A kiadvány az Átjárható határokat a nagyragadozóknak! program keretében készült szlovák és magyar nyelven.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kiadvány az Átjárható határokat a nagyragadozóknak! program keretében készült szlovák és magyar nyelven."

Átírás

1 Impresszum A kiadvány az Átjárható határokat a nagyragadozóknak! program keretében készült szlovák és magyar nyelven. SZERKESZTŐK: Gadó György Pál (WWF Magyarország) és Samuel Pačenovský (Sosna Egyesület) CÍMLAPFOTÓK: WWF-Canon / Chris Martin BAHR (farkasok) és WWF-Canon / Roger LEGUEN (hiúz) KIADTA: WWF Magyarország 1124 Budapest, Németvölgyi út 78/B Tel.: (36-1-) , fax: (36-1) Adószám: Számlaszám: ERSTE Bank: NYOMDAI ELŐKÉSZÍTÉS: PRO Vision Stúdió Budapest, november A PROGRAMOT ÉS A KIADVÁNY MEGJELENÉSÉT TÁMOGATTÁK:

2 ELŐSZÓ Gadó György Pál és Samuel Pačenovský A szlovák-magyar együttműködés a farkas- és hiúzvédelemben nem elméleti lehetőség, hanem valóság. Az elmúlt télen nem egyszer előfordult, hogy Szabó Ádám a nyomolvasáshoz kedvező hótakarót kihasználva az Aggteleki-karszton addig követte a farkasnyomokat, míg el nem érte az országhatárt. Ekkor, hogy fáradsága kárba ne vesszen, felhívta a határ szlovák oldalán Juraj Popovicsot aki örömmel veszi, ha magyar barátai Popovics Gyurinak hívják és megkérte, hogy nézze meg, mi lett az Alsó-hegy vagy a Szilicei-fennsík irányába távozó határsértő farkasokkal. Mikor ezt a kiadványt összeállítottuk, gyakran gondoltunk Ádámra és Jurajra. Munkánk akkor lesz eredményes, ha ők ketten adatokat, ötleteket és támogatást kapnak gyakorlati természetvédelmi munkájukhoz, és ha a határ két oldalán több, az övékhez hasonló szakmai kapcsolat formálódik. Szlovákiának több farkasos és hiúzos szomszédja van, a nagyragadozók jönnek-mennek a szlovák-ukrán és szlovák-lengyel határon, és ahogy az utószóban arról beszámolunk, a szlovák-cseh határon már története van a közös nagyragadozó-védelmi munkának. Magyarországnak csak egy igazi nagyragadozós szomszéd adatott, meg kell hát becsülnie. Ahogy Márkus Márta és Szemethy László áttekintéséből megtudjuk, farkasok néha Szerbia és Horvátország felől is érkeznek Magyarországra, de nincs lehetőségük a megtelepedésre. Romániában farkasok, hiúzok és medvék is nagy számban élnek, de nem a magyar határ közelében. Marad hát Szlovákia. Firmánszky Gábor cikkéből kitűnik, hogy a magyarországi hiúz és farkas állományok helyzete nagyrészt azon múlik, hogy mi történik a két fajjal Szlovákiában. Csak reménykedhetünk benne, hogy a XXI. században olyan stabil farkas- és hiúzpopuláció alakul ki a magyar Északiközéphegységben, hogy a szlovák kollegák is örülni fognak neki. De vajon örülni fognak-e? Jana Strnádová nem nagyvonalú általánosságban beszél arról, hogy a nagyragadozóknak pozitív szerepük van az egészséges szarvas, őz és vaddisznó állomány fenntartásában, hanem adatokkal támasztja alá, hogy a sertéspestis terjedését leggazdaságosabban a farkasok segítségével akadályozhatjuk meg. Robin Rigg, fiatal brit kutató példák sorával bizonyítja, hogy ha a nyájakat juhászkutyákkal védik, az állattartóknak sem kell tartaniuk a farkasoktól. Ám a tudományos érvek önmagukban nem elegendőek. A 6. fejezetben összefoglalt közvéleménykutatások azt mutatják, hogy Szlovákiában és Magyarországon is a nagyragadozókat (különösen a farkasokat) erős előítéletek fogadják. Diplomatatáskákból előhúzott iratok címlapján gyakran olvashatjuk: Munkaanyag. Ez a kifejezés a mi kiadványunkra is ráillik, munkaanyagot tart kezében a kedves olvasó. Szép kivitelű, képes kiadványt, hogy hangsúlyozzuk a téma fontosságát. Az, hogy munkaanyag, elsősorban abból látszik,

3 Előszó hogy egymás mellett egymással ütköző véleményeket tartalmaz. Pavel Hell professzor aki rendkívüli alapossággal dolgozta fel az irodalmi adatokat és a vadászati statisztikákat másképp gondolkozik a nagyragadozók állományszabályozásáról (engedélyezett vadászatáról), mint mondjuk Robin Rigg. Ám ahogy az utószóban részletesebben beszámolunk róla kiadványunk céja, hogy a kérdések tisztázásához közöljünk jól megfogalmazott érveket és adatokat, ezért a szerkesztők hibát követnének el, ha állást foglalnának a sorok között megbúvó vitában. Egy példán azért szeretnénk bemutatni, hogy észrevettük az ellentmondásokat. Hány farkas és hány hiúz él Szlovákiában? Erre a fontos kérdésre szerzőink más-más választ adnak. A 4. fejezetben Michal Adamec, az Országos Természetvédelmi Központ zoológusa foglalja öszsze, hogy milyen a farkas és a hiúz jelenlegi elterjedése, állománynagysága és védelmi állapota Szlovákiában. A 2001-es hivatalos adatokról melyek a vadászati statisztikákon alapulnak a szerző is azt mondja, hogy kb. 30 %-kal túlbecsült értékek. Ha a hivatalosan közölt 1113 farkasból és 968 hiúzból levonjuk a 30 %-ot, azt kapjuk, hogy 2001-ben 779 farkas és 678 hiúz élt Szlovákiában. Ám ha a vadászati statisztikákon alapuló országos számadatokat összevetjük a terepi felmérésekkel, még jelentősebb eltéréseket kapunk. Szerzőink két terepi állományfelmérésről is beszámolnak. Michal Adamec és Robin Rigg is említi a Polyána-hegységben 2001-ben végzett számlálást, Stefan Pčola pedig az Északkeleti- Kárpátok szlovákiai részén több száz terepi megfigyelés alapján térképezte fel a farkasfalkák elterjedését. Ezek a pontos felmérések csak egyegy kisebb területre vonatkoznak, ám a számadatokat átszámíthatjuk a két nagyragadozó ismert szlovákiai elterjedési területére. Mindkét felmérésre hektáros területen került sor. A Keleti Kárpátokban Pčola és munkatársai a hektáron farkas előfordulását észlelték, míg a Polyánán ugyanekkora területen mindössze 7 farkast találtak. Hogyha ezeket az átlagos számokat átszámítjuk a farkas teljes, kb km2 -es szlovákiai elterjedési területére, akkor a jelenlegi szlovákiai farkasállományt mindössze egyedre becsülhetjük. Ez nincs nagy ellentmondásban a Turček (1949) által becsült 100 egyeddel, vagy Feriancová (1955) által becsült egyeddel. Nem állítjuk, hogy ezzel a rögtönzött számítással pontos értékeket kaptunk, ahhoz sokkal több terepi felmérésre lenne szükség. Ám két dolgot nagy valószínűséggel megállapíthatunk. Egyrészt, hogy a tényleges felmérések eredményei és a vadászati statisztikák értékei között feltűnő különbségek vannak (előbbi kb. negyedrésze az utóbbinak), másrészt, hogy a korrigált értékek alapján is biztosra vehető, hogy az elmúlt évben jelentősen megnövekedett a szlovákiai farkasállomány. Az Átjárható határokat a nagyragadozóknak! program a farkasok és hiúzok érdekében indult, de természetesen nem csak az állatokkal foglalkozik. Szeretnénk, elérni, hogy tudományosan helytálló adatokról, valós problémákról nyugodt hangú véleménycsere induljon. A 6. fejezetben öszszefoglalt közvéleménykutatások alapján tudjuk, hogy a hiúzokat és különösen a farkasokat erőteljes előítéletek sújtják. A juhászok a farkasokat még mindig sokfelé ellenségüknek tekintik. A természetvédők és vadászok közötti ellentétek nem elhanyagolhatóak. A tények leírása önmagában nem elegendő. Ám a konfliktusok megoldása akkor kezdődhet el, ha előtte reális képet kapunk a jelenlegi helyzetről. Kiadványunk ehhez kíván hozzájárulni. Fogadják jó szívvel!

4 Tartalom TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1. A farkas történelmi elterjedése és állománysűrűsége Szlovákiában Pavel Hell 2. A hiúz története Szlovákiában Pavel Hell 3. A farkas és hiúz magyarországi előfordulásának történeti áttekintése Márkus Márta és Szemethy László JELENLEGI ADATOK 4. A farkas és a hiúz elterjedése, jelenlegi helyzete és védelme Szlovákiában Michal Adamec 5. A nagyragadozók jelenlegi magyarországi előfordulásával kapcsolatos adatok és összefüggések Márkus Márta és Szemethy László A NAGYRAGADOZÓK ELFOGADOTTSÁGA 6. A nagyragadozók megítéléséről szóló közvélemény-kutatások Szlovákiában és Magyarországon Néhány gondolat a nagyragadozók magyarországi elfogadottságáról Márkus Márta és Szemethy László TEREPI TAPASZTALATOK A HATÁR KÉT OLDALÁN 8. A farkas és a hiúz az Északkeleti-Kárpátok szlovákiai területén Štefan Pčola 9. A farkasok és a hiúzok megtelepedése a Zempléni-hegységben Firmánszky Gábor 10. Milyen hatással van a potenciális zsákmányállatok egészségi állapotára a farkas (Canis lupus L.)hiánya? Jana Strnádová MIT TEHETÜNK A NAGYRAGADOZÓK ÉRDEKÉBEN? 11. A juhászkutyák és a farkasvédelem kapcsolata Szlovákiában Robin Rigg 12. Hogy válhat stabillá a magyarországi hiúz és farkas populáció? Márkus Márta és Szemethy László UTÓSZÓ Gadó György Pál és Samuel Pačenovský

5 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1. A farkas történelmi elterjedése és állománysűrűsége Szlovákiában Pavel Hell A farkas elterjedése 1945 előtt A farkas a régmúltban valószínűleg a mai Szlovákia egész területén előfordult, ezt sok földrajzi név is bizonyítja. Feltételezhetjük, hogy Dél-Szlovákia alföldi tájain kevesebb farkas élt, ezen a vidéken legalább részben a kisebb termetű aranysakál helyettesítette, melyet nádifarkasként is emlegetnek. Persze a táj folyamatos művelésével és a települések terjedésével az emberek a farkasokat egyre intenzívebben pusztították, úgyhogy a múlt század végén számuk erősen megfogyatkozott, elterjedési területük jelentősen csökkent. Feriancova (1955) szerint a XIX. század közepéig tartott az az időszak, amíg a farkas Szlovákia területén általánosan elterjedt faj volt. Több területről összegyűjtötte az utolsó farkaskilövések időpontját, például az utolsó közép-szlovákiai farkast Zólyom mellett ban lőtte le magaslesről egy juhász. Liptó megyében intenzíven üldözték a farkasokat, erről Žuffa cikke is tanúskodik, amely szerint itt a nép főleg hálók segítségével vadászta őket. Említi, hogy a farkasbőrökért kifizettett pénzért az evangélikus egyház Szmrecsán (Smrečany) községben harangokat vásárolt. Matlekovits (1897) szerint a XIX. század végén egész Magyarország területén évente 406 farkast ejtettek el, az ekkor a Magyar Királysághoz tartozó Horvátországot is figyelembe véve pedig 557 egyedet. Paszlavszki (1918) hasonló számokat ad közre: Magyarország 26 megyéjében ekkor 413 farkas esett áldozatul, a legtöbb, 92 példány Máramaros megyében, 41 Háromszék megyében, 36 Bihar megyében, 35 Hunyad megyében, további 34 farkas pedig Horvátországban. Ehhez képest a mai Szlovákia területén a farkasok száma igencsak alacsony volt. A XIX. század végi adatokhoz visszatérve 1885 és 1894 között Szlovákia területén évente kb. 27 farkast ejtettek el, ebből a legtöbb, 8 egyed Ung megyében (amelynek kb. kétharmada esik a mai Szlovákia területére) került puskavégre, 7 Zemplén megyében (3/4 része ma Szlovákia), 5 Sáros megyében, 2 Abaúj-Torna megyében (kb. fele ma Szlovákia) és Nyitra megyében, 1 Szepes megyében, Zólyom megyében és Nógrád megyében (az utóbbinak kb. fele esik ma Szlovákia területére). További 10 szlovákiai megyében egyetlen farkast sem ejtettek el. Vodička (1935) szerint a volt Csehszlovákiában (Kárpátalját beleértve) ban 21 farkast ejtettek el. Ennél jóval alacsonyabb számról tud Farský (1935), aki 7

6 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS szerint Szlovákiában 1927 és 1929 között évente már csak 4 farkast ejtettek el. Jurán (1958) szerint az utolsó farkast a Lőcseihegységben 1879-ben ejtették el. A Poprád folyó bal partján a farkasok 30 év múlva, 1910-ben újra megjelentek, amikor valószínűleg Lengyelországból 3 egyed került a Magas- Tátrába. Kettőt közülük még ugyanabban az évben lelőttek, a harmadikat csak 3 évvel később. Ezután évenként feltűnt néhány farkas a Lőcsei-hegység környékén, de tartósan nem tudtak megtelepedni ben is egy falka tartózkodott itt négy kölyökkel ben aztán a farkasok a Lőcsei-hegységből eltűntek. További inváziókról a második világháború idejéből nincsenek híreink. A XIX. század végén a farkasok olykor Kelet- Szlovákia területén is előfordultak. Nevicky szerint között ismét gyakrabban fordultak elő, főként Szinna (Snina), Mezőlaborc (Medzilaborce), Felsővízköz (Svidník) és Bártfa (Bardejov) környékén. A másik nagyobb inváziót csak az első világháború után, ben észlelték. Russay szerint a farkas a Vihorlát keleti részén csak ritkán és alkalmilag fordult elő. Remetehámorban (Remetské Hámre), ahol eredményes vadvédelem folyt, 1920 és 1939 között csak egyszer, 1935-ben láttak farkast től aztán egyre több farkas előfordulásról tudunk. A Vihorlát keleti részében farkast zsákmányoltak pl ben, 1940-ben, 1942-ben, 1943-ban és 1944-ben ben egy farkas eljutott Pozsonytól (Bratislava) északnyugatra a Stomfai vadaskertig (Stupava), amely akkor Károlyi gróf tulajdonában volt, és ezen (a kb hektáros) területen tartózkodott egészen 1917-ig. Ebben az időben itt sok nagyvadat ölt le, becslések szerint kb egyedet. Feltételezzük, hogy ezt a távoli migrációt a Keleti-Kárpátokban zajló harcok idézték elő. Majdnem 30 évvel később, 1943-ban egy újabb farkas hatolt be a vadaskertbe, de ezt rövid időn belül sikerült lelőni. Árva megyében a farkas gyakoribb volt, mint a hiúz. Vodička szerint között az Árvaváraljai nagybirtokon (Oravský Podzámok) 44 farkast ejtettek el, és csak 1 hiúzt. A farkasok elég sokáig meg is maradtak Árvában. Duba szerint között itt 6 farkast lőttek le és további 19 farkast mérgeztek meg. A farkast állandó előfordulásának a XIX. század végi sztrichnines irtás vetett véget. Később farkasok csak a téli inváziók idején jelentek meg, rendszerint 5-6 egyedből álló falkákban. A második világháború idején nemcsak Árvában, hanem a Nyitra (Nitra) és Privigye (Prievidza) közötti erdőkben is megfigyeltek farkasokat. Árva vára (Fotó: Dobos Dávid)

7 A farkas történelmi elterjedése és állománysűrűsége Szlovákiában 1945-ben nagyobb számú farkas jelent meg a Gömör-Szepesi-érchegységben. Az eddigi adatokból is kitűnik, hogy az első világháború, aztán különösen a második világháború során Szlovákia területén a farkas elterjedési területe jelentősen megváltozott, nyugati és délnyugati irányba eltolódott. Talán ellentmondásnak tűnik, de tény, hogy a háború nem ellensége a farkasoknak. Sőt. A történelmi időkre is igaz, hogy a farkasok a legnagyobb üldözésnek békeidőben, a civilizáció terjedése idején voltak kitéve, ilyenkor állományaik rendszerint megcsappantak. A háborúk, felkelések, éhínségek idején viszont számuk megnövekedett, mert az embereknek nem maradt idejük a vadászatra, ráadásul a sok tetem miatt a farkasok mindenütt terített asztalt találtak. Ez az oka, hogy a farkasfalkák a hadjáratok idején gyakran követték a harcoló törzseket és hadseregeket. A farkas elterjedése 1945 és 1967 között A háború után Szlovákiában a farkasállomány jelentősen megnövekedett, és ez együtt járt elterjedési területük növekedésével is. Erről a jelenségről Jurán nagyon sok adatot gyűjtött össze Észak- és Kelet-Szlovákiából. A Lőcseihegységben különösen jól dokumentálható a gyarapodás. Jellemzőnek tekinthető, hogy 1948 novemberében megfigyeltek egy 11 tagú falkát, amint a Poprád folyón

8 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS átkelt Lengyelországból Szlovákiába ben ezek a farkasok nagy károkat okoztak a juh- és marhaállományban ben megint megfigyelték, hogy egy 8 tagú falka rendszeresen mozog Szlovákia és Lengyelország között. A különlegesen zord tél 1956 februárjában és márciusán a farkasokat hosszú vándorlásokra késztette. Nagyobb számban jelentek meg Szlovákiában is, főleg az ország keleti és északi részében. Több egyedet öltek meg Eperjes (Prešov) és Bártfa (Bardejov) környékén, Szinnán (Snina) pedig egy lótetem mellett sztrichnin segítségével egyszerre 8 farkast mérgeztek meg. A Magas Tátrában 1959 tavaszán egy farkasfalka széttépett egy anyamedvét és a medvebocsát és 1966 között a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) hektáros területén 43 farkast ejtettek el, ebből 37-et, vagyis az összes megölt állat 86%-át télen, december 15. és március 31. között. Ugyanabban az időben a TANAP hektáros védelmi zónájában a Liptószentmiklósi (Liptovský Mikuláš) és Alsókubini (Dolný Kubín) járásokban a TANAP feljegyzései szerint 5 farkast ejtettek el óta a TANAP területén egyetlen farkast sem lőttek le, a faj jelenleg a nemzeti park területén teljes védelem alatt áll. A Kelet-Szlovákiába vándorolt farkasok nagy része tartósan megtelepedett, ezért intenzív módon vadászták és mérgezték őket A Vihorláthegység nyugati részén a farkasok a második világháború előtt gyakorlatilag nem fordultak

9 A farkas történelmi elterjedése és állománysűrűsége Szlovákiában elő, csak 1945-ben jelentek meg ban viszont egy remetehámori (Remetske Hámre) vadász egymaga 8 farkast lőtt. Innen északra, a lengyel határ közelében van Mezőlaborc (Medzilaborce), ahol egy Žolna nevű vadászról tudjuk, hogy 1963-ban 20 farkast lőtt. Az 50-es évek végén Közép- Szlovákiában a Polyánahegységben is éltek farkasok, de néhány évvel később teljesen eltűntek innen ban Zólyom mellett ejtettek el egy farkast. Nyugat- Szlovákiában is újra megjelent a faj, 1962-ben egy farkast Pozsony tőszomszédságában, Dévényújfalu (Devínska Nová Ves) mellett ejtettek el. Ezek az adatok is jól mutatják, hogy a negyvenes évek vége és a hatvanas évek eleje között a farkasok száma jelentősen megnőtt, elterjedési területük pedig Szlovákiának majdnem 50 %-ára kiterjedt. Turček 1949-ben kb. 100 példányra becsülte számukat, Feriancová pedig 1955-ben kb példányra. Feriancová a farkas szlovákiai elterjedését három egymástól különálló területtel jellemezte. Az egyik Szlovákia északkeleti részén terül el és nyugaton kb. a Szobránc (Sobrance) Homonna (Humenné) Sztropkó (Stropkov) vonalig húzódik. A másik folt Rozsnyótól délre, a Szilicei-fennsíkon van, a harmadik pedig a Polyánán. Feriancová is említi, hogy átmenetileg a farkasok más területekre is eljutottak, főleg a téli évszakban, mikor táplálékkereső utakra indultak. Az elejtett farkasok számáról hozzávetőleges adataink vannak. A vadászszövetség az közötti időszakban összesen 156 farkasért fizetett lődíjat. Hell adatai szerint Szlovákiában 1951-ben 12, 1954-ben 43, ban 46 és 1961-ben 33 farkast lőttek, ebből 2 egyedet Közép-Szlovákiában. Turček viszont az években 64, 70, 68, 19 és 54 farkas elejtéséről tud. Az 1945 és 1967 közötti időszakban megnőtt a veszett farkasokról szóló híradások száma. Ennek azért van jelentősége, mert a veszett állatok nemcsak a háziállatokra jelentenek veszélyt, de több alkalommal emberre is támadtak, ezzel rontották a farkasok általános megítélését. A legnagyobb pusztítást talán az a farkas okozta, amely augusztus 20-tól 23-ig 6 község határán ment át és megharapott 51 szarvasmarhát, 3 lovat, 2 kecskét, sok kutyát és 2 embert, közülük egy 6 éves kislányt, aki meghalt. A Tátrai Nemzeti Parkban ma már nem lőnek farkasokat (Fotó: Dobos Dávid) 11

10 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A farkas elterjedése 1968 és 1979 között Az közötti években elejtett farkasokról pontos áttekintésünk van, mert a vadásztársaságok minden egyes elejtett farkasért lődíjat fizettek. Ebben az 5 évben Szlovákiában 144 farkast ejtettek el, ebből 71 volt hím, 73 pedig nőstény, tehát az ivarok aránya kb. 1:1 volt. Az elejtett farkasok évi átlaga 28,8, ami több, mint a XIX. század végén volt, még a farkasállomány jelentős csökkenése előtt. Ugynakkor, ez a szám kb. egyharmada fele azoknak az 1950-es évek végére és a 60-as évek elejére jellemző kilövési adatoknak. A legtöbb állatot a Homonnai (Humenné) (62), Felsővizközi (Svidník) (27), Bártfai (Bardejov) (15), Iglói (Spišska Nová Ves) (10) és Eperjesi (Prešov) (9) járásokban ejtették el. Az említett 5 év alatt a legtöbb farkast, 36-ot 1970-ben ölték meg, a legkevesebbet, 27-et pedig 1971-ben. Utóbbiban biztosan szerepet játszik, hogy az es tél meglehetősen enyhe volt, emiatt kevés állat vándorolt Lengyelországból és a volt Szovjetunió területéről Szlovákiába. elején körülbelül akkora volt, mint a XIX. század utolsó negyedének elején. Az igaz, hogy 1955-höz képest Közép- Szlovákiában a farkas helyzete romlott, de így is megállapíthatjuk, hogy a XX. század utolsó harmadának elején a farkas elterjedési területe sokkal nagyobb volt, mint az első vagy a második világháború előtt, amikor Szlovákiában csak a Lengyelország felől érkező periodikus invázió idején, átmenetileg tartózkodtak farkasok. A faj 1975-ben életbe lépett részleges védelmén kívül az egyedszám és az elterjedési terület változásában az is lényeges tényező volt, hogy január 1-én a farkas lelövéséért járó lődíjat 300 Kč-re csökkentették, ezáltal a farkas üldözésének ösztönzése mérséklődött. E két tényezőnek döntő szerepe volt abban, hogy a XX. század utolsó negyedében a farkasok egyedszáma rendkívüli mértékben megnőtt. A fenti öt évben az Alsókubini, a Pozsonyi és a Nagyszombati járásokban is lelőttek egy-egy farkast. Az első ritka, de nem meglepő eset, a két délnyugat-szlovákiai megjelenés viszont mindenképpen érdekes. A Nagyszombati járásban lévő Ottóvölgy (Solirov-Doľany) község mellett 1971-ben elejtett farkas koponyáját személyesen is láttam. Ezt az állatot októberben lőtték meg, 37 kg volt a súlya és kizárt, hogy (német juhász) kutya lett volna. A faj a hetvenes évek elején a Közép- Szlovákiában nem fordult elő, viszont Kelet- Szlovákiában jelentősen megnőtt elterjedési területe. Előre lehetett látni, hogy előbb-utóbb vissza fog térni Közép-Szlovákiába után ennek esélye tovább növekedett, hiszen ebben az évben vezették be Szlovákiában a farkas részleges védelmét, amely jelentősen hozzájárult a farkas populációjának számottevő növekedéséhez. Állíthatjuk, hogy a farkas elterjedési területe Szlovákiában a hetvenes évek A Gömör-Tornai-karszt leglátványosabb képződménye a Szádelői-völgy. (Fotó: Dobos Dávid) 12

11 A farkas történelmi elterjedése és állománysűrűsége Szlovákiában Hell és Ďurička (1991) azt állítják, hogy az években az elejtett farkasok 95,6%-a az akkori Kelet-Szlovákiai megye területén esett áldozatul. Közép-Szlovákiában ejtették el a farkasok 1,5 %-át, a Nyugat-Szlovákiai megyében meglepő módon ennél jóval többet, az összes farkas 2,9 %-át. Három kelet-szlovákiai járásban lőtték meg az ország összes farkas zsákmányának 73,6 %-át: A Homonnai járásban 34,6 %-ot, a Felsővízközi járásban 28,7 %-ot, a Bártfai járásban pedig 10,3 %-ot. A farkas ebben az időben összesen 38 járás közül 15-ben fordult elő, 10 kelet-szlovákiai, 2 közép-szlovákiai és 3 nyugat-szlovákiai járásban. A Kelet-Szlovákiai megyében egyedül a Tőketerebesi (Trebišov) járásban nem volt farkas. Úgy tűnik, hogy Nyugat-Szlovákiában a farkasoknak van egy fontos, hagyományos vándorlási útvonaluk a Fehér-Kárpátokon és tovább, a Kis-Kárpátokon át. A gondot csak az jelenti, hogy a vándorló egyedek és falkák az erőteljes urbanizáció miatt Pozsonytól északra kénytelenek útjukat megszakítani, itt aztán a vadászok általában rövid időn belül le is lövik őket és 1979 között Magyarországon, a Zempléni-hegységben is elejtettek kb. 15 farkast. Ezek az egyedek valószínűleg a Gömör-Tornai (Szlovák)-karszton vagy a Szalánci-hegységen át vándoroltak Magyarországra. Ezekből a térségekből a határ innenső (szlovák) oldalán is vannak adataink elejtett farkasokról. Magyarországon a zempléni mikropopuláció csak akkor lehet életképes, ha rendszeresen feltöltődhet a Szlovákiából ide migráló állatokkal, és ha szomszédainknál nem lesz illegális vadászat. Néhány előfordulási adat a magyar határ közeléből: A Kassai járásban Apátka (Opátka), Sárosfalu (Opina), Stósz (Štós), Ájfalucska (Hačava) és Nagyszalánc (Slančík) községek külterületén fordultak elő farkasok, a Nagymihályi járásban Jósza (Jovsa) környékén.

12 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Járás Elejtett farkasok száma (db) (%) (db) (%) Növekedési index között összesen (db) (%) Pozsony (Bratislava vidiek) 2 1,5 5 0,9 2,5 7 1,0 Szenice (Senica) 2 0,3 2 0,3 Trencsén (Trenčín) 1 0,7 1 0,15 Nagyszombat (Trnava) 1 0,7 1 0,15 Nyugat-szlovákiai megye összesen 4 2,9 7 1,2 1,4 11 1,6 Besztercebánya (B. Bystrica) 1 0,7 22 3,9 22,0 23 3,3 Zólyom (Zvolen) 1 0,8 1 0,2 1,0 2 0,3 Csaca (Čadca) 7 1,2 7 1,0 Alsókubin (Dolny Kubín) 44 7,7 44 6,2 Liptósztmiklós (L. Mikuláš) 34 6,0 34 4,8 Turócsztmárton (Martin) 4 0,7 4 0,6 Rimaszombat (Rim. Sobota) 2 0,3 2 0,2 Közép-szlovákiai megye összesen 2 1, ,0 57, ,4 Bártfa (Bardejov) 14 10, ,0 4, ,0 Homonna (Humenné) 47 34, ,8 1, ,4 Kassa (Košice vidiek 19 3,3 19 2,7 Nagymihály (Michalovce) 5 3,7 3 0,6 0,6 8 1,1 Poprád (Poprad) 4 2, ,1 15,8 67 9,5 Eperjes (Prešov) 2 1,5 15 2,6 7,5 17 2,4 Rozsnyó (Rožňava) 4 2,9 30 5,3 7,5 34 4,8 Igló (Spiš. Nová Ves) 7 5, ,0 10, ,5 Ólubló (Stara Ľubovňa) 6 4,4 15 2,6 2,5 21 3,0 Felsővízköz (Svidník) 39 28,7 56 9,8 1, ,5 Varannó (Vranov) 2 1,5 27 4,7 13,5 29 4,1 Kelet-szlovákiai megye összesen , ,8 3, Szlovákia össz , ,0 4, ,0 1. táblázat: Az közötti időszakban elejtett farkasok száma Szlovákiában (az akkori) megyék és járások szerinti bontásban az Erdészeti Kutatóintézet és a Szlovák Vadászszövetség, valamint az állami vadászkiállítások katalógusai alapján 14

13 A farkas történelmi elterjedése és állománysűrűsége Szlovákiában A farkas elterjedése 1980 és1989 között Ebben az időszakban egész Szlovákiában jelentősen (4,2-szeresre) növekedett a farkasok elejtésének száma, ezen belül Közép-Szlovákia megyében a növekedés 57-szeres volt, és a megye már 20 %-kal szerepelt az elejtett farkasok listáján. Kelet-Szlovákia megye 78,8 %-kal részesedett az elejtett farkasokból. A farkas ebben az időszakban 20 járásban fordult elő, de a Pozsonyi és a Szenicei (Senica) járásokban csak véletlenszerűen és átmenetileg. Egyértelmű, hogy a farkaspopuláció ugrásszerű növekedése 1981-ben kezdődött el, és Kelet- Szlovákiai megyéből indult. Azt tapasztaljuk, hogy a farkas Kelet-Szlovákia nyugati részén ebben az időszakban főként a Gömör-Szepesi-érchegységet, a Gömör-Tornaikarsztot, az Alacsony-Tátrát, a Lőcsei-hegységet (ismert elterjedési terület már a két háború közötti időszakban is), a TANAP területét és a Szepesi-Magurát hódította meg. A rozsnyói járásban a legtöbb farkast az Andrási (Pača), Kisveszverés (Gemerská Poloma), Dobsina (Dobšina), Krsznahorkaváralja (Krásnohorské Podhradie), Rozsnyó (Rožňava, Lucska (Lúčka), Jablonica (Silická Jablonica) települések külterületein vadászták. Már a második világháborút követő időszakból ismertek a Murány környéki, Szlovák-karszt-beli és a Szilicei-fennsíki farkas előfordulások. Közép Szlovákiában ebben az időszakban a legtöbb lelőtt példány az Alsókubini (Dolný Kubín) járásból származott (az országos lelövés 7,7 %-a). Egy új populációról van szó, amely a Nyugati-Beszkidek keleti részében telepedett le, a Babia Góra hegyen, Oravice környékén és a Nyugati-Tátrában. A Rimaszombati járásból csak két farkas elejtése ismert Klenóc (Klenovec) és Ratkó (Ratková) községek külterületei) a Szlovák-érchegységből, tehát valószínűleg csak kivételes és véletlenszerű előfordulásokról lehetett szó, eltévedt, vagy idevándorolt példányokról. Elemzésünk legfőbb alapját a hivatalos vadászati statisztikák jelentették. Meg kell említenünk, hogy az elejtett farkasok száma a hivatalos statisztikák szerint magasabb volt, mint az a szám, amelyet a koponyák és a lődíjat igénylő kérdőívek alapján kaptunk. Ennek oka egyrészt az lehet, hogy lelőtt állatként beszámítottak meglőtt, megsebzett farkasokat is, másrészt nem minden farkast lelövő vadász igényelt lődíjat. A valós szám szerintünk valahol a két érték között van, tehát nagyobb a lődíj igénylések számánál, de valamivel kisebb a hivatalos vadászstatisztika adatainál. Statisztikai elemzésünk 1989-ig tartott. Jelenleg az a helyzet, hogy az elejtett farkasok koponyáit bizonyítékként már nem kell benyújtani. Mivel a vadászok tartanak attól, hogy konfliktusba kerülnek a természetvédőkkel, inkább be sem jelentik a farkas lelövését, így aztán az elejtett farkasokról tulajdonképpen semmit sem tudunk. Abban biztosak lehetünk, hogy több farkast lőnek le, mint amennyi a hivatalos vadászati statisztikákban szerepel. Kérdéses, hogy a vadászati tilalom segít-e abban, hogy ezt a lenyűgöző ragadozót sikerüljön megőrizni a Szlovák-Kárpátokban. Krasznahorka vára (Fotó: Dobos Dávid)

14 2. A hiúz története Szlovákiában Fotó: WWF-Canon / Roger LeGUEN Pavel Hell A kezdetektől a második világháborúig A hiúz a kárpáti fauna őshonos fajai közé tartozik. Joggal feltételezhetjük, hogy a régmúltban a mai Szlovákia egész területén előfordult, az alföldi területeken is, ahol ma már nem él. Ezt igazolja, hogy Dr. Cyril Ambros, a Szlovák Tudományos Akadémia Nyitrai Régészeti Intézetének egykori munkatársa Délnyugat-Szlovákiában, az Érsekújvári járásban Kisvárad (Nitriansky Hrádok) község területén egy bronzkori település hulladékgödrében két hiúz maradványaira talált. Valószínűleg Szlovákia területén gyakori faj lehetett, de a régészek csak kevés hiúzcsontleletet tártak fel. Az első világháborút megelőző évtizedekben Szlovákia területén a hiúz még mindig nem számított ritkaságnak, de egyedszáma valószínűleg már sokkal kisebb volt, hiszen a feljegyzések szerint 1892 és 1909 között évenként csak példányt ejtettek el. Ebben bizonyára az is szerepet játszott, hogy akkoriban a hiúz fő táplálékát jelentő növényevő vadak egyedszáma is alacsony volt. Az emberek a hiúzt üldözték, mert vérengző fenevadnak tartották, amely sokkal több állatot öl meg, mint amennyit elfogyaszt. A vadászok hangoztatták, hogy a hiúz pusztítja az őzeket, szarvasokat és zergéket, ezáltal számukra megengedhetetlen konkurenciát 16

15 A hiúz története Szlovákiában jelent. A juhászok a nyájaikban okozott károk miatt panaszkodtak. A korabeli vadászok és vadőrök feladatul kapták, hogy ha hiúzzal találkoznak, lőjék le. Ismert vadbiológusunk, Bethlenfalvy Ernő a Magas Tátra Élővilága (1937) című könyvében érzékletesen írja le, hogy ahányszor csak belép a javorinai vadászkastély előcsarnokába, minden alkalommal megdöbbenti a kereszt alakban kifeszített hiúzbőrök látványa. Részben éppen Bethlenfalvynak köszönhetjük, hogy a Magas- Tátra példáján jól be tudjuk mutatni a hiúzállomány változásának fő irányát. A hegységből a hiúz után majdnem teljesen eltűnt, csak Javorinán maradtak hiúzok. Itt Bethlenfalvy szerint 50 év alatt 42 hiúzt ejtettek el, ebből 38-at vascsapdákkal ben a Magas- Tátra vadászai javasolták a hiúz védelmét, ez később meg is valósult. A hiúzok a Magas- Tátrában csak az 1940-es években terjedtek el ismét, telén 20 őzet, 6 szarvast és 2 zergét zsákmányoltak ban a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) területén állítólag már 20 hiúz élt. De lássuk, hogy Szlovákia teljes területén hogyan változott a hiúzok helyzete! Az első világháborút követő években a korábbinál kevesebb hiúzt öltek meg, 1924 és 29 között évente átlagosan csak 18- at, az elejtett egyedek száma az időszakon belül is csökkenő tendenciát mutatott. Az egyedek többségét csapdával ejtették el. A hiúz között több hegységből el is tűnt, de 1934 után populációja újra növekedésnek indult. Az 1934-es évből származó adatok szerint hiúzokat ejtettek el az Alacsony-Tátrában, a Magas-Fátrában és Besztercebánya környékén is, továbbá a Fekete- Vág völgyében, a Felső-Garam völgyében, a Murányi-fennsíkon, Gömörben Óvíz (Stará voda) mellett és Rózsahegytől (Ružomberok) nem messze Fenyőházán (Ľubochna) is. A ködös Liptói-medence, háttérben a Kis-Fátra (Fotó: Dobos Dávid)

16 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A hiúzpopuláció után egyértelműen gyarapodni kezdett, ami bizonyosan nemcsak a faj természetes ciklikus egyedszám ingadozásával és a zsákmányállatok számának emelkedésével magyarázható, hanem a védelmi intézkedésekkel is. Az Alacsony-Tátra keleti szélén, Király-hegyen 1936-ban egy öttagú hiúzcsoportot figyeltek meg.1936-ban Dobsina (Dobšina), Sajóréde (Rejdová) és Körmöcbánya (Kremnica) környékéről is jelezték, hogy a hiúzok súlyos veszteségeket okoztak az őzállományban. Királyhegyalja (Šumiac) környékén ekkortájt állítólag 8 hiúz élt. Rozsnyó (Rožňava) környékén is sok őz esett zsákmányul, úgy becsülték, hogy 14 hiúz él a környező területen, de ez minden bizonnyal túlzás volt. A következő évben, 1937-ben is sok őz és muflon esett el. A 30-as évek végén sok hiúzt jelentettek Fenyőháza (Ľubochňa) és Liptószentmiklós (Liptovský Mikuláš) környékéről is. A hiúz újra felbukkant a Lőcsei-hegységben és a Liptói-havasokban ben a hiúzok elterjedtek a Murányifennsíkon, majd a következő két-három évben a Magas- és Alacsony-Tátrában, a Kis-Fátrában és a Liptói-havasokban is. Nemsokára a hiúz már Zólyom (Zvolen) környékén is felbukkant. A második világháború és az azt követő évek A közelmúltban a hiúzpopuláció legnagyobb gyarapodása a második világháború alatt és után következett be. Turček 1946-ban a 91 szlovákiai járás közül 13-ban tud a hiúz előfordulásáról ben már 15 járást sorol fel a következő hegységekből: Magas-Beszkidek, Árvai-Magura, Nagy-Fátra, Liptói-havasok, Magas-Tátra, Alacsony-Tátra, Szepesi-Magura, Lőcsei-hegység, Vihorlát és a Gömör-Szepesi-érchegység. Ekkor a bejelentések alapján Szlovákiában 60 hiúz élt. Turček becslése szerint viszont egyedszámuk a 300-at is elérhette. 18

17 A hiúz története Szlovákiában Feriancová 1955-ben Szlovákia északkeleti részén Bártfától (Bardejov) nem meszsze a Csergő-hegységben és a Morovicai-dombságon is tud hiúzokról. A faj elterjedésének déli határaként a Gömör-Szepesi-érchegységet, a Gömör-Tornai Karsztot, és Kelet-Szlovákiában a Zempléni-sík és az Ungi-sík északi szélét jelöli meg. Az elterjedési terület északnyugati határát Szlovákiában egészen a Csaca (Čadca)-Zsolna (Žilina)-Rajec (Rajec) vonalig tolja. Valójában a hiúz ekkor nyugati irányban még tovább terjedt, és elég gyakran feltűnt Morvaország északkeleti részén és a Morva-Sziléziai-Beszkidekben is. Lengyelországból is vándorolhattak hiúzok erre a területre, de a többség minden bizonnyal Szlovákiából származott. Az közötti időszak 1960-ban a járási vadásztársaságok becslései 300 hiúzt tartottak számon, ebből a legtöbb, 100 egyed Zsolna megyében élt, Kassa megyében 66, Eperjes megyében 64, Besztercebánya megyében 50, Nyitra megyében 13, Pozsony megyében 2 egyedre becsülték az állomány nagyságát. Az akkori 91 járásból állandóan 36-ban, átmeneti jelleggel pedig 15-ben fordultak elő hiúzok. Pozsony megyében telén a hiúz feltűnt Vágújhely (Nové Mesto nad Váhom) és Pöstyén (Piešťany) környékén is. Valószínűleg a Kis Kárpátokon át jutott el Ausztriába az az egyed, amelyet 1965-ben Pozsonytól északnyugatra elejtettek. Egyértelmű, hogy az 1950-es években a hiúz Szlovákiában jelentősen elszaporodott, és jelentősen növelte elterjedési területét főleg nyugati és déli irányban. A hiúzok megjelentek Csehországban Karlovy Vary mellett, feltűntek Ausztriában Hardegg környékén, sőt eljutottak a Német Szövetségi Köztársaságig, majd 1959-ben Svájcig is. Ma már nehéz megmondani, hogy ezek a példányok mind Szlovákia területéről vándoroltak-e át, vagy részben Lengyelországból, esetleg lehettek-e köztük hivatalosan vagy titokban fogságból kiengedett példányok is. A faj erőteljes és feltűnő terjeszkedése arról tanúskodik, hogy a populáció elterjedési központjában, a mi Kárpátjainkban túlszaporodás következett be, és a populációs nyomás főként a fiatal állatokat elvándorlásra késztette, hogy új, hiúzok által még lakatlan területekre találjanak. Így gyakran elkerültek számukra nem megfelelő (szuboptimális) régiókba is. Bejutottak falvakba, parkok és udvarok területére, sokat közülük autók és vonatok ütöttek el, vagy emberek ütöttek agyon, előfordult, hogy botokkal estek a hiúznak. Sokan azt a nézetet vallották, hogy ezek az egyedek betegségük miatt veszítették el az embertől való természetes félelmüket, de ez nem bizonyosodott be. Csak 1962-ben egy Rózsahegy mellett talált egyedről és 1964-ben a Zsolna melletti Nagybiccse (Bytča) környékén 3 egyedről derült ki, hogy veszettek voltak. Többször előfordult, hogy hiúzkölykök betévedtek községek belterületére, talán azért, mert elvesztették anyjukat és éhesek voltak. Se szeri se száma a színes történeteknek, amelyek a településekre tévedt hiúzokról szólnak. Álljon itt ízelítőül két példa: 1958-ban lelőttek egy fiatal hiúzt, amely tyúkokat kergetett Tornalján ben botokkal öltek meg baromfira vadászó fiatal hiúzokat Bellus (Beluša), Trencsénteplic (Trenčianske Teplice) és Bercsény (Svinná) községekben. Több történet, sőt a Trencséni Múzeumban egy koponya és egy bőr is bizonyítja, hogy a hiúzok nyugat felé terjeszkedve egészen Trencsénig eljutottak, ahol addig hiúz előfordulására a legöregebb emberek sem emlékeztek. Azt, hogy a hiúz Szlovákián belül keletről nyugat felé terjeszkedett, az is mutatja, hogy míg 1955 és 1957 között az összes elejtett hiúznak több mint a fele az akkori Eperjes és Kassa megyékből származott, 1958-tól már a lelőtt hiúzok több mint 50 százaléka az akkori Zsolna, Besztercebánya és Nyitra megyékből került elő ben a hiúz szlovákiai elterjedési területe kb. 1,37 millió ha erdős területet foglalt magába, a faj egyedszámát Hell 500-ra, vagy ennél kicsivel kevesebbre becsülte. 19

18 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1969 óta a hiúzpopuláció enyhe csökkenését lehet megfigyelni Szlovákiában ben az erdőgazdaságok 482 egyedet jelentettek (tehát sokkal kevesebbet, mint a hivatalos vadászstatiztikák), ebből a legtöbb (215) Kelet- Szlovákiára esett, 171 Észak- és Északnyugat- Szlovákiára, 91 Közép-Szlovákiára és 2 egyed Délnyugat-Szlovákiára. Délnyugat-Szlovákiában a hiúznak nemcsak az egyedszáma, de elterjedési területe is megcsappant, északnyugaton viszont egyedszáma megnőtt. Az 1955 és 1971 közötti időszakban Szlovákiában legkevesebb hiúzt ejtettek el, ami évente átlagosan 72 egyedet jelent. Az 1972 utáni időszak és a jelenlegi állapot A hiúzvadászat 1971-ben volt a csúcson, ekkor 108 példányt lőttek. Ezután meredek csökkenés következett, a legkevesebb hiúzt (49 egyedet)

19 A hiúz története Szlovákiában 1976-ban és 1978-ban ejtették el. Elterjedési területe tovább csökkent, délnyugati határa északkelet felé tolódott ben a hiúz vadászatát a szeptember 15-től március 1-ig tartó időszakra korlátozták, a tavasz és a nyár tiltott időszak volt. Hell rámutatott, hogy december, sőt január 1. előtt helytelen elkezdeni a hiúzvadászatot, mert a hiúzkölykök ekkor még rászorulnak az anyjuk által elejtett prédára. Ez azt jelenti, hogy ha az anyaállatot novemberben vagy decemberben lelövik, a kölykök sem maradnak életben. Hell (1983) azt is követelte, hogy a hiúz vadászatát két évre teljesen szüntessék be, hogy állománya regenerálódni tudjon. Sajnos akkor egyik javaslatát sem fogadták el. A hiúz állománya után ennek ellenére lassú növekedésnek indult, amire az elejtett hiúzok számának növekedéséből következtethetünk. Az elejtett hiúzok száma a XX. század nyolcvanas és kilencvenes éveinek fordulóján tetőzött, az évi átlag meghaladta a 110 egyedet. Azután viszont az elejtett állatok átlagszáma ismét hirtelen csökkent, ami biztosan szoros összefüggésben volt a Szlovákia területén élő hiúzállomány egyedszámának csökkenésével. Kérdés, hogy mi is okozta a hiúzállomány ilyen jelentős csökkenését Szlovákiában. Igaz ugyan, hogy a hiúz fő zsákmányállatának, az őznek egyedszáma is csökkent, de nem olyan mértékben, amely ezt a változást önmagában megmagyarázhatná. Minden bizonnyal több tényező együttes hatásával állunk szemben. Az intenzív vadászaton kívül számolni kell a hiúz egyedszámának természetes ciklikus változásával, és bár konkrét adatok nem bizonyítják a macskaféle ragadozóknál időnként előforduló betegségek hatását sem lehet teljesen kizárni. A hiúz állományméretére eddig főleg az elejtett állatok számából következtettünk, hiszen nagyragadozó-számlálás korábban nem történt, a vadgazdálkodási statisztikákban szereplő számadatok pedig jelentősen túlbecsült értékek. Ennek fő oka, hogy a hiúz territóriuma rendkívül nagy, ezért ugyanazt az egyedet gyakran több vadásztársaság területén is megfigyelik és bejelentik óta a hiúzzal kapcsolatos vadászati statisztikák jelentősen megváltoztak ben a Környezetvédelmi Minisztérium a hiúz vadászatát egy rendeletben betiltotta, és bár a Mezőgazdasági Minisztérium hatáskörébe tartozó vadászati szabályozás erről nem vett tudomást, a vadászok azért elbizonytalanodtak ben azután a Mezőgazdaságai Minisztérium jogszabályai is betiltották a hiúz vadászatát. Tehát óta a vadászok a 21 Trencsén vára (Fotó: Dobos Dávid)

20 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS hiúzokat vagy nem lövik le, vagy ha mégis, akkor a kilövéseket nem jelentik be, így azok nem szerepelnek a statisztikákban ben Szlovákia területén vadásztársaságok jelentései alapján hivatalosan 968 hiúzt tartottak számon, ezek szerint 0,49 példány esik 1000 ha erdős területre, és 0,22 példány esik 1000 ha összes vadászterületre. Valójában a hiúz elterjedési területe Szlovákiának csak egy részére terjed ki, kb. 1,5 millió hektárra, amiből 1 millió hektár erdőterület. Hogyha a hiúzok bejelentett számát csak erre a területre számítanánk át, 1000 hektár erdős területre 1 hiúz esne, 1000 hektár összes vadászterületre pedig 0,66 hiúz. Ez az egyedsűrűség biológiai szempontból teljesen kizárható, hiszen egy hiúz táplálékát évente kb. 65 patás vad teszi ki, márpedig ténylegesen ekkora területen sokkal kevesebb patás vad található. A Polyána-hegységben nagy területen folytatott szisztematikus nagyragadozó-felmérés eredményeként megállapították, hogy a hiúzok tényleges száma kb. 70%-kal alacsonyabb volt, mint a vadgazdálkodási statisztikákban szereplő adatok. Hogyha ezt a megállapítást persze tisztán elméletileg egész Szlovákia területére kiterjesztenénk, akkor az ország teljes területén az egyedszám 290 lenne, ami ha erdős területre vetítve 0,15 egyedet jelentene (6 667 ha erdőre esne egy hiúz) hektár összes vadászterületre vetítve 0,07 egyedet kapnánk ( ha vadászterületre esne egy hiúz). Persze, ha ezt a hiúz valódi elterjedési területére számítjuk át, akkor az állománysűrűség sokkal nagyobb lesz, 1000 ha erdős területre 0,3 hiúz esik, 1000 ha összes vadászterületre pedig 0,2 hiúz jut. Az ismertetett átszámítás szerint a hiúzpopuláció sűrűsége jelenleg Zsolna megyében a legnagyobb (0,23 példány esik 1000 ha erdőre), itt él a szlovákiai populáció 31,2%-a. Ezután következik Eperjes megye (0,18 egyed / 1000 ha erdő és 26,2 %), de majdnem ugyanekkora az állománysűrűség Besztercebánya megyében (0,17 egyed / 1000 ha erdő és 25,7 %). Pozsony megyében, Nagyszombat megyében és Nyitra megyében jelenleg nem élnek hiúzok. Ha a járásokat is megvizsgáljuk, a fenti számítás szerint azt kapjuk, hogy az Alsókubini járásban a legnagyobb az állomány (0,59 egyed / 1000 ha erdőterületre, ami még mindig elég nehezen hihető). A második Ólublói járásban (0,37 egyed / 1000 ha erdőterület), és Lőcsei járásban (0,34 egyed / 1000 ha erdő ) sokkal kisebb értékeket kapunk. Az említett három megye (Pozsony, Nagyszombat, Nyitra) járásain kívül egyetlen hiúzt sem jelentettek 3 Trencsén megyei járásból, a magyar határ középső és keleti szakaszához közel pedig a Nagykürtösi járás, a Kassa I-IV városi kerületek és a Tőketerebesi járás területéről. A jelenlegi helyzet összefoglalása és előretekintés Ezekből az adatokból kitűnik, hogy Szlovákiában a hiúz jelenlegi elterjedési területe valamivel kisebb, mint a múltban volt, és hogy az elterjedési területének délnyugati határa északkelet felé tolódott. Az is vitathatatlan, hogy a hiúz állománynagysága jelenleg kisebb, mint a múltban volt. Ám ha a fajt néhány évig nem fogják vadászni, példányszáma annyira megemelkedhet, hogy komoly problémákat okozhat főként az őz- és zergeállományban. Ha ez bekövetkezik, szükség lesz a teljes védelem alá helyezés átértékelésére. Természetesen arra is sor kerülhet, hogy a hiúz illegális vadászata tovább növekszik, ahogy az Csehországban, Svájcban és Franciaországban történt. Ezek a példák arról tanúskodnak, hogy a valós helyzet ismerete nélkül hozott bürokratikus tilalmak a védeni kívánt állatfaj szempontjából eredménytelenek, sőt ellentétes hatásúak lehetnek. A külföldi tapasztalatokból tanulnunk kellene. 22

Kataszteri térképek a szlovák állami levéltárakban és speciális intézményekben

Kataszteri térképek a szlovák állami levéltárakban és speciális intézményekben Kataszteri térképek a szlovák állami levéltárakban és speciális intézményekben Novák Veronika Pozsonyi Állami Levéltár 2010. június 17.-18. Bevezetés: - az első kataszteri térképeket a mai Szlovákia területéről

Részletesebben

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18.

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013 Alapvető változások Terjeszkedő emberi társadalmak Az állattartás térhódítása A farkas háziasítása, a kutya színre lép Farkas (Canis lupus)

Részletesebben

Nagyragadozó - adatbázis kiépítése

Nagyragadozó - adatbázis kiépítése Nagyragadozó - adatbázis kiépítése A visszatelepülés folyamatának pontos és részletes megismerése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy ezt a folyamatot a jövőben minél sikeresebben elő tudjuk segíteni. A

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET

A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET TARTALOM Makrogazdasági folyamatok Szlovákiában 2008-2014 Gazdasági különbségek a határrégió szlovákiai oldalán

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

A.D.U. Építész Iroda kft

A.D.U. Építész Iroda kft A.D.U. Építész Iroda kft MONORIERDŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (ELSŐ VÁLTOZAT) 2014. január MONORIERDŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (ELSŐ VÁLTOZAT) (a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. melléklete

Részletesebben

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról GBTE-33/2009. Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021

Részletesebben

JELENTÉS. Medvekérdés és vadkárok Hargita megyében

JELENTÉS. Medvekérdés és vadkárok Hargita megyében - 1 - HMTJ 26/2015 (10.02.2015) Ikt. szám: 3222/10.02.2015 JELENTÉS Medvekérdés és vadkárok Hargita megyében Előterjesztő: Elemző Csoport - 2 - Referenciadokumentum: - 1979-es Berni Egyezmény - Európai

Részletesebben

Ragadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal 2013.10.29. Ragadozók szerepe az ökoszisztémában

Ragadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal 2013.10.29. Ragadozók szerepe az ökoszisztémában Ragadozók Emlős ragadozók Ragadozó gazdálkodás A ragadozók (Carnivora) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje. Latin nevük Carnivore, a Carne (hús) és a Vorare (felfal) szóösszetétel eredménye,

Részletesebben

Magyarországi vadak etológiája. A vadmacska és a hiúz

Magyarországi vadak etológiája. A vadmacska és a hiúz Magyarországi vadak etológiája A vadmacska és a hiúz Macskaféle ragadozók (Felidae) Csak a korai oligocénben váltak el legközelebbi rokoinaiktól, a cibetmacskaféléktől. Rajtuk kívül még a hiénafélékkel

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink, mint

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

A SZIVÁRVÁNYRA VÁRVA

A SZIVÁRVÁNYRA VÁRVA A SZIVÁRVÁNYRA VÁRVA ÁTTEKINTÉS... 2 BEFEKTETÉSI PIACOK... 2 ÉPÍTKEZÉSI AKTIVITÁS... 3 A RAKTÁRÉPÜLETEK ÚJ GENERÁCIÓJA... 4 BÉRLETI PIACOK... 8 PIACI BÉRLETI DÍJAK... 8 KÖVETKEZTETÉS... 9 A SZERKESZTŐ

Részletesebben

A farkas és a hiúz fajvédelmi tervének átdolgozása és véglegesítése

A farkas és a hiúz fajvédelmi tervének átdolgozása és véglegesítése A farkas és a hiúz fajvédelmi tervének átdolgozása és véglegesítése Előzmények A nagyragadozók védelmének koordinálására a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (2002. előtt Környezetvédelmi Minisztérium)

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

A nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései

A nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései A nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései Náhlik András Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Bevezetés Európa nagyon kevés országában van

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.

Részletesebben

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21)

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) 2011. november 30. Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. Local Agenda 21... 5 A fenntartható fejlődés és a Local Agenda 21 kapcsolata... 5 A Balatoni

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

ROMÁK ÉS MAGYAR CIGÁNYOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN *

ROMÁK ÉS MAGYAR CIGÁNYOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN * 53 PAPP Z. ATTILA ROMÁK ÉS MAGYAR CIGÁNYOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN * DEMOGRÁFIAI ÁTTEKINTÉS Tanulmányomban röviden áttekintem a Kárpát-medencei országokban élő roma kisebbség néhány rendelkezésre álló demográfiai

Részletesebben

Adminisztratív alkalmazott, referens Adminisztráció

Adminisztratív alkalmazott, referens Adminisztráció Adminisztratív alkalmazott, referens Adminisztráció COPYRIGHT 2010 PROFESIA Tartalom Nyitólap A teljes minta struktúrája Eredmények Általános Iskolai végzettség szerint Régió szerint Pozícióban elért szakmai

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról

Részletesebben

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte A TOVÁBBKÉPZÉSEK HATÁSA A PEDAGÓGUSOK SZEMLÉLETÉRE Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte el a Kht. által szervezett Integrációs program keretébe tartozó pedagógus továbbképzések

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó

Részletesebben

Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László)

Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Az elmúlt 10 15 évben számos közös briológiai-lichenológiai expedíción jártunk a Balkánfélszigeten, többek között Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária,

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ-

A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ- A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV 2015, VITAANYAG CÍMŰ DOKUMENTUMRÓL 2015.08.31-ei határidővel közzétett vitaanyag Tisztelt kollégák! Az országos VGT2 vitaanyag véleményezésében

Részletesebben

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A probléma felvetése A vándormozgalmak motívumai szerteágazóak, ezek részletes számbavételét ezúttal mellőzzük.

Részletesebben

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK 5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK Kovács Katalin Ôri Péter FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyarországi halandóság történeti távlatban is kedvezôtlen volt nyugat- vagy észak-európai összehasonlításban, de ez a hátrány

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat

Részletesebben

A szlovák-magyar határ menti migráció

A szlovák-magyar határ menti migráció A szlovák-magyar határ menti migráció Projekt vezető partnere: Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány Projekt partner: Kempelen Intézet Budapest 2015 Projekt száma: HUSK 1101/1.2.1/0171 Projekt címe: Szlovák-magyar

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete MÓZER PÉTER Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete Az év elején megjelent a Tárki Monitor Jelentések új kötete. A Jelentés több témakör mentén mutatja be és elemzi a magyar társadalmat. A Monitor-vizsgálat

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ CSÁKÓ MIHÁLY Az ezredforduló munkaerõpiaci kihívásai a Kárpát-medencében 1 Bevezetés: a kérdés, jelentõsége, megközelítése AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ kihívások két szempontból

Részletesebben

www.husk-cbc.eu Jelen előadás tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

www.husk-cbc.eu Jelen előadás tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. Vadászati és Erdészeti Klaszter együttműködési lehetőségek a határon túli vadászok között Ipoly Erdő Zrt. vezető partner Pintér Zoltán szakmai projektmenedzser www.husk-cbc.eu Jelen előadás tartalma nem

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv

LIFE- utáni védelmi terv LIFE- utáni védelmi terv Akció megnevezése Terület Leírás Ütemezés Felelős szervezetek A1. A mezőgazdasági támogatási rendszer és az Minden Tanácsadás a gazdálkodóknak, hogy SBPB ahhoz kapcsolódó élőhely

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti

Részletesebben

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE Összefoglalás KUKOVICS SÁNDOR JÁVOR ANDRÁS Az EU juh és kecskehús termelése gyakorlatilag a 2007-es utolsó csatlakozás óta folyamatosan csökken

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán Az Erdélyi-medence szívében fekvő Mezőség, talán az egész Kárpát-medence egyik legkarakterisztikusabb

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2004

Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2004 Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2004 Összeállította: Szemethy László, Firmánszky Gábor, dr. Heltai Miklós, Szabó Ádám és Márkus Márta Témafelelős a KvVM-nél:

Részletesebben

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Napraforgó, kukorica és őszi búza Dr. habil. Marosán Miklós iü. szakértő Dr. Király István iü. szakértő Bevezetés A termésképzés befejeződése előtt keletkező

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

Egy terület, két világrekord. Írta: Hírszerkesztő 2009. február 06. péntek, 07:45

Egy terület, két világrekord. Írta: Hírszerkesztő 2009. február 06. péntek, 07:45 Aki a Nyírerdő Zrt. Guthi Erdészetének telephelyét megilletődöttség nélkül végig tudja járni, az igencsak elvetemült aszfaltkoptató lehet! Merthogy van itt istálló, tucatnyi gyönyörű, sárga gidránnal és

Részletesebben

IV. Ongai Páros Pontyfogó Horgászverseny!

IV. Ongai Páros Pontyfogó Horgászverseny! IV. Ongai Páros Pontyfogó Horgászverseny! Az idén IV. alkalommal került megrendezésre a páros pontyfogó versenyünk, a közel 12 hektáros, VII. számú tavunkon. Ebben az évben is 37 párost tudtunk egymás

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről DECEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Zárójelentés. Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata. c. OTKA kutatási programról. Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI)

Zárójelentés. Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata. c. OTKA kutatási programról. Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI) Zárójelentés Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata c. OTKA kutatási programról Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI) 2012 1 Az Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata c. programban azt

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. február 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1 BEVEZETŐ A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány fennállása óta kiemelt célcsoportként kezeli a női vállalkozókat. Az alapítvány munkatársai naponta ismernek meg egyedi emberi, vállalkozói, női sorsokat

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Populációbecslések és monitoring

Populációbecslések és monitoring Populációbecslések és monitoring A becslés szerepe az ökológiában és a vadgazdálkodásban. A becslési módszerek csoportosítása. Teljes számlálás. Statisztikai alapfogalmak. Fontos lehet tudnunk, hogy hány

Részletesebben