Ft, azaz egymillió-nyolcszázezer forint bírsággal sújtja.

Átírás

1 Ügyiratszám: MN/152-8/2015. Ügyintéző: személyes adat személyes adat Tárgy: a kiskorúakra vonatkozó törvényi rendelkezések megsértése A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 229/2015. (III.11) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a TV2 Médiacsoport Kft.-vel (1145 Budapest, Róna u. 174., a továbbiakban: Médiaszolgáltató) szemben hivatalból lefolytatott eljárásában megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a TV2 csatornáján október 24-én 12 óra 34 perctől sugárzott Trója Háború egy asszony szerelméért című műsorszám közzétételével megsértette a műsorszámok korhatár-kategóriába sorolására és sugárzási időpontjára vonatkozó törvényi előírásokat, ezért a Médiaszolgáltatót Ft, azaz egymillió-nyolcszázezer forint bírsággal sújtja. A Médiaszolgáltató a bírságot e határozat közlését követő hét napon belül köteles megfizetni a Médiatanács Magyar Államkincstár által vezetett számú számlájára. A bírságfizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Médiaszolgáltató késedelmi pótlékot köteles fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a Médiatanács a Médiaszolgáltatóval szembeni bírság igényét közigazgatási úton érvényesíti. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálata az annak közlésétől számított 30 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett, de a Médiatanácshoz (1088 Budapest, Reviczky utca 5.) három példányban benyújtott keresetlevéllel kérhető. A keresetlevél benyújtásának e határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése és a tárgyalás tartása a bíróságtól kérhető. A keresetet a bíróság 30 napon belül bírálja el. I N D O K O L Á S A Médiatanács a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 167. (1) bekezdése alapján hivatalból vizsgálta a Médiaszolgáltató TV2 csatornáján október 24-én 12 óra 34 perctől sugárzott Trója Háború egy asszony szerelméért című műsorszámot. A hatósági ellenőrzés során felmerült az Mttv. 9. (5) bekezdésének, valamint a 10. (1) bekezdés c) pontjának megsértése.

2 A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (1) bekezdése alapján a Médiatanács az Mttv ba) pontjában foglalt hatáskörében január 20-án hivatalból hatósági eljárást indított a Médiaszolgáltatóval szemben: a Ket. 29. (3) bekezdése szerint a 75/2015. (I. 20.) számú, MN/152-4/2015. ügyiratszámú végzésében tájékoztatta a Médiaszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól és a Ket. 51. (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételi jogosultságáról, valamint a Ket. 68. (1) bekezdés alapján az iratbetekintés lehetőségéről. A Médiaszolgáltató a hatósági eljárás megindításáról értesítő végzést a visszaérkezett tértivevény tanúsága szerint január 30-án vette át; nyilatkozata február 26-án érkezett. A Médiaszolgáltató vitatta a Médiatanács 75/2015. (I. 20.) számú végzésében előadottakat. A Médiaszolgáltató előadta, hogy a műsorszám tartalma szerint megfelel az Mttv., valamint a médiatartalmak korhatár-besorolásánál irányadó szempontokra, az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazható jelzésekre, illetve a minősítés közlésének módjára vonatkozó jogalkalmazási gyakorlat elvi szempontjait meghatározó médiatanácsi ajánlás (a továbbiakban: klasszifikációs ajánlás) III. kategóriájára vonatkozó előírásainak is. A Médiaszolgáltató nyilatkozatában többször idézte a klasszifikációs ajánlás szövegét, és hivatkozott annak tartalmára. A Médiaszolgáltató hangsúlyozta, hogy a műsorszám klasszifikációja során figyelembe vette, hogy annak meseszerű alakjai, vonalvezetése megteremti azt a távolságtartást, ami miatt a szituációk fiktívnek tekinthetők és a valóságra vonatkoztatás mértéke elenyésző. A Médiaszolgáltató utalt a klasszifikációs ajánlásban példaként szereplő III. kategóriájú műsorszámokra, egyúttal megjegyezte, hogy az alkotásban megjelenő erőszaknak nem a mennyisége, hanem a minősége, képi megjelenítésének szofisztikáltsága az, ami elmarad a manapság népszerű, horrorisztikus elemeket is felvonultató fantasy kalandfilmektől. A Médiatanács a rendelkezésre álló adatok, különösen a vizsgálati jelentés, a műsorszám megtekintése és a Médiaszolgáltató nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg, és azt az alábbiak szerint értékelte. 1. Az Mttv. 9. (5) bekezdésének megsértése A műsorszám címe: Trója Háború egy asszony szerelméért Sugárzás dátuma: október 24. Sugárzás időpontja: 12:34:48 14:14:28 Médiaszolgáltató besorolása: III. kategória Származási ország: USA, Görögország, Málta Gyártási év: 2003 Tartalom: A film Homérosz Iliász című eposzán alapul. A történet szerint Paris herceg megszökteti Helénát Spártából, ezért a férje, Menelaosz, flottájával Trója ellen vonul. Menelaoszt fivére, Agamemnón, Mükéné királya is elkíséri, a férfit azonban nem Heléna visszaszerzése, hanem Trója elfoglalása és a hatalomvágy hajtja. Tíz évig tartó küzdelmet követően Agamemnón békét ajánl a trójaiaknak: Paris küzdjön meg Menelaosszal, a párbajgyőztesé lesz Heléna, a mükénéi sereg pedig visszatér hazájába. A herceg elfogadja a kihívást. A küzdelem során Menelaosz legyőzi Paris-t, de megkíméli az életét. A legyengült királyfi helyett fivére, Hektor vállalkozik a párbaj folytatására. Akhilleusz mérkőzik meg vele, aki végez Hektorral. Heléna a történtek után felkeresi Agamemnónt a mükénéi táborban. Önként feladja magát a békéért cserébe, de Agamemnón hajthatatlan. Időközben - Helénát keresve - a táborba érkezik Paris is. Rátámad az önmagát 2

3 ünnepeltető Akhilleuszra és bosszút áll fivére haláláért. Tette újabb megtorlást kíván, az egyik mükénéi harcos megöli Parist. A történtek után Trója gyászol, Agamemnón kihasználja az alkalmat és megfutamodást színlel, valójában azonban a hátrahagyott falóban várja, hogy végső csapást mérhessen az ellenfeleire. A terv beválik, éjjel rajtaütnek a városon. Agamemnón kivégzi Priamosz királyt és feleségét, később Helénát - győzelme ékes jeleként - a katonák előtt megerőszakolja. Klütaimnésztra (Agamemnón felesége) másnap bosszút áll testvére megbecstelenítésén, végez férjével. Heléna végül hazatér Menelaosszal, aki megkíméli a nő életét. A magasabb korhatári besorolást megalapozó jelenetek: 12:51:41 12:52:17 A spártai támadást a trójaiak nyílzáporral viszonozzák. Többször szemléltetik, ahogy a nyílvesszők a testekbe fúródnak, a katonák holtan esnek össze. 12:52:50 12:53:07 Harcjelenet, a nyílvesszők testbe fúródása közelről látható. 12:53:51 12:54:30 Test-test elleni küzdelmet bemutató szekvencia. A harcosok karddal támadnak egymásnak: több halálos szúrást követhetnek figyelemmel a nézők. 13:02:34 13:05:31 Elnyújtott harcjelenet válogatott fegyverekkel (nyíl, kard, tőr stb.). A küzdelemben a sebesüléseket naturalisztikusan szemléltetik, hallani a csontok reccsenését, törését. 13:34:07 13:35:55 Akhilleusz egy dárdát hajít Hektor felé. A nyíl átdöfi a férfi hasát (naturalisztikusan szemléltetik), Hektor összeesik, haldoklása premier plánban látható. Akhilleusz közelebb megy, kiveszi a dárdát a testből, majd újra lesújt, többször átdöfi Hektor szívét. A férfi holttestét harci szekeréhez köti, majd diadalittasan elhurcolja. 13:45:02 13:45:45 Miután Paris nyilával átlövi Akhilleusz sarkát, a férfi összeesik. Közelről látható vértől ázott holtteste. 13:46:19 13:46:50 Paris éppen Helénát tartja a karjaiban, amikor a katonák rátámadnak. A drámai jelenetben az egyik harcos többször hasba szúrja. Paris agóniáját Heléna tehetetlenül kénytelen végignézni. 14:02:13 14:02:25 Az egyik mükénéi harcos egy katona mellé oson, majd kitöri a nyakát. Hallható a csont törése. 14:04:38 14:04:56 Agamemnón egyenesen Priamoszhoz megy, a hálószobában, a királynő előtt végez vele hasba szúrja. A harcosok körülállják a hitvesi ágyat, és többször lesújtanak a házaspárra. 14:05:55 14:07:15 Agamemnón magához hívatja Helénát, majd a tömeg előtt magáévá teszi. Az erőszakot Menelaosz hiába próbálja megakadályozni, saját katonái fogják vissza a férfit. Heléna kétségbeesetten és sikítozva próbál ellenállni a támadásnak, mindhiába. 14:08:07 14:09:40 Agamemnón a fürdőben élvezi jutalmát, Heléna is vele van, a nő meztelen testén véraláfutások és horzsolások jelzik az előző esti nemi erőszak nyomait. Klütaimnésztra kiküldi a medence szélén magába roskadva ülő nőt, majd Agamemnónra támad. Egy hálót dob a férfira, besétál a 3

4 vízbe és tőrével szurkálni kezdi testét. A vér pirosra színezi a vizet, Agamemnón holtteste felülről látható. A műsorszámok korhatári kategóriába sorolásának szempontjait az Mttv. 9. -a határozza meg. Az Mttv. 9. (4) bekezdése szerint Azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluliakban félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott. Az Mttv. 9. (5) bekezdése értelmében Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy erőszakra, illetve szexualitásra utal, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott. A Médiaszolgáltató a műsorszámot a III. korhatár-kategóriába sorolta, azaz tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott minősítéssel vetítette. A műsorszám IV. korhatári kategóriába sorolásának indokai a következők: A két részben vetített filmalkotás második része jelen eljárás tárgyát képező műsorszám részletekbe menően illusztrálja Trója tíz évig tartó ostromát. A csatajelenetek, véres összecsapások, illetve a személyes bosszúvágy az alkotás központi elemeinek számítanak. Problematikus, hogy a műsorszám az erőszakos szekvenciákat realisztikus módon mutatja be. Többször jelenik meg test-test elleni küzdelem, fegyveres összecsapás (nyíl, kard, tőr stb.). A csatajeleneteket elnyújtottan és részletekbe menően ábrázolják, közben számos alkalommal közvetlenül kerülnek bemutatásra a halálos sérülést elszenvedő áldozatok is. A durva, agresszív szekvenciák száma meghaladja a védendő korosztály számára még elfogadható mértéket. Az alkotás, annak ellenére, hogy egy mítoszból építkezik ami segítheti a megrázó események távolítását és megkönnyítheti a feldolgozást, halmozottan és kendőzetlenül festi le az agressziót, ezért megtekintése csak a tapasztaltabb nézők számára ajánlható biztonsággal. Az agressziót tartalmazó jelenetek közül kiemelendő Priamosz, illetve Paris lemészárlása (13:46:19 13:46:50, valamint 14:04:38 14:04:56). E jelenetek rendkívül naturalisztikusak, ezáltal az arra érzékenyekben szorongást válthatnak ki. A legtöbb gyilkosságot a bosszú vezérli: például Paris Hektor becsületének visszaszerzéséért végez Akhilleusszal, a királyfit később a félisten halála miatt gyilkolják meg, Klütaimnésztra is erőszakos úton végez férjével. A legaggályosabb jelenetben Agamemnón - katonái és Menelaosz szeme láttára - megerőszakolja Helénát (14:05:55 14:07:15). A férfi a hajánál fogva egy emelvényhez hurcolja a tiltakozó és kétségbeesetten kiáltozó nőt, kapálózó végtagjait leszorítja, majd magáévá teszi. Az aktus explicit módon jelenik meg, annak ellenére, hogy az intim testrészeket nem szemléltetik. A megrázó szegmens erős frusztrációt válthat ki a védendő korosztály tagjaiból, mely nem kerül feloldásra: Menelaosz hiába próbálja menteni feleségét, a katonák útját állják, így nem tudja megakadályozni az abúzust. Agamemnón diadalittas tekintete tovább fokozza a feszültséget. A klasszifikációs ajánlás szerint: A műsorszámok megengedhető szexuális tartalmára vonatkozóan a médiaszolgáltatónak figyelemmel kell lennie arra, hogy a serdülők szexualitáshoz való viszonyát még számos ellentmondásos elképzelés, frusztráció, bizonytalanság és tapasztalatlanság jellemzi. A nemiséggel kapcsolatos beállítottsághoz még gyakran szorongás és negatív attitűdök kapcsolódnak. Nincsenek még felkészülve arra, hogy a szexualitás közvetlen vagy nyers megjelenésének hatására kialakuló feszültségeiket minden esetben megfelelően értelmezzék és kezeljék, ezért a szexualitás direkt ábrázolása sem képileg, sem verbálisan ennek a korosztálynak még semmiképpen nem ajánlott. 4

5 A klasszifikációs ajánlás értelmében a médiaszolgáltatónak szem előtt kell tartania, hogy a gyermek fejlődésében meghatározó jelentősége van a serdülőkornak, miután erre az időszakra tehető a gyermek világképének és értékrendszerének kialakulása. Ennél a korosztálynál még kerülendők a különlegesen félelemkeltő jeleneteket tartalmazó alkotások, ahol a szélsőségesen ijedt figurák kiemelt szerephez jutnak, vagy az áldozatok szenvedésének megrázó ábrázolása részletezett. Fentebb részletezett tartalom és ábrázolásmód a vizsgált műsorszám IV. korhatári kategóriába sorolását indokolja. A Médiaszolgáltató nyilatkozata szerint a filmalkotás meseszerű alakjai, valamint vonalvezetése megteremti azt a távolságtartást, ami miatt a szituációk fiktívnek tekinthetők és a valóságra vonatkoztatás mértéke elenyésző. A Médiatanács álláspontja szerint mindez nem ellensúlyozza az erőszak naturalisztikus ábrázolásának halmozott jelenlétét. A Médiaszolgáltató nyilatkozatában idézte a klasszifikációs ajánlásban megjelölt, III. korhatárbesorolásra vonatkozó műfaji példákat, egyben utalt arra, hogy a műsorszámban megjelenített erőszak képi megjelenítésének szofisztikáltsága elmarad a mai fantasy filmektől. A Médiatanács rámutat, hogy a klasszifikációs ajánlás tartalmazza azt is, hogy a műfaj azonban csak útmutatásul szolgálhat a valóságra vonatkozhatóság megállapításához, az ábrázolt erőszak mennyiségi és minőségi jellemzőit, a szexualitás verbális és vizuális megjelenési formáinak intenzitását, a főszereplők által képviselt mintát minden esetben külön kell mérlegelni. E vonatkozásban a Médiatanács utal a korábban részletezett, a IV. korhatári-kategóriába sorolást megalapozó jelenetekre. A Kúria (korábban: Legfelsőbb Bíróság) Kfv.III.37507/2011/5. számú döntésében megállapította, hogy a kiskorúak különös védettségét az indokolja, hogy nem lehet kiindulni a befogadó reális értékítéletéből, abból, hogy a látottatokat megfelelő módon, megfelelő értékrend alapján elemzi, hiszen a kiemelt védettséget éppen az indokolja, hogy a kiskorúak a végleges értékrend kialakításának folyamatában vannak. Ez adja személyiségfejlődésük sérülékenységét, egyúttal ez indokolja fokozott védelmüket is. Több esetben kifejtette továbbá a bíróság, hogy amennyiben valamely műsorszám olyan elemeket tartalmaz, amelyeket besorolásuk esetén magasabb kategóriának megfelelően lehetne csak sugározni, éppen a minősítésnél való megszorító eljárásra, továbbá a védendő korosztályra tekintettel az egész műsorszámot eggyel magasabb kategóriába kell sorolni és annak megfelelően sugározni. A Fővárosi Itélőtábla a 2.Kf /2004/3. és 2.Kf /2004/3. számú ítéleteiben a műsorszámok elemzésének módszertanához a következő útmutatást fűzte: A korhatár helyes meghatározásánál a műsorszám kiskorúakra gyakorolt összhatását kell figyelembe venni, vagyis egységesen, az egész filmet szemlélve kell elemezni, nemcsak a szóhasználatát, hanem a képi megjelenítését, a hang- és zenei aláfestését, a tartalmi mondanivalóját is ahhoz, hogy megfelelő mérlegelési szempontok álljanak rendelkezésre a döntés meghozatalánál. A Médiatanács a törvényszöveg, a rá épülő bírói gyakorlat és a klasszifikációs ajánlás alapján megállapította, hogy a műsorszám a IV. korhatári kategóriába tartozik. A Médiatanács megállapította, hogy a műsorszám közzétételével a Médiaszolgáltató megsértette az Mttv. 9. (5) bekezdését. 2. Az Mttv. 10. (1) bekezdés c) pontjának megsértése Az Mttv. 10. (1) bekezdés c) pontja szerint: Lineáris médiaszolgáltatásban ( ) az IV. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva, 21 óra és 05 óra között tehető közzé. 5

6 A IV. korhatár-kategóriába tartozó műsorszámok kizárólag a késő esti műsorsávban, 21 óra után sugározhatók. Tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltató a műsorszámot 12 óra 34 perces kezdettel tette közzé, megsértette az Mttv. 10. (1) bekezdés c) pontját. A Médiatanács a jogsértések miatt alkalmazott jogkövetkezmények megállapítása során az alábbiakat vett figyelembe: A Médiatanács jelen határozat meghozataláig a következő esetekben állapította meg a Médiaszolgáltatóval szemben az Mttv. 9. (5) bekezdésének, valamint a 10. (1) bekezdés c) pontjának megsértését: Határozat száma Jogsértés elkövetésének időpontja Jogkövetkezmény 110/2012. (I. 18.) 321/2012. (II. 15.) 415/2012. (II. 29.) 581/2012. (III. 28.) 169/2013. (I. 30.) 1084/2013. (VI. 26.) 278/2014. (III. 25.) október 3. és 4. (két alkalom) november 3. és 4. (három alkalom) szeptember 13. (egy alkalom) november 10. és 27. (két alkalom) november 7. (egy alkalom) január 13. (egy alkalom) október 27. (egy alkalom) Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Az Mttv (1) bekezdésében szabályozott felhívás jogkövetkezmény abban az esetben alkalmazható, ha a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg. Az Mttv (4) bekezdése alapján akkor állapítható meg a jogsértés ismételtsége, ha háromszázhatvanöt napon belül ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben elkövetett - nem csekély súlyú - törvénysértés miatt már jogerős hatósági határozatot hozott a Médiatanács. A fentiek alapján a jogsértés ismételtsége az Mttv. 9. (5) bekezdése, valamint a 10. (1) bekezdés c) pontja tekintetében fennáll, mivel a Médiatanács a jelenleg tárgyalt jogsértést megelőző háromszázhatvanöt napon belül elkövetett jogsértés miatt a 278/2014. (III. 25.) számú határozatában jogerősen megállapította az említett jogszabályhelyek megsértését. A gyermekeknek és a kiskorúaknak az Alaptörvényből és az Mttv.-ből levezethető kiemelt védelmére tekintettel a klasszifikációs rendelkezések megsértését a Médiatanács eddigi gyakorlata alapján súlyos törvénysértésnek tekinti. 6

7 Mindezek alapján az Mttv (1) bekezdésében meghatározott felhívás jogkövetkezménye az Mttv. 9. (5) bekezdésének és a 10. (1) bekezdés c) pontjának megsértése kapcsán nem alkalmazható. A jogsértések miatti jogkövetkezmény alkalmazásának alapját az Mttv (2) bekezdés és a (3) bekezdés b) pontja jelenti. A jelen eljárásban kiszabható bírság maximális összege az Mttv (3) bekezdése ba) pontja értelmében kétszázmillió forint (2) Médiatanács és a Hivatal a jogkövetkezményt - a jogsértés jellegétől függően - a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra, személyiségi jogsérelemre és a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg. (3) A Médiatanács és a Hivatal a (7) bekezdés figyelembevételével a következő jogkövetkezmények alkalmazására jogosult: [ ] b) bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben az alábbi összeghatárok szerint: ba) JBE médiaszolgáitató és a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege kétszázmillió forintig, bb) a ba) pont alá nem tartozó médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege ötvenmillió forintig terjedhet. A Médiatanács a 967/2013. (VI. 5.) sz. határozatával módosított 1326/2011. (X. 5.) számú határozatában a Médiaszolgáltatót JBE médiaszolgáltatóként azonosította. A Médiatanács ezt követően a 946/2014. (IX. 30.) sz. döntésével az Mttv. 70. (6) bekezdése szerint megállapította, hogy a Médiaszolgáltató JBE médiaszolgáltatókénti minősége nem változott. Az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek körében a Médiatanács a Nielsen Kft. adatait vette figyelembe, mely szerint az eljárás tárgyát képező műsorszámot a kiskorúak nagy számban követték figyelemmel: körülbelül , 4-12 év közötti kiskorú látta, az abban az idősávban televíziót néző 4-12 év közöttiek megközelítőleg 6%-a. Az Mttv (2) bekezdés szerinti további mérlegelési szempontok, így a jogsértés folyamatossága és időtartama, a jogsértéssel elért vagyoni előny, a jogsértéssel okozott érdeksérelem, a jogsértéssel okozott kár és a személyiségi jogsérelem, valamint a jogsértés piacra gyakorolt hatása jelen jogsértés vonatkozásában nem voltak értékelhetők. A Médiatanács a hatályos szabályozási környezettel összhangban és a kialakított szankcióalkalmazási gyakorlatának megfelelően az bekezdésében foglalt jogkövetkezmények közül a bírság alkalmazása mellett döntött, mivel a kérdéses jogsértés vonatkozásában e közjogi eszközt ítélte a legalkalmasabbnak arra, hogy a Médiaszolgáltatót visszatartsa a jövőbeni jogsértések elkövetésétől. A Médiatanács az Mttv (2) bekezdésében foglalt mérlegelési jogkörében a fokozatosság és arányosság elvének figyelembe vételével, az Mttv. 9. (5) bekezdésének és az Mttv. 10. (1) bekezdés c) pontjának egy alkalommal történt megsértése miatt a kiszabható bírságmaximum (kétszázmillió forint) 0,9%-ának megfelelő mértékű, vagyis ,- Ft, azaz egymilliónyolcszázezer forint összegű bírságot szabott ki a Médiaszolgáltatóval szemben. A Médiatanács a bírság összegének mérlegelési jogkörében történő meghatározásakor tekintettel volt arra, hogy a Médiaszolgáltató utoljára az eljárás tárgyát képező műsorszám sugárzását tizenegy hónappal megelőzően sértette meg az Mttv. 9. (5) bekezdését és a 10. (1) bekezdés 7

8 c) pontját, valamint arra, hogy közzétett műsorszám teljes hosszában (12 óra 34 perctől) 5 óra után és 21 óra előtt került bemutatásra, illetve arra, hogy a Médiaszolgáltató a jogsértést nyolcadik alkalommal valósította meg. A Médiatanács a bírság összegét úgy határozta meg, hogy egy esetleges újabb jogsértés esetén alkalmazandó jogkövetkezmény meghatározásánál érvényesülhessen a fokozatosság elve, azaz az ismétléssel járó növekvő progresszivitás és a szankcionálás kiszámíthatósága, előreláthatósága. A jelen határozatban kiszabott bírság az Mttv (13) bekezdése értelmében adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A bírság meg nem fizetése esetén a Médiatanács az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) a szerint intézkedik a bírság behajtásáról az adóhatóság útján. A késedelmesen megfizetett bírságot az Art (1) bekezdése alapján az esedékesség napjától késedelmi pótlék terheli, melynek mértéke a 165. (2) bekezdése értelmében minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Az eljárás során a Ket a szerinti eljárási költség nem merült fel. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. (1) bekezdés da) pontján, valamint az Mttv (1) és (3) bekezdésén, illetve a on alapul. A tárgyalás tartására vonatkozó tájékoztatás a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 338. (2) bekezdésén alapul. Budapest, március 11. A Médiatanács nevében: dr. Karas Monika elnök Auer János hitelesítő tag Kapják: Személyes adat 8