OKTATÁSI ALAPISMERETEK

Átírás

1 Oktatási alapismeretek emelt szint 0621 ÉRETTSÉGI VIZSGA máj us 25. OKTATÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

2 Módszertani útmutató a vizsgázók írásbeli teljesítményének értékeléséhez EMELT SZINT Az EMELT SZINTŰ érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám 40%-ában egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldásával és 60%-ában szöveges (kifejtendő) kérdésekre adott válaszokkal érhető el. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok értékelésénél kötelező a javítókulcsnak való megfelelés. A javítókulcstól való eltérés lehetőségeit a konkrét feladatlapok javítási útmutatói jelzik. Javítókulcs a szöveges feladatokhoz Általános útmutató A szöveges válaszokat három fő szempontból értékeljük és pontozzuk. 1. Mennyiségi szempont: ez a válasz tartalmi gazdagságára és helyességére vonatkozik. A mennyiségi szempontot értékelő pontszámot a javítási útmutatóban, valamint az értékelőlapon a megadott válaszelemek értékelésekor azonos értékűnek tekintjük, egyes feladatoknál súlyozottan értékeljük. Ezt a feladat értékelőlapján (a megoldásban) jelöljük. A feladatlapon a feladatra adható maximális pontszámot jelöltük. Az egyes válaszelemek megoldási javaslatokat tartalmaznak, ami azt jelenti, hogy a megoldáselemet tartalmilag és nyelvileg helyesen körülíró megoldás is értékelhető. Ugyanakkor feltétlenül ragaszkodjunk a két fenti kritériumhoz (tartalmi és nyelvi korrektség), különben az értékelés pontatlanná válik. 2. Minőségi szempont: ez a rövid feladatok esetében a feladat megértésére, a szaknyelv használatára, a lényeg kiemelésére, a hosszabb feladatok esetében a feladat megértésére, a lényeg kiemelésére, a téma kidolgozására, az ismeretek mélységére, a szaknyelv használatára és a megközelítés sokszínűségére vonatkozik. 3. Kifejezőképesség: a rövid feladatok esetében a világosságra, a nyelvhelyességre, a helyesírásra, a hosszabb feladatok esetében az előbbieken kívül a szövegalkotásra vonatkozik. Az alábbi táblázat a problémamegoldó (rövidebb) szöveges feladatok értékelését szemlélteti. írásbeli vizsga / május 25.

3 Szöveges jellegű feladatoknál az alábbi táblázat alapján történik az értékelés. Problémamegoldó (rövidebb) Elemző (hosszabb) Mennyiségi szempontok Minőségi szempontok Kifejezőképesség Elemei Aránya Elemei Aránya Elemei Aránya Az ismeretek mennyisége 20% 10% Az ismeretek mennyisége 70% A feladat megértése A szaknyelv használata A lényeg kiemelése 60% A feladat megértése A lényeg kiemelése A téma kidolgozottsága Az ismeretek mélysége A szaknyelv használata A megközelítés sokszínűsége 30% Világosság Nyelvhelyesség Helyesírás Világosság Nyelvhelyesség Helyesírás Szövegalkotás 10% A következő táblázat a problémamegoldó (rövidebb) feladatok értékelését szemlélteti. Minőségi szempontok 20% Kifejezőképesség 10% Feladat megértése Szaknyelv használata Világosság Nyelvhelyesség Lényeg kiemelése Helyesírás Adható pont: 5 Elért pont: Adható pont: 2 Elért pont: Minőség+kifejezőképesség összesen Adható pont összesen: 7 Elért pont: írásbeli vizsga / május 25.

4 A következő táblázat az elemző (hosszabb) feladatok értékelését szemlélteti. Minőségi szempontok 30% Kifejezőképesség 10% Feladat megértése Világosság Lényeg kiemelése Nyelvhelyesség Téma Helyesírás kidolgozottsága Az ismeretek mélysége Szövegalkotás Szaknyelv használata Megközelítés sokszínűsége Adható pont: 11 Elért pont: Adható pont: 4 Elért pont: Minőség+kifejezőképesség összesen Adható pont összesen: 15 Elért pont: írásbeli vizsga / május 25.

5 Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok 1. feladat A.) b) B.) c) C.) a) D.) a) E.) c) F.) a) 6 helyes válasz 5 helyes válasz 4 helyes válasz 3 helyes válasz 2 helyes válasz 1 helyes válasz 5 pont 4 pont 2 pont 0 pont 2. feladat d) 3. feladat a) 2 b) 3 c) 2 4. feladat c) 5. feladat a) részleges lemaradás, lelassult fejlődés b) visszaesés egy magasabb fejlődési fokról egy alacsonyabb fejlődési fokra c) visszafordítható folyamat d) megelőzés 4 pont írásbeli vizsga / május 25.

6 6. feladat a) E b) E c) B d) E 4 pont 7. feladat a) H b) H c) I d) H e) H f) I 6 pont 8. feladat a) Moro b) vonatkoztatási csoportnak c) absztrakció 9. feladat B A D B C D 6 pont írásbeli vizsga / május 25.

7 10. feladat a) 3 b) 2 c) feladat 11/1 visszahat a környezetére/környezetre 11/2 időzítés 11/3 értékek értékrendjét 4 pont írásbeli vizsga / május 25.

8 Szöveges, kifejtendő feladatok 1. feladat Lehetséges megoldás A spontán és a szándékos figyelem A figyelem legfontosabb tulajdonsága a szelekció. Spontán figyelem: váratlan, erős, érdekes, újszerű ingerre odafordulás tájékozódási reakció (Pavlov mi az reflex) Berkyne szerint: fizikai, biológiai és össze nem illő jelentőségű idegrendszeri alapja: Szokolov neurális modell -je A spontán figyelmet meghatározza a szükséglet és a motiváció is. Szándékos (kitartó) figyelem: akarattal irányított sajátosságai éberség, készenléti állapot, elvárás 2 pont A figyelem fenntartásának eszközei: Iskoláskor a taníthatóság feltétele a szándékos figyelem a figyelem fejlesztése folyamatos feladat összpontosítás tanórai feladatokra szándékos gátlás a lényegtelen ingerek kizárására érdeklődés fenntartása (hibajavítás, önellenőrzés) óránkénti rövid szünetek beiktatása pont 2. feladat Lehetséges megoldás Az értékelő attitűd szerepe a másság megítélésében meghatározó : előítéletesség: (negatív attitűd) ami meggyőződést nélkülöző, hamis állításon alapuló értékelő beállítódás sztereotipizálás: valamilyen kategóriába soroljuk a személyt (pl.: cigány piszkos, munkakerülő, lopás stb.) bűnbak csoport előítélet 2 pont Az óvónő feladata: a kislány pozitív tulajdonságainak kiemelése, vonzóvá tétele (pl.: énekhangja, jó mozgása, tánc tudása) szülőkkel való beszélgetés, családlátogatás (a gyermek gondozottsága, öltöztetési esztétikája) szülői értekezleten a másság problémájának megvitatása 2 pont pont írásbeli vizsga / május 25.

9 3. feladat Lehetséges megoldás: a) A kommunikációt nehezíti: kidolgozatlan, kevésbé iskolázott beszéd szövegtúltengés az alá-fölérendeltségi viszony hazugság vagy elhallgatás a gyermeki kommunikáció sajátossága kulturális eltérés (más nemzetiségű) szervi fogyatékosság (pl.: beszédhiba, süketnéma) 2 pont b) A kommunikációt segíti a visszacsatolás szövegösszefüggés ismerete a szituáció ismerete az önmagunkról és másokról alkotott kép 2 pont pont 4. feladat Lehetséges megoldás: A szocializáció alapmechanizmusának, folyamatának főbb állomásai: környezeti ingerek szükségességének megléte a szoktatás, a kondicionálás folyamata a születéstől tart jelen van az indirekt nevelés a folyamatban az anyanyelv megtanulása az azonosulás a legerősebb szocializációs mechanizmus komplex viselkedésminták differenciális megerősítése és gyakorlása a személyiség önszervező fejlődése a serdülőkor kezdetén kezd működni 6-7 válaszelem 4-5 válaszelem 2 pont 2-3 válaszelem 1 válaszelem 0 pont pont írásbeli vizsga / május 25.

10 5. feladat A beszédfejlődés a) előfeltételei: beszélő környezet ép látó, halló és mozgató központ beszédmegértő képesség a hangképző apparátus épsége 4 pont b) beszédhibák, rendellenességek: pöszeség, dadogás, hadarás, orrhangzóság valamint a megkésett beszéd és a leegyszerűsödött beszéd c) pedagógiai tennivaló: logopédus, szakorvosi segítség igénylése a beszédhiba megbeszélése a gyermekcsoporttal, a gyerek elfogadása, pozitív támogatása a szülők felvilágosítása, együttműködés kialakítása a beszéd korrigálására pont írásbeli vizsga / május 25.

11 6. feladat Lehetséges megoldás: A mese, televízió erőszakos jelenetei a gyermeki agresszivitásban. Az agresszió: szándékos cselekvés, amelynek indítéka, hogy nyílt vagy szimbolikus formában valakinek kárt, sérelmet vagy fájdalmat okozzon. Fajtái: a cél- vagy eszközjellegű, antiszociális vagy proszociális, védekező vagy támadó. Az agresszió megnyilvánulása nemek szerint eltérő (pl.: lányok árulkodnak, csípnek vagy harapnak, a fiúk verekednek). Az agresszió oka lehet: Durva, korlátozó nevelés, valamint a hasonló hatást kiváltó, erőszakot, brutalitást bemutató film, mese. A személyiségfejlődés feltétele, hogy információt közöljünk, beszéljünk a gyermekhez, meséljünk neki. A mese sajátosságai azonosak a gyermek vágyaival, ezért azonosul a szereplőkkel, azok magatartási és erkölcsi mintáival. Kísérlet vizsgálata: - egyik csoportnak erőszakos jeleneket ábrázoló film - kontroll csoportnak ártalmatlan jeleneteket tartalmazó mese, tv. Mindkét csoportnál mérték a kísérletet követően a fizikai és verbális agresszió előfordulását. 2 pont Konklúzió: az agresszív jelenetek félelmet, erős vegetatív tüneteket (szapora légzés, gyorsuló pulzus stb.) eredményeztek, majd hozzászokást, utánzási vágyat. Tartós veszélyt jelentettek a videó és a számítógép interaktív meséi, ahol a szocializációs feladatokat gépek végzik a szülő helyett, ami deformálja a lelki egészséget. 4 pont pont írásbeli vizsga / május 25.