 74 óra 2 óra/hét TANTÁRGYI PROGRAM 2. osztály Témakör, óraszám A beszéd és az írás 1 2. óra A hangok és a betûk A betûrend 3 5. óra A beszédhangok keletkezése A magánhangzók csoportosítása.

Részletesebben

Felvételi tájékoztatója

Felvételi tájékoztatója A DIENES LÁSZLÓ GÖRÖGKATOLIKUS GIMNÁZIUM, EGÉSZSÉGÜGYI SZAGIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA 4027 Debrecen, Thomas Mann u. 16. Felvételi tájékoztatója a 2017/2018. tanévre Pályaválasztási felelősök: Varga Tamásné

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül

Részletesebben

Értékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6

Értékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6 Összefoglaló táblázatok az emelt szintű vizsga értékeléséhez A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

A 2015. évi szóbeli érettségi tételek magyar irodalomból 12. A

A 2015. évi szóbeli érettségi tételek magyar irodalomból 12. A A 2015. évi szóbeli érettségi tételek magyar irodalomból 12. A Életművek 1. Petőfi Sándor szerelmi költészete 2. Arany János balladái 3. Ady Endre magyarság versei 4. Babits Mihály: Jónás könyve 5. Kosztolányi

Részletesebben

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,

Részletesebben

Fazakas Emese Teret hódító igekötőink és a nyelvművelés

Fazakas Emese Teret hódító igekötőink és a nyelvművelés Fazakas Emese Teret hódító igekötőink és a nyelvművelés Arra az évtizedek óta állandóan felmerülő kérdésre, hogy szükségünk van-e a magyar nyelv ápolására, művelésére, háromféle választ adhatunk: egyáltalán

Részletesebben

2013/2014. tanév. Nyelvtan, Írás tanmenet/2. osztály. Készítette: Varga Mariann. Tanító: Fürné Kiss Zsuzsanna és Varga Mariann

2013/2014. tanév. Nyelvtan, Írás tanmenet/2. osztály. Készítette: Varga Mariann. Tanító: Fürné Kiss Zsuzsanna és Varga Mariann 2013/2014. tanév, tanmenet/2. osztály Készítette: Varga Mariann Tanító: Fürné Kiss Zsuzsanna és Varga Mariann Tankönyv: Földvári Erika: 2. (Mozaik kiadó) Éves óraszám: 148 óra (heti 2 óra, 2 óra ) és helyes

Részletesebben

Nyelvében él a nemzet

Nyelvében él a nemzet Nagy Emma Nyelvében él a nemzet A tudomány azt tartja, ha egy folyamatot olyan állandó ráhatás éri, amelynek a környezete is kedvez, akkor az minőségi változást eredményez. Az egyes nyelveket beszélő nemzetek-etnikumok

Részletesebben

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Syllabus Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom Mai magyar nyelv V. (Mondattan) A tantárgy típusa DF DD

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A SZÓBELI FELVÉTELIRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A SZÓBELI FELVÉTELIRŐL TÁJÉKOZTATÓ A SZÓBELI FELVÉTELIRŐL A szóbeli felvételi : 2014. február 22. (szombat) 9 óra Megjelenés: 8 óra 45 perckor az iskola aulájában A részletes beosztást ott lehet megtekinteni Az ideiglenes felvételi

Részletesebben

A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE

A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE Bárczi Géza Benkő Loránd Berrár Jolán MGYR NYELV TÖRTÉNETE SZERKESZTETTE Benkő Loránd NEMZETI TNKÖNYVKIDÓ, BUDPEST TRTLOM Bevezetés (írta Bárczi Géza) 5 szinkronikus és a diakronikus nyelvvizsgálat 7 nyelvtörténet

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontok szerint adható maximális pontszámot mutatja.

A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontok szerint adható maximális pontszámot mutatja. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon

Részletesebben

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához Íráskészség Az írás feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. Tétel A feladat Építészeti alapfogalmak Mutassa be a természetes és az épített környezet elemeit, azok kapcsolatát, egymásra

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához A középszintű szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Pusztai Ferenc Hagyomány és újítás a magyar szóalkotásban

Pusztai Ferenc Hagyomány és újítás a magyar szóalkotásban Pusztai Ferenc Hagyomány és újítás a magyar szóalkotásban A nyelvtörténet mindig történik. Ebben a tételben nemcsak az fejeződik ki, hogy bármely élő, használatában eleven nyelv csak megszakíthatatlan

Részletesebben

MAGYAR NYELV a 4. évfolyamosok számára. MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MAGYAR NYELV a 4. évfolyamosok számára. MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 4. évfolyam MNy2 Javítási-értékelési útmutató MAGYAR NYELV a 4. évfolyamosok számára MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók.

Részletesebben

A SZÓELVONÁS MINT A SZÓALKOTÁS EGYIK MÓDSZERE. BÉRES ERZSÉBET Ungvári Nemzeti Egyetem, Hungarológiai Központ Ungvár, Váru. 12.

A SZÓELVONÁS MINT A SZÓALKOTÁS EGYIK MÓDSZERE. BÉRES ERZSÉBET Ungvári Nemzeti Egyetem, Hungarológiai Központ Ungvár, Váru. 12. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. J3-19. A SZÓELVONÁS MINT A SZÓALKOTÁS EGYIK MÓDSZERE BÉRES ERZSÉBET Ungvári Nemzeti Egyetem, Hungarológiai Központ 88000

Részletesebben

Szóbeli követelmények idegen nyelvből

Szóbeli követelmények idegen nyelvből Szóbeli követelmények idegen nyelvből A szóbeli vizsga követelményei angol és német nyelvből A felvételi vizsga maximum 20 perc időtartamú. Az alapfokú nyelvvizsgához hasonlóan a felvételiző egy rövid

Részletesebben

A belső (intern) érettségi írásbeli vizsga értékelése

A belső (intern) érettségi írásbeli vizsga értékelése A belső (intern) érettségi írásbeli vizsga értékelése A) táblázat Az értékelés összetevői: 1. Külső forma, azaz íráskép. 2. Tartalmi összetevők: tartalmi, szerkezeti, stilisztikai, helyesírási és nyelvi

Részletesebben

Tantervi javaslat a magyar nyelv és irodalom oktatására a román tannyelvű osztályokban tanuló diákoknak I. rész

Tantervi javaslat a magyar nyelv és irodalom oktatására a román tannyelvű osztályokban tanuló diákoknak I. rész Ferencz Éva Tantervi javaslat a magyar nyelv és irodalom oktatására a román tannyelvű osztályokban tanuló diákoknak I. rész Módszertani alapvetés A magyar nyelv tanításának a célja a román tannyelvű oktatásban

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Tanmenet Heti 1 óra, évi 37 óra

Tanmenet Heti 1 óra, évi 37 óra AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉ- KELÉSÉHEZ Mind a szövegtani anyagot, mind a stilisztikát ajánlatos diagnosztizáló értékeléssel kezdeni, feltárni a tanulók előzetes tudását. A szövegtani

Részletesebben

7 8. évfolyam. nyelvtan irodalom nyelvtan irodalom 7. évfolyam évfolyam Magyar nyelv 7. évfolyam

7 8. évfolyam. nyelvtan irodalom nyelvtan irodalom 7. évfolyam évfolyam Magyar nyelv 7. évfolyam 7 8. évfolyam A 7 8. évfolyamon a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése (azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk,

Részletesebben

TARTALOM. Tartalom. 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal. A határozott névelő: a gitár, az autó

TARTALOM. Tartalom. 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal. A határozott névelő: a gitár, az autó 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal 2. fejezet TALÁLKOZÁS 17 38. oldal 3. fejezet ISMERKEDÉS AZ IRODÁBAN 39 56. oldal 4. fejezet A VÁROSBAN 57 82. oldal TÉMÁK Néhány nemzetközi szó Köszönések

Részletesebben

Óravázlat 1. Készítette: Dr. Nagyné Oláh Eszter Évfolyam: 9. osztály. Módszer:

Óravázlat 1. Készítette: Dr. Nagyné Oláh Eszter Évfolyam: 9. osztály. Módszer: Óravázlat 1. Tantárgy: kommunikáció-magyar (szakiskola) Készítette: Dr. Nagyné Oláh Eszter Évfolyam: 9. osztály Témakör: Az óra anyaga: Szóbeli és írásbeli kommunikáció anyanyelvi játékok Az óra típusa:

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Francia nyelv

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Francia nyelv A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

NYELVHELYESSÉGI GYAKORLATOK

NYELVHELYESSÉGI GYAKORLATOK Zimányi Árpád NYELVHELYESSÉGI GYAKORLATOK III. RÉSZ SZAVAK ÉS SZÓLÁSOK HELYES HASZNÁLATA Részletek a szerző Nyelvhelyességi gyakorlókönyv című munkájából (EKFT Líceum Kiadó, Eger, 1999) A szerző engedélyével

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

BESZÉD ÉS ANYANYELV. Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET

BESZÉD ÉS ANYANYELV. Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET BESZÉD ÉS ANYANYELV Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET Beszéd és anyanyelv Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak Tematika és tanmenet (55 óra) 1. félév heti 1 óra 2. félév heti 2 óra ÓRA CÍM

Részletesebben