emlékeztetı Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása Az áruk szabad áramlása Közös piac (EKSZ) EKSZ 25. Cikk a vámunióról

Átírás

1 emlékeztetı Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása Esetjogok A négy alapszabadság o Áruk o Szolgáltatások o Személyek o Tıke Római szerzıdés céljai Integrációs fokozatok 1 2 EKSZ 25. Cikk a vámunióról Az áruk szabad mozgásának elvét az EKSz három fı rendelkezés-csoporton keresztül érvényesíti. (1) belsı vámok és azzal egyenértékő díjak tilalma (EKSz 25. cikk); (2) megkülönböztetı belföldi adózás tilalma (EKSz cikk); (3) mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések tilalma (EKSz cikk). 3 A tagállamok között tilos bármilyen behozatali vagy kiviteli vám és azzal azonos hatású díj. Ezt a tilalmat a fiskális vámokra is alkalmazni kell. Ennek értelmében minden, a tagállamok közötti behozatali vagy kiviteli vám vagy azokkal azonos hatású díj bevezetése tilos. Sıt a szerzıdés régebbi cikkei értelmében az akkor meglévı nemzeti szabályokon sem lehetett pl. a vámok felemelése vagy a vámáruosztályok átsorolása céljából változtatni. 4 A cikk közvetlen hatállyal rendelkezik, azaz nemzeti bíróságok elıtt magánszemélyek hivatkozhatnak rá. A cikk alkalmazási köre tekintetében értelemszerően vonatkozik minden vámköteles árura, ide értve a mezıgazdasági terményeket is. A belsı vámok és az azokkal azonos hatású díjak tilalma alól semmilyen körülmények között sem lehet eltérni. 5 Közös piac (EKSZ) közös piac : piacszabadság, piacegyenlıség és versenyszabadság: o négy alapszabadság megvalósult, o versenykorlátozó nemzeti szabályozás tilalma érvényesül, o verseny magán- vagy állami eredető korlátozása egyaránt tilos. o Célja olyan egységes piac létrehozása, amely feltételei egy valódi belsı piac feltételeivel a lehetı leginkább azonosak. 6 1

2 Egységes (belsı) piac (EEA) belsı határok nélküli térség, ahol az áruk, személyek, szolgáltatások és a tıke szabad mozgása biztosított /EKSZ 14 Cikk (2)/. Egységes európai piac kereskedelmet korlátozó nemzeti szabályok eltörlése (negatív integráció). Kivételek csak nagyon szők körben engedélyezettek. jogharmonizáció: a tagállamok törvényeinek, rendeleteinek és közigazgatási elıírásainak közelítése egymáshoz a belsı piac létrehozása érdekében (pozitív integráció). 7 8 Egységes európai piac Megkülönböztetı belföldi adózás tilalma (EKSz cikk) Érdekütközések az európai egységes piac elvárásai, szabadságok és a nemzeti jogszabályok között. Pl. Olaszország és a pasta. Pl. Németország és a sör. 9 A tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegő hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belsı adót. A tagállamok továbbá nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan természető belsı adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja. Ennek alapján minden olyan tagállami jogszabály a közösségi jogba ütközik, amely külföldi termékek tekintetében megkülönböztetı jellegő vagy a hazai termékeket elınyben részesíti Cikk EK Szerzıdés Minden olyan mennyiségi szabályozás és intézkedés, ami az import korlátozását eredményezi tilos a tagállamok között. 29 Cikk EK szerzıdés Az export mennyiségi korlátozása, és minden ezzel azonos eredménnyel járó intézkedés tilos a tagállamok között. Az áru Az áruforgalom szabadságára vonatkozó szabályok hatálya: olyan a tagországokból és harmadik országokból származó árukra alkalmazandók, melyek a tagállamokban szabadon forgalmazhatók. Fogalom a szerzıdésekben nincs meghatározva. Alapvetıen ingó javak, ideértve az elektromos áramot

3 A Dassonville formula elızménye A belga törvények értelmében az eredetmegjelöléssel rendelkezı áruk csak akkor kerülhettek az országba, ha az exportáló ország kormánya igazolta az eredetmegjelölésre való jogot. A Dassonville skót whiskyt importált Franciaországból Belgiumba, de nem rendelkezett igazolással a brit hatóságoktól. A Dassonville-t vád alá helyezték Belgiumban. A cég védelmében arra hivatkozott, hogy a belga szabályok a mennyiségi korlátozásokkal egyenértékő kereskedelmi korlátozást jelentenek. 13 Dassonville eset Tények: o Belgium eredetigazolást követel az exportáló országtól. o Skót whisky Skóciából Franciaországba, onnan Belgiumba. o Az eredetigazolás Franciaországtól és nem Skóciától kell. Bírósági döntés: 234 Cikk (elızetes döntés) Kérdés: Sérti az intézkedés a 23. Cikket? Döntés: Igen 14 Dassonville eset Áruk szabad áramlása Indoklás: Ugyanolyan hatásúnak minısül o Minden olyan kereskedelmi szabályozás o Ami képes a közösségen belüli kereskedelmet o Közvetlenül vagy közvetve o Ténylegesen vagy potenciálisan akadályozni. 30. Cikk EK szerzıdés A 28 és 29 cikk rendelkezései nem zárják ki azonban az import, az export, vagy áruk mozgásának szigorítását, ha azt a közerkölcs, a közbiztonság, az emberi, állati, vagy növények egészségének védelme, vagy a nemzeti kulturális örökség, vagy a kereskedelmi és ipari tulajdon védelme megalapozza. A kivételek listája kimerítı, a tilalmak nem válhatnak álcázott kereskedelmi korlátozás, vagy önkényes megkülönböztetés eszközévé Bírói jogértelmezés Az EKSz-t értelmezı bírói gyakorlat röviden úgy összegezhetı, hogy amennyiben a nemzeti szabály diszkriminatív jellegő vagy hatású, tehát a másik tagállamból származó áruval szemben közvetlen vagy közvetett módon megkülönböztetést, piacra-lépési akadályt vagy egyéb korlátozó intézkedést tartalmaz, az a közösségi joggal ellentétes. Az ilyen tartalmú nemzeti szabályok csak nagyon szők körben igazolhatók a 30. cikk taxatív kivételi rendszere alapján (közerkölcs, közrend, közbiztonság, az emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme stb.). A Bíróság a megkülönböztetı jellegő nemzeti szabályokat konzekvensen a közösségi joggal összeegyeztethetetlennek mondta ki, és ez alól csak igen kevés kivételt engedetett meg

4 Közerkölcs a megkülönböztetés nélkül alkalmazott nemzeti szabály, amennyiben az ún. kényszerítı követelményeknek (pénzügyi ellenırzés, közegészségügy, kereskedelmi ügyletek tisztasága, fogyasztóvédelem stb.) tesz eleget, kereskedelemkorlátozó jellege ellenére nem minısül a közösségi joggal ellentétesnek Henn & Darby eset, 1979: Az Egyesült Királyság törvényeibe ütközı pornográf import. Ez EKB helyt adott a 30. cikk alkalmazásának. Conegate eset, 1986: Életnagyságú felfújható nıi bábuk importja Németországból az Egyesült Királyságba. Az EKB nem adott helyt a 30. cikk alkalmazásának Közrend Centre Leclerc esert, 1985: A francia kormány a közbiztonságra hivatkozva próbálta megvédeni azt, hogy minimum kiskereskedelmi árat vezetett be az üzemanyagra vonatkozóan a francia finomítók költségeinek alapul vételével. Az EKB elvetette a 30. cikk alkalmazásának a lehetıségét. Közbiztonság Campus Oil eset, 1984: hasonló a Centre Lecler esethez, de itt az ír kormány közbiztonsági okokra hivatkozva érvelt azon elıírás mellett, hogy a benzin importırök igényeik 35%-át a kormány által rögzített áron vásárolják meg állami tulajdonban lévı olajfinomítótól. Itt is elutasító döntés született az EKB részérıl Bizottság v. Németország (Közegészségügy) Tények: o Németország el szeretné érni, hogy a sörnek nevezett ital csak árpából, komlóból, élesztıbıl és vízbıl készülhessen. o Más tagállamok rizst és más gabonákat, valamint adalékanyagokat is felhasználnak. Bírósági döntés: 226 Cikk EK szerzıdés (Bizottság tagállammal szermben benyújtott keresete) Kérdés: Sérti-e a német jogszabály a 28. Cikket? 23 (Folytatás) Free Movement of Goods Döntés: o Sérti a 28. Cikket o De alkalmazható-e a 30. cikk? közegészségügy? - Nem Indoklás: o A kivételek köre korlátozott o A kivételekrıl igazolni kell, hogy tényleg szükséges az alkalmazás o Arányosság tiltás vs. felhatalmazás o A tagállamokra rótt teher 24 4

5 Az áruk szabad mozgása Áruk szabad mozgása Németország Tudományos bizonytalanság esetén a tagállam dönt. Az adalékanyagok veszélyesek az egészségre. A németek több sört isznak. Ezért az egészség védelem érdekében érvényes döntés született. Bizottság Ha máshol jó, jó Németországban is. Németországnak kell bizonyítania. Aránytalanság az adalékanyagokra vonatkozó szabályok üdítıitalok esetében jóval engedékenyebbek. 25 Összehasonlítás a Sandoz esettel A holland törvények tiltják a hozzáadott vitaminokat tartalmazó élelmiszeripari cikkek importját, ha ahhoz nincs kormányzati engedély. A Németországból az importır ilyen tartalmú müzliszelet hozott Hollandiába (Németországban legális termék). Sandozt bőnvádi eljárás alá vonták, hivatkozás a 234. cikkre 26 Áruk szabad áramlása (folyt) A Cassis de Dijon eset, 1979 Sérti a EKSZ 28. Cikkét. Mi van a 30. Cikkben foglalt kivétellel ( egészség védelme )? DE a 30. cikk kimerítı és tagállami intézkedésnek arányosnak kell lennie. Teher o A tagállam kérheti az importırt, hogy szolgáltasson információt. o A tagállam köteles megszerezni a szükséges információt. 27 A német jogszabály miatt az importır nem tudta forgalomba hozni az alacsony alkohol tartalmú francia likırt a német piacon. A német szabályozás ugyanis elıírta a forgalmazáshoz szükséges minimum alkohol tartalmat, ez pedig magasabb volt mint a francia italé. 28 Cassis de Dijon eset Hasonlítsuk össze a Dassonville esettel! a fogyasztó védelme A Bíróság kimondta, hogy közösségi elıírás hiányában a tagállamokra hárul az a feladat, hogy az alkohol tartalommal kapcsolatos kérdést saját területükön szabályozzák. DE: a korlátozást nem indokolja a közérdek,ha pedig nincs olyan nyomós ok, ami miatt alkalmazni lehetne a 30. cikket, akkor az intézkedés tilos, akkor is ha nem diszkriminatív. Nem akadályozhatja meg egyik tagállam sem, hogy egy másik tagállamban törvényes elıírásoknak megfelelıen elıállított és forgalmazott terméket területére behozzanak (kölcsönös elismerés elve) Következmény, hogy az állam kereskedelmi, vagy technikai szabályai nem alkalmazhatnak kizárólagos nemzeti megközelítést

6 A Dassonville formula következményei A Dassonville formula nyomán a mennyiségi korlátozásokkal azonos hatályú intézkedések körét a Bíróság igen kiterjesztı módon értelmezte. Ez végül oda vezetett, hogy gyakorlatilag bármely kereskedelmi szabály a tagállamközi kereskedelmet potenciálisan akadályozó intézkedésnek minısülhetett, így a tagállamok szabályozási hatásköre egyre jobban visszaszorult. Ebben a megközelítésben hozott áttörést mára a Keckítélet. Áruk szabad áramlása Keck ügy (fogyasztó védelem) Tények: o Keck francia sört árult beszerzési ár alatt o Ezzel megsértette a francia rendelkezéseket tilos a beszerzési ár alatti értékesítés Bírósági döntés: 234. Cikk Kérdés: Sértette-e a francia jogszabály a 28. Cikket? Döntés: Nem Keck ügy(folyt.) Indoklás: Áruk szabad mozgása o Áll a Cassis de Dijon ügyben elhangzott indoklás o De a francia tiltás célja nem a kereskedelem szabályozása o Bár az igaz, hogy a kereskedelmi mennyiséget csökkentheti, de o Az igazi ok túl sok ügy Free Movement of Goods Dassionville-tól Keck-ig Dassionville Minden kereskedelmi szabály, közvetlen, vagy közvetett... Cassis de Dijon Ha egyik tagállamban jó, jó mindenhol Keck Értékesítési formák rendben vannak, ha a kereskedelem minden szereplıjére vonatkoznak Nem kereskedelem-korlátozás (A késıbbi joggyakorlat szerint nem tartozik a 28. cikk tilalmának hatálya alá) Az a kamarai rendelkezés, amely gyógyszertáron kívül tiltja bizonyos gyógyszerkészítmények reklámozását; a gazdaság minden szereplıjére egyformán vonatkozó üzletnyitvatartási rend; bizonyos dohánytermékek eladási jogát csak engedéllyel rendelkezı kereskedık gyakorolhatják; 12 év alatti gyermekeket megcélzó reklámok tilalma. 35 Szolgáltatások szabad áramlása 36 6

7 A szolgáltatások szabad áramlása A szolgáltatást szabadfoglalkozású személy, vagy társaság nyújthatja díjazás ellenében, eseti alapon. Akkor tartozik a közösségi jog hatálya alá, ha tartalmaz határokon átnyúló elemet azzal, hogy a szolgáltatást nyújtó és az abban részesülı személy más tagállamban találhatók. A szolgáltatások szabad áramlása a) A szolgáltatást nyújtó személy A államból nyújtja a szolgáltatást olyan személynek, aki B államban lakik, anélkül, hogy bármelyikük is átkelne a határon. b) A szolgáltatást nyújtó személy, aki A államban telepedett le, elmegy B államba, hogy ott nyújtsa a szolgáltatást. c) A szolgáltatásban részesülı személy, aki B államban lakik, elmegy a szolgáltatást nyújtó személyhez A államba, hogy ott szolgáltatásban részesüljön A szolgáltatások szabad áramlása Vannak esetek, amikor nehéz eldöntetni, hogy szolgáltatás nyújtásáról, vagy a letelepedés jogának a gyakorlásáról van szó. SZOLGÁLTATÁSOK IRÁNYELV (2006) Cél: EU tagállamok közötti kapcsolatok erısítése, gazdasági társadalmi fejlıdés biztosítása. Belsı piac: határok nélküli térség, ahol a szolgáltatások is szabadon áramolhatnak. Az országok közötti szolgáltatások fejlıdése útjában álló akadályokat meg kell szüntetni. Versenyképes szolgáltatási piac kialakítása. Szolgáltatások adják a tagállamok GDP-jének és a foglalkoztatásnak kb. 70%-át! Tagállamoknak dec. 28.-áig kell implementálni AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZOLGÁLTATÁSOK A teljesség igénye nélkül Minden szolgáltatásra vonatkozik, amely nincs egyértelmően kizárva az irányelv hatálya alól. A szolgáltatás fogalma: minden olyan önálló gazdasági tevékenység (EK-szerzıdés 50. cikk), amelyet díjazás ellenében nyújtanak. A legtöbb szabályozott szakma tevékenys kenységei: Kézmővesek; Vállalkozásokhoz kapcsolódó szolgáltatások; Rendezvényszervezés; Reklámtevékenységek; Személyi állomány kiválasztásával kapcsolatos szolgáltatások; Forgalmazói szolgáltatások; Idegenforgalmi szolgáltatások; Szabadidıs szolgáltatások; Építıipari szolgáltatások; Berendezések üzembe helyezésével és karbantartásával kapcsolatos szolgáltatások; Informatikai szolgáltatások; Elszállásolással és ellátással kapcsolatos szolgáltatások; Az oktatás és a képzés terén nyújtott szolgáltatások; Bérleti (ideértve az autóbérlést) és lízingszolgáltatások; Ingatlannal kapcsolatos szolgáltatások; Tanúsítás és bevizsgálás; Háztartást támogató szolgáltatások

8 AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ NEM TARTOZÓ SZOLGÁLTATÁSOK AZ EURÓPAI SZABÁLYOZÁS FİBB ELEMEI Pénzügyi szolgáltatások (bank, biztosító); Elektronikus hírközlési szolgáltatások és hírközlı hálózatok; A közlekedés terén nyújtott szolgáltatások (taxi); Munkaerı-kölcsönzık szolgáltatásai; Egészségügyi szolgáltatások (mentı NEM, de betegszállító IGEN); Audiovizuális szolgáltatások és rádiós mősorszórás; Szerencsejátékok; A közhatalom gyakorlásához kapcsolódó tevékenységek; A szociális lakhatás, gyermekgondozás, a családtámogatás és a tartósan, vagy ideiglenesen rászoruló személyek támogatása terén nyújtott szociális szolgáltatások; Magán biztonsági szolgáltatások; Hivatalos kormányaktus útján kinevezett közjegyzık és bírósági végrehajtók által nyújtott szolgáltatások; Adózás. Cél: a letelepedéssel vagy ideiglenes jelleggel határon átnyúlóan nyújtott szolgáltatások akadályainak csökkentése, eltávolítása az Európai Bíróság ítéletei és az EK-Szerzıdés rendelkezéseinek megfelelıen Hatósági eljárások egyszerősítése (megkülönböztetésmentes-e, szükséges-e, arányos-e, transzparens-e) Egyablakos ügyintézés (elektronikusan is!) Igazgatási együttmőködés MIT EREDMÉNYEZHET? A SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS KÉT FORMÁJA Könnyebb ügyintézést belföldön és külföldön (egyablakos ügyintézés) Könnyebb külföldi letelepedést Könnyebb határon átnyúló szolgáltatásnyújtást Könnyebb hozzájutást szolgáltatásokhoz fogyasztóként vagy üzleti felhasználóként A letelepedés az állandó telephelyen, határozatlan ideig ténylegesen végzett gazdasági tevékenységre vonatkozik; A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás esetében a szolgáltató nem abban a tagállamban telepedett le, ahol a szolgáltatásokat nyújtja. A határon átnyúló szolgáltatásnyújtást a fogadó tagállam gazdasági tevékenységében való tartós és folyamatos részvétel hiánya jellemzi. A határon átnyúló szolgáltatások nyújtása indokolatlanul nem korlátozható; EGYABLAKOS ÜGYINTÉZÉS BEVEZETÉSE IGAZGATÁSI EGYÜTTMŐKÖDÉS A végrehajtás határideje december 28.; Valamennyi szolgáltató számára elérhetıvé kell tenni, attól függetlenül, hogy azok saját területükön vagy más tagállamban telepedtek-e le; Magyarországon az elektronikus egyablakos ügyintézési pont alapjául a már mőködı elektronikus Ügyfélkapu szolgál majd, mely jelenleg a címen érhetı el. Mit jelent? A szolgáltatókra és szolgáltatásaikra vonatkozó információcserét; A kért ellenırzések elvégzésének kötelezettségét; A felügyeleti feladatok felosztását a tagállamok között; Kölcsönös segítségnyújtást

9 A SZOLGÁLTATÁSOK MINİSÉGE A szolgáltatási irányelv a fogyasztók jogainak megerısítésére is szolgál. Biztosítani kell a szolgáltatások igénybevevıi számára a jobb tájékoztatást, nagyobb átláthatóságot, a panaszokra való gyors válaszadást, a viták korrekt rendezését; Szakmai felelısségbiztosítás és garanciák nem kötelezıek; A kiemelt kockázatot jelentı szolgáltatóknak kötelezı a biztosítás megkötése és garancianyújtás; Minıségjavítás ösztönzése. 49 Különösen a szolgáltató szektorban nagy súllyal jelenlevı kis- és középvállalkozások számára hátrányos az akadályokkal (gyakran adminisztratív, jogi) tőzdelt pálya. Szükséges ezért a szolgáltatók letelepedési szabadságát, valamint a szolgáltatások tagállamok közötti szabad mozgását gátló akadályok elhárítása, valamint e két a Szerzıdésben meghatározott alapvetı szabadság gyakorlásához szükséges jogbiztonság garantálása a szolgáltatások igénybevevıi és a szolgáltatók számára. 50 A letelepedés szabadsága A szolgáltatók számára biztosítani kell, hogy tevékenységüket valamely tagállamban való letelepedés útján, vagy a szolgáltatások szabad mozgásának jogával élve fejleszthessék. Lehetıvé kell tenni, hogy a szolgáltatók az egyes tagállamokra vonatkozó növekedési stratégiájuk függvényében választhassanak az említett két szabadság között. 51 Az EUSZ 43 cikke szerint tilos a letelepedés szabadságának korlátozása - azaz egy tagállam polgára egy másik tagállamban szabadon letelepedhet, és ez vonatkozik vállalkozások indítására is. A letelepedés szabadsága magában foglalja tehát azt a jogot, hogy valaki vállalkozási tevékenységet folytasson, akár magánszemélyként, akár egyéb, elsısorban társasági formában. 52 A Reyners eset, 1974 A Heylens eset, 1987 Reyners holland állampolgár volt, aki jogászi képesítését Belgiumban szerezte meg, és akit nem vettek fel a belga jogászi testületbe azon az alapon, hogy nem volt belga állampolgár. Az EKB helyt adott Reyners kérelmének és megállapította a Szerzıdésbe ütközı eljárást. 53 Heylens belga nemzetiségő és belga futballedzıi diplomával rendelkezı személy (volt), akit egy franciaországi csapat alkalmazott. A francia sportminisztérium indoklás nélkül elutasította a diplomája honosítása iránti kérelmét. Amikor ezek után továbbfolytatta edzıi tevékenységét, a francia labdarugó-edzık szövetsége beperelte, ı pedig kérte, hogy a Bíróság hozzon döntést a diplomák elismerése franciaországi rendszerének közösségi joggal való kompatibilitásáról. 54 9

10 A Heylens eset, 1987 Az EKB azt a döntést hozta, hogy amennyiben az alkalmazás feltétele valamilyen diplomának a megléte, akkor a Szerzıdés lehetıvé teszi, hogy egy tagállam állampolgára egy másik tagállam valamely hatósága által hozott döntés bírói felülvizsgálatát kérje. A nemzeti hatóságok kötelezıen kell, hogy mérlegeljék azt, hogy a diploma, vagy bizonyítvány birtokosa milyen képzésben részesült és hogy ez a képzés mennyiben van összhangban hazai képesítési, stb. elıírásokkal