A MUNKA ÚJ VILÁGA. Milyen szabályokat hoz az új Munka Törvénykönyve? kézirat, csak belső használatra!

Átírás

1 A MUNKA ÚJ VILÁGA Milyen szabályokat hoz az új Munka Törvénykönyve? kézirat, csak belső használatra! Új Média Kft. Nagy Csaba 2012

2 TARTALOM Hogyan használja ezt a könyvet? Kinek szól ez az összeállítás? Hogyan használja ezt a kiadványt? Hogyan lép hatályba a törvény? Mit kell hozzáigazítani az új Munka Törvénykönyvéhez? A munkáltató és a munkavállaló A munkáltató é s a munkavállaló Hány éves kortól lehet egy fiatalt munkára felvenni? Hogyan jön létre a munkaviszony? Mikor kezdődik a munkaviszony? Munkaszerződés, a munkaviszony létesítése Jognyilatkozatok Mit kell a munkaszerződésbe írni? Kötelező tájékoztatás Próbaidő Hogyan lehet módosítani a munkaszerződést? Mi a színlelt szerződés? A kollektív szerződés A munkavégzés szabályai Mire kötelezi a feleket a munkaszerződés? (A munkaszerződés teljesítése) Hogyan jelenjenek meg a vállalkozás érdekei a munkaviszonyban? El lehet-e térni a munkaszerződéstől? Megtagadhatja-e a dolgozó az utasítást? A munkaidő szabályai, beosztása Mettől-meddig tart a munkaidő? Mi a készenléti munkakör? Mi számít munkanapnak, ha éjszaka is dolgozni kell? Mi a különbség a napi munkaidő és a beosztás szerinti napi munkaidő között? Hogyan lehet változó a napi munkaidő? Mi számít kötetlen munkaidőnek? Hogyan kell beosztani a munkaidőt? Mikor rendkívüli a munkaidő? Ügyeleti és készenléti idő Kire vonatkoznak eltérő szabályok? A munkaidő nyilvántartása Szünetek a munkában Lehet-e vasárnap és ünnepnap dolgozni?

3 Mikor és mennyi szünetet lehet munka közben tartani? Mennyi pihenőidőt kell két munkanap között adni? Szabadság, betegszabadság, fizetés nélküli szabadság A kiadható szabadság mértéke Kinek jár pótszabadság és milyen alapon? Hogyan kell kiszámolni, hogy mennyi szabadság jár egy alkalmazottnak? A szabadság kiadása A szabadság átvitele következő évre A szabadság megváltása Mikor kell valakit felmenteni a munkavégzés alól? Betegszabadság, szülési szabadság A fizetés nélküli szabadság A munkabér és bérpótlékai Minimálbér és garantált bérminimum Az alapbér Lehet-e munkabér nélkül foglalkoztatni? Teljesítménybér Bérpótlékok Mit kell fizetni, ha nincs munka? Átlagkereset helyett távolléti díj A bér kifizetése Szabad-e borravalót elfogadni? Mit lehet levonni a bérből? Hogyan lehet visszafizettetni az alaptalanul kifizetett bért? Kártérítés A munkáltató is felelős az okozott kárért Milyen kára megtérítését követelheti a munkavállaló? Amikor a dolgozó is fizet (dolgozói kártérítés) A munkavállalói biztosíték Elévülhet a munkajogi igény? Munkaviszony megszüntetése Hogyan lehet megszüntetni a munkaviszonyt? Mikor szűnik meg magától a munkaviszony? Mikor nem szabad felmondani? Hogyan kell megindokolni a felmondást? Fel lehet mondani a határozott időre felvett dolgozónak? Mikor mondhat fel a munkavállaló? Mennyi a kötelező felmondási idő? Csoportos létszámcsökkentés Felmondhat-e a dolgozó vagy a munkáltató azonnali hatállyal? Mit kell a dolgozónak fizetni, ha azonnali hatállyal felmond? Hogyan kell átadni a távozó dolgozó munkakörét?

4 Hogyan kell a letöltött órákat számolni munkaidőkeret alkalmazása esetén? Mi történik, ha jogellenesen küldenek el valakit? Végkielégítés Kinek jár a végkielégítés? Mekkora a végkielégítés mértéke? Mikor nem kell adni végkielégítést? Nem hagyományos foglalkoztatási formák Határozott idejű szerződés Munkavégzés behívás alapján Osztott munkakör Lehet-e egyszerre több cégnél is dolgozni? Távmunka Bedolgozói munkaviszony Egyszerűsített foglalkoztatás Munkaerő-kölcsönzés Diákmunka Érdekvédelmi szervezetek a munkahelyen Szakszervezet Üzemi tanács

5 Hogyan használja ezt a könyvet? A július elsejével hatályba lépő új Munka Törvénykönyve több mint egy egyszerű törvény. Vállalkozók, munkaadók és munkavállalók százezreinek mindennapjait változtatja meg. Júliustól mást kell írni a munkaszerződésekbe, jövő évtől máshogy kell számolni a szabadságokat és a béreket, mint eddig. A munka világának alaptörvénye változik meg, s ez a változás mindenkit érint. Akár munkát adóként, akár munkát vállalóként olvassuk a törvény szövegét, változásokkal találkozunk, új feltételekre kell felkészülnünk. Jól tudjuk, a törvény nem ismerete nem mentesít annak betartása alól. Senki nem hivatkozhat arra, hogy azért nem tartott be egy szabályt, mert még nem találkozott vele. A munkaügy ebből a szempontból kiemelten kényes terület. A munkahelyeket teremtő, másoknak foglalkoztatást biztosító cégek rendszeres ellenőrzésekre számíthatnak. Ezen a területen különös jelentősége van minden leírt szónak. Egy nem pontosan megfogalmazott szerződés milliós bírságot, kártérítést, elvesztett munkaügyi bírósági pert hozhat magával. Oda kell figyelni minden egyes szóra. * * * A Munka Törvénykönyve 1992-ben született. Két évvel voltunk a rendszerváltás után. Az ország egy új gazdasági környezetben tette meg első botladozó lépéseit. Az emberek még éppen csak ismerkedtek a privatizációval, az adófizetéssel, a járulékok rendszerével. A törvény olyan körülmények között született, amikor a munkaadók és a munkavállalók is tanulták a demokráciát. Akkoriban kezdték először érezni az üzemi tanácsok, szakszervezetek, szerződések súlyát. Tanulták, hogy mit engednek meg és mit korlátoznak a törvények. Az 1992-es Munka Törvénykönyve egyik fontos feladata volt a munkavállaló védelme. Ez a törvény egy olyan időszakban jött létre, amikor egymillió munkahely szűnt meg Magyarországon. Az új tulajdonosok sokszor gátlástalanul léptek át a dolgozókon és azok jogain. Kellett egy törvény, ami védi ezeket a jogokat. Ami alapján a kisemmizett dolgozók kikényszeríthetik a juttatásaikat. Kellett egy törvény, mely elismeri, hogy munkaadó és munkavállaló nem egyenrangú felek. A napi megélhetéséért dolgozó egyén kiszolgáltatott a vállalattal szemben. A munkaadó mindig erőfölényben van, így a törvény vele szemben elsődlegesen a kicsit és gyengét védi. Ezt a szellemet tükrözte a Munka Törvénykönyve is. Sokak szerint ez a 20 éves törvény mára a gazdasági fejlődés egyik akadályozója lett. Megváltozott a környezet. Magyarország válságból való kilábalásához az lenne a legfontosabb, hogy a vállalkozások magukra találjanak, fejlődjenek, erőre kapjanak. A vállalkozásoknak ehhez pedig leginkább arra lenne szükségük, hogy valaki szedje már le róluk azt a rengeteg béklyót, ami a mozgásukat akadályozza. Csökkenjenek az adók, a járulékok, legyen egyszerűbb az adminisztráció, kevesebb a felesleges papírmunka, kevesebb a felesleges ellenőrzés. Legyen egyszerűbb a vállalkozás elindítása, működtetése, felszámolása. Aki vállalkozni akar, tehesse meg egyszerűen, s aki már nem akarja az üzletet folytatni, az ugyanilyen egyszerűen abba is tudja hagyni azt. És igen, ennek az egyszerűsítésnek az egyik fontos akadálya pont a Munka Törvénykönyve volt. A dolgozók jogait védő 20 éves törvény mára a foglalkoztatás rugalmasságát akadályozó jogszabály lett. Egy olyan törvény, minden eszközzel védi az alkalmazottat az erőfölénnyel rendelkező munkaadóval szemben. Csakhogy ami védelem az egyik oldalról, az akadály a másik oldalról nézve. A törvény, ami megnehezíti a dolgozó elbocsátását, óvatossá is teszi a vállalkozót. Vegyek fel egy új embert? Kellene, na de mi lesz, ha majd nem tudok tőle megszabadulni? Támogassuk a nők munkába állását? Jó,

6 rendben, na de mi lesz, ha ahogy betanul, máris elmegy szülni, én meg itt maradok újra és újra szakember nélkül? Szükség volt egy olyan törvényre, ami rugalmassá teszi a munkaerő-piacot. Az nem tűrhető állapot, hogy egy vállalkozó csak azért nem mer egy munkaszerződést megkötni, mert nem tudja majd felbontani. Az nem állapot, hogy a dolgozókat védő törvény olyan dolgozókat kényszerít rá a vállalkozókra, akikkel nem akarnak és nem is tudnak együtt dolgozni! Szükség volt tehát egy új törvényre, ami rugalmasabban bánik a munkaerő felvételével és elbocsátásával, ami jobban igazodik a változó igényekhez, ami tudomásul veszi, hogy a munkaszerződések (sem) örök életre köttetnek. Nem biztos, hogy a most megszületett törvény tökéletes. Az sem biztos, hogy jó törvény majd az idő eldönti, hogy az alkalmazása segíti, vagy gátolja a vállalkozások működését. Az biztos, hogy a évi I. törvény az új Munka Törvénykönyve nagyon sok változást hoz. Olyan változásokat, melyek nem csak egy-egy új adminisztratív kötelezettséget jelentenek, hanem valódi átalakulásokat indíthatnak el. A törvény szabályaival mindenkinek meg kell ismerkednie. Ismertük mindannyian az előző törvény rendelkezéseit is. Nem tudtuk felmondani a paragrafusok számát, de tudtuk, kinek mennyi szabadság jár, hogyan kell felmondani és mit illik beleírni a munkaszerződés szövegébe. Ezt a tudást lassan szedtük össze az elmúlt 20 év alatt. Most mindezt át kell magunkban alakítanunk, meg kell ismernünk az új rendelkezéseket. Ez a kiadvány nem arra vállalkozik, hogy jogászi szemmel, száraz jogi csűrés-csavarásként újraírja a törvény szövegét. Kérdéseket teszünk fel. Olyan kérdéseket, melyeket a jogot alkalmazó ember is feltesz magában minden egyes alkalommal, amikor egy új probléma megoldása elé kerül. Minek kell benne lennie a szerződésben? Mennyi végkielégítés jár, ha felmond egy dolgozó? Hány nap szabadságot kell adnom? Kérdések, melyek egy vállalkozás működése során napról-napra előkerülnek. Igyekszünk pontos választ adni rájuk. Kinek szól ez az összeállítás? Összeállításunk elsősorban az egyéni vállalkozók, kicsi és közepes méretű cégek dolgozói és vezetői számára készült. E nézőpont miatt talán kevesebbet foglalkozunk olyan kérdésekkel, melyek főleg a nagyvállalatokra és az azoknál dolgozó alkalmazottakra vonatkoznak. Ezek elsősorban az érdekképviseletek működésére vonatkozó fejezetek, a munkaerő-kölcsönzés szabályozása, a vezető állású munkavállalókra vonatkozó speciális szabályok és a tanulmányi szerződés kérdéskörei. Úgy gondoljuk, olvasóink nagyobb részben vállalkozók, vagy kisvállalkozások vezetői, akik gyakran találkoznak munkaerő-felvétel, szerződés, bérfizetés, emberi erőforrásokkal való gazdálkodás témakörével, s nincs külön tanácsadó, vagy HR osztály a hátuk mögött. Úgy is mondhatjuk: vállalkozóknak írunk, ez a nézőpont határozza meg a jogszabályok általunk adott értelmezését is. Bár ahol lehet, igyekszünk mindkét fél álláspontját megvilágítani, cikkeinkből mégis talán többet profitálhat a munkaadó, mint a munkavállaló. Hogyan használja ezt a kiadványt? A munka világával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket témánként fejezetekbe gyűjtöttük. Ezeken a fejezeteken belül keresünk választ a mindennapi élet konkrét kérdéseire. A kérdésekre adott válaszokat a évi I. törvény, az új Munka Törvénykönyve alapján vezetjük le. Ahol ez szükséges, néhány esetben más, hatályos jogszabályt is felhasználunk az értelmezéshez. Ahol

7 az új törvény alapján alkalmazandó rendelkezések nagyon eltérnek a korábbi munka törvénykönyvének szabályaitól, ott utalunk a változásra és a régi szabályozásra is. A válaszok után minden esetben feltüntetjük a pontos jogszabályi helyet, mely alapján a válasz szövege megszületett. A zárójelben lévő rövidítésben az Mt. a Munka Törvénykönyvét jelöli, utána áll a paragrafus száma, majd az adott paragrafuson belüli alpont száma. Ez alapján mindenki megtalálhatja a jogszabály pontos szövegét, mely alapján a cikk íródott. A konkrét szabályok részleteinek megismerése, vagy egyes konkrét helyzetek értékeléséhez mindenképpen szükséges az eredeti törvényszöveg ismerete! Könyvünk nem jogszabály, egy vita esetén hivatkozni mindenképpen az eredeti törvényszöveg megfelelő pontjára kell. Hogyan lép hatályba a törvény? Az új Munka Törvénykönyvét 2011 végén tárgyalta a Parlament, így elfogadása után ez lett a évi I. törvény. Fél évet adtak a felkészülésre. A törvény július 1-től hatályos. A hatályba lépéséről és az átmeneti intézkedésekről szóló törvény rendelkezései szerint három kérdésben a hatályba lépést egy fél évvel elhalasztották. Ez azt jelenti, hogy a szabadság kiadására, számítására, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra és a távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezéseket csak 2013 januárjától kell alkalmazni, addig a régi törvény is érvényes marad. Ebben a fél évben a Munka Törvénykönyve egyszerre jelenti az évi XXII. és a évi I. törvényt. Ennek a halasztásnak az a fő oka, hogy az évközi átállás túl nagy adminisztrációt követelne. Hogyan kezeljük a szabadság mennyiségét, ha az első fél évre más szabályok vonatkoznak, mint a másodikra? Egyszerűbb, ha az év végéhez kötődik a változás. A legtöbb törvényt úgy kell alkalmazni, hogy az új szabályok csak a törvény létrehozása utáni eseményekre vonatkoznak. Az új Munka Törvénykönyve nem így lép hatályba. Az új szabályokat a meglévő munkaviszonyokra is alkalmazni kell. Egy munkaszerződés csak akkor tekinthető júliustól érvényesnek, ha az új törvénynek megfelelő fogalmakat használja, s nem hivatkozik a régi törvény paragrafusaira. Dolgozó felvételekor, elbocsátásakor az érvényességhez az új fogalmak szerinti papírokat kell kitölteni. Mit kell hozzáigazítani az új Munka Törvénykönyvéhez? A törvény változásával hatályon kívülivé válik minden olyan irat, mely a régi törvényszövegre hivatkozott. Ez azért fontos, mert nagyon sok kötelezően elkészítendő iratban a munkáltatók nem írnak saját szövegeket. A kötelező tájékoztatókban, szerződésekben, a vállalkozás egészére kiterjedő szabályzatokban sok helyen csak hivatkozunk a Munka Törvénykönyve előírásaira. Ha ez a hivatkozás csak általánosságban van megfogalmazva, akkor nincs baj. Ha azt tartalmazza, hogy ebben és ebben a kérdésben a Munka Törvénykönyve szabályai az irányadóak, akkor az maradhat, hiszen automatikusan az érvényben lévő új törvényt kell érteni a megnevezés alatt. De ha a szöveg konkrétan megnevezi a törvény pontos számát, kiadási évét, a paragrafust, ami alapján a szabály született, akkor azt a szöveget át kell írni. Mik lehetnek ilyen anyagok? Csak néhány példa: munkaszerződések, szerződésminta az új dolgozóknak adott tájékoztató munkaköri leírások jelenléti ívek munkaidő-beosztás munkaviszony megszüntetésének dokumentumai szervezeti és működési szabályzat munkaügyi szabályzat

8 bérre, felmondásra, munkaidőre vonatkozó szabályzatok, belső utasítások kollektív szerződés üzemi tanáccsal kötött megállapodás esélyegyenlőségi terv szabadságok nyilvántartása. Kivétel nélkül át kell vizsgálni valamennyi alkalmazott nyomtatványt. Ennek a jelentősége nagyon nagy, mert egy esetleges jogvita során a bíróság a régi szövegezés alapján meghagyott nyomtatványt érvénytelennek fogja minősíteni. A vállalkozó így egy ennyire pici hiba miatt eshet el igaza érvényesítésétől.