3. A SZÓTAN A szókészlet és a szókincs. Fogalomértelmezés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "3. A SZÓTAN. 3. 1. A szókészlet és a szókincs. Fogalomértelmezés"

Átírás

1 3. A SZÓTAN Tömör és kifejtésre váró meghatározás szerint, a szavakkal foglalkozó leíró nyelvtani tudományág. A pontosítás a szó fogalmának az árnyalt értelmezése miatt szükséges. Eszerint három elkülöníthető, de egymással szoros kapcsolatot tartó szóértelmezésről beszélhetünk: a szó mint szótári egység, a szóelőfordulás mint a mondatban megjelenő összes különírt egység, ill. a szóalak mint az összes lehetséges szóelőfordulás, vagyis a szavak toldalékos és toldalék nélküli lehetséges alakjai. A szótári szó -értelemben vett szó elsősorban szókészleti egység. A szó megnevező szerepe ez, és mint ilyen, absztrakció. A nyelvben virtuálisan ( mint lehetőség ) meglevő egységek, amelyeknek tanulmányozásával elsősorban a szókészlettan foglalkozik. De a szófajtannak is központi kategóriája, hiszen a szófaji csoportosítás meghatározó kritériuma, hogy mit nevez meg, ill. milyen viszony jelölésére alkalmas az adott szótári egység. A szóelőfordulás olyan szó-értelem, amelyben a szó kommunikatív funkciója a döntő. Azaz, milyen szerepet tölt be a mondatban mint mondatrész vagy mint viszonyjelölő szó. A szófajcsoportok kialakításában is szerepet játszik, ugyanis a szófaji értéket befolyásolja a mondatrész-érték, ill. -funkció. A szóalak egyféle keresztmetszete a szóelőfordulások halmazának, ugyanis az ismétlődő előfordulásokra nem figyel, csak a lehetséges új alakváltozatokra, a szó szerkezeti variánsaira, összes toldalék nélküli és toldalékos alakjaira egyaránt. A szótan nagy fejezetei: 3.1.-szókészlettan, szófajtan, szóalaktan A szókészlet és a szókincs Fogalomértelmezés A szókészlet és szókincs fogalmak igen gyakran tetszőlegesen helyettesítik egymást a mindennapi nyelvhasználatban. Terminológiaként (szakszóként) használva, a szókészlet

2 egy nyelv vagy nyelvréteg közösségi jellegű szavainak kifejezéseinek összessége; a szókincs az egyén által ismert, illetve használt szavak, kifejezések.

3 A. A szókészlet egy nyelv összes szavainak foglalataként -- két nagy csoportba rendezhető: alapszókészlet kiegészítő szókészlet Az alapszókészlet néhány jellemzője: A mindennapi kommunikációban, fontos, nélkülözhetetlen szavak, kifejezések: iszik, könyv, ma, anya; Az ide tartozó szavak össznépi jellegűek: a társadalom minden tagja érti, ismeri, használja ezeket a szavakat: ég, sok, szalad; Hosszú idő óta megvannak nyelvünkben: kar, szív, hall; Nagy a szavak szócsaládja: a szavak képzése, illetve a szóösszetétel révén nagyon sok új szó keletkezik: néz + et, + és, - néző, nézett (film); nézőpont, elnéz, megnéz, kinéz, A kiegészítő szókészlet szavainak jellemzői: Nem fontosak, ti. a dolog, fogalom, amit jelölnek nélkülözhetők a mindennapi emberi kommunikációban: pl. zuzmó, piperkőc, ajakhang; Csak bizonyos kisebb-nagyobb közösség érti, használja, nem össznépi jellegűek: kabóca, ribonukleinsav, gazsó; Család nélküli társtalan szavak, nincs vagy igen kevés a belőlük származtatott szó: tolómérce, szögmérő; A szókészlet két csoportja között nem lehet éles határt vonni. B. A szókincs az egyén nyelvi kincse, az által használt, illetve csak ismert szavak összessége. Az első csoport alkotja az egyén aktív szókincsét, az ismerős, de ritkán használt szavak a passzív szókincs tagjai. A szókincs szóállománya sokkal kisebb, mint egy nyelv szókészlete (ez a szómennyiség egyénenként nagy eltéréseket mutat, átlagban 1,5 2%-a nyelv szókészletének, ritka esetben haladja meg a ezret). A szókészlet, a magyar nyelv szóállománya mintegy 1 millió szót, kifejezést tartalmaz. Ez a látszólag amorf halmaz igen bonyolult, sokféle erővonal mentén szerveződő

4 szócsoportokba rendeződik. Bizonyos szavak azért kerülnek egy csoportba, mert közös ősre tekintenek vissza, egy nagy szócsalád tagjai: váll, vállas, vállal, vállalkozó, vállalat. Más szavak a jelentésük alapján (szemantikailag) kapcsolhatók össze (szinonimák, antonímák, paronímák): sír, zokog, nevet, nevetség, nevetés; ismét mások kölcsönösen felidézik egymást, ezek az alá- fölé- vagy mellérendelő viszonyban levő, amolyan mezőösszefüggést mutató asszociatív csoportok: iskola, kréta, tanuló, félév, taneszköz, elemista. Az utóbbi szavak legátfogóbb jelentéstartalmú fogalma az iskola (ez hiperoníma), ennek egyenértékű alárendeltjei (kohiponímái): tanuló, félév, illetve taneszköz, amelyek közül a maguk rendjén (az adott szavak között) hiperoníma a taneszköz szó a krétához képest, illetve a tanuló az elemista fogalomhoz viszonyítva. A szavak mezőösszefüggései a legkiterjedtebb szórendszereket, alrendszereket hozzák létre. A kutya szó fogalomkörét vizsgálva a következő kapcsolódásokra figyelhetünk: A kutya szó fogalmi szférája: 1. mellérendelt fogalmak: macska, ló, disznó; 2. fölérendelt fogalom: háziállat; 3. alárendeltek: farkaskutya, pincsi fogalmi jegyei (jellemzői) gerinces, házőrző, hűséges stb. hely-, idő-, okság szerint vele érintkezésben levő szavak: ól, vadászat, sétáltatás, ebadó. Ezek a néha távoli kapcsolatok biztosítják a nyelv dinamizmusát, örök megújulási képességét. Az alapvető kommunikációs szerepeken túli funkciók betöltésére teszik alkalmassá így a művészi közlésre is. A nyelvi stílus vizsgálói szerint a művészi hatás egy ún. meghökkenéssel kezdődik, egy nyelvi összeférhetetlenség észleletével, amely nem más, mint a megszokott mezőösszefüggés-rendszerből való kiemelés és egy addig szokatlan, új mezőbe való áthelyezés. Elfeküdt már a nap túl a nádas réten Nagy vörös palástját künn hagyá az égen A kiemelt szavak fogalomköre az emberi világ összefüggései közé épül be (a köznapi nyelvhasználat normái szerint). A fekszik ige az emberi pihenő tevékenységet idézi fel, a fekhelyet (ágy, szalma), az estét, a fáradtságot. Ezek közül a rendező erővonalak közül néhányat megőriz (mintegy optikai hitelként, kapocsként) a költői nyelv is. Így pl. az

5 este a pihenésre is utal; de a lefekvést, pihenést végző személy helyét a világot lefektető Nap veszi át. Ugyanez a személycsere történik az uralkodó jelentéstartalmú palást szóval. A szó és kifejezéskészlet egységei A szó és a kifejezés megnyugtató elkülönítése még a mindennapi nyelvhasználatban is gondot okoz, ezért is indokolt az egyes egységek szakszerű körülhatárolása, ugyanakkor a részek közti átjárhatóság feltérképezése. I. A lexéma a nyelv szótározható szókészleti egysége: hal, halász, halastó. II. A frazéma szó értékű, állandósult szókapcsolat: körmére ég a gyertya, nem teszi ki az ablakba. I. A lexéma fajtáinak a meghatározása, ill. a csoportok pontos körülhatárolása teljességgel lehetetlen, éppen ezért inkább néhány jellemző jegyét vizsgáljuk. A lexéma nyelvi jellegű egység, tehát társadalmilag meghatározott, kötött egység, a kommunikáció alapegységének tekinthető. A szóelemnél (morféma) teljesebb, a szószerkezetnél (szintagma) egységesebb, tömörebb a jelentése A szótár összegyűjti a lexémákat, a beszéd megeleveníti őket oly módon, hogy általában az eredeti szótári jelentésüket megőrzi, néha viszont új jelentést, esetleg teljesen ellenkezőt hoz létre a szövegösszefüggés. A szép kis társaság! kifejezésben a két jelző: a szép, illetve a kis, aligha őriznek valamit eredeti lexematikus jelentésükből. Ilyen megfontolásból beszélhetünk a szójelentés és a szóértelem megkülönböztetéséről (az előbbi a lexematikus jelentés; az utóbbi, a glosszéma, a szövegben létrejövő széma, értelem). Az értelem tehát a kontextusban kifejlődő jelentés. A lexémák két alcsoportja: a) elemi lexéma: egy jelentést hordozó szóelem = szótő, tőszó b) szerkesztett lexéma: képzett, igekötős vagy összetett szavak: esős, leég, súgólyuk Mind az elemi, mind a szerkesztett szó általában önálló szótári egység (jelek és ragok nélküli alakok lévén). Bizonyos képzők (ható igeképző, főnévi igenév-képző, gyakorító

6 igeképző) által létrejött származékszó nem önálló szótári egység ezzel szemben önálló szókészleti egység. II. A frazéma fogalma és fajtái Az állandósult szószerkezet magyar megfelelő mutatja a legfontosabb jellemzőjét ennek a szókészletbeli egységnek, azt ti., hogy alakilag kötött szószerkezetről beszélünk, eltérően a beszédben alkalmilag összeálló szintagmáktól. Például a piros alma alkalmi szerkezetet két önálló szabad lexémára bonthatom, csak az adott mondatban szerepeltek együtt. Ezzel szemben a fabatkák sem ér, a magasan hordja az orrát kifejezésekben az alaki kötöttség és a jelentésbeli integráltság figyelhető meg. A fenti szólások jelentése egy-egy szóval kifejezhető: értéktelen, illetve gőgös. Ezek a szóértékű kifejezések tisztán lexéma értékűek, de ugyanebbe a csoportba soroljuk a mondatértékű közmondásokat, szállóigéket, főként az alaki kötöttségük miatt. A frazémák jelentése általában több, más, mint az alkotó tagok jelentéseinek összege. Néha teljes egészében idiomatikussá, teljes egészében átvitt jelentésűvé válik azáltal, hogy elhalványul az alkotó elemek jelentése: például vérszemet kap; máskor megőriz valamit a szerkezet egészének a jelentése az alkotó elemek jelentéséből, például nagy kanállal eszik a lakodalmi vagy valamely ünnepi alkalom bőséges étkezésére utaló szó megőrzi a frazémában is ezt a jelentést. Az alaki kötöttség, a jelentésbeli integráltság vagy a hangulati, érzelmi töltet alapján a következő frazémacsoportokat különíthetjük el: 1. Szokványos kifejezésmódok a lexémák alkalmi kapcsolatainak a gyakori ismétlődése révén kialakult beszédfordulatok. Többségük még nem vált átvitt értelművé. Alfajai: a) Társalgási vagy népmesei fordulatok: Hogy vagy? Részemről a szerencse, Hol volt, hol nem volt; b) Körülírások nincs képi vagy hangulati hatásuk, akárcsak a fordulatoknak. Bizonyos nyelvi stílusban gyakoriak, például a hivatalos vagy ünnepélyes stílusban: esküt tesz, megállapodást köt, eljárást indít.

7 c) Közhelyszerű kifejezések (klisék): van bizonyos képi hatásuk, de inkább tréfás hangulatot keltenek: úszik a boldogságban, a távozás hímes mezejére lép. Használatuk kerülendő. d) Képes kifejezések - a képszerűségre törekvő kifejezésekben a jelentésváltozás nyilvánvaló, mindenki számára érthető: gurul a nevetéstől, dühbe gurul, kezet emel valakire, láb alatt van. e) Szakkifejezések - a pontos terminológia követeli meg. Pl.: elbeszélő múlt, korlátolt felelősségű társaság. 2. A szólások főként gazdag hangulati tartalom, átvitt jelentés és a beszédhelyzethez való kötöttség jellemzi: cigányútra megy, vérszemet kap, ötödik kerék, ismeri csínjátbínját. A példákból is kiviláglik, hogy a leggyakoribb alakváltozat az igés szerkezet: vásárra viszi a bőrét, nagy fába vágja a fejszéjét az ige ragozás útján illeszkedik a mondatban (általában E/3.- személyű igealakok). Gyakoriak a párhuzamos felépítésű szerkezetek, amelyek éppen az állítmányt helyettesítik: egyszer hopp, máskor kopp, se pénz, se posztó. Attól függően, hogy a közlésben mekkora részt vállalnak, megkülönböztetünk: elemi, mondatrész nagyságú szólás: suba alatt, nyakló nélkül, Hencidától Boncidáig. szószerkezet, szintagma-méretű: ember a gáton, fából vaskarika. mondatértékű: Rájött az ötperc, Nem teszi ki az ablakba. Ez utóbbiak közel állnak a közmondásokhoz. A szólások, nyelvünk virágaiként, nemcsak valóságos tárháza régmúlt korok szokásainak, történeteinek, hanem szókészletünknek egyik legmozgékonyabb rétege is. A régmúlt korok mesterségeit, kultúráját, szokásrendjét őrzik olyan szólások, mint: maga malmára hajtja a vizet, cserben hagy,, ugyanakkor vannak fiatalabb szólásaink: leesik a tantusz, ejtőernyős a tantusza; -- ez utóbbiak a játékos nyelvteremtés legújabb kori bizonyítékai. A közlés stílusértékét nagymértékben növelhetik a megfelelő módon, -helyen és - időben használt szólások a kikötések viszont azt is jelzik, hogy csínján kell bánni velük.

8 Egy, a szövegkörnyezetbe nem illő szólás, esetleg egy szóláskeverék, jobb esetben komikus hatást kelthet: *lándzsát tör felette, *még ő áll a ló túlsó oldalán,,stb. Nem toldalékolhatók szabadon, illetve a szórendjük is általában kötött. Helytelen formáknak minősülnek az ilyen alakok is: *megkapja a vérszemet; *se farka, se füle; *túllő a lovon. Ez utóbbi két szólás keverése, kontaminációja: túllő a célon, ill.: átesik a ló túlsó oldalára. 2.a) A szóláshasonlatok olyan mondat formájú szerkezetek, amelyben egy fogalomhoz valamely közös vonás alapján hozzárendelünk egy szemléletes képet. Kerülgeti, mint macska a forró kását. A szóláshasonlat alaptagjának jelentése erőteljesebbé, képszerűvé válik. Szerkezetileg általában hiányos szerkezetű hasonlító alárendelő összetett mondatok. 3. A szállóigéket akár kultúr-frazémáknak is nevezhetnők, ugyanis valamely híres ember megőrzött, fennmaradt mondásának szó szerinti idézése: A kocka el van vetve. (Caesar); Ember küzdj, és bízva bízzál! (Madách) 4. A közmondások általános érvényű megfigyeléseket, igazságtartalmakat kifejező mondatok. Néha nehezen különíthetők el a szólástól. Megkülönböztetési szempont lehet az, hogy beépül-e, vagy csak társul az illető beszédrészhez, mondathoz. A szólások általában beépülnek a mondatba, míg a közmondások társulnak, mintegy illusztrációként a mondathoz. Például Így van ez, bizony, holló hollónak nem vájja ki a szemét. A szókészlet tagolódása, rétegződése, mozgása A nyelv fontos részének tekintett szókészlet követi vagy éppen előidézi a társadalommal együtt mozgó nyelv változásait. A szókészlet roppant gazdagsága és mozgékonysága megnehezíti ugyan a kategorizálást, ugyanakkor szükségessé is teszi. Általában két osztályozási szempontot érvényesít a szakirodalom: A. Diakron szemléletű az az osztályozás, amely a szavak eredetét, genézisét, a szókészlet fejlődéstörténetét vizsgálja. B. Szinkron jellegű az a leírás, amely a mindenkori adott szókészlet rétegzettségét a szavakat használó embercsoportok hovatartozása szerint alakítja ki. Ez utóbbi esetben a

9 nyelvet használók megosztása történhet a területi hovatartozás alapján így alakul ki a tájnyelvi szavak csoportja. A rendszerezés alapja lehet ugyanakkor a sajátos szókincset használó különböző társadalmi csoportok hovatartozása: így áll össze a tudományok, szakmák szakszókincse, illetve a csoportnyelvi szavak rétege, valamint a diák- és ifjúsági nyelvi réteg, a jassznyelvi réteg, zsargonok, argó, stb. A területi-földrajzi hovatartozás alapján kialakított szókészleti réteget a tájnyelvi szavak, a regionalizmusok adják; a társadalmi csoportnyelvi szókészleti réteget a szociolektusok (tudományágak, szakmák terminológiája, a társadalomban sajátos helyet elfoglaló kis csoportok szókészleti rétegei: diáknyelv, kaszárnyanyelv, zsargon, argó, jassznyelv). A. A szókészlet eredet szerint rétegei Elfogadva azt a nyilvánvaló tényt, hogy a gondolkodás differenciálódásával egyenes arányban nőtt és nő a szókészlet nagysága, felállíthatunk egy olyan modellt, amely szerint egy ősi szókészlet-magra fokozatosan rakódtak és rakódnak új és új szókészleti rétegek. A nyelvtörténet is négy jelentős réteget különít el: a) ősi alapnyelvi réteg b) belső keletkezésű szavak c) jövevényszavak d) idegen szavak a) A finnugor örökség szavai adják nyelvünk szókészletének sajátos arculatát. Bár abszolút számban kifejezve, csupán mintegy as nagyságrendű rétegről van szó, mégis igen jelentős a szerepe, ugyanis a mindennapi élet legalapvetőbb fogalmai tartoznak ide. Pl. rokonságnevek: apa, nő, feleség; természeti jelenségek: ég, éj, ősz; állatnevek: fecske, hal, lepke; közhasznú szavak, lakásrészek, elemi cselekvésű igék, személyes névmások tehát olyan szavak, amelyeket 3-4 ezer évvel ezelőtt élt őseink sem nélkülözhettek. Felhasználásuk gyakorisága mellett azért is jelentősek ezek a szavak, mert igen gazdag a szócsaládjuk. Képzett és összetett szavak sokaságát hozhatjuk létre ezekből..

10 Elég, ha a szem szó roppant gazdag szócsaládjára (összetételeire, illetve képzett származékaira) gondolunk: szemel, szemlél, ökörszem, stb. b) Belső keletkezésű szavak Az előbbi szem-szócsalád kialakulása már példázza a két legjelentősebb lehetőséget az új szavak létrehozásában: a szóképzést és a szóösszetételt. Ezek a szóalkotás legfontosabb módjai. Képzés: szív + (e)s szíves; szem + telen szemtelen. Összetétel: szív + kamra szívkamra; lát + cső látcső. Ritkább szóalkotási módok: szóelvonás: kapál kapa; nagymosás nagymos rövidülés: laboratórium labor. szóvegyülés: citrom + narancs citrancs; csupa + kopasz csupasz népetimológia: nyugdíj nyögdíj A szóteremtés, az előbbi esetektől eltérően, úgymond a semmiből létrehozott szavakat eredményezte. Ezek a hangutánzó, illetve hangulatfestő szavak: andalog, szöszmötöl, hess. c) Jövevényszók a nevük is mutatja, hogy a nyelvbe kívülről, más nyelvekből bekerült szavak rétege. Ez a kölcsönzés azonban annyira régi, hogy jövevényszavaink idegen eredetét csak az etimológia tartja nyilván; a toldalékok gazdagsága révén beépültek a magyar nyelvbe, a köznyelvi tudatban már magyar szavakként élnek. Jellemző ugyan, hogy ezek a szavak általában régtől tagjai szókészletünknek, mégis jelentékeny időbeli eltolódások észlelhetők, attól függően, hogy a kölcsönző néppel, nyelvvel a magyarság milyen időszakban került kapcsolatba. Így nagyon régiek az iráni eredetű szavaink: tej, vaj, tehén; török jövevényszavainknak két időbeli rétege van. A korábbi átvételek a honfoglalás előtti korból valók: bika, borjú, tyúk, sarló, kéve; a későbbi átvételek a honfoglalás utániak. Egyesek a török hódoltság idejéből valók: basa, aga, betyár, kaszabol, korbács. A szláv nyelvekből átvett szavaink ugyancsak széles időskálát fognak át: a honfoglalás előtti kortól egészen napjainkig.

11 Az államigazgatással, a kereszténységgel kapcsolatos szavak: király, megye, kereszt, szent, pap, karácsony; a családi élet, lakberendezés szavai: cseléd, unoka, pince; a földművelés állattartás köréből valók: zab, szalma, asztag, málna. Német jövevényszavaink a városias életmód, illetve a hadi élet kifejezései: lant, farsang, kastély, polgár, ostrom, pisztoly. A közép- és délkelet-európai népek mindenikétől vettünk át a honfoglalás után szavakat. Az erdélyi köznyelvben például gyakran találkozunk román eredetű szavakkal: orda, pakulár, esztena, mióra. d) Idegen szavak szintén kölcsönzéssel átvett szavak, amelyek azonban megőrizték idegen kívülálló jellegüket. A nyelvhasználó érzékeli ezt, még akkor is, ha nem tudja pontosan, honnan származik. Használatukat illetően, két nagy tábor küzdelme ível át napjainkig az évszázadokon: a puristák és a liberálisak szélsőséges képviselői teljességgel elzárkóztak/nak a használatuktól, illetve nyakló nélküli használatukat hirdetik. A józan megfontoltság a középutat jelöli meg, azaz használható az idegen szó, ha: Nincs magyar megfelelője, és a társadalom számára fontos fogalmat jelöl: film, alumínium, norma, vitamin. Nincs magyar megfelelő és széles körben ismert, bár nem fontos fogalmat jelöl: bár, sanzon, sláger. Jelentésben, hangulatában eltér a magyar megfelelőtől: náció nemzet; akta ügyirat; klinika kórház. Magyar megfelelője nehézkes, pontatlan: energia, profit antikvitás. Használatának hangulat- és környezetidéző ereje van, műveltségszó: tajga, szamovár, trojka. Vannak ún. köztes esetek, amelyekben az idegen szó használata megengedett, bár nem kötelező: autó gépkocsi; pedagógus nevelő; patika gyógyszertár; probléma kérdés. Hibásnak, kerülendőnek minősíthetők azok az idegen szavak, amelyeknek teljes értékű magyar megfelelője van: *frizsider hűtőszekrény; *políroz fényesít; *patronálás védnökség.

12 A mai magyar nyelvre legnagyobb hatást az angolszász eredetű idegen szavak gyakorolják. Az erdélyi köznyelvben a román eredetű idegen szavak a gyakoriak: buletin, punga, alimentára, kitánca stb. Használatuk kerülendő! Az idegen szavak használatának/elutasításának kérdésében azért ajánlott az óvatosság, mert különböző nyelvhasználati rétegekben más-más a megítélésük. Például egy filozófiai szakkönyvben indokolt az aktív, anarchia, dialektika szavak használata, ezzel szemben a köznyelvben ha nem is tiltott de kevésbé indokolt. Ugyanez a megítélés, az elfogadhatóság olyan szavak, kifejezések esetében, mint ekcéma, urológia, pénisz, amelyeket kötelező tapintatból használunk így. Az élőszóbeli használatukhoz hasonlóan az idegen szavak írása, illetve az írás és ejtés összhangja is sok fejtörést okoz. Az ironikus, kulturális, szinonim típusú szavak helyesírása nem követi a köznyelvi ejtést, és fordítva. Általános tapasztalat és irányzat az, hogy a közhasznúvá vált idegen szavak magyaros átírása/ejtése megtörténik, a nélkülözhető idegen szavak írás- és ejtésszabályozását nem kell siettetni. B. A szókészlet szinkron leírása, a mai magyar nyelv szókészleti rétegei A magyar nemzeti nyelv fogalma, a nyelvhasználat felől tekintve absztrakció, ugyanis a nyelvet használó embercsoportok szó- és kifejezéskészlete eléggé eltérő. Ezen nyelvváltozatok elképzelt összessége adja az egységes magyar nemzeti nyelv fogalmát, amelynek belső tagolódása, nyelvváltozatai a következők: I. Normatív nyelvváltozatok 1. Irodalmi nyelv: főleg írott változat: szépirodalom, esszé, értekező próza, sajtónyelv. 2. Köznyelv: főleg beszélt változat: színpadi nyelv, szónoki beszédek nyelve, katedranyelv, művelt társalgási nyelv. II. Területi nyelvváltozatok szinte kizárólag szóbeli változat, az ún. népnyelvi réteg, illetve szó- és kifejezéskészlet. 1. Nyelvjárástípusok

13 2. Helyi nyelvjárások III. Társadalmi nyelvrétegek írott és beszélt változatok, csoportnyelvi rétegeknek is nevezhetjük 1. Szaknyelvi réteg: szaktudományok, mesterségek, hivatal nyelve. 2. Hobbinyelvek: szabadidős tevékenységek sajátos nyelvváltozata, különböző sportágak, vadászat stb. szó- és kifejezéskészlete. 3. Életkori nyelvváltozatok: gyermeknyelv, dajkanyelv, diáknyelv, ifjúsági nyelv, kaszárnya-nyelv. 4. Argó: tolvajnyelv, jassznyelv, szleng. I. A normatív - jelző mutatja, hogy az irodalmi és köznyelvi változatok a nyelvi egységet biztosító, az összes többi fölötti szabályozó erővel rendelkező nyelvváltozatok. Az irodalmi nyelv mivel főként írott változatban él leginkább egységes; a köznyelv az élőszóbeli használat miatt általában együtt él valamely nyelvjárással, így jönnek létre az ún. regionális köznyelvi változatok. A tájnyelvi változatban elkülöníthetünk alak- és jelentés szerinti, valamint tulajdonképpeni tájszót. a) alak szerinti regionalizmusok: embër, tögye mög; b) jelentés szerinti regionalizmusok: síp = kályhacső, bogár = légy c) valódi, tulajdonképpeni regionalizmusok: pityóka, kujak (ököl) Az a esetben a tájnyelvi ejtett változat eltér az irodalmi nyelvi alaktól, a b esetben a szó ugyanebben az alakban megtalálható az irodalmi nyelvben, de a tájnyelvi jelentése más; a c az irodalmi nyelvből teljességgel hiányzó szavakat öleli fel. A szakszókészlet, a terminológia a tudományok, illetve a szakmák sajátos kifejezéskészlete: fékhenger, kúpkerék, perselyez (autószerelés); diópánt, falc, holkergyalu (asztalosság), metafora, szinekdoché, ütemkiegyenlítődés (irodalomtudomány). A zsargonszók összefoglalóan jelölnek minden olyan nyelvváltozatot, illetve az ide tartozó szavakat, amelyeket használóik az együvé tartozás, illetve a másoktól való elkülönülés szándékával (is) szőnek beszédükbe. Ilyen tág értelemben ide sorolható az

14 ifjúsági nyelv, a hobbinyelvek, illetve az argó is, sőt bizonyos szakszókincsréteg torzult változatai is (szakzsargon). A szakszókészlet rétegei nélkülözhetetlenek a tudomány, a szakmák, általában a társadalom haladása szempontjából, az ifjúsági- és diáknyelvi réteg szellemes, tömör, ízléses fordulatai ugyancsak a nyelv gazdagodását szolgálják, ezzel szemben el kell utasítanunk a trágár, durva szavak használatát, bármelyik nyelvváltozathoz, illetve társadalmi réteghez is kapcsolható. Állandóság és változandóság a szókészletben Egy adott korban a nyelv egységét egy viszonylag állandónak tekinthető szómennyiség biztosítja. Ugyanakkor az időben változó nyelvnek legmozgékonyabb összetevője éppen a szókészlet. A mennyiségi változás két szélsőséges kifejeződése az archaizmusok, illetve a neologizmusok. Az előbbi az elavuló, a kipusztuló szavakat jelzi, a neologizmusok pedig az újonnan bekerült szavak rétege. Mindkét rétegnek elkülöníthetők olyan alcsoportjai, amelyek egyrészt fogalmiak vagy alak-, illetve jelentés szerintiek. Fogalmiak: archaizmus: dézsma, bakó, kopja neologizmus: műhold, internet, betűreklám Jelentésbeliek: archaizmus: marha =kincs, vagyon neologizmus: hajrá =finis, célegyenes, érett =középkorú Alaki, formai: archaizmus: győzedelem, virány neologizmus: kolesz, fagyi A mennyiségi változások (szavak elavulása, új szavak keletkezése, bekerülése) mellett jelentős az a belső mozgás is, amely a nyelvváltozatok közti kölcsönhatás eredményeként

15 indul be. Arról van szó, hogy főként a kiegészítő, peremszókészleti rétegek felőli hatás következtében állandóan bővül, gazdagodik a köz- és irodalmi nyelv szókészleti rétege. Az általános műveltség, tájékozottság megköveteli olyan, eredetileg szakszónak minősült kifejezés ismeretét, használatát, mint például: golyóscsapágy, váltóáram, egyenlítő, trópus stb. Jövő-orientált társadalmunkban, az ifjúság szerepének elismertségével összhangban, a köznyelv szívesen vesz át az ifjúsági és diáknyelvi szókészleti rétegből: pulcsi, tesó, suli.

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály

Részletesebben

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4.

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4. Óra 1. émakör, tananyag Ismerkedés az új taneszközökkel Ismétlés Hangtani ismeretek MAGYAR NYELV ömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és nyelvhelyesség

Részletesebben

Nehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod,

Nehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod, II. NYELVI SZINTEK 4. A SZÓELEMEK SZINTJE: TÖVEK, TÔ VÁL TO ZA- TOK ÉS TOLDALÉKOK Nehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod, hogy ezzel némi gond van. Nyelvi közléseinket úgy rakod össze

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ a Nemzeti Tankönyvkiadó (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó) középiskolai magyar nyelv és kommunikáció tankönyvsorozata alapján (00931-1031/1)

Részletesebben

Fakultációs tanterv. a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz

Fakultációs tanterv. a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz Fakultációs tanterv a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz 4 / 5 /6 évfolyamos gimnázium, fakultációs csoportok Éves óraszámok évfolyamonként: 11. 72 óra 12. 60 óra 1. Célok és feladatok A magyar nyelv

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 3. osztály

Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 3. osztály Oktatási célok: Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 3. osztály - irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedeztetése; - a magyar nyelv és a magyar

Részletesebben

A MAI MAGYAR NYELV ÁLLANDÓSULT SZÓKAPCSOLATAI. FRAZEOLÓGIA

A MAI MAGYAR NYELV ÁLLANDÓSULT SZÓKAPCSOLATAI. FRAZEOLÓGIA A MAI MAGYAR NYELV ÁLLANDÓSULT SZÓKAPCSOLATAI. FRAZEOLÓGIA A nyelv szókészlete nemcsak különálló szavakból, lexémákból áll, hanem állandósult szókapcsolatokból, frazémákból is. A lexikológiának azt a részét,

Részletesebben

Tanmenet a 9. évfolyamok számára

Tanmenet a 9. évfolyamok számára Tanmenet a 9. évfolyamok számára Óraszám Tananyag Tevékenységi formák 1 3. KÖNYVTÁRISMERET, KÖNYVTÁRHASZNÁLAT A katalógus, a katalóguscédula, internetes katalógusok. Az interneten való tájékozódás. Különféle

Részletesebben

A Tinta e-book könyvtár/lexikontár címei:

A Tinta e-book könyvtár/lexikontár címei: A Tinta e-book könyvtár/lexikontár címei: Név / cím Részletes leírás az adatbázisoknál, lexikonoknál 1 Alakzatlexikon 196 klasszikus stiliszti fogalom magyarázata, értelmezése irodalmi példákkal szemléltetve

Részletesebben

MAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára. MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára. MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 6. évfolyam MNy1 Javítási-értékelési útmutató MAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A javítókulcsban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók. A pontszámok

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

ANGOL NYELV, MINT ELSŐ IDEGEN NYELV

ANGOL NYELV, MINT ELSŐ IDEGEN NYELV Nyelvtan: ANGOL NYELV, MINT ELSŐ IDEGEN NYELV megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek, főnevek többes száma névelők és főnévbővítmények: the, a, an, some, any, much, many, a lot of, a few, a little

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv

Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv és a Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv A sport összeköt testvériskolai kapcsolat kiépítése a és a Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola között Készítette: Pap Andrea Pétervására,

Részletesebben

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához Íráskészség Az írásfeladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott

Részletesebben

Mondatkiegészítés adott. Az írásmódtól eltérô. Mondatalkotás. pótlása. Hosszú mássalhangzós. Másolás. Mondatvégi írásjelek

Mondatkiegészítés adott. Az írásmódtól eltérô. Mondatalkotás. pótlása. Hosszú mássalhangzós. Másolás. Mondatvégi írásjelek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Felmérés a tanév elején Az alsó és felsô ívelésû betûcsoportok Felsô hurkolású betûk C-s kapcsolás alsó ívelés után Kis horogvonallal kapcsolódó betûk Kis horogvonal után c-s kapcsolás

Részletesebben

11. Az állandósult szókapcsolatok

11. Az állandósult szókapcsolatok 11. Az állandósult szókapcsolatok 11.1. A szokványos kifejezésmódok Beszédünk során különféle szavakat kapcsolunk össze, fűzünk mondattá. A mondatban levő szavak sorrendjét felcserélve megváltoztathatjuk

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETE

A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETE ZSEMLYEI JÁNOS A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETE I. rész Kolozsvár, 2009 1 Részletek a szerző A mai magyar nyelv szókészlete és szótárai című egyetemi jegyzetéből, (Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 2002)

Részletesebben

-közlés, latin eredetű szó, információt adunk és kapunk. célja: tájékoztatás, figyelemfelkeltés, érzelemkifejezés.

-közlés, latin eredetű szó, információt adunk és kapunk. célja: tájékoztatás, figyelemfelkeltés, érzelemkifejezés. nyelvtani gyakorló 9. évfolyam 1. mi a kommunikáció? -közlés, latin eredetű szó, információt adunk és kapunk. célja: tájékoztatás, figyelemfelkeltés, érzelemkifejezés. 2. kommunikációs folyamat tényezői:

Részletesebben

Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 4. osztály

Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 4. osztály Oktatási célok: Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 4. osztály - irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedeztetése; - a magyar nyelv és a magyar

Részletesebben

Magatartás Szorgalom Olvasás írás 1.oszt. Matematika 1.oszt. Környezetismeret 1.osztály 2. oszt. első félév

Magatartás Szorgalom Olvasás írás 1.oszt. Matematika 1.oszt. Környezetismeret 1.osztály 2. oszt. első félév Magatartás Kiegyensúlyozottan változó hangulattal nyugtalanul fegyelmezetlenül viselkedsz az iskolában. Az iskolai szabályokat betartod nem mindig tartod be gyakran megszeged. Olvasás írás 1.oszt. Szóbeli

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁHOZ

TANMENETJAVASLAT A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁHOZ 22 Tantárgyi program a magyar nyelv tanításához (8. osztály) TANMENETJAVASLAT A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁHOZ Néhány fontos megjegyzés a tanmenetjavaslatok használatához A tanmenet a NAT, a kerettanterv, az

Részletesebben

Tagolatlan mondat szavakra tagolása, helyes leírása Ellenőrzés

Tagolatlan mondat szavakra tagolása, helyes leírása Ellenőrzés táblák:layout 1 2008.06.13. 6:37 Oldal 18 1. Ismétlés A 2. osztályos szóanyag szavainak másolása írott és nyomtatott betűkről Tollbamondás Szógyűjtés képről, a gyűjtött szavak leírása 2. Ismétlés A 2.

Részletesebben

PROGRAMA PENTRU TEZA CU SUBIECT UNIC LA LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ

PROGRAMA PENTRU TEZA CU SUBIECT UNIC LA LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ PROGRAMA PENTRU TEZA CU SUBIECT UNIC LA LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ CLASA A VII-A 2008-2009 13 I. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK 3. A szövegolvasás képességének fejlesztése 4. Az írásbeli kifejezőképesség

Részletesebben

Jelek és jeltípusok. A jelek gazdaságosságából következik, hogy sokan és sokféleképpen próbálták őket csoportosítani

Jelek és jeltípusok. A jelek gazdaságosságából következik, hogy sokan és sokféleképpen próbálták őket csoportosítani Jelek és jeltípusok A jel: olyan látható, hallható, tapintható, érzékelhető fizikai jelenség, amely észlelője számára többet vagy mást jelent, mint amit a megjelenésekor közvetlenül felfogunk. Bármilyen

Részletesebben

VIZSGAKÖVETELMÉNYEK: MAGYAR NYELV 6 ÉVFOLYAMOS

VIZSGAKÖVETELMÉNYEK: MAGYAR NYELV 6 ÉVFOLYAMOS VIZSGAKÖVETELMÉNYEK: MAGYAR NYELV 6 ÉVFOLYAMOS 7. évfolyam Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Vélemény, vita, érv; megbeszélés, hozzászólás, felszólalás, kiselőadás, köszöntő, ünnepi

Részletesebben

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Sztenderd - szaknyelv A fejlett nyelvek rétegződnek sztenderd

Részletesebben

MAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára. MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára. MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 6. évfolyam MNy2 Javítási-értékelési útmutató MAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A javítókulcsban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók. A pontszámok

Részletesebben

Az 5 8. osztályos helyi tanterv magyar nyelv és kommunikáció

Az 5 8. osztályos helyi tanterv magyar nyelv és kommunikáció Az 5 8. osztályos helyi tanterv magyar nyelv és kommunikáció A kerettantervi témakörök Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben Az írott nyelv A beszélt nyelv 5. évfolyam A tankönyvi fejezetek címe Ismételjünk!

Részletesebben

TÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN

TÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN TÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN 1. A nyelvművelés a nyelv életébe való tudatos beavatkozás a javítás szándékával. Ez a tevékenység

Részletesebben

MAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára. MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára. MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 8. évfolyam MNy1 Javítási-értékelési útmutató MAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók.

Részletesebben

NYELV ÉS TÁRSADALOM ÉRETTSÉGI NYELVTAN

NYELV ÉS TÁRSADALOM ÉRETTSÉGI NYELVTAN NYELV ÉS TÁRSADALOM ÉRETTSÉGI NYELVTAN UGYANÚGY SZÓLALNAK-E MEG a Dunántúlon? az Alföldön? a jogászok? a tanárok? a diákok? az emberek a hétköznapokban? az emberek egy SMS-ben? NEM! KÜLÖNBÖZŐ MÓDOKON A

Részletesebben

Tantárgyi követelmények. Német nyelv. 9. oszt.

Tantárgyi követelmények. Német nyelv. 9. oszt. Tantárgyi követelmények Német nyelv 9. oszt. Témakörök: Bemutatkozás Az én családom Az én barátom Az én házam/lakásom Az én szobám Az én iskolám Lakóhely bemutatása Napirend Étkezési szokások Szabadidő

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül

Részletesebben

Osztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV

Osztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV Osztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV A. Ruházati Vásárlási szituációk az alábbi témakörökben: 1. Méteráru üzlet 2. Férfi cipők 3. Női cipők 4. Rövidáruk / kemény rövidáru 5. Rövidáruk/ puha rövidáru 6.

Részletesebben

ALAKTAN ELŐADÁS 1-2. Alaktan, morfológia tárgya. Morfológia és mondattan viszonya. Morfológia univerzalitása. A szó fogalma I. Alaktan belső ügyei

ALAKTAN ELŐADÁS 1-2. Alaktan, morfológia tárgya. Morfológia és mondattan viszonya. Morfológia univerzalitása. A szó fogalma I. Alaktan belső ügyei ALAKTAN ELŐADÁS 1-2. Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika és Kiefer Ferenc (szerk.): Új magyar nyelvtan Alaktan, morfológia tárgya - a morféma (vö. a szó szerkezete) -szótőhöz: különféle toldalékok

Részletesebben

Nyelvtan, helyesírás 4. évfolyam. Tollal dolgozz! Ügyelj a külalakra! Jó munkát kívánunk!

Nyelvtan, helyesírás 4. évfolyam. Tollal dolgozz! Ügyelj a külalakra! Jó munkát kívánunk! Nyelvtan, helyesírás 4. évfolyam Név: Osztály: Tollal dolgozz! Ügyelj a külalakra! Jó munkát kívánunk! 1. Tedd ki a megfelelő ékezeteket a szavakra! futotest, fozokanal, kultura, szulofold, szololevel

Részletesebben

1. A stílusréteg fogalma

1. A stílusréteg fogalma 1. A stílusréteg fogalma A nyelvi kifejezésmódok a társadalmi érintkezés meghatározott területeihez is kapcsolódnak. Az így létrejött stílusváltozatok a stílusrétegek. Más szóval: a stílusréteg a társadalmi

Részletesebben

Tantárgyi követelmény Gimnázium 12. évfolyam

Tantárgyi követelmény Gimnázium 12. évfolyam Tantárgyi követelmény Gimnázium 12. évfolyam 2015/2016 TARTALOMJEGYZÉK 1. Irodalom és művészetek... 3 2. Anyanyelv és kommunikáció... 4 3. Történelem és társadalomismeret... 5 4. Idegen nyelv... 6 5. Matematika...

Részletesebben

TANTÁRGYI PROGRAM. 2. osztály. Éves óraszám: 74 óra 2 óra/hét. fogalmak, ismeretek Új tantárgyunk: az anyanyelv. Bevezetés. A beszéd és az írás.

TANTÁRGYI PROGRAM. 2. osztály. Éves óraszám: 74 óra 2 óra/hét. fogalmak, ismeretek Új tantárgyunk: az anyanyelv. Bevezetés. A beszéd és az írás. 112 Éves óraszám: 74 óra 2 óra/hét TANTÁRGYI PROGRAM 2. osztály Témakör, óraszám A beszéd és az írás 1 2. óra A hangok és a betûk A betûrend 3 5. óra A beszédhangok keletkezése A magánhangzók csoportosítása.

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis

Bevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis Bevezetés a nyelvtudományba 5. Szintaxis Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Szintaxis Mondattan Hangok véges elemei a nyelvnek Szavak sok, de nyilván véges szám Mondatok végtelen sok Mi a mondat?

Részletesebben

ÖTLETPOSTA 6. csomag 2007. január

ÖTLETPOSTA 6. csomag 2007. január A Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozatának tagjai tanítók és magyartanárok számára ÖTLETPOSTA 6. csomag 2007. január A 3 8. ÉVFOLYAMON TANÍTÓ KOLLÉGÁKNAK Szövegértés-fejlesztő gyakorlatok

Részletesebben

A 2015. évi szóbeli érettségi tételek magyar irodalomból 12. A

A 2015. évi szóbeli érettségi tételek magyar irodalomból 12. A A 2015. évi szóbeli érettségi tételek magyar irodalomból 12. A Életművek 1. Petőfi Sándor szerelmi költészete 2. Arany János balladái 3. Ady Endre magyarság versei 4. Babits Mihály: Jónás könyve 5. Kosztolányi

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Kötőjelek. Bősze Péter Laczkó Krisztina TANULMÁNYOK

Kötőjelek. Bősze Péter Laczkó Krisztina TANULMÁNYOK Bősze Péter Laczkó Krisztina Kötőjelek BEVEZETÉS Nyelvünkben a szókapcsolatok írásmódjában mindig az egyszerűsítésre törekszünk: a különírás a legegyszerűbb írásforma, ennél jelöltebb a teljes egybeírás,

Részletesebben

Óravázlat 1. Készítette: Dr. Nagyné Oláh Eszter Évfolyam: 9. osztály. Módszer:

Óravázlat 1. Készítette: Dr. Nagyné Oláh Eszter Évfolyam: 9. osztály. Módszer: Óravázlat 1. Tantárgy: kommunikáció-magyar (szakiskola) Készítette: Dr. Nagyné Oláh Eszter Évfolyam: 9. osztály Témakör: Az óra anyaga: Szóbeli és írásbeli kommunikáció anyanyelvi játékok Az óra típusa:

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

2013/2014. tanév. Nyelvtan, Írás tanmenet/2. osztály. Készítette: Varga Mariann. Tanító: Fürné Kiss Zsuzsanna és Varga Mariann

2013/2014. tanév. Nyelvtan, Írás tanmenet/2. osztály. Készítette: Varga Mariann. Tanító: Fürné Kiss Zsuzsanna és Varga Mariann 2013/2014. tanév, tanmenet/2. osztály Készítette: Varga Mariann Tanító: Fürné Kiss Zsuzsanna és Varga Mariann Tankönyv: Földvári Erika: 2. (Mozaik kiadó) Éves óraszám: 148 óra (heti 2 óra, 2 óra ) és helyes

Részletesebben

Nyelvében él a nemzet

Nyelvében él a nemzet Nagy Emma Nyelvében él a nemzet A tudomány azt tartja, ha egy folyamatot olyan állandó ráhatás éri, amelynek a környezete is kedvez, akkor az minőségi változást eredményez. Az egyes nyelveket beszélő nemzetek-etnikumok

Részletesebben

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Syllabus Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom Mai magyar nyelv V. (Mondattan) A tantárgy típusa DF DD

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

BESZÉD ÉS ANYANYELV. Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET

BESZÉD ÉS ANYANYELV. Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET BESZÉD ÉS ANYANYELV Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET Beszéd és anyanyelv Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak Tematika és tanmenet (55 óra) 1. félév heti 1 óra 2. félév heti 2 óra ÓRA CÍM

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A SZÓBELI FELVÉTELIRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A SZÓBELI FELVÉTELIRŐL TÁJÉKOZTATÓ A SZÓBELI FELVÉTELIRŐL A szóbeli felvételi : 2014. február 22. (szombat) 9 óra Megjelenés: 8 óra 45 perckor az iskola aulájában A részletes beosztást ott lehet megtekinteni Az ideiglenes felvételi

Részletesebben

Javító-, különbözeti, osztályozó és javítóvizsga tételek magyar nyelv és irodalomból

Javító-, különbözeti, osztályozó és javítóvizsga tételek magyar nyelv és irodalomból Javító-, különbözeti, osztályozó és javítóvizsga tételek magyar nyelv és irodalomból A vizsga szóbeli és írásbeli vizsgarészből áll. A magyar nyelv és irodalom szakközépiskolában és szakiskolában egy tantárgynak

Részletesebben

Szóbeli követelmények idegen nyelvből

Szóbeli követelmények idegen nyelvből Szóbeli követelmények idegen nyelvből A szóbeli vizsga követelményei angol és német nyelvből A felvételi vizsga maximum 20 perc időtartamú. Az alapfokú nyelvvizsgához hasonlóan a felvételiző egy rövid

Részletesebben

A belső (intern) érettségi írásbeli vizsga értékelése

A belső (intern) érettségi írásbeli vizsga értékelése A belső (intern) érettségi írásbeli vizsga értékelése A) táblázat Az értékelés összetevői: 1. Külső forma, azaz íráskép. 2. Tartalmi összetevők: tartalmi, szerkezeti, stilisztikai, helyesírási és nyelvi

Részletesebben

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,

Részletesebben

TARTALOM. Tartalom. 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal. A határozott névelő: a gitár, az autó

TARTALOM. Tartalom. 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal. A határozott névelő: a gitár, az autó 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal 2. fejezet TALÁLKOZÁS 17 38. oldal 3. fejezet ISMERKEDÉS AZ IRODÁBAN 39 56. oldal 4. fejezet A VÁROSBAN 57 82. oldal TÉMÁK Néhány nemzetközi szó Köszönések

Részletesebben

Fazakas Emese Teret hódító igekötőink és a nyelvművelés

Fazakas Emese Teret hódító igekötőink és a nyelvművelés Fazakas Emese Teret hódító igekötőink és a nyelvművelés Arra az évtizedek óta állandóan felmerülő kérdésre, hogy szükségünk van-e a magyar nyelv ápolására, művelésére, háromféle választ adhatunk: egyáltalán

Részletesebben

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudomány Képzési ciklus: szakirányú

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Feladattípus Értékelés szempontjai Pontszámok Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat: - egy témakör részletes megbeszélése - interakció

Részletesebben

Tantervi javaslat a magyar nyelv és irodalom oktatására a román tannyelvű osztályokban tanuló diákoknak I. rész

Tantervi javaslat a magyar nyelv és irodalom oktatására a román tannyelvű osztályokban tanuló diákoknak I. rész Ferencz Éva Tantervi javaslat a magyar nyelv és irodalom oktatására a román tannyelvű osztályokban tanuló diákoknak I. rész Módszertani alapvetés A magyar nyelv tanításának a célja a román tannyelvű oktatásban

Részletesebben

Pusztai Ferenc Hagyomány és újítás a magyar szóalkotásban

Pusztai Ferenc Hagyomány és újítás a magyar szóalkotásban Pusztai Ferenc Hagyomány és újítás a magyar szóalkotásban A nyelvtörténet mindig történik. Ebben a tételben nemcsak az fejeződik ki, hogy bármely élő, használatában eleven nyelv csak megszakíthatatlan

Részletesebben

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok:

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat):

Részletesebben

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 2 72 6. évfolyam 2 72 7. évfolyam 2 72 8. évfolyam 2 72 5. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség,

Részletesebben

Statisztikai alapfogalmak

Statisztikai alapfogalmak i alapfogalmak statisztikai sokaság: a megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége 2 csoportja van: álló sokaság: mindig vmiféle állapotot, állományt fejez ki, adatai egy adott időpontban értelmezhetők

Részletesebben

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson A nyelv és gondolkodás viszonya A nyelv fogalma: a legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösség, általában egy nemzet tulajdona. A külső és a belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban

Részletesebben

Jelentés, jelek és jelrendszerek

Jelentés, jelek és jelrendszerek Tartalomjegyzék A jel...1 Jeltipológia a jelek fajtái...2 A jel formája és jelentése közötti kapcsolat...3 Indexek...4 Ikonok, ikonikus jelek...5 Az indexek és ikonok értelmezése...6 Szimbólumok...7 A

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen

Részletesebben

Az internet veszélyei - fogalomtár

Az internet veszélyei - fogalomtár Az internet veszélyei - fogalomtár Adatlopás: Az adatlopás adataink szándékos, nyilvános feltárását jelenti (pl. banki ügyfelek adatai kerülnek nyilvánosságra, vagy az én személyes adataimat használják

Részletesebben

EUROPASS PORTFOLIÓ. Mobilitás az Európai Unióban. Kerekes Gábor Nemzeti Europass Központ igazgató

EUROPASS PORTFOLIÓ. Mobilitás az Európai Unióban. Kerekes Gábor Nemzeti Europass Központ igazgató EUROPASS PORTFOLIÓ Mobilitás az Európai Unióban Kerekes Gábor Nemzeti Europass Központ igazgató Munkavállalói mobilitás Cél: 2010-re az EU a világ legversenyképesebb régiója Eszköz: növelni kell a tanulmányi

Részletesebben

A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára

A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára 1. A magyar növénynevek szótárának a gondolata az 1980-as évek végén, a 90-es évek elején vetődött fel. A magyar etimológiai szótárakban megtalálhatjuk

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Szótárak bemutatása. Házi dolgozat a Nyelvészet könyvészete c. tantárgyhoz

Szótárak bemutatása. Házi dolgozat a Nyelvészet könyvészete c. tantárgyhoz Szótárak bemutatása Házi dolgozat a Nyelvészet könyvészete c. tantárgyhoz Hegedűs Nóra Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Magyar művelődésszervező szak I. évfolyam, II. félév

Részletesebben

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom 1 2 Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Egyéni kutatás:

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Politikatudományi, Közigazgatási és Kommunikációtudományi Kar 1.3 Intézet Újságírói 1.4

Részletesebben

Feladatlap a gimnáziumi versenyzők számára

Feladatlap a gimnáziumi versenyzők számára Édes anyanyelvünk országos nyelvhasználati verseny Fővárosi forduló, FPPTI, 2007. szeptember 17. A versenyző kódszáma: Feladatlap a gimnáziumi versenyzők számára Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget,

Részletesebben

Tanmenet Heti 1 óra, évi 37 óra

Tanmenet Heti 1 óra, évi 37 óra AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉ- KELÉSÉHEZ Mind a szövegtani anyagot, mind a stilisztikát ajánlatos diagnosztizáló értékeléssel kezdeni, feltárni a tanulók előzetes tudását. A szövegtani

Részletesebben

3. osztály - Környezetismeret Mintafeladat

3. osztály - Környezetismeret Mintafeladat 3 osztály - Környezetismeret Mintafeladat Mi minden található meg egy tanyán? a Nézzetek utána a következő szavak jelentésének a könyvtárban! Írjátok le 1-2 mondatban a szó jelentését! Rajzoljátok is le,

Részletesebben

Játékos feladatok. Készítette: Gyányi Ibolya

Játékos feladatok. Készítette: Gyányi Ibolya Játékos feladatok Készítette: Gyányi Ibolya Játék a betűkkel Az alábbi szavakhoz tegyél egy-egy betűt! (Egy szónál több helyes megoldás is lehet) alak érc akó raj lég per alma mez töm erény 2010.07.04.

Részletesebben

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK 1 Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: FRANCIA NYELVI REFERENS

Részletesebben

MAGYAR NYELV a 4. évfolyamosok számára. MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MAGYAR NYELV a 4. évfolyamosok számára. MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 4. évfolyam MNy1 Javítási-értékelési útmutató MAGYAR NYELV a 4. évfolyamosok számára MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók.

Részletesebben

Magyar nyelv. 5. évfolyam. Éves óraszám: 72 Heti óraszám: 2

Magyar nyelv. 5. évfolyam. Éves óraszám: 72 Heti óraszám: 2 Magyar nyelv 5. évfolyam Éves óraszám: 72 Heti óraszám: 2 Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 9 + 1 Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés 12 Írás, fogalmazás 10 + 1

Részletesebben

Tematika a Szókészlettan című tárgyból

Tematika a Szókészlettan című tárgyból Savaria Egyetemi Központ Magyar Nyelvészeti Tanszék Tematika a Szókészlettan című tárgyból 1. A szókészlet fogalma. Lexikológia és lexikográfia 2. Szókészlet és szókincs. Az egyén szókincse 3. A mai magyar

Részletesebben

Wacha Imre, Igényesen magyarul A helyes kiejtés kézikönyve

Wacha Imre, Igényesen magyarul A helyes kiejtés kézikönyve Szemle 351 gek kissé nehezen választhatók el a szerző véleményétől, és a temérdek alternatív gondolkodó tárgyalása közben már kissé elmosódnak a tanulmány elején megrajzolt csoporthatárok, ebből az írásból

Részletesebben

Forrás: http://kerettanterv.ofi.hu/ 1 2. osztály. A tanuló. Kis- és nagybetűk írása. Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás.

Forrás: http://kerettanterv.ofi.hu/ 1 2. osztály. A tanuló. Kis- és nagybetűk írása. Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás. Az írással és a helyesírással kapcsolatos tantervi követelmények a Magyar nyelv és irodalom műveltségi területen az 1 8. osztályban a 2012-ben megjelent Kerettanterv alapján Forrás: http://kerettanterv.ofi.hu/

Részletesebben

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. a osztály

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. a osztály Óra Témakör, tananyag 1. Bevezető óra: ismerkedés az új taneszközökkel 2. Ismétlés: hangtan 3. 4. Ismétlés: a szófajok Ismétlés: szóalaktan 5. Ism.: Az igenevek Tollbamondás 6. Az év eleji tollbamondásértékelése

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

MAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára. MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára. MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 8. évfolyam MNy2 Javítási-értékelési útmutató MAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók.

Részletesebben

TANMENET MAGYAR NYELV KISISKOLÁSOKNAK

TANMENET MAGYAR NYELV KISISKOLÁSOKNAK TANMENET MAGYAR NYELV KISISKOLÁSOKNAK 2 4. osztály Készítette: DR. GALGÓCZI LÁSZLÓNÉ gyakorlóiskolai szakvezetõ tanító Kiadja a Mozaik Kiadó, 6723 Szeged, Debreceni u. 3/B.; Tel.: (62) 470-101 Drótposta:

Részletesebben

Tanmenetjavaslat a 10. osztályos nyelvtan kísérleti tankönyvhöz

Tanmenetjavaslat a 10. osztályos nyelvtan kísérleti tankönyvhöz Tanmenetjavaslat a 10. osztályos nyelvtan kísérleti tankönyvhöz Ór Az óra témája (tankönyvi Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag, fogalmak a lecke) vagy funkciója 1 Bevezetés, tanévkezdés

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Az egynyelvű szótárak ismerete

Az egynyelvű szótárak ismerete Az egynyelvű szótárak ismerete Szótárnak nevezzük az olyan írásművet, amelynek a témája az egyes szavakhoz kapcsolódó ismeretek, elsősorban a szavak jelentése, és amely szavak sorrendje a szavak betűrendjében

Részletesebben

Feladatellátási hely neve és címe: Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészet-oktatási Intézmény, 9900 Körmend, Kölcsey u. 12.

Feladatellátási hely neve és címe: Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészet-oktatási Intézmény, 9900 Körmend, Kölcsey u. 12. Körmend Város Önkormányzata 9900 Körmend, Szabadság tér 7. Tel.: 94/592-900, fax: 94/410-623 E-mail: kormend@kormend.hu Pályázati azonosító: TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0107 Pályázat címe: A körmendi Dr. Batthyányné

Részletesebben

Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam

Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből Személyes vonatkozások 9. évfolyam A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai Családi élet, családi kapcsolatok Emberek

Részletesebben

Nagy Erika. Nyelvtanból Ötös. A magyar nyelvtan érthetően kicsiknek és nagyoknak. www.magyarnyelvtan.hu

Nagy Erika. Nyelvtanból Ötös. A magyar nyelvtan érthetően kicsiknek és nagyoknak. www.magyarnyelvtan.hu Nagy Erika Nyelvtanból Ötös A magyar nyelvtan érthetően kicsiknek és nagyoknak www.magyarnyelvtan.hu 1 Tartalom 1. Alapfogalmak...6 2. Szófajok...13 3. Névszó......14 4. Főnevek...16 5. Melléknevek...26

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1 4. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1 4. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1 4. ÉVFOLYAM MATEMATIKA - számfogalom húszas számkörben - nyitott mondatok, hiányos műveletek, relációk - egyszerű szöveges feladatok - összeadás, kivonás, bontás, pótlás

Részletesebben