TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMOK ISKOLÁN KÍVÜL ÉS BELÜL

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMOK ISKOLÁN KÍVÜL ÉS BELÜL"

Tamás Kerekes
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP / TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMOK ISKOLÁN KÍVÜL ÉS BELÜL SZIMPÓZIUM ORSZÁGOS NEVELÉSTUDOMÁNYI KONFERENCIA NOVEMBER 7. 15:00 ELNÖK: KÁLLAI GABRIELLA OPPONENS: SINGER PÉTER

1-11/1-2012-0001 TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMOK ISKOLÁN KÍVÜL ÉS

2 Forrás: Deborah Eyre: Room at the top borítója

3 Tehetséggondozás MI A TEHETSÉG? Mítoszok a tehetségről (Winner, idézi Vass et al. 2011; Herskovits 2005): a) A tehetség általában minden területre kiterjed b) A speciálisan tehetséges gyerekek és az általánosan tehetségesek más problémákkal néznek szembe c) A tehetségességhez magas intelligencia társul d) A tehetség utat tör magának e) A zsenialitás teljesen környezeti eredetű f) Minden gyerek tehetséges g) A tehetséges gyerekek kimagasló teljesítményt nyújtó felnőtté válnak És a tehetséges emberről: a) Gyenge testfelépítésű, ügyetlen, esetleg testi fogyatékos b) Őrült zseni, csodabogár c) Magányos

problémákkal néznek szembe c) A tehetségességhez magas intelligencia társul d) A tehetség utat tör magának e) A zsenialitás teljesen környezeti eredetű

4 A tehetség fogalma Marland-jelentés (1972, USA): azok, akikről szakemberek valamilyen kimagasló adottságot, tényleges vagy potenciális képességet állapítanak meg, amely révén rendkívüli teljesítmények megvalósítására alkalmasak Harsányi I.: velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képesség, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni Révész G.: a produktivitás a hangsúlyos gyerekeknél csak a zenei tehetségek esetén lehet tehetségről beszélni, addig tehetségígéret Gyarmathy É.: nagy tudású egyén, aki egy óvodás attitűdjeivel rendelkezik (tevékenységvágy, kérdések, naiv nyitottság a világra, erőteljes céltudatosság)

: velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képesség, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat

5 A tudomány területén A tehetség megítélése: térbeli és időbeli kontextus, társadalom- és politikafüggő is (van Tassel-Baska); kultúrafüggő (Csíkszentmihályi) Dichotómiák a tehetség kutatását és a tehetségek nevelését illetően: a) Genetikailag kódolt vagy környezeti nevelés eredménye? b) Intelligenciaméréssel azonosítható vagy sem? c) Tesztekkel (méréssel) azonosítható vagy sem? d) (Kora)gyermekkorban megjelenik vagy sem? Érdemes-e nagyon korán megkezdeni a fejlesztést? e) Az integrált vagy a szegregált nevelési forma segíti jobban a tehetség kibontakozását? Következtetés: A tehetségesség nem jelenthet privilégiumot az oktatásban, viszont egyénre szabott fejlesztés, differenciálás (azaz rugalmas válaszadás) szükséges

c) Tesztekkel (méréssel) azonosítható vagy sem? d) (Kora)gyermekkorban megjelenik vagy sem? Érdemes-e nagyon korán megkezdeni a fejlesztést?

6 Útravaló Ösztöndíjprogram

7 Az Útravaló Ösztöndíjprogram programértékelése A program: 2005-től, országos szinten működő, állami költségvetésből finanszírozott ösztöndíjprogram (2011-től: Útravaló-MACIKA) Cél: hátrányos helyzetű tanulók esélyeinek elősegítése Eszköz: egyéni fejlesztés (mentorálás) és anyagi ösztönzők (ösztöndíj) összekapcsolása, éves szinten: 2 milliárd Ft A mentor is anyagi támogatásban részesül, a tanárok motiválása azon a feltételezésen alapul, hogy az iskolai sikeresség nem csupán a tanuló akaratán, szorgalmán múlik, hanem az iskolai környezet, a tanárok hozzáállása is befolyásolja az elért eredményeket (Messing-Molnár, 2008). Vizsgált alprogramok: Út a középiskolába (7. és 8. évfolyam) Út az érettségihez (középiskola) Út a szakmához (szakképzés)

támogatásban részesül, a tanárok motiválása azon a feltételezésen alapul, hogy az iskolai sikeresség nem csupán a tanuló akaratán, szorgalmán múlik, hanem az iskolai környezet, a tanárok

8 Nyertes ösztöndíjas tanulók 2012/ /2014 továbbfutók új belépők továbbfutók új belépők Út a 3476 fő 3846 fő 2621 fő 2626 fő középiskolába Út az 4163 fő 2348 fő 3702 fő 1837 fő érettségihez Út a 1726 fő 1669 fő 1878 fő 1031 fő szakmához összesen 9365 fő 7863 fő 8201 fő 6494 fő

középiskolába Út az 4163 fő 2348 fő 3702 fő 1837 fő érettségihez Út a

9 A különböző alprogramokban résztvevők aránya régiónként 50,00% 45,00% 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország 5,00% 0,00% Út a középiskolába Út az érettségihez Út a szakmához

Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Dél-Alföld

10 8. osztályosok felmérése minta: 7473 fő (ebből 7,4% kapott ösztöndíjat) 8. osztályos ösztöndíjasok megoszlása alapítványi ösztöndíj 18% egyéb 9% önkormányzati ösztöndíj 23% Útravaló 50%

11 8. osztályos bizonyítvány átlaga (%) 2,5-ig 3-ig 3,5-ig 4-ig 4,5-ig 5-ig 13,1 15,1 18,3 19,9 18,7 14,7 Útravaló 31 21,2 12,4 10,6 53,3 21,7 17,7 7,6 7,6 7,1 6,5 3,3 önkormányzati ösztöndíj alapítványi ösztöndíj 23,5 37, , ,1 14 2,3 11,1 9,3 5,4 egyéb teljes populáció

21,7 17,7 7,6 7,6 7,1 6,5 3,3 önkormányzati ösztöndíj alapítványi

12 Ösztöndíjasok továbbtanulása 8. osztály után (%) 6-8 osztályos gimnázium 4-5 osztályos gimnázium szakközépiskola szakiskola (3 éves) 26,4 41, ,2 22,3 27,2 13,5 33,3 43,8 24,4 20,6 31,1 39,6 37,8 33,3 3 2,4 Útravaló önkormányzati ösztöndíj 9,4 6,7 6,5 alapítványi ösztöndíj egyéb teljes populáció

szakközépiskola szakiskola (3 éves) 26,4 41,5 44 33,2 22,3 27,2 13,5 33,3

13 Továbbtanulás és 8. osztályos bizonyítvány 6-8 osztályos gimnázium 4-5 osztályos gimnázium szakközépiskola szakiskola (3 éves) 3,07 3,09 3,43 3,09 3,17 3,54 4,06 4,06 4,14 3,78 4,23 4,5 4,69 4,56 4,36 4,22 4,56 4,76 4,63 4,33 Útravaló önkormányzati ösztöndíj alapítványi ösztöndíj egyéb teljes populáció

szakközépiskola szakiskola (3 éves) 3,07 3,09 3,43 3,09 3,17 3,54 4,06 4,06

14 9. osztályosok ösztöndíjainak megoszlása (a tanulók 8,5%-a részesül benne ) egyéb ösztöndíj 40% Útravaló 26% alapítványi ösztöndíj 15% önkormányzati ösztöndíj 19%

15 Útravaló-kutatás Mentorok és mentoráltak programértékelése Eszközök: kérdőíves és interjús vizsgálat Mentoráltak: 1696 fő válaszadó Nemek aránya: 60,5% lány Háztartások nagysága: medián 5 fő, de a válaszadók csaknem 1/5-e 7 fős vagy nagyobb háztartásban él; ¾-ük 2-3 szobás lakásban lakik Szülők: 86%-ban csak az egyik szülő végez kereső tevékenységet, iskolázottság: a szülők 91%-nak nincs érettségije, és több mint felük még szakmát sem szerzett Etnikai összetétel: 55,8% magyar származású szülők, kb. 30%-ban mindkét szülő roma származású, 11,7%-ban az egyik szülő roma származású Első pár évben majdnem mindenki nyert, de megdöbbentő volt a 2013-s pályázatok eredménye. Nagyon sokan pályáztak Út a szakmában -ra, és az osztályból három cigány tanulóval is pályáztunk, de egy se nyert! Ilyen soha nem volt, rászorulók is voltak, nem gondolták volna, hogy nem nyernek, HHH gyerekeket dobtak vissza!

érettségije, és több mint felük még szakmát sem szerzett Etnikai összetétel: 55,8% magyar származású szülők, kb.

16 Útravaló-kutatás, válaszadó tanulók megoszlása alprogramok szerint (N=1696) szakiskola 23% általános iskola 33% szakközépiskola 31% gimnáziu m 13%

17 Elérendő iskolai végzettség alprogramok szerint 120,00% 100,00% 80,00% 60,00% 40,00% 20,00% 0,00% általános iskola gimnázium szakközépiskola szakiskola 8 általános szakiskolai csak érettségi érettségi és szakképesítés főiskola, egyetem

gimnázium szakközépiskola szakiskola 8 általános

18 Kimeneti utak az Út a középiskolába programból (N=2756) 1,0% 43,4% 23,0% 32,6% gimnázium szakközépiskola szakiskola nem tanult tovább

19 Kimeneti utak az Út az érettségihez programból (N=1573) 15,9% 15,3% 8,1% 60,6% főiskola egyetem szakma tanulás nem tanult tovább

20 Kimeneti utak az Út a szakmához programból (N=749) 12,9% 26,0% 37,8% 23,4% érettségi felkészítő más szakma tanulás munkába állás nem dolgozik

21 Mennyire fontos a mentorálás, alprogramonként nem fontos közepesen fontos fontos 89,5 89,3 89,7 80,1 15,6 7,9 9,3 8,3 2,6 1,4 2 4,2 általános iskola gimnázium szakközépiskola szakiskola

22 Mennyire fontos az anyagi támogatás, alprogramonként nem fontos közepesen fontos fontos 77,9 85,5 83,5 77,4 18,1 13,1 13,1 4 1,4 3,4 15,4 7,1 általános iskola gimnázium szakközépiskola szakiskola

23 Az ösztöndíjasok attitűdjének változása (teljesen egyetértők aránya) Jobb iskolai magaviselet Jobb kapcsolat a tanárokkal 33,80% 34,70% Nagyobb érdeklődés a tantárgyak iránt 23,10% Jobb felkészültség a tanórákra Jobb tanulmányi eredmények 36,40% 43,50% Több programban való részvétel Nagyobb általános érdeklődés Jobb önkifejezési képesség Nagyobb önbizalom 20,80% 20,70% 29,30% 25,20% Pozitívabb jövőkép 49% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60%

24 A program értékelése a résztvevők iskolatípusa szerint (1-5 osztályzatokkal) szakiskola szakközépiskola gimnázium általános iskola 0% 20% 40% 60% 80% 100%

25 A mentor feladata a gyerekek személyiségének a formálása és fejlesztése. Másrészt az abban való iránymutatás, hogy hogyan kell tanulni ezt ők máshonnan nem tudják, erre tanítani kell őket. Továbbá segíteni kell őket a későbbi pályaválasztásban, rámutatni, hogy miben jók, azt erősíteni és fejleszteni, amiben gyengék. És mindemellett a mentor támaszként is szolgál, akihez mindig fordulni tud a gyerek. Hát az ő kis magánéleti dolgaikat rendezgetni, mert itt ezek a roma fiatalok korábban érnek, mint az átlagos tinédzserek. Viszonylag komoly párkapcsolatban vannak, és ezt kezelgetni, hogy azért az iskola legyen még fontos. Meg mindig a lelkükre beszélni, hogy a helyes útra terelgessük őket van apuka, aki börtönben van, van kislány, aki párkapcsolatban él. Konfliktusaikat rendezgetni, mert nagyon hirtelenek. Ha lány mentoráltam van, akkor egy kicsit másfajta női látásmódit képviselni, mint amit ő hoz a családból. Például, hogy ne engedje, hogy őt verje a barátja. Lehet, hogy más iskolába ez fel sem merül! Attól még, hogy párja van, még nyugodtan álljon szóba a barátnőivel. Egészen biztos vagyok benne, hogy, aki belekóstolt ebbe a mentori munkába, humánusabbá válik, gyerekcentrikusabbá válik, érzékenyebb lesz a tanulói problémákra, mind a tanulási, mind a szociális problémákra. A mindennapi oktatói munkája során is jobban észreveszi a problémás gyereket. Tehát nem csak letanítja az órát és viszlát, hanem ha lát például egy gyereket, aki elalszik az órán, akkor oda fog menni hozzá és megkérdeni, hogy mi a probléma.

26 XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP / KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Hasonló dokumentumok

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek oktatásában Budapest, 2015. március 24. Stratégiai keretek - helyzetkép Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben