A Civil Jogász Bizottság a magyar politikai szerkezetben
|
|
- Teréz Kozma
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Téglás János Vencel A Civil Jogász Bizottság a magyar politikai szerkezetben Nehéz megfelelő szempontot találni a civil szervezetek vizsgálatához, mivel nincsenek olyan egyetemes, mindenki által elfogadott mércék, amelyekhez mérni lehetne tevékenységüket. Különösen a politikában érintett szervezetekkel van ez így, mivel a politikai hatékonyságot még a gazdasági, környezetvédelmi célok elérésénél is nehezebb mérlegelni. Van azonban egy sajátosságuk ezeknek a szervezeteknek, ami mindegyikőjükre igaz. A társadalom egyes csoportjainak nevében szólalnak meg, artikulálják azok gondolatait, közvetítik szándékaikat a nyilvánosság és a politikai elit számára. Fel kell hívjuk a figyelmet ugyanakkor egy, a társadalomtudományokban jól ismert problémára. Mivel csak arról lehet tudomásunk, ami a nagy nyilvánosság előtt elhangzik, ráadásul minden egyes ember hangját képtelenség is volna végighallgatni, ezért az artikuláció a politikában voltaképpen sohasem "alulról jön", hanem "megfogalmazódik". A nyilvános beszéd egyrészt mindig szelektál a rengeteg esemény közül, másrészt egyben értelmez is, egy tematikus, stiláris keretbe foglalva mondja el az általa képviselteknek tulajdonított gondolatokat. Ezzel a megszorítással élve egy politikailag aktív civil szervezetet tehát jól jellemez az, hogy kinek a hangját szólaltatja meg, vagyis hogyan konstruálja meg azt az érdeket, azt a csoportot, amelynek a nevében aztán később megnyilvánul. A 2006 őszén létrejött Civil Jogász Bizottság mindenképpen egy különös, egyedi képződmény, mivel egyrészt nem egy szokványos kisebbségi jogvédő szervezet, noha azokhoz nagyon hasonló retorikával, hasonló jogi megfontolások alapján működik, másrészt tevékenységének döntő részét olyan szándékok vezérlik, amelyek az állam, elsősorban az erőszakszervezetek tevékenységének utólagos ellenőrzésére irányulnak. Magyarországon már húsz évvel ezelőtt létrejöttek az első olyan civil szervezetek, alapítványok, amelyek az állam akkori átalakításából fakadó feladatok kezelésére és egyes kisebbségek jogainak érvényesítésére, a jogalkotás irányának befolyásolására törekedtek, részben a nyugati jogvédő mozgalmak elméleti tapasztalataira, támogatására alapozva. És szintén a nyugati tapasztalatok hatására elkezdték használni ugyanazokat a jogi érveléseket, eszközöket, amelyeket évtizedekkel korábban az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában már megmozgattak, és amelyek körül erős elméleti jogelméleti, társadalomtudományi viták is zajlottak. (A civil szervezetek szerepének meghatározása a jog alakításában nagyon lényeges kérdés.) Akkoriban sok más életterülethez hasonlóan itt is azt tapasztalhattuk, hogy az - 1 -
2 elméleti reflexiók és a civil szervezetek által megfogalmazott mozgalmi célok egyidejűleg értek el bennünket, sőt, sok esetben előbb ért el ide a tudományos témafelvetés, mint maga a társadalmi probléma megfogalmazása. Ezt a női egyenjogúsági problematikát elméletileg támogató feminista kutatások esetén jó láthatjuk. Az sem példa nélküli, hogy egy civil kezdeményezésből jogászok is erősen kiveszik a részüket, a mozgalmi típusú szerepvállalás sehol a világpiac társadalmaiban nem számít rendkívülinek. Viszont a Civil Jogász Bizottság néhány vonatkozásban mégis egyedinek tekinthető, ami részben a magyar politikai rendszer szerkezetéből és történetileg kialakult pártpolitikai megosztottságából fakad, részben abból, ahogy ebbe a szerkezetbe a társaság beilleszkedik. Nevében és részben tevékenységében a CJB-hez csak néhány középeurópai szervezet áll közel. A leghasonlóbb a jugoszláv (szerb) Jogász Bizottság az Emberi Jogokért (YUCOM). Ők is elsősorban a hatóságokkal (ők a titkosszolgálatokkal) szembeni védelmet és jogorvoslatot kívánnak nyújtani, de témáik heterogének, és nem egy ügy, hanem a demokratikus intézményrendszer kiépítésében való részvétel köré szerveződnek. A Jurix nevű orosz csoportosulás szintén jogászok kezdeményezése volt, bemutatkozásukban az orosz alkotmányra hivatkoznak: Az egyén jogai és szabadságai a legfőbb értékek. Az egyének és polgárok jogainak és szabadságainak felismerése, megtartása és védelme a kormányzat kötelessége. A lengyel Academia Iuris Foundation már inkább egy jótékony célokat, a joghoz jutást elősegítő szervezetnek tekinthető, a szegények és védtelenek számára próbál jogi segítséget nyújtani, és etikailag ennek fontosságára felhívni a jogászok figyelmét. Hasonló ehhez a cseh nonprofit Közérdek Jogász Egyesület, de már az ő célrendszerük is, sok más civil szervezettel és alapítvánnyal együtt elsősorban a jogok emberek közötti gyakorlásához, esetleg a joghoz jutás elősegítéséhez igazodik, és nem az állami erőszakszervezetek tevékenységének ellenőrzésére, a felelősségre vonhatóság érvényesítésére. Az emberi jogi egyesületek, jogászcsoportok általában az ügyek széles spektrumával foglalkoznak, és célul tűzik ki a társadalom demokratikus érzületének, értékrendjének előmozdítását is, konferenciákat, és gyakorlati tapasztalatokat nyújtó kísérleti projekteket menedzselnek (az iskoláktól az adórendszerekig nagyon sok területen). A CJB létrejöttét a tavaly őszi tiltakozások hatósági kezelésével és a későbbi kivizsgálással kapcsolatos elégedetlenség motiválta, ami azóta is meghatározza az egyesület mondanivalóját és tevékenységének fő irányát. Kritikájuk a legtöbb emberi jogi civil csoportosulástól eltérően nem a hatályos jog szerkezetére és az - 2 -
3 állam általában vett működési zavaraira irányul, hanem a kormányzás konkrét gyakorlatára, és inkább a vezetők és rendőrök személyes mint pozícióból fakadó felelősségére. Az előbbire való hivatkozás az utóbbiból fakadó garanciális igényeket kívánja szolgálni, nem pedig fordítva. Azaz számukra az általános jogi és rendszerkritika jelen van ugyan, de másodlagos a kormánypolitika és a vezetési gyakorlat bírálata mögött. A CJB működése eredetileg egyetlen ügyre koncentrált, az alapjogi érvelés, az emberi jogokra való hivatkozás háttérbe húzódott a feltárt egyéni sérelmek gondozása, dokumentálása és nyilvánosságra hozása mögött. Ez később megváltozott az újonnan felkarolt ügyekkel, s ahogy ez lenni szokott, a szervezet állandósulásával a CJB hangjában egyre jobban felerősödött az alkotmányjogi érvelés. Az alapjogokra való hivatkozás a civil szervezeteknél abból a megfontolásból terjedt el, hogy így közvetlenül, kvázi felülről vagyis kívülről, általánosságban lehet befolyásolni az állami apparátus működését, a jogalkotási folyamatokat is beleértve. Itt ez fordítva van, a büntetőjogi, eljárási problémákból kiindulva, általánosítással jutottak el az alapjogok érvényesülésének a kérdéséhez. A CJB kezdeményezői elsősorban egyetemi jogászok voltak. Ez az elméleti beállítottságú pozíció általában elősegíti azt a törekvést, hogy az ügyeket egy átfogó keretben rendezzék és beszéljék el, és ahogy más országokban is megtörtént, kilépve a nyilvánosság elé, mozgalmi típusú, elkötelezett jogászi szerepet vállaljanak. Ehhez hozzájárul a Nemzeti Jogvédő Alapítványhoz fűződő szoros kapcsolatuk is. Az így kialakuló elkötelezettség pedig képes újratermelni és újabb ügyekkel kiegészíteni a szervezet feladatait, az egy ügyre figyelő CJB egyre általánosabban a jogot politikai eszközökkel is befolyásolni kívánó szervezetté válik. Sőt, az Auchan céggel szembeni akciójuk, felhívásuk még ezen is túlmenve már tipikusan mozgalmi jellegű, határozottan érték centrikus, és érzelmileg is fűtött cselekvés. Ahhoz, hogy egy társadalmi szervezet sikeresen létrejöjjön, és ne haljon el hamar, hanem stabilizálódjon, és tartósan megjelenhessen a nyilvánosságban, nem csak saját identitását kell megkonstruálnia. Saját maga előfeltételeként azt a központi ügyet is meg kell találnia, amelyet a középpontba állíthat, és amelyre építve a maga számára tematizálhatja a közéleti problémák nagy részét. Sőt, önmeghatározásán és az ügyön keresztül egy érdekcsoportot is meg kell konstruálnia, például egy védendő kisebbséget, vagy károsultak, migránsok csoportjait, akiknek a nevében a szervezet a későbbiekben megszólalhat, cselekedhet. Akiknek a vélhető akaratát kifejezheti, artikulálhatja. A CJB esetében kezdetben ennek a csoportnak és ügynek a meghatározása azt jelentette, hogy a tiltakozásokat, az erőszakba torkolló utcai konfliktusokat és a rendészeti és politikai beavatkozásokat egy egységes történetbe rendezték, egy átfogó folyamat elemeiként értelmezték. Így egy egységes keretet hoztak létre a - 3 -
4 saját tevékenységük, a politikai megszólalás, artikuláció számára, és egyben egy konfliktusos politikai pozíciót vettek fel, szemben a vitázó felek másik csoportjával, és szövetségben más, elsősorban a politikai jobboldalhoz tartozó erőkkel. Az egységes történet nem pusztán a CJB oldalán állók számára jelent alapvető tájékozódási pontot, hanem a másik beszédpozíció számára is, azzal a nyilvánvaló különbséggel, hogy míg a konfliktusok a CJB oldaláról nézve a kormányzat és az állami szervek vezetőinek hibáiból fakadtak, és ugyanezért mérgesedtek el, míg az ellentábor érvrendszerében, öntudatában az események egységes keretét a kormánnyal ellenséges, egységes táborként felfogott erők által szított konfliktus sorozat képezi. A közéleti vitákban, a nyilvánosság fórumain alakult az eseménysor különböző politikai szűrőkön keresztül nézve különböző, de egységes, mindent magába foglaló történetekké. A CJB tagjai közös politikai hanggá fogták össze azok széthulló, külön-külön a nyilvánosság által észre nem vehető hangjait, eseteit, akik szerintük kártérítési igénnyel léphettek volna fel az állammal (a rendőrséggel) szemben. Ez az átalakítás, összegzés ugyanakkor nem jelentette azt, hogy egy-egy esetet ne emeltek volna ki, ne mutattak volna fel a nyilvánosság erejét igénybe véve, pont azzal az igénnyel, hogy hangsúlyozzák, tényleges és egyéni szenvedésekről volt szó, amelyeket orvosolni, az ügyeik végigvíve gondozni kívánnak. Az általuk képviseltek az alaptémájukban nem egy szokványos kisebbségi csoport, akik védelmére általában hasonló civil szervezetek létrejönnek, hanem egy képzetes csoport, akiket egy eseménysor kapcsol össze. Szemben más, mozgalmi típusú civil kezdeményezésekkel, amelyek hosszú időn keresztül egy-egy meghatározható kisebbség,társadalmi réteg, érdekcsoport sérelmei miatt lépnek fel, ők voltaképpen egyének közös fellépésének, jogvédelmének igényéből hozták létre saját ügyüket, és ennek érdekében nagyon hangsúlyosan felhasználnak jogon kívüli elemeket is működésükben, elsősorban a sajtó mozgósításával és aktív közéleti szereplésekkel. A politikai konfliktusok terében a Civil Jogász Bizottság mind pártpolitikailag, mind gondolkodásban markánsan a jobboldali értékrendhez kötődik, ami nemzetközileg (régiónkban, az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában egyaránt) jóval ritkább, mint a balos orientációjú hasonló szervezetek. Az emberi jogi érvelést szintén elsősorban baloldali és liberális elkötelezettségűek használják. Úgy gondolom, hogy a CJB ilyen különösségének nem az a jelentősége, hogy ennek révén a jobboldal is kiveszi a részét az emberi jogi küzdelmekből, hanem inkább az, hogy mivel a jogi igényeket potenciálisan az egész társadalom nevében fogalmazzák meg ez az érvelés voltaképpen a - 4 -
5 kormánypolitika és a társadalom szembenállását tételezi, vagy élezi ki. Az artikuláció, a társadalom egyes csoportjainak képviselete minden esetben gondolati válogatást és általános érdekek megfogalmazását kényszeríti a politikai szereplőkre. Ezt a problémát a CJB úgy oldotta meg, hogy a tavalyi utcai konfliktusokban sérelmet szenvedő, nagyon heterogén embercsoportokat azonos hangon megszólaló, azonosan gondolkodó egységként kezelték, és ekként képviselték. Majd a történések okainak, előtörténetének és következményeinek összerakásával egyre táguló körben kapcsoltak hozzájuk korábbi és későbbi eseteket, csoportokat, konfliktusokat, úgy, hogy közben általános jelenséggé tágították a rendőri beavatkozások és az ezeket elszenvedő civil személyek konfliktusát. Így a gondozott ügyek körének fokozatos kiterjesztése, valamint az érdek-képviseleti politikai szerepvállalás egymás forrásává tudott válni, úgy, hogy közben az alaptémát mindvégig megőrizték. Mivel itt nem egy törvényileg védett kisebbségi csoport érdekeinek érvényesítéséről van szó, hanem egy képzetes csoportról, amelyet a nekik tulajdonított, közösen elszenvedett sérelmek tesznek egységgé, és könnyen értelmezhető az állampolgárok összességeként, a CJB elvileg sem tehetett mást, mint hogy egy olyan hangot választott, olyan szerepbe került, amelyben ennek a csoportnak szószólójaként beszélhetett. Ehhez ők nem alakítottak ki egy teljesen új értelmezési keretet, csak bekapcsolódtak egy már meglévő, a politikai jobboldal retorikájában megfogalmazott elképzeléshez a hatalom gyakorlói és az állampolgárok közötti éles szembenállásról. Erre a szembenállásra vezették vissza azt a törekvésüket is, hogy mint a mozgalmi jellegű jogvédő egyesületek általában az intézményes eljárási garanciák erősítését is el kívánják érni, változatos politikai és jogi eszközökkel. A CJB saját szerepválasztása révén és az általa megkonstruált képzetes csoport szószólójaként beleilleszkedett a közéletet tematizáló egyik fontos értelmezési keretbe, és maga is szövetségesek és ellenfelek között küzdő, autonómiáját ennek részben alárendelő politikai szereplővé vált
TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS
TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről: Cég/szervezet neve: Kisebbségi Jogvédő Alapítvány Képviselők: Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva, Dr. Bándi Gyula Székhely: Budapest, 1026 Verseghy F.u.9.
RészletesebbenAz EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért
RészletesebbenDr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal
4. Megyei Civil Partnerségi Fórum 2014. október 20. A közigazgatás és a civil szervezetek Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal A területi közigazgatás
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere
Iktatószám: 22389/2016. Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Javaslat az EFOP-1.3.5-16. kódszámú, Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével című pályázati konstrukció keretében
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
IKTATÓSZÁM: 26-26/77-1/2017. TÁRGY: A HELYI IDENTITÁS ÉS KOHÉZIÓ ERŐSÍTÉSE PÉCS VÁROSÁBAN CÍMŰ PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSA (TOP-6.9.2-16) MELLÉKLET: 2 DB E L Ő T E R J E S Z T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ
RészletesebbenEFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL
EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása
RészletesebbenBűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy
Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,
RészletesebbenA civilek szerepe a szociális innovációban
A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének
RészletesebbenAZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *
Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai
RészletesebbenNe tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között!
Ne tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között! 2015. május A Civilek a költségvetésről projektet támogatja a Nyílt Társadalom Intézet. Mi a kérdés? Kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak,
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban
dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra
RészletesebbenA TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1365/2016 9.12.2016 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió prioritásairól
RészletesebbenA Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban
A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők
RészletesebbenA VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA
A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.
RészletesebbenEmberi jogok védelme a nemzetközi jog területén
Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts
RészletesebbenKÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott
RészletesebbenNONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE
NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013
RészletesebbenKongresszusi állásfoglalás az önkormányzati választások előtt
Kongresszusi állásfoglalás az önkormányzati választások előtt Magyarországon, 1990-ben 98 %-os többséggel fogadta el az Országgyűlés az Önkormányzati Törvényt. Az ezt követő két évtizedben alakult ki az
RészletesebbenA rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az
Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten
RészletesebbenA szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig
A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség
RészletesebbenSzéttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia
Széttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia Mit akar a szociális szakma ma? Transzparens és koherens jogi, szakmai, finanszírozási
RészletesebbenRévkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI
OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a
RészletesebbenÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA AZ ELŐADÁS TARTALMA A helyi problémák Felelősségvállalás
RészletesebbenII. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)
1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így
RészletesebbenAz EVDSZ évi munkaprogramja
1 Az EVDSZ 2017. évi munkaprogramja Elfogadva: Budapest, 2017. január 24-i SZV ülésen 2 Bevezető Az EVDSZ 2017. évi munkaprogramja az EVDSZ VII. Kongresszusán elfogadott programra, és az I-II-III. Taggyűlésén
RészletesebbenMichal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása
Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek
RészletesebbenÁROP 1.A.2/A-2008-0227 ÉRINTETTEK BEVONÁSA A TERVEZÉSBE, A MEGVALÓSÍTÁSBA RÉSZVÉTELI TERV
ÉRINTETTEK BEVONÁSA A TERVEZÉSBE, A MEGVALÓSÍTÁSBA RÉSZVÉTELI TERV I. Kommunikációs lehetőségek: Az önkormányzatok egyik legalapvetőbb funkciója a helyi társadalom életének szervezése. Ennek hatékonysága
RészletesebbenHagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén
Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Prof. Dr. Fodor László DE ÁJK, Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi tanszék Budapest, 2011. február 15. A hatályos normaszöveg
RészletesebbenIpari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat
IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,
RészletesebbenEURÓPA A POLGÁROKÉRT
A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 Információs nap Budapest, 2015.01.13. A program célja a polgárok ismereteinek javítása az
RészletesebbenAz önkormányzatok közművelődési feladatellátásának jogszabályi kötelezettsége és gyakorlata
Az önkormányzatok közművelődési feladatellátásának jogszabályi kötelezettsége és gyakorlata Tamási 2010. május 4. Kell-e törvényi szabályozás? 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 60.
RészletesebbenSzovátai Ajánlás. Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult.
Szovátai Ajánlás Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult. Az ifjúsági mozgalom, az ifjúsági szervezetek spektruma
RészletesebbenA szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt
A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák
RészletesebbenA TELEKI TÉR ÚJJÁÉLESZTÉSE
A TELEKI TÉR ÚJJÁÉLESZTÉSE RÉSZVÉTELI TERVEZÉSEN KERESZTÜL SZERZŐK: HELYI LAKÓK, B. OROSZ ORSOLYA, FAUREST KRISTIN PHD, KOVÁCS ÁRPÁD, SZOHR GÁBOR, TIHANYI DOMINIKA DLA (ÚJIRÁNY TÁJÉPÍTÉSZ KFT.) 1/16 CÉLOK
RészletesebbenA KÖNYVTÁRAK ÉS KÖNYVTÁROSOK ÚJ KIHÍVÁSAI EGY NEMZETKÖZI WORKSHOP TÜKRÉBEN
A KÖNYVTÁRAK ÉS KÖNYVTÁROSOK ÚJ KIHÍVÁSAI EGY NEMZETKÖZI WORKSHOP TÜKRÉBEN GERENCSÉR JUDIT, a Kúria Tőry Gusztáv Jogi Szakkönyvtára vezetője, az MKE főtitkára 50. MKE Vándorgyűlés Jogi Szekció, Keszthely
Részletesebben(Diák)Jogvédk Magyarországon
(Diák)Jogvédk Magyarországon Jogvédelemmel foglalkozó civilek DIPA Egyesület Civil jogvédelem Jogok valamely védettnek tekintett köre (pl. I, II generációs alapjogok) Elvont Elv Feminista, PMM Valamely
RészletesebbenCsongrád Megyei Önkormányzat Ifjúsági Cselekvési Terve
1. számú melléklet CSONGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT Csongrád Megyei Önkormányzat Ifjúsági Cselekvési Terve Szeged, 2009. március Csongrád Megyei Önkormányzat Ifjúsági Cselekvési Terve A megyei ifjúsági cselekvési
RészletesebbenKacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről
Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete a közművelődésről Kacsóta községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi közművelődési feladatok ellátása érdekében a kulturális javak
RészletesebbenTedd, hisz teheted! Áttekintő az Állampolgári Részvétel Hete 2014 Székesfehérvári eseményeiről 2014. szeptember Mi az Allampolgári Részvétel Hete? Az ÁRH 2014 kampányhét, a közép-kelet európai civil szervezetek,
RészletesebbenA rendelet célja. A rendelet hatálya
Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt
RészletesebbenA közösségi részvétel modelljei Együttmőködés iskolája
A közösségi részvétel modelljei Együttmőködés iskolája Csíkszereda, 2008. november 28. Közéletre Nevelésért Alapítvány Demokrácia Civil szervezıdés Felelıs állampolgár az alap Népakarat közvetlen, vagy
RészletesebbenGödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 26/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelete
Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelete és az ezt módosító 29/2018.(XII.14.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetbe foglal szövege Gödöllő Város
RészletesebbenRendszerellenesség és protesztpártok (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)
2016. március 17. Kovács János vezető elemző A Jobbikot és az LMP-t (tehát az ún. XXI. századi pártokat) bizonyos nézőpontból közös platformra helyező elemzések kezdetben elsősorban az anti-establishment
RészletesebbenDöntéshozatal, jogalkotás
Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések
RészletesebbenKunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének
Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2015.(V.29.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat közművelődési és közgyűjteményi feladatairól Kunszentmárton Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
RészletesebbenKözösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.
Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi
RészletesebbenRef # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok
Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek
RészletesebbenTársadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP
Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP-1.3.5-16 Alapvető célok: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása
RészletesebbenCivil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001
Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének
RészletesebbenKIDIN Projekt: Kisebbségek identitása és integrációja művészeti eszközökkel - Konferencia- és fesztiválsorozat a jó gyakorlatok bemutatására
Szentpétery Elemér Együttható Közösségépítő Egyesület KIDIN Projekt: Kisebbségek identitása és integrációja művészeti eszközökkel - Konferencia- és fesztiválsorozat a jó gyakorlatok bemutatására Nagyecsed
RészletesebbenTÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS
TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről: Cég/szervezet neve: Kisebbségi Jogvédő Alapítvány Képviselők: Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva, Dr. Bándi Gyula Székhely: Budapest, 1026 Verseghy F.u.9.
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00
EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))
RészletesebbenKiszombor Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2010.(VII. 28.) KNÖT RENDELETE a közművelődésről
Kiszombor Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2010.(VII. 28.) KNÖT RENDELETE a közművelődésről Kiszombor Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.
Részletesebbendr. Magyar Attila István A gyülekezési gyakorlásával összefüggésben elkövetett jogsértések Magyarországon 1990-2010 (doktori értekezés)
dr. Magyar Attila István A gyülekezési gyakorlásával összefüggésben elkövetett jogsértések Magyarországon 1990-2010 (doktori értekezés) Konzulens: Dr. Cservák Csaba egyetemi docens PhD Károlyi Gáspár Református
RészletesebbenStratégiai célok és lehetőségek a kábítószerügyi területen
Stratégiai célok és lehetőségek a kábítószerügyi területen Müller Éva osztályvezető Budapest, 2017. december 14. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya Nemzeti
RészletesebbenOlyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?
Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
RészletesebbenJeney Petra. Évfolyamdolgozat témák
Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat
RészletesebbenA térségfejlesztés modellje
Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje
RészletesebbenAjánlás a törvényalkotóknak
Bevezetõ Ajánlás a törvényalkotóknak E mberpróbáló időket élünk! Egyéni életeket, családokat, társas kapcsolatokat, szűkebb és tágabb közösségeket, az egész magyar társadalmat megviseli az a tartós, világméretű
RészletesebbenTamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés
Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Tamási Erzsébet A családon belüli erőszak
RészletesebbenA CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE
A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
RészletesebbenEGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
Szám: EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött, a ORSZÁGOS valamint, a BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE között 2011 B u d a p e s t 1 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben,
Részletesebben09.06. Aktív polgárok, Visegrád és Közép Európa
NEMZETKÖZI KONFERENCIA ÉS CIVILPARTNERSÉG PROGRAMOK VÁROSSZERTE 2. NEMZETKÖZI JÓTÉKONYSÁGSZIGET KONFERENCIA ÉS TALÁLKOZÁS CIVILEKKEL TÖBB HELYSZÍNEN CIVILEK VADONATÚJ, FORMABONTÓ KIÁLLÍTÁSON 2013. SZEPTEMBER
RészletesebbenHomokhátság 2004 Néhány gondolat a homok haza jövőjéről
Homokhátság 2004 Néhány gondolat a homok haza jövőjéről Dr. Csatári Bálint geográfus, MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete Kecskemét 1 Buda Ferenc A vázlat A térfelfogásunkról
RészletesebbenMÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE
MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.
RészletesebbenKözösségi részvétel a városfejlesztési folyamatokban
Közösségi részvétel a városfejlesztési folyamatokban Alföldi György DLA építész 2010. 03. 29. A társadalmasítás, az emberek bevonása a városi folyamatokba alapvetően szükséges, nem pusztán lehetőség A
RészletesebbenEDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés
EDC BROSSÚRA Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés A Demokratikus Állampolgárságra Nevelés (EDC, Education for Democratic Citizenship, Éducation à la citoyenneté démocratique) olyan gyakorlatok és
RészletesebbenSZIGETKÖZI VÍZ-CSÖPPEK
ALAPÍTÓ OKIRAT SZIGETKÖZI VÍZ-CSÖPPEK KÖZÉP-SZIGETKÖZI TURISZTIKAI HÁLÓZAT ÉS HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS - 2013-1. oldal ELŐSZÓ Hálózat: több tagból álló, egymással összeköttetésben lévő együtt gondolkodó
RészletesebbenÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány
ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány Mottó LÁTNI ÉS HALLANI azt, ami bennem van, és nem azt, aminek lennie kellene; ELMONDANI azt, ami érzek
RészletesebbenRészfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001)
Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001) 1. A nemzetbiztonsági tevékenység helye, szerepe, aránya a nemzeti védelmi
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló
RészletesebbenA nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása?
A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása? Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség 2015. június A Civilek a költségvetésről projektet támogatja
Részletesebben2017. évi törvény. a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról
2017. évi törvény a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról Az Országgyűlés tiszteletben tartva, hogy az egyesülési jog alapján létrejött szervezetek a társadalmi önszerveződés megnyilvánulásai,
RészletesebbenCsaládon Belüli Erőszak elleni küzdelem az Ökumenikus Segélyszervezetnél
Családon Belüli Erőszak elleni küzdelem az Ökumenikus Segélyszervezetnél Meddig mehet? 1054 Budapest, Alkotmány u. 16., 3. emelet 16. 06-70/525-0536 budapest.krizisambulancia@segelyszervezet.hu Film: Meddig
RészletesebbenA nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása?
A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása? Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség 2015. június A Civilek a költségvetésről projektet támogatja
RészletesebbenA SZOCIÁLIS MUNKA ETIKAI KÓDEXE
A SZOCIÁLIS MUNKA ETIKAI KÓDEXE Előszó 1. A Szociális Munka Etikai Kódexe a szociális munka gyakorlását meghatározó szakmai etikai normákat tartalmazza. 2. A Szociális Munka Etikai Kódexe az ENSZ Emberi
RészletesebbenHELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN
SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja
RészletesebbenEurópa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.
Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program
RészletesebbenA közösségfejlesztés szerepe a térségfejlesztésben WORKSHOP
A közösségfejlesztés szerepe a térségfejlesztésben WORKSHOP Galánta, 2013. 07. 03. Előadó, foglalkozás vezető: Bárdos Gyula Miért is beszélünk ezekről a kérdésekről: térségfejlesztés, közösségfejlesztés?
RészletesebbenCivil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június
Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három
RészletesebbenAz alkotmányos demokrácia
Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Demokrácia meghatároz rozása A nép uralma, a nép által, a népért való kormányzás (Lincoln: government of the people, for the people, by the people )
RészletesebbenJegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól
1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG
RészletesebbenSzlovákia Magyarország két hangra
dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:
Részletesebben(Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK
2011.4.15. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 101/1 I (Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/36/EU IRÁNYELVE (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az
RészletesebbenNık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?
Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,
RészletesebbenHídépítés és integráció sokszínű társadalmakban
Tisztelt résztvevő, Köszönjük, hogy támogatja kutatásunkat és segít megtalálni az államok és etnikailag sokszínű csoportok vagy egyéb kisebbségi közösségek (beleértve a nyelvi, vallási, kulturális, és
RészletesebbenA MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.
A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:
RészletesebbenA Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális
RészletesebbenDr. Kaposi József 2014
Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenVidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés
Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai
RészletesebbenA foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai
A foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai Előadó: Dr. Bakos József Főosztályvezető Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály Az állami munkafelügyeleti rendszer
Részletesebbenpanorama [2013. nyár 46. szám]
Az uniós források megfelelő felhasználásának biztosítása Bepillantás az ellenőrzési folyamatokba A kohéziós politika az EU költségvetésének körülbelül egyharmadát teszi ki a 2007 és 2013 közötti időszakban
RészletesebbenKépzés megnevezése: Közösségfejlesztő
Képzés megnevezése: Közösségfejlesztő Program-akkreditációs lajstromszám: PL-7296 Időtartam: 120 óra Célcsoport: (1) A kormányzati szektor (önkormányzatok), ill. szakosodott intézményeinek (művelődési,
RészletesebbenMiskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről
Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a muzeális intézményekről,
RészletesebbenFELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA
FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus
RészletesebbenCivilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek!
Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek! A kormányzás félidejéhez érkezve továbbra is magas a bizonytalanok száma, a hagyományos pártpolitikai szereplők mellett pedig a 2010 tavasza után létrejött
Részletesebben