Nyugdíjrendszerek Dr. György László egyetemi adjunktus BME

Átírás

1 Nyugdíjrendszerek Dr. György László egyetemi adjunktus BME 1 Gazdpol_nyugdij_2014_szoveges - 17 Dec 2014

2 Nagy elosztórendszer Nagy felelősség a gazdaságpolitika részéről, (nagy üzlet a piaci szereplőknek). 4 Public pension spending 2005 ;taly Austria Bran2e Oree2e Foland Oermany Fortugal Belgium \apan Xungary Binland <pain Iurkey <.eden L=e2/ Republi2 budembourg <.it=erland <lovak Republi2 Pnited <tates Pnited Qingdom Menmark Net/erlands Nor.ay Ne. [ealand Lanada Australia ;reland ;2eland Qorea MeDi2o 2:0 1:6 1:3 Source: JKLM Pensions at a Glance :^ 3:9 6:2 6:0 ^:` ^:9 ^:0 9:8 9:9 9:1 9:0 8:` 8:^ 8:9 8:1 `:8 `:` `:3 `:2 6:8 JKLM averageg `:28 10:2 11:^ 11:9 11:9 12:6 12:9 0 2:^ ^ `:^ 10 12:^ 1^ Fubli2 spending on pensions S8 o4 OMFT 19:0 A közösségi nyugdíjrendszerek az OECD országok átlagában a GDP 7,2 százalékát osztották újra, míg re (a legfrissebb elérhető OECD statisztika alapján) ez az arány 7,8 százalékra növekedett. Gyakorlatilag minden, a gazdaságban megtermelt 100 forintból 8 a nyugdíjakra megy. Tehát egy nagy súlyú gazdaságpolitikai területről beszélünk a nyugdíjrendszerek kapcsán. A pénzek újraosztási mechanizmusai, és menedzselése számos közgazdasági kérdést, gazdasági érdeket és politikai döntést érint. A fő közgazdasági kérdés, hogy mire valók a nyugdíjrendszerek, miért jöttek létre. Ebben konszenzus uralkodik, a nyugdíjrendszereknek alapvetően két célja van: az időskori szegénység csökkentése és a fogyasztás időbeli kisimítása. A másik fő közgazdasági kérdés, hogy hogyan hatékony a pénzek újraosztása és menedzselése. Ennek megítélését már üzleti- gazdasági érdekek (pénz) és politikai (szavazatmaximalizálás) szempontok is torzíthatják. Az alábbiakban arra teszünk kísérletet, hogy ezeket az összefüggéseket feltárjuk, bemutassuk a nyugdíjrendszerek alapvető típusait, és rávilágítsunk azok előnyeire és hátrányaira. Ahol szükséges ott feltárva a közgazdasági igazságok mögött az üzleti és politikai érdekeket, megfontolásokat. A közgazdasági igazságok idézőjelbe tétele azért indokolt, mert általában a társadalomtudomány igaz- mondásai csak bizonyos megkötésekkel értelmezhetőek. Leegyszerűsítve és gyakorlatba átültetve a következő állításokat fogalmazhatjuk meg: 1. Közgazdasági: valójában a nyugdíjrendszer egy zérus összegű játék. A bezizetett járulékok nagysága és a kizizetett járadékok nagysága meg kell hogy egyezzen. Elvileg ezért aztán nem is bonyolult rendszer. 2. Politikai: ugyanakkor a nyugdíjas a legaktívabb és a legnagyobb, homogén szavazóréteg. Ezért a politikának egy demokratikus rendszerben (pártoktól, ideológiáktól függetlenül) érdeke fűződik ahhoz, hogy a nyugdíjasokat jól tartsa. Ezért az állami menedzselésű nyugdíjrendszerek hajlamosak a jövő generáció (vagy a mostani adózizetők) terhére eladósodni, hiányt termelni. 3. Üzleti- gazdasági: ebből adódhat a következtetés, hogy az állam rossz gazdája a nyugdíjpénzeknek, de ez így önmagában nem igaz és nem is következik a fenti gondolatmenetből. Ugyanakkor ezzel az érvvel a nyugdíjrendszereket menedzselni kívánó piaci szereplők döntően a piaci menedzselés hatékonysága mellett fognak érvelni. Látható, hogy mindhárom érvelésben van igazság, de önmagában egyik sem igaz. Ezért izgalmas a nyugdíjrendszerekkel foglalkozni. 2 Gazdpol_nyugdij_2014_szoveges - 17 Dec 2014

3 Nyugdíjrendszerek célja Nyugdíjrendszerek mechanizmusai Az ideáltípusok jellemzése Nyugdíjrendszerek a gyakorlatban Nyugdíjreformok típusai 3 Gazdpol_nyugdij_2014_szoveges - 17 Dec 2014

4 Nyugdíjrendszerek célja Nyugdíjrendszerek mechanizmusai Az ideáltípusok jellemzése Nyugdíjrendszerek a gyakorlatban Nyugdíjreformok típusai 4 Gazdpol_nyugdij_2014_szoveges - 17 Dec 2014

5 Miért van szükség nyugdíjrendszerekre? A tradicionális közösségekben a családok, közösségek törődnek az idős és rokkant emberekkel. A modern társadalmakban sokan maradnak gondoskodás nélkül. A munkavállalók rövidlátása. Morális kockázat (moral hazard): az emberek fiatalon hajlamosak túlfogyasztani abban a reményben, hogy időskorukban, majd úgyis kisegítik őket. Öngondoskodás kockázatai: biztonságos pénzügyi piacok hiányában a gyakran ingatlan, haszonállat és ékszer típusú megtakarítások is nagy kockázatúak voltak (háborúk, járványok stb.) A nyugdíjrendszerek létjogosultságát az adja, hogy jövedelmet biztosít olyan egyéneknek, akik önmagukban már nem jutnának keresethez előrehaladott koruk, rokkantság, vagy a családeltartó halála miatt. Míg egyes esetekben a rendszer úgy működik, hogy direkt támogatás érkezik a kormányzattól ezen célcsoportok felé, legtöbbször a hangsúly inkább az olyan megoldásokon van, ahol az egyének biztonsága nem a kiszámíthatatlan diszkrecionális transzferektől függ. Miért van szükség nyugdíjrendszerre? A tradicionális társadalmakban a családok, közösségek felelősséget vállalnak az egyénért, törődnek az időssé, rokkanttá váló emberekkel, vagy azzal, akinek meghalt az eltartója. Azonban itt is mindig előfordul, hogy valakinek nincs gyermeke, aki majd később eltartaná, illetve a család vagy a közösség túl szegény ahhoz, hogy megfelelően tudja gondját viselni, esetleg nem is szeretnék ezt a terhet felvállalni. Ahogy a társadalom modernizálódott, és az emberek kezdtek egyre inkább elszakadni a családi és kisközösségi életformától, egyre gyakrabban maradtak az idősek és a rokkantak megfelelő védőháló nélkül. Az egyének ugyan megpróbálhattak takarékoskodni, de a biztonságos pénzügyi piacok hiányában a gyakran ingatlan, haszonállat, ékszer típusú megtakarítások is nagy kockázatúak voltak árfolyam- ingadozás vagy más szerencsétlen események, úgymint háború, járvány stb. miatt. Ezen bizonytalanságok kiküszöbölése érdekében vállal általában az állam szerepet valamilyen nyugdíjrendszer létrehozásában. A munkás nyugdíjbiztosítást először Németországban vezették be ban, a magyarországi nyugdíjbiztosítás története ig nyúlik vissza, míg az Egyesült Államokban a nagy válság után ben, az idősebb, tömegesen elhelyezkedni képtelen munkaerő miatt vált szükségessé a társadalmi nyugdíjbiztosítás létrehozása. Még a fejlett országokban is, ahol a pénzügyi piacok pedig hatékonyabbak, a kormányzat gyakran közvetlenül adja a nyugdíjakat, és/vagy kötelez a munkaadók vagy más magán nyugdíjszolgáltatók által működtetett alapokban való részvételre. Két alapvető érvet szoktak felsorakoztatni a tekintetben, hogy miért is kell az államnak az öregséggel összefüggő nyugdíjrendszerben szerepet vállalnia, akár közvetlen szolgáltató, akár szabályozó szerepben. Az első érv a munkavállalók rövidlátása, vagyis hogy Ziatalon és egészségesen nem gondolnak az öregkorukra. Amikor már elkezdenének foglalkozni az önmagukról való gondoskodással, talán már túl késő ahhoz, hogy megtegyék a megfelelő lépéseket. A másik érv a morális kockázat. A munkavállalók Ziatalon annyit próbálnak meg fogyasztani, amennyit csak tudnak, mivel arra számítanak, a társadalom úgysem hagyja éhen halni őket. Az állam általában a társadalmi békére hivatkozva középútként, az ebből fakadó költségek minimalizálása érdekében azokat is kötelezi a nyugdíjrendszerben való részvételre, akik egyébként erre nem szorulnának rá, a másik oldalon viszont korlátozza azoknak a kizizetését, akik munkában töltött éveik alatt nem tudtak eleget megtakarítani. 5 Gazdpol_nyugdij_2014_szoveges - 17 Dec 2014

6 A nyugdíjrendszerek célja Az öregkori szegénység csökkentése A fogyasztás időbeli kisimítása Öregkori szegénység csökkentése Új Zéland Ausztrália USA Németország, Franciaország Szingapúr, Ausztria, Svédország Fogyasztás kisimítása Mik a nyugdíjrendszer céljai? Először, a nyugdíjrendszer csökkenteni próbálja az öregkori szegénységet. Másodszor, a nyugdíjrendszer megpróbálja kisimítani az életpálya, vagyis a Ziatal, munkában töltött évek és a visszavonulás utáni évek fogyasztását azért, hogy az egyén ne szenvedjen nagy életszínvonalbeli visszaesést, amikor öregsége vagy rokkantsága csökkenti jövedelemszerző képességét. Az International Labor Organisation álláspontja szerint ez az egyén munkában eltöltött 30 év bérének legalább 40 százaléka. Bár az egyén bére némileg aluldeziniált fogalom, világos, hogy itt nem egy abszolút szegénységi színvonalról, hanem relatív fogalomról van szó. Amíg az első cél besorolható lenne más szociális programok célkitűzései közé, a második jelentősen eltér ezektől. A második cél értelmében, azoknak az embereknek, akik többet kerestek és többet is fogyasztottak munkában töltött éveik során, több juttatást kellene kapniuk, illetve többet kellene fogyasztaniuk nyugdíjas éveik alatt is. Ezzel az alapvetéssel a nyugdíjrendszer merőben eltér minden más kormányzati kiadás karakterisztikájától. Az oktatási kiadások esetén például elméletileg nem lehetne olyan diszparitás, hogy a tanulóra jutó kormányzati kiadás annak jövedelmi viszonyaitól függjön, vagy ha mégis, akkor a kormányzatnak a szegényebb tanulókra kellene nagyobb kiadást összpontosítani azzal a megfontolással, hogy ezzel lényegében kiegészíti az oktatásra mint jószágra fordított magánkiadásokat. Ugyanilyen érvvel lehet alátámasztani az egészségügyi, az utakra, elektromos hálózatra stb. fordított kiadásokat. Ideális esetben a kormányzati kiadásokból a társadalom minden tagjának egyformán kellene részesülnie, vagy a méltányosság Zigyelembevételével az alacsonyabb jövedelműeknek jobban. Míg a nyugdíjrendszer első célkitűzése, a szegénység csökkentése, Zinanszírozható lehet szokványos bevételekkel, a fogyasztás kisimítása tipikusan a dolgozók hozzájárulása által Zinanszírozott. A séma általában az, hogy a munkavállalók jövedelmük arányában járulékokat Zizetnek, és ezért csérébe olyan nyugdíjat kapnak, ami a Zizetésüktől függ. Mindazonáltal a nyugdíjrendszer csupán bértől függő járulékok általi Zinanszírozása új problémákat vet fel a szegénységi és a szociális hatások szempontjából. Gyakorlatilag lehetetlen a járulékokat nyilvántartani és beszedni olyan munkavállalóktól, akik nem a formális szektorban dolgoznak. A munkaadók számára a dolgozók informális státusa nem csak azért előnyös, mert nem kell utánuk járulékokat és adót Zizetniük, hanem mert így nem kell bajlódniuk a munkaerőre vonatkozó, gyakran szigorú szabályokkal és standardokkal. Ennek eredményeképp sok országban a dolgozók jelentős része nem biztosított a kötelező nyugdíjrendszerben. 6 Gazdpol_nyugdij_2014_szoveges - 17 Dec 2014

7 Gazdaságpolitika Második megközelítés: az elkerülhetetlen választás. méltányosság (Öregkori szegénység csökkentése) Új Zéland, Anglia Jóléti állam Szociális piacgazdaság Svédország Neoliberalizmus (Fogyasztás kisimítása) hatékonyság A nyugdíjrendszer két fő célja szegénység csökkentése és fogyasztás kisimítás közül egyik sem szükségszerűen preferált a másikkal szemben: egyszerűen csak különböző társadalmi prioritást fejeznek ki. Ebből következik, hogy az egyes országok gyakorlata más és más. Néhány államban, így például Ausztráliában, vagy Új- Zélandon jobban koncentrálnak a szegénység visszaszorítására, mint a fogyasztás kisimítására. Új- Zélandon egy bizonyos életkor után mindenkinek egyforma nyugdíjat folyósítanak, függetlenül a korábbi jövedelmétől, míg Ausztráliában megfelelő ellenőrzés mellett ugyan rászorultsági alapon adnak bizonyos nagyságú járadékot, de ezt a nyugdíjasok több mint 75 százaléka kapja. Hiába járulékkal meghatározott, mégis köztes helyzetben van az Amerikai Egyesült Államok nyugdíjrendszere, amelyben progresszív járadékformula érvényesül: míg az átlagos nyugdíjkizizetés a releváns bér 40 százaléka, a nagy jövedelműek 20, az alacsony jövedelműek viszont közel 100 százalékát kapják meg korábbi bérüknek. Ezzel ellentétben áll például Ausztria vagy Svédország gyakorlata, ahol a bezizetések és a kapott juttatások közötti kapocs erős, sokkal nagyobb prioritást adva a fogyasztás kisimításának. Ezen túlmenően néhány országban a fent említett két célkitűzést elkülönült eszközökkel próbálják meg elérni. A szociális segélyezési programok, amelyek átfogó nagyobb, vagy célirányosan az idősekre irányuló programok, lehetnek hivatottak a szegénység visszaszorításában, míg a hozzájárulást (szolgálati éveket, járulékzizetést) igénylő rendszerek a fogyasztás kisimítására összpontosítanak. A francia és a német rendszer ebbe a kategóriába esik, hiszen a nyugdíjrendszer önmagában nem oszt újra a szegének felé, és az időskori szegénységet más eszközökkel kezeli. Vannak országok, ahol mindkét célt egy eszközzel szeretnék elérni, ami viszont gyakran konzliktusokhoz vezet. A fogyasztás kisimítása ab ovo azt is jelenti, hogy a járadéknak szoros kapcsolatban kell lennie a járulékkal, így a jövedelemmel, s a jövedelem átcsoportosítása csupán az egyén életpályáján történik, nem az egyének között. Másik oldalról a szegénység visszaszorítása erőforrások átcsoportosítását jelenti az idős szegények felé. Járulék alapú rendszerben ez egyben azt is jelenti, hogy a másiktól kell átcsoportosítani (elvenni). Ezzel a redisztribúcióval gyengül a kapocs a bezizetések és a kapott nyugdíj között, aminek komoly negatív következménye lehet a járulékzizetési hajlandóságra nézve. Természetesen a nyugdíjrendszerben való részvétel kötelezővé tétele csökkenti a rövidlátás miatt majdan támogatandók számát, így a két cél egy bizonyos jövedelmi szint felett összhangba kerül. Az ábrán jól látható, hogy a gazdaságpolitikai rezsimek alapvető céljai és a nyugdíjrendszerben kifejezett célok mennyire különbözőek lehetnek. A neoliberális, angolszász államok a nyugdíjrendszerben a méltányossági célokat veszik elsődlegesnek, a svéd nyugdíjrendszer a hatékonysági szempontokat. A német nyugdíjrendszer úgy próbál egyszerre méltányos és hatékony lenni, hogy az időskori szegénység problémáit a nyugdíjrendszertől elkülönülő rendszerben kezeli. 7 Gazdpol_nyugdij_2014_szoveges - 17 Dec 2014

8 Öregkori szegénység OECD, 2011 Az ábráról leolvasható, hogy az idősek relatíve kevésbé szegények Magyarországon, mint az átlag. (Pensions at a Glance 2013, 75. o.) Mit jelent ez? A politika Magyarországon a szegényeket előnyösen különbözteti meg a társadalom többi rétegével szemben. Érdekes még Új- Zéland esete, ahol minimumnyugdíj van érvényben - mint tudjuk, egy bizonyos életkor után mindenkinek egyforma nyugdíjat folyósítanak, függetlenül a korábbi jövedelmétől, - így az időskori szegénység valójában nem létező fogalom. Két ország tér el nagyon a trendvonaltól. Az egyik Lengyelország, ahol arányaiban a legnagyobb a nyugdíjasok javára történő átcsoportosítás. A másik Dél- Korea, ahol az időskorúak ellátása alapvetően a családokra van bízva. A dél- koreai rendszerből a modern életmód családi kapcsolatokat szétziláló hatásaira vagy éppen a statisztikák korlátozottságára következtethetünk. Az aktív korú gyermekek már nem foglalkoznak úgy az időskorú szüleikkel, vagy ha mégis, akkor ez a hivatalos statisztikákból nem derül ki. 8 Gazdpol_nyugdij_2014_szoveges - 17 Dec 2014

9 Öregkori szegénység OECD, 2013 % Figure 2.8. Poverty rates among the over-65s Percentage of the over-65s with incomes below 50% of the median equivalised income 15 OECD34: 12.8% Source: Authors calculations based on OECD Income Distribution Database, Netherlands Hungary Luxembourg Iceland Czech Republic Slovak Republic France Norway Ireland Estonia Canada Denmark United Kingdom Sweden Poland Finland Portugal Germany Italy Belgium Austria Spain New Zealand Greece Slovenia Turkey Japan Chile United States Israel Switzerland Mexico Australia Korea A nyugdíjrendszer es átalakítása után a magyar nyugdíjrendszerben a második legalacsonyabb a relatív értelemben vett szegények aránya az OECD országok körében. (Pensions at a Glance 2013, 75. o.) Ebben az értelemben elmozdulás történt a jövedelmek újraosztásában a nyugdíjasok javára a korábbi időszakhoz képest. 9 Gazdpol_nyugdij_2014_szoveges - 17 Dec 2014

10 A nyugdíj elvileg zérus összegű játék SUM(járulékok) = SUM(járadékok) Gyakorlatilag... Ahogyan arra utaltunk a bevezetőben, közgazdasági értelemben valójában a nyugdíjrendszer egy zérus összegű játék. A bezizetett járulékok nagysága és a kizizetett járadékok nagysága meg kell hogy egyezzen. Elvileg ezért aztán nem is bonyolult rendszer. A gyakorlat az üzleti- gazdasági és politikai érdekek/szempontok miatt ennél összetettebb. 10 Gazdpol_nyugdij_2014_szoveges - 17 Dec 2014

11 Nyugdíjrendszerek célja Nyugdíjrendszerek mechanizmusai Az ideáltípusok jellemzése Nyugdíjrendszerek a gyakorlatban Nyugdíjreformok típusai 11 Gazdpol_nyugdij_2014_szoveges - 17 Dec 2014

12 A hozzájáruláshoz kötött nyugdíjrendszerek mechanizmusai Finanszírozás (PAYG, FF) Menedzselés (állami, magán) Kifizetések keletkezésének módja (DB, DC) A gazdaságpolitikai szempontból izgalmas nyugdíjrendszerek a hozzájáruláshoz kötött rendszerek. Részleteiben ezekkel foglalkozunk. Ezeket a nyugdíjrendszereket három szempont szerint csoportosíthatjuk. Finanszírozásuk, menedzselésük és kizizetések keletkeztetésének módja szerint. Amennyiben ezt a három szempontot megértjük, problémáikat megismerjük és az alapfogalmakat elsajátítjuk, lényegében minden, a nyugdíjrendszerekkel kapcsolatos felvetést objektíven, érdekektől lecsupaszítva tudunk értelmezni. Ezért különösen fontos az alapfogalmak pontos ismerete. 12 Gazdpol_nyugdij_2014_szoveges - 17 Dec 2014

13 Finanszírozás PAYG pay-as-you-go a mostani munkavállalók járulékfizetéseiből fizetik a most nyugdíjasok nyugdíjjáradékait társadalmi szolidaritásra épülő (generációk szolidaritása) FF fully funded tőkefedezeti/tőkésített a nyugdíjas azt kapja vissza hozamokkal együtt, amit befizetett öngondoskodásra épülő Az időskor ellátást elsősorban valamilyen hozzájárulást (pl. a nyugdíjfolyósításhoz szükséges ledolgozott évek száma) igénylő nyugdíjrendszer fémjelzi. Az ilyen nyugdíjrendszereket gyakran aszerint osztályozzák, hogy milyen módon Zinanszírozottak, illetve hogy milyen a kizizetési struktúrájuk. A Zinanszírozásnak alapvetően két formája van: felosztó- kirovó (PAYG, Pay As You Go), illetve tőkefedezeti vagy tőkésített (FF, Fully Funded) mechanizmus. A PAYG rendszerben az aktív dolgozók Zizetéséből járulékot vonnak le. Ez a járulék képezi az alapját az akkori járadékosok kizizetéseinek; a munkavállaló, aki a járulékot bezizeti, csupán egy ígéretet kap a kormányzattól, hogy ezért cserébe majd járadékot fog kapni, amikor nyugdíjjogosultságot eléri. A FF rendszerben a dolgozó által Zizetett járulékokat befektetik, és nem költik el másra, a befektetés hozama pedig a később kapott járadék integráns része. A befektetéseket általában versenyző magánpénztárak menedzselik, de menedzselheti egyetlen monopolisztikus állami ügynökség is. Ez utóbbi lehetőség ellenzői érveikben a piaci megoldáshoz képesti magasabb működési költségre és alacsonyabb hozamra hivatkoznak. Az érvet az empíria nem támasztja alá minden kétséget kizáróan. 13 Gazdpol_nyugdij_2014_szoveges - 17 Dec 2014

14 Menedzselés ÁLLAMI központi társadalombiztosítás az állam kezeli a pénzeket lehet FF, de általában PAYG MAGÁN magánnyugdíjpénztár (valamely hitelintézet vagy biztosító) kezeli a pénzeket vagy vállalat lehet PAYG, de általában FF A menedzselés lehet állami vagy magán. A PAYG rendszerek többségében álami menedzselésűek, míg a tőkésített (FF) rendszerek magán menedzselésűek. 14 Gazdpol_nyugdij_2014_szoveges - 17 Dec 2014

15 A nyugdíjkifizetések keletkezésének módjai kifizetés módja DB járadékkal meghatározott (Defined Benefit) DC járulékkal meghatározott (Defined Contribution) értelmezése meghatározott formula szerint történik a kifizetés, a be- és kifizetések között nincs biztosításmatematikai kapcsolat befizetések és azok hozama kockázatviselők finanszírozás menedzselés kormányzat és a munkaadók (de munkavállalók (de a kormányzat a kormányzat megváltoztathatja minimális nyugdíj kifizetés vállalásával a kifizetések paramétereit) csökkentheti a kockázatot) (általában) PAYG (általában) ÁLLAMI (általában) FF (általában) MAGÁN A nyugdíjkizizetések keletkezésének is alapvetően két mechanizmusa van: járadékkal (szolgáltatással) meghatározott (DB, DeZined BeneZit) vagy járulékkal (bezizetéssel) meghatározott (DC, DeZined Contribution). A DB rendszerben a kapott nyugdíj általában az aktív kori jövedelem függvénye, nevezetesen a teljes vagy egy kiemelt szolgálati időszakban kapott éves (átlag)jövedelem egy bizonyos százaléka, de a be- és kizizetések között nincsen biztosításmatematikai kapcsolat; ezen kívül lehetnek még egyéb meghatározások is. Ami a lényeg, a járadékok valamilyen speciális módon meghatározottak. Ha a Zinanszírozási oldal elégtelen is, valakinek, az államnak az állami nyugdíjrendszernél, a munkaadónak a vállalati nyugdíjalapoknál, a felelőssége minden körülmények között a nyugdíj folyósítása. Ennek a mechanizmusnak az alternatívája a DC rendszer, ahol a járulék a Zizetés egy bizonyos része, ez a rész adottság a munkavállalók, munkaadók részére, de a nyugdíj végső összegét az egyén számára csak az határozza meg, hogy visszavonulásáig a számláján mekkora tőke akkumulálódott, vagyis a bezizetései és annak hozama. Ebben a felfogásban nincs különleges juttatás, sem erre vonatkozó ígéret: a nyugdíjat a számlán lévő pénz határozza meg, és nincs szükség garánsra. A számlán lévő pénz mögött álló pénzügyi eszközök biztosítják az ígéret fedezetét. Egy erősen stilizált világban ez a két nyugdíjrendszer meglehetősen eltérne egymástól, a DB rendszerben a kormányzat és a munkaadók, a DC rendszerben a munkavállalók viselnék a kockázatot. Mindazonáltal a gyakorlatban ez a dichotómia elmosódik. A paraméterek változhatnak a DB rendszerben, ami nagyban módosíthatja az ígért járadékok természetét. Már sok országban felismerték, hogy csak idő kérdése, és a jelenlegi paraméterekkel nem fogják tudni kizizetni a nyugdíjat, ami nagy kockázatot jelent a majdani nyugdíjasok számára is. Másrészről a legtöbb DC rendszerben a kormányzat felelősséget vállal egy minimális nyugdíj folyósítása tekintetében, vagy az ilyen mechanizmus csak a nyugdíjrendszer egy részére jellemző, a többi elem pedig a munkavállaló ebből fakadó kockázatát igyekszik mérsékelni. 15 Gazdpol_nyugdij_2014_szoveges - 17 Dec 2014

16 A finanszírozás és a menedzselés domináns módjai Finanszírozás Menedzselés Állami (társadalombiztosítás) Piaci (vagy vállalat általi) Fully funded (FF) DC Szingapúr DC USA, Ausztrália Hozzájárulással meghatározott Pay-as-you-go (PAYG) DB Németo., Magyarország, Franciao., Svédo., Ausztria, USA DB GM, Ford (USA) HIBRID rendszer (PAYG) NDC Svédország, Lengyelország Ideáltípusok, a működő rendszerek mind vegyes felépítésűek Nem hozzájárulással meghatározott, illetve azok számára fenntartott, akik nem tudnak járulékot fizetni Szingapúr Új Zéland 2/1 A táblázatban az egyes, tipikus (és atipikus) nyugdíjrendszerekre találunk példákat. Általában elmondható, hogy a DB rendszerek PAYG (Németország, Magyarország), a DC rendszerek pedig FF típusúak (USA, Ausztrália). Lehetséges DB rendszert is teljesen feltőkésíteni (FF), ha a garáns elegendő eszközzel rendelkezik ígéretei (kötelezettségei) rendezéséhez. A magyar nyugdíjrendszer is jelentős (ingatlan)vagyonnal rendelkezett még a gazdasági transzformáció előtt. Mindazonáltal ha a befektetés hozama valamiért esik egy adott évben, akkor az államnak vagy a munkaadónak saját hozzájárulását kell emelni, hogy a kötelezettségeit rendezze. Atipikus, vagyis nem gyakran előforduló rendszertípus a szingapúri, ahol az állam menedzseli a hozzájárulással meghatározott nyugdíjrendszert. Mindenkinek egyéni számlán tartják nyilván a bezizetéseit. Ennek a pénznek egy részét a szingapúri állam kölcsönvette és ebből Zinanszírozta azokat az infrastruktúra beruházásokat (hidakat, utakat, repülőteret, iskolákat, kórházakat, ipari parkokat építettek, folyót tisztítottak), amelyek vonzóvá tették Szingapúrt a külföldi befektetők számára. Mivel Szingapúr szépen fejlődött, az es évek vége óta napjainkig átlag 8 százalékos ütemben, volt miből visszazizetni a kölcsönt kamatostul az állampolgároknak. Egy ideje a szingapúri bezizetésekhez már nyugdíjba vonulás előtt is hozzáférhetnek a szingapúri állampolgárok. Finanszírozhatják belőle gyerekeik felsőoktatási tandíját, családtagjaik egészségügyi kiadásait, részt vehettek az állami vállalatok privatizációjában és lakáshoz jutásukat is bezizetéseikből Zinanszírozhatták. Ugyancsak atipikus rendszer, amikor cégek menedzselnek járadékkal meghatározott (DB) rendszereket. Ma már, amikor átlagban 7-10 évente munkahelyet vált egy munkavállaló, ez nem működik, de az as, 40- es években még az volt a jellemző, hogy a munkavállalók élethosszig ugyanannál a cégnél maradnak és kézenfekvőnek tűnt, hogy nyugdíjba- vonulásukkor az éppen a gyártósor mellett álló gyári munkások járulékaiból Zizessék ki nyugdíjaikat. Létezik egy hibrid rendszer, az utóbbi évek nagy úttörője, a széles körű érdeklődést és sok polémiát kiváltó névleges egyéni számlás (NDC, Notional DeZined Contribution vagy Non- Financial DeZined Contribution) PAYG rendszer. A lényege abban áll, hogy a bezizetett járulékokat számon tartják, és ezeket névleges hozammal kamatoztatják. A járulékok és a névleges hozamok kombinációja határozza meg a nyugdíjjáradékot, úgy, mint a hagyományos DC rendszerekben. Mindazonáltal a rendszer PAYG alapon Zinanszírozott, és mert nincs mögötte pénzügyi eszköz, a kormányzatnak kell meghatározni a járulékokra Zizetett kamatot. A rendszer lehet dezicites a valódi DC rendszerrel ellentétben, és ha ez így van, a kormányzatnak kell állnia ezt a különbözetet. Ebből következik, hogy a névleges egyéni számlás rendszer nem valódi DC rendszer, hiszen mind a járulékot, mind a hozamot a kormányzat határozza meg, amivel implicite a járadékot határozza meg. Az csak NDC akkor hasonló karakterisztikájában a DC rendszerhez, ha a hozamot a kormányzattól közvetlenül nem függő értékhez kötik (pl. gazdasági növekedés, állampapír- piaci hozam a másodlagos piacon stb.). Ilyen rendszert vezettek be Svédországban és Lengyelországban. 16 Gazdpol_nyugdij_2014_szoveges - 17 Dec 2014

17 A finanszírozás és a menedzselés domináns módjai Finanszírozás Menedzselés Állami (társadalombiztosítás) Piaci (vagy vállalat általi) Fully funded (FF) DC Szingapúr DC USA, Ausztrália Hozzájárulással meghatározott Pay-as-you-go (PAYG) DB Németo., Magyarország, Franciao., Svédo., Ausztria, USA DB GM, Ford (USA) HIBRID rendszer (PAYG) NDC Svédország, Lengyelország Ideáltípusok, a működő rendszerek mind vegyes felépítésűek Nem hozzájárulással meghatározott, illetve azok számára fenntartott, akik nem tudnak járulékot fizetni Szingapúr Új Zéland 2/2 Nem hozzájárulással meghatározott rendszerek Ahol van valamilyen hozzájárulást igénylő rendszer, ott mindig vannak emberek, akik nem vesznek részt a nyugdíjrendszer által biztosított munkaerőpiacon (pl. háztartásbeli, hivatásos katonák, állami alkalmazottak), akiknek nincs meg az elegendő ledolgozott évük ahhoz, hogy nyugdíjjogosultságot szerezzenek, vagy akiknek az alacsony keresetük még alacsonyabb, a megélhetéshez nem elégséges járadékot eredményez. Különösen igaz ez az informálisan dolgozókra. Ezen túl sok országban például a mezőgazdasági termelőket nem biztosítja a nyugdíjrendszer, mert nehéz megállapítani a képződő jövedelmet, és beszedni a járulékot. Ezek a csoportok mind ki vannak téve az öregkori szegénység veszélyének, ha nem tudják megszerezni valamilyen módon a nyugdíjjogosultságot, vagy ha csak a megélhetéshez is kevés jogosultságot nyertek el. Ennek következtében a legtöbb közepes és magas jövedelmű ország megállapít egy minimális- nyugdíjat azok számára is, akik nem szereztek nyugdíjjogosultságot. Csak néhány országban van ilyen, hozzájáruláshoz egyáltalán nem kötött rendszer. Ez a juttatás formailag lehet demográziai alapú, ahol mindenkinek jár egy bizonyos kor felett lakóhely alapján vagy állampolgársági jogon, úgy mint például Új- Zélandon, vagy lehet jövedelmi vizsgálaton alapuló is, ahol csak azok az idősek kapnak ilyen juttatást, akiknek a jövedelme egy bizonyos szint alatt van. Ez nem feltétlenül jelenti a klasszikus rászorultsági szintet, ahogyan ezt Ausztrália estében is láthattuk. Szingapúrban a hivatásos katonák és állami alkalmazottak számára tartanak fenn nem hozzájárulással meghatározott rendszert. Az ilyen járadékok kizizetésének fedezete rendszerint az általános adóbevétel. Mindkét fenti rendszer segít az időskori szegénység visszaszorításában. Nyilvánvaló, hogy a rászorultási alapú juttatás elméletileg jobban szolgálná ezt a célt, de Zigyelembe véve a vizsgálat költségeit és módszertani nehézségeit, a munkavállalással összefüggő ösztönzés megváltozását, és azokat az egyéni magatartásformákat, amelyek a jogosultság elérésére irányulnak, a demográziai alapú szemlélet jobb megoldásnak tűnhet egyes országokban. Mivel a semmiféle hozzájárulást nem igénylő nyugdíj tisztán szegénységcsökkentő célzatú, néhány országban az ilyen helyzetű idősek és a még Ziatal, támogatandó emberek ellátását összevonták egy egységes szociális ellátórendszerbe. Az alapcél szempontjából az összevonás ésszerűnek tűnhet, hiszen így életkortól függetlenül azokhoz megy a forrás, akiknek szükségük van rá. Mindazonáltal adminisztratív és társadalmi szempontból vitatható, ezért indokolt a két program minőségi szétválasztása. A munkaképes korú, de nem dolgozó emberek munkavállalásra való ösztönzése világos, hogy nem értelmezhető az öregek esetén; a munkaképes korúak esetén a rászorultsági kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése évente kell, hogy megtörténjen, hiszen ekkor még jelentős változások állhatnak be a jövedelmi viszonyok tekintetében, ellentétben az idős emberek lehetőségeivel. Végül, aki munkában töltött évei alatt nem szorult segélyre, de nem feltétlenül saját hibájából visszavonulása után igen, nehezen élné meg, hogy segélyre szorul, és nem nyugdíjat kap. 17 Gazdpol_nyugdij_2014_szoveges - 17 Dec 2014

18 A finanszírozás és a menedzselés domináns módjai A működő rendszerek mind vegyes felépítésűek FF payg Tiszta, ideáltipikus rendszerek nem vagy csak nagyon ritkán működnek a gyakorlatban. A német rendszer tipikusan államilag menedzselt PAYG DB társadalombiztosítási rendszer, de ott is egyre növekvő az önkéntes magánnyugdíjpénztári megtakarítások aránya. Az USA rendszere, amelyről azt gondolnánk, hogy tipikusan magánmenedzselésű, meglehetősen vegyes, fele- fele arányban állami és magánmenedzselésű. 18 Gazdpol_nyugdij_2014_szoveges - 17 Dec 2014

19 A finanszírozás és a menedzselés domináns módjai Figure 2.4. Sources of incomes of the over-65s, late 2000s Percentage of gross household income Transfers Work Capital Hungary Luxembourg Belgium Austria Finland Ireland Czech Republic Poland Switzerland Slovak Republic France Portugal Italy Spain Germany Greece Estonia Slovenia Sweden OECD Norway Denmark United Kingdom Iceland New Zealand Turkey Japan Netherlands Australia Canada United States Israel Mexico Korea Chile % A fenti ábra azt mutatja, hogy az időskori jövedelmek alakulásában mekkora az állami transzferek, a munkajövedelmek és a tőkejövedelmek szerepe. A magyar rendszer döntően az állami transzferekre épül. Általánosságban elmondható, hogy a nyugati társadalmakban (Franciaország, Norvégia, Dánia, Anglia, Hollandia, Ausztrália, Kanada, USA), ahol magas a tőkejövedelmek aránya, viszonylag alacsony a munkajövedelmek aránya. Míg a fejlődő világban és a keletázsiai társadalmakban (Maxikó, Chile, Dél- Korea, Japán) igen jelentős a munkajövedelmek aránya. (Pensions at a Glance o.) 19 Gazdpol_nyugdij_2014_szoveges - 17 Dec 2014

20 Nyugdíjrendszerek tipizálása Figure 2.5. Sources of income of the over-65s by income decile, late 2000s OECD average incomes before tax % 100 Public transfers Work Capital st decile 2nd decile 3rd decile 4th decile 5th decile 6th decile 7th decile 8th decile 9th decile 10th decile A fenti ábra érdekessége, hogy azt gondolnánk, hogy a magasabb jövedelműek időskori jövedelem- előnyük jelentős részét tőkejövedelmeiknek köszönhetik. Ez csak részben van így, a gazdagabbak tovább dolgoznak és munkajövedelmeik jelentős szerepet játszanak kedvezőbb jövedelmi helyzetükben. (Pensions at a Glance o.) 20 Gazdpol_nyugdij_2014_szoveges - 17 Dec 2014

21 Nyugdíjrendszerek célja Nyugdíjrendszerek mechanizmusai Az ideáltípusok jellemzése Nyugdíjrendszerek a gyakorlatban Nyugdíjreformok típusai 21 Gazdpol_nyugdij_2014_szoveges - 17 Dec 2014

22 Az ideáltípusok jellemzése 1.PAYG, DB 2.FF, DC 3.Önkéntes 4.Hibrid (NDC) 22 Gazdpol_nyugdij_2014_szoveges - 17 Dec 2014

23 1. Járadékkal meghatározott felosztókirovó rendszer (PAYG DB) SZÁNDÉKOLT, NEM SZÁNDÉKOLT, GENERÁCIÓK KÖZÖTTI ÚJRAELOSZTÁS Kettős cél közötti feszültség: redisztribúció (méltányosság) versus érdekeltség (hatékonyság) Szándékolt újraelosztás: 1. Minimumnyugdíj (előírt követelmények, pl. minimális szolgálati idő) 2. Progresszív járadékformula (helyettesítési ráta kedvezmények, pl. Szerbia: nők 15 százalékkal több évet számolhatnak el, USA: degresszív helyettesítési ráta) 3. Orrnehéz járadékformula (alacsonyabb jövedelmű munkások védelme) esetleges negatív hatások Járadékkal meghatározott felosztó- kirovó rendszer (PAYG DB) Bármely olyan szociális program, amelynek kiadása GDP arányosan kétszámjegyű, lényegi hatással van az adott gazdaságra. A nyugdíjrendszer befolyásolhatja az időskori szegénységet; érintheti a Ziatalok és idősek kapcsolatát, a családi viszonyokat; jelentős a hatása továbbá a munkaerőpiacra és a foglalkoztatottságra, főként ha járulékzizetésből Zinanszírozzák; hatással van a megtakarításra és a pénzügyi piacok fejlődésére; átrendezheti a kormányzat kiadási struktúráját, csökkentve az egyéb típusú kiadásokat (pl. segély); optimális esetben egészében véve csökkentheti a kormányzati kiadásokat. Tetemes mennyiségű szakirodalmi anyag foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, ugyanakkor az esetek nagy részében ezek az Egyesült Államok és az egyéb OECD országok, azon belül is a fejlettebbek adatainak tanulmányozásával készültek, így erősen kérdéses, hogy a megállapítások mennyire helytállóak a világ minden országára nézve. A fejezet a nyugdíjrendszer univerzálisabban leírható disztributív hatásaival foglalkozik, Zigyelmen kívül hagyva az egyéb gazdasági hatásokat, melyek országonként nagy eltéréseket mutathatnak. A disztribúció karakterisztikája a nyugdíjrendszer kompozíciójától függ. Míg a PAYG DB rendszer látszólagos célja az, hogy a járadékot a járulékbevételre alapozva működtesse, miközben az állam egy olyan intézményrendszert tart fenn, ahol az egyének életciklusuk egészét tekintve kisimíthatják fogyasztásukat piaci biztosítás nélkül, nos, ez a nyugdíjséma mindig tartalmaz generáción belüli és generációk közötti redisztributív komponenseket, melyek egy része szándékolt, más része nem. Azon országokban, ahol ilyen rendszer működik, általában megpróbálnak egyszerre eleget tenni a szegények felé történő redisztribúciós célnak, illetve a rendszer működtethetőségét jelentő megtakarítási mechanizmusok előmozdításának. Azonban van egy, a rendszer természeténél fogva létező feszültség, nevezetesen a redisztribúciós séma és a között a törekvés között, amely a rendszerrel való nagyobb kooperációt a bezizetések és a kapott ellenszolgáltatások közötti kötelékek erősítésével kívánná elérni. Szándékolt újraelosztás Legalább három mechanizmuson keresztül történik szándékolt redisztribúció különböző csoportok között a DB séma alapján. A legtöbb DB nyugdíjrendszerben ismert elem a minimális nyugdíj, de ehhez az egyéneknek valamit le kell tenni az asztalra, nevezetesen egy adott szolgálati időt (munkában töltve, járulékot Zizetve) fel kell tudni mutatni. A minimumnyugdíj mindig jelent valamilyen redisztribúciót. A minimális nyugdíj intézménye miatt azok a dolgozók, akik minimálbér után Zizettek járulékot, sokszor magasabb nyugdíjat kapnak, mint amennyi az alapformula szerint járna nekik. Ez természetesen nyitva hagyja az utat az olyan játszmák előtt, miszerint csak addig érdemes járulékot Zizetni, amíg kvalizikálják magukat a minimumnyugdíjra, de a nyugdíjrendszer szegénység elleni küzdelmének szólamai általában elnyomják ezeket az aggodalmakat. Minél magasabb a nyugdíjminimum, annál nagyobb a valószínűséggel kérdőjeleződik meg a szegénység elleni küzdelem minden vitán felüli volta. A második redisztribúciós mechanizmus az általában jellemző progresszív járadékformulák miatt van. Szerbiában például a nők a valóban ledolgozott időnél 15 százalékkal több évet számolhatnak el munkában töltött időnek. Más országokban ilyen speciális kiegészítés kiemelt foglalkozású embereknek jár, például tanároknak vagy bányászoknak. Az Egyesült Államokban olyan explicit formula van, amely csökkenő helyettesítési rátát (nyugdíj/átlagbér) alakít ki növekvő jövedelem esetén. Ezek a sémák különböző helyettesítési arányt nyújtanak a dolgozók különböző helyzetű csoportjainak, de általános főszabályként mindenkire igaz, hogy több ledolgozott évet jobban jutalmaz a rendszer. A harmadik redisztribúciós mechanizmus jóval inkább közismert, mint az utóbbi, ez pedig a szolgálati időszak elejét jobban súlyozó járadékformula. Ennél a munkában töltött első év nagyobb súllyal esik latba, mint a későbbi évek. Emögött az a megfontolás áll, hogy az alacsonyabb jövedelmű munkásoknak nagyobb valószínűséggel szakad meg munkaviszonyuk, főként a formális szektorban, és ezért valószínűleg nem gyűjtenének össze a nyugdíjjogosultsághoz elegendő szolgálati időt formális munkaviszony keretében. Ha a korai éveket sokkal jobban jutalmazzák, akkor ezek a dolgozók kaphatnak egy elfogadható nyugdíjat. Csakúgy mint a minimumnyugdíjnál, itt is felmerül negatív magatartási séma: ha év járulékzizetéssel jogot lehet szerezni érdemi nagyságú nyugdíjra, miért kellene a pályafutás többi részében a járulékokat tovább Zizetni, főként hogy ott már csökken a helyettesítés. Mindazonáltal sok ország fenntartja ezt az eljárást az újraelosztás nevében. 23 Gazdpol_nyugdij_2014_szoveges - 17 Dec 2014

24 Járadékkal meghatározott felosztókirovó rendszer (PAYG DB) SZÁNDÉKOLT, NEM SZÁNDÉKOLT, GENERÁCIÓK KÖZÖTTI ÚJRAELOSZTÁS A munkajövedelemmel rendelkezők %-ában 30% Szlovákia Magyarország Nem szándékolt hatás: adó- és járulékfizetés elkerülése 25% 20% 15% 10% 5% 0% 75 alatt felett Havi munkajövedelem, ezer Ft Forrás: Szlovál Adóhivatal, APEH 2008 A nem szándékolt újraelosztás hatására szemléletes példát nyújt a magyar rendszer. Mivel Magyarországon ig létezett minimumnyugdíj, ezért - de természetesen nem csak ezért, hanem a nemzetközi összehasonlításban is magas adóterhek és alacsony bérek miatt is - jelentős adóelkerülés volt kikövetkeztethető a hivatalosan bevallott havi munkajövedelmek alapján. E szerint Magyarországon a bérből élők 30 százaléka minimálbérre volt bejelentve. (A minimális nyugdíj intézménye miatt azok a dolgozók, akik minimálbér után Zizettek járulékot, sokszor magasabb nyugdíjat kapnak, mint amennyi az alapformula szerint járt volna nekik.) Ezzel szemben Szlovákiában egy sokkal egészségesebb bérszerkezetet Zigyelhetünk meg. 24 Gazdpol_nyugdij_2014_szoveges - 17 Dec 2014

25 1. Járadékkal meghatározott felosztókirovó rendszer (PAYG DB) SZÁNDÉKOLT, NEM SZÁNDÉKOLT, GENERÁCIÓK KÖZÖTTI ÚJRAELOSZTÁS Figure 1.2. Reform offers lower earners relatively better protection Post-reform Pre-reform Gross replacement rate Finland Gross replacement rate Greece Percentile of earnings distribution Percentile of earnings distribution Gross replacement rate Hungary Gross replacement rate Italy Percentile of earnings distribution Percentile of earnings distribution Az ábra a helyettesítési rátákat elemzi jövedelmi decilisenként. A helyettesítési ráta azt mutatja meg, hogy mekkora nyugdíjat kap az átlag nyugdíjas a korábbi átlagnyugdíjának függvényében. Görögországban úgy reformálták meg a nyugdíjrendszert, hogy degresszív helyettesítési ráta érvényesüljön. Ez jövedelemátcsoportosítást jelent a gazdagoktól a szegények irányába. Magyarországon - a felsorolt példák körében - egyedülállóan növekedett a helyettesítési ráta a es nyugdíjreform eredményeképpen és - Olaszországhoz hasonlóan - teljese kiegyenlítetté vált. A magyar nyugdíjreform kapcsán növekvő magyar helyettesítési ráta közel azonossá vált az olasz nyugdíjreform következtében Olaszországban csökkenő helyettesítési rátával. (Pensions at a Glance o.) 25 Gazdpol_nyugdij_2014_szoveges - 17 Dec 2014

26 1. Járadékkal meghatározott felosztókirovó rendszer (PAYG DB) SZÁNDÉKOLT, NEM SZÁNDÉKOLT, GENERÁCIÓK KÖZÖTTI ÚJRAELOSZTÁS Figure 2.1. Theoretical net replacement rates at different earnings levels for full-career workers entering the labour market in 2012, OECD (Projected) net pension replacement rates 140 Average = 100% AW Low = 50% AW Japan Germany Mexico United States Poland Chile Korea United Kingdom Sweden Finland Ireland France Portugal Switzerland Spain Estonia Belgium Slovenia OECD34 New Zealand Italy Luxembourg Slovak Republic Canada Norway Austria Greece Iceland Hungary Czech Republic Australia Turkey Netherlands Israel Denmark Average and low Laszlo earnings Gyorgy, levels gyorgy@finance.bme.hu refer to 100% AW and- 50% of the AW respectively. See Chapter 7 in this A magyar helyettesítési ráta az OECD országokkal összehasonlításban meglehetősen magas és az is jól látszik, hogy degresszivitás egyáltalán nem jelentkezik a rendszerben. Ez utóbbi jellegzetesség az osztrák, az olasz, a francia, a svájci és a német nyugdíjrendszerhez teszi hasonlatossá a magyart. (Pensions at a Glance o.) 26 Gazdpol_nyugdij_2014_szoveges - 17 Dec 2014

27 Járadékkal meghatározott felosztókirovó rendszer (PAYG DB) SZÁNDÉKOLT, NEM SZÁNDÉKOLT, GENERÁCIÓK KÖZÖTTI ÚJRAELOSZTÁS Nem szándékolt újraelosztás: 1. Figyelembe vett bérezési időszak (nincs befizetési-kifizetési kapocs, alacsony-magas jövedelműek eltérő bérpályája) 2. Eltérő jövedelmű csoportok eltérő életkilátása (a magasabb jövedelműek általában tovább élnek) 3. Nők és férfiak várható élettartamának eltérése (a nők tovább élnek) Nem szándékolt újraelosztás A DB rendszer szándékolt újraelosztó konstrukciója mellett fellelhetők olyan elemek, amelyeknek nem szándékoltan, de vannak redisztributív konzekvenciái. Ez első és talán legfontosabb jellegzetesség a bérek átlagolási időszakára vonatkozik, vagyis a szolgálati időszakra, amelyet a nyugdíjak kiszámításánál számba vesznek. A nyugdíj a bér egy bizonyos százalékában van kifejezve, de a bér lehet az utolsó Zizetés, lehet az utolsó öt év átlagos keresete, vagy lehet bármely időszak átlagbére egészen kiterjesztve az egész munkában töltött időszak átlagbéréig. Ha az átlagolási időszak rövidebb, mint az egész karrier, akkor már eleve lesz redisztribúció. Az egyének bérük után járulékokat Zizetnek munkaéveik során. Ha a nyugdíjat nem kötik egész karrierjük átlagbérhez, akkor a nyugdíjak szintén nem köthetők a bezizetett járulékok átlagához sem. Ehhez járul még az, hogy a szisztematikus jövedelemi torzítás van abban a tekintetben, hogy a magasabb jövedelmű és iskolázottabb munkavállalók általában magasabb bérnövekedést érnek el, különösen karrierjük vége felé, így minél rövidebb az átlagolási időszak, és minél inkább a munkaviszony utolsó éveit veszik alapul, annál nagyobb a redisztribúció a jövő dolgozói felől a jelenlegi nyugdíjasok felé, főként a magasabb jövedelműek felé. A második elem a különböző jövedelmű csoportok életkilátásaival függ össze. A magasabb jövedelmű egyének általában tovább élnek. Ez az eltérés a DB rendszert regresszívvé teszi, a magasabb jövedelműek járnak jobban hosszabb távon, hiszen magasabb várható élettartamuk miatt tovább kapják a járadékot. Ez összességében több juttatást jelent, még akkor is, ha a havi illetmény csoportonként megegyezne. Van még egy elem, ez pedig a nők és férziak várható élettartamának különbözőségén alapul. A DB sémák általában nem tesznek különbséget nemek alapján annak ellenére, hogy a nőknek hosszabb ideig folyósítják a járadékot, mivel ők általában tovább élnek. Ennek eredményeképp implicite automatikus redisztribúció történik a férziak felől a nők felé. Az az igen elterjedt gyakorlat, hogy a nők hamarabb mehetnek nyugdíjba ugyanolyan járadékszámítással, még csak jobban felerősíti ezt az újraelosztást. 27 Gazdpol_nyugdij_2014_szoveges - 17 Dec 2014

28 Járadékkal meghatározott felosztókirovó rendszer (PAYG DB) SZÁNDÉKOLT, NEM SZÁNDÉKOLT, GENERÁCIÓK KÖZÖTTI ÚJRAELOSZTÁS 2 Expected time in retirement C 20 :$pe&ted retirement duration MyearsN Jomen 1 Pension ages in the OECD JJ!ension age TyearsW JK 1C Men J] J3 Men _omen 10 J2 C J1 0 19L0 19Z \0 20C0 J0 19J0 19M ]0 20K0 Forrás: OECD Pensions at a glance 2009 Az első ábra azt szemlélteti, hogy átlagosan mennyivel több időt töltenek a nők nyugdíjban mint a férziak, míg a második ábra a nők és a férziak nyugdíjkorhatára közötti különbséget. Bár a nők tovább élnek, mégis korábban mehetnek nyugdíjba az OECD országokban. 28 Gazdpol_nyugdij_2014_szoveges - 17 Dec 2014

29 Járadékkal meghatározott felosztókirovó rendszer (PAYG DB) SZÁNDÉKOLT, NEM SZÁNDÉKOLT, GENERÁCIÓK KÖZÖTTI ÚJRAELOSZTÁS Generációk közötti újraelosztás: 1. A rendszerek bevezetésekor sok fiatal, kevés időskorú 2. Jelenleg a fiataloknak egyre többet kellene fizetniük, miközben csökkenő nyugdíjra vonatkozó ígéreteket kapnak, mindezt egyre feljebb tolódó nyugdíjkorhatárral 3. A várható élettartam és a születési számok változásával párhuzamosan folyamatosan kellene alakítani a rendszert (járulékkulcs, járadékséma, nyugdíjjogosultság) 4. Elsöprően a legnagyobb jelentőségű újraelosztási csatorna (USA: a mai befizetések belső megtérülési rátája a 40 évvel ezelőtti százaléka!!!) Generációk közötti újraelosztás Míg disztribúciós konzekvenciák általában különböző csoportok közötti átcsoportosításokat jelentenek, a DB nyugdíjrendszerben ez ennél sokkal tágabban jelentkezik. Nagyon ritkán jelennek meg ilyen irányú számítások (általában csak ha már baj van), úgy, ahogy ez biztosításmatemaikai szempontból helyes lenne. Általában adott a járulékkulcs, adott a járadékséma, és adott a nyugdíjjogosultság megszerzésének kritériuma. Ezek általában biztosításmatematikailag soha nem korrektek. Amikor ezeket a rendszereket létrehozták, az országok Ziatalokból álltak, a paramétereket pedig úgy határozták meg, hogy fenn lehessen tartani a kiadások és a bevételek közötti pénzügyi egyensúlyt az első években, talán egy kis többlet keletkeztetésével. Mivel az elején a Ziatal járulékzizetők voltak túlnyomó többségben, és csak néhány idős ember részesült juttatásban, a járulékkulcsok alacsonyak voltak, a juttatások pedig igencsak bőkezűek. Ebből fakadt már az elejétől fogva az az elvárás, mivel a rendszerbe bezizető emberek hozzájárulásai aligha fedeznék számukra a jövőbeni kizizetéseket, hogy a jövőbeni generáció majdani bezizetési jelentsék majd a jelenlegi dolgozók járadékainak fedezetét. Amíg a populáció gyorsan növekszik, ez a rendszer életképes, ahogyan bármely más piramisjáték is az lehet. De amikor a járulékzizető populáció arányaiban kezd stabilizálódni, vagy később esni, óriási dezicit válik explicitté az addig meglévő implicit helyett. Az olyan próbálkozások, amelyek a költségvetési egyensúly helyreállítását a járulékkulcsok emelésével és a járadékok csökkentésével kívánják elérni, sokszor csak elodázzák és súlyosbítják a generációk közötti redisztribúciós problémákat. A Ziatalabbaktól azt kérik, Zizessenek egyre többet és többet, miközben egyre kevesebbet (és csak ígéretet!) kapnak ezért cserébe. Emellett gyakran kitolják a nyugdíjkorhatárt, ami szintén csökkenti a kapott juttatások teljes összegét. Mialatt egyes esetekben igazolható az egyik csoporttól a másikhoz áramoltatott jövedelemtranszfer, különösen ha egy generációt például háború, vagy piacgazdaságra való áttérés tranzíciós válsága sújtott, viszont a DB rendszerben inherensen működő redisztribúciós mechanizmusok nem egyszeri transzfereket hajtanak végre, hanem folyamatosan nem kívánt, és sokszor váratlan jövedelemátcsoportosítást. Még ha a rendszer biztosításmatematikailag lenne is kiegyensúlyozva, akkor is folyamatos igazításokat kellene rajta végrehajtani a várható élettartam és születésszám változásával párhuzamosan, hogy az egyensúly fennmaradjon. Azon országokban, ahol végeztek számításokat a generációk közötti redisztribúcióról, mind az a tapasztalat, hogy nyomasztóan nagyobb jelentőségű, mint a csoportok közötti redisztribúció. Álljon itt példaként egy olyan ország, amelynek közösségi rendszereit nem a túlzott újraelosztás jellemzi. Az Egyesült Államokban progresszív nyugdíjformula van, tehát az alacsonyabb jövedelműek magasabb megtérülésre számíthatnak, de a várható élettartammal korrigálva ez nagyjából kiegyenlítődik, szinte nincs is csoportok közötti újraelosztás. De mi van a generációk közötti esettel? Az adat megdöbbentő: ben egy átlagos keresetű férzi bezizetéseinek belső megtérülési rátája a as értéknek hozzávetőlegesen egy tizede, nőknél egyhatoda, egy keresős házaspárnál kevesebb mint 30 százaléka, kétkeresős házaspárnál, kevesebb mint 25 százaléka. 29 Gazdpol_nyugdij_2014_szoveges - 17 Dec 2014

30 Járadékkal meghatározott felosztókirovó rendszer (PAYG DB) SZÁNDÉKOLT, NEM SZÁNDÉKOLT, GENERÁCIÓK KÖZÖTTI ÚJRAELOSZTÁS 5 A century of population ageing 10 `=P Number o* people o* +orking age f1^-^!g relative to number o* people o* retirement age f^p\g eoungest 89:; 3ountry P 89:; average 2=P 8ldest 89:; 3ountry Forrás: OECD Pensions at a glance P0 19^0 19` !0 20P0 Az OECD országok elöregedése miatt egyre kevesebb munkaképes korú jut egy nyugdíjasra. Míg korábban 7 aktív korúnak kellett eltartania egy nyugdíjast, ma már kevesebb mint 4 aktív korúra jutnak az időskorúak ellátásának terhei. Rosszabb a kép, ha nem az aktív korúakat, hanem a ténylegesen dolgozó, járulékot Zizető állampolgárokat vesszük számításba. Magyarországon közel 2 millió nyugdíjast 4 millió járulékzizető dolgozó tart el. 30 Gazdpol_nyugdij_2014_szoveges - 17 Dec 2014