Nemzeti képesítési keretrendszerek kialakítása: elvek és az európai megvalósítás egyes tapasztalatai az OKKR tervezésének szemszögéből

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nemzeti képesítési keretrendszerek kialakítása: elvek és az európai megvalósítás egyes tapasztalatai az OKKR tervezésének szemszögéből"

Átírás

1 TÁMOP / A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése Nemzeti képesítési keretrendszerek kialakítása: elvek és az európai megvalósítás egyes tapasztalatai az OKKR tervezésének szemszögéből Készítette: Temesi József Pillérvezető: Elemiprojekt-vezető: Alprojekt: Temesi József Tomasz Gábor Országos Képesítési Keretrendszer Elemi projekt: 1. Helyzetfelmérés Feladat sorszáma: Dátum: december 15.

2 Tartalomjegyzék Bevezetés. 3 Az európai képesítési keretrendszerhez kapcsolódó feladatok értelmezése. 3 A nemzeti képesítési keretrendszerek kialakításának folyamata és eredményei. 7 A német képesítési keretrendszer kialakítási folyamatának példája. 10 A magyar országos képesítési keretrendszer számára megfontolandó tapasztalatok és javaslatok. 12 Hivatkozások Függelék:A Nemzeti Képesítési Keretrendszerek fejlődése Európában, szeptember. 15 A Nemzeti képesítési keretrendszerek (NKKR) fejlesztésének rövid áttekintése. 15 EKKR megvalósítási tervek Függelék:A Német Képesítési Keretrendszer (DQR) mátrixa. 32 2

3 Bevezetés Tanulmányom hármas célt szolgál:»» a nemzeti képesítési keretrendszerek megvalósításának egyes európai országokban folyó munkálatairól való tájékozódás a szeptemberi helyzet alapján,»» a nemzeti képesítési keretrendszerek (NKKR) kialakítása során felmerülő elvi problémák bemutatása az európai képesítési keretrendszerrel (EKKR) összefüggésben,»» tanulságok levonása, javaslatok a magyar képesítési keretrendszer (OKKR) jellemzőire más országok tapasztalatainak tükrében. Mivel a TÁMOP OKKR alprojektjének helyzetelemző elemi projektjében több tanulmány is foglalkozik az EKKR történetével, jellemző vonásaival, fejlődési ívével, ezért arra törekszem, hogy ezen tanulmányok leírásait meg nem ismételve, de legalábbis egyes fontos elemeket más megvilágításban tárgyalva új megközelítésben vonjak le következtetéseket, állandóan szem előtt tartva a fő célt: az OKKR kialakításának beágyazását a hasonló európai folyamatokba. A nemzeti képesítési keretrendszerekre vonatkozó mondanivalómat néhány fontos, friss, alapvető értelmezéseket és információkat tartalmazó dokumentum mentén fejtem ki. Nem esettanulmány-jelleggel mutatom be a folyamatot (bár tanulmányom végén Németország példájára bővebben kitérek, és a német képesítési keretrendszer szintjeinek teljes leírását a 2. függelék tartalmazza), hanem inkább az elvi problémák illusztrációjához használom a konkrét megoldások ismertetését (vagy utalok ezekre). Mivel a terjedelem azt sem teszi lehetővé, hogy a szövegen belüli táblázatokkal a jelen európai helyzetet átfogóan jellemezzem, ezért a 2009-es országonkénti helyzetleírást az 1. függelékben helyeztem el. Az európai képesítési keretrendszerhez kapcsolódó feladatok értelmezése Az EKKR értelmezése körüli viták lenyugodóban vannak. A végső hivatalos formájában április 23-án megjelent ajánlás [1] a megelőző két év szövegjavaslataihoz képest alig változott, ám az első verziók óta eltelt időben mind elméletileg, mind pedig a megvalósítást illetően konszenzus látszik kibontakozni. Sokat jelentett az, hogy az európai és a nemzeti képesítési keretrendszerről széles körű műhelymunkák, viták folytak, és több szervezet által is koordinálva tudományos indíttatású és politikai-stratégiaalkotási jellegű dokumentumok egyaránt születtek. Derényi András, Gönczi Éva és Mihály Ildikó tanulmányai (ezek az OKKR projekt honlapján hozzáférhetők) részletesen kitérnek ezekre. Jelen anyagomban elsősorban néhány a legutóbbi időben ( ) megjelent dokumentumra támaszkodom. Az EKKR értelmezésére vonatkozóan az Európai Bizottság oktatási és kulturális bizottságának az élethosszig tartó tanulást koordináló ügyosztálya készíttetett egy magyarázatot [2] autentikus szerzők megbízásával. A 12 kérdést megfogalmazó és megválaszoló dokumentum általam lényeginek tartott megállapításait azért emelem itt ki, mivel ezeket az OKKR és az EKKR viszonyát taglaló vitákban irányadónak tekintem, ugyanakkor pedig kiváló keretet nyújtanak ahhoz, hogy a jelenlegi európai NKKRfejlesztési folyamatra vonatkozó megjegyzéseket helyezzek el. Tehát: 1. Az EKKR a különböző képesítési rendszerek és keretek megfeleltetésére hivatott eszköz és ebben az értelemben a (nemzeti) képesítési keretrendszerek/rendszerek keretrendszere: egy 3

4 metakeretrendszer. A keretrendszer értelmezése egyszerűen egy olyan hierarchia, amelyben egy képesítési rendszerben megjelenő képesítési szintek expliciten leírhatók még akkor is, ha a nemzeti/ alágazati képesítési rendszer(ek) egyébként csak impliciten tartalmaznak szinteket. Mivel az EKKR már rendelkezésre áll, ezért a nemzeti keretrendszerek létével létrejön a kettő közötti megfeleltetés kívánalma és lehetősége. Ebben a megfeleltetési folyamatban először a nemzeti keretrendszerek szintjeinek, illetve azok egyes részeinek és az európai képesítési keretrendszer szintjeinek megfeleltetését kell megoldani. Egy következő lépésben (hosszú távon) az összes képesítésnek EKKR-megfeleltetéssel kell rendelkeznie [3]. Itt most a referencing témába nem megyünk bele, részleteiben tárgyalja azt, egybekötve a Nemzeti Koordinációs Pont kialakításának kérdéseivel Forgács András OKKR alprojekt-tanulmánya. Megemlítendő, hogy a kevés számú kész nemzeti képesítési keretrendszerrel rendelkező ország közül Írország már el is végezte a megfeleltetési vizsgálatot [4], példaként szolgálva ezzel a későbbi hasonló elemzéseknek. 2. Fontos kérdés a szintek száma. A 2009 szeptemberében közölt felmérés szerint [5] (lásd az 1. függeléket is) az NKKR-t újonnan kialakító országok zöme 8 szintes rendszert választott (Ausztria, Belgium mindkét része, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Görögország, Lettország, Luxemburg, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia, Törökország az országok egy része a döntést már meghozta, más részük fontolgatja azt). Ugyancsak 8 szint van, ám ezeken belüli tagozódást is tartalmaz Horvátország tervezete, ahol a 4., 5., 7. és 8. szintek tagozódnak tovább, valamint Szlovénia tervezete, ahol a 6. és 8. szinten van tagolás. Izlandon 7 szintet terveznek (az 1. szintet nem tekintik relevánsnak, beolvasztják a másodikba). Nem történt még döntés a szintek számáról Olaszországban, Hollandiában, Norvégiában, Lengyelországban, Magyarországon, Svédországban és Szlovákiában. Litvániáról és Spanyolországról az anyagban nincs információ. Az NKKR-rel már rendelkező országok közül Franciaországban 5 szint van (gondolkodnak az áttérésen nyolc szintre), Írországban 10 szint, az Egyesült Királyságban Angliában és Észak-Írországban 9 (ezek közül egy a nulladik, belépő szintként értelmezhető, azaz gyakorlatilag itt is 8 szintűnek tekinthetjük a rendszert), Skóciában 12 szint van. Speciális feladatot jelent és az országok többségében megjelenik az Európai Felsőoktatási Térség Képesítési Keretrendszerével (EHEA-QF) [6] való kompatibilitás megoldása. Egyelőre csak a szintekről szólva (s nem érintve a szintleírás módját) az országok nagy része már foglalkozott ezzel a kérdéssel. A megoldás nagyban függ a felsőoktatási szektor fragmentáltságától, a kiadott képesítések és az egymásra épülő vagy párhuzamos szintek számától. Az angolszász rendszerek általában 5-7 különböző típusú diplomát is kiadnak, a be- és kilépési pontok száma nagyobb ezáltal a Bologna-folyamat három fő ciklusához kötött EHEA keretrendszerrel való megfeleltetés precíz, hosszabb időt igénybe vevő munkát igényel. Jó példa az így született folyamatra és annak eredményére az ír megfeleltetési jelentés [7]. Ugyancsak megfeleltette már új rendszerét a felsőoktatási keretrendszernek Németország [8]. Azokban az országokban, ahol a Bologna-folyamathoz igazították az eddig más típusú felsőoktatási szerkezetet, ott a megfeleltetés nem jelent különösebb gondot kivéve persze azt a vonást, hogy a régebbi diplomák továbbélése miatt elvileg ezeket is meg kell a rendszerben jeleníteni (legegyszerűbb ezt a régi és új oklevelek, diplomák ekvivalenciájának rendeleti úton történő rögzítésével megoldani.. A magyar felsőoktatási törvény első felsőfokú oklevélről (alapképzés), második felsőfokú oklevélről (mesterképzés) beszél ez jól megfeleltethető a Bachelor és Master szintként jelölt első két Bologna-ciklusnak (EHEA-QF szintnek). A felsőoktatás által kiadott egyéb oklevelek közül a doktori (PhD) oklevél megint csak egyértelműen a harmadik Bologna-ciklusba sorolódik. (Vigyázat: itt most technikai megfelelési lehetőségről beszélünk, elvileg bizonyítanunk kell, hogy a mi képzési szintjeink valóban tartalmilag is megegyeznek a Bologna-szintekkel. A magyar felsőoktatási törvény erre az alapképzésnél és a mesterképzésnél nyújt fogódzót, mivel megfogalmazza ennek a két szintnek a leírását, 4

5 s ezáltal az összevetést hivatalosan lehetővé teszi.) A felsőfokú intézmények képzési programjai által kiadott oklevelek között a törvény még a felsőfokú szakképzés és a szakirányú továbbképzés okleveleit említi még. Ezek leírása és szintezése várat magára. A magyar szakképzési rendszer szintjeinek OKKR-megfeleltetése és az ott kiadott képesítések besorolása az OKJ-munkálatok kapcsán a jelenlegi rendszerből leképezhető. A közoktatásban a szintek megállapítása nem képesítések mentén történhet, hiszen az érettségi az egyetlen hivatalos oklevél. 3. Az EKKR-ben a leíró jellemzők (deskriptorok) tanulási eredményekre vonatkoznak. (A tanulási eredményekkel ebben a tanulmányban részletesen nem foglalkozunk, egyes tulajdonságait emeljük ki, a tárgyalás logikájával összhangban. A tanulási eredményekről lásd pl. [9], [10].) Ezek speciálisak és általánosak egyaránt lehetnek. A szinteken fölfelé haladva a tanulmányi és munkakörülményektől függ, hogy specialista vagy generalista képesítésről van-e szó egy adott esetben nincsenek automatikus eligazodási pontok. Mindezek ellenére a szintek egyfajta fejlődést mutatnak az egyes deskriptorok mentén a komplexitás növekedésének irányában, és az előző szintek fejlettségi szintje ugyanezen tényező mentén egy következő szinten implicite meghaladottnak tekinthető. Ugyanakkor ha egyéni tanulási utakat tekintünk nem kell feltétlenül lépcsőfokról lépcsőfokra haladni. 4. Az EKKR leíró jellemzői nem kötelezőek, a nemzeti oktatási-pedagógiai hagyományok, szóhasználat következtében eltérőek is lehetnek mind jellegükben, mind számukban. Eltérés esetén ha most dolgozzák ki a nemzeti keretrendszert azonban biztosítani kell az EKKR-rel való egybevetés lehetőségét. Maga az EKKR leírás jelenlegi formájában figyelembe vette a létező leírásokat (skót, angol, német, francia) és egyfajta kompromisszumot képez ezek között tehát ezeknél nincs kompatibilitási probléma. Az NKKR-t most bevezető országok a keretrendszert meghatározó jellemzők tekintetében folytatják a legnagyobb vitákat és a nemzeti keretrendszerek a leíró jellemzőkben erősen különbözhetnek egymástól. Kiindulópontként az EKKR leíró jellemzőit:»» tudás (knowledge) tartalmazva az elméleti (theoretical) és tényszerű (factual) tudásanyagot,»» készségek (skills) tartalmazva a kognitív (logika, intuíció, alkotó gondolkodás) és gyakorlati (kézügyesség, valamint módszerek, anyagok, szerszámok és eszközök használata) aspektusokat,»» kompetencia tartalmazva a felelősséget és autonómiát (responsibility and autonomy) használja a legtöbb ország. A viták az értelmezésben, a nemzeti alágazati rendszerekben már meglévő deskriptorok felhasználásában és a leíró jellemzők számának meghatározásában csúcsosodnak ki. A deskriptorok számának meghatározása azért fontos, mert a képesítési keretrendszer második dimenzióját alkotva a keretrendszer rácsozatának (grid) méretét adja meg. Ezáltal a leírások elméleti megfelelőségén túl egyfajta operacionalizálási, kezelhetőségi probléma is jelentkezik: túl sok jellemzőt bevonva azok függetlenségének biztosítása nem könnyű (ne legyenek átfedések), illetve a leírások áttekinthetősége is sérülhet. A 2009-es országonkénti előrehaladási jelentésben tehát az EKKR 3 deskriptora vagy az abban megjelenő részjellemzők közül valamelyiknek a kiemelése fordul elő a leginkább. A különbségek abban figyelhetők meg, hogy az egyes országok megértve a kettős külső és belső megfeleltetési kényszert, az EKKR és az NKKR szintjeinek megfeleltetése mellett nagy figyelmet kell fordítsanak arra, hogy az alágazati rendszerek képesítései az NKKR-be zökkenőmentesen beilleszthetők legyenek. Ez viszont a létező leírások, filozófiák újragondolását, újratárgyalását igényli, és konfliktusokkal terhelt, hosszadalmas egyeztetéseket kíván meg. 5

6 A nemzeti sajátosságoknak történő megfeleltetést hangsúlyozza a tervezési folyamatban például Finnország, Írország, Norvégia, Szlovénia. Több országban kiemelten figyelnek az egyéb átfogó keretrendszerek deskriptoraira, pl. a Dublin-deskriptorokra. Egyre inkább úgy látszik, hogy a leírási vitákat a tanulási eredmények egyre pontosabb definiálása, értelmezése és a kompetenciafogalomtól elkülönülő megfogalmazása viszi a megoldás felé (A részletekről lásd [10].) 5. Megalkotóinak szemléletében az EKKR nem kompetenciaalapú, mert nem egyéni hozzáértésre (a hogyan csinálja kérdés nyomán az egyént jellemző szakmai tulajdonságokra) épít, hanem az a feladata, hogy képesítési szinteket és rendszereket legyen képes besorolni. A kompetencia fogalma úgy merül fel, hogy a tanulási eredmények megfogalmazásában megjelenik az, hogy a tanuló mit tegyen, s ezáltal a leírás bizonyos szempontból kompetenciaorientált. Ettől függetlenül az EKKR kizárólag tanulási eredményre alapozottnak és nem kompetenciaalapúnak tekintendő. Itt a kompetenciafogalom különböző felfogásai közül az értelmezés az egyik mellett leteszi a voksát. Egyértelműen a tanulási eredményt tekinti az átfogóbb fogalomnak. 6. A keretrendszerben megjelenítendő képesítések szintezésénél problematikusnak tűnhet az, hogy több leíró jellemző (a keretrendszer rácsozatának oszlopai) szerint kell az értékelést elvégezni úgy, hogy az adott képesítés a megfeleltetett szinten mindegyik jellemző leírásnak (a rácsozat egy sora) megfeleljen. Egyes elképzelések szerint kitüntetett jellemzőt kell találni, ha a három jellemző másmás sorba vinné a képesítést és ennek a kitüntetett jellemzőnek a segítségével lehorgonyozni a képesítést. Az értelmezés azonban azt mondja, hogy mindegyik dimenzió azonos fontosságú. A megfeleltetést a legjobb illeszkedés közelítő módszerével kell meghatározni. 7. Úgy tűnhet, hogy azon országok számára, amelyek még nem rendelkeznek nemzeti képesítési keretrendszerrel, a legegyszerűbb út az, ha lemásolják az európai képesítési keretrendszert. Mivel azonban az európai keretrendszer úgy készült, hogy magába foglalhassa az összes nemzeti keretrendszert, szükségképpen egy kompromisszumot alkot azok között annál általánosabbnak, elvontabbnak tekinthető. Az európai képesítési keretrendszer nem leképezése egyetlen nemzeti képesítési rendszernek sem mint megállapítottuk, az a nemzeti keretrendszerek keretrendszere. A nemzeti keretrendszereknek az élő, konkrét nemzeti képesítési rendszereket kell tükrözniük. A leíró jellemzők ugyan lehetnek azonosak, ám a leírásoknak maguknak nem célszerű azon a magas absztrakciós szinten lenniük, mint az EKKR-leírások. A szintek számát és a szintleírást a nemzeti képesítési rendszerekkel összhangban kell megalkotni, lehetőleg úgy, hogy abban a best fit alapján a nemzeti képesítések kényelmesen elhelyezhetők legyenek (tehát egy tagoltabb oktatási rendszerű ország nyolcnál több szintet is meghatározhat), ugyanakkor viszont az EKKR szintjeivel is kölcsönkapcsolatba legyenek hozhatók. Egyes nemzeti keretrendszer elgondolások ezt úgy oldanák meg, hogy a szintek száma meg is maradjon (egyszerű megfeleltetés az EKKR-nek), meg tagozódjon is (a bonyolultabb nemzeti rendszert is tükrözze), hogy egyes szinteken belül alszinteket jelenítenek meg. Például az 5. szintet két szintre bontják úgy, hogy a generikus leírás szerint az megfelelhessen az EKKR 5. szintnek, ám a két alszileírásban a tanulási eredményeket annyira differenciálják, hogy a nemzeti képesítések eltérései is megjelenhessenek. Így előállhat egy olyan 5. szint, amelyikben az érettségin alapuló felsőfokú szakképzések különböző típusai a felsőfokú képesítést megkívánó bizonyos szakképzésekkel együtt két alszinten helyezkednek el. 8. Megemlíthető itt az is, hogy egyes kutatók a tanulási eredményekben meg szeretnék jeleníteni a kulcskompetenciákat is. Az EKKR szándékosan nem tartalmaz semmiféle utalást a tanulási eredmények tartalmára vonatkozóan. Nem használ külön oszlopot (deskriptort) egyes kiemelt kulcskompe- 6

7 tenciákra azonban egyes szinteken a meglévő leírásba beleérthetők kulcskompetenciák is. Az etikai kompetenciák például beleérthetők a felelősségvállalás és autonómia dimenzióba, a tanulásra való képesség beleérthető a tudás, ismeret dimenzióba. Más kompetenciáknak (nyelvtudás, vállalkozási készség, kulturális kompetenciák) azért nincs helye a keretrendszerben, mert azok nemcsak különbözőképpen jelenhetnek meg más-más országokban, hanem egy országon belül is változhatnak (akár gyorsan is) az idővel. A nemzeti és az európai keretrendszer referencia funkciójával nem férnek össze az ilyen típusú deskriptorok. Komparatív használatuk óhatatlanul harmonizálási nehézségekbe ütközne. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyes országokban, egyes időszakokban és bizonyos ágazatokban ezek az oktatási programok tervezésekor ne kaphatnának kiemelt szerepet és jelentőséget. 9. Maga az európai keretrendszer nem oktatási programok vagy foglalkozások tervezési eszköze, hanem a nemzeti rendszerekre összpontosít. Közvetlenül egyetlen program vagy foglalkozás besorolására sem alkalmazandó működését a nemzeti keretrendszerekkel való megfeleltetésben fejti ki. A képzési programok osztályozására például az ISCED séma szolgál: nyilván a magasabb szintű képesítések az EKKR-ben magasabb szintű ISCED programokhoz tartoznak de a cél különböző. Ez a cél főként az egész életen át tartó tanulás kategóriáiban írható le jól. A tanulási eredmény alapú megközelítés ugyanis nem köt sem életkorhoz, sem formális oktatási programhoz. Kitágulnak tehát a lehetőségek arra vonatkozóan, hogy például a megszakított vagy résztanulmányok elismerése megtörténhessen és ezek később egy teljes képesítéshez vezessenek. A megszerzett tanulási eredményeknek nem kell feltétlenül formális oktatási programokhoz kötődniük, a nem formális és informális úton szerzett tudás és munkatapasztalatok is elismerhetők. Ugyancsak könnyebbé válik a más típusú rendszerekben szerzett képesítések elismertetése. A nemzeti képesítési keretrendszerek kialakításának folyamata és eredményei A Magyarázatok két nagytudású szerzője vállalkozott arra, hogy megírja a folytatást is - ám ezúttal a másik oldalról, a nemzeti képesítési keretrendszerek szemszögéből. Kimondott céljuk az, hogy a nemzeti keretrendszerek alkotóit segítsék. Ez az igény jelent meg 2008-ban az EKKR Tanácsadó Csoport felállításakor, és mindvégig jelen volt a PLA (peer learning activity) tevékenységek során (Budapest, 2007; Krakkó és London 2008), ahol 26 ország szakértői vitatták meg az NKKR-ek különböző aspektusait és cserélték ki tapasztalataikat (A tanulási eredményekre fókuszáló PLA tanácskozások eredményeinek jó összefoglalását adja pl. [12]. A nemzeti képesítési keretrendszerek formába öntésének kényszere nem nyilvánvaló minden ország számára. Mivel az oktatási alágazatokra vonatkozóan részletes szabályozással rendelkeznek, s az átjárások is többé-kevésbé szabályozottak, voltak olyan országok (pl. Észak-Európában), amelyek nem érezték úgy, hogy NKKR létrehozására lenne szükségük, illetve azt az EKKR által rájuk erőszakolt feladatként élték meg. Ezért az NKKR esetében is hangsúlyos elemmé vált az, hogy ez egy új, hasznos és fontos eszköz leginkább azoknak a megoldatlan kérdéseknek a megválaszolására, amelyek az egész életen át tartó tanulás stratégiájában válnak nélkülözhetetlenné. A képesítések megszerzésének egyéni életútjához szükséges segítség, az alágazatok közötti átjárás, a képzési programokba való be- és kilépés tisztázása, mindennek időbeni (dinamikus) szemlélete és kezelése leginkább egy olyan alágazatokon átívelő és azonos elven (a tanulási eredményeken) alapuló rendszerben valósítható meg, mint a nemzeti képesítési keretrendszer. Ezt belátva az európai országok többsége 2004-től fokozatosan, majd egyre gyorsabban lépett rá az NKKR elkészítésének rögös útjára. Felgyorsította a folyamatot, hogy a nemzetközi szervezetek explicit módon kiálltak a koncepció mellett: a már eddig is említett Bologna-EHEA folyamat EC- 7

8 menedzsmentje, az EUA és a CEDEFOP mellett az OECD, az ILO és egyéb szakmai szervezetek is egyértelműen pártolják a megvalósítást. Melyek azok a kérdések, amelyek a képesítésekkel eddig is foglalkozó nemzeti szakértők, igazgatási szakemberek, oktatáskutatók számára is újként vagy újszerűen vetődnek fel? Az NKKR definíciója megkerülhetetlen. Ez a Cedefop-kiadványban a következőképpen hangzik: Az (országos vagy szektorszintű) képesítések osztályozásának és fejlesztésének a tanulási eredmények meghatározott szintjeire alkalmazott, a kritériumok egy halmazával (például deskriptorokkal) leíró eszköze [11, 6. o]. A definíció jobb megértéséhez a képesítés fogalmát is meg kell adnunk. Az EKKR által adott definíció: Egy értékelési és elismerési folyamat formális eredménye, amely akkor adható ki, ha egy arra felhatalmazott testület megállapítja, hogy az egyén a rögzített követelményeknek (standardoknak) megfelelő tanulási eredményeket elérte [11, 9. o]. A képesítési definíció a tanulási eredményt tehát nem általánosságban használja, hanem csak azokat a tanulási eredményeket veszi tekintetbe, amelyeket a hozzáértők az adott követelményekkel szembesítve elértnek nyilvánítanak és jóváhagynak. Látható tehát, hogy szó sincs a tanulási eredmény parttalan használatáról informális vagy nem formális tanulási kontextusban sem. A szint definíciója nem egy intézményhez (pl. egy adott főiskola) vagy egy programszolgáltatói kategóriához (pl. szakképző intézmények) kötődik, hanem a tanulási eredményekkel leírt jellemzőkhöz, ezáltal függetlenedve azoktól semleges referenciapontként szolgál éppen a programok és a képzőhelyek számára. Magyarán az NKKR-ben ugyanazon a szinten lehet egy szakképzési és egy felsőoktatási képesítés miközben ez nem homogenizálja a szektorokat, viszont lehetővé teszi az átjárások világosabb átlátását és megkönnyítését. A tanulásieredmény-szemlélet ezen túl egy radikális szemléletváltást is jelent [10]. Az input szemléletről az output szemléletre történő áttérés, a tanárközéppontú oktatás helyett a tanuló-középpontú oktatás, az aktív tanulás paradigmája az oktatás és a képzés megújítását jelenti. A nemzeti képesítési keretrendszerek megalkotásához azonban nem elegendő a szűkebb Cedefopdefiníció. Az EKKR-ajánlás hozzáteszi a definícióhoz azt, hogy a (nemzeti képesítési keretrendszer) célja a nemzeti képesítési alrendszerek integrálása és koordinációja, valamint a képesítések átláthatóságának, elérhetőségének, fejlődésének és minőségének fejlesztése a munkaerőpiac és a civil társadalom igényeinek megfelelően. Az NKKR-fejlesztés ezáltal válik többé, mint egy egyszerű osztályozási séma megalkotása. Akik NKKR-t fejlesztenek, azoknak az adott ország munkaerő-piaci és társadalmi igényeivel összhangban kell ezt tenniük. Manapság az egyik ilyen kiemelt igény a nem formális és informális tanulási eredmények elismerése. 10 területet szoktak kiemelni:»» A képesítések növekvő konzisztenciája»» Növekvő átláthatóság az egyének és a munkaadók részére»» Az egyes képesítések azonos pénznemre váltása»» A tanulási formák szélesebb körének elismerése»» A képesítési standardok országos/külső referenciapontja»» Tisztább kép a tanulási útvonalakról és az előrehaladásról»» A képesítések növekvő hordozhatósága»» Az érintett felekkel való együttműködés és az elkötelezettség erősítésének platformja»» A nemzeti reformfolyamatok nagyobb koherenciája»» Erős bázis a nemzetközi együttműködések, egymás jobb megértése és az összehasonlítások számára Az egyes országok NKKR-fejlesztési folyamatai az előkészítő szakaszban foglalkoznak azzal, hogy ezek közül saját igényeiket megfogalmazzák és megjelenítsék. 8

9 A nemzeti keretrendszerek kifejlesztéséhez az NKKR-munkacsoportok először egy 10 lépéses folyamatot definiáltak [13]. Ez egyszerűsödött, finomodott és először útmutatások formáját öltötte [11, 18. o.]»» az NKKR-kidolgozás nem állhat egyetlen szakaszból,»» olyan modellt kell alkalmazni, amelyik kezelni képes a nemzeti sajátosságokat és az oktatási alágazatok eltérő megközelítéseit,»» a sikeres megvalósítás kulcsa egy széles körű és bizalmat ébresztő stratégia,»» az alapkoncepciót minél gyorsabban be kell mutatni ezt azután a nemzeti prioritásokat figyelembe vevő megvalósítási szakasz kíséri,»» az NKKR minőségbiztosításának csak a leglényegesebb aspektusokra kell szorítkoznia,»» a kimeneti szemlélet jó ha rugalmasan alkalmazzák,»» az igazi kihívás az érintett felek meggyőzése és az alkalmazásban való részvételük biztosítása, majd pedig egy szekvenciális modellé vált [Deiji, 2009, idézi 11, 19. o.], amelynek szakaszai:»» feltárási, indító vitafázis: egyáltalán szükség van-e a nemzeti képesítési keretrendszerre, mik az előnyei, hátrányai,»» koncepcionális fázis: az NKKR fő céljainak kidolgozása és egy munkamenet elfogadása,»» tervezési fázis: a kialakítás terve és a megvalósításban való megegyezés a fő érintett felekkel,»» próbafázis: a megvalósítási eszközök tesztje, az operatív bevezetés előkészítése,»» a megvalósítás fázisa: a rendszer intézményi és kapacitásigényének biztosítása, a képesítések elhelyezése minőségbiztosítási elemekkel kombinálva és figyelemmel az értékelési, diplomakiadási folyamatokra, miközben kiépül a szabályozás és a működtetés rendszere is többek között megfelelő pénzügyi és számítástechnikai feltételek közepette,»» értékelési fázis: az előrehaladás és a hatások összegzése, melyet gyakran újabb koncepcionális viták, újratervezés, kísérletezés és megvalósítás követ. Az előrehaladást vizsgáló, 32 ország fejlesztési folyamatát összefoglaló jelentésből kinyerhető információk szerint a helyzet a következő:»» Az indító fázisban tart három ország: Görögország, Lettország és Szlovákia.»» A koncepcióalkotás és tervezés fázisainak együttesét végzi az országok többsége, 15 ország.»» 3 ország jelezte, hogy már a tervezési fázisban tart (Ausztria, Belgium vallon része, Csehország), eközben tesztelést is végez Németország és Olaszország.»» A megvalósítás különböző fázisaiban (legtöbbször a korai szakaszban) jár 9 ország. Ezek közül a jelentések szerint a korai szakaszban jár Csehország, Luxemburg, Románia (itt egyszerre folyik a koncepcióalkotás, tervezés és egyes megvalósítási lépések) és Szlovénia, a legelőrébb tartó országok pedig Belgium (Flamand tartomány), Dánia, Észtország, Finnország, Málta.»» Megvalósítottnak tekinti keretrendszerét Írország és az Egyesült Királyság (Anglia, Wales, Észak-Írország ahol most újabb verziót alkotnak és Skócia), és ugyancsak a revízió korszakában van Franciaország. Fontos fejleménynek tekinthetjük, hogy a beindult munka már lehetővé teszi a kialakulóban lévő nemzeti képesítési keretrendszerek tipologizálását nem elméleti alapon, hanem a koncepcióalkotás, a tervezés és megvalósítás valós példái révén. Egy lehetséges felosztás a keretrendszerekben megvalósított alágazati kapcsolatok és ezek explicitté tétele szerint történhet a fő érintett felek számára Ez alapján három fő típus rajzolódik ki:»» Szektorális (sectoral) keretrendszer. Az egyes oktatási szektorok (alágazatok: közoktatás, szakképzés, felsőoktatás, felnőttképzés) egyike-másika vagy mindegyike kidolgozza saját keretrendszerét és ezek egymás mellett léteznek. Az átjárás kérdései, a kapcsolatok általában nem tisztázottak, de legalábbis nem jelennek meg rendszerszerűen.»» Áthidaló (bridging) keretrendszer. Van egy olyan képesítési rendszer, ahol egyes szinteken a képesítések együtt jelennek meg és ehhez sajátos deskriptorok is járulhatnak ám a gya- 9

10 korlatban az alágazati rendszerek rendelkeznek valódi jogkörökkel. A keretrendszer leírja a szektorális kapcsolatokat.»» Integrált (integrated) keretrendszer. Nincsenek külön alágazati képesítési keretrendszerek, hanem csak egyetlen átfogó keretrendszer van, magába integrálva az összes alágazatot, és természetesen azok kapcsolatait is. Egyéb modellfelosztások koncentrálhatnak például a keretrendszerek egyéb vonásaira, például a keretrendszer szabályozási aspektusaira vagy az állami szerepvállalás és az önkéntesség elemeire. Nem véletlen azonban, hogy az európai folyamatban a figyelem fókuszába az alágazatok és az alágazatok érdekeit képviselő felek (állampolgárok, szervezetek, hatóságok) kerültek: annál is inkább, hiszen legtöbbször már működő rendszerek áttervezéséről, új alapokra helyezéséről, új szempontok szerinti irányításáról van szó. A hagyományok, szokások, nézetrendszerek megváltoztatása nem könnyű, és a teljes folyamat egyik lényegi vonása, hogy csak akkor léphet új fázisba a fejlesztés, ha az érdekelt felek között konszenzus alakult ki. A német képesítési keretrendszer kialakítási folyamatának példája Az egész életen át tartó tanulást támogató német képesítési keretrendszer (a továbbiakban DQR) kialakítása hasonló rendszerben kezdődött és folyik, mint magyar párjának munkálatai, ezért hasznos példaként tekinthető. A DQR megvalósításáról 2006 októberében hozott együttes döntést a szövetségi oktatási és kutatási minisztérium és a tartományi oktatási és kulturális miniszterek konferenciája. Először az uniós ajánlásokat vették alapul, majd a áprilisi EQF-ajánlás vált referenciává. A folyamatot több fázisra bontották közepe és 2009 februárja között zajlott le az első szakasz. Először megalakult egy minisztériumi fennhatóságú koordinációs csoport (ennek magyar megfelelőjének a Tárcaközi Koordinációs Bizottságot tekinthetjük), és egy munkacsoport, amely 2007 márciusában tartotta alakuló ülését abból a célból, hogy egyetértés alakuljon ki az irányelvek, a kompetenciakategóriák, a terminológia és a szintek tekintetében (ez a munka nálunk nagyrészt az OKM által létrehozott 3 OKKR-munkabizottságon belül zajlott le 2007 folyamán), és egy tanulási eredményeken alapuló szintleírási modellt alkossanak (Magyarországon ennek előkészítését az említett munkacsoportok közül az 1. és a 2., a konkrét modell elkészítését a jelenlegi TÁMOP OKKR alprojekt végezte, illetve végzi 2009 végéig). A második szakaszban amely 2010 januárjáig tart tervezik néhány példa segítségével megvizsgálni azt, hogyan működnek a leírások egyes konkrét képesítések esetében (nálunk ez a TÁMOP alprojekt alágazati tanulmányaiban fog megtörténni). A 2011 végéig tervezett harmadik fázisban befejeződik a fejlesztőmunka, és politikai döntést kell hozni a megvalósításról (Magyarországon 2010 közepén várható egy hasonló alapon hozott kormányrendelet), és a teljes német oktatási rendszer az összes szinten DQR-kompatibilis lesz. A negyedik szakaszban, 2012 végéig megtörténik az európai képesítési keretrendszerrel való megfeleltetés (referencing). A harmadik és negyedik szakasz nálunk is hasonló módon tervezett, némileg jobban elnyújtva, 2013-ig. A fentieknek megfelelően 2009 februárjában megjelent a munkacsoport által készített DQRjavaslat [14] ezt tekinthetjük egy olyan dokumentumnak, amelyik a magyar analógia szerint az OKKR-munkacsoport által 2009 végére, 2010 januárjára készül el. Nézzük meg, hogy tanulmányunk előző fejezeteinek problémaköreit hogyan kezeli a német elképzelés. A DQR a kidolgozók szemlélete szerint elsősorban az EU munkaerő-piaci mobilitást és az élethosszig tartó tanulás segítségével a munkanélküliség elleni küzdelmet támogató eszköz. Ennek megfelelően a munka során és a munkabizottsági vitákban kiemelt szerepet szántak a munkaerő-piaci szereplőknek és a társadalmi partnereknek. érdekes kérdés, hogy mit nem várnak el a képesítési keretrendszertől: 10

11 »» nem tekintik azt szabályozási eszköznek (nem lehet pl. azt a közalkalmazotti bérskála meghatározásánál vagy az előléptetési rendszerben felhasználni),»» a képesítések azonos szintje nem azok azonosságát vagy homogenitását jelenti,»» nem kívánja helyettesíteni az oktatási rendszer jelenlegi felvételi követelményeit egyetlen szinten sem (egyes képesítések különböző útvonalakon is elérhetők, függetlenül a DQR-leírástól és hierarchiától, illetve nincs automatikus belépés egy már teljesített szintről a következő szintre),»» kompetencialeírásai nem egyes személyekre, hanem képesítésekre vonatkoznak,»» a leírások magukba foglalják az informális tanulás eredményeit is, azonban nem tekinthetők az elismerés eszközének (első lépésben a leírások a formális képzésekben megszerezhető képesítésekre összpontosítanak). A DQR a német hagyományoknak és szóhasználatnak megfelelően kompetencia-alapú. A kompetenciák azonban nem tudják megjeleníteni a leírásokban az egyéni, individuális jellemzőket (pontosság, megbízhatóság, figyelem, normatív és etikai egyéniségépítés és személyiségvonások, kultúrák közötti tolerancia, stb) miközben mindezeknek kiemelt jelentőséget tulajdonítanak. Akárcsak az EKKR, a DQR is csak azokat a kompetenciákat válogatja be a leírási jellemzők közé, amelyek a sikeres munkavégzéshez szükségesek (vagyis nem állampolgárt épít). Egy másik kompromisszuma a leírásoknak az, hogy a módszertani kompetenciákat az egyes szinteken átívelőnek tekintve azokat külön nem szerepeltetik a szintleírási jellemzők között. A DQR-kompetenciafogalom: azt a képességet és hajlandóságot jelenti, ahogyan a tudás, a készségek, valamint a személyes és módszertani hozzáértés (competences) felhasználása munkahelyi és oktatási környezetben, illetve a foglalkozás körében és a személyes fejlődésben jelennek meg, vagyis ebben az értelemben a kompetencia cselekvési képességekre (action skills) vonatkozik. A DQR a kompetenciákat két kategóriába osztja, s ezek mindegyike két alkategóriát tartalmaz:»» szakmai kompetencia (tudás és készségek),»» személyes kompetencia (társadalmi és egyéni). A tudást mind terjedelmében, mind mélységében le kell írni. A készségek eszközökre és rendszerekre, illetve ítéletalkotásra vonatkoznak. A társadalmi kompetenciák körébe a csapatmunka és a vezetési készségek, az együttműködés és a kommunikáció tartoznak. Az egyéni szinten az autonómia és a felelősségvállalás, a visszacsatolási és a tanulási készségek jelennek meg a leírásokban. A DQR-mátrix kidolgozása során elsődleges szempont az, hogy a formális képzés képesítéseire alkalmazható legyen. Csak egy következő lépésben akarják bevonni az informális képzést a rendszerbe. De az alapelv természetesen az, hogy azt nézzük meg, hogy valaki mire képes és ne azt, hogy hol tanulta azt. A munkacsoport kidolgozta néhány (összesen 14) alapvető fogalom (nagy részük a fenti leírásban is szerepel) munkaértelmezését. és ezt tervezetének függelékében helyezte el. Végül a tervezet lelke a DQR 8 szintjének leírása. Ez a 2. függelékben látható. Közlésének fő célja, hogy egy konkrét rendszer magyar nyelvű átírásával összehasonlító vitaalapunk legyen a magyar rendszer leírásakor. A német rendszer jelenlegi munkálatai során egyes kiválasztott területek képesítéseinek illesztési lehetőségeit vizsgálják, ezek: fémipar, elektronikai ipar, kereskedelem, egészségügy és információtechnológia. 11

12 A magyar országos képesítési keretrendszer számára megfontolandó tapasztalatok és javaslatok Az uniós ajánlások, a nemzetközi szervezetek és a szakértők értelmezései, valamint a más országokban lezajlott és éppen folyó munkálatok alapján érdemes összefoglalni a magyar képesítési keretrendszer megalkotásában felhasználható tapasztalatokat és azok mentén az OKKR-folyamatot vezénylő ajánlásokat megfogalmazni mind az elméleti megfontolásokat, mind pedig a gyakorlati tennivalókat illetően. Először tekintsük át, mi történt eddig. 1. Az OKKR-kidolgozási folyamat eddigi szakaszai és eredményei nagyjából-egészében megfelelnek az európai országok hasonló fejlesztési folyamatainak. A koncepcionális kidolgozás és a tervezés fázisában vagyunk, mintegy európai országgal együtt. 2. A 2007 és 2009 között eltelt 3 évben felálltak azok a szakértői munkacsoportok és koordinációs testületek, amelyek a 2013-ig tartó folyamat teljes egészét átfogva képesek a megvalósítást és az EKKR-megfeleltetést elérni. Ezeknek a munkacsoportoknak az elméleti koncepcionális szakaszban az OKM, illetve a TÁMOP adta a célmegfogalmazást és a működéshez szükséges finanszírozást. A közötti munkafázisokban újabb TÁMOP projektek lépnek be az alágazati megvalósítás támogatására. Amennyiben ezek késnek, a kitűzött határidők nehezen lennének tarthatók. 3. A (minden országban szükséges előfeltételt jelentő) politikai egyetértést és akaratot jelzi a 2069/2008. Kormányhatározat az OKKR kialakításáról. Ezen rendelet volt a es munka bázisa. Szükség van arra, hogy 2010-ben egy újabb kormányrendelet jelenjen meg a megvalósítás módjáról és eszközeiről. 4. Az oktatási alágazatok irányító hatósági és szakértői szinteken tudatában vannak a feladatnak. Ezen túl érintett intézmények, vezetők, munkaerő-piaci szereplők, tágabb társadalmi kör az informáltság csekély mértékű. A TÁMOP OKKR projektje az alábbiakat végzi el 2010 májusáig: 1. A koncepció véglegesítése. 2. Szintleírások. 3. Alágazati illesztési lehetőségek tesztelése. 4. Javaslat a szabályozási és működtetési mechanizmusokra. 5. Javaslat a további munkálatok tartalmára és lebonyolítására (kormányhatátozat-előkészítés) és 2012 közötti feladatok: 1. Az alágazatok képesítéseinek illesztése az OKKR-hez. 2. A szabályozás és működtetés szervezeti és tartalmi kérdéseinek megoldása. 3. Beszámoló az európai képesítési keretrendszerhez történő hozzárendelésről. A nemzetközi tapasztalatokból felhasználható tanulságok mentén a következő javaslataim vannak: 1. Zárjuk le a szintek számáról és a szintleírási jellemzőkről szóló vitát. A szintek számát tekintve a többségi európai példát és a 2007-es magyar munkacsoportok ajánlását is figyelembe véve maradjunk a 8 szintnél, ahol viszont az 1. szintbe értsük bele a felkészítő, belépő szintet is (akár alszint formájában). A deskriptorok kiválasztásánál pragmatikus, a munka és az oktatás világára egyaránt figyelő, ám elsőrendű prioritásként a munkaerőpiac igényeinek megfelelő megközelítést válasszunk (lásd pl. a részletezett német példát). A leíró mátrix lehetőleg ne tartalmazzon négynél több oszlopot. A deskriptorok megfogalmazásánál az oktatási alágazati rendszerek erőteljes figyelembevételével történjen a konkrét 12

13 szintleírás (azaz az első 3 szintnél a mai és közeljövőbeli közoktatás, a 4. és 5. szintnél elsősorban a szakképzés, a 6 8. szinteknél pedig a felsőoktatás helyzete és igényei, valamint a kapcsolódó nemzetközi leírásmódok legyenek mérvadóak) januárjában vitassunk meg a koordinációs tanácsban, illetve az érdekelt felek bevonásával szervezett műhelyvitán egy oldalas, véglegesnek szánt, de még csiszolható tervezetet. 2. Ugyanerre az időpontra készüljön el egy olyan mátrix, amelyik a magyar oktatási alrendszerek formális képzéseit az OKKR szintjeire behelyezi, gyakorlatilag a magyar ISCED séma OKKR sémába illesztésével. Ez jó alapot nyújt az alágazatoknak a saját képesítéseik konkrét leírásához. Az alágazatoknak számba kell venniük a fő- (érettségi, szakoklevél, diploma, ) és kiegészítő képesítéseket (szakirányú továbbképzés, szakosító oklevél, ), és meg kell fogalmazniuk álláspontjukat a speciális képesítések és a részképesítések viszonylatában májusáig a következő irányokban lehet továbblépni:»» szervezeti, szabályozási, jogi aspektusok,»» konkrét alágazati képesítési szintű leírások (érettségi, szakképzési szintek, felsőoktatási diplomaszintek, tudományterületi kimeneti és képesítési követelmények),»» kitekintés az informális és nem formális tanulási eredmények elismerésére,»» pilot területek előkészítése egyedi képesítések leírási mintáinak megalkotására (egyedi szakképesítések, felsőoktatási szakok, felnőttképzések),»» a munkáltatókkal való további együttműködés kereteinek megteremtése,»» alágazati oktatási és kutatási programok előkészítése a tanulási eredmény alapú tantervek, tantárgyi követelmények, értékelés és mérés területein. Hivatkozások [1] Recommendation of the European Parliament and of the Council of 23 April 2008 on the establishment of the European Qualifications Framework for lifelong learning, in The European Qualifications Framework for Lifelong Learning (EQF), Education and Culture DG, Luxemburg: Office for the Official Publications of the European Communities, 2008 [2] J. Markowitsh, K. Luomi-Messerer, S-Lengauer (3s Research Lab., Vienna), J. Bjornavold (Cedefop), G. Hanf. M. Coles: Explaining the European Qualifications Framework for Lifelong Learning: Key questions and answers, EC-Education and Culture, Lifelong Learning Education and Training policies, EC, 2007 November [3] Criteria and procedures for referencing national qualifications levels to the EQF, Annex to the note 1449 of 6 November 2008, Education and Culture DG, Cedefop [4] Referencing of the Irish National Framework for Qualifications (NQF) to the European Qualifications Framework for Lifelong Learning (EQF), National Report, National Qualifications Authority of Ireland, 2009 June [5] The development of national qualifications frameworks in Europe: September 2009, Cedefop, Luxemburg: Publications Office of the European Union, 2009 [6] A Framework for Qualifications of the European Higher Education Area, Bologna Working Group on Qualifications Framework, Ministry of Science, Technology and Innovation, Copenhagen, 2005 February [7] Verification of Compatibility of Irish National Framework of Qualifications with the Framework for Qualifications of the European Higher Education Area, Report of Steering Committee for National Consultation November 2006, National Qualifications Authority of Ireland 13

14 [8] Report on the Compatibility of the Qualifications Framework for German Higher Education Qualifications with the Qualifications Framework for the European Higher Education Area, September 2008, Federal Ministry of Education and Research, Germany [9] Derényi András: Tanulási eredmények kidolgozása és használata: Elvi megfontolások és gyakorlati útmutatások, Társadalom és gazdaság, 28. évf., 2. szám, o., december [10] The shift to learning outcomes: Policies and practices in Europe, Cedefop Reference series 72, Luxemburg: Office for the Official Publications of the European Communities, 2009 [11] J. Bjornavold, M.Coles: Added value of national qualifications frameworks in implementing the EQF, EQF Guidance and support note 2, Cedefop, 2009.May [12] Derényi András: Részletes beszámoló a londoni PLA-ról (2008. október ), OKKR weblap, [13] 10 steps in developing a national qualifications framework hogeronderwijs/bologna/qf/national.asp#a [14] Discussion proposal for a German Qualifications Framework for Lifelong Learning, German Qualifications Framework Group, February

15 1. Függelék: A Nemzeti Képesítési Keretrendszerek fejlődése Európában, szeptember 1 A Nemzeti képesítési keretrendszerek (NKKR) fejlesztésének rövid áttekintése Ausztria A keretrendszer kiterjedése Szintek száma Szintleíró jellemzők Az NKKR politikai és jogi alapja Az átfogó NKKR magában 8 szint javasolt. Tudás Széles körű partneri kapcsolatokon foglalja majd a formális oktatási Készségek alapuló megkö- és képzési rendszerben Kompetenciák zelítés. megszerezhető képesítéseket, és meg fogja könnyíteni a Az EKKR szintleíró jellemzőket nem formális és az informális tekintik kiindu- tanulás elismerését. lópontnak. Kommunikációs és orientációs funkciójú keretrendszer. A Szövetségi Oktatásügyi, Művészeti és Kulturális Minisztérium, valamint a Szövetségi Tudományos és Kutatási Minisztérium készíti az elemző anyagot az NKKR megvalósításáról. A munka jelenlegi szakasza Tervezési és konzultációs szakasz. Az érdekeltek bevonása és konzultációk A Szövetségi Oktatásügyi, Művészeti és Kulturális Minisztérium kezdeményezte és koordinálja a fejlesztéseket együttműködve a Szövetségi Tudományos és Kutatási Minisztériummal. Minden minisztérium és tartomány képviselteti magát, éppúgy, mint a társadalmi partnerek, valamint a megfelelő érdekeltek az oktatás és képzés területéről. Illeszkedés az EKKR hez Az EKKR megfeleltetési folyamat 2010 közepén kezdődik. várhatóan 2010 végére készül el. Széles körű konzultációkra került sor 2008 januárja és szeptembere között. Belgium (Flandria) Átfogó NKKR kifejlesztése folyik. Kommunikációs és orientációs funkciójú keretrendszer. 8 szint került elfogadásra. Tudás/ Készségek Kontextus/ Autonómia/ Felelősségvállalás A képzési szerkezetről szóló, az NKKR alapjául szolgáló törvény 2009 áprilisában került elfogadásra. Megvalósítási szakasz. Kb. 270 válasz. Az illetékes hatóság az Oktatási Minisztérium. Más minisztériumok (munkaügyi, pénzügyi), valamint a társadalmi partnerek és egyéb érdekeltek az oktatás és képzés területéről bevonásra kerültek. A folyamat különböző fázisaiban széles körű konzultációk folytak. várhatóan 2010 ben készül el. 1 The development of national qualifications frameworks in Europe (September 2009) című tanulmány függelékének fordítása 15

16 Belgium (Vallónia) Bulgária A keretrendszer kiterjedése Szintek száma Szintleíró jellemzők Az NKKR politikai és jogi alapja Az NKKR előkészítése folyamatban. Kommunikációs és orientációs funkciójú keretrendszer Az átfogó NKKR az oktatás és képzés minden szintjét magában foglalja majd. A felsőoktatási NKKR tervezet önálló anyagként készült 2007 ben. Kommunikációs és orientációs funkciójú keretrendszer 8 szint javasolt. Tudás Készségek Kompetenciák Megfontolás tárgya: EKKR szintleíró jellemzők 1 5. szintekre; Dublin szintleíró jellemzők 6 8. szintekre. E két szegmens kapcsolódása jelenleg megvitatás alatt. 8 szint javasolt. Tudás Készségek Kompetenciák Alapja: EKKR szintek, Európai Felsőoktatási Térség Képesítési Keretrendszer, ISCED ban egy, az alap, a mester és a doktori képzést a 6 8. szintekhez rendelő önálló rendelet került elfogadásra. Politikai vita folyik az 1 5. és a 6 8. szintek közötti kapcsolatról, a döntés egyelőre függőben. Része a nemzeti egész életen át tartó tanulási stratégiának, amelyet a 2008 októberében elfogadott minisztertanácsi határozat tartalmaz. A munka jelenlegi szakasza Tervezési és konzultációs szakasz. Tesztelési szakasz 50 szakképzési területen. Koncepció kidolgozási és tervezési szakasz Az érdekeltek bevonása és konzultációk A francia nyelvi közösség kormánya kezdeményezte. A nyomon követés egy munkacsoport feladata, amelyben oktatási és képzési területről vesznek részt érintettek. Széles körű szektor szintű tesztelés. Az illetékes hatóság az Oktatási és Tudományos Minisztérium. A résztvevő érintettek körét állami hivatalok (Országos Szakképzési Hivatal, Országos Dokumentációs és Információs Központ, Országos Statisztikai Intézet) képviselői és a Bologna follow up csoport tagjai alkotják. Illeszkedés az EKKR hez Az EKKR hez való kapcsolódást az NKKR munka szerves részének tekintik. várhatóan 2010 ben készül el. Az EKKR nek történő megfeleltetést az NKKR munka szerves részének tekintik. Nemzeti Koordinációs Pont (NKK): Európai Integrációs és Nemzetközi Együttműködési Igazgatóság 16

17 Horvátország A keretrendszer kiterjedése Szintek száma Szintleíró jellemzők Az NKKR politikai és jogi alapja Az átfogó, az élethosszig tartó 8 szint javasolt, a Tudás (elméleti és tényszerű) A Tudományos, Oktatási és tanulásra vonatkozó NKKR 4., 5., 7. és 8. szinten Sport Minisztérium szakkép- kiterjed majd valamennyi oktatási alszintekkel Készségek (kognitív, zési és felsőoktatási szakér- és képzési alrendszerre. kiegészítve. gyakorlati és társadalmi) tőkből álló munkacsoportot Felelősség és autonómia hozott létre 2006 ban. Kommunikációs és orientációs funkciójú keretrendszer A vonatkoztatási szint meghatározása a Nemzeti Bizottság a Horvát Képesítési Keretrendszer Fejlesztéséért számára 2007 ben. A munka jelenlegi szakasza Koncepciókidolgozási és tervezési szakasz Az érdekeltek bevonása és konzultációk A Tudományos, Oktatási és Sport Minisztérium az illetékes hatóság. Más minisztériumok (gazdasági, munkaügyi, egészségügyi, külügy, környezetvédelmi) is bevonásra kerültek, csakúgy, mint a társadalmi partnerek és az érintettek az oktatás és a képzés területéről. Illeszkedés az EKKR hez Az EKKR megfeleltetési folyamat 2010 ben kezdődik. NKK: Nemzeti Bizottság a Horvát Képesítési Keretrendszer Fejlesztéséért A vonatkoztatási szint jóváhagyása a kormány által 2007 júliusában. Ciprus Az átfogó NKKR magában foglal minden országosan elismert képesítést. 8 szint javasolt. Tudás Készségek Kompetenciák Az EKKR szintleíró jellemzőket tekintik kiindulópontnak. 5 éves akcióterv ( ) elkészítése. Az átfogó NKKR kialakítására vonatkozó minisztertanácsi határozatot 2008 júliusában fogadták el. Koncepciókidolgozási és tervezési szakasz. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az illetékes hatóság. A Munkaügyi és Társadalombiztosítási Minisztérium, valamint az Emberierőforrás fejlesztési Hivatal működik közre. 17

18 Cseh Köztársaság A keretrendszer kiterjedése Szintek száma Szintleíró jellemzők Az NKKR politikai és jogi alapja Az átfogó NKKR az oktatás és 8 szint javasolt. A képzési szintek differenciálása A munka 2005 ben kezdő- képzés valamennyi alrendszeréből kompetenciaszintdött. különböző típusú képesítéseket hez kötött. foglal majd magában. Alapja: az elfogadott teljes és részképesítések, értékelési sztenderdek regisztere. Kommunikációs és orientációs funkciójú keretrendszer. Az 1 4. szinteket 2009 augusztusában hagyták jóvá, az 5 8. szintek jellemzőit 2009 végéig jóváhagyják. Minden kompetenciának van ismereti és készség összetevője. Minden kompetencia tevékenységi dimenzió (elsődleges szempont) és ismereti dimenzió (terület vagy tudományág) szerint kerül besorolásra. A évi, a továbbképzési eredmények igazolásáról és elismeréséről szóló törvény az NKKR fejlesztés jogi alapja. Beágyazódott a nemzeti élethosszig tartó tanulási stratégiába. A munka jelenlegi szakasza Tervezési és részben megvalósítási szakasz. Az érdekeltek bevonása és konzultációk Az illetékes hatóság az Oktatási, Ifjúsági és Sport Minisztérium. Más minisztériumok hatóságként működnek közre. Az oktatást és képzést nyújtók, az egyetemek meghatalmazott testületek. A társadalmi partnerek részt vesznek a képesítések fejlesztésében. Az Országos Képesítési Tanács tanácsadó testület. Illeszkedés az EKKR hez elkészülte 2011 ben várható. Az Országos Szakképzési Intézet (NUOV) van kijelölve Nemzeti Koordinációs Pontnak. Az Országos Szakképzési Intézet (NUOV) az NKKR munka irányítója és adminisztratív szerve. 18

19 Dánia A keretrendszer kiterjedése Szintek száma Szintleíró jellemzők Az NKKR politikai és jogi alapja Az átfogó NKKR minden hivatalosan elismert állami képesítést magában foglal majd az oktatás és képzés valamenynyi alrendszeréből. A felsőoktatási KR 2006/2007 ben került kialakításra és az átfogó keretrendszer részét képezi. Kommunikációs és orientációs funkció, a felsőoktatásban azonban szabályozó funkció. Egyértelmű határvonal az 1 5. és 6 8. szintek között. Különböző alapelvek érvényesülnek a nemzeti képzések keretrendszerbe illesztése során: legjobban illeszkedik 1 5. szinten teljesen illeszkedik 6 8. szinten 8 szint javasolt. Tudás (különböző típusú ismeretek, komplexitás és megértés) Készségek (különböző típusú készségek, feladatok összetettsége, kommunikáció) és Kompetenciák (összefüggésrendszer, együttműködés és felelősségvállalás, tanulás tanulása) 6 8. szintek egyértelmű megfelelést mutatnak a Dublin szintleíró jellemzőkkel. A szintleíró jellemzők alapjai: EKKR jellemzők, Dublin jellemzők, a felsőoktatásban a tantervekhez és szakokhoz, a kutatáshoz kapcsolódó tanulmányi eredmények kidolgozott jellemzői. A munka 2006 ban kezdődött az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére és a évi Dánia a globális gazdaságban kormánystratégiához kapcsolódóan. A keretrendszerrel kapcsolatos részletes elképzelés és az ütemezés nyilvánosságra hozatala 2009 júniusában történt. A meglévő jogi alap kiegészítésére sor fog kerülni. A munka jelenlegi szakasza Megvalósítási szakasz. Az érdekeltek bevonása és konzultációk A munkát az Oktatási Minisztérium koordinálja, de a koncepció és megvalósítása más minisztériumok, a társadalmi partnerek, az oktatási és képzési alrendszerek képviselőinek stb. széles körű bevonásán nyugszik. Illeszkedés az EKKR hez Az EKKR hez kapcsolódást az NKKR munka szerves részének tekintik. t 2010 októberére tervezik. 19

20 Észtország A keretrendszer kiterjedése Szintek száma Szintleíró jellemzők Az NKKR politikai és jogi alapja Az átfogó élethosszig tartó 8 szint elfogadott. Tudás A fejlesztések alapja az 5 tanulásra vonatkozó NKKR Készségek szintű képesítési keretrendszer. magában foglalja majd a Kompetenciák szakmai kompetenciák teljes skáláját az oktatás és képzés A módosított szakképzési valamennyi alrendszeréből, törvény (2008. szeptember) valamint a nem formális és az az NKKR fejlesztés jogi informális tanulás területéről. alapja. A felsőoktatásban érvényesítendő tanulási eredmények jóváhagyása 2007 augusztusában történt, és 2009 januárjától az átfogó NKKR hez kapcsolódnak. A munka jelenlegi szakasza Megvalósítási szakasz. Az érdekeltek bevonása és konzultációk Az Oktatási és Kutatási Minisztérium az illetékes hatóság. Más minisztériumok (szociális ügyek, gazdaságügyi), valamint a társadalmi partnerek és az oktatás, képzés, állami intézmények (Országos Vizsga és Képesítési Központ, Képesítési Hivatal) képviselői is bevonásra kerültek. Az Észt Képzési Hivatal (2001) irányítja az NKKR munkát és látja el az adminisztratív teendőket. Illeszkedés az EKKR hez NKK: Az Észt Képesítési Hivatal várhatóan 2010 ben készül el. Finnország Az ágazatok közötti koherencia javítása érdekében 16 szakmai tanács elnökeiből álló testület működik. Az átfogó NKKR magában foglal majd minden államilag elismert képesítést. A keretrendszer meg fogja könnyíteni a nem formális és az informális tanulás eredményeinek elismerését. A keretrendszer kommunikációs és orientációs funkciójú. 8 szint javasolt. A szintjellemzők kiindulópontját az EKKR jellemzők alkották, de elfogadásuk feltétele a nemzeti összefüggésrendszerbe illesztés volt. A kompetenciák a vállalkozókészség és a nyelvi kompetencia aspektusaival egészültek ki. A 6 8. szint jellemzői a Dublin jellemzőkhöz lettek igazítva. A munka 2008 augusztusában kezdődött az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére. Az NKKR koncepció véglegesítése 2009 júniusában megtörtént. Az NKKR re vonatkozó különálló törvény kerül előterjesztésre parlamenti jóváhagyásra (2010) Megvalósítási szakasz. Az Oktatási Minisztérium az illetékes hatóság, de más minisztériumok, társadalmi partnerek és az oktatási alrendszer képviselői is be vannak vonva a folyamatba. A júniusi javaslat alapján konzultációra kerül sor. Az összehangolás az EKKR rel megkezdődött. NKK: A Nemzeti Oktatási Testület. elkészülte 2010 ben várható. 20

Nemzeti képesítési keretrendszerek kialakítása

Nemzeti képesítési keretrendszerek kialakítása TEMESI JÓZSEF MŰHELY FELSÔOKTATÁSI Nemzeti képesítési keretrendszerek kialakítása ELVEK ÉS AZ EURÓPAI MEGVALÓSÍTÁS EGYES TAPASZTALATAI AZ OKKR TERVEZÉSÉNEK SZEMSZÖGÉBÔL Jelen tanulmány hármas célt szolgál.

Részletesebben

Új irányok a programfejesztésben és a tanulásszervezésben I.

Új irányok a programfejesztésben és a tanulásszervezésben I. Új irányok a programfejesztésben és a tanulásszervezésben I. Az EKKR, az EFT-KKR, az OKKR és a KKK-k Temesi József OKT, BCE VI. ORSZÁGOS KREDITFÓRUM BUDAPEST, 2010. ÁPRILIS 29. Európai Képesítési Keretrendszer

Részletesebben

Az EKKR és az MKKR: fejlesztési célkitűzések és eredmények. Műhelymunka Szak- és felnőttképzés 2014. június 17.

Az EKKR és az MKKR: fejlesztési célkitűzések és eredmények. Műhelymunka Szak- és felnőttképzés 2014. június 17. Az EKKR és az MKKR: fejlesztési célkitűzések és eredmények Műhelymunka Szak- és felnőttképzés 2014. június 17. Célok Mobilitás, versenyképesség LLL elősegítése A képzések és a munkaerőpiac nagyobb összhangja

Részletesebben

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE Derényi András tudományos munkatárs (OFI) TÁMOP-4.1.3 projekt szakmai vezető (OH) SZERKEZET Mi az MKKR és

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

Javaslat az Országos Képesítési Keretrendszer bevezetésének szervezeti, jogi és finanszírozási kérdéseinek megoldására és a bevezetés menetére

Javaslat az Országos Képesítési Keretrendszer bevezetésének szervezeti, jogi és finanszírozási kérdéseinek megoldására és a bevezetés menetére TÁMOP-4.1.3-08/1-2008-0004 A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése Javaslat az Országos Képesítési Keretrendszer bevezetésének szervezeti, jogi és finanszírozási kérdéseinek megoldására

Részletesebben

A romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai)

A romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai) MELLEARN Szeged, 2013. április 18-19. A romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai) Stark Gabriella Mária Babeş-Bolyai

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Budapest, 2015. május 6. Derényi András Palencsárné Kasza Marianna

Budapest, 2015. május 6. Derényi András Palencsárné Kasza Marianna Budapest, 2015. május 6. Derényi András Palencsárné Kasza Marianna Terminológia Képesítés: Egy értékelési és hitelesítési folyamat formális eredménye, melyet akkor adnak ki, amikor egy arra felhatalmazott,

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL ÉS AKKREDITÁCIÓVAL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI ANYAGOK, STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL ÉS AKKREDITÁCIÓVAL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI ANYAGOK, STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL ÉS AKKREDITÁCIÓVAL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI ANYAGOK, STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA 1061 BUDAPEST, KIRÁLY U. 16. TEL.: (06-1) 411-1933, 411-1934. FAX: (06-1) 318-6906

Részletesebben

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001 A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt Build Up Skills Hungary projekt II. konferencia Budapest, 2013. március 8. Alapinformációk

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a szemszögéből Rudas Imre 2009.06.15. 1 Az MRK általános állásfoglalása a Bologna-folyamat bevezetéséről 2009.06.15. 2 Megállapítások 2009.06.15.

Részletesebben

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és Dr. Kaposi József Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és képességrendszert, az általános műveltség

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató

Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató Mi az az Erasmus+ program? Az Európai Bizottság idén már 28 éves programja Plusz, mert a 28 évvel ezelőtt alapított

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.28. COM(2014) 30 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a szakoktatás és szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretének létrehozásáról

Részletesebben

Országos Képesítési Keretrendszer. (OKKR) bevezetésének feltételei a szak- és felnőttképzésben

Országos Képesítési Keretrendszer. (OKKR) bevezetésének feltételei a szak- és felnőttképzésben TÁMOP-4.1.3-08/1-2008-0004 A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése Az Országos Képesítési Keretrendszer (OKKR) bevezetésének feltételei a szak- és felnőttképzésben Készítette: Modláné

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

MŰHELYMUNKA A tanulási eredmény fogalma és a tanulóközpontú pedagógusi, oktatói gondolkodás és gyakorlat kapcsolata. Farkas Éva Einhorn Ágnes

MŰHELYMUNKA A tanulási eredmény fogalma és a tanulóközpontú pedagógusi, oktatói gondolkodás és gyakorlat kapcsolata. Farkas Éva Einhorn Ágnes A MAGYAR KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZER BEVEZETÉSE SZAKMAI KONZULTÁCIÓVAL EGYBEKÖTÖTT KONFERENCIA OKTATÁSI HIVATAL - TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY Budapest, 2015. május 6. MŰHELYMUNKA A tanulási eredmény fogalma és a

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

A pedagógus-továbbképzési rendszermodell kialakítása

A pedagógus-továbbképzési rendszermodell kialakítása A pedagógus-továbbképzési rendszermodell kialakítása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZER SZEKCIÓ AZ OKTATÁSI HIVATAL PROJEKTIGAZGATÓSÁG SZEKCIÓJA 2015.

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

WP 2 Előkészítő elemzések és kutatás a projektben részt vevő országok az Európai örökség tolmácsolás oktatásának területén fellelhető szakmákról

WP 2 Előkészítő elemzések és kutatás a projektben részt vevő országok az Európai örökség tolmácsolás oktatásának területén fellelhető szakmákról EU Lifelong Learning Program 2007-2013 (2012/C 232/04) Leonardo da Vinci Alprogram. Pályázati felhívás 2013 EAC/S07/12 "Innováció transzfer" Projekt száma: 2013-1-ES1-LEO05-66707 EURÓPAI ÖRÖKSÉG TOLMÁCSOLÁS

Részletesebben

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai. Markhard József

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai. Markhard József A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai Markhard József Ágazati irányítás Irányító szerv Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Államtitkárság Szakképzés

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

www.asylumlawdatabase.eu

www.asylumlawdatabase.eu Funded by the European Commission Háttér A Menekültjog Európai Adatbázisa (European Database of Asylum Law, EDAL) egy 11 EU tagállam menekültjogi esetjogát tartalmazó online adatbázis. Az EDAL összefoglalja

Részletesebben

A Nemzeti alaptanterv implementációja

A Nemzeti alaptanterv implementációja 1 A Nemzeti alaptanterv implementációja Összeállította: Vass Vilmos * Az anyag összeállításában közreműködtek: Báthory Zoltán, Brassói Sándor, Halász Gábor, Mihály Ottó, Perjés István, Vágó Irén Budapest,

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén Diagnosztikus mérések fejlesztése (TÁMOP 3.1.9/08/01) Oktatáselméleti

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák)

Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák) XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 Tomasz Gábor Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák) Lemorzsolódás Drop-outs (US) Early

Részletesebben

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények)

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények) 2008.6.7. C 141/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Ajánlattételi felhívás 2008 Kultúra program (2007 2013) A programba tartozó tevékenységek végrehajtása: többéves együttműködési projektek;

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Innovációs körök munkaprogramja

Innovációs körök munkaprogramja Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 3515 Miskolc Egyetemváros 1. Tel: +36-46-565-111/20-23 e-mail: t-modell@uni-miskolc.hu Innovációs körök

Részletesebben

A nemzeti képesítési keretrendszerek kidolgozása Európában

A nemzeti képesítési keretrendszerek kidolgozása Európában European Centre for the Development of Vocational Training MUNKAANYAG 8. szám A nemzeti képesítési keretrendszerek kidolgozása Európában Luxembourg: Európai Unió Kiadóhivatal, 2010 A nemzeti képesítési

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

www.pwc.com Panorama project

www.pwc.com Panorama project www.pwc.com Panorama Magyarország hosszú távú versenyképességének kulcsa az üzleti igények és szakemberi kínálat folyamatos, dinamikus összehangolása. A PwC kidolgozott egy nemzetközi módszertant a cégek

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Kérje meg a pályázókat, hogy az Europass önéletrajzot használják, így Ön világos képet kaphat készségeikrõl és szakértelmükrõl!

Kérje meg a pályázókat, hogy az Europass önéletrajzot használják, így Ön világos képet kaphat készségeikrõl és szakértelmükrõl! Europass Önéletrajz Az Europass önéletrajz (CV) a hagyományos önéletrajzi formátumot követõ dokumentum, amellyel a felhasználók részletesebben, világosan és egyértelmûen bemutathatják képzettségeiket és

Részletesebben

Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016

Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016 Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Pázmány Péter Katolikus Egyetem pályázatot hirdet hallgatói részére a 2015/2016-os tanév őszi és tavaszi félévére egyaránt. I. Általános

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Közoktatási Főosztály Oktatási és Kulturális Minisztérium 1. Az iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

Változások a szakképzés és felnőttképzés szabályozásában

Változások a szakképzés és felnőttképzés szabályozásában Változások a szakképzés és felnőttképzés szabályozásában Mihálka Gáborné főosztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság Vizsgaügyviteli Főosztály Zalaegerszeg, 2013.07.04.

Részletesebben

felsőoktat oktatásban VI. ORSZÁGOS KREDITFÓRUM BUDAPEST, 2010. ÁPRILIS 29. Új irányok a programfejlesztésben és a tanulásszervezésben II.

felsőoktat oktatásban VI. ORSZÁGOS KREDITFÓRUM BUDAPEST, 2010. ÁPRILIS 29. Új irányok a programfejlesztésben és a tanulásszervezésben II. Új irányok a programfejlesztésben és a tanulásszervezésben II. A hozott tudás s elismerése se a felsőoktat oktatásban Derényi András OKTI / OFI derenyi@kreditiroda.hu VI. ORSZÁGOS KREDITFÓRUM BUDAPEST,

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója

Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója A képzés célja: A Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzés célja a kortárs diplomácia és nemzetközi kapcsolatok működésének magasabb

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

ÉRTÉKESÍTÉSI FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE KONCEPCIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉS GALAMB ANDRÁS ÉRTÉKESÍTÉSI TRÉNER, COACH SALES MENTOR

ÉRTÉKESÍTÉSI FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE KONCEPCIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉS GALAMB ANDRÁS ÉRTÉKESÍTÉSI TRÉNER, COACH SALES MENTOR ÉRTÉKESÍTÉSI FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE KONCEPCIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉS GALAMB ANDRÁS ÉRTÉKESÍTÉSI TRÉNER, COACH SALES MENTOR Melyik tréningcéget válasszam? Avagy mi a helyes koncepcionális megközelítés egy fejlesztésnél?!

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok HU0201-04 sz. Phare projekt Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok Bevezetés Grant projektek: a Kedvezményezettek alkalmazzák a Phare szabályait 2002. tavasza óta új szabályozás: könnyítések

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

Az Országos képesítési keretrendszer kialakítása Magyarországon. Nemzetközi háttér, elvi megfontolások, megvalósítási javaslatok

Az Országos képesítési keretrendszer kialakítása Magyarországon. Nemzetközi háttér, elvi megfontolások, megvalósítási javaslatok Az Országos képesítési keretrendszer kialakítása Magyarországon Nemzetközi háttér, elvi megfontolások, megvalósítási javaslatok Szakértői összefoglaló anyag A Társadalmi Megújulás Operatív Program 4.1.3.

Részletesebben

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény

Részletesebben

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés (Szakirányú továbbképzési (szakmérnöki) szak) Munkarend: Levelező Finanszírozási forma: Költségtérítéses Költségtérítés (összesen): 375 000 Ft

Részletesebben

Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális

Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális hatása a regionális fejlődésre Régiók a foglalkoztatás növeléséért EARLALL konferencia, Pest megye, 2010.

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés Dr. Klotz Péter, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Védelmi Szolgálat Budapest, 2015. május 12. Szervezeti változások

Részletesebben

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27.-i ülésére Tárgy: Zirc városfejlesztési stratégiai programja, árajánlat bekérése Előadó: Horváth László gazdasági

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE KÉPZÉSI PROGRAM 1. A képzési program «B» képzési kör 1.1. Megnevezése Megújuló energetikai asszisztens 1.2. Szakmai, vagy nyelvi programkövetelmény azonosítója 1.3. Engedély megszerzését követően a nyilvántartásba-vételi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

Részletesebben

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat. Mészáros Mónika EURES tanácsadó

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat. Mészáros Mónika EURES tanácsadó Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat Mészáros Mónika EURES tanácsadó A TÉMÁK ISMERTETÉSE EURES, az EU tagországai, általános tudnivalók az uniós munkavállalásban Álláskereső honlapok

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

. Minoségpolitika, stratégia és minoségügyi eljárások. Programok indítása, követése és rendszeres belso értékelése. A hallgatók értékelése.

. Minoségpolitika, stratégia és minoségügyi eljárások. Programok indítása, követése és rendszeres belso értékelése. A hallgatók értékelése. . A SZOLNOKI FOISKOLA 2008. ÉVI MINOSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 1. A SZOLNOKIFOISKOLAMINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK2008. ÉVIFEJLESZTÉSI IRÁNYAI A Szolnoki Foiskola minoségfejlesztési tervének feladata, hogy

Részletesebben

A PÁLYAORIENTÁCIÓS SZAKEMBEREK KOMPETENCIAMÁTRIXÁNAK KIALAKÍTÁSA

A PÁLYAORIENTÁCIÓS SZAKEMBEREK KOMPETENCIAMÁTRIXÁNAK KIALAKÍTÁSA A PÁLYAORIENTÁCIÓS SZAKEMBEREK KOMPETENCIAMÁTRIXÁNAK KIALAKÍTÁSA Készítette: Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Készült az FKA-KT-68/2008 NSZFT támogatási szerződés

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Felelős vállalatirányítás és köztulajdon

Felelős vállalatirányítás és köztulajdon Felelős vállalatirányítás és köztulajdon -Elvárások és lehetőségek- Dr. Szuper József 2012.11.23. Miről lesz szó? I. Felelős vállalatirányítás és állami vállalatok Miért kell ez? Történelmi alapvetés Az

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben