Esti hírműsorok elemzése

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar IKS0901 Sajtó- és médiaismeret (Médiapolitika) dr. Agárdi Péter egyetemi tanár Esti hírműsorok elemzése Magyar Televízió és Kornhoffer Mónika Levelezős hallgató 2/1 Pécs

2 Dolgozatomban a Magyar Televízióban és az on látható Híradót hasonlítom össze a november 24. és november 30. közötti időszakban. A vizsgálathoz a híradókat videókazettára rögzítettem, melyet később végignéztem. A híradók elemzését tartalmi és mennyiségi elemek figyelembevételével végeztem. A táblázatok elkészítéséhez, szerkesztéséhez az irodalomjegyzékben megadott elemzések voltak segítségemre. A vizsgálatom célja az volt, hogy összehasonlítsam a közszolgálati adón és egy kereskedelmi csatornán látható hírműsorokat. Kíváncsi voltam, hogy vane különbség a két csatorna hírműsorában közölt hírek témájában és hangvételében, illetve mennyire érzik fontosnak a szerkesztők, hogy a hírekben szereplő alrendszerekbe tartozó személyeket megszólaltassák. A vizsgált héten a legtöbbször szereplő hírek a következők voltak: Magyarország évi költségvetése és ehhez kapcsolódóan a közszféra 13. havi fizetése, a nyugdíjasok 13. havi nyugdíja és a közszféra tüntetése. Ugyancsak sokszor szerepelt a hírek között egy budapesti baleset, ahol gyermekeket szállító kisbuszba rohant egy terepjáró. A külföldi hírek között a legjelentősebbek a gazdasági válsággal kapcsolatos hírek, a Mumbaiban (Indiában) végrehajtott terrorista támadásokkal és túszejtéssel kapcsolatos hírek és a bangkoki repülőtér-foglalással járó, a kormány elleni demonstráció hírei voltak. Külső formai jegyek A két kiválasztott csatorna Híradói külsőleg nagyon hasonlítanak egymásra. Mindkét csatornán a kezdése előtt látható időjelzés, és mindkét hírműsornak állandó zenei és képi szignálja van, melyekben szerepel a földgömb motívum is. A Híradók elején és közepén is láthatunk előzeteseket, headline-okat a hírekről, melyek segítségével megpróbálják a nézők figyelmét felkelteni. A hírek alatt minden esetben látható a hír lényegét kiemelő cím, és mindkét hírműsor végén láthatunk, hallhatunk egy összefoglalót, mely megegyezik a Híradó elején látott előzetessel. Ezen kívül mindkét műsor 2

3 végén szerepel előzetes a csatornán aznap este vetítendő műsorról, műsorokról. Az MTV-n vasárnap este sporthírek és időjárás jelentés is szerepel a Híradóban, mely más napokon a Híradó után, külön műsorban látható. Az on minden este a hírműsort követi az időjárás-jelentés. Mennyiségi elemzés A megnézett 14 híradót hírenként, híregységenként elemeztem. Különálló hírnek tekintettem azokat, mely kerek, lezárt egységet alkottak és a műsorvezetők, szerkesztők formailag is elhatárolták a többitől. A megvizsgált híregységek különböző hosszúságúak voltak, hosszúságuk 17 másodperctől 2 perc 55 másodpercig terjedt. A következő táblázatban nem fogom egyenként feltüntetni a hírek hosszúságát, csak az adott nap összes hírének hosszát. 1. táblázat. Híregységek és hossza naponként percekben MTV 1 Híradó hossza Híradó hossza November 24. (hétfő) 16 22: :32 November 25. (kedd) 18 23: :32 November 26. (szerda) 18 23: :48 November 27. (csütörtök) 15 23: :45 November 28. (péntek) 18 24: :57 November 29. (szombat) 16 18: :12 November 30. (vasárnap) 17 17: :30 Összesen : :16 Ezek a Híradók átlagosan 17,6 híregységet tartalmaznak és átlagosan 22 perc 50 másodperc hosszúak, de ha egyenként vizsgáljuk őket, akkor láthatjuk, hogy egy-egy műsor hossza nagyon változó. A vizsgált héten, az MTV-n a sporthírekkel együtt nem egészen 18 perces Híradó is volt, míg az RTL Klubon közel 25 perceset is láthattunk. Az MTV-n hétvégén (szombat, vasárnap) a Híradók lényegesen rövidebbek voltak, mint munkanapokon, és majdnem mindig kevesebb hírt tartalmaztak, mint az on. 3

4 Kiemelt témák és események Az előzőekben volt már szó arról, hogy a csatornák a Híradók elején és közben előzeteseket, headline-okat mutatnak be, hogy a nézőket leültessék és ott tartsák a hírműsor előtt. A vizsgált héten témák szerint táblázatba rendeztem a két csatorna által a hírműsor elején bemutatott előzeteseket. 2. táblázat. A headline-okban kiemelt híregységek témái MTV1 DB DB Belpolitika 3 10,7 2 9,5 Külpolitika 1 3,6 1 4,8 Gazdaság ,3 Igazságügy, bíróságok 1 3,6 1 4,8 Állam, rend, közbiztonság 3 10,7 0 0 Egészségügy 1 3,6 0 0 Külföld (politika) 1 3,6 0 0 Balesetek, katasztrófák 2 7,1 6 28,5 Bűnügyek, terrortámadás 4 14, Színesek, érdekességek 2 7,1 1 4,8 Egyéb 3 10,7 3 14,3 Kiemelt összes híregység Összes híregység , ,4 A táblázatban látszik, hogy az MTV-n a Híradók elején 4 előzetest láthatunk, míg az on csak 3-at. Az MTV-n jellemzően a gazdasági hírek és bűnügyek, terrortámadások szerepeltek az előzetesekben. Az on 28,5%-ban szerepeltek különböző balesetek, katasztrófák a kiemelt események között és csak ezután következnek a bűnügyek, terrortámadások és a gazdasági események. Az előzetesekben a terrorcselekmények nagy aránya az indiai terrortámadásokkal és túszejtésekkel magyarázható. formája és megjelenése Azt már láttuk, hogy a vizsgált héten hány híregység szerepelt a hírműsorokban, de azt még nem tudjuk, hogy a hírek hogyan jelentek meg. 4

5 3. táblázat. formája a vizsgált napokon MTV1 % % Műsorvezető által beolvasott hírügynökségi hír 4 3,4 2 1,6 Mozgóképpel illusztrált hírügynökségi hír 39 33, A csatorna munkatársának tudósítása a nap eseményeiről ,5 A csatorna munkatársának tudósítása, tematikus összeállítás valamely 47 39, ,3 eseményről Közvélemény-kutatás/ interjú 1 0,8 2 1,6 A csatorna munkatársa telefonon jelentkezik be 7 5,9 0 0 Összesen Legtöbb esetben a csatorna munkatársai által összeállított tudósításokat láthatunk valamely tematikus eseményről, de ugyancsak sokszor fordult elő, hogy a műsorvezető felolvasott egy hírügynökségi hírt, melyet mozgóképpel illusztráltak. Ezekkel a bejátszott filmekkel ugyanúgy fent lehet tartani az érdeklődést, mint a híradó közben bejátszott előzetesekkel. A vizsgált héten a csatorna munkatársai által történő telefonos bejelentkezést csak az MTV-nél láttam. Az élő bejelentkezések a Parlamentből és Brüsszelből, egy esetben pedig a romániai választásokkal kapcsolatban Bukarestből történtek. A vizsgált héten nagyon kis számban voltak olyan interjúk, melyek nem részei egy-egy napi vagy tematikus hírnek, illetve közvélemény-kutatások. téma és érintett terület szerinti megoszlása A vizsgált héten az MTV-n 118, míg az on 128 híregység volt a Híradóban, melyek téma és terület szerinti megosztása a következő táblázatban látható. 4. táblázat. területi és tematikus megoszlása Téma Magyarország Szomszédos Más országok Összesen országok MTV hazai parlamenti és pártpolitika Magyarország belpolitikája MTV

6 Téma Magyarország külpolitikája Világpolitika gazdaság, pénzügy, üzlet igazságügy, bíróságok állam, rend, közbiztonság Magyarország Szomszédos Más országok Összesen országok MTV MTV MTV MTV MTV szociális kérdések és MTV egészségügy kultúra és művészetek oktatás tudomány környezetvédelem fiatalok és gyerekek MTV MTV MTV MTV MTV MTV sport és szabadidő egyéb (bűntények, balesetek, MTV botrányok, katasztrófák, sztárok stb.) Összesen MTV Mint a táblázat is mutatja, az MTV Híradójában sokkal több hír szerepelt a vizsgált héten a hazai belpolitikáról és a hazai pártpolitikáról, mint az RTL Klubon, ahol legnagyobb számban bűntények, balesetek és botrányok szerepeltek. Mindkét adón valószínűleg a gazdasági válságnak köszönhetően kimagaslóan sok hír szólt gazdasági, pénzügyi és üzleti témákról. Az ugyan sokat foglalkozott az egészségüggyel, de a hírek nagy része botrányos dologról szóltak (pl. infarktusos férfinek 2 órát kellett várnia a mentőre, hogy átvigye a kórház pár száz méterre lévő kardiológiai osztályára). Kellemes meglepetés volt, hogy az on a vizsgált 6

7 időszakban több környezettel, környezetvédelemmel kapcsolatos hír szerepelt, mint az MTV és a hírek témája sem volt botrányt szimatoló. Most nézzük meg, hogy a hírműsorokban milyen arányban szerepeltek külföldi és belföldi vonatkozású hírek, illetve a belföldi hírek az ország mely területeit érintették. 5. táblázat. Híresemények helyszínei MTV1 DB % DB % Külföld 36 30, ,5 Budapest 44 37, ,4 Vidéki város 15 12, ,5 falu, tanya 9 7, ,5 vidék általában, megye, régió, stb , ,1 Összesen A vizsgált héten mindkét csatornán a hírek 69,5%-a belföldi hír volt. A belföldi hírekben legnagyobb arányban budapesti helyszínek szerepelnek, de ugyancsak nagy arányban szerepelnek a vidéki városokban, ill. általában vidéki helyszíneken forgatott hírek. Az MTV-n az hoz képest arányaiban kevés faluban, tanyán történt esemény szerepelt. Belföldi híregységek elemzése Az előzőekben láthattuk, hogy a hírműsorok híreinek kb. 70%-a belföldi hír, így érdemes alaposabban megvizsgálni ezeket a híreket. Igyekeztem minden híregységet csak egy, a rá leginkább jellemző csoportba sorolni. 6. táblázat. A belföldi híregységekben érintett társadalmi alrendszerek MTV1 Parlamenti és pártpolitika 9 10,7 1 1,1 Belpolitika 9 10,7 5 5,6 Külpolitika 2 2,4 0 0 Gazdaság 18 21, ,3 Jog, igazságszolgáltatás 9 10,7 9 10,1 Állam, rend, közbiztonság, honvédelem ,9 7

8 MTV1 Egészségügy 4 4,8 9 10,1 Oktatásügy 3 3,6 1 1,1 Kultúra 1 1,2 1 1,1 Közösségek, civil szféra ,5 Környezet, környezetvédelem 1 1,2 5 5,6 Fiatalok és gyerekek 2 2,4 3 3,4 Sport 8 9,5 5 5,6 Egyéb 13 15, ,6 Összes belföldi híregység Valószínűleg a már említett gazdasági válságnak köszönhető, hogy a vizsgált héten legnagyobb arányban a gazdasági hírek szerepeltek és csak ezután következtek a politikaiak. Az on még a gazdasági hírek mennyiségét is megelőzte az egyéb kategóriába tartozó hírek (pl. balesetek, bűncselekmények, stb.). Legkevésbé az oktatással, kultúrával és fiatalokkal foglalkozó hírek szerepeltek a hírműsorokban. Vizsgáljuk meg, hogy az egyes csatornák a különböző híregységekben milyen és mennyi társadalmi ágenst szólaltatnak meg. 7. táblázat. Megszólaltatott társadalmi ágensek a belföldi híregységekben MTV 1 Megszólalások Megszólalások Államfő (Sólyom László) 3 2,9 0 0 Kormányfő (Gyurcsány Ferenc) A kormány tagjai 3 2,9 5 3,4 MSZP-politikus 3 2,9 3 2,1 SZDSZ-politikus ,7 BP főpolgármestere (Demszky Gábor) Baloldali önkormányzati politikus Egyéb baloldali politikus Az ellenzék vezetője (Orbán Viktor) Fidesz-politikus 8 7,8 5 3,4 KDNP-politikus MDF-politikus ,7 Jobboldali önkormányzati politikus ,7 8

9 MTV 1 Megszólalások Megszólalások Egyéb jobboldali politikus Önkormányzati politikus párthovatartozás feltüntetése nélkül ,7 Gazdasági aktorok 14 13,8 10 6,9 Kulturális szféra Igazságszolgáltatás, jogrendszer 10 9,8 6 4,1 Rend- és biztonságvédelmi szervek 9 8, Egészségügy 3 2,9 9 6,2 Oktatásügy ,8 Minisztériumok, országos intézmények 4 3,9 9 6,2 Érdekvédelem 4 3,9 4 2,8 Egyházi személyiségek ,7 Civil szféra 3 2,9 9 6,2 Szakértők 6 5, ,7 Polgárok intézményi szerep nélkül 20 19, ,7 Összes megszólaltatott Összes belföldi híregység , ,9 Az híreiben jól láthatóan sokkal több személyt szólaltatnak meg, mint az MTV-n. Az on minden belföldi híregységre átlagosan több mint másfél szereplő jut, ezzel szemben az MTV-n csak néhány belföldi hírre jut egynél több szereplő. A táblázatból láthatjuk azt is, hogy az főleg az utca emberét, szakértőket, vagy a rend- és biztonságvédelem embereit szólaltatták meg. Az MTV-n is fontos szerepet kapnak az egyszerű polgárok és a rend- és biztonságvédelem emberei, de itt szakértők helyett a gazdasági szféra és igazságszolgáltatás szereplői jutnak legtöbbször szóhoz. Most nézzük meg, hogy a két csatorna számára mennyire fontos a belföldi hírekben a politikusok megszólaltatása. 8. táblázat. Megszólaltatott politikusok párthovatartozás szerint MTV1 Megszólalók Megszólalók Kormány tagja ,4 9

10 MTV1 Megszólalók Megszólalók MSZP-politikus ,4 SZDSZ-politikus 2 9,6 1 5,9 Fidesz-politikus 10 47,6 5 29,4 KDNP-politikus MDF-politikus 1 4,8 1 5,9 Összes megszólaltatott politikus Összes megszólaltatott , ,7 Az on arányaiban kevesebb politikus szerepelt a vizsgált héten, viszont a szerepeltetett pártok, ill. a kormány tagjainak aránya teljesen megfelel a korrekt és egyoldalúságtól mentes tájékoztatásnak. Ezzel szemben az MTV-n az arány kicsit érdekesebb. Első ránézésre azt látjuk, hogy a Fidesz politikusai szólaltak meg legtöbbször a belföldi híregységekben, de lényegesen korrektebb arányt kapunk, ha elkezdjük alaposabban megvizsgálni a számokat. Mivel a kormány tagjai és az MSZP politikusai ugyanazt az oldalt képviselik, ezért az ő százalékaik összeadhatók, így a kormányoldal aránya 38%-ra nő. Ha figyelembe vesszük, hogy az SZDSZ-es politikusok főleg a költségvetés sarokival kapcsolatos MSZP-SZDSZ megegyezés, majd a parlamenti szavazás kapcsán szólaltak meg a MTV-n a Híradókban, akkor egyértelműen látszik, hogy az ő százalékaikat is hozzá lehet adni a kormányoldal százalékaihoz, amely így 47,6% lesz, pontosan annyi, mint a fideszes politikusok megszólalásának aránya. Az MDF-es politikus megszólalását nem sorolnám be sem a kormányoldalhoz, sem az ellenzékhez, ugyanis az adott héten az örökösödési illeték eltörlésének megszavazásához szólt csak hozzá, melyet pozitívan értékelt, viszont sajnálatát fejezte ki, hogy az áfa törvényt nem változtatják meg az ő indítványuk alapján, így ezt a hozzászólást ugyanúgy be lehetne sorolni a kormányoldalhoz, mint az ellenzékhez. A politikusok leggyakrabban sajtótájékoztatókon, vagy az országház folyosóin szólaltak meg, így a közeg semlegesnek mondható. A vizsgált hírekben a 10

11 politikusok viselkedése és híradós felvezetése is megfelel a korrekt politikai tájékoztatás szabályainak. Eredetileg terveim között szerepelt egy olyan táblázat elkészítése is, melyben kimutattam volna, hogy a két csatorna hírműsoraiban mennyi a kormányoldallal, illetve az ellenzéki oldallal szemben kritikus vagy rá nézve kedvezőtlen híregységek aránya a belpolitikai vonatkozású híranyagokban. A táblázatot el is kezdtem készíteni, de a 4. nap után már feleslegesnek éreztem, ugyanis egyértelműen tapasztaltam, hogy azok a hírek, melyekben az ellenzék politikusai szólaltak meg erősen kritikusak, vagy negatívak voltak a kormányoldalra nézve, viszont azok a híregységek, melyekben kormányoldali politikusok szólalnak meg az ellenzékkel szemben voltak kritikusak, bírálóak. Ezek alapján megállapítottam, hogy a kormány oldal és az ellenzék egymással szembeni negatív kritikáinak aránya lényegében 1:1. Konfliktusok, erőszak és bulvárosodás a hírekben A televíziós csatornákat elborította az erőszak és a bulvár, ezért kíváncsi lettem arra, hogy mindez mennyire van jelen a híradókban, a hírekben. Konfliktusosnak tekintettem azokat a híregységeket, amelyek számomra egyértelműen megállapítható érdekütközésekről szóltak. Ebben természetesen benne vannak a parlamenti pártok közötti nézetkülönbségek és a hivatal és kisember közötti vitás helyzetek is. A konfliktusokat két csoportba soroltam. Az egyikben azok szerepelnek, ahol volt fizikai erőszak, a másikban meg azok, ahol csak verbális, kommunikációs ütközések voltak. 9. táblázat. A híregységekben szereplő egyértelmű konfliktusok MTV 1 DB DB Fizikai ütközés, erőszak, fegyveres harc, háború 5 12, ,5 Szimbolikus, kommunikációs, parlamentáris ütközés 35 87, ,5 Összes konfliktusos hír Összes hír , ,8 11

12 A vizsgált héten a híradók közel 40%-ában található valamilyen erőszak vagy konfliktus. A látható fizikai erőszak nagyobb arányban szerepel az híradóiban, mint az MTV-ben. Ebből levonhatjuk azt a következtetést is, hogy az sokkal szívesebben jelenít meg a képernyőn erőszakos jeleneteket, harcot, mint az MTV. Ahhoz, hogy a híregységeket bulvárosodás szempontjából is meg tudjuk vizsgálni, a következő kategóriákba soroltam őket: - Komoly tájékoztatás: fontos információt tartalmazó, jelentős hírek. - Kétértékű: bulvárhoz közeli témák, vagy olyan hírek, melyek tartalmuk alapján a komoly tájékoztatás kategóriába tartoznának, de a felvezetés és a tálalás elvitte a hírt bulvár irányba (pl. gyermekeket szállító busz balesete után másnap azzal tértek vissza a hírre az Híradójában, hogy megkérdőjelezték a mentők mentési sorrendjét csak legutolsónak kezdték el a halottnak tűnő kisfiú újraélesztését). - Bulvár: kis színes hírek, nagy katasztrófák, stb. - Jelentéktelen: alacsony hírértékű hírek (pl. mi lett a Fővárosi Állat- és Növénykert orrszarvújának a neve). Mivel a kategóriák nem különülnek el élesen egymástól, ezért a híreket szubjektív megítélés alapján soroltam be. 10. táblázat. A bulvár jelenléte a híradókban MTV1 DB % DB % Komoly tájékoztatás ,8 Kétértékű 31 26, ,8 Bulvár 5 4,2 7 5,5 Jelentéktelen 10 8, ,9 Összesen Az MTV-n a Híradók 61%-ban komoly, színvonalas hírek szerepelnek, míg ez az arány az on csak 50,8% volt, viszont az on sokkal több kétértékű hír szerepel, mint az MTV-n. 12

13 Az hírműsoránál megfigyeltem, hogy legtöbbször a balesetekkel, bűncselekményekkel kapcsolatos hírek felvezetése már-már bulvárba hajló, és az is feltűnt (lásd a 4. táblázatot), hogy ezen a csatornán a vizsgált időszakban az egyéb (bűntények, balesetek, botrányok, katasztrófák, stb.) témával foglalkozó hírek szerepeltek a legtöbbet. Amíg az MTV híradójában (2008. nov. 25.) egyetlen összefoglaló hírben számoltak be az előző napi hóesés miatti balesetekről, addig az on mindegyik balesetnek különálló hírt szenteltek mozgókép illusztrációval a műsor szerkesztői. De mint a 2. táblázatban látható, az on az előzetesekben a vizsgált időszak majdnem mindegyik napján szerepelt legalább egy baleset vagy bűnügy. Összefoglalás A vizsgált időszak adatai alapján megállapítottam, hogy politikai szempontból mindkét csatornán korrekt, pártatlan tájékoztatást kapunk. De ha nemcsak a politikai szempontokat vesszük figyelembe, hanem a hírek válogatását, felvezetését és tálalását is, akkor úgy gondolom, hogy az MTV Híradója sokkal korrektebbül tájékoztatja a nézőket, mint az é, melyben sokszor szerepeltek olyan hírek, melyeknél inkább a botrány a lényeg. Ilyenek például az előzőekben említetteken kívül: másfél milliárdos kedvező hitel állami garanciával a parlamenti pártoknak székház vásárlására (2008. nov. 24.), szülő támadt edzőre (2008. nov. 25.), életveszélyesnek nyilvánított óvodákban tartanak óvodai foglalkozásokat (2008. nov. 26.), érfogót hagytak a betegben, akivel a kórház ugyan megegyezett, de közben a kórház megszűnt, a jogutód meg nem tud (akar) fizetni (2008. nov. 28.). Az hírszerkesztőinek sajátságos válogatási szempontjait mutatja az is, hogy nem számolt be Juhász László újságíró, történész haláláról (MTV Híradó, nov. 24.), ezzel szemben 2 nappal később Flipper Öcsi halála szerepelt itt is a híreik között. A nézettségi adatok alapján úgy tűnik, hogy a nézők nagy részének tetszik ez a típusú tájékoztatás. Sajnos 48. heti adatokat nem találtam, de a 13

14 49. hét adatai szerint a legnézettebb hírműsor az híradója volt és a csak harmadik helyen szerepel az MTV híradója. A fentiek alapján úgy tűnik, hogy a nézők tájékoztatása politikai korrektség szempontjából mindkét csatornán megfelelő, de az érdeklődés egyre inkább a bulvár jelleg felé tolódik. Ez vagy azért lehetséges, mert a nézőket jobban érdekli a felszín, a botrány, mint az értékes, színvonalas, vagy a mindennapjaikat érintő politikai hír, vagy azért mert a csatornák tudatosan ebbe az irányba terelik a nézők igényeit. De mindkét lehetőség együtt jár azzal a komoly veszéllyel, hogy a nagyobb nézettség érdekében csökkenni fog a hírműsorok színvonala. 14

15 Irodalomjegyzék