Könyvtárostanár-képzés Magyarországon

Átírás

1 4. Előadások 4.1. Lehet-e hátrányos helyzetű az olvasó? Elhangzott az 5. Információs Társadalom Szakmai Napokon. Budapest, november az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ szervezésében 4.2. Egy délvidéki példa (A bácskossuthfalvi Kossuth-szobor mint a lokális és nemzeti identitás erősítésének eszköze) Elhangzott: A lokális identitás pedagógiája a tudománypedagógia nézőpontjából. XI. Országos ÉKP Konferencián, Orosháza, április Informatikus könyvtáros képzés a Bologna-folyamat tükrében. Elhangzott a Vajdasági Magyar Könyvtárosok XXVI. Szakmai Találkozóján. Zenta (Szerbia), december A személyi bibliográfia hasznáról. Elhangzott a 38. Csépe Imre emléknapokon. Kishegyes (Szerbia), szeptember Egy felmérés tanulságai. Elhangzott a XI. Apáczai-napok Nemzetközi Tudományos Konferencián. Győr október Iskolakönyvtárosok és kultúraközvetítés. Egy felmérés eredményei. Elhangzott a Társadalmak, nyelvek, civilizációk elnevezésű, a Pannon Egyetem Bölcsészettudományi Kar által szervezett konferencián Veszprém, november Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola A kifutó pedagógusképzés pedagógiája alprogram Veszprém Könyvtárostanár-képzés Magyarországon PhD értekezés tézisei 5. Szerkesztés, szöveggondozás, amely a disszertáció témájához kapcsolódik 5.1. A tudomány egésze. A magyar tudomány tudománypedagógiai szemléje (CD lemez) Budapest Pápa, Arcanum, Nemzeti Tankönyvkiadó, VE Pedagógiai Kutatóintézet szerkesztés 5.2. A tudomány egésze. A magyar tudomány tudománypedagógiai szemléje (könyv). Budapest, Műszaki Könyvkiadó, szöveggondozás 5.3. A pedagógián innen és túl. Pápa Pécs, Pannon Egyetem BTK Pécsi Tudományegyetem FEEK, szerkesztés, bibliográfiai adatok gondozása. Témavezető: Prof. dr. Zsolnai József professor emeritus Készítette: Györe Géza okl. könyvtáros Veszprém, 2010

2 Tartalomjegyzék 1. A téma aktualitása, megoldásra váró problémák A kutatómunka előzményei A kutatás célkitűzései A kutatás leírása A kutatás kiinduló feltételezései A kutatás módszerei A kutatás eredményei További kutatási terveink a téma keretében A disszertáció témájához kapcsolódó publikációink Bibliográfiák A disszertáció témájához kapcsolódó publikációink 1.1. Ajánlóbibliográfia a nemzeti identitások pedagógiája című gondolatkör tanulmányozásához. Pápa, p év 855 tétele. Zsolnai József-bibliográfia. Nyomtatásban megjelent művek. Összeállította Györe Géza. Pápa, PE BTK ÉKP Központ, p. 2. Tanulmányok 2.1. Biblioteka nužno zlo?= Godišnjak Biblioteke Matice srpske, p 2.2. Könyvtáros(tanár) a számítógép bűvkörében. In: A pedagógián innen és túl. Pápa Pécs, Pannon Egyetem BTK Pécsi Tudományegyetem FEEK, p Szubjektív és szabálytalan jegyzet hivatkozásokról, irodalomjegyzékről. In: Scientia Pannonica online folyóirat, sz. index.php?option = com_content&task=view&id=23&itemid= Az iskolai könyvtárak és a könyvtárhasználati ismeretek oktatása a dualizmustól napjainkig. In: Scientia Pannonica online folyóirat, sz. =87&Itemid= A könyvtáros az információs társadalomban. In: Létünk, sz p A könyvtárostanár helye és szerepe a közoktatásban. Egy kérdőíves kikérdezés módszertani tapasztalatai. In: Tudásmenedzsment október p A few conclusions of a study. A questionnaire study focusing on the education for librarians, qualification and significant competences of school librarians and librarian teachers and their place within the profession. 24 p. megjelenés alatt az Eruditio Educatio folyóiratban 3. Egyéb 3.1. Informatika tanterv 4. évfolyam (ÉKP) Informatika tanterv évfolyam (ÉKP) adaptálása és kiegészítése a NAT2 követelményei alapján (a könyv- és könyvtárhasználati modul elkészítése) Információs és kommunikációs kultúra keresztanterv (ÉKP)

3 6. További kutatási terveink a téma keretében Kutatásaink folytatásaként a következőket tervezzük: 1. Felmérés a felsőoktatásban dolgozó és a könyvtárosképzéssel foglalkozó oktatóknak a könyvtárostanár szakmáról és a könyvtárpedagógiáról vallott nézeteiről. 2. Az iskolai könyvtárosok, könyvtárostanárok és az iskolavezetés valamint az intézményfenntartók viszonyát megvizsgáló kutatás. 3. Az iskolai könyvtárosok, könyvtárostanárok szakirodalmi, tudományos ismereteinek vizsgálata. 4. A könyvtáriskola modell tudományos megalapozása és annak kipróbálása a gyakorlatban. 1. A téma aktualitása, megoldásra váró problémák A globalizációs törekvések elérték az oktatási és a könyvtári szolgáltatások területét is. Az üzleti alapon szerveződő oktatási formák, a fizetős adatbázis-szolgáltatások, a dokumentumdigitalizálások tömegessé válása és ennek a területnek monopolizálására tett kísérletek mind ennek a bizonyítékai. A közkönyvtárak működésének ellehetetlenülése is számos példából ismert. A legkirívóbb az a javaslat volt, hogy a kölcsönzött dokumentumok után fizessenek jogdíjat a könyvtárak. Ebben a helyzetben minden kutatás, amely a könyvtárakkal, könyvtárosokkal foglalkozik messzemenően aktuális és szükséges. A jelen kutatásokkal két dologra kívánjuk felhívni a szakma és a széles közvélemény figyelmét: 1. Nem szabad az üzleti világ prédájává tenni azt a hatalmas értéket, amelyet a szakszerűen feltárt magyar közgyűjtemények, ezen belül a közkönyvtárak jelentenek (ideértve az iskolai, a szak- és felsőoktatási könyvtárakat is). Az ország mindenkori kormányának egyik központi céljává kell tennie a közgyűjteményekben felhalmozott értékek megóvását. 2. Megfelelő társadalmi és anyagi elismerésben kell részesíteni a könyvtáros- és a pedagógustársadalmat, ugyanis e két szakma egyedül meglátásunk szerint nem tud talpon maradni. A jelenlegi közfelfogás csak a gyors és látványos eredményeket ismeri el, de pl. a közkönyvtárak és az iskolai könyvtárak százainak megszűnéséről és annak okairól a közvélemény igen keveset tud. Kutatásunk jelenleg lezárt szakasza szerény adalék lehet e folyamat megismeréséhez. Egy olyan, a két szakma tudását és gyakorlatát is ismerő, populációt vizsgáltunk, amelynek vélekedése sok tanulságot rejt az oktatás és a könyvtári munka kérdéseivel foglalkozók számára 2. A kutatómunka előzményei Disszertációnk a magyarországi könyvtárostanár-képzéssel foglalkozik. Ahhoz, hogy a téma teljes egészében megismerhető legyen, szükséges volt a történelmi viszszatekintés elvégzése is. Retrospektív vizsgálatunk a könyvtárosképzés alakulására és a könyv- és könyvtárhasználat oktatásához kapcsolódó kérdésekre fókuszált. Az első rész vizsgálata azért fontos, hogy érthető legyen a képzés mai rendszere és annak problémái. A második kérdéskör a könyvtárostanárok feladatairól szól, amelyek között kiemelkedő helyet foglal el a tanulók olvasóvá nevelése

4 Legjobb tudomásunk szerint átfogó kutatás még nem készült a könyvtárostanárok képzett-ségéről, szakmájukról való vélekedésükről. Az iskolai könyvtárakkal kapcsolatosan is általában az állományra, a felhasználókra és a könyvtári forgalomra kíváncsiak a felméréseket végzők. A könyvtárosszakma ez utóbbiakról készült vizsgálatainak eredményeit 1988-ban közölték (Vidra Szabó Ferenc: A könyvtáros pálya egy szociológiai vizsgálat tükrében. Budapest, OSZK KMK, 1988.), adataik, következtetéseik bármennyire is tanulságosak mára már aktualitásukat vesztették. Ugyanígy nagyon fontos és megkerülhetetlen témának tekintjük a könyvtárostanár professziógramjának a kidolgozását is, amely hosszas előtanulmányok folytatása után készült el a disszertációban közölt formában. A kidolgozott könyvtárostanár professziógram főbb jellemzői: 1. A könyvtárostanár foglalkozást a pedagógus professziók közé sorolja, de a részletes leírásban figyelembe veszi a könyvtáros szakma minden szegmensét. 2. Feltételezi, hogy a könyvtárostanár egyedül végzi a könyvtári tevékenység minden részfeladatát. 3. A kutatás célkitűzései Kutatásunk célja, hogy minél átfogóbb képet nyújtson a: 1. a könyvtárosképzés gyakorlatának magyarországi történetéről és fejlődéséről; 2. a könyv- és könyvtárhasználat oktatásának magyarországi történetéről; 3. az iskolai könyvtárak működéséről 1868-tól napjainkig; 4. a könyvtárosképzés jelenlegi gyakorlatáról és állapotáról a képzés különböző szintjein (segédkönyvtárosi OKJ-s képzés, a többciklusú felsőfokú képzésben az alap- és mester-szintű informatikus könyvtáros-képzés, könyvtárpedagógia-tanári mesterszak); 5. a könyvtáros továbbképzések rendszeréről és a pedagógusképzés keretében működő iskolai könyvtári és könyvtárostanári munka során hasznosító tudást nyújtó továbbképzésekről; 6. az iskolai könyvtárosok és könyvtárostanárok képzettségéről és szakmai tudásuk szintjéről; 7. az iskolai könyvtárosok és könyvtárostanárok könyvtárpedagógiai tudásáról; 8. az iskolai könyvtárosok és könyvtárostanárok szakmájukról vallott nézeteiről; 9. az iskolai könyvtárosok és könyvtárostanárok vélekedését a pedagógus- és a könyvtárosszakmában elfoglalt helyükről. 10. Zsolnai József modellje alapján elkészítjük a könyvtárostanár professziógramját, külön hangsúlyozva, hogy pedagógus-szakmáról van szó, amely igen alapos könyvtárosi tudást is elvár. 4 9

5 6. Az iskolai könyvtárosok és könyvtárostanárok jelentős hányada szerint a más könyvtárakban dolgozó könyvtáros kollégáik elismerik szakmai munkájukat. 7. Az iskolai könyvtárosok és könyvtárostanárok fele úgy vélekedik, hogy munkájukat, szakmájukat részben vagy teljes egészében elutasítja a pedagógustársadalom. A kérdőívek során kapott válaszok személyessé tétele céljából alkalmaztuk az interjú módszerét. Ezek elemzéséből a következő megállapításokat fogalmaztuk meg: 1. Az élőbeszédben való megnyilatkozás esetében is alapos, pontosságra törekvő, koncentrált válaszokat kaptunk. 2. Megerősítést nyert a kérdőívekben is tetten ért tény, hogy aggasztóan alacsony az iskolai könyvtárosok, könyvtárostanárok idegennyelvtudásának szintje. 3. A kedvelt könyvtári munkafeladatok közül legtöbben a könyvtári tájékoztató munkát jelölték meg. 4. A megkérdezettek fele szabatosan meg tudja határozni az iskolai könyvtáros fogalmát és feladatait. 5. A válaszok nagy részéből az derül ki, hogy az iskolai könyvtárosok, könyvtárostanárok jól látják a szakma jövőjét és az átalakulás szükségességét is fontosnak tartják. Nem elfogultak, nem tartják számon a problémák megoldásának csodaszereként az informatikai eszközöket. 6. Az interjúalanyok leginkább a türelmet, az empatikus készséget és a jó kommunikációs készséget tartják a legfontosabb jellemvonásnak az iskolai könyvtáros és könyvtárostanár esetében. 7. A döntő többség teljes egészében pozitívnak véli megítélésüket a más, főleg a köz-könyvtárakban dolgozó kollégák részéről. 8. Nagy eltérés tapasztalható a kérdőíves felméréshez viszonyítva, ahol közel azonos számú válaszadó vélekedett úgy, hogy teljesen elutasítják a pedagógusok a könyvtárostanárokat, mint ahányan ennek az ellenkezőjét állították. Az interjú esetében az arány az elfogadás javára billent. 4. A kutatás leírása 4.1. A kutatás kiinduló feltételezései A kutatás a következő megállapítások illetve feltételezések megvizsgálását tűzte ki célul: 1. Az információs társadalom kialakulásának egyik velejárója, hogy háttérbe szorult a hagyományos könyvtári modell. Olyan átalakulásnak vagyunk szemtanúi, amely megfosztja kialakult évezredes hagyományaitól ezt az intézményt, felhalmozott tudásának használatát szinte lehetetlenné teszi. 2. Az utóbbi néhány évben háttérbe szorult a könyvtár pedagógiai és szociális funkciója. A könyvtárosok mindinkább csak az információ közvetítőivé válnak. 3. A többciklusú képzésre való áttérés és annak vontatott, sokszor nem kellően előkészített bevezetése nem segíti elő a könyvtárostanár-képzés megfelelő alapokra helyezését. 4. Növekszik a szakirányok kínálata az informatikus könyvtáros szakon. Ennek köszönhetően a többciklusú képzés kurzuskínálata nagyobb figyelmet fordít a könyvtárostanárok számára kiemelten fontos diszciplínák oktatására. 5. Jelenleg a magyar informatikus könyvtáros-képzés a szükséges, más jellegű háttértudás kárára (tudományrendszertan, kutatástan, tudománytörténet, tudományelmélet stb.) túl nagy hangsúlyt helyez az informatikai eszközök használatának (programozás, weblap szerkesztése stb.) és a könyvtárgépesítésnek az oktatására. 6. Annak érdekében, hogy egyértelmű legyen, hogy mit kell elsajátítania egy infor matikus könyvtáros hallgatónak (aki majd könyvtárostanár lesz), hogy szakmaéletútját felkészülten kezdje, elengedhetetlen, hogy elkészüljön könyvtár pedagógia (ebbe beleértve az internet- és multimédia pedagógiát is) és a könyvárostanár-képzés pedagógiája. 7. A könyvtári szakmák professziógramjának kidolgozása elengedhetetlen az eredményes felsőfokú informatikus könyvtáros és könyvtárostanár képzés tanterveinek kidolgozásához. 8 5

6 8. Az iskolai könyvtárosok és a könyvtárostanárok szakmai elhivatottsága magas színvonalú. 9. Az iskolai könyvtáros, könyvtárostanár munkája során a könyvtárhasználók egy mindenre fogékony, de életkorából is adódóan, könnyen befolyásolható korosztállyal van napi kapcsolatban. A velük való kommunikáláshoz más könyvtár-módszertani valamint pszichológiai és pedagógiai ismeretek szükségesek, mint a könyvtári szakma többi területén. 10. Az iskolai könyvtárosoknak és a könyvtárostanároknak az oktatás gyakorlatában elfoglalt helye nem kellően elismert. 11. Az iskolai könyvtárosok és a könyvtárostanárok helye, mind a pedagógustársadalomban, mind a könyvtárosszakmában, periférikus A kutatás módszerei A többmódszeres kutatás szükségességét eleve meghatározta a téma sokrétűsége. A történeti részben és a könyvtárosképzés jelenlegi állapotát elemző részben főleg szövegek elemzését és összevetését végeztük. Elsősorban könyvtár- és oktatáspolitikai dokumentumok, jogszabályok, szakok engedélyeztetési beadványai, kurzusleírások elemzését végeztük el, koncentrálva a téma szempontjából fontos információk összegyűjtésére és azok kritikai értelmezésére. A kérdőíves módszert választottuk az iskolai könyvtárosok és könyvtárostanárok képzési adatainak, vélekedéseinek összegyűjtésére. Összesen 189 feldolgozható kérdőívet kaptunk vissza, ezek teljes körű statisztikai feldolgozását elvégeztük. A kérdőíves módszerrel összegyűjtött adatok ellenőrzésére elkészítettünk 16 interjút a kérdőívben szereplő kérdések felhasználásával. A kapott válaszokat elemeztük, csoportosítottuk és összevetettük a kérdőíves felmérés eredményeivel és megállapítható, hogy néhány kérdésben jelentős eltérések tapasztalhatók a kapott válaszokat illetően. A disszertáció Függelékben közöljük a táblázatba foglalt összesített adatok nagy részét és az ezek alapján készített grafikonokat Hároméves kutatómunka előzte meg a professziógram modelljének a kidolgozását, mert számos elméleti kérdést is tisztáznunk kellett. Kutatásaink alapján úgy ítéljük meg, hogy a könyvtárostanár-foglalkozást a pedagógus professziók közé célszerű sorolni, de a professziógram részletes leírása során figyelembe kell venni a könyvtáros szakma minden szegmensét, mert a könyvtárostanár az esetek nagy többségében maga az iskolai könyvtár ahogy azt Ivana Vladilo (Vladilo, Ivana: Školska knjižnica jednako školski knjižničar free-ri.htnet.hr/knjiznica-vijece/moj%20web/knjiznica%20strojarske% 20skole/studenti% final.ppt.) megfogalmazta egyik előadásában, hisz egyedül végzi a könyvtári tevékenység minden részfeladatát A kutatás eredményei A dokumentumelemzések alapján a képzés különböző formáival kapcsolatosan a következő következéseket fogalmaztuk meg: 1. El kell készíteni a könyvtárpedagógia a legapróbb részletekre is kiterjedő leírását (beleértve az internet- és multimédia-pedagógiát is) és a könyvárostanárképzés pedagógiáját. Szükség van erre azért, hogy egyértelmű legyen, mit kell elsajátítania egy informatikus könyvtáros hallgatónak (aki majd iskolai könyvtáros vagy könyvtárostanár lesz), annak érdekében, hogy szakmai életútját felkészülten kezdje. 2. Jelenleg a magyar könyvtárosképzés és a továbbképzések keretein belül a könyvtáros szakma nagyobb hangsúlyt fektet az informatikai eszközök kezelésének elsajátítására, illetve azok használatára, mint a hagyományos könyvtártudományi diszciplínák megismertetésére. Az iskolai könyvtárosok és könyvtárostanárok képzettségével, a szakmáról illetve a könyvtárosszakmában és a pedagógustársadalomban elfoglalt helyükről való vélekedésükről a kérdőíves felmérés eredményei alapján az alábbi következtetéseket fogalmaztuk meg: 1. Aggasztóan alacsony az iskolai könyvtárosok és könyvtárostanárok idegennyelvtanulási igénye. Ez az információ már csak azért is nagyon meglepő, mert ismeretes előttünk, hogy nagy számban vesznek részt a legkülönbözőbb rövidebbhosszabb szakmai, pedagógiai és más jellegű továbbképzéseken. 2. Az iskolai könyvtárosok, könyvtárostanárok azért végeztek könyvtár szakot, mert érdekelte őket ez a szakma. A gyakorlati könyvtári feladatok közül a könyvtári tájékoztató munkát tartják a legfontosabbnak. 3. Az iskolában dolgozó könyvtárosok is jól érzékelik a könyvtári szakma minden problémáját és úgy értékelik a jövőt, hogy ugyan fenn fog maradni a szakma, de jelentősen át is fog alakulni. 4. A munkájuk végzéséhez legfontosabb tulajdonságnak a segítőkészséget értékelik, ezt követi a hibátlan, toleráns és tapintatos kommunikációs felkészültség, majd a következő a rangsorban a szolgálatkészség. Legkevésbé fontosnak viszont az őszinte véleménynyilvánításra és véleménycserére való készséget, majd a beleélési képességet, harmadik helyen a kezdeményezőkészséget tartják. 5. Az iskolai könyvtárosok és könyvtárostanárok számára a legfontosabb könyvtártudományi részdiciplína a könyvtári feldolgozómunka, ezt követi a tudományrendszertani ismeretek, s a harmadik a sorban a szociálpszichológiai ismeretek. Legkevésbé fontosnak az írás- és kommunikációtörténetet, a könyvés könyvtártörténetet és a biblioterápiát tartják. 7