gtan Kötések a kisciklusú szakasz, anyagon

Átírás

1 Gépszerkezetekk méretezésének alapelvei, szilárdság gtan. Értelmezze a biztonsági tényező fogalmát a klasszikus értelmezés szerint! A biztonsági tényező a határállapotot jellemzőő érték (a károsodástt okozó legkisebb feszültség) és az igénybevételi állapoto jellemző érték é hányadosa: áá ő éé á éő = éé á ő éé 2. Rajzolja fel a Wöhler-görbét, és nevezze meg jellegzetes szakaszait! s Az ébredő feszültség amplitúdókat ábrázolja egy keresztmetszetben a terhelési ciklusszám függvényében (adott törési valószínűséggel). a kisciklusú szakasz, b élettartamszakasz, c kifáradási határ. Kötések 3. Ismertesse az anyaggal záró kötésekk hatásmechanizmusát! A kötést a felületek közötti (adhéziós) ill. anyagon molekuláris kötőerők hozzák létre. belüli (kohéziós) 4. Soroljon fel három anyaggal záró kötést! Hegesztett kötés, forrasztott kötés, ragasztott kötés.

2 5. Ismertesse az alakkal záró kötések hatásmechanizmusát! A kötés az elemek geometriai kialakítása folytán jön létre, egymásbaa akadó felületek révén. 6. Általában milyen igénybevételekre ellenőrizzük az alakkal záró kötéseket? Felületi nyomásra, nyíró igénybevételre a veszélyes keresztmetszetben, ezek mellett rendszerint ellenőrizzük az ún.. szállítófeszültség mértékét is. 7. Soroljon fel legalább három alakkal záró kötést! Reteszkötés, bordástengely-hornyos agy kötés, poligonteng ely kötés (ezek ún. nyomatékkötések) Szegecskötés, szegkötés, csapszegkötés, bepattanó kötés, peremezés stb. 8. Ismertesse az erővel záró kötések hatásmechanizmusát! A kötést a felületek közötti nyugvó (tapadási) súrlódási erő hozza h létre. 9. Milyen erő viszi át a nyomatékot az erővel záró kötéseknél? Súrlódási erő (nyugvó, azazz tapadó súrlódás létrejöttével). 0. Soroljon fel legalább három erővel záró kötést! Pl. túlfedéssel szerelt kötések (sajtolt kötés és zsugorkötés), kúpos kötés, kúposgyűrűs kötések, szorítókötés, ékkötés (utóbbii csak részben).. Soroljon fel legalább három oldható kötést! Pl. csavarkötés, csapszegkötés, alakkal záró tengelykötések (a sajtoltt ill. zsugorkötések oldhatósága kérdéses). Másképpen n: Minden nem anyaggal, kivéve szegecskötés, peremezés. 2. Soroljon fel legalább három nem oldható kötést! Pl. hegesztett, forrasztott, ragasztott kötések (előfordul oldható ragasztott kötés is), szegecskötés, peremezés. 3. Mit jelent csavaroknál a 2.9-es szilárdsági osztály? Az első szám 00-szorosa a minimáliss szakítószilárdságot adja a meg MPa-ban, a második szám a névleges folyáshatár és a névleges szakítószilárdság hányadosánh nak 0-szerese. A példában R m = 200 MPa és R eh = 0,9 200 = 080 MPa.

3 4. Mit jelent anyáknál a 6-os szilárdsági osztály? A számérték százszorosa a csavaranya ún. vizsgálati feszültsége MPa-ban kifejezve, ami annak az orsónak a minimális szakítószilárdsága, amellyel az anya párosítható. 5. Írja fel a csavar meghúzásához szükséges nyomaték összefüggését! = ahol M a csavar meghúzásához szükséges teljes nyomatékszükséglet [Nmm], d 2 a csavarmenet középátmérője [mm], α - a csavarmenet emelkedési szöge [ vagy rad], ρ a látszólagos súrlódási félkúpszög [ vagy rad], d a a csavaranya közepes átmérője (a névleges átmérő és a laptávolság között) [mm], μ a az anya homlokfelülete és a csatlakozó alkatrész közötti súrlódási tényező [-] 6. Milyen statikus igénybevételekre ellenőrizzük általában a csavarkötéseket? Húzásból (előfeszítő erő) és csavarásból (meghúzási nyomaték) számított egyenértékű feszültségre. 7. Mikor önzáró egy csavarkötés? Ha α ρ Ez azt jelenti, a lejtő hajlásszöge ne haladja meg a látszólagos súrlódási félkúpszög értékét, különben az anya lecsúszik a lejtőn, azaz a kötés kilazul. 8. Hol előnyös a trapézmenet alkalmazása? Mozgatóorsóknál, nagy terhelés esetén. 9. Melyik a szilárdságilag legkedvezőbb varrattípus hegesztett kötés esetén? Az erőfolyam iránya alapján a tompavarratok a legkedvezőbbek. 20. Értelmezze egy tompavarratban az ébredő σ feszültségkomponenst! Megjegyzés: ebben az esetben a két lemezt hosszirányban, a varrat fősíkjára merőlegesen húzzuk.

4 2. Értelmezze egy tompavarratban az ébredő τǁ feszültségkomponenst! Megjegyzés: ebben az esetben a két lemezt keresztirányban, vízszintesen nyírjuk (a járulékos hajlító igénybevételtől most eltekintünk). 22. Értelmezze egy tompavarratban az ébredő τ feszültségkomponenst! Megjegyzés: ebben az esetben a két lemezt függőleges erőpárral nyírjuk (a járulékos hajlító igénybevételtől most eltekintünk). 23. Bontson fel egy sarokvarratot terhelő általános feszültséget σ és τ összetevőkre! 24. Melyik a legkedvezőbb igénybevétel egy ragasztott kötés számára? A nyíró igénybevétel. Emellett a nyomás is kedvezőnek mondható. 25. Melyik a legkedvezőtlenebb igénybevétel egy ragasztott kötés számára? A húzó és lefejtő jellegű igénybevételek. 26. Melyik a legkedvezőbb igénybevétel egy forrasztott kötés számára? A nyíró igénybevétel. Emellett a nyomás is kedvezőnek mondható.

5 27. Mi a szegecskötés mértékadó igénybevétele? Nyírás és palástnyomás (itt is beszélhetünk a lemezekben ébredő szállítófeszültségről). 28. Milyen igénybevételre ellenőrizzük a csapszegeket? Nyírásra, felületi nyomásra és hajlításra. 29. Mi a reteszkötés mértékadó igénybevétele? Felületi nyomás (szabványos kialakításnál és szokásos anyagválasztás esetén az agyhoronynál ellenőrizve). Emellett a kötést a retesz nyíró igénybevételére is ellenőrizzük. 30. Mi a bordástengely mértékadó igénybevétele? Felületi nyomás. Emellett a kötést a bordák nyíró igénybevételére, a tengelyt pedig csavarásra, mint szállítófeszültségre is ellenőrizzük. Rugók (rugalmas kötések) 3. Mi a rugómerevség? Egységnyi alakváltozást okozó erő, amit a rugókarakterisztika alapján az alábbiak szerint számolunk. =, ahol: s rugómerevség [N/mm], F terhelő erő [N], f összenyomódás [mm] 32. Mit fejez ki a torziós rugómerevség? A rugót terhelő csavarónyomaték és a rugóvég szögelfordulásának (differenciál)hányadosa. =, ahol: s T torziós rugómerevség [Nmm], M terhelő nyomaték [Nmm], ϕ szögelfordulás (elcsavarodás) [rad] 33. Mit fejez ki a rugókarakterisztika? A terhelő erő (ill. nyomaték) és a rugó alakváltozása (megnyúlás, összenyomódás ill. elcsavarodás stb.) közötti függvénykapcsolatot.

6 34. Mit jelent a lineáris rugókarakterisztika? A terhelő erő (nyomaték) és a rugó alakváltozása egymással arányos. 35. Mit jelent a progresszív rugókarakterisztika? A terhelő erő (nyomaték) növekedéséhez viszonyítva az alakváltozás egyre kevésbé növekszik (a terhelés növekedésével a rugó keményedik ). 36. Mit fejez ki a degresszív rugókarakterisztika? A terhelő erő (nyomaték) növekedéséhez viszonyítva az alakváltozás egyre jobban növekszik (a terhelés növekedésével a rugó lágyul ). 37. Hogyan írható fel a rugóban tárolható energia f összenyomódás esetén? =, lineáris karakterisztika esetén = (a rugókarakteriszika görbe alatti területe). ahol W a tárolható energia [J], F a rugót terhelő erő [N], f a rugó alakváltozása (összenyomódása, megnyúlása) [m]

7 38. Hogyan értelmezhető egy rugó kihasználtsági foka? A rugóban tárolt energia és a rugó térfogatának hányadosa (W/V). 39. Mikor beszélünk egy rugórendszeren belül két rugó soros kapcsolásról? Ha a rugók terhelése megegyezik, alakváltozásuk pedig összeadódik. 40. Mikor beszélünk egy rugórendszeren belül két rugó párhuzamos kapcsolásáról? Ha a rugók elmozdulása megegyezik, terhelésük pedig megoszlik. 4. Írjon példát olyan rugóra, amelynél a terhelés és az igénybevétel egymástól eltérő jellegű! A húzó-nyomó csavarrugó esetében a terhelés húzás ill. nyomás, de a rugóhuzal igénybevétele csavarás. 42. Mi az formatényező (alaktényező) gumirugóknál? A deformációban gátolt (fegyverzettel borított) és a deformációban nem gátolt (szabad) felületek hányadosa. 43. Mit jelent a gyakorlatban az elasztomer anyagok 0,5-es Poissontényezője? Az elasztomer anyagoknak terhelés hatására nem változik a térfogata. 44. Hogyan értelmezzük a csillapítás mérőszámát rugók esetén? Ψ= é =

8 Tengelyek, forgórészek 45. Mik a tengelyek? Azokat a gépelemeket, amelyek forgó alkatrészeket hordoznak, vagy csapágyakon támaszkodva forognak, tengelyeknek nevezzük. Azokat a tergelyeket, amelyek teljesítményt továbbítanak közlő tengelyeknek, amelyek nem, azokat hordozó tengelyeknek nevezzük. 46. Mit nevezünk egy tengely kritikus fordulatszámának? A forgórészek rugalmasságuk miatt lengőrendszerek, a sajátfrekvenciájuknak megfelelő fordulatszámot kritikus fordulatszámnak nevezzük. Tömítések 47. Mi a tömítések feladata? Két tér elkülönítése, a két tér közötti nem kívánatos közegáramlás megakadályozása vagy mérséklése. 48. Írjon fel legalább három példát nyugvó felületek érintkező tömítésére! Tömítőmasszák, tömítőhegesztés (anyaggal záró tömítések) Lapostömítések, profilos tömítések (pl. O-gyűrű) 49. Írjon fel legalább három példát nyugvó felületek nem érintkező tömítésére! Réstömítés, labirinttömítés, visszahordó menet, folyadékszóró tömítés stb. 50. Írjon fel legalább három példát haladó és forgó mozgást megengedő tömítésekre! Tömszelence, ajakos tömítések (pl. U-gyűrű), nemezgyűrű, radiális tengelytömítőgyűrű (Simmering), axiális tömítőgyűrűk stb.

9 Csővezetékek, csőszerelvények, nyomástartó edények 5. Sorolja fel, hogy milyen feszültségek ébrednek egy belső nyomással terhelt, vékonyfalú csőben? Tangenciális és axiális. 52. Írja fel egy belső nyomással terhelt, vékonyfalú csőben ébredő tangenciális feszültséget! = 2 ahol σ t tangenciális feszültség [MPa], p belső nyomás [MPa], D belső átmérő [mm], s falvastagság [mm] 53. Írja fel egy belső nyomással terhelt, vékonyfalú csőben ébredő axiális feszültséget! = 4 ahol σ a axiális feszültség [MPa], p belső nyomás [MPa], D belső átmérő [mm], s falvastagság [mm] 54. Melyik feszültségre ellenőrizzük a vékonyfalú csövek falvastagságát? A tangenciális feszültségre. 55. Soroljon fel legalább három példát csőkötésekre! Pl. tokos, karimás (hegesztőtoldatos, lazakarimás), csőanyás (hollandi) 56. Mi a csőkompenzátorok szerepe? A csővezetékekben a hőtágulások okozta hosszváltozások biztosítása járulékos erők ébredése nélkül. 57. Soroljon fel (legalább) háromféle csőelzáró szerelvénytípust! Csap, szelep, tolózár, pillangószelep, csappantyú. 58. Mit jelent a nyomástartó edény kifejezés? Olyan folyadékot, gázt vagy gőzt tartalmazó, zárt tereket határoló szerkezet, amelyet belső és/vagy külső nyomás terhel. Néhány példa: vegyipari tartályok, légtartályok, autoklávok, szállítótartályok, gőzkazánok, gázpalackok.

10 Tribológia 59. Mivel foglalkozik a tribológia tudománya? Egymással érintkező, egymáson elmozduló felületek közötti kölcsönhatásokkal foglalkozó tudomány. Magába foglalja a súrlódás, a kopás és a kenés témaköreit is. Nagymértékben támaszkodik kísérleti eredményekre. 60. A súrlódás milyen formái különböztethetők meg az elmozduló felületek mozgásviszonyai alapján? Nyugvó súrlódás (tapadás), csúszó súrlódás (haladó, forgó), gördülő súrlódás. 6. Írja fel a Coulomb-féle súrlódási tényező definícióját! =, ahol: μ a súrlódási tényező [-], F S súrlódási erő (a felületek elmozdulását gátló vagy akadályozó erő) [N], F N a felületek közötti összeszorító erő [N] Nyugvó és csúszó súrlódás jellemzésére használatos. 62. Kenésállapot szerint csoportosítsa a súrlódási állapotokat? Száraz súrlódás, határsúrlódás, vegyes súrlódás és folyadéksúrlódás. Csapágyak Csapágyelrendezés 63. Vonalas vázlat segítségével ismertesse a vezetőcsapágyas ágyazást! 64. Vonalas vázlat segítségével ismertesse az oldalról támasztott O - csapágyelrendezés fogalmát! 65. Vonalas vázlat segítségével ismertesse az oldalról támasztott X - csapágyelrendezés fogalmát! 66. Mikor használunk oldalról támasztott csapágyelrendezést? Kis csapágy támaszközök esetén, amikor nem kell jelentős hőtágulással számolni. 67. Mikor használunk vezetőcsapágyas ágyazást? Nagyobb csapágytávolság esetén, VAGY ha a tengely hőtágulása nagy.

11 68. Mikor használunk beálló csapágyakat? Két különálló csapágyház esetén, VAGY ha a szerkezeti elemek lágyak. 69. Mikor használunk merev csapágyakat? Ha a csapágyak közös csapágyházban helyezkednek el, és az egytengelyűségük így biztosítható, VAGY ha a szerkezeti elemek merevek. Gördülőcsapágyak 70. Ábra segítségével határozza meg a csúszás feltételeit! F > F F t súrl súrl = μ F 0 és N F c = F t N l μ 0 : nyugvásbeli súrlódási tényező 7. Ábra segítségével határozza meg a gördülés feltételeit! F < F F t súrl súrl = μ F 0 és N F c > F t N l μ 0 : nyugvásbeli súrlódási tényező 72. Mit jelent a gördülőcsapágyak típusjele? Megmutatja a csapágy típusát. {Típusjel} = számjegy, vagy betű(k). például: 6 = radiális mélyhornyú golyóscsapágy N = hengergörgős csapágy 73. Mit jelent a gördülőcsapágyak méretsora? Megmutatja a csapágy szélesség és átmérő méretét. {Méretsor} = {szélességsor (B) (opcionláis)}{átmérősor (D)} 74. Vázlat segítségével értelmezze a hatásvonal és a hatásszög fogalmát! Hatásvonalnak nevezzük azt az egyenest, amelynek irányában a gördülőelem az erőt az egyik gyűrűről a másikra átviszi. A hatásvonal és a csapágy forgástengelyére merőleges sík által bezárt szög a hatásszög. 75. Mit jelent a gördülőcsapágyak dinamikus alapteherbírása? A C dinamikus alapteherbírás radiális csapágyaknál az a radiális-, axiális csapágyaknál az az axiális terhelés, amely mellett a csapágyak 90%-a eléri, vagy túléli az millió körülfordulást.

12 76. Írja fel a gördülőcsapágyak dinamikus egyenértékű terhelésének összefüggését és magyarázza változóit! P = X F + Y ahol r F a P : a dinamikus egyenértékű terhelés [N] F r : a csapágyra ható radiális terhelés nagysága [N] F a : a csapágyra ható axiális terhelés nagysága [N] X, Y : iránytényezők [-] (csapágytípustól és F a /F r aránytól függő katalógus adat) 77. Írja fel a gördülőcsapágyak élettartammának meghatározására szolgáló összefüggést és magyarázza változóit! p C L0 = P ahol L 0 : a csapágy névleges élettartama (azaz várható élettartama) 0%-os tönkremeneteli valószínűség esetén [millió körülfordulás] C : a dinamikus alapteherbírás [N] P : a dinamikus egyenértékű terhelés [N] p : élettartam kitevő [-] p = 3 golyós csapágyak esetén, p = 0/3 görgős csapágyak esetén. 78. Mi az összefüggés a millió körülfordulásban és az üzemórában mért csapágyélettartam között, állandó fordulatszám esetén? Magyarázza az összefüggés változóit! L0 h 6 L = 60 n 0 0 ahol L 0h : a csapágy névleges élettartama (azaz várható élettartama) 0%-os tönkremeneteli valószínűség esetén üzemórában L 0 : a csapágy névleges élettartama (azaz várható élettartama) 0%-os tönkremeneteli valószínűség esetén millió körülfordulásban n : a csapágy fordulatszáma [/min] 79. Mit jelent a statikus alapteherbírás? A C 0 statikus alapteherbírás radiális csapágyaknál az a radiális- axiális csapágyaknál pedig az az axiális terhelés, amelyek hatására a legjobban terhelt gördülőelem és a csapágygyűrű érintkezési helyén, az együttes maradó alakváltozás a gördülőelem 0,000-szerese (tízezredszerese). 80. Milyen kenési módokat használnak gördülőcsapágyak kenésére? - zsírkenés, - olajkenés (merülő-, csepegtető-, olajköd kenés), - szilárd kenőanyaggal való kenés. 8. Milyen tipikus tönkremeneteli módokra méretezik/ellenőrzik a gördülőcsapágyakat? - futófelület kifáradás (L 0 ) - maradó alakváltozás (P 0 ) - besülés, beállás (n lim ) 82. Hogyan függ a gördülőcsapágyak határfordulatszáma a kenési módtól? Olajkenés esetén magasabb a határfordulatszám, mint zsírkenéskor.

13 Siklócsapágyak 83. Mit értünk folyadéksúrlódáson? A kenőanyag az érintkező felületeket teljesen elválasztja, azaz az érdességi csúcsok nem érnek össze. A súrlódási erőt ilyenkor a kenőfilmben ébredő nyírófeszültség és a felület nagysága határozza meg. 84. Írja fel a Newton-féle folyadéksúrlódás összefüggését síkáramlásra! u N s τ = η ahol η: dinamikai viszkozitás y 2 m u : sebességgradiens y s 85. Adja meg a dinamikai viszkozitás definícióját és mértékegységét! A csúsztatófeszültség és a sebességgradiens hányadosa. Mértékegysége: N s 2 m 86. Adja meg a kinematikai viszkozitás definícióját és mértékegységét! A kinematikai viszkozitás a dinamikai viszkozitás és a sűrűség hányadosa. mm 2 Mértékegysége: = [ cst] s 87. Ismertesse a hidrodinamikai kenés kialakulásának feltételeit! - viszkózus folyadék - a mozgás irányában szűkülő rés - hidrodinamikailag hatásos sebesség - a kenőanyag tapadjon a felületekre (tengely és csapágypersely) 88. Írja fel a relatív játék összefüggését! Készítsen magyarázó ábrát! r2 r ψ = r Δr = r 89. Írja fel a relatív excentricitás összefüggését! Készítsen magyarázó ábrát! ε = e Δr e = r 2 r 90. Mit értünk siklócsapágyak esetében csapnyomás alatt? Adja meg az összefüggésben szereplő mennyiségek megnevezését és mértékegységét! F p = b d ahol p : csapnyomás [Pa] F : terhelő erő [N] b : persely szélessége [m] d : csapátmérő [m]

14 9. Sorolja fel, milyen feltételek szükségesek a hidrosztatikus siklócsapágyak működéséhez! - viszkózus kenőanyag - a kenőanyag tapadjon a felületekhez (tengely és csapágypersely) - hidraulikus rendszer 92. Mit jelent a határfordulatszám a hidrodinamikus működésű siklócsapágyak esetében? Az a fordulatszám, amely felett a kenőanyag film a csap és a persely felületét teljesen elválasztja, a felületi érdesség csúcsok már nem érintkeznek, a rendszer vegyes súrlódási állapotból folyadéksúrlódási állapotba kerül. 93. Kenéstechnikai szempontból, milyen siklócsapágyakat különböztetünk meg? - olajkenésű csapágy, - zsírkenésű csapágy, - szilárd kenőanyaggal kent csapágy, - kenés nélkül üzemelő csapágy. Hajtásrendszerek 94. Írja fel a technika (műszaki) áttétel összefüggését egy áttételi lépcsőre! Adja meg az összefüggésben szereplő mennyiségek megnevezését és mértékegységét! ω be i = vagy i = ωki n n be ki ahol n be : behajtó fordulatszám [/s] n ki : kihajtó fordulatszám [/s] ω be : behajtó szögsebesség [/s] ω ki : kihajtó szögsebesség [/s] 95. Írja fel az összáttétel összefüggését, ha egy soros, háromlépcsős hajtómű részáttételei i, i2 és i3! i össz = i i2 i3 96. Írja fel a be- és a kihajtó oldali teljesítmény, valamint a hatásfok összefüggését forgó mozgású hajtásrendszerekre! Adja meg az összefüggésben szereplő mennyiségek megnevezését és mértékegységét! Pbe = Tbe ωbe Pki Pbe Pv és η = = Pki = Tki ωki Pbe Pbe ahol P be : bemenő teljesítmény [W] P ki : kimenő teljesítmény [W] T be : behajtó nyomaték [Nm] T ki : kihajtó nyomaték [Nm] ω be : behajtó szögsebesség [/s] ω ki : kihajtó szögsebesség [/s] η : hatásfok [-] P v : teljesítmény veszteség [W]

15 97. Milyen csoportokba rendezhetők a hajtásrendszerek működési elv szerint? - mechanikus hajtások, - hidraulikus hajtások, - pneumatikus hajtások, - elektromos hajtások 98. Mit jelent a hajtásrendszer stabil munkapontja? Az erőgép és a munkagép karakterisztikák munkapontja, amely szögsebesség (sebesség) és forgatónyomaték (erő) értékek esetén a hajtásrendszer stabilan üzemel. 99. Sorolja fel a mechanikus elven működő hajtásrendszer főbb szerkezeti elemeit! erőgép (tengelykapcsoló) (hajtómű) (tengelykapcsoló) munkagép Tengelykapcsolók 00. Vázlat segítségével értelmezze a tengelyek közötti axiális hiba fogalmát! 0. Vázlat segítségével értelmezze a tengelyek közötti radiális hiba fogalmát! 02. Vázlat segítségével értelmezze a tengelyek közötti szöghiba fogalmát! 03. Mit mutat meg a rugalmas tengelykapcsolók esetében a nagyítási tényező? A statikus terheléshez tartozó helyzethez képest való elcsavarodás arányos a nagyítási tényezővel. 04. Mely tényezőktől függ egy súrlódó lemezes tengelykapcsoló esetében az átvihető nyomaték nagysága? - összeszorító erő, - súrlódó felületek mérete, - súrlódó felületek száma, - súrlódási tényező. 05. Előnyös-e a rugalmas tengelykapcsoló alkalmazása, ha üzem közben a nyomaték ugrásszerűen megváltozik? Nem előnyös, mert kedvezőtlen esetben, akár kétszeres nyomatékot is indukálhat. 06. A működtetés módja szerint milyen típusú súrlódó tengelykapcsolókat különböztetünk meg? - mechanikus működtetésű, - hidraulikus működtetésű, - pneumatikus működtetésű, - elektromágnese működtetésű.

16 07. Milyen fizikai jellemzők hatására működhetnek az önműködő tengelykapcsolók? - nyomaték nagyság változására, - szögsebesség nagyság változására, - forgásirány változására. 08. Rajzolja fel egy Bibby típusú tengelykapcsoló karakterisztikáját! 09. Rajzolja fel egy Cardelis típusú tengelykapcsoló karakterisztikáját! Szíjhajtások 0. Írja fel a szíjhajtásokra az ágerők viszonyát meghatározó összefüggést v=0 szíjsebesség esetén, a megcsúszás határhelyzetében, és adja meg az egyes tényezők jelentését és mértékegységét! Ft F t 2 = e μ β = ε ahol F t : a feszes szíjágban ébredő erő [N] F t2 : a laza szíjágban ébredő erő [N] e : a természetes alapú logaritmus alapja (Euler-féle szám) e = 2,78 μ : súrlódási tényező a szíj és a tárcsa között [-] β : körülfogási szög [rad] ε : feszültségi viszony [-]. Írja fel az átvihető kerületi erőt (Fker) az ágerők (Ft, Ft2) segítségével! F ker = F t F t 2 2. Mit jelent a rugalmas csúszás (szlip) a szíjhajtásoknál? A feszes és a laza szíjágak különböző megnyúlását a tárcsák kerülete mentén a rugalmas csúszás egyenlíti ki. 3. Mit jelent a szíjfrekvencia és milyen összefüggéssel határozható meg? Az időegység alatti hajlítások száma. z vker z d π n f h = = L L ahol z : a szíjtárcsák darabszáma [-] m v ker : a szíj kerületi sebessége s L : a szíjhurok hossza [m] d : a hajtó tárcsa átmérője [m] n : a hajtó tárcsa szögsebessége s

17 4. Mit jelent az áthúzási fok és hogyan határozható meg a megcsúszás határhelyzetében? Adja meg az egyes tényezők jelentését és mértékegységét! Adott kerületi erő létrehozásához szükséges tengelyhúzás. F ϕ = F ahol k h F k : a kerületi erő [N] F h : a tengelyhúzás nagysága [N] 5. Rajzoljon egy vízszintes tengelyelrendezésű, nyitott szíjhajtást! Jelölje be a tárcsák forgásirányát, illetve a laza és feszes szíjágakat, ha a kistárcsa a hajtó tárcsa és az óramutató járásával egyezően forog! 6. Mit értünk átfogási szög alatt a szíjhajtások esetében? Ahhoz az ívhosszhoz tartozó középponti szög, amely ívhosszúság mentén a szíj a tárcsával érintkezik. 7. Soroljon fel legalább 5 különböző szíjprofilt! - laposszíj, - ékszíj (normál, keskeny), - kettős ékszíj, - körszíj, - többsoros ékszíj, - Poly-V-szíj. 8. Mekkora a szlip a fogasszíjhajtás esetében és miért? Nulla, mivel a fogasszíj alakkal záró hajtás. 9. Írja fel a súrlódási tényezőt ékszíjhajtás esetén, ha adott a szíj és a tárcsa anyagpárra jellemző súrlódási tényező (μ) és a szíj profilszöge (α)! μ = μ sin α 2

18 Fogaskerékhajtások 20. Adja meg a fogaskerékpárok kapcsolóvonalának definícióját! A kapcsolóvonal azon pontok mértani helye, ahol a két foggörbe pontjai a kerekek elfordulása közben kapcsolódnak. 2. Melyik fogprofil kapcsolóvonala egyenes? A (kör)evolvens profilé. 22. Hogyan származtatható a körevolvens? A körevolvens az (alap)körön csúszásmentesen gördülő egyenes pontjainak a pályája. 23. Mit nevezünk osztókörnek és milyen összefüggéssel írható fel az osztóköri átmérő adott fogszám (z) és osztás (p) esetén? Az osztókör a gyártási gördülőkör (hengeres kerékpárra.) p d = z π 24. Mit nevezünk modulnak és mi a mértékegysége? A modul a osztás π-ed része. Mértékegysége: mm m = p π 25. Mit jelent a fogazat kapcsolószöge? A gördülőkörök C főpontbeli közös érintője és a fogmerőleges által bezárt szög a kapcsolószög (α). 26. Mit nevezünk alapkörnek és hogyan számítható, ha adott az osztókör átmérő (d) és a (szerszám)kapcsolószög (α)? Az alapkör az evolvens fogprofil származtató köre. d b = d cosα 27. Hogyan határozható meg a fogszámviszony, ha ismert a két fogaskerék fogszáma (z, z2) és milyen értéket vehet fel? z u = z 2 Értéke nagyobb vagy egyenlő, mint. 28. Mit jelent a profilkapcsolószám (εα) és hogyan határozható meg evolvens fogazat esetén? Adja meg az egyes tényezők jelentését és mértékegységét! Megmutatja, hogy átlagosan hány fogpár kapcsolódik a kapcsolószakaszon. AE ε α = p bt ahol AE : kapcsolószakasz [mm] p bt : alaposztás [mm] 29. Mit jelenet a fogazati interferencia? Az interferencia a gyártási és kapcsolódási rendellenességek összessége. 30. Ismertesse az alámetszés fogalmát! Az alámetszés az evolvens fogazat gyártásakor alakulhat ki kis fogszám esetén, amikor a fogazó szerszám fejrésze a kigördülés során kimetsz egy darabot a már elkészült evolvens fogprofil lábrészéből. 3. Mi a profileltolás? Milyen összefüggés van a profileltolás és a profileletolás-tényező között? A profileltolás az a távolság, amely távolságra a fogazószerszám középvonalát a munkadarab osztóköréhez képest elállítjuk. profileltolás = profileltolás-tényező (normál)modul 32. Mit jelent a pozitív profileltolás? Amikor a fogazószerszám középvonalát az osztókörhöz képest kifelé toljuk el.

19 33. Mit jelent a negatív profileltolás? Amikor a fogazószerszám középvonalát az osztókörhöz képest befelé, a kerék középpontja felé toljuk el. 34. A profileltolás tényezők segítségével definiálja az elemi-, a kompenzáltés az általános fogazatú (evolvens) hajtópárok fogalmát! elemi fogazat: x = x2 = 0 kompenzált fogazat: x + x2 = 0 és x = x2 általános fogazat: x + x Milyen összefüggés írható fel a fogvastagság (s) illetve a fogárokszélesség (e) és az osztás (p) között elemi fogazat esetén? s = e = p Rajzoljon egy jobbos fogirányvonalú, külső ferdefogazatú, hengeres kereket és jelölje be a β foghajlásszöget (fogferdeségi szöget)! 37. Melyek a fogaskerekek alapvető károsodási esetei? - a fogtő kifáradása (fogtörés), - a fogfelület kifáradása, - a fogfelület berágódása, - a fogfelület kopása. 38. Hogyan határozható meg elemi, egyenes fogazatú fogaskerékpárra a fogazati normálerő (Ft), ha ismert a teljesítmény (P), a szögsebesség (ω), az osztóköri átmérő (d) és a kapcsolószög (α)? Ft Fn = cosα ahol F t = P 2 = ω d 2 T d 39. Írja fel a kúpkerékpár áttételét lassító hajtás esetén az osztókúp szögekkel (δ és δ2)! d i = d 2 sin δ = sin δ 2

20 Lánchajtások, dörzshajtások 40. Milyen problémákat okozhat lánchajtásoknál a poligonhatás? a) ingadozik a láncsebesség, így a hajtott kerék egyenlőtlen szögsebességgel forog, valamint b) a lánc belépésekor a görgők lökésszerűen csapódnak a lánckerék fogfelületére, ami a jellegzetes lánczörgést okozza. 4. Rajzoljon egy vízszintes tengelyelrendezésű, lánchajtást! Jelölje be a kerekek forgásirányát, illetve a laza és feszes láncágakat, ha a kistárcsa a hajtó tárcsa és az óramutató járásával ellenkezően forog! 42. Milyen kenési módokat alkalmaznak lánchajtásoknál? - időszakonként kézi kenés, - csepegtető kenés, - merülő kenés, - keringtető kenés, - olajköd kenés. 43. Milyen kenőanyagokat alkalmaznak lánchajtásoknál? - olaj, - zsír, - kenőlakk (szilárd kenőanyagokat tartalmaz). 44. Vázlat segítségével vezesse le az áthúzási fok összefüggését a dörzshajtásokra! Fk ϕ = H = F F = k k + FN FN F μ k =