Dr. Botka László polgármester. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet megalkotása

Átírás

1 Elıterjesztı: Dr. Botka László polgármester Iktatószám: 01/9427-5/2011. Tárgy: A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet megalkotása Készítette: Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda Melléklet: 1 db rendelet-tervezet 1 db kimutatás a helyi lakásfenntartási támogatásról Véleményezésre megküldve: Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Egészségügyi és Szociális Bizottság Pénzügyi Bizottság Törvényességi véleményezésre bemutatva: szeptember 14.

2 Tisztelt Közgyőlés! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) elmúlt idıszakban történı módosításai miatt Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének a szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásról szóló 2/2006. (II.14.) Kgy. rendelete (továbbiakban: R.) több helyen változtatást igényel, így célszerő a R. módosítása helyett a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokra vonatkozóan új rendelet alkotása. A rendelet-tervezet I. fejezetéhez: Az I. fejezet általános rendelkezéseket tartalmaz, azok a definíciók, fogalommeghatározások kerültek nevesítésre, melyeket magasabb szintő jogszabály nem tartalmaz. A rendelet-tervezet II. fejezetéhez: A Szociálpolitikai Kerekasztal kötelezı feladata a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepció véleményezése. A Kerekasztal a korábbival azonos létszámmal és összetétellel mőködik. A rendelet-tervezet III. fejezetéhez: A 4. -hoz: Az aktív korúak ellátásában részesülı személyek közül az önkormányzati rendelet szabályai alapján rendszeres szociális segélyben részesülık köre a R-hez képest nem változik, a Szt jétıl hatályos változását figyelembe véve a bérpótló juttatás helyett a rendelet szövegében a foglalkoztatást helyettesítı támogatás kerül bevezetésre. Az okhoz: A Szt. 37/A. (3) bekezdése szerint rendeletben szükséges szabályozni az önkormányzat által erre kijelölt szervvel együttmőködésre kötelezett rendszeres szociális segélyben részesülık együttmőködésének eljárási szabályait, a beilleszkedést segítı programok típusait és az együttmőködés megszegésének eseteit. A rendelet tervezetében a korábbinál részletesebb szabályok kerültek kidolgozásra, melyek a Szt-ben és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltakat egészítik ki. Az új szabályozás az együttmőködés tartalmi elemeit és a kötelezettség megszegésének eseteit egyértelmőbbé teszi. A tervezet meghatározza az eljárás során alkalmazandó határidıket, és az együttmőködési kötelezettség megszegése esetén az ügyfél általi kimentés, igazolás módját és határidejét. Az aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segélyben részesülık számára elıírt együttmőködési kötelezettség szabályozásának várható hatása: A tervezet a korábbi rendeletnél egyértelmőbb és konkrétabb szabályokat tartalmaz. A beilleszkedést segítı programban megfogalmazott célok és az elıírható csoportos foglalkozások rendeleti szintő szabályozása, felsorolása biztosítja az ügyfelek számára az együttmőködési kötelezettség tartalmának megismerését, átláthatóságát. A konkrét határidık elısegítik, hogy az

3 - 2 - együttmőködési kötelezettségüket megszegı ügyfelek kikerüljenek a rendszerbıl, így ne vehessék igénybe jogosulatlanul a rendszeres szociális segélyt. A okhoz: A Szt szeptember 1-tıl érvényes módosítása a normatív lakásfenntartási támogatás terén a jelenleginél lényegesen kedvezıbb szabályozást vezet be azáltal, hogy a jövedelemhatárt - egy fogyasztási egységre vonatkoztatva - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresére (jelenleg ,- Ft) megemeli, és a költséghányadot, (mely a háztartás összjövedelmének 20%-a) mint jogosultsági feltételt eltörli. Ezzel az intézkedéssel, továbbá azzal, hogy a fenti ellátás a korábban nyújtott gázártámogatást váltja, a normatív lakásfenntartási támogatásban részesülık létszáma várhatóan többszörösére nı. Ugyanakkor a létszámnövekedés gátja lehet a vagyon vizsgálatának kötelezettsége a jogosultság megállapításakor. Az ügyfélkör bıvülése miatt a helyi lakásfenntartási támogatás újraszabályozása válik szükségessé. A Szt. 38. (9) bekezdése alapján az önkormányzatnak továbbra is a normatív, illetve az adósságcsökkentési támogatáshoz kötıdı lakásfenntartási támogatás kiegészítéseként, vagy önálló ellátásként kell nyújtania a helyi lakásfenntartási támogatást. Az ügyfélkör jelentıs bıvülése miatt önálló helyi lakásfenntartási támogatás biztosítása nem indokolt, az ezen a jogcímen folyósított lakásfenntartási támogatás szeptember 1-jétıl megszőnik. A már megállapított ellátások a határozatban szereplı összegben és ideig kifizetésre kerülnek. A normatív és adósságcsökkentési támogatáshoz kötıdı ellátások kiegészítése címén nyújtott lakásfenntartási támogatás rendszere is átgondolást igényel. A módosítási javaslatban szereplı, az egy fogyasztási egységre jutó jövedelmet jogosultsági feltételként elıíró szabályozás az Szt-ben foglalt elveket követi. A sávos támogatási rendszer figyelembe veszi a háztartások összetételét, és jövedelmi viszonyait, ezáltal a rászorultabb rétegekre koncentrál, így igazságosabb támogatást eredményez. A tervezet alapján azoknak a háztartásoknak, melyeknek a részére jelenleg normatív vagy adósságcsökkentési támogatáshoz kötıdı lakásfenntartási támogatás került megállapításra, nagy része szeptember 1-jét követıen is jogosult lesz a helyi kiegészítésre, továbbá azon új kérelmezık is, akiknek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át. A helyi kiegészítı lakásfenntartási támogatás várható hatása: szeptember 1-jétıl a jövedelmi és vagyoni viszonyaik alapján legrászorultabb háztartások a normatív, vagy az adósságkezelési szolgáltatáshoz kötıdı lakásfenntartási támogatás mellett helyi kiegészítésben is részesülnek. A bevezetésre kerülı új helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult háztartások esetén az ellátás havi átlagos összegének és a jogosult háztartások létszámának becslése során célszerő a jelenlegi normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult háztartások létszámából, és a megállapított normatív lakásfenntartási támogatás összegekbıl kiindulni, tekintettel arra, hogy a jogosultsági feltételek közel azonosak. A jogosult háztartások számát a jövedelmi korlát változása (egy fıre jutó jövedelem helyett egy fogyasztási egységre jutó jövedelemmel kell számolni), valamint a vagyoni feltétel bevezetése kis mértékben csökkenti, azonban feltételezzük, hogy a költséghányadnak, mint jogosultsági feltételnek az eltörlése eredményeképpen ugyanannyi háztartás bekerül a rendszerbe.

4 - 3 - A augusztus hónapban kifizetett normatív lakásfenntartási támogatás figyelembevételével, (az adatokat az elıterjesztés mellékletének 1. táblázata tartalmazza) az ellátottak több, mint fele (53%- a) havi 2.000,- Ft helyi lakásfenntartási támogatásban részesül majd, 40%-a havi 1.000,- Ft-ban, míg 7% esetében a normatív lakásfenntartási támogatás összege havi 3.000,- Ft a tervezett szabályozás szerint. Az ellátás havi összege átlagosan háztartásonként így 1.670,- Ft lesz. Feltételezve, hogy az alacsony jövedelmő, szociálisan rászorult kérelmezık ahol az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a ,- Ft-ot - a lakásfenntartási támogatás iránti igényüket eddig is benyújtották, szeptember 1-jétıl mintegy havi 200 fı részére kerül megállapításra helyi kiegészítı lakásfenntartási támogatás. A szeptember 1-jétıl megállapításra kerülı helyi kiegészítı lakásfenntartási támogatás költsége évben körülbelül eft lesz, az ehhez kapcsolódó számítást az elıterjesztés mellékletének 2. táblázata tartalmazza. Az összeg a költségvetési rendeletben szereplı, az összes pénzbeli szociális ellátás forrásaként szolgáló segélyezés elıirányzatból kigazdálkodható. A okhoz: A lakbértámogatást korábban az önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletérıl, a lakbérek mértékérıl és a lakbértámogatásról szóló 45/2006. (XII.13.) Kgy. rendelet ai szabályozták, melyet célszerő a többi szociális ellátással együtt kezelni, tekintettel arra, hogy a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. tv. 34. (3) bekezdése alapján a támogatás mértékét, a jogosultság feltételeit és eljárási szabályait a Szt-ben meghatározott, az önálló ellátásként nyújtható helyi lakásfenntartási támogatásra vonatkozó rendelkezések figyelembe vételével kell meghatározni. Ennek megfelelıen a lakbértámogatás jogosultsági feltételéül jövedelmi határként a nyugdíjminimum két és félszerese került megfogalmazásra, mely a háztartás egy fogyasztási egységre jutó jövedelmére vonatkozik, valamint a lakbértámogatás havi összege legalább 2.500,- Ft. A lakbértámogatás várható hatása: A jövedelmi határérték növekedésével és a minimum összeg bevezetésével mely törvényi kötelezettség várhatóan 5 %-kal nı a lakbértámogatásban részesülı háztartások száma. Jelenleg 303 háztartás részesül az ellátásban. A okhoz: Átmeneti segélyt rendkívüli, a létfenntartást veszélyeztetı élethelyzetekbe került kérelmezık részére, a rendelet tervezetben felsorolt esetekben lehet megállapítani. A kérelem indokaként elıadott körülményt a mellékletben szereplı igazolásokkal alá kell támasztani. Az adható segély legkisebb összege 4.000,- Ft-ra nı, míg az évente nyújtható segélyek egy családra vonatkozó összege ,- Ft lehet. Kivételt képeznek az elemi kárra, ill. panellakás felújításra igényelt átmeneti segélyek, ahol a nyújtható összeg a R-ben foglaltakkal azonos (a nyugdíjminimum tizenötszöröse, ill. négyszerese). Az átmeneti segély szabályaiban bekövetkezı változások várható hatása: Az új szabályozás esetén az átmeneti segély iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezınek a létfenntartását veszélyeztetı krízishelyzetet indokolnia és igazolnia kell, ezáltal az ellátás nyújtása

5 - 4 - hatékonyabb, jobban eléri célját. Az egy alkalommal adható minimum összeg megemelése révén a nyújtott segítség vásárlóértéke nagyobb lesz. Egy-egy családban a súlyos élethelyzetek elıfordulását nem lehet meghatározni, ezért a rendelet ilyen korlátot nem tartalmaz, azonban az önkormányzati költségvetést figyelembe véve az egy család részére megállapítható átmeneti segély éves összege ,- Ft. Összehasonlításképpen évben az átmeneti segély átlagos összege alkalmanként ,- Ft volt, és az ellátást háromszor lehetett igényelni (összesen ,- Ft/év). A 18. -hoz: A temetési segély szabályai a R.-ben foglaltakhoz hasonlóak, a jogosultsági feltételekben, eljárási szabályokban pontosítás történt. A okhoz: A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás új fajtája a gyermekek átmeneti segélye, melyet alkalmanként, a gyermekkel összefüggı többletkiadásokra a törvényes képviselı részére, valamint a nevelésbe vett gyermekkel való kapcsolattartásra, a kapcsolattartásra jogosult szülı részére lehet megállapítani. A gyermekek átmeneti segélyének összege az átmeneti segély szabályaival összhangban került meghatározásra, a családnak évente legfeljebb nyújtható ,- Ft-ba az egyéb indokkal igénybe vett átmeneti segély összegeket is be kell számítani. A gyermekek átmeneti segélye várható hatása: A rendeletben hangsúlyosabban figyelmet kapnak a gyermekes családok. A vagyoni feltétel vizsgálatánál ez esetben a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv. fogalmát kell alkalmazni az eljárás során, mely kedvezıbb (egy fıre jutó vagyonnal kell számolni), mint a Szt. vagyon fogalma. Az új ellátási forma bevezetésével jobban nyomon követhetık a gyermekes családok problémái, és a támogatás célzottabb lesz. A 26. -hoz: Köztemetés ügyekben a Szt. 48. (3) bekezdés b) pontja szerinti eljárás lefolytatása esetén a közigazgatási hatósági eljárás végrehajtás szabályait kell alkalmazni, mellyel kapcsolatban a polgári peres eljáráshoz hasonló végrehajtási költségek nem merülnek fel. A megtérítési kötelezettség alóli mentesítés szabályainak módosítása erre irányul, a jövedelmi feltételeket nem érinti. A köztemetés szabályaiban bekövetkezı változások várható hatása: Az új szabályozás gyorsabb és kisebb költségráfordítással járó eljárást eredményez. A 27. -hoz: A méltányossági alapon nyújtott közgyógyellátás szabályozása a R.-ben foglaltakhoz képest pontosítást tartalmaz. A okhoz: Az adósságkezelési szolgáltatás/adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó rendelkezések pontosításra kerültek.

6 - 5 - Új elem, hogy a jogosult kérésére az adósságkezelési szolgáltatás és az ehhez kapcsolódó lakásfenntartási támogatás megszüntethetı. Ekkor az adósságkezelési tanácsadó javaslatát is figyelembe kell venni. Az adósságkezelési szolgáltatáshoz kötıdı lakásfenntartási támogatás helyi kiegészítése a normatív jogcímen nyújtott ellátás kiegészítésével azonos módon kerül szabályozásra. Az adósságkezelési szolgáltatás szabályaiban bekövetkezı változások várható hatása: A lakás megırzése érdekében adósságkezelési szolgáltatásban részesülık is jogosultak lesznek a helyi kiegészítı lakásfenntartási támogatásra. Aki önhibáján kívül nem tudja a vállalt törlesztırészleteket teljesíteni (munkanélküli lesz, rokkantsági nyugdíja megszüntetésre kerül, vele egy háztartásban élı személy meghal), a megváltozott kürülményt és az adósságkezelési tanácsadó javaslatát figyelembe véve lesz lehetıség a programból való kikerülésre. A rendelet-tervezetben foglalt szabályok alkalmazása összességében a szociális ellátásokra vonatkozóan többlet elıirányzatot nem igényel. A R. hatályos szövege letölthetı: 1t%C3%A1sok_2_ pdf Kérem a Tisztelt Közgyőlést, hogy a jelen elıterjesztés mellékletét képezı rendelet-tervezetet elfogadni szíveskedjen. Szeged, szeptember 14. Dr. Botka László