A Van Gend & Loos ügy a vertikális közvetlen hatály és a közvetlen alkalmazhatóság

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Van Gend & Loos ügy a vertikális közvetlen hatály és a közvetlen alkalmazhatóság"

Átírás

1 7 Források: Kecskés L.: EK jog és jogharmonizáció, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1995 Kende T.:Európai Közjog és Politika, Osiris, Budapest, 1998 Craig-De Burca: EU Law Text, Cases and Materials, Oxfor University Press, 1998 A Van Gend & Loos ügy a vertikális közvetlen hatály és a közvetlen alkalmazhatóság A Szerzıdések közvetlen hatálya 1963: Van Gend en Loos v. Nederlandse Administratie der Belangisten ügyben rendkívül nagy hatású ítéletet hozott az Európai Bíróság. Az ítélet lényege: A Közösség olyan új jogi rendet hoz létre, amely jogokat ruház az egyénekre is. 1

2 A Van Gend & Loos ügy A közösségi jog által az egyének számára adott jogok érvényesülését a tagállamok bíróságainak biztosítania kell tekintet nélkül arra, hogy a valamely tagállam megtette azokat az intézkedéseket, nemzeti jogalkotási lépéseket, amelyek a közösségi jog nemzeti transzformálásához esetleg szükségesek. A Van Gend & Loos ügy A háttér: A Van Gend en Loos szállítmányozási vállalat amiatt tett panaszt a holland vámhatóságnál, majd az illetékes holland nemzeti bíróságnál, hogy az általa importált vegyiárura (formaldehid származékra) a korábbi 3% helyett 8% beviteli vámot rótt ki a holland vámhatóság az EGK szerzıdés hatálybalépését követıen kibocsátott holland vámelıírások szerint. 2

3 A Van Gend & Loos ügy A jogvita alapját azt képezte, hogy az EGK Szerzıdés szabályai, a Szerzıdés hatálybalépésével, közvetlenül alkalmazható szabálynak minısülnek-e a tagállamokban, és hogy az EGK Szerzıdés szabályai által a tagállamokra rótt kötelezettségekre alapítottan magánszemélyeknek keletkezhet-e jogosultsága. A Van Gend & Loos ügy Az ütközı szabályok A holland vámtarifa szabály Az EGK Szerzıdés vonatkozó rendelkezése (12. Cikk): a tagállamok egymás között sem új beviteli, sem kiviteli vámokat, illetve velük egyenértékő díjakat nem vezetnek be, sem pedig az egymás közötti kereskedelmi kapcsolataikban már alkalmazottakat nem emelhetik. 3

4 A Van Gend & Loos ügy Az álláspontok: A Van Gend en Loos társaság és a Bizottság közvetlen hatályt tulajdonítottak az EGK Szerzıdés 12. Cikkének. Az eljárásba beavatkozó tagállamok (Belgium, Németország és Hollandia) viszont azon az állásponton voltak Roemer fıügyésszel együtt hogy a 12. Cikknek nincs közvetlen hatálya, vagyis ezen rendelkezés alapján jogvita is csak a tagállamok és a Bizottság között merülhet fel. A Van Gend & Loos ügy A döntés: Az Európai Bíróság számára az ügy eldöntésénél egy bizonyos Európa eszme vált irányadóvá. A kommentátorok szerint ez az eszme határozta meg az Európai Bíróságnak a közösségi jog, adott esetben az EGK Szerzıdés egyik rendelkezése közvetlen hatályát elismerı döntését, nem pedig az a jogtechnikai nézıpont, melynek érveit a közvetlen hatályt el nem ismerık felsorakoztattak. 4

5 A Van Gend & Loos ügy Részlet az ítéletbıl: - Az EGK Szerzıdés célja, hogy létrehozza a Közös Piacot, amelynek mőködése közvetlenül kapcsolódik a Közösségben érdekelt felekhez, ez a Szerzıdés több annál, minthogy csupán az érdekelt államok között hozzon létre kölcsönös kötelezettségeket. A Van Gend & Loos ügy Ezt a nézıpontot erısíti a Szerzıdés preambuluma, mely nemcsak a kormányokra, hanem a népekre is hivatkozik. Ezt azzal is különösen megerısíti, hogy olyan intézményeket állít fel, amelyeket szuverén jogokkal ruház fel, és ezen jogok gyakorlása a tagállamokat és azok állampolgárait egyaránt érinti. 5

6 A tagállamok állampolgárai a Szerzıdésben arra lettek felhívva, hogy mőködjenek együtt e Közösség keretében az Európai Parlament, valamint a Gazdasági és Szociális Tanács közvetítésével. A Van Gend & Loos ügy Az Európai Bíróság számára a Szerzıdés 177. Cikkében kijelölt feladatnak az a célja, hogy a Szerzıdés egységes értelmezése, a nemzeti bíróságoknál is biztosítva legyen. A tagállamok ezáltal elismerték, hogy a közösségi jognak olyan hatalma van, amelyre a tagállamok állampolgárai bíróságok elıtt is hivatkozhatnak. 6

7 A Van Gend & Loos ügy A Bíróság megállapítása: Nemcsak akkor keletkeznek jogok az egyének számára a közösségi jogból, ha a Szerzıdés kifejezetten biztosítja azokat, hanem akkor is, amikor a Szerzıdés világosan meghatározott módon kötelezettségeket ró az egyénekre, éppúgy mint a tagállamokra és a Közösség intézményeire. A Van Gend & Loos ügy További fejlemények: Az ügyben a holland (és a belga) állam nem csak a közösségi jog közvetlen hatályát vonta kétségbe, hanem az Európai Bíróságnak az eljárási hatáskörét is. 7

8 Érdemi védekezésként azzal érvelt Hollandia, hogy nem került sor vámtarifa emelésre, hanem csupán annyi történt, hogy egy másik magasabb vámtételő árkategóriába sorolta át a vita tárgyát képezı terméket. A Van Gend & Loos ügy A Bíróság megállapította, hogy a termékeknek olyan vámtarifa kategóriába való átsorolása, amelynek révén magasabb vámok kerültek megállapításra, ugyanúgy minısül, hogy, mintha magát az alkalmazott vámtételt emelték volna meg. 8

9 A Van Gend & Loos ügy A Van Gend en Loos ügyben a közvetlen hatályosság elve úgy mőködött, hogy az EGK Szerzıdés alapján jogokat biztosított a felperesnek, a Van Gend en Loos nevő magántársaságnak, amelyeket a az a holland vámhatóság ellen érvényesíteni tudott. A Van Gend & Loos ügy A Bíróság kimondta ebben az ügyben, hogy csak egyértelmő, feltétlen, önálló, negatív tartalmú rendelkezés lehet közvetlenül alkalmazható. 9

10 Ezt a korlátozást késıbb a Lütticke-ügyben felszámolta. Magánszemélyek közvetlenül hivatkozhatnak a nemzeti bíróság elıtt az alperes tagállammal szemben a cselekvési kötelezettséget tartalmazó rendelkezésre is, ha az az idıszak, amely alatt a tagállamnak a közösségi rendelkezés végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségnek eleget kellett volna tennie, már eredménytelenül eltelt. A Van Gend & Loos ügy Ha a kötelezettség egy tagállamot érint és arra magánszemély hivatkozik, akkor a közvetlen hatály függıleges (vertikális dimenziójáról van szó. 10

11 Defrenne v. Sabena ügy a horizontális közvetlen hatály Kérdés: Elıfordulhat, hogy a közösségi jognak valamely tagállamot kötelezı elemére magánszemély magánszeméllyel szembeni igényt akar alapítani. A közösségi jog közvetlen hatálya érvényesül-e az ilyen vízszintes (horizontális) viszonylatban is? Defrenne v. Sabena ügy Háttér: A felperes, Defrenne kisasszony légi utaskísérı volt a belga Sabena légitársaságnál. Pert indított a Sabena ellen az EGK Szerzıdés 119. Cikke alapján. Mindegyik tagállam köteles az elsı idıszakban biztosítani és a továbbiakban gondoskodni annak az elvnek az alkalmazásáról, hogy a férfiak és nık egyenlı munkáért egyenlı bért kapjanak. 11

12 A Defrenne v. Sabena ügy Az Európai Bírósághoz beterjesztett kérdések lényege az volt, hogy vajon a 119. Cikk milyen összefüggésben hatályos közvetlenül. A Sabena azzal érvelt, hogy az addig közvetlenül hatályosnak tekintett cikkek (mint pl. a 12. Cikk is) az állam és állampolgárai közti viszonyokra vonatkoztak, azonban a 119. Cikk elsısorban az egyének közti viszont érinti, így pedig a közösségi jog közvetlen hatálya nem vethetı fel. Defrenne v. Sabena ügy Az Európai Bíróság, Tabucci fıügyész véleményére is hivatkozva, nem értett egyet a Sabena álláspontjával. a férfiak és nık közti megkülönböztetés tilalma nemcsak az állami hatóságok eljárására vonatkozik, hanem kiterjed minden olyan megegyezésre, amelynek at a célja, hogy kollektíve szabályozza a fizetett munkavégzést, és az egyéni munkaszerzıdésekre is. 12

13 Costa v. ENEL ügy - a közösségi jog elsıdlegessége A Háttér: 1962-ben az Olasz Köztársaság egy törvénnyel államosította az elektromos áram termelésével és elosztásával foglalkozó olasz vállalatokat, létrehozták az Ente nazionale Energia ellttrica impresa gia della Edisonvolta -t, az ENEL-t. Az ENEL mint jogi személy megkapta valamennyi államosított vállalat telepét. Costa v. ENEL ügy Flamino Costa minálóni ügyvéd pedig, aki az egyik államosított vállalat, az Edisonvolt Rt. részvényese volt, megtagadta, hogy az ENEL-nek áramszámlát fizessen. 13

14 Costa azzal érvelt, hogy az ENEL követelése, illetve az annak alapjául szolgáló olasz törvény sértette az EGK jogát. Az egyik milánói bíróságon folyó perben Costa indítványozta, hogy a bíróság kérjen elızetes állásfoglalást az Európai Bíróságtól. Costa v. ENEL ügy Costa álláspontja szerint az olasz államosítási törvény ellentétes volt az EGK Szerzıdéssel, sértette annak 37., 53., 93. és 102. Cikkeit. 37. Cikk: kereskedelmi jellegő állami monopólium létrehozásának a tilalma. Az ENEL a lex posterior elvre hivatkozott, lévén, hogy a villamossági céget államosító olasz törvényt késıbb hozták, mint az EGK Szerzıdést ratifikáló olasz törvényt. 14

15 Costa v. ENEL ügy Az Európai Bíróság megállapításai: - A közösségi jog abban különbözik a nemzetközi jog szokásos szabályaitól, hogy az EGK Szerzıdés olyan saját jogrendet hozott létre, mely hatálybalépésével a tagállamok jogrendszereinek részévé vált és a nemzeti bíróságok által alkalmazható. Costa v. ENEL ügy - A közösségi jog szabályai kötelezik mind a tagállamokat, mind azoknak polgárait. - A tagállamok szuverenitásuk egy részét átruházták a Közösségre, joghatóságuk korlátozott. -A nemzeti jog szabályai nem akadályozhatják a közösségi jog alkalmazását, ellenkezı esetben veszélybe kerülne az EGK Szerzıdés 5. (2) bekezdésben meghatározott célok 15

16 -A nemzeti jog szabályai nem akadályozhatják a közösségi jog alkalmazását, ellenkezı esetben veszélybe kerülne az EGK Szerzıdés 5. (2) bekezdésben meghatározott célok megvalósulása. Costa v. ENEL ügy - A közösségi jog nemzeti joggal szembeni elsıdlegességét az EGK Szerzıdés 189. Cikke is megerısíti. Az ebben foglalt kötelezı jelleg és közvetlen érvényesülés ugyanis fölösleges lenne, ha a tagállamok törvényhozói aktusokkal, amelyek a közösségi jog normáit megelızik, egyoldalúan megfoszthatnák hatályuktól a közösségi jog szabályait. 16

17 A Leoniso v. Italian Ministry of Agriculture and Forestry eset - a rendeletek közvetlen hatálya Leoniso asszony olasz farmer volt, aki egy közösségi rendelet elıírásainak eleget téve levágta teheneit, de mégsem kapta meg a rendelet által elıírt bonuszt, mivel az olasz kormány nem tette meg az ehhez szükséges költségvetési intézkedéseket. Az eljárásban az olasz kormány azzal védekezett, hogy a kérdéses rendelet nem hozott létre szubvenció követelése iránti jogot ott, ahol a nemzeti törvényhozás nem hozott létre pénzügyi alapot erre a célra. 17

18 A Leoniso v. Italian Ministry of Agriculture and Forestry eset Az Európai Bíróság 1972-ben hozott ítéletében arra hivatkozott, hogy a vonatkozó közösségi rendeletek kimerítıen lefektetik azokat a feltételeket, amelyektıl a kérdéses egyéni jog létesítése függ és azok nem tartalmaznak költségvetési szempontokat. A közösségi jog érvényesülését nem zavarhatják a helyi rendelkezések és gyakorlatok. Egy tagállam költségvetési rendelkezései nem lehetnek gátjai a közvetlen alkalmazhatóságnak és a közösségi rendelkezések által létesített egyéni jog következetes gyakorlásának. 18

A tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás fogalma az EK-Szerzıdés 81. és 82. cikkében

A tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás fogalma az EK-Szerzıdés 81. és 82. cikkében A tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás fogalma az EK-Szerzıdés 81. és 82. cikkében Bevezetı 2004. május 1-je óta a közösségi versenyjogi szabályok eljárási reformjának megfelelıen a 17/62

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 593/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 593/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I. L 177/6 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.7.4. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 593/2008/EK RENDELETE (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.) AZ EURÓPAI PARLAMENT

Részletesebben

Beköszöntı. Ajánló. Bízva a közös munka sikerében Barátsággal, Jancsa-Pék Judit. Kerényi Máté Elnökségi tag. H. Nagy Mária.

Beköszöntı. Ajánló. Bízva a közös munka sikerében Barátsággal, Jancsa-Pék Judit. Kerényi Máté Elnökségi tag. H. Nagy Mária. Adótanácsadók Egyesülete Nemzetközi Adó Tagozat Beköszöntı 2011. március 29-én megalakult az Adótanácsadók Egyesületének Nemzetközi Adó Tagozata. Ez csupán egy hír, de számunkra, akik azon dolgoztunk,

Részletesebben

I. Az Alkotmánybíróság, egyéb bíróságok és az alkotmányossági vizsgálat

I. Az Alkotmánybíróság, egyéb bíróságok és az alkotmányossági vizsgálat AZ EURÓPAI ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGOK XII. KONFERENCIÁJA A Konferencia témája: Az alkotmánybíróságok és egyéb nemzeti bíróságok kapcsolatai és az európai bíróságok működésének e területre gyakorolt hatásai A Magyar

Részletesebben

Az uniós jognak való. pillére tükrében * tanulmány. Szegedi László

Az uniós jognak való. pillére tükrében * tanulmány. Szegedi László Szegedi László Az uniós jognak való megfelelés dilemmái Közép-Európában az Aarhusi Egyezmény harmadik pillére tükrében * Az európaizálódási folyamatokkal kapcsolatos kutatások jelentős része az új tagállamok

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. május 19. 2015. 11. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 11/2015. (V. 14.) AB határozat a Kúria 2/2014. Polgári jogegységi határozata rendelkező része

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATA This publication is a private consolidation made by Kristina Savickaite, Lithuanian trainee, under the responsibility of Volker Heydt, Brussels, official at the European Commission's Directorate-General

Részletesebben

Nemzeti szuverenitás és/vagy európai integráció?

Nemzeti szuverenitás és/vagy európai integráció? Fórika Éva Petrea, Bogdan Nemzeti szuverenitás és/vagy európai integráció? egy hosszú távú versenyrõl, melynek több, régi vagy új résztvevõje van, s amelybe még többen szeretnének beszállni Bevezetõ helyett

Részletesebben

A DOLGOZÓI RÉSZVÉTEL ÉS AZ ÜZEMI TANÁCSOK MUNKÁJÁNAK MEGSZERVEZÉSE

A DOLGOZÓI RÉSZVÉTEL ÉS AZ ÜZEMI TANÁCSOK MUNKÁJÁNAK MEGSZERVEZÉSE A DOLGOZÓI RÉSZVÉTEL ÉS AZ ÜZEMI TANÁCSOK MUNKÁJÁNAK MEGSZERVEZÉSE Módszerek és dokumentum minták Kiadó: Friedrich Ebert Alapítvány Szakszervezeti Projekt Szerzık: Gróf Gabriella Kisgyörgy Sándor Vámos

Részletesebben

A fogyasztói kölcsönszerz désben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerz dési feltételekben szerepl egyoldalú szerz

A fogyasztói kölcsönszerz désben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerz dési feltételekben szerepl egyoldalú szerz 1 A fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelensége megítélése tárgykörben felállított joggyakorlat-elemző

Részletesebben

A TANÁCS 1992. október 12-i 2913/92/EGK RENDELETE a Közösségi Vámkódex létrehozásáról

A TANÁCS 1992. október 12-i 2913/92/EGK RENDELETE a Közösségi Vámkódex létrehozásáról A TANÁCS 1992. október 12-i 2913/92/EGK RENDELETE a Közösségi Vámkódex létrehozásáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA, tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak

Részletesebben

AKI A BÖLCSÕT RINGATJA

AKI A BÖLCSÕT RINGATJA Iustum Aequum Salutare II. 2006/1 2. 113 129. AKI A BÖLCSÕT RINGATJA avagy az uniós polgárságú gyermeket nevelõ, harmadik állambeli személy státusza a közösségi jogfejlõdés fényében GYENEY LAURA egyetemi

Részletesebben

A TULAJDONHOZ VALÓ JOG A MAGYAR ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN

A TULAJDONHOZ VALÓ JOG A MAGYAR ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN TULAJDONVISZONYOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS ROMÁNIÁBAN* Drinóczi Tímea** A TULAJDONHOZ VALÓ JOG A MAGYAR ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN I. rész: A MAGÁNTULAJDONOSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA A tulajdoni garancia

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság hatásköreinek módosulása az új Abtv. tekintetében Szalbot Balázs

Az Alkotmánybíróság hatásköreinek módosulása az új Abtv. tekintetében Szalbot Balázs Az Alkotmánybíróság hatásköreinek módosulása az új Abtv. Szalbot Balázs Tanulmány az ars boni jogi folyóiratból. arsboni.hu - 2012. Az Alkotmánybíróság hatásköreinek módosulása az új Abtv. A tanulmány

Részletesebben

Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 288/2/2010. (IV.9.) TT. sz. állásfoglalása. az egyéb helyzet meghatározásával kapcsolatban

Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 288/2/2010. (IV.9.) TT. sz. állásfoglalása. az egyéb helyzet meghatározásával kapcsolatban Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 288/2/2010. (IV.9.) TT. sz. állásfoglalása az egyéb helyzet meghatározásával kapcsolatban Az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003.

Részletesebben

A Közbeszerzési Hatóság útmutatója az új Kbt. szerinti egybeszámítási szabály alkalmazásáról. (KÉ. 2012. évi 78. szám; 2012. július 11.

A Közbeszerzési Hatóság útmutatója az új Kbt. szerinti egybeszámítási szabály alkalmazásáról. (KÉ. 2012. évi 78. szám; 2012. július 11. A Közbeszerzési Hatóság útmutatója az új Kbt. szerinti egybeszámítási szabály alkalmazásáról (KÉ. 2012. évi 78. szám; 2012. július 11.) Tekintettel arra, hogy a közbeszerzésekrıl szóló 2011. évi CVIII.

Részletesebben

Munkavédelem az Európai Unióban

Munkavédelem az Európai Unióban Munkavédelem az Európai Unióban Bevezetés 2 Visszatekintés a kezdetektõl máig 3 A felelõsség megosztása 8 Irányelvek 10 Intézmények 15 Új trendek az Európai Unióban 17 A jogharmonizáció eddigi eredményei

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. dr. Váczi Péter. A jó közigazgatási eljáráshoz való alapjog és annak összetevői

Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. dr. Váczi Péter. A jó közigazgatási eljáráshoz való alapjog és annak összetevői Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola dr. Váczi Péter A jó közigazgatási eljáráshoz való alapjog és annak összetevői Doktori értekezés Témavezető: Dr. Patyi András, PhD tanszékvezető

Részletesebben

CSALÁDI J O G A CSALÁDJOG JÖVÕJE

CSALÁDI J O G A CSALÁDJOG JÖVÕJE A CSALÁDJOG JÖVÕJE A Ptk. cselekvőképességi és családjogi rendelkezéseinek alkalmazását segítő átmeneti normákról 1. Az átmeneti szabályok célja Már többször olvashattuk, hogy a Polgári Törvénykönyv 1

Részletesebben

1978. évi 15. törvényerejő rendelet

1978. évi 15. törvényerejő rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 2010. november 3. Forrás: www.magyarorszag.hu 1978. évi 15. törvényerejő rendelet a Magyar Népköztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság

Részletesebben

EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK MI AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA? Az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) nemzetközi bíróság, amelynek székhelye Strasbourg. Annyi

Részletesebben

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.721/2011/6.szám A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság A Kúria a dr. Oblat Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Középmagyarországi Regionális

Részletesebben

A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása

A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola dr. Csörgits Lajos A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása A demokrácia, a helyi közügyek és a helyi önkormányzás egyes kérdései

Részletesebben

Kérdések és válaszok az új Polgári Törvénykönyv Első és Második Könyvének rendelkezéseivel kapcsolatban (2010. január 21.)

Kérdések és válaszok az új Polgári Törvénykönyv Első és Második Könyvének rendelkezéseivel kapcsolatban (2010. január 21.) Kérdések és válaszok az új Polgári Törvénykönyv Első és Második Könyvének rendelkezéseivel kapcsolatban (2010. január 21.) Előzetes megjegyzések: 1. A Kérdések és válaszok közzétételének célja, hogy közérthető,

Részletesebben

Ez év júniusában fogadta el a kormány a jogalkotásra

Ez év júniusában fogadta el a kormány a jogalkotásra Papp Imre KÉTHARMADDAL VAGY ANÉLKÜL? Ez év júniusában fogadta el a kormány a jogalkotásra vonatkozó szabályok korszerûsítésének koncepcióját. Mindenképpen dicséret illeti a koncepció elôkészítôit szakszerû

Részletesebben

A gazdaságilag függő munkavégzés szabályozása: Kényszer vagy lehetőség? 1. Gyulavári Tamás 2

A gazdaságilag függő munkavégzés szabályozása: Kényszer vagy lehetőség? 1. Gyulavári Tamás 2 A gazdaságilag függő munkavégzés szabályozása: Kényszer vagy lehetőség? 1 Gyulavári Tamás 2 Bevezetés A magyar munkajogi szabályozás hagyományosan a munkaviszonyokból és a polgári jogviszonyokból álló

Részletesebben

Szilágyi Pál. Rövid észrevételek egy véleményhez A Bíróság 2/13 sz. véleményéhez fűzött kritikai észrevételek

Szilágyi Pál. Rövid észrevételek egy véleményhez A Bíróság 2/13 sz. véleményéhez fűzött kritikai észrevételek Pázmány Law Working Papers 2015/2 Szilágyi Pál Rövid észrevételek egy véleményhez A Bíróság 2/13 sz. véleményéhez fűzött kritikai észrevételek Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University

Részletesebben

1962. évi 25. törvényerejű rendelet

1962. évi 25. törvényerejű rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 1962. évi 25. törvényerejű rendelet a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény

Részletesebben

Nôk és férfiak közötti esélyegyenlôség az Európai Unióban és Magyarországon

Nôk és férfiak közötti esélyegyenlôség az Európai Unióban és Magyarországon E ENG M IS ÉRINT Nôk és férfiak közötti esélyegyenlôség az Európai Unióban és Magyarországon Budapest 2002 Szerzôk: ALBERT LEVENTE GYULAVÁRI TAMÁS NÔK ÉS FÉRFIAK KÖZÖTTI ESÉLYEGYENLÔSÉG AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Részletesebben

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és

Részletesebben