MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ALKOTMÁNYJOGI TANSZÉK A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁSI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ALKOTMÁNYJOGI TANSZÉK A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁSI"

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ALKOTMÁNYJOGI TANSZÉK A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI KÉSZÍTETTE: MATÍZ TÜNDE IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁSI ALAPSZAK KONZULENS: DR. PANYI BÉLA CÍMZETES EGYETEMI DOCENS MISKOLC 2013

2 UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF CONSTITUTIONAL LAW THE TEORETICAL AND PRACTICAL ASPECTS OF HUNGARIAN CITIZENSHIP BY: MATÍZ TÜNDE BSC OF JUSTICE AND ADMINISTRATION CONSULTANT: DR. PANYI BÉLA HONORARY ASSOCIATE PROFESSOR MISKOLC 2013

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...3 I. FEJEZET 1. Az állampolgárság alapvető fogalmai Az állampolgárság általános fogalma Az állampolgárság jogintézményi fogalma Az állampolgárság megszerzésének joga Az állampolgárság fenntartásának joga Szabályozásának alapelvei...10 II. FEJEZET 2. Státusjogok A magyar állampolgár státusjogai Az EU polgár státusa..14 III. FEJEZET 3. A magyar állampolgársági jog története A magyar állampolgárság kialakulása A magyar állampolgárság szabályozása a felszabadulás előtt A felszabadulás utáni szabályozás...20 IV. FEJEZET 4. Törvényi szabályozás Hatályos törvényi szabályozás az állampolgársági jog tükrében A magyar állampolgárság megszűnése Törvényi előzmények évi L. törvénycikk évi LX. törvény..31 V. FEJEZET 5. Állampolgársági jog az állampolgársági ügyekben eljáró szervek tükrében A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal.34 1

4 5.2. A hivatali munka legfontosabb törvényi alapjai Az egyszerűsített honosítási eljárás...38 BEFEJEZÉS 40 Irodalomjegyzék, jogszabály jegyzék, hivatkozások jegyzéke.41 2

5 BEVEZETÉS Minden a mások jogaiból ered, és abból a mindenkori kötelességből, hogy tiszteletben tartsam azokat. (Emmanuel Lévinas, filozófus) Az állampolgárság összetett rendszerének áttekintését Emmanuel Lévinas filozófus gondolatival kezdem. Véleményem szerint e sorok az állampolgárság két legalapvetőbb súlypontját tartalmazzák: - jogok és - kötelességek Az említett neves filozófus január 12-én született Litvániában Kovno városában és december 25-én halt meg Párizsban. Ebből is látható, hogy az állampolgárság kérdése már korán foglalkoztatta a nagy gondolkodókat is. Sőt még korábbra tekintünk vissza, hiszen az állampolgárság elődjeként tarthatjuk számon a honfiúság (indigenatus) intézményét, mely a középkor rendi korszakában alakult ki. Ez fejezte ki az államhoz való tartozást. Ebből ered későbbi szóhasználattal az állampolgárság kifejezés, mely mai értelemben azt jelenti, hogy valaki egy bizonyos államnak a polgára. A világban nagyon sokféle ember él. Különböző nyelveken beszélünk, különböző kultúrák tagjai vagyunk, más vallást követünk, más céljaink és értékeink vannak, különböző álmokat és vágyakat hajszolunk. E sokszínű világban van egy pont ami mindenki számára ugyan azt jelenti függetlenül attól, hogy a világ mely pontján él és milyen értékeket követ. Hiszen a világ minden pontján vannak államok amelyek létéhez elengedhetetlen, hogy állampolgárok éljenek benne. Ezek után nyugodtan kimondhatjuk, hogy állampolgárok nélkül állam sem lenne. A dolgozatom célja ennek a kölcsönhatásnak a bemutatása, részletezése az egyes felfogások, témakörök tükrében. Az I. fejezetben igyekszem tisztázni a fogalmakat és az állampolgárság jogintézményeit. II. fejezetben a státusjogok kérdésével foglalkozok és az EU polgár státuszával. A III. fejezetet egy kis történeti áttekintésnek szánom ahol az állampolgársági jog történetén át átfogó képet szeretnék mutatni a magyar állampolgárság kialakulásáról, kérdéseiről és szabályozásáról a felszabadulás előtt és utáni időkben. 3

6 A IV. fejezetben a törvényi szabályozást helyezem előtérbe. Ennek keretében a hatályos magyar törvényi szabályozást ismertetem a évi LV. törvény segítségével majd a törvényi előzményekről szólok. Az V. fejezetben ismertetem az állampolgársági ügyekben eljáró hivatal munkáját. Befejezésként áttekintem, hogy az állampolgárság bonyolult rendszerében kalandozva sikerült-e egy mindenki számára átfogó és tiszta képet felvázolnom. 4

7 I. FEJEZET 1. AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ALAPVETŐ FOGALMAI Az állampolgárságot vizsgálva már az elején utaltam rá, hogy meglehetősen összetett fogalomként beszélhetünk róla. Tartalmi elemei vannak, melyek a következők: - az állam - és az államban élő polgár vagyis az állampolgár. Az állam és az egyén kapcsolata meghatározható egyrészt az állam oldaláról, melynek jellemzője a főhatalom gyakorlásából következő hatalmi fölény, másrészt az egyén oldaláról, melynek jellemzője az állampolgársági státusz, amely tulajdonképpen az állami hatalom korlátjaként érvényesül. 1 Fogalma szerint többféle státuszt különböztethetünk meg: 1. Magyar állampolgár: Magyarország területén tartózkodó természetes személyek lehetnek magyar állampolgárok. 2. Más államok polgárai: Magyarország saját polgáraihoz képest idegenek vagy külföldiek. 3. Hontalanok: Az állampolgárság nélküliek, akiket egyetlen állam sem tekint polgárának. E fogalmak tisztázása után kijelenthetjük, hogy alkotmányjogi értelemben az állam lakosságát a magyar állampolgárok alkotják. Az állampolgársággal kapcsolatban létezik az un. tiszteletbeli állampolgárság intézménye. 2 Ennek lényege, hogy egyes országok tiszteletbeli állampolgársággal tüntetik ki azokat, akiket nagyra becsülnek valamely köz javára nyújtott tevékenységéért. Erre néhány példa: - kanadai tiszteletbeli állampolgárságot eddig ketten kaptak Raoul Wallenberg (posztumusz 1985-ben), - Nelson Mandela 2001-ben - kambodzsai tiszteletbeli állampolgárságot kapott Angelina Jolie amerikai színésznő humanitárius tevékenységéért 2005-ben. A történelem során több állam csak egy bizonyos réteg számára biztosított állampolgári jogokat. Ezzel csoportokat hoztak létre, mely csoportok a többi csoport tagjai fölött álltak és csak egymással voltak egyenrangúak. Erre két klasszikus példát hoznék fel: 1 Kukorelli István: Alkotmánytan I., Az állampolgárság általános kérdései 2 hu.wikipédia.org/wiki/állampolgárság 5

8 - Ókori Athén: politikai jogai csak a 20. életévüket betöltött szabad férfi állampolgároknak voltak. - Rabszolgatartó államok: ezekben az államokban a rabszolgák nem számítottak állampolgárnak Az állampolgárság általános fogalma Az állampolgárság általános értelemben az államfogalom részelemeként jelenik meg. 3 Az önálló (más néven szuverén) állami létezés egyet jelent a főhatalommal a terület és a lakosság felett. Minden szuverén állam két alapvető dologgal kell, hogy rendelkezzen. Ezek a: - saját terület és a - saját lakosság. Tovább haladva részleteznünk kell a saját terület és a saját lakosság kérdéskörét. Saját lakosság: A lakosság fogalmának többféle megközelítése ismert. Egyrészt nemzetközi jogi, másrészt népszámlás által alkalmazott és végül de nem utolsósorban az alkotmányjogi értelmezés ismert. Nemzetközi jogi értelemben véve a lakosságot a szuverenitás nézőpontjából vizsgálja. E szerint az adott állam területén tartózkodó természetes személyek összessége. Az azonos területen való tartózkodás ténye az összetartozásuk alapja. Ez jár jogokkal és bizonyos kötelezettségekkel is. A legfontosabb megemlíteni ezen kötelezettségek közül a jogszabályok betartásának kötelezettségét. Mely minden egyes lakost kötelez kivétel nélkül. Népszámlás által alkalmazott értelemben a lakosságot statisztikai szempontból nézve értelmezi. Össze kell írni mindenkit aki életvitelszerűen az adott állam területén tartózkodik. Életvitelszerű tartózkodásnak számít minden három hónapot meghaladó tartózkodás a népszámlálás nézőpontjából. Alkotmányjogi értelemben ebben az értelemben vizsgálva a középpontba a jogállás, a jogi helyzet kerül. Tehát, hogy e személyeket milyen jogok illetik meg és milyen kötelezettségek terhelik. Egyszóval milyen státuszt foglalnak el az adott állam jogrendjében. E szerint lehetnek (mint már korábban említést tettem róla az alapvető fogalmak körében): - állampolgárok, - külföldiek, - valamint hontalanok. 3 Kukorelli István: Alkotmánytan I., Az állampolgárság fogalma. 6

9 Az alkotmányjogi értelmezés tehát további csoportosításokat tesz lehetővé. A lakosságot így lehet vizsgálni tágabb és szűkebb értelemben véve is. Tágabb értelemben saját lakosságot jelent a magyar állampolgárok mellett a bevándorló vagy letelepedett státusszal az ország területén élő személyek is, hiszen ugyan azon állam területén élnek. Továbbá saját lakossághoz tartoznak még a menekültként elismertek és a lakcímnyilvántartás hatálya alatt állók is. Kimondhatjuk, hogy tágabb értelemben véve a területi elv érvényesül, alapja a Magyarország területén lévő jogszerű tartózkodás. Szűkebb értelembe véve kizárólag a magyar állampolgárok alkotják Magyarország saját lakosságát. Szűkebb értelemben tehát az alkotmányjog eltekint a tartózkodási hely elsőbbségétől. Saját lakosság boncolgatása után rátérek a saját terület értelmezésére, mely lényegesen egyszerűbben került meghatározásra. Saját terület: Minden állam önálló földrajzi paraméterekkel meghatározható. Így rendelkezik önálló szárazföldi, - vízi, - és légi paraméterekkel. Ezek meghatározása mindenki számára ismert, közzétett és nyilvános formában megtalálható. Az állampolgárság általános fogalmát tovább vizsgálva megállapítható, hogy az állampolgár államának hatalma alatt áll, mely jogszabályoknak való alárendeltséget jelent. Jogszabályok alapján minden állam polgárát jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. Az állampolgársági státus tartalmát tehát az un. státusjogok adják, melyek a természetes személyeket megillető emberi és polgári jogok teljességét jelenti. Senki sem zárható ki önkényesen ezen jogok gyakorlásából, szubjektív véleménye alapján senki sem ítélheti meg, hogy él- e a rá vonatkozó státusjoggal vagy sem Az állampolgárság jogintézményi fogalma Jogintézményi fogalom lényege, hogy az állampolgárság mint jogintézmény feltételez: - létező valós államot - nevesített természetes személyt, polgárt. 7

10 A Föld több mint 200 országa önmaga határozza meg saját belső jogában saját állampolgársága keletkezésének, megszerzésének, megszűnésének feltételeit. 4 Az állampolgárság tehát megállapítható, hogy a belső jog intézménye és a természetes személyek vonatkozásában az adott állam állampolgárságának létét vagy hiányát fejezi ki. Az évi LV. törvény a magyar állampolgársági törvény (továbbiakban: Áptv.) az állampolgárságot meghatározza az állampolgárok körébe való bekerülés felsorolásával. Magyar állampolgár az, aki e törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, továbbá az, aki e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy e törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága meg nem szűnik. 5 E fogalmak megismerését követően felvetődik a kérdés, hogy az állampolgársághoz való jog jellegét milyen módon vizsgálhatjuk tovább. Az állampolgársághoz való jog alanyi jogi jellegének meghatározása érdekében különbséget kell tenni: - az állampolgárság megszerzéséhez, - a megszerzett állampolgárság fenntartásához való jog között Az állampolgárság megszerzésének joga Minden személynek joga van valamely állampolgársághoz 7 Ezt a gondolatot a második világháborút követően a nemzetközi emberi jogi egyezmények fogalmazták meg. Minden gyermeknek joga van arra, hogy állampolgárságot szerezzen. 8 A legkorábban megalkotott egyetemes nyilatkozat emberi jogként nevesíti az állampolgársághoz való jogot, míg az egységokmány már csak gyermeki jogként történő szabályozásra ajánlja fel az államok számára. A belső jog alanyi jogként nem ismeri el az állampolgárság megszerzéséhez való jogot. Senkinek sincs joga ahhoz, hogy általa választott valamely más állam állampolgárságát megszerezze. Ebből következik, hogy nem egyéni akaratból születik meg a döntés az állampolgárság megszerzése iránt, hanem állami akarat függvénye. 4 Kukorelli István: Alkotmánytan I., Az állampolgárság jogintézményi fogalma évi LV. törvény 2. (1) bek. 6 Kukorelli István: Alkotmánytan I., Jog az állampolgárság megszerzéséhez 7 Emberi jogok egyetemes nyilatkozata cikk (1) bek. 8 Polgári és politikai jogok nemzetközi egységokmánya cikk (1) bek. 8

11 Ebben a témakörben különbséget kell tennünk: - leszármazás címén a törvényből következő (ex lege) állampolgárság megszerezés, - és a honosítási kérelemre indult eljárás eredményeként megszerezett állampolgárság között. A kérelmet benyújtó és az előírt feltételeket teljesítő egyén kaphat állampolgárságot, azonban arra nincs lehetőség, hogy az érintett megkérdezése nélkül, automatikusan kerüljön honosításra bárki Az állampolgárság fenntartásának joga Magyarországon senkit nem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani. 9 Ebből is látható, hogy a megszerezett és fennálló állampolgárságot a belső jogrend védelemben részesíti, így védett helyzetet teremt a természetes személy számára. A megszerzett állampolgárság fenntartásában a belső jogrend és a nemzetközi jog egységes. E szerint: a már létező állampolgárságot minden államnak alanyi jogként kell garantálnia saját polgárai számára. 10 Ezek azonban nem zárják ki, hogy az állampolgárságot hivatalból megszüntessék ha a feltételek fennállnak. A megszüntetésnek országonként különböző jogcímei lehetnek, viszont egy dologban a nemzetközi egyezmények előírásait követni kell: a hivatali megszüntetés nem lehet szankció és nem kerülhet rá sor önkényesen. Magyarországon csak szűk körben biztosít lehetősége a jogalkotó az állampolgárság visszavonására. Feltételeket határoz meg, melyek fennállása esetén van lehetőség a magyar állampolgárság visszavonására: - aki szerezte az állampolgárságot csak attól lehet visszavonni - az állampolgárság megszerzése iránti eljárásban a hatóságot félrevezette, a hatósággal valótlan adatot közölt, adatokat és tényeket elhallgatott - végül az állampolgárság megszerzésétől még nem telt el tíz év E feltételek együttes fennállása vezethet Magyarországon az állampolgárság visszavonásához Szabályozásának alapelvei 9 Alaptörvény 69. (1) bek. 10 Kukorelli István: Alkotmánytan I., Jog az állampolgárság fenntartásához 9

12 Az alapelveket minden jogterületben általános iránymutatásként értékelhetjük. Az állampolgárság szabályozásában is iránymutatást tartalmaznak mind a törvény megalkotásában mind alkalmazásában. Kettősség figyelhető meg bennük, egyrészt általános elvéként értelmezendők ( pl: egyenjogúság elve), másrészt kizárólag speciálisan az állampolgárság jogintézményére jellemző követelményeket tartalmaznak. A továbbiakban az egyes alapelveket sorolom fel rövid ismertetéssel. 1. A leszármazás elve: Európában az állampolgárság keletkezése általában így történik, leszármazás alapján (ius sanguinis). Két oldalról vizsgálható egyrészt a természetes személy oldaláról átöröklés, vagyis a gyermek a születés tényével szerez állampolgárságot szülei után automatikusan ex lege. Másrészt az állam területén történő születés tényéhez kötött rendszer alapján (ius soli), melynek lényege, hogy a szülés helye szerinti állampolgárságot szerzi meg a gyermek, felmenői állampolgárságától függetlenül. Magyarországon az ius sanguinis érvényesül főszabályként és az ius soli elvét csak kisegítő szabályként alkalmazzák. 2. Az egyenjogúság elve: Ez az elv az általános elvek közé sorolható jogrendszerünkben. Ez alapján nem lehet a szerint különbséget tenni az állampolgárok között, hogy ki szerezte állampolgárságát illetve leszármazás alapján keletkezett állampolgárság között. 3. A család egységének elve: A családi közösség tiszteletben tartását és védelmét a családtagok azonos állampolgársága biztosítja. 11 Jogszabályi háttér is gondoskodik a családi egység tiszteletben tartásáról amikor kimondja, hogy: E törvény a személy akaratszabadságának tiszteletben tartása mellett elősegíti a család állampolgárságának egységét A közérdekűség elve: Az állampolgárság tartalmi eleme, hogy az állampolgár az államának hatalma alatt áll. Az állami hatalom pedig a jogszabályokon keresztül érvényesül az állampolgár felé. Az állami szuverenitás a köztársasági elnök személyén keresztül érvényesül amikor honosítási ügyekben szabadon mérlegel arról, hogy a kérelmező honosítása érinti-e Magyarország érdekeit, járhat-e érdeksérelemmel illetve a kérelmező honosítása kívánatos-e Magyarország számára. Ilyen esetben a köztársasági elnök az egész magyar nemzet nevében mérlegel. 11 Kukorelli István: Alkotmánytan I., Az állampolgárság szabályozásának alapelvei évi LV. törvény A magyar állampolgárságról 1. (3) bek. 10

13 5. A hontalanság kiküszöbölésének elve: Hontalannak nevezhető az a személy akit saját törvényei szerint egyetlen állam sem tekint polgárának. A hontalant csak az általános értelemben vett emberi jogok illetik meg. Mivel a hontalanság egyik fél számára (sem az állam, sem a személy) sem kívánatos jelenség így az államok a nemzetközi szerződések iránymutatásai alapján igyekeznek a hontalanságot megelőzni. 6. A visszamenő hatály tilalmának elve: Főszabály, hogy minden ügyet a keletkezésének időpontjában hatályos jogi normák szerint kell megítélni. Ez a követelmény akkor is érvényes ha az ügy keletkezése és elbírálása közötti időben új jogszabály lép hatályba. Az új jogszabály alkalmazására csak akkor van lehetőség korábban indult ügy esetén ha az új jogszabály által az érintett kedvezőbb helyzetbe kerül. II. FEJEZET 11

14 2. A STÁTUSJOGOK A természetes személy államában az állampolgárság létrejötte kapcsán közjogi státust nyer. Ez a közjogi státus áll státusjogokból - és közjogi kötelezettségekből. A státusjogok meghatározzák az állampolgár jogi helyzetét. Ha a státusjogokat el akarjuk helyezni a jogrendszerben akkor az Alaptörvényből kell kiindulni. Megállapítható, hogy önálló jogcsoportként értelmezhető, mely az Alaptörvényből levezethető: (1) Magyarországon senkit sem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani vagy magyar állampolgárt Magyarország területéről kiutasítani. (2) Magyar állampolgár külföldről bármikor hazatérhet. (3) Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét élvezze. 13 Státusjogok sajátosságai: - az állampolgárság tényéből következnek - jogi természete szuverenitásfüggő - katalógusának meghatározásakor az alaptörvény 69. -ból kell kiindulni, a jogcsoport összetétele változó lehet (szűkebb, tágabb) - lényegében alanyi jogoknak kell lenniük Mivel az emberi jogok alapján nem lehet különbséget tenni saját polgár és külföldi között ezért az alkotmány más megközelítést alkalmaz és ez alapján tesz különbséget: - területen való jogszerű tartózkodás, - és területen való élés szempontjából. A megkülönböztetés bizonytalanságát a státusjogok rendszere korrigálhatja A magyar állampolgár státusjogai - Jog a magyar állampolgársághoz: Gyermekhez fűződő jog, annak a gyermeknek a joga akinek legalább egyik felmenője magyar állampolgár. 13 Magyarország Alaptörvénye

15 - Jog a nemzeti és etnikai kisebbségi státushoz: A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó magyar állampolgárok azon csoportja akik eltérnek a lakosság többségétől saját nyelvük, kultúrájuk, történelmi hagyományaik miatt. Külön jogszabály hatálya alá is tartoznak: évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvény. - Jog az állampolgársági regisztrációhoz: Szigorúan véve az okmányokhoz és a nyilvántartásba vételhez való jogot jelenti. - Jog a területen való tartózkodáshoz: A nyugodt, zavartalan tartózkodás joga minden magyar állampolgárt megillet a magyar állam felségterületén. A mozgásszabadság nem korlátozható, időhöz nem köthető. - Jog az államterület elhagyásához és a hazatéréshez: A külföldre való utazáshoz való jog eredetileg korlátozható jog volt, nem korlátozhatóvá a hazatérés jogának biztosításával vált. - Jog a védelemhez törvényes külföldi tartózkodás esetén: Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt 14 Magyarország védelmét élvezze. - Jog a közügyek gyakorlásához: Ennek jelentése, hogy az állampolgár nemcsak tárgya hanem alanya is a hatalom gyakorlásának (pl: választójog, közhivatal viselésének joga). - Jog a szociális státus fenntartásához: Az állampolgár általános státusa politikai és szociális jogok összessége. 15 A jogok egy része mindenkit egyaránt megillető emberi jog, mindenkinek joga van a szociális biztonsághoz illetve a művelődéshez is egyaránt. - Az állampolgár közjogi kötelezettségei: Az állampolgársági státus egyik részét a közjogi kötelezettségek teszik ki, másik részét a státusjogok. A státus szempontjából vizsgálva megállapítható, hogy a jogok és a kötelezettségek nem alkotnak egységet. Egymástól eltérő és egymástól nem függő viszonyokra vonatkoznak. Ebben a részben érintőlegesen felvázoltam a magyar állampolgárokra vonatkozó státusjogok rendszerét a megértés szempontjából lényegesebb pontokat érintve. A következő alfejezetben rátérek az európai uniós polgár státuszára. 14 Magyarország Alaptörvénye 69. (3) bek. 15 Kukorelli István: Alkotmánytan I., A magyar állampolgár státusjogai 13

16 2.2. Az EU polgár státusa Az európai polgárság alapvetően különbözik a tagállamok által biztosított nemzeti polgárságtól. Ennek alapvető oka, hogy a polgároknak juttatott jogokhoz nem társulnak kötelezettségek. Az EU polgárság gondolata 1965-ben merült fel először, majd az 1992-ben aláírt Maastrichti Szerződésben fogalmazódott meg. Magyarország 2004-től tagja az Európai Uniónak így az EU polgárságból származó jogok címzettje immár 27 tagállamban élő polgár. Az EU polgár státusa három csoportba sorolható: 1. Mozgásszabadság joga van a tagállamok területén szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz. 2. A tartózkodás, letelepedés jogából következik minden jogot köteles biztosítani számukra a felségjogokat gyakorló szuverén állam amit saját állampolgárainak. 3. Aktív és passzív választójog választójoggal rendelkezik és választható az európai parlamenti választásokon és a lakóhelye szerinti tagállam helyhatósági választásain, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai. Továbbá joga van a tagállamok nyelvének valamelyikén írásban fordulni bármely közösségi intézményhez vagy szervhez és ugyan ezen nyelven kaphat választ. III. FEJEZET 3. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGI JOG TÖRTÉNETE NAPJAINKIG A korábbi fejezetekben az állampolgárság elméleti kérdéseivel foglalkozva igyekeztem tisztázni e témakörhöz tartozó alapvető fogalmakat és egyes összefüggéseket. 14

17 E fejezetben továbbra is elméleti síkon maradva egy kis történelmi rálátást szeretnék biztosítani a magyar állampolgárság történeti fejlődésének elemzésével. Mint már korábban is említettem az állampolgárság kérdésével már nagyon régtől kezdődően és nagyon sokat foglalkozott a közvélemény. Ha konkrétan szeretném meghatározni, közel kétszáz éve, hogy foglalkoztatja az embereket és a korabeli gondolkodókat ez a kérdés. A kérdést számos megközelítésben lehet elképzelni, pl: az állampolgárság egy státust jelent-e vagy inkább köteléket; továbbá jogviszonyként tekinthetünk rá vagy egy sajátságos szerződés inkább; és az utolsó megközelítésben kérdés, hogy az állampolgárokra hogyan tekinthetünk az állami főhatalom gyakorlásának a tárgyai 16, - vagy pedig ennek alanyai. A kérdés megvitatására több elméleti irányzat alakult, az egyik a természetjogi iskola volt, a másik pedig a jogdogmatika. Az említett kérdésekre ezen irányzatok követői más választ adtak. Ezzel is bizonyítva az általam már sokszor említett bonyolultságát az állampolgárság kérdésének. Már az állampolgárság fogalmának meghatározásánál eltérések mutatkoztak a nemzeti függetlenség eszméjét követő két ismert magyar jogtudós és politikus Szalay László és Szemere Bertalan valamint a kiegyezés hívei között. Itt említeném meg, hogy a törvényi szabályozás elődjeként számon tartott évi L. törvényt a kiegyezés hívei készítették elő. Ha jobban átgondoljuk a kérdést megállapíthatjuk, hogy az állampolgárságot sem lehet egységesen szemlélni mint semmi mást az életben hiszen mások vagyunk, máshogy gondolkodunk, mást tartunk fontosnak. A nézetkülönbség az állampolgárságra visszatérve a társadalom történeti viszonyaiból ered, melyre viszont a mindenkori társadalom berendezkedése gyakorolt hatást. Az állampolgárságnak a funkciója ezek után megállapítható az, hogy a társadalmi viszonyokhoz alkalmazkodjon, azokat szolgálja. Az állampolgárság sajátossága, hogy a jogtudományon belül több különböző jogágat érint. Érinti az állam- és jogtudományon kívül a szociológiát, a demográfiát, a közgazdaságtant és a történettudomány ágait. Amióta az állampolgárságra mint jogintézményre tekintünk leggyakrabban a - polgári jogi, - nemzetközi magánjogi, - nemzetközi közjogi, 16 Bajáki Veronika: Magyar állampolgárság, kettős állampolgárság I. fejezet 15

18 - és államjogi jogviszonykénti felfogással találkozhatunk. 17 Ezek tükrében polgári jogi értelemben az állampolgárság a felek szabad akarata nyomán létrejött szerződéses viszony. Viszont az állampolgársági jogot nem csak azok sorolták a civiljogba akik a szerződéselméletben hittek, hanem azok is akik lényegét abban látták, hogy igen sok polgári jogi elemet tartalmaz és polgári jogi szankciót von maga után. Alátámasztva ezt azzal, hogy sok országban több mint száz évig civiljogi kódex szabályozta az állampolgárság kérdéseit. A polgári jogba való sorolás után mégis felvetődött a kérdés, hogy inkább a nemzetközi magánjogba sorolandó-e ez a kérdés. Ennek két oka volt: - az állampolgársági kérdések szabályozásakor tekintettel kell lenni a nemzetközi rendre, - másik, hogy a nyugati államokban ezt a kérdést a nemzetközi magánjogi művek tárgyalják. Láthatjuk tehát, hogy az állampolgárság kérdéseit átvizsgálva sokféle nézet és irányzat alakult ki az évek során az állampolgárság tanulmányozásával és jogtudományon belüli elrendezésével kapcsolatban. Egy dologban azonban úgy gondolom minden irányzat képviselője egyet ért: az egyének az állam révén vállnak állampolgárokká, viszont az állam maga is állampolgárok összességéből tevődik össze. Ezen a ponton megállapíthatjuk az örök kölcsönhatás lényegét, mely szerint egyik sem képzelhető el a másik nélkül együtt kapnak csupán értelmet. 17 Bajáki Veronika: Magyar állampolgárság, kettős állampolgárság I. fejezet 16

19 3.1. A magyar állampolgárság kialakulása Ha a mai fogalmakat vesszük alapul nevezetesen, hogy minden egyes polgár az államának polgára és ugyan úgy egyenlően megillet mindenkit ehhez a státushoz fűződő joga és egyformán terhel kötelezettség megállapíthatjuk, hogy 1848 előtt nem létezett az állampolgársági jog. Mivel 1848 előtt Magyarország rendi állam volt. Ez azt jelenti, hogy politikai jogai csak a nemességnek voltak és a nemességhez tartozó személyeknek. A polgárok két részre osztódtak a szerint, hogy ki tartozott a Szent Korona tagjai közé és kik voltak a Szent Koronának csupán csak az alattvalói. Az imént említett nemesség és hozzájuk tartozó személyek a tagjainak számítottak, míg a jobbágyok és a városi polgárok csak alattvalóik lehettek. E tagoltság tovább bontható a szerint, hogy az ország állandó lakosai számítottak honfiaknak. Ez a honfiság különböztette meg a magyarokat a külföldiektől. Alapvető értelemben honfiságot csak magyar leszármazottak szerezhettek, azonban létezett egy kivétel: az un. ünnepélyes honfiúság vagy honfiúi kötelékbe való egyszerű felvétel melyet külföldiek szerezhettek meg. Különbség volt azonban az ünnepélyes honfiúság és az egyszerű felvétel között. Az ünnepélyes honfiúságot csupán külföldi nemesek kaphattak melyről külön törvény rendelkezett, míg az egyszerű felvétel a városok gyakorlatában alakult ki és ezt a törvény nem szabályozta. Ennek voltak feltételei: a felvételre várónak ki kellett nyilvánítania azt a szándékát mi szerint az országban kíván huzamosabb ideig tartózkodni vagy le szeretne telepedni. Megállapíthatjuk, hogy a honfiúság és az állampolgárság hasonló intézmény. A honfiúságot ahogy a bevezetésben én is írtam több jogász az állampolgárság elődjeként tartja számon. Viszont ha közelebbről megvizsgáljuk a kérdést ez nem feltétlenül igaz. Rögtön szembe tűnik mindenkinek ha egy apró körülményt nagyító alá veszünk. Nevezetesen, hogy mi a lényege a két fogalomnak: - honfiúság: csupán az ország területéhez való köteléket jelenti. Magyarország állandó lakosait jelentette, ez különböztette meg Magyarország lakosait a külföldön lakó polgároktól. - állampolgárság: az államhoz való tartozást jelenti. Nem feltétlenül csak Magyarországon lakó személyek lehetnek magyar állampolgárok, tehát nem a területi 17

20 elv érvényesül. Állampolgárnak számít mindenki függetlenül attól, hogy milyen társadalmi réteg tagja. Egy örök igazságot itt is alátámaszthatunk, minden csak nézőpont kérdése. Bizonyos értelemben a honfiúság tekinthető az állampolgárság elődjeként más szemszögből csupán hasonlít egymásra a két jogintézmény. A magyar állampolgárság keletkezése Magyarországon is a nemzeti eszmék kibontakozására 18 vezethető vissza. A nemzeti eszmék kibontakozása alatt értendő: - a polgári átalakulás, - egyenjogúság eszméjének elterjedése. A rendi felfogással szakítva a magyar állampolgárság azt jelentette, hogy mindenki az államhoz tartozott, állampolgár lett. Minden állampolgárra nézve ugyan az a jogrend lett érvényes. További törekvések jellemezték a polgárokat és a kisnemességet. Nevezetesen, hogy az állam ügyeiben is részt vehessenek. Ennek célja a polgárok szemszögéből az volt, hogy gazdasági hatalmukat politikai szemszögből is alátámasszák, a kis és középnemesség célja az volt, hogy a főnemesség gazdasági túlerejét politikai eszközökkel ellensúlyozza. 19 Az első állampolgársági törvényünk előkészítése a forradalmi mozgalmak idejére esett. A törvényjavaslatot Szalay László közreműködésével Szemere Bertalan készítette és terjesztette az Országgyűlés elé. A törvényjavaslatból azonban csak harminc év múlva lett törvény, 1879 végére. Az évi decemberi Országgyűlésen Kossuth Lajos is támogatta az állampolgársági törvényjavaslat elfogadásának szükségességét. Viszont szerinte a honosítást magyar nyelvtudáshoz kell kötni. Ez a véleménye éles vitákat váltott ki a horvátországi és szlavóniai követek között. Az éles viták hatására Kossuth úgy nyilatkozott, hogy nem kíván felesleges nehézségeket gördíteni a törvényjavaslat elfogadásának útjába ezért nem ragaszkodik a nyelvtudás feltételéhez. Tiltakozott azonban az ellen amit a horvát követek kikötöttek, hogy maguknak igényeljék a honosítás jogát. Kossuth február 1-én jelentette küldőinek: A honosítási törvényjavaslat tanácskozás alá vétetvén folytattatott a január 28-án és 29-én tartott országos üléseken is, és az csakhamar végre az ide 99. szám alatt mellékelt alakban nyert helybenhagyást Bajáki Veronika: Magyar állampolgárság, kettős állampolgárság 2. fejezet 19 Bajáki Veronika: Magyar állampolgárság, kettős állampolgárság 2. fejezet 20 Pet vm. Levéltár: 1633/1948. sz. közli Csizmadia Andor az Állam és Igazgatás évi 12. szám 18

Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képvisel őcsoportja. Kereszténydemokrata Néppár t. TI... számú törvényjavasla t

Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képvisel őcsoportja. Kereszténydemokrata Néppár t. TI... számú törvényjavasla t ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISEL Ő Képvisel őcsoportja Kereszténydemokrata Néppár t Képvisel őcsoportja Et1 eg : 1010 t4aj 17. TI... számú törvényjavasla t a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5.

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. A köztársasági elnöknek Budapest 1 fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. -a alapján

Részletesebben

NETJOGTÁR. A CompLex Kiadó Kft. CompLex jogi adatbázisából.

NETJOGTÁR. A CompLex Kiadó Kft. CompLex jogi adatbázisából. NETJOGTÁR. A CompLex Kiadó Kft. CompLex jogi adatbázisából. 1957. évi V. törvény az állampolgárságról I. FEJEZET A magyar állampolgárok 1. (1) Magyar állampolgár az, aki a) magyar állampolgár szül gyermeke;

Részletesebben

1993. évi LV. törvény. a magyar állampolgárságról. Alapelvek. A magyar állampolgárok. A magyar állampolgárság keletkezése

1993. évi LV. törvény. a magyar állampolgárságról. Alapelvek. A magyar állampolgárok. A magyar állampolgárság keletkezése 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról Az Országgyűlés a magyar állampolgárság erkölcsi súlyának megőrzése és az állampolgárok Magyar Köztársasághoz való kötődésének erősítése érdekében, a magyar

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Miskolci Egyetem. Állam- és jogtudományi Kar. Alkotmányjogi Tanszék

SZAKDOLGOZAT. Miskolci Egyetem. Állam- és jogtudományi Kar. Alkotmányjogi Tanszék Miskolci Egyetem Állam- és jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék SZAKDOLGOZAT Az állampolgársági jog, különös tekintettel a kettős állampolgárságra Konzulens: Készítette: Dr. Panyi Béla Hajas Katalin

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 89. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 1., kedd. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 89. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 1., kedd. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 1., kedd 89. szám Tartalomjegyzék 2010. évi XLIV. tör vény A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról 21330 2/2010.

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM Alulírott... és házastársam,... kérem/kérjük, hogy... nevű kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú

Részletesebben

13. A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZERZÉSE, MEGSZŰNÉSE

13. A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZERZÉSE, MEGSZŰNÉSE lasztásáig terjedő időre gyakorolja azokat a feladatokat és hatásköröket, amelyeket jogszabály, valamint a szervezeti és működési szabályzat az elnök által ellátandó feladatként állapít meg, halaszthatatlan

Részletesebben

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 21/2015. (IX.30.) önkormányzati rendelete

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 21/2015. (IX.30.) önkormányzati rendelete Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2015. (IX.30.) önkormányzati rendelete az újszülött gyermekek és a házasulandó személyek támogatásáról / egységes szerkezetben / Hatályos: 2016.

Részletesebben

Állampolgárság igazolása iránti KÉRELEM

Állampolgárság igazolása iránti KÉRELEM A Magyar Köztársaság Belügyminiszterének Budapest Állampolgárság igazolása iránti KÉRELEM Kérem a magyar állampolgárságom fennállásának, megszűnésének, illetve annak megállapítását, hogy nem voltam magyar

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Fénykép Fénykép A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Alulírott Minta Péter és házastársam, Mintaová

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Tisztelt Bihar megyei és nagyváradi magyarok!

Tisztelt Bihar megyei és nagyváradi magyarok! Tisztelt Bihar megyei és nagyváradi magyarok! Eltelt 20 év közösségünk és nyilván szervezetünk életében is. Saját szülőföldünkön való megmaradásunkért küzdöttünk és küzdünk ma is. Ezen küzdelmeinkhez számítottunk,

Részletesebben

Hatáskörrel rendelkező szerv. Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület. Öttevény Község közigazgatási területe.

Hatáskörrel rendelkező szerv. Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület. Öttevény Község közigazgatási területe. Hatáskörrel rendelkező szerv Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület Öttevény Község közigazgatási területe. Elérhetőség Öttevényi Polgármesteri Hivatal 9153 Öttevény,

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám A TANÁCS 1968. október 15-i 68/360/EGK IRÁNYELVE a tagállami munkavállalók és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

Részletesebben

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. a magánszemélyek kommunális adójáról

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. a magánszemélyek kommunális adójáról Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 19/2003. /XII.30./ számú R e n d e l e t e a magánszemélyek kommunális adójáról ( egységes szerkezetben a módosítására kiadott 11/2007.(XII.15.) számú

Részletesebben

A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése

A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése I. VEZETŐ ÁLLÁSÚ SZEMÉLYEK Az MNB előzetes engedélyével választható meg, illetőleg nevezhető ki a pénzügyi vállalkozásnál vezető

Részletesebben

300/1993 T Ö R V É N Y

300/1993 T Ö R V É N Y 300/1993 T Ö R V É N Y a család- és utónévről *) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt alkotta: Az utónév 1. (1) A Szlovák Köztársaság területén született személy utónevét a szülők közösen

Részletesebben

ADATLAP a külföldön kötött házasság hazai anyakönyvezéséhez

ADATLAP a külföldön kötött házasság hazai anyakönyvezéséhez Szerv megnevezése: EAK eseményazonosító: ADATLAP a külföldön kötött házasság hazai anyakönyvezéséhez I. Kérelmező(k) adatai Kérelmező 1 férj/feleség/érintett/egyéb kérelmező Családi és utóneve: Lakcíme:

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából BEVÁNDORLÁSI ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁGI HIVATAL Tartózkodási kérelem családi együttélés biztosítása céljából Kérelmet átvevő hatóság: Gépi ügyszám: Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási kiadása első

Részletesebben

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A

Részletesebben

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. október 5. (OR. en) 11217/10 SOC 428 HR 45 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 33/2010. (XI.26.) önkormányzati rendelete a Human Papilloma Vírus (HPV) elleni védőoltás támogatásáról

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 33/2010. (XI.26.) önkormányzati rendelete a Human Papilloma Vírus (HPV) elleni védőoltás támogatásáról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 33/2010. (XI.26.) önkormányzati rendelete a Human Papilloma Vírus (HPV) elleni védőoltás támogatásáról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alkotmány

Részletesebben

Majosháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

Majosháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete Majosháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete a 2013. évben a helyi önkormányzatok szociális célú tűzifa vásárlásához kapcsolódó kiegészítő támogatásból

Részletesebben

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

Tájékoztató az egyszerűsített honosítási eljárásról

Tájékoztató az egyszerűsített honosítási eljárásról Tájékoztató az egyszerűsített honosítási eljárásról Az Alkotmány 6. (3) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal

Részletesebben

ADATLAP 1 a külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez

ADATLAP 1 a külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez ADATLAP 1 a külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez I. Kérelem Alulírott anya apa meghatalmazottként eljáró (neve) kérem külföldön történt születésnek hazai anyakönyvezését. II. A gyermek/ anyakönyvezendő

Részletesebben

Illetékeség: Szükséges okiratok:

Illetékeség: Szükséges okiratok: Ügyleírás: Illetékeség: Születés anyakönyvezése A születést a születés helye szerinti anyakönyvvezetőnek be kell jelenteni a születést követő első munkanapon. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli

Részletesebben

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről Azok a külföldi természetes személyek, akik valamely Európai Unión kívüli állam polgárai, illetve azok a jogi személyek, amelyek valamely Európai

Részletesebben

a Képviselő-testület 2013. október 29-i ülésére

a Képviselő-testület 2013. október 29-i ülésére ÖCS KÖZS ÉG ÖNK ORM ÁNY ZA TA P O L G Á R M E S T E R 8292 Öcs, Béke utca 35. (88) 263-001 fax:(88) 263-001 Ügyszám: 11/2-12/2013. Készítette: Farkasné Barka Andrea Tárgy: Szociális célú tűzifa juttatásáról

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról születendő gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben

TUDNIVALÓK. a Kérelem egyéni vállalkozók részére nyomtatvány-garnitúra kitöltéséhez

TUDNIVALÓK. a Kérelem egyéni vállalkozók részére nyomtatvány-garnitúra kitöltéséhez TUDNIVALÓK a Kérelem egyéni vállalkozók részére nyomtatvány-garnitúra kitöltéséhez A nyomtatvány-garnitúra 7 kitöltendő oldalból, 1 tájékoztató oldalból, továbbá 3 opcionálisan kitöltendő oldalból áll:

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya Karancsalja község Önkormányzata Képviselő testületének 11/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Karancsalja község Önkormányzatának

Részletesebben

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

../2006. (. ) BM rendelet

../2006. (. ) BM rendelet ../2006. (. ) BM rendelet a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó igazságügyi szakértői szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

Zamárdi Város Önkormányzat 24/2013. (X. 22.) önkormányzati rendelete (Egységes szerkezetben) Felsőfokú tanulmányok támogatásáról

Zamárdi Város Önkormányzat 24/2013. (X. 22.) önkormányzati rendelete (Egységes szerkezetben) Felsőfokú tanulmányok támogatásáról Zamárdi Város Önkormányzat 24/2013. (X. 22.) önkormányzati rendelete (Egységes szerkezetben) Felsőfokú tanulmányok támogatásáról *Zamárdi Város Önkormányzatának képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

Érkezett 2012 APR 16. 2012. évi... törvény a nem átlátható cégek állami finanszírozásának teljes tilalmáró l

Érkezett 2012 APR 16. 2012. évi... törvény a nem átlátható cégek állami finanszírozásának teljes tilalmáró l LA, :,-.dggyú'i,,s Hivatal a?rarttányrs if :1 \( o- N- Érkezett 2012 APR 16. 2012. évi... törvény a nem átlátható cégek állami finanszírozásának teljes tilalmáró l Az Országgyűlés a közpénzekkel való átlátható

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából Kérelmet átvevő hatóság: _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási engedély kiadása első alkalommal

Részletesebben

Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete

Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete a szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól. Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

KENGYEL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelete. A szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

KENGYEL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelete. A szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól KENGYEL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelete A szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Kengyel Községi Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013.(XI..) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifavásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatás felhasználásának helyi szabályairól TERVEZET Balajt

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2006. (IV. 28.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE. A paksi fiatalok életkezdési támogatásáról*

PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2006. (IV. 28.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE. A paksi fiatalok életkezdési támogatásáról* PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2006. (IV. 28.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A paksi fiatalok életkezdési támogatásáról* Paks Város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

1993. évi LV. törvény. a magyar állampolgárságról. Alapelvek. A magyar állampolgárok. A magyar állampolgárság keletkezése

1993. évi LV. törvény. a magyar állampolgárságról. Alapelvek. A magyar állampolgárok. A magyar állampolgárság keletkezése 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról Az Országgyűlés a magyar állampolgárság erkölcsi súlyának megőrzése és az állampolgárok Magyarországhoz való kötődésének erősítése érdekében, a természetes

Részletesebben

a magyar állampolgárságot honosítással vagy visszahonosítással megszerezni szándékozók részére

a magyar állampolgárságot honosítással vagy visszahonosítással megszerezni szándékozók részére TÁJÉKOZTATÓ a magyar állampolgárságot honosítással vagy visszahonosítással megszerezni szándékozók részére Ön elhatározta, hogy a jövőben magyar állampolgárként kíván Magyarországon élni? Engedje meg,

Részletesebben

Varbó Község Önkormányzata képviselő-testületének 5/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól

Varbó Község Önkormányzata képviselő-testületének 5/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól Varbó Község Önkormányzata képviselő-testületének 5/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól Varbó Község Önkormányzatának képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete. 16/2014. (XI.14.) önkormányzati rendelete. a szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete. 16/2014. (XI.14.) önkormányzati rendelete. a szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete 16/2014. (XI.14.) önkormányzati rendelete a szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete 16/2014.

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testülete 14/2011. (III. 31.) rendelete a méhnyakrák és nemi szervi szemölcs elleni védőoltás költségeinek átvállalásáról Budapest Főváros

Részletesebben

A rendelet hatálya. Esztergom Város Önkormányzatának 29/2007. (IV.27.) ör. rendelete az idősek támogatásáról

A rendelet hatálya. Esztergom Város Önkormányzatának 29/2007. (IV.27.) ör. rendelete az idősek támogatásáról Esztergom Város Önkormányzatának 29/2007. (IV.27.) ör. rendelete az idősek támogatásáról (Egységes szerkezetben a 26/2008.(III.20.)* esztergomi ör. rendelettel) Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól (Egységes szerkezetben a 3/2008. (III. 28.) és a 9/2011. (VIII. 11.),

Részletesebben

Állampolgársági jog, állampolgársági eljárások Magyarországon 1

Állampolgársági jog, állampolgársági eljárások Magyarországon 1 330 Palóczi Péter Alkotmányjogi Tanszék Témavezető: Kukorelli István egyetemi tanár TÁMOP témavezető: Fazekas Marianna habil. egyetemi docens Állampolgársági jog, állampolgársági eljárások Magyarországon

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem látogatás céljából

Tartózkodási engedély kérelem látogatás céljából Tartózkodási kérelem látogatás céljából Kérelmet átvevő hatóság: _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási kiadása első alkalommal beutazás helye: Arcfénykép beutazás

Részletesebben

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E A gyermekek védelméről (Egységes szerkezetben a 8/2005. (VI. 28.) Kt. rendelet*, a 4/2010. (II.

Részletesebben

Nemzeti tartózkodási engedély kérelem

Nemzeti tartózkodási engedély kérelem Nemzeti tartózkodási engedély kérelem _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Kérelmet átvevő hatóság: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási engedély kiadása első alkalommal beutazás helye: Arcfénykép

Részletesebben

A felvétel és az átvétel közös szabályai

A felvétel és az átvétel közös szabályai Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 11/2010. (III. 22.) rendelete az az önkormányzati fenntartású óvodákba történő jelentkezés módjáról Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente

Részletesebben

A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya

A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2015. (X.30.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifára való jogosultságról, és az igénylés feltételeiről Bucsa Község Önkormányzat képviselő-testülete

Részletesebben

Mindezek alapján az Oktatási, Ifjúság- és Gyermekvédelmi Bizottság szükségesnek tarja a rendelet módosítását. (1. sz. melléklet).

Mindezek alapján az Oktatási, Ifjúság- és Gyermekvédelmi Bizottság szükségesnek tarja a rendelet módosítását. (1. sz. melléklet). . t ÁO^Solk BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT OKTATÁSI, IFJÚSÁG- ÉS GYERMEKVÉDELMI BIZOTTSÁG ELNÖKE Készült a 2014. június 18. napján tartandó képviselő-testületi Készítette: Majomé Szabó Etelka

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.26) önkormányzati rendelete

C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.26) önkormányzati rendelete C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.26) önkormányzati rendelete az önkormányzat által nyújtható települési támogatásokról Záradék: Kihirdetés ideje: 2015. február

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Kápolnásnyék Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10 /2014. (XI. 11.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás igénylésének helyi szabályairól Kápolnásnyék Község Önkormányzatának

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet. a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról. Az állampolgársági kérelem

125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet. a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról. Az állampolgársági kérelem 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 24. -ának (4) bekezdésében

Részletesebben

T Á J É K O Z T AT Ó

T Á J É K O Z T AT Ó T Á J É K O Z T AT Ó az ideiglenes tartózkodási engedély kérelmezéséhez 1. Jogosultak köre 2. Fogalom magyarázat 3. A kérelem benyújtása és az eljárással kapcsolatos információk 4. Formanyomtatvány 5.

Részletesebben

114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól

114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól 114. sz. Egyezmény a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak Budapest Állampolgárság igazolása iránti kérelem

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak Budapest Állampolgárság igazolása iránti kérelem Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak Budapest Állampolgárság igazolása iránti kérelem Kérem a magyar állampolgárságom fennállásának megállapítását. Kérem / nem kérem e tényről bizonyítvány kiállítását.

Részletesebben

Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2002. (XII.10.) és 20/2004. (XII.07.) rendeletével módosított 1/1995. (I.31.) sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról (a módosításokkal

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Balatongyörök Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat önálló gazdálkodásának

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem önkéntes tevékenység folytatása céljából

Tartózkodási engedély kérelem önkéntes tevékenység folytatása céljából Tartózkodási engedély kérelem önkéntes tevékenység folytatása céljából _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Kérelmet átvevő hatóság: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási engedély kiadása első alkalommal

Részletesebben

ADATLAP külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez

ADATLAP külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez Szerv EAK eseményazonosító: I. Kérelmezı(k) adatai ADATLAP külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez Kérelmezı 1 anya/apa/érintett/egyéb kérelmezı Családi és utóneve: Lakcíme: Elérhetısége: @

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006. (IV. 25.) Hö. r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi rendszeréről 1 (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület a helyi

Részletesebben

2014. évi... törvény Érkenut: 7014 MI-.J 0 B.

2014. évi... törvény Érkenut: 7014 MI-.J 0 B. lrr in}}t Oí'ezággyiilés Hivatnia 11 / m 2014. évi.... törvény Érkenut: 7014 MI-.J 0 B. Országgy űlési képviselők, a Kormány tagjai és az államtitkárok kötelez ő vagyongyarapodási vizsgálatáró l 1. Az

Részletesebben

125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet. a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról. Az állampolgársági kérelem

125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet. a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról. Az állampolgársági kérelem 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 24. -ának (4) bekezdésében

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a nemzetgazdasági érdekre történő hivatkozással benyújtott tartózkodási engedély kérelmezésének rendjéről

TÁJÉKOZTATÓ. a nemzetgazdasági érdekre történő hivatkozással benyújtott tartózkodási engedély kérelmezésének rendjéről TÁJÉKOZTATÓ a nemzetgazdasági érdekre történő hivatkozással benyújtott tartózkodási engedély kérelmezésének rendjéről A tartózkodási engedély első alkalommal történő kérelmezése 1.) A tartózkodási engedély

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem egyéb célból

Tartózkodási engedély kérelem egyéb célból Tartózkodási engedély kérelem egyéb célból _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Kérelmet átvevő hatóság: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási engedély kiadása első alkalommal beutazás helye: Arcfénykép

Részletesebben

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPÚLÓ ÖRÖKLÉSRŐL A végintézkedési szabadság a kötetlen magántulajdonosi társadalmak viszonylag természetes velejárója: a magántulajdonos jogának elismerése ahhoz, hogy vagyonáról halál

Részletesebben

I. A rendelet célja. II. A rendelet hatálya

I. A rendelet célja. II. A rendelet hatálya Takácsi Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2013. (II. 19.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a fizetendő térítési díjak megállapításáról

Részletesebben

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Szomor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján

Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése szerint a jogszabályok előkészítése során

Részletesebben

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére 2. Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére Tárgy: Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete az egyes

Részletesebben

KOMJÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETE. 2/2011. (III.28) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról

KOMJÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETE. 2/2011. (III.28) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról KOMJÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETE 2/2011. (III.28) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról Komjáti község Önkormányzatának képviselőtestülete a szociális igazgatásról és szociális

Részletesebben

Egységes szerkezetben. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya

Egységes szerkezetben. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének az 5/2013.(IV.12.) önkormányzati rendelettel módosított 17/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifára való jogosultságról, és az

Részletesebben

5'3. számú előterjesztés

5'3. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Jegyző je 5'3. számú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

A Nyíregyházi Főiskola Elismerési Bizottságának ügyrendje

A Nyíregyházi Főiskola Elismerési Bizottságának ügyrendje A Nyíregyházi Főiskola Elismerési Bizottságának ügyrendje 1. A Nyíregyházi Főiskola Elismerési Bizottsága a Szenátus által létrehozott, jogi személyiséggel nem rendelkező, döntéshozó testület. 2. Az ügyviteli-ügyintézési

Részletesebben

NT Nonprofit Közhasznú Kft. - civil szféra - I. Születési anyakönyvi kivonat ügyintézése

NT Nonprofit Közhasznú Kft. - civil szféra - I. Születési anyakönyvi kivonat ügyintézése NT Nonprofit Közhasznú Kft. - civil szféra - I. Születési anyakönyvi kivonat ügyintézése 2009 1 Az I. fejezet a születési anyakönyvi kivonat ügyintézését, különösen a kérvényezést és a kiadást ismerteti.

Részletesebben

1-H-KJ-2007-46. bírósági határozat. a Fvárosi Bíróság ítélete közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben

1-H-KJ-2007-46. bírósági határozat. a Fvárosi Bíróság ítélete közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben 1-H-KJ-2007-46. bírósági határozat a Fvárosi Bíróság ítélete közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben A Fvárosi Bíróság Budapesten, 2007. szeptember 25-én a Bevándorlási és Állampolgársági

Részletesebben

HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY KIADÁSA HIVATALBÓL TÖRTÉNIK, HA

HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY KIADÁSA HIVATALBÓL TÖRTÉNIK, HA A lakcímkártya kiadására irányuló eljárás hivatalból vagy kérelemre indul. A HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY KIADÁSA HIVATALBÓL TÖRTÉNIK, HA 1. a polgár a lakcímet is tartalmazó régi típusú személyazonosító igazolványát

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben