TURIZMUSFEJLESZTÉS TDM FEJLESZTÉS - TDM FOLYAMATOK aktualitások, tapasztalatok

Átírás

1 TURIZMUSFEJLESZTÉS TDM FEJLESZTÉS - TDM FOLYAMATOK aktualitások, tapasztalatok Hidvéginé Molnár Judit - Gulyás István Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság

2 NTS A turistafogadás feltételeinek javítása A turisztikai attrakciók elérhetıségének javítása A turisták komfortérzetének növelése Emberi erıforrás fejlesztés Emberközpontú és hosszú távon jövedelmezı fejlıdés N T S A hazai turizmus versenyképességének növelése A turizmus életminıségre gyakorolt hatásainak optimalizálása Attrakciófejlesztés Termékfejlesztés Desztináció fejlesztés Kiemelt desztinációk fejlesztése Hatékony mőködési rendszer kialakítása Az oktatási rendszer munkaerı-piaci igényeknek megfelelı átalakítása Stabil foglalkoztatási környezet kialakítása Szemléletformálás Helyi desztináció menedzsment szervezet kialakítása Regionális intézményrendszer átalakítása A turisztikai intézményrendszer piramisának talpra állítása

3 Desztináció-menedzsment lépésrıl-lépésre A DM fı kérdései Mi Mi a a desztináció desztináció és és a a desztináció-menedzsment? desztináció-menedzsment? Miért Miért kell kell foglalkozni vele? foglalkozni vele? Hol Hol csináljunk csináljunk desztinációmenedzsmentet? desztinációmenedzsmentet? Ki Ki és és hogyan hogyan menedzselje menedzselje az az egyes egyes desztinációt? desztinációt? Miért Miért jobb jobb vele, vele, mint mint nélküle? nélküle? Hol az egyes szereplık helye? Hol az egyes szereplık helye? DM DM klaszter klaszter hálózat hálózat ki - kivel van? ki - kivel van? 7. Mibe kerül és ki fizeti? 7. Mibe kerül és ki fizeti? 3

4 Desztináció fogalma WTO (1993) turisztikai attrakciókkal, intézményekkel, szolgáltatásokkal bíró hely, amit a turista vagy annak egy csoportja látogatásra kiválaszt és amit a turisztikai kínálati oldal piacra visz, értékesít. KERESLET v. KÍNÁLATORIENTÁLT Az egyes desztináció a turisztikai piac egy releváns piaci szintjének versenyzıje. π-marketing 4

5 Desztináció Hagyományos felfogás (mint célterület) továbbfejlesztéseként - folyamatorientált, a versenyre, a vevıigényekre irányuló, fókuszáló turisztikai együttmőködés, hálózat, mint stratégiai üzleti terület, (termék-piac kombináció) - mint a hagyományos vállalkozói piacokon, - önállóan tervezhetı, mert definiált piacra, piaci döntési szintre irányul, π-marketing 5

6 Szükséglet, vevıelvárás alapú desztináció-megközelítés Resort. Település Térség Régió Ország Kontinens VENDÉG A döntések a földrajzi közelítés elvén! A területi /desztináció döntések imázs alapúak! π-marketing A konkrét szolgáltatásválasztás teljesítmény alapú 6

7 SZEMLÉLETE: MARKETING VÉLETLEN PIACI STRUKTÚRA VERSENYTÁRSAK TÉNYEZİ FELTÉTELEK DESZTINÁCIÓ KERESLETI FELTÉTELEK ÉRINTETT ÁGAZATOK ÁLLAM π-marketing Modern marketing felfogás s nem a 60-as évek marketingje kell. 7

8 DM - közösségi beavatkozás ország régió térség település Turisztikai termékek, szolgáltatók 8

9 DESZTINÁCIÓMENEDZSMENT egy adott földrajzi területen található vonzerık moduláris (szabadon kombinálható) termékké alakításának, hálózatba szervezésének, a termékek desztinációba ágyazott piac- és versenyképessége megteremtésének és értékesítésének folyamatát értjük, melynek célja a fenntartható fejlıdés megırzése mellett a turisztikai piaci siker elérésével, a földrajzi terület fejlıdésének, az ott élık jólétének növelése. A JÓ GAZDA A TURIZMUS KÖZÖSSÉGI SZINTJE Kifelé: COOPETITION együttmőködve versenyezni Márkaépítés értékesítés-kommunikáció Befelé: fejlesztéskoordináció belsı identitás - versenysemlegesség 9

10 DM-rendszer elvi-szemléleti kérdései a desztináció-menedzsment a turizmus sajátos közösségi (a kormányzati, önkormányzati és vállalkozói szféra együttmőködésére épülı) szintje, magatartási alapelve a COOPETITION együttmőködve versenyezni hiszen vertikálisan együttmőködünk, horizontálisan versenyzünk egymással, a desztináción belül fejlesztéskoordináció megvalósítása a belsı identitás megteremtése a desztináción belüli vállalkozások irányába a közösségi szféra versenysemlegességének biztosításával, a DM rendszer nem a területfejlesztési, ágazatfejlesztési intézmények helyett, hanem azok segítésére jön létre, a DM rendszere az alulról építkezés, s a felülrıl épülı támogatás együttes érvényesülésével kell, hogy kialakuljon az országban, DM elsısorban ott építhetı, ahol márka építhetı desztináció-menedzsmentre különösen ott van szükség, ahol a fogadóterület egy komplex, - adott esetben sok termékbıl álló - sajátos termékként, s fizikai és szociokulturális entitásként jelenik meg. a desztinációmenedzsment központi eleme = márkaépítés, a márka jelentısége desztinációk esetében eddig elhanyagolt volt Magyarországon, ezért az eddigi próbálkozások többnyire esetlegesek voltak, a márkaépítés a desztinációmarketing feladata. Az eddig végzett turisztikai marketingtevékenység lényegében nem változik, a változás lényege a marketing fókuszában van, ez pedig az egységes desztináció-márka építés, a turisztikai termékmárka(k) és a desztináció-márka összhangjának megteremtése. A desztináció-menedzsment tevékenysége lényege: Tervezés, stratégia és fejlesztés támogatása Kooperáció szervezése - koordináció Marketingfunkciók nyújtása (kutatás, termékfejlesztés támogatása, értékesítés, kommunikáció) A DM-szervezet tehát piac- és marketingorientált vezetést kell, hogy megvalósítson. A DM-szervezet nem csak pénzköltı, hanem pénzkeresı is kell, hogy legyen, hiszen szolgáltatásaival értéket nyújt a vállalkozások számára. 10

11 Miért kell foglalkozni vele? alapvetı piaci versenyképességi kérdés, kialakítását a következı években jelentıs anyagi támogatás segítheti a támogatási, pályázati rendszeren keresztül, az elmúlt évtized fejlesztései, eredményei alapján létrejött egy olyan turisztikai kínálat, melynek piaci értéke még nem érvényesített, érettek a turisztikai ágazat szereplıi az együttmőködésre, adott, s fejleszthetı az a szakmai tudás, mely lehetıvé teszi a sikeres desztináció-menedzsmentet. A desztináció-menedzsmentet KELL LEHET ÉRDEMES csinálni. 11

12 Hol csináljunk desztináció-menedzsmentet? - A desztináció-menedzsment szintjei Szakmai szervezetek Országos DMSZ Regionális DM szervezetek Állami és közszféra Országos Regionális Megyei Települési Térségi DM szervezetek Helyi DM szervezetek Turisztikai Turisztikai termékklaszter termékklaszter hálózat hálózat Turisztikai vállalkozások Civil szervezetek Egyéb aktorok A desztináció-menedzsment rendszer alapvetıen az érintettek önszervezésére kell épüljön, de ne legyen kampányszerő, teljesen spontán, ne legyen pályázati pénzszerzés-orientált, hanem a szakmai elvekre, megalapozottan kialakított hatékony fejlesztési folyamat. A desztináció-menedzsment rendszer kialakítása a szakmai önszervezıdés és az irányított, támogatott, szervezett folyamat párhuzamos megvalósításával történhet. 12

13 DM-szervezet általános modellje A turisztikai desztináció kínálati alapelemei: A turisztikai desztináció kínálati alapelemei: Imázs Imázs Attrakciók Attrakciók Kényelmi tényezık Kényelmi tényezık Ár Ár Elérhetıség Elérhetıség DM-szervezet DM-szervezet Vezetni és koordinálni Vezetni és koordinálni Marketing: Megnyerni, Marketing: megszerezni a Megnyerni, látogatókat megszerezni a látogatókat Szolgáltatás a helyszínen Meghaladni Szolgáltatás az a elvárásokat helyszínen Meghaladni Elégedettséget az elvárásokat elérni. Elégedettséget elérni. Alkalmas környezet megteremtése, Alkalmas befolyásolása környezet megteremtése, Politika, törvénykezés, befolyásolása szabályozás, adózás Politika, törvénykezés, szabályozás, adózás 13

14 Desztinációmenedzsment központi eleme = márkaépítés A desztináció-menedzsment központi eleme a desztináció, mint márka. A márka jelentısége desztinációk esetében eddig elhanyagolt volt Magyarországon, ezért az eddigi próbálkozások többnyire esetlegesek voltak. Márkaépítés a desztinációmarketing feladata. Az eddig végzett turisztikai marketingtevékenység lényegében nem változik, a változás lényege a marketing fókuszában van, ez pedig az egységes desztináció-márka építés. Termékmárka Desztináció-márka 14

15 Márkaépítés Jelenlét: a márka ismertségének megteremtése Relevancia: Megfelelı márkaígéret kialakítása Teljesítés: Az ígéret beváltása Elıny: Differenciálás a versenytársakhoz képest Kötıdés: Lojalitás kialakítása 15

16 MÁRKAÉPÍTÉS LÉPÉSEI STRATÉGIAI MÁRKAELEMZÉS Vevıelemzés Versenytárselemzés Saját helyzet elemzése MÁRKAIDENTITÁS FELÉPÍTÉSE Márka, mint termék Márka, mint szervezet Márka, mint személyiség Márka, mint szimbólum MÁRKAKOMMUNIKÁCIÓ Értékajánlat Hihetıség Márka-vevı kapcsolat 16

17 Márkaépítés elemei A paritásos elemek olyan asszociációk, amelyek a márka szempontjából nem feltétlenül egyediek és más márkához is kapcsolódhatnak. Ezek az asszociációk lehetnek kategória- és versenyképességi asszociációk. A kategória asszociációk azok, amelyeket a fogyasztók a hiteles ajánlathoz alapvetınek tartanak, vagyis a márkaválasztás szükséges, de nem elégséges feltételei. A versenyképességi asszociációk célja, hogy a versenytársak differenciáló elemeinek hatását kioltsa. A differenciáló elemek olyan tulajdonságok vagy elınyök, amelyeket a fogyasztók határozottan kapcsolnak össze a márkával, pozitívan értékelnek és úgy vélik, a rivális márkák nem tudják ugyanezt nyújtani. A differenciáló elemeket alkotó erıs, kedvezı és egyedi márkaasszociációk bármely tulajdonságra vagy elınyre támaszkodhatnak. A paritásos elemek esetében elegendı, ha a fogyasztó megfelelınek ítéli a márkát, beleesik az elfogadási tartományába, differenciáló elemek esetében azonban a márkának egyértelmően jobbnak kell lennie. 17

18 Pozícionálás (STP) Vevıi (cél)szegmensek igényeinek megfelelni Versenytárstól megkülönböztetni (USP) Nem elég jónak lenni, másnak kell lenni. 18

19 Kooperatív desztinációmarketing Kooperáció a közösségi (önkormányzati, civil,..) és vállalkozói szféra között. A vállalkozói szféra szereplıi kooperációjának támogatása. Értékesítés, kommunikáció Turisztikai klaszterek és hálózatok létrejöttének támogatása. 19

20 Helyi desztináció-menedzsment Egy adott település vagy kistérség turizmusával kapcsolatos teendıit a helyi desztináció menedzsment szervezet (hdmsz) látja el amely lehet települési, kistérségi vagy egyéb önkormányzati társulás, meghatározó turisztikai vállalkozás, turisztikai szereplı, az adott település, térség turizmusfejlesztésében érdekelt vezetı személyiség által indukált kezdeményezés. Együttmőködés kialakítása a helyi és kistérségi önkormányzatokkal, Javaslatok készítése a turizmust érintı fejlesztések megvalósítására, Együttmőködés a Térségi DMSZ-el /Tourinform, Touroperátor/, Turisztikai szolgáltatók felkutatása, A beutazó turizmus megismertetése, népszerősítése a lakosság körében, Szolgáltatási listakészítés, rendszerbe foglalása, fogadási szint megállapítása, Kínálatteremtés, folyamatos karbantartás, turisztikai civilszervezet létrehozása /települési, kistérségi/, Az értékesíthetı szolgáltatásokból ajánlati elemek készítése, ezek továbbítása a Térségi DMSZ-hez, Program csomagok megvalósításhoz közremőködık szervezése, Az értékesítést elısegítı marketing munka megalapozása, A kistérség települései között turisztikai (projekt) szakmai társulások szervezése a beutazás lebonyolítására, Pályázati lehetıségek felkutatása, ezek megismertetése a helyi turisztikai szolgáltatókkal, Társulás megteremtése a vendégfogadást népszerősítı marketing, pr eszközök, honlap, szórólapok, prospektusok stb. kiadásához, Szakmai képzések szervezése azon vállalkozások munkatársainak, akik részt vesznek a turizmus ágazatban. 20

21 Térségi desztináció-menedzsment Turisztikai tervezés, érdekérvényesítés Turizmusmarketing - márkaépítés - piacelemzés, kutatás - térségi termékfejlesztés - termék-értékesítés - integrált kommunikáció - ellenırzés, kontrolling Tourinform Közremőködés a térségi turizmusfejlesztési koncepció, stratégia, program kialakításában, a turisztikai prioritások képviselete a térségfejlesztésben Térségi turisztikai érdekérvényesítés, szakmai lobbi-tevékenység támogatása Szakmai kooperációkészség fejlesztése, koordinációs mechanizmusok kialakítása Térségi termék- és programfejlesztés, helyi projektek menedzselése Turizmus marketing - Térségi márkaépítés Piac-elemzés, kutatás és marketingstratégiai tervezés, pozícionálás Kifejlesztett termékek kondícióinak, feltételeinek kialakítása Saját turisztikai termékek értékesítése, kooperatív értékesítés közvetlen és közvetett csatornákon (touroperátor) integrált térségi, közösségi turisztikai marketingkommunikáció tervezése, realizálása, ellenırzése. Tourinform tevékenység támogatása, koordinálása a térségben 21

22 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV TERVEZÉS: Fejlesztési koncepció, stratégia, program készítés támogatása Szakmai érdekérvényesítés Kooperációs mechanizmusok kialakítása (fórumok, bizottságok, stb.) PIACELEMZÉS - PIACKUTATÁS Külsı környezet-elemzése Közvetlen piac elemzése A keresletelemzés, célcsoport meghatározása, Versenytárselemzés, A kínálat elemzése, A piac változásainak figyelése,beszerzési, beszállítói piac elemzése A saját termék siker ellenırzése, elégededettség-kutatás, kontrolling MARKETING INFORMÁCIÓS ÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER KIALAKÍTÁSA TERMÉKFEJLESZTÉS Az igények, a kereslet felmérése A kínálat, konkrét kínálati elemek kialakítása, bıvítése Meglévı termék-elemek összekapcsolása kínálattá Sajáttermék fejlesztés utazásszervezık részére AZ ELADÁS, ÉRTÉKESÍTÉS Tervezés, célcsoport akvizíciós munka Szakvásár, Kínálat prezentáció honlap / turisztikai portál kialakítás Nagykereskedelmi értékesítés Study tour elıkészítés, lebonyolítás Elektronikus értékesítés TOUROPERÁTOR TURISZTIKAI SZOLGÁTATÁSOK Szolgáltatások beszerzése, árualap megteremtése Bizalmas Tarifa készítés Saját komplex turisztikai termékek értékesítése, forfait utak szervezése Nagykereskedelmi értékesítés SZOBAFOGLALÁS nyilvántartások elkészítése, csatlakozás foglalási rendszerhez, kontingens KONGRESSZUS, KONFERENCIA Rendezvények elıkészítése, helyszínek foglalása, elıadó termek bérlése Rendezvény tanácsadás Aktív kapcsolat folyamatos építése potenciális megrendelıkkel Idegenvezetés, transzfer, mint kiegészítı szolgáltatás INTEGRÁLT MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ Reklám - tervkészítés, fejlesztés, megvalósítás, figyelés SP (Sales Promotion) akciók, kampányok realizálása PR tevékenység (belsı külsı) Személyes kommunikáció Marketing eszközök tervezése, realiálása (pl.) TOURINFORM - INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT

23 Térségi desztináció-menedzsment Javasolt mőködési forma: nonprofit társaság esetleg egyesület Tulajdonosi kör: A térség önkormányzatai (térségi társulásai) Turisztikai vállalkozások szervezetei, esetleges klaszterek Civil szervezetek Kulturális szervezetek A mőködés forrásai: Tagdíjak tagi szolgáltatások Önkormányzati támogatás (normatív, havi bontásban) az IFA + 2 Ft %-ban kifejezve Pályázatok Különbözı feladatokra kapott támogatás Szponzori bevételek Tevékenység saját bevételei Infrastruktúra: a térségi DMSZ mőködése megvalósulhat egy helyszínen, koncentráltan, de lehetséges nagyobb, strukturáltabb turisztikai térségek esetében szakmai munkamegosztáson épülı több-telephelyes mőködés is. Ez esetben az infrastruktúra-igény nagyobb, de a kooperáció, mőködıképesség jobban is biztosítható. Humán erıforrás igénye: célszerő a térségbeni szakmai kompetenciákat a közös érdekek mentén összekapcsolni, (pl. a jelenleg ezen a területen az egyes tagoknál, önkormányzatoknál ilyen területen dolgozók révén), hogy a széles és szakmailag igényes tevékenység jól megvalósuljon. Szükséges munkatársak: TDMSZ-vezetıje, igazgató Tourinform iroda-vezetı, Marketing-team: elemzı-tervezı, értékesítı-touroperátor, kommunikációs-menedzser, rendezvényszervezı. Célszerő a gyakornokok alkalmazása (felsıoktatásból), Egyes funkciók, feladatok átvállalhatóak egyes tagok által, illetve esetleg pl. marketingkutatás a regionális DMSZ által. A térségi DMSZ szakmai felügyeletére célszerő a tulajdonosi körbıl Felügyelı Bizottságot alakítani, míg a stratégiai döntések megvitatására, a széles nyilvánosság bevonására Térségi Turisztikai Fórumot illetve Turisztikai Tanácsot létrehozni. 23

24 Regionális desztináció-menedzsment szervezete (RDMSZ) Legcélszerőbben az ÉM-RMI átalakításával, tevékenységeinek megosztásával, feladatainak bıvítésével, a már mőködı közhasznú társaság átalakításával hozható létre a regionális desztináció menedzsment szervezete. Alapítói, tulajdonosai: a Regionális Terület Fejlesztési Tanács, Megyei Jogú városok, Megyei Önkormányzatok, Kereskedelmi és Iparkamarák, Szakmai Szövetségek. Lehetıséget kell teremteni arra, hogy a késıbbiekben a tulajdonosi kör bıvülhessen, illetve a pártoló, szakmai tagsági rendszer is kialakuljon a különbözı szakmai, civil szervezetek, vállalkozások közvetlen érdekeltségének, együttmőködési készségének növelése érdekében. Turisztikai K+F Stratégiai tervezés, érdekérvényesítés Piacelemzés -kutatás MIR Klaszterek, hálózatok szervezése Regionális Regionális desztinációmenedzsment desztinációmenedzsment szervezet szervezet funkciói funkciói Integrált marketingkommunikáci ó Szolgáltatás nyújtása Minıség ellenırzése, akkreditáció Termékfejlesztés, értékesítés, (touroperator ) 24

25 Desztináció-menedzsment szervezetek létrehozása Lehetnek kizárólag a közszféra által létrehozott szervezetek, kizárólag a magánszféra által alapított szervezetek, illetve a magán és közszféra partneri együttmőködésében létrehozottak Erısségek közszféra által irányított DM szervezetek esetén: Hosszú távú stratégiai megközelítés Desztináció ismertség megteremtésének igénye Közösségi érdek szemlélete Minıségbiztosítási fókusz Helyi KKV-k támogatása Erısségek magánszféra által irányított DM szervezetek esetén: Rövid távú taktikai megközelítés Értékesítési (profit) szemlélet Piaci lehetıségek kiaknázására összpontosítás Gyors döntéshozatal Vállalkozói szemlélet Piac-vendég-orientáció Gyengeségek közszféra által irányított DM szervezetek esetén: Vállalkozói szemlélet hiánya Nehézkes döntéshozatal Gyenge kereskedelmi érzék, profitorientáció hiánya Gyenge teljesítmények tolerálása Kockázatvállalás hiánya Gyengeségek magánszféra által irányított DM szervezetek esetén: Közérdekben való gondolkodás hiánya Korlátozott érdekeltség a hosszú távban gondolkodásra Megfelelı források hiánya A közszférával való kapcsolatok gyengesége 25

26 Klaszterek képzıdése, bevonása a desztinációs szervezetekbe A DM-szervezet kell, hogy kapcsolódjon, s ösztönözze a vállalkozások, közvetlen piaci és kapcsolódó szakmai szereplık klaszter típusú együttmőködését, melyek a vállalkozások, non-business szervezetek (kulturális, tudományos, képzési stb.) kooperációjának kereteit adják, a turizmusfejlesztés, a turisztikai innovációk fı mozgatói a közös érdekek mentén. kell, hogy kapcsolódjon, s ösztönözze a vállalkozások, közvetlen piaci és kapcsolódó szakmai szereplık klaszter típusú együttmőködését, melyek a vállalkozások, non-business szervezetek (kulturális, tudományos, képzési stb.) kooperációjának kereteit adják, a turizmusfejlesztés, a turisztikai innovációk fı mozgatói a közös érdekek mentén. A termékelven alakítható turisztikai klaszterek és hálózatok. Marketingtevékenység: egységes arculati kézikönyv elkészíttetése, kiadványok készítése (pl. tematikus programcsomagok), Részvétel a vonzerıleltár folyamatos frissítésében, Minısítési rendszer kidolgozása (védjegy), Marketingkutatások (adatgyőjtés, feldolgozás, a térségbe érkezı vendégekrıl, felmérések készítése), Közös beszerzések koordinálása, Képzési igények felmérése, oktatások, tanfolyamok megszervezése, workshopok, tanulmányutak szervezése, A regionális szinten elszórtan elhelyezkedı kisebb vonzerıket egységes attrakcióvá, komplex termékké fejlesztése Turisztikai honlap(ok) készítése és aktualizálása A pályázati rendszerekben való közremőködés Minıségi standardok felállítása, minıségbiztosítás Hálózatépítés, együttmőködések erısítése 26

27 A desztináció-menedzsment elınyei és hátrányai az érintett szereplık számára Turisták Elınyök: Nagyobb döntési biztonság, csökkenı kockázatérzet a desztináció-márka hatására Könnyebb információszerzés és foglalási lehetıség az egységes információs és foglalási rendszer eredményeként Több és jobb élmény az összehangolt termékfejlesztés eredményeként A saját érdeklıdési területnek leginkább megfelelı attrakciók és rendezvények meglátogatása a modulárisan építkezı programcsomagok és a jobb információs anyagok, valamint információszolgálat hatására Kevesebb csalódás a szolgáltatásokban a minısítı rendszer mőködtetésének eredményeként Hátrányok: Drágább szolgáltatások, a desztináció-menedzsment pótlólagos költségei beépül(het)nek az árakba Kapcsolódó szolgáltatók és termékek Elınyök: Pótlólagos keresletet jelentenek az új turisták Új földrajzi márkák megjelenése Hátrányok: Megfelelı szakember és nyelvismerethiány, fıleg a kistelepüléseken Attrakciók, események non-profit mőködtetıi Elınyök: Növekvı érdeklıdés, illetve látogatószám Összehangolt akciók lehetısége, egyeztetett programok Nemzetközi reputáció nı Hátrányok: Növekvı idegen nyelveket beszélı, szakképzett munkaerıigény Turistabarát szemlélet kialakításának kötelezettsége, ott is, ahol nem ez az alaptevékenység (pl. templomok) Turisztikai vállalkozások Elınyök: Több turista, több bevétel Úgy élvezi a közösségi marketingtevékenység eredményeit, hogy minimálisan kell csak erıforrásokat ráfordítania A minısítı-rendszer hatására tisztul a piac A touroperator értékesítési tevékenysége, valamint az egységes információs és foglalási rendszer eredményeként új fogyasztói csoportok érhetık el. Csökkenhet a szezonalitás hatása Csatlakozás turisztikai klaszterekhez, összehangolt fejlesztési lehetıségek létrejötte Hátrányok: A létrejövı információs-rendszer fokozza a versenyt a gyorsan és ingyen hozzáférhetı információ-megosztással. Megnı az innovációs, illetve fejlesztési kényszer a versenyképesség fenntartásának érdekében, ami pótlólagos erıforrásokat igényel. Megnı a kooperációs kényszer a komplex termékfejlesztési megközelítés és az ehhez kapcsolódó konzorciális pályázati forrásszerzési szabályozás miatt. Települési önkormányzatok Elınyök: Helyi politikától független, szakmai turizmusszervezés Térségi együttmőködésekbıl származó fejlesztési elınyök Növekvı közvetlen és közvetett idegenforgalmi bevételek Csökkenı közvetlen idegenforgalmi, turisztikai feladatok Hátrányok: Az idegenforgalmi adó kezelésének és felhasználásának megváltozása A csökkenı döntési kompetenciákból eredı frusztráció Együttmőködési kényszer a rivális szomszéd várakkal 27

28 Rendszer kialakításának lépései 2006 Regionális Turizmus Fejlesztési Stratégia TDM RoadShow szemléletformálás ROP pályázatokhoz szakmai irányok (60 Mrd 4 Mrd Ft) 2007 TDM konferencia pályázati work shopok TDM regisztráció TDM pályáztatás TDM-ek indulása, 9 helyi és 2 térségi nyertes pályázat 2010 év vége újból TDM regisztráció 2011 új TDM pályázat

29 Koordináció 2007: a szervezetek kialakítását elısegítın szakmai útmutató/kézikönyv készítése, kiadása, az érintetteknek történı eljuttatása, tájékoztatás az érintettek részére, ROP pályázati felhívás elkészítése, egyeztetés NFÜ-vel, RFÜ-vel : helyi és közép szintő TDM szervezetek kialakítása és már felállt szervezetek fejlesztése, a folyamat ösztönzése és koordinálása a regionális TDM szerveztek létrehozásához szükséges feltételrendszer kialakítása

30 Akció terv Akciótervben és az új pályázatban: újabb helyi és közép szintő TDM szervezetek kialakítása és már felállt szervezetek fejlesztése ami kimaradt: turisztikai ernyıszervezetek, klaszterek fejlesztése, a regionális TDM szervezetek kialakításának, és szakmai programjának támogatása.

31 A TDM célja a fenntartható és versenyképes turizmus rendszerének kialakítása és mőködtetése egy turistákat fogadó térségben. TDM = LEHETİSÉG Helyi, térségi, régiós fejlıdési lehetıség Elhelyezkedési lehetıség

32 TDM CÉLRA RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FORRÁSOK A REGIONÁLIS AKCIÓTERVEKBEN ( ) Régiók Mrd Ft-ban Dél-Alföld 0,456 Dél-Dunántúl (ebben az összegben a klaszterek támogatása, valamint a Balaton is benne van) 2,196 Észak-Alföld 1,83 Észak-Magyarország 4 Közép-Dunántúl (ebben a Balatoni is benne van) 3,48 Közép-Magyarország 0,457 Nyugat-Dunántúl (ebben a Balaton is benne van) 0,65 külön a Balaton * 1,23 Összesen 13,069 * A Dél-Dunántúli Régió, a Közép-Dunántúli Régió és a Nyugat-Dunántúli Régió terhére.

33 TDM rendszer kialakításának lépései 2007 TDM konferencia Kiváló Európai Desztináció díj 2007-tıl Nemzetközi szakértıi egyeztetések Szemléletváltozás folyamatban ROP pályázatokhoz szakmai irányok Turizmus törvény: jogi keretek

34 Versenyképesség és fenntarthatóság Területi (desztinációs) szemlélet erısödése régió, térség, helyi DESZTINÁCIÓ) Verseny vs. Együttmőködés (önkormányzat vállalkozók közösen!) szakmai finanszírozási széleskörő részvételre alapozott feladatok koordinált ellátása, partnerek közötti feladatmegosztás Új kihívások (informatika, innováció) Kiszámíthatóság Ki a gazda? Ki dönt és mirıl? Átláthatóság, egy kézbe kerülhetnek a tervezéstıl a monitoringig a feladatok Új szervezeti struktúra? (országosan egységesen kezelt, ösztönzött)

35 A TDM RENDSZER Fİ JELLEMZİI (1) Alulról építkezés: a turizmusban legközvetlenebb szinten érintett szereplık (vállalkozó, önkormányzat) összefogásával alapozható meg a rendszer. E szereplık érdekei és képviselete alapján alapozható meg a további szintek (kistérség, régiós, stb.) létrejötte. Ezen a szinten közvetlen részvétel van, ettıl felfelé már csak képviselet. (2) Partnerség: kizárólag több partner összefogásával hozható létre a szervezet (rendszer). (3) Önálló cselekvıképesség: biztosítani kell a szervezetek számára azt a jogi és alapvetı gazdasági/pénzügyi környezetet, mely a cselekvıkésességet lehetıvé teszi. (4) Szakértelem: kizárólag megfelelı szintő szakértelem (turisztikai ill. térségi menedzsment) jelenléte esetén válik mőködıképessé a rendszer. Ehhez oktatás és szemléletformálás szükséges.

36 SZERVEZETI SZINTEK A TDM szervezeti rendszere négy szintje: 1. a helyi szint (település, vagy több település összefogása), 2. a középsı szint (térségi, amely nem kell, hogy megegyezzen statisztikai térséggel), 3. a regionális szint (régió), 4. nemzeti szint.

37 PÁLYÁZATI TÁMOGATÁS A TDM fejlesztéshez szükséges támogatandó 4 fıbb terület: 1. Szervezetfejlesztés 2. Infrastruktúra és eszközbeszerzés 3. Szakmai program megvalósítása 4. Informatikai rendszer bevezetése ( )

38 Észak-Magyarország turisztikai térsége

39 TDM pályázatok Hollókı-Ipolytarnóc-Salgótarján térsége Salgótarján Helyi TDM, nyert 25 MFt, Rétság (Nyugat-Nógrád) Helyi TDM, nyert 35 MFt Hollókı-Ipolytarnóc-Salgótarján Térségi TDM pályázat 97 MFt Gyöngyös-Mátra Gyöngyös helyi TDM, nyert 45 M Ft Eger és térsége Eger Helyi TDM, nyert 50 MFt Mezıkövesdi Helyi TDM 30 MFt Egerszalóki TDM megalakult, nem pályázott Eger és térsége Térségi TDM, pályázat 97 MFt Miskolc-Bükk Miskolci Helyi TDM 50 MFt Aggtelek-Edelény Nincs nyertes! Aggtelek Helyi TDMszint beadásra került, de formai okok miatt elutasították Tokaj-hegyalja Zemplén Sátoraljaújhely-Hegyköz Helyi TDM, nyert 32 MFt Aba (Zemplén) Helyi TDM,, nyert 34 MFt Tokaj-Hegyalja, Taktaköz-Hernád-völgye Helyi TDM, nyert 20 Mft

40 Nyertes és leendı TDM-ek TTDM TTDM TTDM TTDM TTDM Nyertesek: Sátoraljaújhely HTDM Aba HTDM Tokaj HTM Miskolc HTDM Mezıkövesd HTDM Eger HTDM Gyöngyös HTDM Salgótarján HTDM Bánk HTDM Eger Térségi TDM Nógrád Térségi TDM Folyamatban: Mátra Térségi TDM Tokaj-Zemplén Térségi TDM Miskolc Térségi TDM Aggtelek HTDM Egerszalók HTDM Szilvásvárad HTDM Hegyköz HTDM

41 SPECIÁLIS FELADATOK Feladat Helyi szint Középsı/tér ségi szint Tervezés Fejlesztés Desztinációs marketing Attrakció- és látogatómenedzsment Minıségbiztosítás Monitoring Szakmai képzés Régió Érdekképviselet

42 Szoros együttmőködésben Szolgáltatók + TDM szervezetek (helyi, és térségi) + MT Zrt. ÉMRMI (régiós szint) Eredményesebb és költséghatékonyabb

43 Közösen hatékonyabb Régiós szinten összefogott, térségekkel és helyi szintekkel együtt megvalósított és az alulról jövı igényekre épülı közös: kampányok régiós, térségi, helyi arculati elemekkel média felület vásárlások mennyiségi kedvezménnyel kiállítási megjelenések régiós-térségi szintekkel informatikai megoldások régiós országos rendszerrel továbbképzések olcsóbb egyszerőbb - hatékonyabb

44 Térségi és helyi TDM szervezet bevonása Észak- Magyarországon Funzine régiós különszám a TDM szervezetekkel közös szolgáltatói akvirálás Régiós kiadvány és Rendezvénynaptár a 6 térség szerint tagolva, TDM-ekkel egyeztetve Közös médiafelületek vásárlása a TDM szervezetekkel Belföldi kiállításokon közös megjelenés (Utazás 2011, Miskolc, Pécs, Debrecen, Szolnok, Kecskemét, Veszprém, Szeged, Nyíregyháza) Tanulmányutak közös lebonyolítása (lengyel 2db, ukrán orvosi 2db, japán 3db, német 2db, finn, román, orosz, izraeli, nógrádi )

45 példány: Kiskegyed behúzás; kiállítások, vásárok; Funzine terjesztési pontokon; db lengyel, szlovák, román médiában behúzás

46 Térségi és helyi TDM szervezet bevonása Észak- Magyarországon Funzine régiós különszám a TDM szervezetekkel közös szolgáltatói akvirálás Régiós kiadvány és Rendezvénynaptár a 6 térség szerint tagolva, TDM-ekkel egyeztetve Közös médiafelületek vásárlása a TDM szervezetekkel Belföldi kiállításokon közös megjelenés (Utazás 2011, Miskolc, Pécs, Debrecen, Szolnok, Kecskemét, Veszprém, Szeged, Nyíregyháza) Tanulmányutak közös lebonyolítása (lengyel 2db, ukrán orvosi 2db, japán 3db, német 2db, finn, román, orosz, izraeli, nógrádi )

47

48 Térségi és helyi TDM szervezet bevonása Észak- Magyarországon Funzine régiós különszám a TDM szervezetekkel közös szolgáltatói akvirálás Régiós kiadvány és Rendezvénynaptár a 6 térség szerint tagolva, TDM-ekkel egyeztetve Közös médiafelületek vásárlása a TDM szervezetekkel Belföldi kiállításokon közös megjelenés (Utazás 2011, Miskolc, Pécs, Debrecen, Szolnok, Kecskemét, Veszprém, Szeged, Nyíregyháza) Tanulmányutak közös lebonyolítása (lengyel 2db, ukrán orvosi 2db, japán 3db, német 2db, finn, román, orosz, izraeli, nógrádi )

49 www. eszakmagyarorszag. hu

50 Közösen hatékonyabb szakmai lobby, szolgáltatóink érdekképviselete Szálláshelyek szövetségeivel kereskedelmi, magán Falusi turizmus szövetségével Fesztivál szervezık szövetségeivel Gasztro szövetségekkel Magyar Turizmus Zrt-vel Turisztikai Szakállamtitkársággal Szakmai médiával kedvezıbb egyszerőbb - hatékonyabb

51 Közösen hatékonyabb pályázatok, forrásszerzés, innováció, monitoring hazai és nemzetközi pályázatok kiaknázása közös termék és szolgáltatás értékesítés Projekt menedzsment szakmai segítségnyújtás Szakértıi tevékenységek Turisztikai innovációk fellendítése Minıségbiztosítás a szolgáltatóink érdekében Szakmai monitoring az igazi fejlıdésért kedvezıbb jobb - hatékonyabb

52 Facebook TDM közösség

53

54 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Magyar Turizmus Rt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Eger, Bajcsy Zs. U 1., Pf.:77 Tel.:36/ , Fax:36/ emrmi@itthon.hu eszakmagyarorszag.blog.hu