Közösségi részvétel a városfejlesztési folyamatokban

Átírás

1 Közösségi részvétel a városfejlesztési folyamatokban Alföldi György DLA építész A társadalmasítás, az emberek bevonása a városi folyamatokba alapvetően szükséges, nem pusztán lehetőség A társadalmi részvétel alkalmazása az elmúlt 30 év városfejlesztési gyakorlatának megkerülhetetlen elemévé vált a világban. Magyarországon a rendszerváltozás után kezdődött meg ennek az új technikának a kipróbálása, ekkor találkoztunk először a gyakorlatban több fogalommal is: participáció, lakossági bevonás, közösségi tervezés. Az látható, hogy Budapest 2009-re elérte az 1989-ben bevezetett önkormányzatiközigazgatási rendszer működési határát. Jelentős problémák mutatják a jelenlegi rendszer működésképtelenségét, mind társadalmi mind gazdasági téren: Budapest erős versenyképességi korlátokkal küzd, a térben koncentrálódó társadalmi leszakadás megerősödése, vagy a város-régió kapcsolat rendezetlensége. Nehéz kérdések, és mivel az országban mind a mai napig csak tanuljuk a demokráciát, nincs társadalmi megállapodás ezekről a kérdésekről, ezért jelenleg csak a résztvevőkön múlik hogy születnek a döntések, kinek az érdekei kerülnek figyelembevételre, és mi valósul meg az esetleg közösen elhatározott döntésekből. Több fejlesztési koncepció vitáján lezajlott az a vita, hogy az adott utca sorsában ki jogosult dönteni: az utcában lakók? a környéken lakók, a városban lakók? a szakemberek? a képviselő testületnek melyik döntést kell jóváhagyni? 1

2 A kérdés technikai, vagy alapvető az adott lakossági fórumon az ott lévő szavaznak akkor az önkormányzat dönthet-e másképpen. Ki képviseli az ott élőket, az ott élő fákat, az ott található szép régi házakat a civil szervezetek, vagy az önkormányzat? A kezdeményezés irányát tekintve intézményes top-down, civil, vagy kisközösségi kezdeményezés bottom-up A folyamatok érdekessége, hogy Magyarországon mindkét típusú beavatkozást elkötelezett emberek, szakemberek menedzselik. A kezdeményezések jellegét tekintve a város kommunikáció tárgykörébe sorolható akciók, félúton a városmarketing és a participáció között valós lokális helyszínen, döntés helyzetekig is akár eljutó akciók spontán valamilyen konfliktusra reagáló akciók, amelyek valamilyen döntés ellen tiltakoznak valamilyen konkrét cél irányába tartó szövetkezések A fejlesztési folyamatban elfoglalt szerepük szerint tervezési koncepcionális időszak alatti kezdeményezések a megvalósítás időszakában a fenntartás, üzemelés időszakában A felhasznált eszközeit tekintve (csak példák) street art, public art közösségfejlesztés közterületfejlesztés Az alapdilemma helyi lakók érdekei szakmai szempontok, érdekek nagyobb közösségek (városok,ország) érdekei 2

3 Karácsony S. u 22 / Rév8 A városok nem tervezhetnek folyamatosan bővülő fejlesztési forrásokkal, a meglévő forrásaikat kell újra strukturálni ezért valamennyi városi folyamatban kell gondolkodni Dankó u. 7 / Rév8, ZÖFI, GANG 3

4 Mátyás tér Rév8, BCE, MTA FKI A megkezdett programokat nem lehet magukra hagyni, a forrás és felelősség szerkezetet át kell alakítani 4

5 5

6 6

7 Keresni kell és támogatni a közösségekben lévő alkotó erőt Szentkirályi utca 10. Új Irány, Rév8 7

8 Új Irány Landscape Architect Tihanyi Dominika Közösség teremtés, a lakóházakban, a közös felelősség erősítése érdekében Identitás erősítés, a street art eszközeivel, lehet az egyik eszköz Rév8 Zrt / Józsefváros Palotanegyed / Street art Új Irány Palotanegyed / PLACC 8

9 9