A Hold. Plachy Emese MTA CSFK CSI
|
|
- Magda Bognár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Hold Plachy Emese MTA CSFK CSI CSILLAGÁSZATI ALAPTANFOLYAM 2013
2 A HOLD AZ ÓKORBAN Mezopotámia: fogyatkozások ciklikussága Ókori görögök: Szeleukosz: árapály és a Hold kapcsolata Anaxagorasz: égi kő melyet a Nap világít meg (börtön, száműzetés) Arisztotelész: földi és égi szférák határolója Középkorig ható elmélet Arisztarkhosz: Nap és Hold relatív távolsága Φ = 87 -> 20x valójában 89,8 -> 390x Ptolemaiosz (Almagest) : egész pontos érték a méretre és távolságra
3 NAPTÁRAK Holdfázisok jól nyomonkövethetőek Évszakok/csillagok szintén 12 holdhónap ( nap) < 1 év ( nap) Legtöbb naptár luniszoláris (volt) Kínai, hindu, héber, etc. szökőnapok/hónapok beiktatása Tiszta holdnaptár: iszlám nappal rövidebb év ~ 33 évenként ér körbe a napévhez képest Hónap kezdete: újhold, telihold, első holdsarló Japán luniszoláris naptár
4 A HOLD ÉS A TÁVCSÖVEK 1609 Galilei: kráterek felfedezése Vele egyidőben Thomas Harriott is Publikálatlan vázlatok 1647, Hevelius: Selenographia Első mű kizárólag a Holdról 1651, Giovanni Battista Riccioli Almagestum Novum Mai elnevezések eredete Mare és fő kráter nevek
5 AZ ÉLŐ HOLD? Élőlények, vegetáció a Holdon? 19. sz. elejéig széles körben elfogadott nézet Mare területek tengerek? 1837 Beer, Mädler: holdatlasz illetve könyv Se légkör, se élet
6 FIZIKAI TULAJDONSÁGOK Egyenlítői átmérő: 3476,2 km Poláris átmérő: 3472,0 km (27% Földátmérő) Lapultság: 0,0012 (Föld:0,0033) Tömeg: 7, kg (1,2% Földtömeg) Átlagos sűrűség: 3344 kg/m3 (Föld:5515 kg/m3) Felszíni gravitációs gyorsulás: 1,62 m/s2 (1/6 g)
7 PÁLYAADATOK Földközel (perigeum): km Földtávol (apogeum): km Közepes földtávolság (fél nagytengely): a = km / látszó átmérő ~ Napé, 31,5' / Pálya excentricitása: e = 0,055 Közepes pályasebesség: 1 km/s Pálya ekliptikával bezárt szöge (inklináció): i = 5 holdpálya és Egyenlítő szöge 18,5 és 28,5 között változik Tengelyferdeség: 6,7
8 A HOLD MOZGÁSA Keringési periódus: 27,32 nap = SZIDERIKUS HÓNAP állócsillagokhoz képest, direkt irányba Forgási periódus: 27,32 nap kötött keringés következmény mindig ugyanazt az oldalát látjuk valójában 59% okok: - pálya nem esik az ekliptikába: alulról v. felülről látunk rá (szélességi libráció) - tengelyforgás egyenletes, keringési sebesség nem átlátunk a túlsó félgömb szegélyére (hosszúsági libráció) (Kepler II.tv.):
9 A HOLD MOZGÁSA SZINODIKUS HÓNAP: 29,53 nap hosszabb, mint a sziderikus hónap újholdtól újholdig egy holdi nap: a Nap két delelése között eltelt idő a Holdon mialatt a Hold megkerüli a Földet, a Föld pályáján is előrehalad 5
10 A HOLD MOZGÁSA DRAKONIKUS HÓNAP: 27,21 nap, míg a felszálló csomóból újra a felszálló csomóba ér csomóregresszió: a csomóvonal a Nap gravitációs hatására retrográd irányba forog, P = 18,6 év földtengely nutációs mozgása fogyatkozási év: 346,62 nap míg a Nap újra a Hold felszálló csomójában látszik (rövidebb mint egy év, a csomópont lemarad)
11 A HOLD MOZGÁSA kiegészítés: ANOMALISZTIKUS HÓNAP: 27,55 nap perigeumból perigeumba hosszabb mint egy sziderikus hónap ok: pályaellipszis direkt irányú forgása, P ~ 8,9 év TROPIKUS HÓNAP: ~ 27,32 nap tavaszponthoz való visszatérés kicsit rövidebb, mint egy sziderikus hónap ok: tavaszpont lassú vándorlása
12 A HOLD FÉNYVÁLTOZÁSAI újhold első negyed telihold utolsó negyed újhold könnyen észlelhető, periodikus jelenség időszámítás alapja saját fénye nincs, a bolygókhoz hasonlóan a Napról visszavert fénnyel világít látszó fényessége a holdfázisok szerint erősen ingadozik ( 2.5m -től 12.9m ig) hamuszürke fény: újhold körüli napokban a Föld megvilágított részéről a Holdra visszaverődő napfény okozza
13 FOGYATKOZÁSOK holdfogyatkozás teljes holdfogyatkozás: Hold egésze teljes árnyékban részleges holdfogyatkozás: Hold egy része teljes árnyékban penumbrális holdfogyatkozás: Hold félárnyékban (alig észrevehető) napfogyatkozás teljes napfogyatkozás: megfigyelő teljes árnyékban részleges napfogyatkozás: megfigyelő félárnyékban gyűrűs napfogyatkozás: megfigyelő árnyékkúpon túl, Hold földtávolban
14 TELJES NAPFOGYATKOZÁSOK
15 FOGYATKOZÁSI CIKLUSOK SZÁROSZ babiloni elnevezés šar = év, ciklus 1 szárosz : = 223 szinodikus hónap 6585 és 1/3 nap 19 fogyatkozási év 242 drakonikus hónap 239 anomalisztikus hónap ugyanaz a fogyatkozás visszatér, de (az 1/3 nap miatt) 120 -kal nyugatabbra 3 szárosz alatt majdnem ugyanoda tér vissza (300 km-rel délebbre) egy szárosz-sorozat (kb év) alatt az északi sarktól a déliig vándorol. sorozatokat számozzák: egyszerre kb. 40 ciklus van folyamatban
16 ÁRAPÁLY ERŐK árapály keltő erők: két pont között a gravitációs erő különbsége inerciarendszerbenn tömegközépponti rendszerben eredménye: árapály jelenség amplitúdója: 1 m óceánon 20 cm a szárazföldön földrajzi viszonyok miatt nagy helyi eltérések (15 métert is eléri: Nova Scotia, Fundy-öböl) 12
17 ÁRAPÁLY ERŐ SZÁMÍTÁSA A Nap hatása kb. fele a Holdénak:
18 ROCHE-HATÁR 1847 Roche Ft > Fg égitest szétszakad a konstans értéke függ az alaktól és a szakítószilárdságtól is gyűrűk eredete
19 ÁRAPÁLY ERŐK HATÁSAI árapály-fékezés: Föld forgásának lassulása 0,0023 s/évszázad Hold távolodása 3,8 cm/év fordított eset (beeső holdak): szinkronpályán belül van (Phobos) v. retrográd keringés (Triton) rezonanciák a forgás és a keringés között: 1:1 kötött tengelyforgás pl. Hold v. Plútó-Charon rendszer 2:3 rezonancia Merkúr árapály-fűtés: (árapály mozgás belső súrlódás fűtés) e 0 v. nem kötött forgás esetén hosszú távon más égitestek perturbáló hatására marad csak fenn (pl. Io rezonanciák)
20 ÁRAPÁLY ERŐK HATÁSAI árapály-fékezés: Föld forgásának lassulása 0,0023 s/évszázad Hold távolodása 3,8 cm/év fordított eset (beeső holdak): szinkronpályán belül van (Phobos) v. retrográd keringés (Triton) rezonanciák a forgás és a keringés között: 1:1 kötött tengelyforgás pl. Hold v. Plútó-Charon rendszer 2:3 rezonancia Merkúr árapály-fűtés: (árapály mozgás belső súrlódás fűtés) e 0 v. nem kötött forgás esetén hosszú távon más égitestek perturbáló hatására marad csak fenn (pl. Io rezonanciák)
21 LÉGKÖR ÉS MÁGNESES TÉR légköre gyakorlatilag nincsen terminátor vonaljellege csillagfedések: a Hold mögé kerülő csillag nem halványul csillag pozíciója változik enyhe fénytörés észlelhető oka: 1000 elektron/cm3 gázburok (~ földi exoszféra) tranziens jelenségek (egy terület felfénylése, elszíneződése elhomályosodása, elsötétülése) gázkiáramlások lehetnek hőleadást semmi sem akadályozza felszín alakulás érdekes jelenségek: fekete égbolt, nappal is látható csillagok, fény árnyék erős ellentéte, csend (hang nem terjed) saját mágneses tere sincsen napszél akadálytalanul bombázhatja a felszínét
22 POR ÉS IONOSZFÉRA Porszemcséket a napszél elektrosztatikusan feltölti taszítás Folyamatosan fel-le áramlik Ionoszférát is kialakítanak További ionizáció Napkelte-napnyugtakor látható (Lunar Horizon Glow)
23 Állatövi fény Lunar Horizon Glow Krepuszkuláris sugarak
24 HŐMERSÉKLET nagy hőingadozás: -160 C-tól +130 C-ig aprítja a felszín kőzetanyagát (inszoláció) a felszín feletti gázrészecskék hőmozgás következtében elérhetik a szökési sebességet (2,4 km/s) így ha volt is légkör a gyorsan elillanhatott (ma is tart) VÍZ JELENLÉTE feltételezés: felszín alatti nagy mennyiségű vízjég pólusokon (üstökösök, meteorok becsapódásával) víz jelenléte kőzetekben: radaros és spektrométeres vizsgálatokból Cassini, Deep Impact, Chandrayaan-1, LCROSS 2009 október meglepetés: vízmolekulák képződnek a napsütötte helyeken is!
25 A HOLD FELSZÍNE a felszínt rossz fényvisszaverő anyagok (nagyon sötét kőzetek) borítják átlagos albedó (fényvisszaverési koefficiens): 0,08 (~ Merkúr) két nagy morfológiai egység: világos felföldek: terrák (85%) sötét medencék: mare-területek (túlsó oldalon alig) (anortozit) (bazalt) kisebb struktúrák: kráterek, gyűrűs hegyek, hasadékvölgyek, dómok
26 FŐBB ALAKZATOK Magyar tudósokról elnevezett kráterek: Békésy György Bolyai János Eötvös Loránd Fényi Gyula Hell Miksa Hédervári Péter Izsák Imre Kármán Tódor Neumann János Petzval József Szilárd Leó Weinek László Zach Ferenc Xavér Zsigmondy Richárd
27 HOLDKŐZETEK 9 különböző területről származó kőzetminták elemzése, pálya körüli röntgen és gamma spektroszkópia mérések globális elemösszetétel ismert: sok Ti, Al, Ca, kevés alkálifém, illóanyagok, többi Si, Fe, Mg ~ földköpeny két nagy kőzettartomány: terra: ANORTOZIT holdkéreg lassú lehűlésével mare: BAZALT medencefeltöltés nagyobb sűrűségű anyag, differenciálódás során mélyebbre került, becsapódáskor jöhettek a felszínre gyorsan hűlt le keletkezett
28 HOLDKŐZETEK REGOLIT (holdpor) meteor becsapódások, napszél, kozmikus sugárzás, hőingadozás hatására felszíni kőzetanyag aprózódása méter vastagságú rétegben laza törmelék 0,1-0,01 mm átmérő üvegszerű gömböcskék Apollo 11 BRECCSA gyakori megjelenési forma tömör kristályos kőzet szabálytalan törmelékdarabokból, melyeket holdpor köt össze becsapódás magas hőm. és nyomás hatására keletkezhetett
29 FELSZÍNI FORMÁK Eredet szerint: becsapódásos formák osztályozás: mérete lepusztultsági fok (kor) sajátos alakrajzi jellemző alapján kráterek medencék sugaras fénylő vonalak endogén eredetű formák: vulkanikus, tektonikus képződmények
30 KRÁTEREK méret: néhány száz km mikroszkópikus keletkezés: becsapódáskor az anyag megolvad, folyadékcseppként viselkedik kráterek fenekén: anortozit (holdkéreg) sáncmagasság : átmérő arány 1:7 (kisebb) -1:100 (nagyobb) átlagosan 1:15-1:20 peremén feltorlódott hegységgyűrű teraszos sáncfal központi csúcs v. csúcsok
31 KRÁTEREK nagyobb energiánál későbbi fázisban dermed meg gödörkráter < 20 km központi csúcsos km központi gyűrűs km többszörös gyűrűs medence > 400 km
32 MEDENCÉK nagyméretű becsapódások eredményei 4,2-3,8 md évvel ezelőtt bekövetkezett becsapódások ún. késői erős bombázás (elmélet: óriásbolygók migrációja miatt) átszakították a holdkérget, olvadéktömegek felszínre törtek és kitöltötték a medencéket viszonylag egyenletes felszín medencék peremén hegyláncolatok több koncentrikus hegységgyűrű kívül kirobbanó anyagtakaró másodlagos kráterek zónája túloldalon lávával ki nem töltött medencék: (thalasszoidok) magyarázat: vastagabb kéreg
33 DÉLI PÓLUS-AITKEN MEDENCE Legnagyobb becsapódásos medence Túlsó oldalon Lunar Orbiter program ~ 2500 km átmérő Holdi legmélyebb és legmagasabb pontok (-6, +8 km)
34 KORMEGHATÁROZÁS krátersűrűség alapján: öreg felföldek, fiatalabb medencék kőzetek radioaktív kormeghatározása: felföldek (holdkéreg): 100 mó évvel a Napr. keletkezése után szilárdult meg medencék aljzata (lávaelöntés) : 3,6-3,1 md éves
35 SUGARAS FÉNYLŐ VONALAK a messziről lineárisnak tűnő vonalak apró kráterekből állnak (másodlagos kráterek) a legutolsó fejlődési szakaszból származhat
36 ENDOGÉN EREDET: vulkanikus képződmények: bazaltlávával feltöltött medencék kis viszkozitású láva nem képződtek hegységek belőle, hanem takarók, folyásnyomok, alacsony kiemelkedések a vulkáni tevékenység 3 md éve megszűnt (azóta igen gyenge vulkanikus tevékenység megfigyelt "tranziens jelenség": valószínű gázkiáramlások) dóm vagy kúpszerű vulkáni formák, tetején vulkanikus kráterek szerkezeti mozgásokból származó: hasadékvölgy, szakadék, barázda holdrengések (Apollo expedíciók által megfigyelt)
37 HOLD FELÉPÍTÉSE szeizmikus mérések belső szerkezet föld felőli oldalon km a másik oldalon 100 km vastag kéreg mare-területek felszínén 20 km bazalt, alatta km anortozitos réteg terrák egésze anortozitos vasmagja nincs vagy kicsi masconok erős gravitációs rendellenességek űrszondák mozgásában jelentkezik (Ganymedesen is)
38 MAGMAÓCEÁN a Holdat kezdetben több 100 km vastag olvadt kőzetréteg borította lehűlés közben a könnyű földpátok (anortozit 90 %) felúsztak, a többi lesüllyedt felszíni olvadás lehetséges okai: intenzív meteorbombázás erős ősi napszél a kőzetben elektromos áramot indukál, ez fűti
39 A HOLD EREDETE TÉNYEK: vasmag nincs vagy kicsi sok magas olvadáspontú anyag kevés alacsony olvadáspontú anyag földköpeny összetételéhez hasonló (17O+18O)/16O izotóparány minden bolygóra más, de a Holdra és a Földre ugyanaz ELMÉLETEK Földdel együtt keletkezett vasmag hiánya Föld befogta mért hasonlít az összetétel? Földből szakadt ki spontán hasadás nem valószínű mai elfogadott modell Mars méretű ősbolygó (Theia) becsapódása kidobódott forró köpenyanyagból elszöktek az illók, vas már nem volt benne Hold kémia összetételét magyarázza
40 HOLDTÖRTÉNETI KORSZAKOK Prenectaris: 4,5 4,1 md éve ősi kéreg képződése, intenzív meteorbombázás Nectaris: 4,1 3,8 md éve nagy medencék kialakulása (kései erős bombázás) Imbrium: 3,8 3,2 md éve medencék lávaelöntése Eratosthenes: 3,2 1,2 md éve régi, lepusztultabb kráterek képződése Copernicus: 1,2 fiatal, sugársávos kráterek képződése
41 HOLDKUTATÁS TÖRTÉNETE térképek, topográfiai vizsgálatok 17. század: Galilei, C. Scheiner, holdbeli hegyek, kráterek távcsöves megfigyelések alapján készült rajzok J. Hevelius, G. B. Riccioli (ma is használatok elnevezések) 18.sz holdtájak finom részletei szelenográfia (Hold kartográfia kutatása) 1897 első fotografikus holdatlasz (M.Loewy P.H. Piusex) 1960-as évek lépték 1 : Űrszondák, Apolló program: 1 : , 1 : geológiai vizsgálatok tudományos eredmények a Hold eredetéről, fejlődéséről: Nagy Becsapódás elmélet vulkanizmus helyett becsapódások dominálnak
42 A HOLD ŰRSZONDÁS KUTATÁSA Szovjet-amerikai űrverseny Kezdeti szovjet sikerek : 1959 Luna-1: elrepül a Hold mellett Luna-2: becsapódik a Holdba Luna-3: lefényképezi a túlsó oldalt 1966 Luna-9: landol (porréteg) Luna-10 pályára áll a Hold körül USA programok Ranger: fényképezés Lunar Orbiter: fényképezés Surveyor: landolás
43 Surveyor-3 Surveyor-7
44 APOLLO PROGRAM Apollo Saturn-V Buzz Aldrin Holdkomp Holdjáró 35
45 APOLLO PROGRAM 12 ember a Holdon, ,7 kg holdkőzet gyűjtése felszínén végzett mérések: szeizmikus e.m. vezetőképesség talajvizsgálatok napszél mérés műszerek kihelyezése
46 SZOVJET HOLDPROGRAM Emberes program sikertelen Automata Szojuzok (Zond-4-8) Proton rakéta csak körülrepülés Szinte mindnél problémák, emberre veszélyesek
47 SZOVJET HOLDPROGRAM N-1 rakéta: 4 sikertelen teszt, teljes titok 1990-ig Szojuz-holdkomp között űrséta
48 SZOVJET ŰRSZONDÁK Mintahozatal 3 sikeres: Luna-16, -20, -24 0,326 kg összesen Lunohod-1, -2 roverek Távirányítással, 47,5 km Luna-13 Luna-20 Lunohod-1
49 VISSZA A HOLDRA 70-es évek közepétől hirtelen megszakadt a kutatás Visszatérés: 1990, Japán: Hiten űrszonda '90-es évektől lassan újra beindul a Hold kutatása Clementine, Lunar Prospector (NASA), SMART-1 (ESA) Vízjég a Holdon? Örökké sötét kráterek a pólusokon Vannak pozitív eredmények (is)
50 Újabb célok: vízjég keresése a pólusok örökké sötét krátereiben térképezés emberes missziókhoz ásványi készletek felmérése feljettebb/kisebb eszközök bevetése, pl. HD-kamerák Ázsiai űrverseny : 2008-ban 3 aktív űrszonda a Holdnál: Kaguya (Japán), Chang'e-1 (Kína), Chandrayaan-1 (India) LCROSS amerikai visszatérés, Cabeus-kráterbe csapódás
51 Jelenleg aktív űrszonda: LRO (nagyfelbontású képek) GRAIL: gravitációs tér feltérképezése Előkészületben: LADEE (légkör, porburok) Landerek: Chang'e-3 Chandrayaan-2/Luna-Resurs, Luna-Glob Emberes visszatérés Távoli tervek...
52 MAGYAROK A HOLDON? Google Lunar X-Prize Rover építése és elküldése a Holdra 2014 végéig Magántőkéből 29 induló, köztük: Puli Space! pulispace.com
A HOLD MOZGÁSA. a = km e = 0, 055 i = 5. P = 18, 6 év. Sziderikus hónap: 27,32 nap. Szinodikus hónap: 29,53 nap
A HOLD MOZGÁSA Sziderikus hónap: 27,32 nap (állócsillagokhoz képest) Szinodikus hónap: 29,53 nap (újholdtól újholdig) a = 384 400 km e = 0, 055 i = 5 Tengelyforgás: kötött. Földről mégis a felszín 59 %-a
RészletesebbenNaprendszer mozgásai
Bevezetés a csillagászatba 2. Muraközy Judit Debreceni Egyetem, TTK 2017. 09. 28. Bevezetés a csillagászatba- Naprendszer mozgásai 2017. szeptember 28. 1 / 33 Kitekintés Miről lesz szó a mai órán? Naprendszer
RészletesebbenA Naprendszer kőzetbolygói
A Naprendszer kőzetbolygói Az ún. belső bolygók (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars) szerkezet: fém (főleg vas) mag + vastag szilikát köpeny szilárd felszín alakzatok: kanyonok/hasadékok, kráterek, hegyek, vulkánok
Részletesebbeni R = 27 évszakok B = 0, 2 G földi
A GÁZÓRIÁSOK Jupiter M j 350 M 10 3 M a = 5, 2 AU P = 11, 86 év Tengelyforgás: P R 10 óra i R = 3 nincsenek évszakok B = 4, 3 G 10 földi kiterjedt magnetoszféra Szaturnusz M S 3 M j a = 9, 5 AU P = 29,
RészletesebbenAz éggömb. Csillagászat
Az éggömb A csillagászati koordináta-rendszerek típusai topocentrikus geocentrikus heliocentrikus baricentrikus galaktocentrikus alapsík, kiindulási pont, körüljárási irány (ábra forrása: Marik Miklós:
RészletesebbenA Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000
RészletesebbenA csillagképek története és látnivalói február 14. Bevezetés: Az alapvető égi mozgások
A csillagképek története és látnivalói 2018. február 14. Bevezetés: Az alapvető égi mozgások A csillagok látszólagos mozgása A Föld kb. 24 óra alatt megfordul a tengelye körül a földi megfigyelő számára
RészletesebbenFöldünk a világegyetemben
Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője
RészletesebbenGázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia. Kereszturi Ákos MTA CSFK
Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia Kereszturi Ákos MTA CSFK Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz,
RészletesebbenA FÖLD BELSŐ SZERKEZETE
A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld
RészletesebbenA világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László
A világegyetem szerkezete és fejlődése Összeállította: Kiss László Szerkezeti felépítés A világegyetem galaxisokból és galaxis halmazokból áll. A galaxis halmaz, gravitációsan kötött objektumok halmaza.
RészletesebbenMellékbolygók közül: T1 Hold, J1 Io, J2 Europa:
A KŐZETBOLYGÓK Főbolygók közül: Merkur, Vénusz, Föld, Mars: Mellékbolygók közül: T1 Hold, J1 Io, J2 Europa: Különbségeik oka: Különböző naptávolság vegyi differenciálódás olvadáspont szerint Különböző
RészletesebbenCsillagászati földrajz november 10. A Naprendszer
Csillagászati földrajz 2016. november 10. A Naprendszer A Naprendszer fogalma Naprendszer: a Nap és a körülötte keringő anyag gravitációsan kötött rendszere minden test, ami tartósan, közvetlenül vagy
RészletesebbenCSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó
CSILLAGÁSZATI TESZT Név: Iskola: Osztály: 1. Csillagászati totó 1. Melyik bolygót nevezzük a vörös bolygónak? 1 Jupiter 2 Mars x Merkúr 2. Melyik bolygónak nincs holdja? 1 Vénusz 2 Merkúr x Szaturnusz
RészletesebbenKOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK
KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK 1. Hogyan épül fel a ma ismert világegyetem? Helyezze el a fogalmakat a megfelelő csoportokba! Nevezze meg a hiányzó csoportokat! 2.Egészítse ki, és lássa el magyarázattal (számok
RészletesebbenA FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER
A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER 1. Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s, így egy év alatt 60*60*24*365*300 000 km-t,
RészletesebbenMúltunk és jövőnk a Naprendszerben
Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Holl András MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete Szöveges változat: http://www.konkoly.hu/staff/holl/petofi/nemesis_text.pdf 1 2 Az emberiség a Naprendszerben
RészletesebbenMérések és Megfigyelések Csillagászat. Süli Áron ELTE TTK FFI Csill. Tsz. adjunktus
Mérések és Megfigyelések ELTE TTK FFI Csill. Tsz. adjunktus Áttekintés A Naprendszer Tájékozódás az égbolton A csillagok mozgása az égbolton A Nap mozgása az égbolton A Hold mozgása az égbolton A bolygók
RészletesebbenA Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el.
A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A NAPRENDSZER ÉS BOLYGÓI A Nap: csillag (Csillag = nagyméretű, magas hőmérsékletű, saját fénnyel rendelkező izzó gázgömb.) 110 földátmérőjű összetétele
RészletesebbenMérések és Megfigyelések. Csillagászat
Mérések és Megfigyelések ELTE i Tanszék tudományos segédmunkatárs Áttekintés Áttekintés A Naprendszer Tájékozódás az égbolton A csillagok mozgása az égbolton A Nap mozgása az égbolton A Hold mozgása az
RészletesebbenMeteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján
Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján Készítette : Gregor Rita Környezettan BSc. Témavezető: Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Tartalomjegyzék o A Sudbury szerkezet elhelyezkedése
RészletesebbenCsillagászati eszközök. Űrkutatás
Csillagászati eszközök Űrkutatás Űrkutatás eszközei, módszerei Optikai eszközök Űrszondák, űrtávcsövek Ember a világűrben Műholdak Lencsés távcsövek Első távcső: Galilei (1609) Sok optikai hibája van.
RészletesebbenKéplet levezetése :F=m a = m Δv/Δt = ΔI/Δt
Lendület, lendületmegmaradás Ugyanakkora sebességgel mozgó test, tárgy nagyobb erőhatást fejt ki ütközéskor, és csak nagyobb erővel fékezhető, ha nagyobb a tömege. A tömeg és a sebesség együtt jellemezheti
RészletesebbenTektonika és vulkanizmus a Naprendszerben. NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu
Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu Belső energiaforrások a felszínfejlődéshez (és becsapódások) időbeli jellemzők térbeli eloszlás differenciáció
Részletesebbenlemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei
A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry
RészletesebbenFöldünk a világegyetemben
Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője
Részletesebbenismertető a Merkúr bolygóról
ismertető a Merkúr bolygóról A Merkúr a Naprendszer legbelső bolygója, az istenek gyorslábú hírnökéről elnevezett égitest mindössze 88 nap alatt kerüli meg csillagunkat. Átmérője a legkisebb a nyolc nagybolygó
RészletesebbenFizika példák a döntőben
Fizika példák a döntőben F. 1. Legyen két villamosmegálló közötti távolság 500 m, a villamos gyorsulása pedig 0,5 m/s! A villamos 0 s időtartamig gyorsuljon, majd állandó sebességgel megy, végül szintén
Részletesebben2013. márc. 20. a Naprendszerben.
2013. márc. 20. Kölcsönhatások a Naprendszerben Illés s Erzsébet MTA Csillagászati szati és s FöldtudomF ldtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós s Csillagászati szati Intézete illes@konkoly.hu Kölcsönhatások
RészletesebbenJUICE: navigáció a Jupiternél, rádiótávcsövekkel
JUICE: navigáció a Jupiternél, rádiótávcsövekkel Frey Sándor MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet Budapest frey.sandor@csfk.mta.hu ESA GISOpen 2019
Részletesebben4. osztályos feladatsor II. forduló 2016/2017. tanév
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 4. osztályos feladatsor II.
RészletesebbenÖsszeállította: Juhász Tibor 1
A távcsövek típusai Refraktorok és reflektorok Lencsés távcső (refraktor) Galilei, 1609 A TÁVCSŐ objektív Kepler, 1611 Tükrös távcső (reflektor) objektív Newton, 1668 refraktor reflektor (i) Legnagyobb
RészletesebbenFÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Földrajz emelt szint 1412 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT 1. - A Holdnak nincs
RészletesebbenAz élet keresése a Naprendszerben
II/1. FEJEZET Az élet keresése a Naprendszerben 1. rész: Helyzetáttekintés Arra az egyszerû, de nagyon fontos kérdésre, hogy van-e vagy volt-e élet a Földön kívül valahol máshol is a Naprendszerben, évszázadok
RészletesebbenCsillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak
Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak Szerkesztették: Kereszturi Ákos és Tepliczky István (elektronikus változat) Magyar Csillagászati Egyesület Tartalom Égi mozgások A nappali égbolt Az éjszakai
RészletesebbenTermészetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Versenyző
RészletesebbenSzaturnusz az 1995/9 6-o s láthatóság első fele
Szaturnusz az 1995/9 6-o s láthatóság első fele Rövidítések: 1= intenzitás becslés; C= szín becslés; CM= CM- mérés; F= szűrő használata; H= holdak észlelése; CCD= CCD- felvétel; L= refraktor; T= reflektor.
RészletesebbenPósfay Péter. ELTE, Wigner FK Témavezetők: Jakovác Antal, Barnaföldi Gergely G.
Pósfay Péter ELTE, Wigner FK Témavezetők: Jakovác Antal, Barnaföldi Gergely G. A Naphoz hasonló tömegű csillagok A Napnál 4-8-szor nagyobb tömegű csillagok 8 naptömegnél nagyobb csillagok Vörös óriás Szupernóva
RészletesebbenA mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét.
MÁGNESES MEZŐ A mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét. Megfigyelések (1, 2) Minden mágnesnek két pólusa van, északi és déli. A felfüggesztett mágnes - iránytű -
RészletesebbenHasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás)
Hasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás) A Naprendszer földrajza és geológiája kurzus ELTE TTK, 2012.05.15. Fejlődést befolyásoló általános tényezők
RészletesebbenTömegvonzás, bolygómozgás
Tömegvonzás, bolygómozgás Gravitációs erő tömegvonzás A gravitációs kölcsönhatásban csak vonzóerő van, taszító erő nincs. Bármely két test között van gravitációs vonzás. Ez az erő nagyobb, ha a két test
RészletesebbenAz Oroszország felett robbant 2013 februári meteor jelenség
Az Oroszország felett robbant 2013 februári meteor jelenség BOLYGÓKUTATÁS, 2013 március 20. Magyar Állami Földtani Intézet Illés Erzsébet, Kereszturi Ákos MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont,
RészletesebbenA belső bolygók. Föld. Mars. A felszín mérete
A belső bolygók A Mars Miért a Mars? A Mars meghódítása Célpont: a MARS Összeállította: Juhász Tibor - 2002, 2007 - Föld Vénusz Mars Merkúr Hold Külső bolygók: túl hidegek, túl nagyok, nincs szilárd kéreg
RészletesebbenFÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Földrajz emelt szint 0822 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 20. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT 1.C), 2. A) 1+ b)
RészletesebbenCsillagászati megfigyelések
Csillagászati megfigyelések Napszűrő Föld Alkalmas szűrő nélkül szigorúan tilos a Napba nézni (még távcső nélkül sem szabad)!!! Solar Screen (műanyag fólia + alumínium) Olcsó, szürkés színezet. Óvatosan
RészletesebbenFOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete
FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete csillag: csillagrendszer: Nap: Naprendszer: a Naprendszer égitestei: plazmaállapot: forgás: keringés: ellipszis alakú pálya: termonukleáris
RészletesebbenÓriásbolygók. Molnár László MTA CSFK CSI
Óriásbolygók Molnár László MTA CSFK CSI CSILLAGÁSZATI ALAPTANFOLYAM 2013 légkör összetétele ~ Napé, nincs éles felszínük hidrosztatikai egyensúly (nyomási erő = gravitáció) adott anyagból álló gömbök szerkezete
RészletesebbenKEDVENC BOLYGÓM A MARS
II. Rákóczi Ferenc Alapiskola Kolárovo KEDVENC BOLYGÓM A MARS Kidolgozta: Tóth Nikol 5. a Felkészítő tanár: PaedDr. Bagit Judit - 1 - A Mars a Naptól a negyedik, méret szerint a hetedik legnagyobb bolygó.
RészletesebbenA Kárpát medence kialakulása
A Kárpát -medence A Kárpát medence kialakulása Az 1200 km hosszúságú félköríves hegykoszorú és a közbezárt, mintegy 330 000 km2-nyi területű Kárpátmedence egymással szoros összefüggésben és az Alpok vonulataihoz
RészletesebbenMilyen magas? A Naprendszer hegyei
Milyen magas? A Naprendszer hegyei Megadjuk néhány hegy magasságát és átmérőjét. A mellékelt milimérter papíron rajzold le, egymás mellé vagy ha nem fér ki, egymás elé, hogy mekkorák ezek a hegyek és írd
RészletesebbenHegyi Ádám István ELTE, április 25.
Hegyi Ádám István ELTE, 2012. április 25. GPS = Global Positioning System Department of Defense = Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma 1973 DNSS = Defense Navigation Satellite System vagy Navstar-GPS
RészletesebbenCsillagászati földrajz november 29. Az óriásbol ygók
Csillagászati földrajz 2018. november 29. Az óriásbol ygók A Naprendszer óriásbolygói Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz (A Föld csak összehasonlítási alap) nincs szilárd felszín: a bolygó testének anyaga
RészletesebbenProgramozható vezérlő rendszerek. Elektromágneses kompatibilitás II.
Elektromágneses kompatibilitás II. EMC érintkező védelem - az érintkezők nyitása és zárása során ún. átívelések jönnek létre - ezek csökkentik az érintkezők élettartamát - és nagyfrekvenciás EM sugárzások
RészletesebbenJellemző adatai: Átmérője: 4878 km = 0,38 Föld-átmérő. Átlagsűrűsége: 5,44 g/cm 3. Tengelykörüli forgási ideje: 58,646 nap.
A bolygók. Mindegyikükről külön könyvet lehetne írni. A most következő fejezetek a legfontosabb ismereteket tartalmazzák. Valamennyi égitestről beszédes képsorok találhatók a világhálón, és gyönyörű felvételek
RészletesebbenUTAZÁS A NAPRENDSZERBEN VETÉLKEDŐ (Forgatókönyv élőszavas előadáshoz)
UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN VETÉLKEDŐ 2015-16 (Forgatókönyv élőszavas előadáshoz) KUPOLA A csillagos ég Magyarországról Planetárium É-i félgömb. Horizont a Meridián északi 47. fokán Egyenlítő, Meridián látszik
RészletesebbenA világtörvény keresése
A világtörvény keresése Kopernikusz, Kepler, Galilei után is sokan kételkedtek a heliocent. elméletben Ennek okai: vallási politikai Új elméletek: mozgásformák (egyenletes, gyorsuló, egyenes, görbe vonalú,...)
RészletesebbenPtolemaiosz és Kopernikusz összehasonlítása. a szövegek tükrében
Ptolemaiosz és Kopernikusz összehasonlítása a szövegek tükrében Ptolemaiosz: Almagest 1. sz. közepe Könyvei: Kopernikusz: De Revolutionibus 1543 Könyvei: I. Ált. bevezetés, a világ szerkezete + matematikai
RészletesebbenHD ,06 M 5911 K
Bolygó Távolság(AU) Excentricitás Tömeg(Jup.) Tömeg(Nep.) Tömeg(Föld) Sugár(Jup.) Sugár(Nep.) Sugár(Föld) Inklináció( ) Merkúr 0,387 0,206 0,00017 0,0032 0,055 0,0341 0,099 0,382 3,38 Vénusz 0,723 0,007
RészletesebbenHogyan lehet meghatározni az égitestek távolságát?
Hogyan lehet meghatározni az égitestek távolságát? Először egy régóta használt, praktikus módszerről lesz szó, amelyet a térképészetben is alkalmaznak. Ez a geometriai háromszögelésen alapul, trigonometriai
RészletesebbenCSILLAGÁSZATI FÖLDRAJZ
CSILLAGÁSZATI FÖLDRAJZ FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK 1.
RészletesebbenHARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3
HARTAI ÉVA, GEOLÓgIA 3 ALaPISMERETEK III. ENERgIA és A VÁLTOZÓ FÖLD 1. Külső és belső erők A geológiai folyamatokat eredetük, illetve megjelenésük helye alapján két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik
RészletesebbenKörnyezetgazdaságtan alapjai
Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd
Részletesebben10. előadás Kőzettani bevezetés
10. előadás Kőzettani bevezetés Mi a kőzet? Döntően nagy földtani folyamatok során képződik. Elsősorban ásványok keveréke. Kőzetalkotó ásványok építik fel. A kőzetalkotó komponensek azonban nemcsak ásványok,
RészletesebbenA Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
Részletesebben6. A FÖLD TENGELYKÖRÜLI FORGÁSA.
6. A FÖLD TENGELYKÖRÜLI FORGÁSA. A Föld saját tengelye körüli forgását az w r forgási szögsebességvektor jellemzi, ezért a Föld forgásának leírásához ismernünk kell a szögsebességvektor térbeli irányát
RészletesebbenA HOLD FEJLÔDÉSTÖRTÉNETE KÔZETMINTÁK ALAPJÁN
A HOLD FEJLÔDÉSTÖRTÉNETE KÔZETMINTÁK ALAPJÁN Bérczi Szaniszló ELTE Anyagfizikai Tanszék Egy korábbi, szintén a Naprendszer anyagaival foglalkozó cikkben a kis égitestekrôl írtunk, és a kondritos kisbolygó
RészletesebbenEgyszerű számítási módszer bolygók és kisbolygók oályáj ának meghatározására
Egyszerű számítási módszer bolygók és kisbolygók oályáj ának meghatározására A bolygók és kisbolygók pályájának analitikus meghatározása rendszerint több éves egyetemi előtanulmányokat igényel. Ennek oka
RészletesebbenAvagy mit adhat a biológia a földön kívüli élet kereséséhez? Integratív biológia 2016, 5. előadás
Avagy mit adhat a biológia a földön kívüli élet kereséséhez? Integratív biológia 2016, 5. előadás Az asztrobiológia az élet eredetét, evolúcióját, eloszlását és jövőjét tanulmányozza az egész Univerzumban.
Részletesebben1. Néhány híres magyar tudós nevének betűit összekevertük;
1. Néhány híres magyar tudós nevének betűit összekevertük; Tudod-e, kik ők, es melyik találmány fűződik a nevükhöz az alább felsoroltak közül? MÁJUS NE ONNAN... találmánya:... SOK DELI NYÁJ... találmánya:...
RészletesebbenMi a fata morgana? C10:: légköri tükröződési jelenség leképezési hiba arab terrorszervezet a sarki fény népies elnevezése
A fény melyik tulajdonságával magyarázható, hogy a vizes aszfalton elterülő olajfolt széleit olyan színesnek látjuk, mint a szivárványt? C1:: differencia interferencia refrakció desztilláció Milyen fényjelenségen
RészletesebbenAz endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás
Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló
RészletesebbenCsillagászati földrajz I-II.
Tantárgy neve Csillagászati földrajz I-II. Tantárgy kódja FDB1305; FDB1306 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 2+1 Összóraszám (elm.+gyak.) 1+0, 0+1 Számonkérés módja kollokvium + gyakorlati jegy Előfeltétel
RészletesebbenÉlet a Marson? Hamarosan lesz!
PÁLYÁZAT Témakör: Expedíciók a Naprendszerben Élet a Marson? Hamarosan lesz! Készítette: Polák Péter 6b osztályos tanuló Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium Fényi Gyula Csillagvizsgáló Miskolc
RészletesebbenOsztályozóvizsga követelményei
Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:
RészletesebbenÉrettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A
Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség
RészletesebbenÉGITESTEK MOZGÁSA, ÉGI KOORDINÁTA- RENDSZEREK NAVIGÁCIÓS ÖSSZEFÜGGÉSEI BEVEZETÉS ÉGITESTEK NAVIGÁCIÓS TRANSZFORMÁCIÓI
Urbán István ÉGITESTEK MOZGÁSA, ÉGI KOORDINÁTA- RENDSZEREK NAVIGÁCIÓS ÖSSZEFÜGGÉSEI BEVEZETÉS Napjaink navigációs módszerei és eljárásai között ha érdemtelenül is de mindinkább visszaszorulni látszik a
RészletesebbenA felhőzet hatása a Föld felszíni sugárzási egyenlegére*
A felhőzet hatása a Föld felszíni sugárzási egyenlegére* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék *Meghívott előadás az Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2017 július 10-14
Részletesebbenegyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky-
egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky- Rosen cikk törekvés az egységes térelmélet létrehozására
RészletesebbenSzibériai (Cseljabinszki) meteor (óriástűzgömb) 2013
MÁFI 2013. márc. 20 Szibériai (Cseljabinszki) meteor (óriástűzgömb) 2013 Illés s Erzsébet MTA CsFKK KTM Csillagászati szati Intézete illes@konkoly.hu A Peekskill meteor Amerika felett A Cseljabinszki meteor
RészletesebbenA TERRESZTRIKUS-NAVIGÁCIÓS IDŐSZÁMÍTÁS ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSAI BEVEZETÉS AZ IDŐ ÉS FAJTÁI
Urbán István A TERRESZTRIKUS-NAVIGÁCIÓS IDŐSZÁMÍTÁS ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSAI BEVEZETÉS A terresztrikus navigáció alkalmazásáról elmondható, hogy kis túlzással ugyan, de egyidős az emberiséggel. A navigáció
RészletesebbenBolygómozgás. Számítógépes szimulációk fn1n4i11/1. Csabai István, Stéger József
Bolygómozgás Számítógépes szimulációk fn1n4i11/1 Csabai István, Stéger József ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Email: csabai@complex.elte.hu, steger@complex.elte.hu Bevezetés Egy Nap körül kering
RészletesebbenFeladatlap. Feladatlap száma Elért pontszám
Concursul Multidisciplinar BOLYAI FARKAS Tantárgyverseny, Concursul pe ţară al liceelor cu predare în limba maghiară Magyar tannyelvű középiskolák országos vetélkedője Concursul de geografie Teleki Sámuel
RészletesebbenAz általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin
Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű
RészletesebbenKozmikus geodézia MSc
Kozmikus geodézia MSc 1-4 előadás: Tóth Gy. 5-13 előadás: Ádám J. 2 ZH: 6/7. és 12/13. héten (max. 30 pont) alapismeretek, csillagkatalógusok, koordináta- és időrendszerek, függővonal iránymeghatározása
RészletesebbenIrány az ûr! SZKA_210_17
Irány az ûr! SZKA_210_17 TANULÓI IRÁNY AZ ÛR! 10. ÉVFOLYAM 205 KVÍZKÁRTYÁK 17/1A 1. Melyik bolygónak nincs légköre az alábbiak közül? A Jupiter C Vénusz B Merkur D Mars 2. Mennyi a CsE (csillagászati
RészletesebbenCSILLAGÁSZAT A NAPRENDSZER
CSILLAGÁSZAT A NAPRENDSZER ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS A Naprendszer kifejezés, mint ahogyan azt a két szó összetétele is mutatja, központi csillagunkhoz: a Naphoz tartozó égitestek rendszerét jelenti. A Nap kitüntetett
RészletesebbenA FÖLD-HOLD RENDSZER MODELLJE
ELTE TTK KOZMIKUS ANYAGOKAT VIZSGÁLÓ ŰRKUTATÓ CSOPORT PLANETOLÓGIAI KÖRE OKTATÓI SEGÉDANYAG KÖZÉPISKOLA 8-12. OSZTÁLY A FÖLD-HOLD RENDSZER MODELLJE BOLYGÓTUDOMÁNY A jelen kiadvány elérhető elektronikus
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
RészletesebbenTalajmechanika. Aradi László
Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex
RészletesebbenTanítási tervezet Fehér András Tamás Vulkáni kőzetek Tantervi követelmények A tanítási óra oktatási célja: A tanítási óra nevelési célja:
Tanítási tervezet Óra időpontja: 2017.10.17. - 9:00 Évfolyam/osztály: 9/A Tanít: Fehér András Tamás Témakör: A Föld, mint kőzetbolygó Tanítási egység címe: Vulkáni kőzetek Óra típusa: Új ismereteket szerző
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenMérés: Millikan olajcsepp-kísérlete
Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat
RészletesebbenFeladatlap. Feladatlap száma Elért pontszám
Concursul Multidisciplinar BOLYAI FARKAS Tantárgyverseny, Concursul pe ţară al liceelor cu predare în limba maghiară Magyar tannyelvű középiskolák országos vetélkedője Concursul de geografie Teleki Sámuel
RészletesebbenFÖLDRAJZI HELYMEGHATÁROZ ÉGBOLTON
TÁJÉKOZÓDÁS S A FÖLDÖN TÉRBEN ÉS ID BEN Készítette: Mucsi Zoltán FÖLDRAJZI HELYMEGHATÁROZ ROZÁS S AZ ÉGBOLTON A NAP, A CSILLAGOK ÉS S A HOLD LÁTSZL TSZÓLAGOS MOZGÁSAI AZ ÓKOR ÓTA LÁTÓHATÁR(HORIZONT): AZ
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
Részletesebben/(épek. fö"fé"eféböl. ab ií"k"fafd$ GALAMBOS TIBOR. DR. KUlIN GVORGV RUZICSKA JÓZSEFNÉ MOLNÁR OTTÓ MAGYAR DIAFILMGYÁRTÓ VÁLLALAT.
/(épek ab ií"k"fafd$ fö"fé"eféböl Diapozitívek: 1. rész 1-25 II. rész 26-50 Osszeállította: GALAMBOS TIBOR Szaktanácsadó: DR. KUlIN GVORGV Szerkesztette: RUZICSKA JÓZSEFNÉ Grafika, montázs: MOLNÁR OTTÓ
RészletesebbenA csillagok fénye 1. Az atomoktól a csillagokig. Dávid Gyula 2016. 01. 21. Az atomoktól a csillagokig dgy 2015. 01. 21.
A csillagok fénye 1. Az atomoktól a csillagokig Dávid Gyula 2016. 01. 21. Az atomoktól a csillagokig dgy 2015. 01. 21. A csillagok fénye 1 Az atomoktól a csillagokig sorozat 150. előadása 2016. 01. 21.
RészletesebbenA Mars A vörös bolygó
A Mars A vörös bolygó A csillagászat már a legrégebbi időktől érdekli az embereket. A csillagos égboltról már az ókorban is készítettek jegyzeteket ókori csillagászok. Engem is nagyon megfogott ez az érdekes
RészletesebbenGnädig Péter: Golyók, labdák, korongok és pörgettyűk csalafinta mozgása április 16. Pörgettyűk különböző méretekben az atomoktól a csillagokig
Gnädig Péter: Golyók, labdák, korongok és pörgettyűk csalafinta mozgása 2015. április 16. Pörgettyűk különböző méretekben az atomoktól a csillagokig Egyetlen tömegpont: 3 adat (3 szabadsági fok ) Példa:
Részletesebben