város rehabi litáció Alföldi György DLA építész, egyetemi docens, BME Urbanisztika tanszék

Átírás

1 város rehabi litáció Alföldi György DLA építész, egyetemi docens, BME Urbanisztika tanszék

2 rendszerezés város városi alrendszerek társadalmi gazdasági környezeti város-fejlesztés város-rehabilitáció megközelítések történeti ágazati integrált fenntartható versenyképes

3 rendszerezés típusok [urban renewal] [urban regeneration] tömb-rehabilitáció közterület rehabilitáció integrált város-rehabilitáció szociális város-rehabilitáció eszközök intézmények közvetlen akciók támogatások együttműködések mikroakciók

4 rendszerezés Magyarország műemléki Eger, Győr tömb-rehabilitáció Bp 7, Bp 9 városközpont Bp 4, Bp 13, Pécs, Debrecen közterület rehabilitáció Bp 5, Bp 17, Nyháza integrált város-rehabilitáció Bp 8, Bp 10, szociális város-rehabilitáció - Bp 8, Bp 10 mikroakciók Bp 8

5 alapfogalmak a város az emberek együttélési formája és helye, amely a természet része, élő organizmus, életét, fejlődését vagy bukását külső és belső kapcsolatai határozzák meg, az összekapcsolódó elemek kölcsönhatásai adják a változások irányát és dinamikáját;

6 alapfogalmak Manchester, Józsefváros / Rév8

7 alapfogalmak a város társadalmi & gazdasági & környezeti együttélési forma, és szerveződés; kialakulásuktól fogva a társadalmi & gazdasági fejlődés motorjai

8 alapfogalmak Józsefváros - Palotanegyed / Rév8

9 alapfogalmak 21 sz-i városi kihívások a fennmaradás kulcsa a növekedésből származó hatásoknak a nagy társadalmi-kulturális különbségekkel bíró társadalmi csoportok konfliktusainak, és a környezetszennyezés problémáinak a feloldása, a fenntarthatóság megteremtése.

10 alapfogalmak rendszerezés The City in 2050 / ULI

11 alapfogalmak rendszerezés The City in 2050 / ULI

12 alapfogalmak városfejlesztés a városok változásaiba történő, egyedi vagy összefogott beavatkozások sora; legfontosabb feladata a város motorikus funkcióinak biztosítása, a város fejlődésének változásainak kedvező mederben tartása.

13 alapfogalmak város-rehabilitáció a város-rehabilitáció és a városfejlesztés mint akciók megegyeznek; az eltérés, hogy a belső város-részeket, és főleg valamilyen összefüggésben a társadalmi szövet feszültséggel teli részeit érinti, és szinte mindig tartalmaz lakhatási feladatokat

14 alapfogalmak város-rehabilitáció feladata az egyes beavatkozási területeken a szerves fejlődés helyreállítása, az önfenntartó képesség javítása, a 21.században az akcióknak érintenie kell a városalkotó erők társadalmi/kulturális, gazdasági és fizikai/környezeti összességét.

15 megközelítések történeti Európában nagyon erős az épített környezet kultúra hordozó szerepe, ezért a 70-es 80-as években a 2 vh utáni mechanikus megújítások ellenreakciói is voltak a VR akciók, egybeesett az olajválsággal, és a posztmodern építészeti, városépítészeti gondolkodás kialakulásával lásd Berlin 1984, New Urbanism

16 megközelítések ágazati a különféle kormányzati/önkormányzati ágazati alrendszerek (közlekedés, építés, szociális, oktatási, ) feladatainak a megoldása történik, ezek területi hatása másodlagos; mind a mai napig a fejlesztések/rehabilitációk nagy része ebben a keretben zajlik

17 megközelítések ágazati az akciók közötti összefüggések kevéssé koordináltak, a vertikális és a horizontális kooperáció nagyon nehezen működik a területi alapú megközelítés még kevéssé tudott áttörni az EU-ban is, GB példa a két fejlesztési források közötti arány 1:10 [Keith Thorpe, 2010]

18 megközelítések integrált az 1980-as 90-es években az EU-ban kimerült a gazdaság növekedése, nagy arányúvá vált a munkanélküliség, és az urbanizációs népesség mozgás teljesen átszabta a nagyvárosok társadalmi összetételét; globális kihívások:eu verseny és innovációs képessége jelentősen csökken, és megjelennek a környezeti kihívások

19 megközelítések integrált az EU 1997-es alapvetései: gazdaságfejlesztés, ezen belül a foglalkoztatás bővítése; a gazdasági, a társadalmi, a kulturális, a közlekedési a környezetvédelmi, a közbiztonsági szempontok együttes és egyforma hangsúlyú kezelése

20 megközelítések integrált a szubszidiaritás elvének, a helyi demokráciában és a politikai döntéshozatalban történő érvényesítése; a társadalmi egyenlőség biztosítása; a városi környezet minőségének fejlesztése, a természeti források hatékony felhasználása; a hulladék és szennyezőanyag kibocsátás minimalizálása, az ökoszisztémá(k)ban történő gondolkodás

21 megközelítések integrált Új kiemelt célok: városok szerves fejlődésének helyreállítása, az önfenntartó képességük javítása, a gazdaságfejlesztés és a fenntarthatóság. Megvalósítási prioritások: a gazdasági ágazatok közötti integráció, a piaci és a társadalmi szereplők közötti egyre erősebb együttműködés

22 megközelítések integrált a lépések végrehajtása során alapvetően szükséges a magán, a közösségi, és a piaci szereplők bevonása a folyamatoknak a piaci hatékonyság elvén kell megvalósulnia, a piac működését kell felhasználni, a városban működő rendszerek gazdasági potenciáljának erősítésére, az új gazdasági és társadalmi igények kielégítésére.

23 megközelítések versenyképesség az EU intézményi szinten értette, és fogalmazta meg [Lisbon Agenda,2000] az elvárásokat: a városok a fejlődés motorjai; a verseny képesség mellett a szétszakadó társadalom miatt, a döntésekben [policy] és a programokban növelni kell az integrált és a területre koncentrált programokat [M. Parkinson, 2010]

24 megközelítések fenntarthatóság látható, hogy milyen erősen összefügg az integrált megközelítés, a versenyképesség, és a fenntarthatóság,

25 típusok urban renewal a 2.vh utáni gyors újjáépítés több problémát vet fel az 1960-as évekre társadalmi, funkcionális, és kulturális ezek az igények vetik fel a városrehab-t 1970-es évektől az EU országokban a fejlődés lelassulása miatt történik a váltás, és előtérbe kerülnek a gazdasági és társadalmi célokat kitűző prog-ok [Couch, Fraser, Percy, 2003]

26 típusok Nyugat - Berlin IBA, 1987 / AGY

27 típusok Nyugat - Berlin IBA, 1987 / AGY

28 típusok Berlin, 2007 / AGY

29 típusok urban renewal [Tallon, 2010]

30 típusok urban renewal [Tallon, 2010]

31 típusok urban regeneration [Tallon, 2010]

32 Glasgow Gorbals, 2004 / A. McDonald

33 Glasgow Gorbals, 2004 / A. McDonald

34 Magyarország / Bp műemléki Mo-n sokszor keveredik össze a műemléki városfelújítás és a város-rehabilitáció Eger, Győr Győr / Google

35 Magyarország / Bp tömbrehabilitáció Erzsébetváros, Klauzál tér és környéke, 1980-as évek eleje, torzóként maradt kísérlet Ferencváros, a Középső-Ferencvárosban 1989-től folyamatosan zajlik a folyamat Józsefváros, a Belső-Józsefvárosban, az 1990-es évek közepétől zajlik a folyamat,

36 Magyarország / Bp Erzsébetváros, 1984 / AGY

37 Magyarország / Bp Erzsébetváros, 1984 / AGY

38 Magyarország / Bp tömbrehabilitáció a Ferencvárosban Locsmándi Gábor által 1984-től elkészített és az akkoriban legkorszerűbb regionalizmussal közvetlen rokonságot mutató terv volt az alapja a folyamatnak. a megvalósítás kezdetén a beépítés sok szempontból leegyszerűsödött, a forma vált ezután a hazai rehabilitáció iconjává.

39 Magyarország / Bp Ferencváros / Főépítészi Iroda

40 Magyarország / Bp Ferencváros 1996/ AGY

41 Magyarország / Bp Ferencváros 1996/ AGY

42 Magyarország / Bp Ferencváros 2008 / AGY

43 Magyarország / Bp tömbrehabilitáció Fővárosi Önkormányzat 1997-ben fogadta el a Budapesti Város-rehabilitációs Programot, létrejött 1997-ben a Rév8 Rt-t városfejlesztési társaság, feladata: a fejlesztési és a rehabilitációs munkák irányítása, szervezése, Belső-Józsefvárosban a Krúdy Gy.u. és a Baross u. között önkorm-i tulajdonú 10 épület és kapcsolódó közterület felújítása indult meg.

44 Magyarország / Bp Józsefváros Palotanegyed 2000 / Rév8

47 Magyarország / Bp városközpontrehab Újpest, Városközpont az 1990-es évek közepétől Angyalföld, Központ és a Duna part az1990-es évek közepétől Ferencváros, Duna part a 2000-es évektől

48 Magyarország / Bp Újpest, 2010 / Google

49 Magyarország / Bp Angyalföld, 2010 / Google

50 Magyarország / Bp közterületrehab Belváros, Szabadság-tér, Szent-István bazilika előtti közterületek, Erzsébet-tér, Bp Szíve Ferencváros, Ráday utca és környéke, Ferenc tér, Lenhossék tér Terézváros, Erzsébetváros Király utca közterület Józsefváros, Futó utca

51 Józsefváros Magdolna negyed 2005 / Rév8

52 Magyarország / Bp közterületrehab Fővárosi Önkormányzat 1997-ben fogadta el a Budapesti Város-rehabilitációs Programot, létrejött 1997-ben a Rév8 Rt-t városfejlesztési társaság, feladata: a fejlesztési és a rehabilitációs munkák irányítása, szervezése, Belső-Józsefvárosban a Krúdy Gy.u. és a Baross u. között önkorm-i tulajdonú 10 épület és kapcsolódó közterület felújítása indult meg.

53 Magyarország / Bp Ferencváros, Józsefváros 2005 / Rév8

54 Magyarország / Bp város-rehabilitáció Józsefváros, Corvin Sétány Program, befektetői partnerséggel működő program, 1999-től Kőbánya, Ligettelek 2002-től

55 Magyarország / Bp Kőbánya Ligettelek 2007 / Kőbányai Vagyonk.

58 Magyarország / Bp Józsefváros Corvin Sétány 2000 / Rév8

61 Magyarország / Bp szociális város-rehab Józsefváros, Magdolna Negyed Pr.1, Magdolna Negyed Pr.2, Kőbánya, Kis-Pongrác telep, 2010-től

62 Magyarország / Bp Józsefváros Magdolna negyed 2007 / Rév8

65 Magyarország / Bp mikroakciók Józsefváros, Palotanegyed Új Irány/ Tihanyi D.

66 Magyarország / Bp Józsefváros Palotanegyed 2008 / Rév8, Tihanyi D.

67 Józsefváros Palotanegyed 2008 / Rév8, Tihanyi D.

68 Magyarország / Bp Józsefváros Palotanegyed 2008 / Rév8, Tihanyi D.

69 Magyarország / Bp Józsefváros Palotanegyed 2008 / Rév8, Placc.

70 Eszközök intézmények állami, önkormányzati, ügynökségek, társaságok, rendeletek, szabályzatok közvetlen akciók állami/önkorm-i beruházások támogatások állami/önkormányzati támogatások pályázatok, együttműködések lakossági, civil, piaci, formális és informális szervezetek, horizontális, vertikális, lakossági bevonás mikroakciók lakosági csoportok

71 Eszközök Rév8 / AGY.

72 jövő a direkt fejlesztési pénzek mind hazai, mind EU elfogyóban, önk. csak saját belső működésükből tudnak új erőt meríteni, a lakossági, és civil csoportok bevonása felelősség megosztás, ennek a tv-i hátterét kell biztosítani, és tanulni, mert nincs más út globális kihívások öregedés, klima változás, energia korlátok, és kötelezettségek, szegényedés, szennyezettség, versenyképesség

73 jövő Józsefváros Palotanegyed 2008 / Rév8, Tihanyi D.