BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJÁNAK JELENTŐSÉGE ÉS MEGVALÓSULÁSA A MAGYAR OPERATÍV PROGRAMOKBAN Készítette: Árva Norbert Budapest, 2010.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Az EU környezetvédelmi politikájának kialakulása és integrálódása a hazai környezeti politikába Az EU környezetvédelmi politikája Történeti áttekintés Az Első Akcióprogram A Második Akcióprogram A Harmadik Akcióprogram A Negyedik Akcióprogram Az Ötödik Akcióprogram A Hatodik Akcióprogram Másodlagos jogforrások Finanszírozási eszközök Az EU-s Környezeti Politika összegzése Magyarország Környezetvédelmi Politikája Az első időszak A második és harmadik időszak Nemzeti Környezetvédelmi Program Az első Nemzeti Környezetvédelmi Program A második Nemzeti Környezetvédelmi Program A harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program A Magyar Környezeti Politika összegzése Az Operatív Programok kialakulása és környezeti szempontú megvalósulása Az EU Regionális Politikájának kialakulása A környezetvédelem integrálódása a Regionális Politikába A Regionális Politika megvalósulásának forrásai Előcsatlakozási Alapok Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap Az Alapok igénybevételére szolgáló rendszer kialakulása és működése Stratégiai Környezeti Vizsgálat Összegzés

3 4. A hazai Fejlesztési Tervek Operatív Programjainak kapcsolódása a környezetvédelemhez A Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Környezetvédelmi prioritások A környezetvédelem prioritás értékelése KIOP összegzés Az Új Magyarország Fejlesztési Terv ( ) Az Operatív Programok támogatási megoszlása A környezeti fenntarthatóság érvényesítése az Operatív Programokban Környezet és Energia Operatív Program KEOP prioritások A KEOP fő céljai és indikátorrendszere KEOP összegzés Befejezés és összegzés Irodalomjegyzék Ábra és táblázat jegyzék

4 1. Bevezetés A világ erőforrásai elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, de nem elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki mohóságát. (Mahatma Gandhi) Mint a fenti idézet is sugallja, Földünk erőforrásai és tűrőképessége véges. A több évszázados mértéktelen kiaknázása a természetnek napjainkban egyre jobban érezteti hatását. A szennyezés és a véget nem érő termelés eredményeképpen éghajlatunk drasztikus mértékben megváltozott, a globális felmelegedés következtében a sarki jég egyre nagyobb mértékben olvad és tűnik el évről évre. Vizeink és tavaink szennyezetté váltak, veszélyeztetve ezáltal az állatok, a növények és legfőbbképpen a saját jövőnket. A savas esők hatalmas károkat okoznak a természetben és az épületekben egyaránt. A nem megújuló erőforrásaink lassacskán teljesen kimerülnek, a hulladék, és legfőbbképp a veszélyes hulladék egyre nagyobb gondot jelent az emberiségnek. A világ egészen az elmúlt pár évtizedig nem foglalkozott a környezet megóvásával, azonban ez a szemlélet nagymértékben megváltozott. Az Európai Unió számára az elmúlt 4 évtizedben fontos feladat lett környezetünk védelme és megóvása. A környezetvédelem jelentősége az elmúlt évtizedekben erőteljesen megnőtt, és olyan változások indultak el melyek révén megvalósulhat a fenntartható fejlődés, a gazdaság és az élet minden területén. Ennek a tendenciának az Operatív Programok esetében is nagy jelentősége van, azonban a hatékony megvalósulás eléréséhez még sok akadály és feladat áll a jövőben a rendszer előtt, mind a megvalósítást, mind pedig az ellenőrzést illetően. Ennek alapján dolgozatomban bemutatom, hogy az évek során hogyan alakult és formálódott az EU Környezeti Politikája, valamint ezzel párhuzamosan azt, hogy Magyarországon hogyan fejlődött ki a környezeti politika. Foglalkozok a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem megjelenésével a Regionális Politikában, majd ezek után elemzem, hogy a környezetvédelem hogyan valósul meg a hazai Fejlesztési Tervekben és ezeknek Operatív Programjaiban, a környezeti fenntarthatósági kritériumok, indikátorok és a stratégiai környezeti hatásvizsgálatok által. 5

5 Dolgozatom három fő egységből épül fel, az első fejezetben összefoglalom a környezeti politika kialakulását és működését az Európai Unióban és hazánkban. A második fejezetben bemutatom a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés regionális politikában betöltött helyét az EU-ban, majd pedig az Operatív Programok kialakulásának rendszerét, valamint azt, hogy a környezeti fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés hogyan integrálódik a rendszerbe. A harmadik fejezetben elemzem az EU által nyújtott források környezetvédelemre való felhasználását lehetővé tevő fejlesztési terveknek a környezeti szempontjait, továbbá, hogy a környezeti indikátorok és kritériumok milyen módon és milyen eredménnyel érvényesülnek a programokban, részletesen vizsgálva ezeket a Nemzeti Fejlesztési Tervnek a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programjában és az ezt követő Új Magyarország Fejlesztési Tervnek az Operatív Programjaiban, különös tekintettel a Környezet és Energia Operatív Programra. 6

6 2. Az EU környezetvédelmi politikájának kialakulása és integrálódása a hazai környezeti politikába 2.1 Az EU környezetvédelmi politikája Történeti áttekintés A Római Szerződés készítésekor az ötvenes években még nem jelent meg a környezetvédelem az Európai Közösség politikái között. Ennek oka az volt, hogy az Alapszerződés fő célja a gazdasági integráció megteremtése volt, valamint ezekben az években a folyamatos ipari fejlődés által kiváltott szennyezés még nem éreztette a hatását olyan mértékben, amely arra késztette volna a Közösséget, hogy foglalkozni kezdjen a környezetvédelem kérdésével. A változások a hatvanas években kezdődtek meg, mikor a világ számára kezdtek látványossá válni a rohamos fejlődésnek a következményei. Az országok, a mozgalmak és az emberek figyelme is kezdett a környezetvédelem irányába terelődni. Ennek a szemléletváltásnak köszönhetően és az egyre súlyosbodó határokat átlépő környezeti károk hatására a Közösség a 70-es években komolyan elkezdett foglalkozni a környezetvédelem jelentőségével. Az Európai Közösség számára világossá vált, hogy a közös politika hiánya a környezeti kérdéseket illetően egyre nagyobb mértékben nehezíti az integrációs folyamatot, a szabad kereskedelmet, valamint az egyes országokban lévő különböző szabályozásoknak köszönhetően a gazdasági versenyt. A verseny torzult, annak következtében, hogy a kevésbé szabályozott országokban sokkal kevesebb költséggel lehetett ipartelepítést végrehajtani mint a szigorúbb szabályozású országokban meghatározó év volt a környezeti politika kialakulásában, a Bizottság benyújtotta kommünikéjét a Tanácsnak, a környezeti politika kialakításával kapcsolatban a szennyezés és a környezeti ártalmak csökkentésére, a természeti környezet megőrzésére vonatkozó program tervezetével együtt. A tagállamok között éles vita alakult ki, hogy a környezeti politikát közösségi szintre kell e emelni, néhányan a szuverenitásra hivatkozva tagállami hatáskörben akarták kialakítani és csak közösségi harmonizációról lett volna szó. A közösségi szabályozás mellett érvelők azonban érvényre tudták hozni azt, hogyha a szabályozás tagállami kézben marad, akkor a Közösség nem tud megfelelően működni. A 7

7 kereskedelem és a verseny torzulásával gyakorlatilag a közösség nem tudta volna tovább folytatni a gazdasági integrációs törekvéseit októberében a Tagállamok Állam- és Kormányfői a Párizsban megrendezett Csúcskonferencián a Közösségi Környezeti Politika mellett döntöttek. Ez a Nyilatkozat lett az EK környezeti politikájának a bölcsője, melyben megfogalmazták: A gazdasági növekedésnek, amely önmagában nem végcél, elsődlegesen az életfeltételekben mutatkozó különbségek tompításához kell hozzájárulnia. Ennek az összes társadalmi partner részvételével kell végbemennie, az életminőség és az életszínvonal javítását kell eredményeznie. Az európai eszméhez illően különös figyelmet kell szentelni a kézzel nem fogható értékeknek és a környezet védelmének, oly módon, hogy a haladás valóban az emberiség szolgálatába állítható legyen. 1 A Csúcstalálkozó eredményeképpen megkezdték a közösségi szabályok kialakítását, valamint közös környezetvédelmi cselekvési programokat indítottak. Az első akcióprogramok a tagállamok számára egyfajta erkölcsi normát fogalmaztak meg, melyeknek az elveivel és céljaival kapcsolatban közösen döntöttek és amelyeknek nem betartása nem konkrét büntetést von maga után, hanem mutatja az érintett tagállam elkötelezettségének a hiányát a környezeti politikával szemben Az Első Akcióprogram Az Első Akcióprogram 1973-ban lefektette az EK környezeti politikájának alapjait, céljait és elveit, melyek gyakorlatilag a mai napig hatályosak. Az akcióprogram az elfogadását követő 2 évre jelölt ki feladatokat, azonban végül 1977-ig volt érvényben, a Második Akcióprogram érvénybe lépéséig. Ez a program képezte az alapját a további programoknak, valamint meghatározta mi a környezetpolitika általános célja: Az Európai Közösség Környezeti Politikájának célja a Közösség polgárai életkörülményeinek, életminőségének, környezetének és életfeltételeinek javítása. E politikának a legjobb életfeltételeket nyújtó környezet megteremtésével kell segítenie az 1 BÁNDI Gyula; Erdey Gy.; Pomázi I.; Horváth Zs.: Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása, KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, o. 2 BÁNDI Gyula; Erdey Gy.; Pomázi I.; Horváth Zs.: Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása, KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest,

8 embert szolgáló növekedést, és e növekedést össze kell egyeztetnie a természeti környezet megőrzésének egyre növekvő szükségességével. 3 Már ebben a meghatározásban előkerült a fenntarthatóság gondolata, amely később a környezetvédelmi politika fontos alapját képezi. Az Európai Közösség Környezeti Politikájának konkrét céljai: Szennyezés és a környezeti ártalmak megelőzése, csökkentése, s amennyire csak lehetséges, megszüntetése; Kielégítő ökológiai egyensúly fenntartása és a bioszféra védelmének biztosítása; A természeti erőforrások ésszerű használatának biztosítása; Élet- és munkakörülmények javítása; A környezeti szempontok erőteljesebb érvényesítése a várostervezésben és a földhasznosításban; A környezeti problémák közös megoldásának keresése, nemzetközi szervezetekkel való együttműködés. 4 Ezek az Első Akcióprogramban megfogalmazott célok a mai napig érvényesek, azonban kibővültek a környezeti politika fejlődése során: Az Egységes Európai Okmány beemelte az eddigi célok közé az emberi egészség védelméhez való hozzájárulást. A Maastrichti Szerződés pedig a regionális és világméretű környezeti problémák megoldására vonatkozó nemzetközi intézkedések elősegítését. Az Európai Közösség Környezeti Politikájának alapelvei: 1. A szennyezés illetve a környezeti ártalmak forrásánál való fellépés: Ez az alapelv megelőlegezte azt a későbbi tendenciát, hogy nem a károk orvoslása a fő feladat, hanem a károk megelőzése. A megelőzés eléréshez azonban a kezdetekben elengedhetetlen a meglévő károkat megoldani, majd ha ez sikerült, lehetséges fő célként a megelőzésre koncentrálni. 3 BÁNDI Gyula; Erdey Gy.; Pomázi I.; Horváth Zs.: Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása, KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, o. 4 BÁNDI Gyula; Erdey Gy.; Pomázi I.; Horváth Zs.: Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása, KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, o. 9

9 2. A környezeti hatások figyelembe vétele: Már itt megfogalmazódott ez az elv, ami a későbbiekben is megvalósult, hogy minden tervezési és döntéshozatali eljárásban figyelembe kell venni, hogy az egyes tevékenységek milyen hatással járnak a környezetre nézve. Az elv előrevetíti a környezeti hatásvizsgálatok kialakulását. 3. A természeti erőforrások ésszerű hasznosítása: Ez az elv fontos alapja a fenntarthatóságnak, valamint a nem megújuló erőforrásoknak a megőrzésére irányuló törekvéseknek. 4. A tudomány és a technika környezetvédelmi célú fejlesztése: Az egyre nagyobb mértékben terjeszkedő ipar és fejlődés csak akkor lesz összeegyeztethető a környezetvédelmi célkitűzésekkel, ha ezek a technológiák olyan irányba fejlődnek melyek a fenntarthatóság jegyében érik el a fejlődést. 5. A szennyező fizet alapelve: Talán az egyik legnehezebben megvalósítható elvek egyike, mivel nagyon nehéz pontosan megállapítani, hogy ki is a konkrét szennyező, az externális költségeket internalizálni kellene, de ez a folyamat nehezen és lassan halad. 6. Egyik állam sem okozhat környezeti kárt a másik államnak: Nagyon lényeges és meghatározó ez az elv a határokon átnyúló szennyezés megfékezése szempontjából. A veszélyes hulladékok illegális elhelyezése és a hulladékkereskedelem ellen közösségi szinten kell fellépni, továbbá fokozott figyelmet kell fordítani a tagállamoknak arra, hogy a folyóvizekbe ne történjen olyan káros anyag kibocsátás, amely a többi tagállamot veszélyezteti. 7. A fejlődő országok érdekeinek figyelembe vétele: Fokozott figyelmet kell fordítani a fejlődő országokra, egyrészt a 6. alapelvben foglaltak miatt, másrészt azért, mert potenciálisan fejlődőképes területekről van szó. Támogatni kell ezekben az országokban a környezetbarát fenntartható fejlesztések megvalósulását. 8. Az Európai Közösség és a tagállamok regionális és nemzetközi együttműködése: Össze kell hangolni az együttműködést a Közösség, a tagállamok és a nemzetközi szervek között, annak érdekében, hogy globális elvek alapján egységesen és hatékonyan valósulhasson meg a környezeti politika. 10

10 9. A környezetvédelem a Közösségben mindenki ügye, amelyet minden szinten oktatni kell: Mivel környezetünk megóvása mindenki érdeke és felelőssége, ezért integrálni kell az oktatásba, hogy az emberek tudatába és életébe bekerüljön a környezetvédelem fogalmának fontossága, kialakítva ezzel a környezet tudatos gondolkodásmódot. 10.A környezeti cselekvés megfelelő szintjének meghatározása: A természeti károk leghatékonyabb megelőzéséhez és helyreállításához elengedhetetlen kijelölni a legmegfelelőbb beavatkozási szintet (helyi, regionális, nemzeti, közösségi, nemzetközi). 11.A tagállamok környezeti politikájának összehangolása és harmonizálása a Közösségben: Nagyon fontos az egyes tagállamok meglévő, illetve leendő környezeti szabályozási rendszereit összehangolni és harmonizálni a közösségen belül, egyrészt azért, hogy az intézkedések hatékonyan tudjanak megvalósulni a Közösség területén, másrészt pedig, hogy érvényesüljön a kereskedelem szabadsága, a verseny tisztasága és az egyenlőség A Második Akcióprogram Az elsőt követően 1977-ben következett a Második Akcióprogram, amely az előző célkitűzéseit folytatta, illetve pontosította és bővítette ki néhány területen. A hangsúly a környezeti károk orvoslásán volt, a megelőzés az elsőhöz hasonlóan még ebben a programban sem került előtérbe. Ez a program elsőbbséget biztosított a víz, a levegő és a zajvédelem számára és kiemelt figyelmet fordított a területek, a környezet és a természeti erőforrások ésszerű hasznosítására. Ezen felül nagy hangsúlyt fektetett a szennyezés, a hulladék keletkezés és a földhasznosítás területén a megelőző eszközökre. Ez a program foglalkozik először a környezeti hatásvizsgálatok és értékelési rendszer kidolgozásának jelentőségével. Megjelenik a környezetvédelmi információszolgáltatás rendszerének a kiépítése ( ) 6 MEDVÉNÉ Szabad Katalin; Buzás G.; Fabula L.; Hazayné L. É.; Hubai J.; Kerekes S.; Kobjakov Zs.; Kovács K.; Mocsy F.; Vass S.: A környezet-gazdaságtan alapjai, Perfekt Kiadó, Budapest

11 A Harmadik Akcióprogram 1983-ban fogadták el a Közösség harmadik programját, amely az előzőekhez képest jelentősebb változásokat hozott. A környezetvédelmet a Közösség egyik alapvető céljának határozták meg, valamint a környezeti károk orvoslásáról a megelőzésükre került át a hangsúly. Ennek megvalósítását a program a környezeti követelmények tervezésében és ezeknek a gazdasági illetve társadalmi szektorokba való integrálásában látta. A program foglalkozik azzal, hogy a gazdasági nehézségek hatására kialakult munkanélküliség megoldására a környezetvédelem és annak szabályozása munkahelyeket teremhet. Fontos terület a programban, hogy az egyes tagállamok hogyan tesznek eleget a jogszabályoknak, illetve ezek ellenőrzése hogyan történik. A Közösség csak azokkal a területekkel foglalkozik, melyeket a tagállamok nem tudnak kellő hatékonysággal kezelni A Negyedik Akcióprogram 1987-ben nem sokkal az Egységes Európai Okmány hatálybalépését követően fogadták el a Közösség negyedik programját, amely egy új szakaszt indított el a Környezeti Politikában. A Római Szerződésbe belekerült a Környezet, mint önálló Cím, így a Közösségi környezeti politika alkotmányos szintre emelkedett. Ezzel lehetővé vált a környezetet önálló értékként kezelni, nem pedig a gazdaság, illetve a közös piaci működéshez kötött mellék tevékenységként foglalkozni vele. Az Egységes Európai Okmány fő célja egy egységes belső piac létrehozása, ennek eléréséhez, pedig a harmonizáció és a közös politika intenzitását kell fokozni. Ennek alapján a környezeti politikának úgy kell alakulni, hogy megfeleljen a belső piac által támasztott elvárásoknak minden területen. A környezetvédelem, a társadalom és az országok szemléletváltását követően már nem egy választási lehetőség, hanem egy szükséges eszköz a fejlődéshez. A környezetbarát technológiák és termékek előtérbe kerülésével a gazdaságnak akarva-akaratlan magába kell integrálni az új és környezetbarát eszközöket. 7 MEDVÉNÉ Szabad Katalin; Buzás G.; Fabula L.; Hazayné L. É.; Hubai J.; Kerekes S.; Kobjakov Zs.; Kovács K.; Mocsy F.; Vass S.: A környezet-gazdaságtan alapjai, Perfekt Kiadó, Budapest

12 Az Első Akcióprogram elveit átvette a negyedik program, valamint kiegészült - az emberi egészség védelméhez való hozzájárulással. A program tovább növeli a jelentőségét a környezetvédelem által teremtett munkalehetőségeknek. Az Egységes Európai Okmány kiterjesztette a szubszidiaritás elvének alkalmazását a környezeti politikára, tehát tagállami szinten kell megoldani a lehető leghatékonyabb módon a problémákat, de közös alapelvek és szabályok alapján, amiket a Közösség szabályoz. Nagyon fontos az információáramlás szabadsága, az oktatás és a tájékoztatás előtérbe helyezése, ezzel együtt a folyamatos jelentések készítése a tagállamok részéről hozzájárulva az ellenőrzési és a megvalósulásokat nyomon követő rendszerek fejlődéséhez. Nagy jelentőséget tulajdonított a program egy integrált szennyezés ellenőrzési rendszer kiépítésnek, amivel elkerülhető, hogy az egyes területek erősebb szabályozása más területekre terelje át a szennyezést. Létrehozták az Európai Környezeti Ügynökséget, mely Koppenhágában székel, és melynek feladata a környezettel kapcsolatos adatok összegyűjtése, elemzése majd pedig jelentések készítése ezekkel kapcsolatban. Kiemelkedő szerepet töltött be az információáramoltatásában, ezen felül tudományos és ismeretterjesztő kiadványokat jelentet meg a környezetvédelemmel kapcsolatban. A Negyedik Akcióprogram sikeressége nagymértékben az Egységes Európai Okmány eredményének köszönhető Az Ötödik Akcióprogram Az Ötödik Akcióprogramot 1993-ban fogadták el, a negyedik programhoz hasonlóan ez a program is egy jelentős integrációs fejlődéssel párhuzamosan valósult meg ben létrejött az Európai Unió, melyről a Maastrichti Szerződésben rendelkeztek. A gazdasági és pénzügyi unió létrejötte, az integráció új politikákban való elmélyülése, az új tagállamok, valamint az egyre gyorsuló fejlődés komoly feladatot jelentett a környezetvédelemnek, ezért jelentős szemléletmódbeli és egyéb változásokon kellett átesnie a környezeti politikának. Az ötödik programban fontos szerepet töltenek be az 1992-ben Rio de Janeiróban elfogadott Agenda 21 program elvei. A fenntartható fejlődés elvének alapján kapta a program a Fenntarthatóság Felé címet. Megfogalmazták a 8 ( ) 13

13 fenntartható fejlődés alapelvét, amely abból áll, hogy olyan fejlődési utat kell választanunk, amivel olyan szinten biztosítjuk az igényeink kielégítését amilyen szinten a jövő generációi is biztosítani tudják majd a saját igényeiknek a kielégítését a jövőben. Ha egyszerűsítjük ezt a megfogalmazást, akkor úgy kell felhasználni az erőforrásainkat és a természet értékeit, továbbá olyan irányba kell a technológiát fejleszteni, hogy a jövő generációi legalább ugyan ezen a szinten tudják majd élvezni a Földünk adta lehetőségeket. A fenntartható fejlődés elvét alapul véve, szükség van az emberek gondolkodásának és fogyasztási szokásainak átalakítására. A gazdaság átalakításánál előtérbe kell kerüljön az újrahasznosítás, valamint a környezettudatosság, az embereket rá kell ébreszteni arra, hogy a természet erőforrásai végesek. A környezeti politika új stratégiájában kiemelten foglalkozik az ipar, az energia, a regionális fejlesztés, az agrár, a közlekedés politika közötti, valamint a környezetpolitika szereplői közötti kölcsönös együttműködés erősítésével, ehhez kapcsolódik a megosztott felelősség környezetpolitikai koncepciója. A megosztott felelősség elve alapján nem csak a kormányok és az ipari termelők fő felelőssége a környezetvédelem, hanem a közhatóságok, a vállalkozások, a magánszemélyek és a fogyasztók felelőssége is. A Program öt szektort emel ki különösen, amelyeknek kiemelt szerepük van a fenntartható fejlődésben és ahol a közösségi szint a legalkalmasabb a problémák megoldására. Ezek a szektorok az ipar, az energetika, a közlekedés, az agrárgazdaság és a turizmus. Továbbra is egyre fontosabb a megelőzés elvének érvényesítése és a szennyező fizet elv érvényesítése. A környezeti költségeket rá kell terhelni a környezetszennyezőkre, hogy ne fordulhasson elő, hogy a környezetbarát technológiai termékek háttérbe kerüljenek az olcsóbb, de szennyező technológiával előállított termékekkel szemben. Az Ötödik Akcióprogram felülvizsgálásra került, ez a felülvizsgálat 1998-ban nyert végleges formát. A felülvizsgálatot elsődlegesen az új tagállamok csatlakozása hívta életre. A csatlakozásig a leendő tagállamoknak el kell érni egy bizonyos környezetvédelmi színvonalat. Bővíteni kell a környezeti politika eszközeit, ide sorolhatóak a környezeti elszámoló rendszerek, a stratégiai környezeti vizsgálatok bevezetése, a környezeti díjak és a környezetterhelési díjak. 9 9 BÁNDI Gyula, Erdey Gy.; Pomázi I.; Horváth Zs.: Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása, KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest,

14 A Hatodik Akcióprogram 2001-ben került elfogadásra a Hatodik Akcióprogram, amely a Környezet A jövőnk rajtunk múlik! Címet viseli. A Program es időszakra jelölte ki a stratégiákat, ez alatt az időszak alatt a környezetpolitikának a Közösség egyik legsikeresebb politikájává kell válnia. A Program az ötödik programhoz és annak felülvizsgálatához kapcsolódik, a fő szempontok megmaradtak (a fenntartható fejlődés, valamint a politikába való integrálás elvei), de a program új szempontokkal is kiegészült. A program tovább viszi az előző program információs és kapcsolaterősítő stratégiáját, ezeken felül új eszközök is megjelentek. Ilyen volt például a stratégiai környezeti vizsgálatok kötelezővé tétele, az adórendszer zöldé tétele. A program 4 kulcsfontosságú területtel foglalkozik, fontos szempont, hogy a kijelölt teendőket a lehető legalacsonyabb költségek mellett valósítsák meg a tagállamok. 1. Az éghajlat változás visszaszorítása: Itt a fő cél az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, valamint olyan szint elérése a kibocsátásban, ami nem okoz további éghajlatváltozást. A cél középtávon a es időszakra 8%-kal csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását az évi bázisévhez képest. Hosszabb távon a cél egy 20-40%-os globális csökkentés a 2020-as évre. Kidolgozták az EU 2005-ben életbe lépő kibocsátás kereskedelmének a sémáját és alapelveit, valamint tovább támogatták a megújuló energiaforrások előtérbe helyezését. 2. A természet és az élővilág megóvása: Nagyon fontos feladat a természeti környezet védelme és a meglévő károk helyreállítása, a fajok kihalásának megfékezése és megállítása annak érdekében, hogy fennmaradhasson a természet biológiai sokfélesége. Fontos a termőföldek megóvása az eróziótól, valamint a szennyezésektől, ezeken felül kiemelt terület a fenntartható erdőgazdálkodás és a tengeri élővilág védelme. 3. Környezet és egészség védelme: Meg kell értetni, hogy a környezetszennyezés és az általános emberi egészség romlása között szoros kapcsolat van. 15

15 A program felméri a sérülékeny társadalmi csoportokban az egészségi állapotot, továbbá csökkenti a rovarirtó szerek alkalmazásából adódó kockázatokat, ezzel együtt megújítja a vegyi anyagok ellenőrzési rendszerét. Ezeken az intézkedéseken felül a program új stratégiát dolgoz ki a levegőszennyezés mérséklésére és megállítására. 4. Természeti erőforrások és hulladékgazdálkodás A fő feladat az újrahasznosítás rendszerének bővítése, továbbá 2010-re 20%-kal majd pedig 2050-re 50%-kal csökkenteni a hulladék mennyiségét a 2000-res bázisévhez képest. A program azonosítja a veszélyes anyagokat és felszólítja a gyártókat ezeknek az összegyűjtésére, feldolgozására majd pedig újrahasznosítására. A vásárlókat környezetbarát termékek vásárlásra kell ösztönözni, valamint olyan termékek vásárlására, amik kevesebb hulladékképzéssel járnak. Kidolgozásra kerültek az EU hulladék-újrahasznosítási stratégiái, emellett támogatást nyertek az újrahasznosítható anyagok a piacon. 10 A környezetvédelmi politika eszközei közé tartoznak az akcióprogramok mellett a másodlagos jogforrások és a finanszírozási források Másodlagos jogforrások A másodlagos jogforrások, irányelvek és rendeletek formájában valósulnak meg. Megkülönböztetünk vertikális irányelveket, melyek szektorokra, illetve termékekre vonatkoznak és horizontális irányelveket és rendeleteket, melyek a környezeti politika egészére vonatkozó környezetgazdasági kérdéseket szabályoznak. Vertikális irányelvek: A vertikális irányelvek a szabályozott területek szerint csoportosíthatóak. Ezek a területek: a természetvédelem, a vízvédelem és vízgazdálkodás, a levegő tisztasága, a zajártalom, a veszélyes vegyi anyagok, a biotechnológia és a hulladékok. 10 MEDVÉNÉ Szabad Katalin; Buzás G.; Fabula L.; Hazayné L. É.; Hubai J.; Kerekes S.; Kobjakov Zs.; Kovács K.; Mocsy F.; Vass S.: A környezet-gazdaságtan alapjai, Perfekt Kiadó, Budapest

16 Horizontális irányelvek: A horizontális irányelvek és rendeletek átölelik az egész politikát és általánosságban szabályoznak. A főbb szabályozási területek a környezeti információk, a környezeti hatásvizsgálatok, az öko-címke, az öko-audit rendszer és az integrált szennyezésmegelőzése és ellenőrzése. A környezeti információk nagyban hozzájárulnak a környezetvédelmi intézkedések hatékonyságához. Csak megbízható és mindenre kiterjedő környezeti információkkal lehet hatékony stratégiákat megtervezni, illetve intézkedéseket tenni a megelőzés érdekében. A tagországoknak információs kötelezettségük van a Bizottság felé, a környezeti helyzetükkel, valamint a környezeti törvényalkotásaikkal kapcsolatban. A környezettel kapcsolatos információkat kötelező kiadni bárkinek, aki kéri, kivéve, ha nemzetbiztonsági vagy biztonsági adatvédelem miatt nem adhatóak ki. A környezeti hatásvizsgálati rendszerek alkalmazása nagyban hozzájárul a környezetvédelem eredményességének elmélyítéséhez, ezzel a témával a későbbiekben részletesen is foglalkozni fogok. Az öko-címke, más néven a környezetvédelmi termékmegjelölés a Közösség környezeti marketing versenyeszköze. Az öko-címke megszerzéséhez komplex feltételeknek kell megfelelni. A címke az áruk széles skáláját jelöli és általa a fogyasztók tájékozódni tudnak, hogy az adott termék, amit vásárolnak környezetbarát-e, illetve a termelőknél ösztönzi a környezetbarát termékek gyártását. Az öko-audit rendszer lényege a működési környezet védelme. A belépés önkéntes elven működik. A rendszer olyan integrált, felelősségteljes, környezetbarát termelési folyamatot tesz lehetővé, amelynek alapelveit a vállalat környezetvédelmi politikája rögzíti, megvalósítását a környezetvédelmi menedzsment vezérli, a környezet egyidejű tájékoztatása mellett. 11 Az integrált szennyezés-megelőzés és ellenőrzés (IPCC, Integrated Pollution Prevention and Control) egy olyan környezeti koncepció, mely kiterjed a környezet összes elemére, az egész környezetet védi, legfőbbképpen az ipari termelésből fakadó károktól től kezdődően a 96/61. számú irányelv mellékletében felsorolt minden új tevékenységet és létesítményt IPPC eljárásnak kell alávetni, az akkor már működő létesítményeket, illetve eljárásokat pedig 2007-ig kellett felülvizsgálni. Az eljárás főbb elvei a megelőzés elve, a környezetre káros technológiák mellőzésével, ha nem lehetséges a megelőzés, akkor a legjobb elérhető technikát kell alkalmazni annak érdekében, hogy minimalizálásra 11 TÖRZSÖK Éva: Üzleti környezet az Európai Unióban, Kamara Print Kft., Budapest, o. 17

17 kerüljenek a károk, ezeken felül a meglévő károkat fokozatosan meg kell próbálni helyreállítani. A nyilvánosság fontos szerepet kap a megvalósításban. Az irányelv megalkotta a BAT (Best Available Techniques) és a BATNES (Best Available Techniques Not Exceeding Extreme Cost) fogalmakat. A BAT lényege, hogy az elérhető technológiai szintek közül a leghatékonyabbat kell alkalmazni, ezzel a szemben a BATNES esetében a létező eljárások közül azt a hatékonyságút kell választani, amelynek költségei nem elviselhetetlenek Finanszírozási eszközök A LIFE alap (L'Instrument Financier pour l'environnement) az EU környezetvédelmi politikájának közvetlen pénzügyi eszköze, amit 1992-ben hoztak létre óta a Life alapok 2750 projektet társfinanszíroztak, mellyel hozzávetőleg 1.35 milliárd euróval támogatták a környezetvédelmet az EU-ban. Különböző szakaszokban valósultak meg a támogatások. Jelenleg a LIFE+ pénzügyi eszköz működik, mely a as időszakban támogat. Fő célja, hogy támogassa az EU környezetpolitikájának a végrehajtását és az ehhez kapcsolódó korszerűsítéseket és fejlesztéseket. A LIFE három finanszírozási fő területe: A Természetvédelem (LIFE-Nature); A Környezetvédelem (LIFE-Environment); Az Egyes Európai Unión kívüli országok környezetvédelmi programjai (LIFE- Third Countries). 13 A EU Környezetvédelmi Politikájának megvalósulására a Strukturális Alapok nyújtanak további igénybe vehető forrásokat. Ezekkel részletesen foglakozom a későbbiekben Az EU-s Környezeti Politika összegzése A környezetvédelmi politika kialakulása hosszú utat tett meg a kezdetektől napjainkig. Az első programban lefektetett alapelvek az évek során sorra egészültek ki, valamint sorra nőtt a jelentőségük. 12 TÖRZSÖK Éva: Üzleti környezet az Európai Unióban, Kamara Print Kft., Budapest, ( ) Európa füzetek: Felkészülés az Európai Unióra a környezetvédelem területén- vállalkozóknak, Gyomai Kner Nyomda Rt., Budapest

18 Az EK-Szerződésbe a következő elvek kerültek bele: Magas szintű környezetvédelem elve Elővigyázatosság elve Megelőzés elve A szennyező fizet elv Integrálás alapelve Szubszidiaritás elve Partnerség elve Nagy jelentőséggel bírt, hogy a Közösség felismerte a növekvő környezeti károk hatására, hogy a környezet védelme nagyon fontos mindenki számára, valamint a gazdasági és egyéb integrációs folyamatok összeegyeztethetőek a környezet védelmével, sőt építhetőek is erre. Mindezek mellett sajnálatos módon a környezeti fenntarthatóság felé tett intézkedések nem bizonyulnak elégségesnek, illetve elég hatékonynak. A környezetpolitika napjainkban egyfajta marketingeszköz szerepet tölt be, hiába jelölte ki a célokat és az ezekhez használatos eszközöket, a gyakorlati konkrét megvalósulások száma csekély, ezen felül az ellenőrzés rendszere kiforratlan. Az elvek érvényesülése a kezdetekben is az úgymond erkölcsi normákra épült, de sajnos ez nem bizonyult eléggé ösztönző hatásúnak. Hatalmas a különbség abban, hogy az egyes tagállamok hogyan értelmezik a környezeti fenntarthatóság fogalmát. Ezek az értelmezésbeli eltérések főképp az ideológiai különbségekből adódnak, valamint abból, hogy az egyes tagállamok a változástól való félelem miatt nem hajlandóak elfogadni a környezeti politika alapelveit. Mivel a közösségi politikának alapvetően a közösség és annak tagjainak érdekeit kell képviselni, ezért nehéz olyan jogszabályokat alkotni, amelyek ténylegesen konkrét intézkedéseket foganatosítanának meg a tagállamok számára. A környezetvédelmi elveket minimális szinten alkalmazó tagállamok, valamint a környezetvédelemben élen járó tagállamok gyakorlatilag nem tudnak közös nevezőre jutni. A meghozott környezeti jogszabályok túl általánosak jelenleg ahhoz, hogy könnyen és hatásosan ellenőrizhető rendszer alakuljon ki. Tovább nehezíti a környezeti politika érvényesítésének helyzetét, hogy sajnos nem a nagy országok állnak élen a környezetvédelem terén, így a nagyobb államok lobbi ereje képes hátráltatni az intézkedések megszületését. A környezetvédelem marketingeszköz jellege miatt sajnálatos módon az EU polgárok nem hisznek komolyan az intézkedésekben és a környezetvédelem jövőjében, éppen ezért a környezettudatosság alacsony szinten áll. 19

19 Korunk gazdasági válsága sem kedvezett a környezeti politika gyakorlatban való megvalósításának, mivel a növekvő munkanélküliség és bizonytalanság miatt a környezetvédelem háttérbe szorult, mind a tagállamokban, mind pedig az EU-ban. Amíg a gazdasági helyzet nem áll vissza a normális szintre, a tagállamok nem mernek és nem is fognak olyan konkrét intézkedést foganatosítani, amely hatással lenne a termelésre, a szolgáltatásokra és minden olyan tényezőre, ami jelentősen befolyásolná a gazdaság működését Magyarország Környezetvédelmi Politikája Magyarország környezeti politikájának kialakulása az 1970-es években kezdődött meg. A politika fejlődése szorosan kapcsolódott a nemzetközi környezeti, illetve az EU környezeti szakpolitika alakulásához. A rendszerváltást követően a környezeti politika fejlődése hazánkban a leendő EU csatlakozás előkészítése érdekében EU-konform módon ment végbe Az első időszak A 70-es évek közepétől a növekvő nemzetközi és hazai környezeti problémák hatására Magyarországon is megjelent a környezetvédelem jelentőségének felismerése ban fogadták el az első környezetvédelmi törvényt az Emberi környezet védelméről szóló (1976. évi II. törvény) és kezdték meg az intézményrendszer kiépítését. Az első törvényben a környezetvédelem nem került integrálásra más szabályozási területekbe, elkülönült, párhuzamos érdekként jelent meg a szabályozásban. Hat területet különböztetett meg a törvény. Ezek a föld, a víz, a levegő, a táj, az élővilág és a települési környezet védelme. A szabályozás nem foglalkozott kellőképpen a hulladékgazdálkodási problémákkal, a megelőzés elve nagyon kezdetleges volt és nem jutott érvényre. Az ellenőrző és szankciós rendszerek nem kerültek hatékony kialakításra, ezzel együtt a tájékoztató és az információs rendszerek nagyon kezdetlegesek voltak és nem működtek megfelelően. A kezdeti környezeti politika kiforratlansága nagyban köszönhető volt a hazánkban lévő tervutasításos gazdasági rendszernek, valamint annak, hogy a gazdasági lobbik és a politikai rendszer nem engedték egy bizonyos szintnél jobban érvényesülni a

20 környezetvédelmet a gazdaságban. A fejlett országokban is nehéz feladatot jelentett a környezeti politika hatékonyságának növelése, azonban hazánkban ez különösképpen nehéz feladatnak minősült. A Közösség környezeti politikájának egyik fő pillére a tájékoztatás és a társadalom minden szintre terjedő bevonása volt a környezetvédelembe. A politika hatékonyságához nem elég csak a felülről történő kialakítás, az optimális működéshez el kell érni, hogy a politika alulról és felülről is egyaránt egységes módon fejlődjön. A napjainkban tapasztalható hiányosságok, a társadalom alacsony szintű környezettudatossága nagyban a régi rendszer helytelen gyakorlatának köszönhető A második és harmadik időszak A 80-as évek közepétől jelentősebb változáson ment keresztül a környezeti politika, egyrészt a környezeti problémák súlyosbodása már nem tette lehetővé az intézkedések halogatását, másrészt pedig a különböző nemzetközi egyezmények aláírásával hazánk rákényszerült arra, hogy igazodjunk a nemzetközi és közösségi fejlettebb környezetvédelmi gyakorlatokhoz. 16 Megalakultak az első társadalmi környezeti mozgalmak és zöld szervezetek, melyek azonban a kezdetekben nem tudták hatékonyan képviselni az eredeti célkitűzéseiket, mivel a demokrácia alakulásával olyan egyéb feladatokat vállaltak fel, melyeknek hatására a környezetvédelem háttérbe szorult. A politika hatékonysága az együttműködés hiánya miatt nem tudott megvalósulni től napjainkig is tart a harmadik időszak mely az eddigiekhez képest jelentősebb változásokat hozott a környezetpolitikában. Az eddigi akadályok nagyrészt elhárultak, a feltételek kedveztek a környezeti politika jövőjének. Az EU által az Ötödik Akcióprogramban kiemelt fenntartható fejlődés elmélet hazánkban is a környezetpolitika fontos része lett. Az ott megfogalmazott elvek az akkori és mai környezeti politikának is fontos részét képezik. Kiemelt szerepet kell szentelni a környezetpolitika és más egyéb politikák egyre mélyebb integrációjának ben hozták meg az új környezetvédelmi törvényt (1995. évi LIII. törvény), mely lefektette a környezeti politika összes fontos alapelvét, valamint létrehozta a Nemzeti Környezetvédelmi Programot mellyel részletesebben is foglalkozni fogok. Fontos feladat 15 ( ) 16 ( ) 21

21 volt a szomszédos országokkal való környezeti együttműködés fejlesztése, annak érdekében, hogy hatékonyan tudja hazánk megfékezni a határokon átnyúló környezeti károkat. A másik és egyben legfontosabb feladat az OECD szabályozásának, valamint az EUnormáknak való megfelelés volt as csatlakozásunk az OECD-hez megmutatta, hogy a környezeti politikánk megfelel a fejlett országok gyakorlatának, ezen felül jó kilátásokkal kecsegtetett az EU csatlakozásunkra vonatkozóan, Környezeti politikánkat ezek után az EU-normáknak és elveinek megfelelően fejlesztettük Nemzeti Környezetvédelmi Program A magyar környezeti politika keretét a hatévente megújításra kerülő Nemzeti Környezetvédelmi Program adja, mely egységes keretbe foglalja az egész ország számára a környezeti célokat és teendőket Az első Nemzeti Környezetvédelmi Program A program az es időszakra lett kidolgozva, ötvöződtek benne a hazai sajátos érdekek, illetve a fejlett országok jó gyakorlatát figyelembe vevő érdekek. Fő célja az volt, hogy felmérje a környezet állapotát, valamint a célul kitűzött EU tagság elérése érdekében, figyelembe véve az EU környezetvédelmi követelményeit, kijelölje a szükséges cselekvési irányokat és intézkedéseket. A program a következő fő témakörökkel foglalkozott: A környezeti elemek védelme Települési és épített környezet védelme A természet védelme Önállóan kezelt hatótényezők Kutatás, műszaki fejlesztés Környezetvédelmi információs rendszer fejlesztése Intézményrendszer fejlesztése A társadalmi részvétel és tudatosság erősítése ( ) 18 ( ) 22

22 A második Nemzeti Környezetvédelmi Program A as időszakra dolgozták ki a következő programot, mely alatt hazánk az Európai Unió tagjává vált. A program az első folytatása, azonban ebben a feladatokat már tematikus akcióprogramok keretében határozták meg, az EU Hatodik Akcióprogramjának elveit követve. A programnak jelentős szerepe volt EU-s csatlakozásunk környezeti szempontból való elősegítésében, koordinálta a csatlakozással kapcsolatos környezeti vállalásaink időben történő teljesítését. A program azokra a környezeti problémákra összpontosít, amelyek: a társadalmi- gazdasági-környezeti problémák metszéspontjában komplex módon jelentkeznek, több környezeti elemet érintő beavatkozást igényelnek, a társadalom és a gazdaság széles körét érintik, hatékonyan csak az érintettek széles körének bevonásával számolhatók fel A harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program A es időszakra elkészült a harmadik program, amely jelenleg is érvényben van. A program magába integrálta az EU Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogramjának és fenntartható fejlődés stratégiájának irányelveit és törekvéseit, melyek tematikus akcióprogramokként jelennek meg a harmadik programban. A hatéves időszakra készülő, de ennél hosszabb távra is kitekintő program célkitűzése, hogy az ország egészére vonatkozóan egységes rendszerbe foglalja a környezet védelmét biztosító célokat és feladatokat. A Program eredményességének alapfeltétele a társadalom - környezet - gazdaság holisztikus, rendszerszemléletű megközelítése, ugyanakkor a tennivalóknak a társadalmi-gazdasági munkamegosztáshoz illeszkedő, a területi sajátosságokat és a különböző társadalmi igényeket, szempontokat is figyelembe vevő megfogalmazása. A harmadik Program tervezési elvei között még inkább kiemelt szerepet kap az ország fenntartható fejlődési pályára való átállásának elősegítése, ehhez a környezeti szempontok és összefüggések megjelenítése, a szükséges a társadalmi és gazdasági lehetőségekkel összehangolt intézkedések meghatározása, minden korábbinál nagyobb súlyt fektetve a o ( ) 23

23 végrehajtásban is az együttműködésre, a decentralizáció és a szubszidiaritás elvére. 20 Ezeket a célokat hivatott erősíteni a környezetvédelmi törvény évi módosítása, amely az országos, a regionális, a kistérségi és a helyi környezeti tervezési kapcsolatok erősítésére irányult, továbbá kiegészítette a program tartalmi elemeit. A program akcióprogramjai a következő főbb területeket fedik le: A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése Éghajlatváltozás Környezet és egészség Települési környezetminőség Településfejlesztés, -rendezés és környezetvédelem A biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem Fenntartható terület- és földhasználat Vizeink védelme és fenntartható használata Hulladékgazdálkodás Környezetbiztonság A Magyar Környezeti Politika összegzése Összességében elmondhatjuk, hogy a magyar környezeti politika kialakulása és megvalósulása a kezdetektől fogva a nemzetközi, illetve a közösségi tendenciákat követte. Habár hazánknak, mint minden más országnak sajátos természeti, illetve intézményi rendszere van, a környezetvédelem alapjait, elveit mind a más országok által megalkotott keretekből vettük át és formáltuk át a hazai sajátosságainkra. Ezekből a tényekből eredeztethető a mai rendszer mivolta és egyben a mai rendszer hiányossága is. Mivel a környezeti politika kialakulása nem egy belső, társadalomból kiinduló folyamat volt hazánkban, hanem egy nemzetközi és közösségi elvek alapján átvett rendszer, ezért nem érvényesülhetett hatékonyan a környezetvédelem intézménye. A kialakuláskor meglévő rendszer sajátosságai eleve hátráltatták a politika elmélyülését a megvalósításáról nem is beszélve. A környezetvédelem fő lényege pont abban lenne, hogy az emberek, a társadalom felismerje a fenntarthatóság jelentőségét a jövőre nézve, és ehhez a társadalmi mozgalomhoz adjon egy támogató, ellenőrző keretet, az Állam és a Közösség bekezdés ( ) 21 ( ) 24

24 Mivel a környezetvédelmi politika az EU-n belül is gondokkal küzd, valamint nem tud kiforrni teljesen, ezért nehéz elvárni, hogy hazánkban a rendszer tökéletesen működjön, főleg úgy, hogy az egész környezeti politikai rendszerünk EU-konform módon épült ki, illetve valósult meg és valósul meg napjainkban is. Véleményem szerint, hogy a rendszer tökéletesen működjön, valamint hogy megvalósuljon a környezeti politika teljes társadalmi integrációja és ellenőrzése, ahhoz szükség lenne, mind az EU, mind pedig hazánk drasztikus szemléletmód váltására. Addig a pontig, míg a környezetvédelem egyfajta marketing eszközként van kezelve és a gyakorlatban bármi komolyabb gazdasági történés hatására háttérbe szorul, addig nem lehet kellő hatékonyságú intézkedéseket foganatosítani. A megalkotott alapelvek, a kidolgozott stratégiák és programok, valamint annak felismerése, hogy a társadalmi továbbá a gazdasági fejlődés fenntartható módon is végbemehet mit sem érnek a nélkül, ha ezt nem tudjuk a gyakorlatba átültetni. A célok, az eddigi megvalósulások bíztatóak, de ehhez szükség van a rendszer, a politika további fejlesztésére, hogy ne fordulhasson elő, hogy a jó cél értelmét veszti, mivel nem tud kellően érvényre jutni a gyakorlatban. 3. Az Operatív Programok kialakulása és környezeti szempontú megvalósulása 3.1 Az EU Regionális Politikájának kialakulása A Környezetvédelmi Politikához hasonlóan az Európai Gazdasági Közösség megalakulásakor a Római Szerződésben még nem szerepelt a Regionális Politika. A Közösség fő feladatnak az egységes belső piac megteremtését tartotta a tagállamokban, a kereskedelmi akadályok fokozatos lebontásával. A megalakult Közösségben a kezdetekben nem volt indokolt a regionális politika megalakítása, mivel az alapító államok fejlettsége viszonylag homogén volt. A kevésbé fejlett régiók támogatásai az Európai Beruházási Bank kedvezményes hitelein keresztül valósultak meg. A problémák a 70-es évek elején kezdtek jelentkezni. A Közösség kibővülése és a gazdasági válság hatására szükségessé kezdett válni a közösségi támogatás rendszerének kiépítése, az integráció elmélyítésének, a szabad verseny érvényesülésének, valamint a szabad kereskedelemnek az érdekében. Az egyes tagállamok kezdetben önálló regionális politikát próbáltak meg bevezetni, azonban az egyes országok különböző megvalósításai veszélyeztették az egyenlőséget, a szabad verseny érvényesülését, éppen ezért létszükségessé vált a regionális politika közösségi 25

25 szintre emelése ban hozták létre a regionális politikáért felelős főigazgatóságot, melynek elsődleges feladata a nemzeti regionális politikák összehangolása volt. Akárcsak a Környezeti Politikát, a Regionális Politikát is az Egységes Európai Okmány emelte be a Római Szerződésbe Gazdasági és társadalmi kohézió Címen. Az Egységes Európai Okmány meghatározta a regionális politika 4 fő alapelvét, melyek a szubszidiaritás és decentralizáció, a partnerség, a programozás és a koncentráció és addicionalitás voltak A környezetvédelem integrálódása a Regionális Politikába A regionális politika kezdeti célkitűzései figyelmen kívül hagyták a környezetre gyakorolt hatását az egyes tagállamokban végbemenő gazdasági fejlesztéseknek. A növekvő foglalkoztatási és a gazdasági fejlesztések egyre nagyobb mértékben kezdték szennyezni a környezetet, és ez az állapot az EU által megfogalmazott környezeti politika mellett nem folytatódhatott tovább. Erre az állapotra az Amszterdami szerződés hozott változást, melyben a fenntartható fejlődés horizontális elvként jelent meg a Strukturális Alapokban, ezáltal a tagállamoknak nevesíteni kell a projektek környezetre gyakorolt hatását a regionális fejlesztési tervekben, ezen felül meg kell jelölni a végrehajtásban szereplő környezetvédelmi hatóságokat. Teret nyert végre, hogy az egyes régiók fejlesztései környezettudatos módon is végbe mehetnek. Az elindult elvek alapján a os időszakra vonatkozó 1260/1999/EK Rendelet már horizontális elvárásként kezelte a környezetvédelmet. Ennek alapján a Strukturális Alapokból megvalósuló projekteknek mind meg kell felelniük a környezeti fenntarthatóság követelményének. Az Agenda 2000-ben megfogalmazásra került a Bizottság álláspontja a környezetpolitika, valamint a Strukturális Alapok felülvizsgálatának érdekében. A közvélemény számára is egyre fontosabb kezdett lenni a környezetvédelem, ezért még jelentősebb szempont lett a politikák és az Alapok alakítása során a környezet védelme. 23 A as programozási időszakra vonatkozó 1083/2006/EK Rendelet pedig a támogatások alapelvei közé emeli be a fenntartható fejlődés megvalósítását HORVÁTH Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest

26 Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, valamint a környezet védelme és állapotának javítása céljának a Közösség általi előmozdítása keretében kell megvalósítani, a Szerződés 6. cikkében megállapítottak szerint. 25 Ennek alapján, a regionális politika szerves részévé vált a környezetvédelem, a végbemenő fejlesztések mind a környezeti fenntarthatóság jegyében kell, hogy megvalósuljanak. 3.3 A Regionális Politika megvalósulásának forrásai Annak érdekében, hogy kiegyenlítsék a régiók közötti különbségeket a Közösség létrehozta a Strukturális Alapokat, amik tulajdonképpen pénzügyi források, melyekből az egyes tagállamok meg tudják valósítani a fejlesztéseiket. A csatlakozásra váró országok, azért, hogy felkészüljenek a Strukturális Alapok fogadására, Előcsatlakozási Alapokból részesültek támogatásokban. Már ezekben az előcsatlakozást segítő alapokban is megjelent a fenntarthatóság és a környezetvédelem támogatásának jelentősége, annak érdekében, hogy csatlakozás után a jelentősebb mértékű forrásokat biztosító Strukturális Alapokból hatékonyan megvalósulhasson a fejlesztések és a környezetvédelem támogatása Előcsatlakozási Alapok Az Európai Unióhoz való csatlakozást 3 program segítette elő, ezek a PHARE, az ISPA és a SAPARD voltak. A PHARE program a strukturális, az ISPA a kohéziós, a SAPARD pedig a mezőgazdasági alapok elődje volt. A PHARE program keretében az 1995-ös évtől kezdődően teret nyertek a környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedések, melyek arra voltak hivatottak, hogy hazánk felkészüljön az EU-s elvárások teljesítésére. Az ISPA keretében azok a közlekedési és környezetvédelmi infrastrukturális területek részesültek támogatásban, amiknek a célja e területeken azon problémák megoldása, melyek hátráltatják az Unióhoz való csatlakozást. A támogatások 45%-át a környezetvédelem, 55%-át pedig a közlekedési projektek finanszírozása tette ki. A SAPARD keretében a környezetvédelem a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szektorban került támogatásra /2006/EK 17.cikk 26 ( ) 27

27 3.3.2 Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap A Strukturális Alapok közé tartozik az Európai Szociális Alap (ESZA), az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA), a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE), az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap. Ezek közül az utolsó kettő keretében valósul meg a környezetvédelem konkrét támogatása. Az Alapok nagysága a politika jelentőségének növekedésével párhuzamosan egyre növekedett az idő múlása során. A kezdetekben a közös költségvetésnek hozzávetőlegesen egy hatoda jutott a fejlesztésekre, napjainkban ez körülbelül az összes költségvetés egy harmada. Hazánk hozzávetőlegesen ebből 26 milliárd euróval rendelkezik. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA, ERDF European Regional Development Fund): 1975-ben hozták létre, a legjelentősebb a Strukturális Alapok közül, a támogatások körülbelül 45%-a ezen az Alapon keresztül jut el a tagállamokhoz. A fő feladat kezdetben a közösségen belüli alapvető regionális különbségek csökkentésének támogatása volt. Az Alap jelenleg hozzájárul a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítéséhez, az innováció és versenyképesség fejlődéséhez, a fenntartható munkahelyek teremtéséhez és megőrzéséhez, valamint a fenntartható fejlődéshez. Az Alap új feladatai, és támogatásai igazodnak a as időszakra megreformált kohéziós politika célkitűzéseihez, az Alap magába foglalja a következő területeket: a konvergenciát, a regionális versenyképességet és foglalkoztatottságot, valamint az európai területi együttműködést. 27 Kohéziós Alap (Cohesion Fund): 1993-ban a Maastrichti szerződés rendelkezett az Alap létrehozásáról. Az Alap az EU Regionális Politikáját szolgálja, de az alap létrehozásakor még nem képezte a Strukturális Alapok részét, mivel nem régiókat, hanem tagállamokat támogat. A program fő célja, hogy erősítse a gazdasági és társadalmi kohéziót, és csökkentse a régiók fejlettségi különbségeit olyan módon, hogy a problémák megoldása ne növelje a költségvetési deficitet, párhuzamosan azzal, hogy a környezet állapota ne romoljon. A környezetvédelmi és közlekedési projekteknek a legnagyobb a megtérülési ideje, ezért az Alap ezen területeket támogatja kiemelten. A támogatás azon EU tagállamok számára érhető el, amelyeknek az 1 főre eső vásárlóerő-paritáson számított GNP-je nem éri el a közösségi átlagnak a 90%-át ( ) 28

28 A as tervezési periódustól kezdődően az Alap függetlensége megszűnt, a továbbiakban a Strukturális Alapok részét képezi. 28 A Strukturális Alapok elosztása a Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, a NUTS* (a francia Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques elnevezés rövidítése) alapján kerül meghatározásra. Az EU Regionális Politikájában a fő szerepet a NUTS 2 (1.5-2 milliós lélekszám körül) egység képviseli, ez alapján kerül szétosztásra az Alapok nagy hányada Az Alapok igénybevételére szolgáló rendszer kialakulása és működése A as időszaktól a Strukturális Alapok 3 új célkitűzést támogatnak: A konvergencia célkitűzés: Célja a legkevésbé fejlett régiók és államok felzárkóztatása, valamint az, hogy elősegítse a növekedés ösztönzését és a foglalkoztatás növekedését. A célkitűzés kiemelt szerepet szentel az innovációnak, a tudás alapú társadalom kialakításának, valamint a környezetvédelemnek és a közigazgatás hatékonyságának a kialakításának. A konvergencia célkitűzést 3 alap finanszírozza; ezek az ERFA az ESZA és a Kohéziós Alap milliárd euró áll rendelkezésre a konvergencia célkitűzés keretében, ami az Alapokból rendelkezésre álló teljes összeg 81,54%-a. Az ERFA és az ESZA alapok támogatására azok a NUTS 2. régiók jogosultak melyekben a es időszakra vonatkozó egy főre jutó bruttó hazai össztermék (GDP) nem éri el az uniós átlag 75%-át. Azok a régiók ahol az egy főre jutó GDP, az EU bővítésének statisztikai hatásai következtében épphogy meghaladja a 75 %-ot, a forrásokból fokozatosan csökkenő támogatásban részesülnek, e támogatások mértéke hozzávetőlegesen 12,5 milliárd euró. A Kohéziós Alap támogatásaira pedig azok a régiók jogosultak, ahol a as időszakra vonatkozó egy főre eső bruttó hazai jövedelem (GNI) nem éri el az uniós átlag 90%-át *NUTS 1: Nyugat-, Kelet- és Közép-Magyarország NUTS 2.: Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye, Közép-Dunántúl: Fejér-megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém-megye, Dél-Dunántúl: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye, Közép-Magyarország. Budapest és Pest megye, Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye. Észak-Alföld: Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Dél-Alföld: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye NUTS 3: 19 megye +Budapest 29

29 Azok a régiók ahol az egy főre jutó GNI, az EU bővítésének statisztikai hatásai következtében épphogy meghaladja a 90 %-ot, a forrásokból fokozatosan csökkenő támogatásban részesülnek. Közép-Magyarország kivételével Magyarország régiói a konvergencia célkitűzés alapján jogosultak támogatásra. 30 A regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés: Célja azon régiók versenyképességének, vonzerejének, illetve foglalkoztatásának a növelése, amelyek nem tartoznak a konvergencia célkitűzés hatálya alá. A célkitűzés finanszírozása az ERFA és az ESZA alapokból történik. 49,13 milliárd euró áll rendelkezésre a célkitűzés keretében. A Közép-Magyarországi régió jogosult Magyarországon a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés támogatásra. Az európai területi együttműködés célkitűzés: Célja a határokon átnyúló, a transznacionális és az interregionális együttműködés erősítése a régiókban, támogatási forrása az ERFA. Támogatásra jogosultak a Közösség NUTS 3 szintű szárazföldi és tengeri határok mentén fekvő régiói, melyek egymástól legfeljebb 150 km távolságra helyezkednek el. 7,75 milliárd euró áll rendelkezésre a célkitűzés keretében. 31 A Strukturális Alapok támogatásának igénybevételéhez az első két célkitűzés keretében a tagállamoknak el kell készíteniük az ország régióinak fejlesztési céljait összefoglaló - EU terminológia szerinti - Nemzeti Stratégiai és Referencia Keretét (NSRK), majd pedig ezt be kell nyújtani a Bizottság részére. A célkitűzések a stratégiai referenciakeretek és az ezeken belül kialakított operatív programok segítségével valósulnak meg. A Bizottság szoros együttműködésben a tagállamokkal először elkészíti a kohézióról szóló uniós stratégiai iránymutatásoknak a tervezetét. Az iránymutatások azt a célt szolgálják, hogy a tagállamok olyan intézkedéseket vezessenek be, melyek elősegítik az innovációt, a vállalkozási kedv fellendülését, a tudásalapú és fenntartható gazdaság térnyerését és a

30 magasabb szakképzettséget igénylő munkahelyek teremtését. Ez alapján kerül elkészítésre az NSRK mely készítése során a Bizottsággal folyamatos egyeztetés zajlik. 32 Az NSRK meghatározza a programozási időszak fő prioritásait, a végrehajtásnak a kulcselemeit, valamint referenciául szolgál az alapok programtervéhez. Az NSRK-nak tartalmazni kell: A társadalmi-gazdasági helyzet, fejlődésben megmutatkozó egyenlőtlenségek, gyengeségek és lehetőségek elemzését; az elemzés alapján választott stratégia leírását; annak kifejtését, hogy az NSRK miként járul hozzá a versenyképesség és a munkahelyteremtés előmozdításához; az Operatív Programok listáját; az indikatív éves forrásallokációt programonként; valamint a konvergencia célkitűzés esetében az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alappal és az Európai Halászati Alappal való koordinációra vonatkozó információkat. 33 AZ NSRK elkészítését követően a Bizottság értékeli az elkészült referenciakeretet, valamint az Operatív Programokat, annak érdekében, hogy ezek hozzájáruljanak a kohézióról szóló uniós stratégiai iránymutatások céljaihoz. Ezt követően a Bizottság jóváhagyja a nemzeti referenciakeretet és az Operatív Programokat. Az Operatív és Akció Programok tartalmazzák a tagállamok és a régiók legfontosabb célkitűzéseit, prioritásait és ezeknek a végrehajtásának a módját. Egy fontos kikötést szab meg az EU, mégpedig, hogy: a konvergencia célkitűzés kedvezményezettjei közé tartozó országok és régiók a támogatások 60%-át, a versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés keretei közt támogatható országok és régiók pedig a támogatások 75%-át kötelesek a lisszaboni stratégiában megfogalmazott uniós prioritások, azaz a növekedés és a foglalkoztatás fellendítésére fordítani. 34 A bizottság döntése után az Operatív Programok végrehajtása a tagállamokra hárul. Ez több ezer új projekt kiválasztását, ellenőrzését és a megvalósításuk utáni értékelését jelenti évente ( ) o bekezdés 31

31 Az Operatív Programoknak a lebonyolítására minden tagállamnak ki kell jelölni egy irányító hatóságot, mely a program irányítását végzi. Ez lehet nemzeti, regionális vagy helyi hatóság, illetve közjogi vagy magánszerv. Ki kell jelölni egy igazoló hatóságot, melynek feladata a költségnyilatkozatok és a kifizetési kérelmek igazolása a Bizottság részére való megküldést megelőzően, ez lehet nemzeti, regionális vagy helyi közhatóság, illetve szervezet. Végül létre kell hozni egy ellenőrzési hatóságot, mely az irányítási és ellenőrzési rendszer működésének a vizsgálatáért felelős, ez szintén lehet nemzeti, regionális, helyi hatóság vagy szervezet. A tagállamok felé a Bizottság kötelezettségvállalást tesz a költségek kifizetésére, ezzel lehetővé teszi a programok megvalósulását, ezek után a tagállamokkal szorosan együttműködve követi a programok előrehaladását és 2013 végéig stratégiajelentéseket készít az egyes programokról. A fejlesztési kezdeményezésnek, illetve programoknak közvetlen vagy közvetett hatása van az ország és a régiók környezetére és természeti erőforrásaira. Az NSRK értékelésénél a Bizottság által a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés mellett a legfontosabb szempont az elkötelezettség bizonyítása a fejlesztésekhez kapcsolódó környezetvédelmi problémák kezelésében és a társadalmi igazságosság növelésében. Ahhoz, hogy ezt az elkötelezettséget a programok értékelésénél megfelelő módon lehessen figyelembe venni, ki kell alakítani a megfelelő eszköztárat az értékeléshez. Az értékelésénél alap kritérium az Unióban jogszabályi szinten meghatározott küszöbértékeknek való megfeleléseknek vizsgálata, tehát, hogy az egyes fejlesztések során végbemenő tevékenység kritikusan káros hatással van-e a környezetre. 35 Ahhoz, hogy az Operatív Programok fejlesztései a lehető leginkább környezetbarát módon valósuljanak meg szükség van indikátorokra, melyekkel számszerűsíthetőek, jellemezhetőek és értékelhetőek a tervezetek, ezek eredményességéhez járul hozzá a stratégiai környezeti vizsgálat. 3.5 Stratégiai Környezeti Vizsgálat A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) olyan eljárás, melynek segítségével a döntéshozatali folyamatok során fel lehet mérni az egyes programok környezetre gyakorolt hatását. Az eljárás alapjai 1970-ben fejlődtek ki az USA-ban. Az SKV a Környezeti Hatásvizsgálatokból fejlődött ki, azonban a két eljárást nem szabad összekeverni. A KHV az USA-ban alakult ki és ott kezdték el alkalmazni, az EU-ban 1990-től alkalmazzák,

32 hazánkban pedig 1993-tól került bevezetésre az eljárás. A KHV egy konkrét projekt környezeti hatásait vizsgálja, míg az SKV átfogó fejlesztési programok vizsgálatára szolgál. Az SKV együtt készül a tervvel, a tervezés legkorábbi tervezési pontjától kezdve és tervezés közben hozza érvényre a környezeti szempontokat, így eredményül egy környezeti szempontból is elfogadható kompromisszumokat tartalmazó dokumentum jön létre. Az SKV értékeli, hogy a stratégia tervezett lépései, a programtervek és jogszabályi javaslatok a fenntartható fejlődésnek a kritériumaival, illetve a környezetvédelmi stratégiai céljaival összhangban vannak-e. Az SKV ezen felül igyekszik felméri a konkrétan megvalósuló tevékenységek valószínűsíthető környezeti hatásait is. Az Európai Unió az Ötödik Akcióprogramban foglalkozott először az SKV jelentőségével, amely eszköze a környezeti szempontok integrálódásának a stratégiai döntéshozatali eljárásokban. A Hatodik Akcióprogramban már konkrét cél volt az SKV megvalósítása, 2001-ben került elfogadásra a tanács által a 2001/42/EK irányelv, mely a döntéshozatali eljárások legkorábbi fázisában előírja a Stratégia Környezeti Vizsgálat alkalmazását a tervekben és programokban. Az irányelv fő célja, hogy az SKV által magasabb szintű környezetvédelmi intézkedések valósuljanak meg a fejlesztések és a programok során. A magyar jogrendbe az irányelv a 2/2005 (I.11) Kormányrendelet által került be. 36 Két különböző szemléletű SKV alakult ki: Hatás-irányultságú (impact driven approach) SKV: Ez az SKV a környezeti hatásvizsgálatok módszertanán alapul és figyelmének a központjában a várható hatások minél precízebb meghatározása áll, ezt a pontosabb meghatározást a KHV módszertanának továbbfejlesztésével kívánja elérni. Döntés-irányultságú (decision-driven approach) SKV: Ennek az SKV-nak a figyelmének központjában a tervezési és programozási döntéshozatali folyamatokhoz történő kapcsolódás, illetve a környezeti szempontok minél erősebb integrációjának elérése áll. Ezen megközelítés a célját a stratégiai és policy elemzések, valamint a döntéselemzés, döntés előkészítés módszertanára építve próbálja elérni SZILVÁCSKU Zsolt: Stratégiai környezeti vizsgálatok gyakorlata az Európai Unióban Vitaregnat Bt., Budapest o. 33

33 Mindkét irányultságban a fő cél a környezeti és fenntarthatósági szempontú megközelítés és ennek integrációja a fejlesztéspolitikának a tervezési folyamataiba, elemzések és nyitott eljárások keretében. A hatás-irányultságú SKV azonban nem kellő hatékonyságú minden döntéshozatali folyamatban, mivel a legtöbb folyamatra nem jellemző a jól strukturáltság, ezért a döntés-irányultságú SKV használata terjedt el. A szakértők szerint azonban az ideális SKV a két megközelítés között helyezkedik el. 1. ábra: Az SKV megvalósulása Saját szerkesztés 23.o. alapján ( ) 34

34 A SKV első fő feladata az NSRK környezeti és társadalmi összefüggésének elemzése. Fel kell mérni a környezet, a természeti erőforrások és az ökológiai rendszereknek az állapotát, azonosítani kell a fő veszélyforrásokat, valamint a program erősségeit és gyengeségeit (ez SWOT analízis keretében megy végbe). Az SKV összefoglalja a korábbi tervezési időszaknak a környezeti hatásértékeléseit. Ezek után azonosítani kell a fő problémákat, melyekre különös tekintettel kell lenni a vizsgálódás, illetve a kivitelezés során, nagyon fontos a problémában érintettek bevonása és az aktív társadalmi részvétel a folyamatban. Az SKV elkészítése egy együttes döntési folyamat kell, hogy legyen. Sajnálatos módon az együtt döntési mechanizmus nem mindig valósul meg, mivel sokszor a politika és lobbi csoport érdekek érvényesülnek a racionális érdekek helyett. Ezt követően a megalkotott cselekvési változatok közül az SKV kiválasztja, majd elemzi a megvalósítható változatokat. Azonosítani kell az NSRK céljait a környezetvédelem és a fenntarthatóság érdekében, ehhez az SKV elvégzi az egyes változatok környezeti következményeinek a becslését és ehhez környezeti kiinduló indikátorokat és teljesítményindikátorokat határoz meg. Az SKV ezen értékelési eredményeinek és indikátorainak be kell kerülni az NSRK-ba. Az EU Bizottsága az NSRK értékelésénél figyelembe veszi az SKV értékelési eredményeit, az NSRK-nak kötelezően tartalmaznia kell egy fejezetet, mely tartalmazza a régiók környezeti helyzetének a leírását, értékelést a tervezett fejlesztések környezeti hatásairól, valamint a fentebb említett indikátorokat azok kiinduló értékeivel együtt. A fejezet által jutnak érvényre a fenntartható fejlődés céljai. Az indikátorok célja, hogy nyomon lehessen követni, illetve ellenőrizni lehessen a megvalósuló fejlesztések környezeti hatásait. Az Operatív Programokon keresztül valósulnak meg az NSRK célkitűzései, a Programoknak egy bizonyos időintervallumon belül teljesítendő céloknak kell megfelelni, melyek ellenőrzése az előre meghatározott indikátorok segítségével történik. Az SKV eredményeképpen érvényesülnek a környezeti politika alapelvei, továbbá a támogatási források a fenntartható fejlődés céljait támogató projektekre irányulnak. Az értékelések és az egyeztetések után az NSRK és az Operatív Programokkal kapcsolatban (melyek több körösek az esetek többségében) folytatódik a programok kidolgozása. 35

35 Mivel a végrehajtás módja nagyon fontos, ezért a kiválasztás során nagy szerep jut azon projekteknek melyek erőforrás hatékony fejlesztéseket, környezetbarát technológiákat és termékfejlesztéseket támogatnak. A Programok és Projektek értékelése a programozási időszak előtt (ex-ante), az időszak alatt (interim) és az időszak után (ex-post) is végbe kell, hogy menjen, tehát gyakorlatilag az egész folyamat alatt sort kell keríteni az ellenőrzésre. Az értékeléseket a Bizottság és/vagy a tagállam végzi. Az SKV elősegíti a fejlesztési döntéshozatali eljárásokban a környezetvédelem integrációját és a fenntartható fejlesztés elveinek érvényesülését. A Környezeti Hatásvizsgálatoknál sokkal szélesebb körű vizsgálatot tesz lehetővé az alternatívák értékelésénél, mivel nem egy konkrét projektre vonatkozik, hanem az egész NSRK-ra. Az intézményi rendszer hatékonyságát azáltal mozdítja elő, hogy nincs szükség minden projektszinten vizsgálatra, mivel több alternatíva értékelése során alakul ki a végleges terv így hatékonyabb és környezettudatosabb projektek jönnek létre az SKV által. Ezeken felül erősíti a társadalom és a szakértők szerepét a környezeti fenntarthatóságnak a fejlesztések megvalósulása, illetve az alacsonyabb szinten folytatott viták során. Ezzel együtt a társadalom és az érintettek bevonásának a ténye is erősíti a projektek megvalósulásának sikerét. 38 Az EU Környezeti Politikájának kialakulásakor alapvető cél volt a társadalom bevonása és tájékoztatása a környezetvédelemmel kapcsolatban, mivel csak felülről megvalósuló módon nem lehet érvényesíteni a környezetvédelmi elveket, az SKV-nak köszönhetően azonban alsó és felső szinten is egyaránt megvalósulhat a környezetvédelemi elvek optimális érvényesülése. Az SKV egyfajta csatorna szerepet tölt be, mely lehetővé teszi a kommunikációt a társadalom és a programokat készítő intézmények között. 3.6 Összegzés Az Európai Unió Regionális Politikájában közvetlenül megjelenik a környezetvédelmi alapelveknek és a fenntartható fejlődésnek az érvényesítése. A Strukturális Alapok felhasználására szolgáló programok kötelező feltétele, hogy megfeleljenek a környezeti fenntarthatósági elveknek és feltételeknek, ehhez járul hozzá a Stratégiai Környezeti Vizsgálat. A rendszer, mint már a korábbiakban is utaltam rá, gyakorlatilag minden /2005. (I. 11.) Korm. rendelet 36

36 feltételt megteremt ahhoz, hogy megvalósulhasson a környezet védelme. Ehhez azonban fontos feladat most és a jövőben, mivel az intézkedések és a kialakítás nagy része tagállami kézben van, hogy a tagállamok olyan módon tervezzék és hajtsák végre a programokat és az intézkedéseket, hogy érvényt tudjanak nyerni a környezeti elvek és az ezek végrehajtására hivatott rendszerek. 4. A hazai Fejlesztési Tervek Operatív Programjainak kapcsolódása a környezetvédelemhez A következőkben elemzem, hogy a Nemzeti Fejlesztési terven belül megvalósult Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program környezetvédelmi céljai hogyan és milyen hatékonysággal valósultak meg. Ezután értékelem, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek az Operatív Programjain belül hogyan érvényesül a környezeti fenntarthatóság, valamint a Környezet és Energia Operatív Programja miben fejlődött az elődjéhez képest és hogyan érvényesülnek benne a környezeti fenntarthatósági elvek. 4.1 A Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Mivel Magyarország az Unió költségvetési időszakának közepén, 2004-ben csatlakozott az EU-hoz, ezért a fejlesztési terv nem hét, hanem három évre készült el. Ez az időszak egyfajta próbaidőt jelentett hazánknak, mivel ez alatt a három év alatt kellett elsajátítani és a gyakorlatban megismerni a pályázati technikákat, mind a pályázóknak, mind a pályázatokat befogadó és elbíráló szervezeteknek. Az NFT három megvalósítandó specifikus fő célkitűzése: a gazdaság versenyképességének fokozása, a humán erőforrások jobb kihasználása, valamint a jobb minőségű környezet és a kiegyensúlyozottabb gazdasági fejlődés elérése. Az NFT céljainak elérése öt fő Operatív Program révén valósult meg: Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Humánerőforrás-Fejlesztési Operatív Program (HEFOP) Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Regionális Operatív Program (ROP) 37

37 Az Európai Unió környezeti és regionális politikájának alapelvei alapján, a programoknak mind tartalmazni kellett a környezet fenntarthatóságát célzó kritériumokat. Ezek a kritériumok a menedzsmentre, illetve a projektre vonatkozó általános környezetvédelmi kritériumok voltak, ezeken felül specifikus tényezők is szerepeltek. Az értékelésnél a csoportokon belüli kritériumokat komplex módon pontozták, olyan szempontból, hogy mennyire kerültek releváns módon lehatárolásra a szempontok, az adott szervezetre és projektre nézve, illetve milyen megoldási javaslatok születtek a megvalósításokra. Összesen 5 pontot lehetett szerezni, de minimum 2 pontot el kellett érni a megfelelőséghez. 39 A Stratégiai Környezet Vizsgálati rendszer még nem volt kötelező érvényű és nem is volt teljes mértékben kiépült. Az NFT operatív programjai közül egyedül a Regionális Operatív Program lett SKV-nak alávetve, a többi program esetében nem került sor az SKV elvégzésére Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) A KIOP-nak mint minden OP-nek meg kellett felelni a fenntartható fejlődés kritériumának. A programnak támogatni kellett a környezetbarát technológiák alkalmazását a környezetvédelem, az egészségügy és a közlekedési infrastruktúra területén. A KIOP minden prioritásának érvényesíti kellett a fenntartható fejlődés célkitűzéseit azokra a projektekre melyek támogatásban részesültek. A célkitűzések méréséhez indikátorokat kell definiálni, melyekkel nyomon követhető az egyes projektek és programok eredménye. Az OP két fő prioritást határozott meg, az egyik a környezet védelmének erősítése a másik pedig a közlekedési infrastruktúra fejlesztése volt. A harmadik prioritás a technikai segítségnyújtás, amely a program hatékonyságát hivatott elősegíteni. A következőkben a környezetvédelem prioritással fogok foglalkozni. Az emberek életminőségének a javításához és a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés eléréséhez alapfeltétel a környezet védelmének fejlesztése. Magyarország jelentős felszíni és felszín alatti vízkészlettel, termálvizekkel rendelkezik, ezek mellett rendkívül gazdag olyan természetes területekben, ahol sok állat- és növényfaj él. Hazánk jó adottságokkal rendelkezik a megújuló energiaforrások területén is, jól hasznosítható a nap, a szél és a biomassza energiatermelésre ( ) 40 ( ) 38

38 A KIOP indulásakor hazánk az EU-hoz képest nagyobb elmaradásban volt a hulladék- és a szennyvíz kezelés területén, a légszennyezettség is komolyabb problémákat vetett fel, a társadalom szokásaiban nem voltak jelen a környezettudatos életmód és a fenntartható fejlődésnek az elvei. Az ágazati politikákból hiányzott a környezeti politika és a fenntartható fejlődés elveinek integrációja. A KIOP fő célkitűzései többek között ezekre a problémákra próbáltak megoldást találni: A társadalom és a környezet közötti harmonikus kapcsolat megteremtése, egészséges környezet feltételeinek megteremtésével és a környezeti szolgáltatások színvonalának javításával; A fenntartható fejlődés elveinek alkalmazása a természeti erőforrások felhasználásában; A természeti rendszerek és értékek védelme és a biodiverzitás megőrzésének biztosítása. 41 A környezetvédelem prioritás elveire is intézkedéseire jelentős hatással volt Magyarország második Nemzeti Környezeti Programja, mely az EU Hatodik Akcióprogramjára épült. A KIOP célja az volt, hogy hozzájáruljon a klímaváltozás elleni küzdelemhez, a városok környezetminőségének a javulásához, a biodiverzitás, a természet és a vizek védelméhez, a hulladékgazdálkodás fejlődésének elősegítéséhez és a környezetbiztonság fejlődéséhez. A prioritás számszerűsített célkitűzéseket tett, annak érdekében, hogy az eredmények mérhetőek legyenek a későbbi értékeléseknél, illetve az újabb programok kialakításánál. A KIOP környezetvédelmi számszerűsített céljai a következőek voltak: A között a környezetvédelmi (beleértve a települési környezetvédelem és környezetbiztonság növelése terén megkezdett beruházásokat is) fejlesztések az ország lakosságának legalább 40%-át érintik; A természetvédelem területén 2006-ig az ország területének legalább 10%-át kitevő Közösségi jelentőségű területeit az EU NATURA 2000 ökológiai hálózatának részévé tesszük; A megújuló energiaforrások részesedését az ország teljes energiamérlegében 1%-al (a jelenlegi 3,6-ról 4,6%-ra) növeljük o. ( ) o. ( ) 39

39 Környezetvédelmi prioritások A települési környezetvédelem erősítése: Hazánk környezetet terhelő problémáinak következményei döntően a településeken éreztetik hatásaikat. Az intézkedés feladata az volt, hogy fellépjen a magas szintű városi lég- és zajszennyezés, illetve a talajszennyezés ellen, ami veszélyezteti a földalatti ivóvízbázisok tisztaságát és ez által a lakosság egészségének állapotát. A szennyvíz- és hulladékkezelés területén fejlődést kellett elérni az intézkedés által, hogy megfeleljünk az EU elvárásainak. A fennálló problémák megoldására az intézkedésben a következő célok lettek kitűzve: Az ivóvíz minőségének javítása A közcsatorna-hálózat fejlesztése A biológiailag tisztított szennyvíz arányának növelése A rendszeres, illetve szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése A települési hulladékhasznosítás fejlesztése A levegőszennyezés és zajterhelés mérése Az intézkedés a KIOP költségvetésének hozzávetőlegesen 20%-ból részesült. 43 Az ivóvíz minőségének javítására szolgáló intézkedés az EU környezetvédelmi stratégiájához a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás javításán keresztül kapcsolódott. Az intézkedés az integrált vízkészlet-gazdálkodást irányozta elő. Az intézkedés csatlakozott az ENSZ által megvalósuló 2005 és 2015 között zajló A víz az életért kezdeményezéshez, melynek lényege, hogy az emberi élethez szükséges vízigénynek általános emberi jogként elsőbbséget kell biztosítani. A KIOP ezen intézkedés által hozzájárult az egészséges, tiszta ivóvízhez való hozzájutás alapvető emberi jogának a biztosításához a hazai támogatott területeken. Az intézkedés hiányosságai közé sorolható azonban, hogy nem foglalkozott a szennyezés megelőzéssel, a takarékosság, illetve a rekonstrukció kérdéseivel. Az intézkedés keretében 23 pályázat érkezett be, melyekre Ft támogatás lett igényelve, melyből 6db pályázat részesült támogatásban Ft értékben adatok alapján 40

40 Szennyvízelvezetés és tisztítás fejlesztése intézkedés nem kapcsolódott közvetlenül az EU környezeti fenntarthatósági politikájához, azonban nagy jelentősége volt vizeink és egészségünk védelmében. Ezen intézkedésre 34 pályázat érkezett be Ft igényelt támogatással, ezekből 5 db pályázat nyert támogatást Ft értékben. Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése intézkedés az EU fenntartható környezeti stratégiájához főképp a hulladék keletkezésének megakadályozása, illetve a keletkező hulladék újrafeldolgozása és újrafelhasználása révén járult hozzá. Hiányosságként vethető fel, hogy a hulladék keletkezésének megelőzését célzó intézkedések alig vagy egyáltalán nem részesültek támogatásban. Az intézkedésen belül 13 pályázat érkezett be, melyek támogatási igénye Ft volt, ezekből 9 pályázat lett támogatva Ft értékben. Az Állati hulladék kezelése intézkedés keretében 41 pályázat érkezett be Ft igényléssel, ebből 15 pályázat nyert támogatást Ft értékben. Levegőszennyezés és zajterhelés mérése intézkedés az EU környezeti stratégiához a levegőszennyezés csökkentése révén kapcsolódott a megújuló energiaforrásokkal való gazdálkodás növelése kapcsán. Az intézkedés azonban csak a monitoring tevékenységek megvalósulásához járult hozzá, a levegőminőség védelme és a káros anyag kibocsátás csökkentése nem kapott kellő támogatást. A zajártalom és annak csökkentése nem kapcsolódott közvetlenül az EU fenntarthatósági stratégiájához, azonban ezen a téren is inkább a monitoring tevékenység került támogatásra a zajártalmak csökkentése helyett. A légszennyezettség mérőhálózat eszközeinek korszerűsítésére több mint 300 millió Ft támogatás jutott a KIOP-ból. A zajmérésre szolgáló rendszerek kialakítására két központi projekt valósult meg Ft értékben. Ide tartozott Budapestnek és körzetének a zajtérképének az elkészítése, illetve zajtérkép készítésére alkalmas számítástechnikai eszközök és zajmérésre alkalmas műszerek beszerzése. 44 A környezetbiztonság növelése: Hazánkban a leggyakoribb természeti katasztrófák az árvizek, melyek súlyos károkat okoznak mind az árvíz sújtotta területeken, mind pedig az egész országban. Az intézkedés 44 adatok alapján 41

41 arra volt hivatott, hogy erősítse az árvízvédelmi fővonalakat, az árvizek levezetésére szolgáló beavatkozások elvégzését, illetve hozzájáruljon az ezekhez kapcsolódó létesítmények építéséhez. Fontos feladat volt, a meglévő károk orvoslása és megszüntetése, de a fő hangsúlyt a megelőzéssel kapcsolatos intézkedésekre kellett fektetni, kiemelt figyelmet szentelve az emberi tevékenységek által kiváltott környezeti károk megelőzésének. Az intézkedés segítségével le kellett küzdeni a Tisza-völgy árvízvédelmi gyengeségeit, csökkenteni kellett a szennyezett területek magas arányát, illetve a regionális egyenlőtlenséget a környezeti infrastruktúrában. Az intézkedés a következő célokat tűzte ki a fennálló problémák megoldására: A Tisza komplex árvízvédelmi rendszerének kialakítása, a Vásárhelyi Terv végrehajtásának megkezdése; Az egészségkárosodások elkerülését és az ivóvízbázis védelmét szolgáló állami felelősségű kármentesítés gyorsítása. Az intézkedés a települési környezetvédelem erősítése intézkedéshez hasonlóan a KIOP költségvetésének hozzávetőlegesen 12%-ból részesült. Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében intézkedés kapcsolódása az EU környezetvédelmi fenntarthatósági politikájához, az egészséget veszélyeztető faktorok elleni védelem javításával és az ezek elleni összehangolt magatartás fejlesztésével járult hozzá. Az intézkedésre 19 db pályázat érkezett be Ft értékben, melyből 5 db pályázatra került sor támogatás kifizetésére Ft értékben. A (természetvédelem és) fenntartható árvízvédelem intézkedés környezeti jelentősége kifejezetten hazánkra értelmezhető. Az intézkedés hatására előrehaladt a fenntartható területhasználat kialakítása és a korábbiaknál biztosítottabb lett az építészeti, táji és kulturális értékek fennmaradása. Az árvízvédelem révén javult az egyes térségek környezetbiztonsága. A Tisza-völgyi árvízvédelmi komponens keretében Ft értékben lett támogatás kifizetve adatok alapján 42

42 A természetvédelem erősítése: Európában kiemelt jelentőségűek a Kárpát-medence természeti értékei, állatai és növényei, ezért Magyarországnak kiemelt figyelmet kell szentelni ezek védelmére és fenntartására. Ennek eléréséhez növelni kellett a társadalom és az ország környezeti tudatosságát. Az Intézkedés fő célja a természetes, természet-közeli élőhelyek megőrzését és rekonstrukcióját elősegítő beruházások megvalósítása volt a NATURA 2000 területeken belül, különös tekintettel: a vizes élőhelyekre, a jellegzetesen pannon (a magyar javaslat szerinti) élőhelyekre, a gyepterületekre. Az intézkedés a KIOP költségvetésének hozzávetőlegesen 2,5%-ból részesült. A természetvédelem, (és fenntartható árvízvédelem) intézkedés a biológiai sokféleség csökkenésének megfékezésével járult hozzá az EU környezeti stratégiájának az érvényesüléséhez. A hazai élővilág megóvása hozzájárul a világszintű élővilág csökkenés megfékezéséhez. A természetvédelem komponens keretében a NATURA 2000 területek fejlesztése valósult meg Ft értékben. Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése: Hazánk kedvező adottságokkal rendelkezik a megújuló energiaforrások terén. Hatékonyan ki tudjuk használni a nap, a szél energiáját, valamint energiát tudunk fejleszteni biomassza segítségével. Az intézkedés fő feladata az volt, hogy a megújuló energiaforrások kerüljenek a nem megújuló energiaforrások helyére az energia előállítás területén, növelve ezzel az energiaellátás biztonságát, csökkentve a környezetnek a terhelését, a káros anyag kibocsátást és az energiahordozó importot. Az intézkedés a következő két fő célt jelölte ki a megvalósításra: A megújuló energiák hasznosításának bővítése; Az állami és lakossági körű energiahatékonyság javítása. Az intézkedés a KIOP költségvetésének hozzávetőlegesen 5%-ból részesült. 43

43 Háztartásások száma (db) (átlagosan 3 fő/háztartás) Az intézkedés az EU környezeti fenntarthatóságához nagyban hozzájárult a megújuló energiaforrások előtérbe helyezésével. Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése intézkedése keretében 5 db megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére irányuló, és 39 db energiahatékonyság növelését célzó pályázat került támogatásra összesen Ft értékben, amikkel évente összesen 2,06 PJ/év fosszilis energiahordozó megtakarítást lehetett elérni A környezetvédelem prioritás értékelése A program értékelése során elsődleges szempont, hogy a három fő számszerűsített cél teljesült-e. Az első cél az volt, hogy: A között a környezetvédelmi (beleértve a települési környezetvédelem és környezetbiztonság növelése terén megkezdett beruházásokat is) fejlesztések az ország lakosságának legalább 40%-át érintik. 1. táblázat: A KIOP által érintett háztartások száma (kumulálva) Indikátor képzési helye Az ivóvízminőség javítása mértékegység Számszerűsített cél Tényleges érték Teljesülés % Szennyvízelvezetés és-tisztítás fejlesztése % Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése % Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében % Természetvédelem és fenntartható árvízvédelem % Levegőszennyezés és zajterhelés mérése % Összesen % Saját szerk o. alapján ( ) A fenti adatok alapján látható, hogy az egyes indikátorok esetében az esetek többségében a tényleges értékek elmaradtak a célértékhez képest, azonban összességében az indikátorok 46 adatok alapján ( ) 44

44 felülmúlták a számszerűsített célértéket. Ez az eredmény a levegőszennyezés és zajterhelés mérése prioritás keretében elért háztartások számával lett ilyen kiugróan nagy érték, a 2004-es kezdeti időszakban még nem volt kialakított eljárásrend a zajtérképek, illetve a szennyezés mérések elvégzésére, ezzel is magyarázható a kiinduló indikátor viszonylag alacsony értéke az elért indikátorértékekhez képest. Ezeknek az adatoknak az alapján, - átlag 3 fővel számolva egy családot - hozzávetőlegesen lakos lett érintve az intézkedések által, az adatok azonban nem településenként, hanem kumulálva vannak megadva, tehát lehetnek átfedések a háztartások között, ez a szám azonban még növekedett az Állati hulladék kezelés intézkedés által, valamint az Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése intézkedés által elért lakosok számával. Ezek alapján az első környezetvédelmi számszerűsített prioritás cél teljesült a KIOP-ban. 47 A következő KIOP cél az volt, hogy: A természetvédelem területén 2006-ig az ország területének legalább 10%-át kitevő Közösségi jelentőségű területeit az EU NATURA 2000 ökológiai hálózatának részévé tesszük. 2. táblázat: KIOP NATURA 2000 projektek Nemzeti Parkok Érintett területek nagysága Kiinduló érték (ha) Végső érték (ha) Hortobágyi Nemzeti Park Kiskunsági Nemzeti Park Körös-Maros Nemzeti Park Összesen Saját szerk o. alapján ( ) Ahogy az adatokból látható az KIOP keretében megvásárolt új NATURA 2000 területek mindösszesen körülbelül 5000 hektárt tettek ki, tehát ezek a megvalósulások csak részben járultak hozzá a fő cél eléréséhez. A cél elérése annak köszönhető jelentős mértékben, hogy szinte az ország minden eredetileg védett területe bekerült a NATURA 2000 hálózatba. 48 A harmadik fő célkitűzés az volt, hogy: A megújuló energiaforrások részesedését az ország teljes energiamérlegében 1%-al (a jelenlegi 3,6-ról 4,6%-ra) növeljük adatok alapján 48 adatok alapján 45

45 Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkor a fő vállalás az volt, hogy 2010-re a megújuló energiaforrások részesedése a teljes energiatermelésben 3,6% lesz. Ezt az értéket azonban már a 2004-es évben sikerült túllépnünk, ezért a 4,6%-ra növelés nagyon reális vállalásnak tűnt. Ez a gyors eredményesség annak volt nagyban köszönhető, hogy hazánk tette a legalacsonyabb vállalást a tagországok között, így érthető volt, hogy gyakorlatilag elsők között értük el a kitűzött célt. A 2006-os évre elértük a 4,7%-t, ez főképp a széntüzelésű erőművek tisztán biomassza tüzelésű átállásának volt köszönhető. A KIOP az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése intézkedés keretében valósította meg a projekteket a célkitűzés eléréséhez. A kezdetekben rendkívül kevés pályázat érkezett be, melyek tartalmilag és célrendszert tekintve sem voltak megfelelőek, ezeken felül a mutatók közül hiányzott az energiahatékonysági mutató ben Road-Show indult annak érdekében, hogy növeljék a pályázatok számát és hatékonyságát, ezt a kezdeményezést siker koronázta, melynek következtében megindultak a projektek, illetve bevezetésre került az energiahatékonysági mutató. 3. táblázat KIOP energetika indikátorok Mutató Kiindulási alap Célérték Eredmény Beépített új villamos energia kapacitás 0 25 MW 32,561 MW Új megújuló kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége Energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítás hőegyenértékben 0 50 GWh/év 118,5 GWh/év GJ/év GJ/év Saját szerk. 5.o. alapján ( ) A beépített új villamos energia kapacitás 130,2%-os teljesülést jelentett, ezt az eredményt 17 pályázat révén érték el, azonban ezek közül kettő pályázat gázmotoros beruházás volt, melyekre nem szerepelt konkrét indikátor, tehát összességében 88,9%-ban teljesült az indikátor. Az új kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége a gázmotoros beruházások nélkül 109,6%-os indikátorteljesüléssel zárt. Energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítás hőegyenértékben számolva 87%-osan teljesített, azonban ez az érték megnő az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére irányuló projekt értékekkel így az indikátor 107%-al teljesített. Az indikátorok, valamint a kitűzött cél, jelentős mértékben teljesültek adatok alapján ( ) 46

46 KIOP összegzés A KIOP által kitűzött környezeti célok nagyrészt vagy teljes mértékben teljesültek. Az intézkedések mind próbáltak megfelelni az EU, illetve a hazai környezetvédelmi alapelveknek és célkitűzéseknek. Az eredményesség mérésére kialakított indikátorrendszer azonban még nagyon kezdetleges fázisban valósult meg, (ez nagyban köszönhető annak is, hogy ez volt az első periódus, amikor ki kellett alakítani a rendszert az Uniós források igénybevételéhez). A projektek monitoringja és értékelése során az output indikátorok esetében nem merültek fel komolyabb problémák, ezek az indikátorok azt mutatták meg, hogy a programok megvalósításához tervezett tevékenységek hogyan valósultak meg, tehát ezek az indikátorok a cél elérésének az eszközei, meghatározták milyen konkrét eredményeket kell elérni a cél elérésének az érdekében. Ezen indikátorok esetében a projektek és a pályázók helyesen tudták értelmezni és betartani az indikátorban célul kitűzött értékeket. Ezzel szemben az eredményindikátorok már nagyobb problémákat vetettek fel, ezek az indikátorok a programok azonnali hatásaira vonatkoztak, megmutatták, hogy a megvalósult fejlesztések eredményei által hogyan valósultak meg a célkitűzések. Az indikátorok teljesítése több szempontból is nehézségekbe ütközött. A fő problémát a közvetve, illetve közvetlenül érintett háztartások meghatározása jelentette az intézkedések által, ez volt az egyetlen eredményindikátor mely minden projekt esetében közös volt, annak érdekében, hogy mérni lehessen a számszerűsített céloknál az intézkedések által érintett háztartások számát. A projektek zöménél nem tudták elkülöníteni a két fogalmat, ezért az értékelésnél nem születtek teljes mértékben releváns eredmények. A horizontális indikátorok tekintetében is komoly hiányosságok voltak, mivel gyakorlatilag nem volt egy olyan horizontális indikátor sem, ami globálisan az összes intézkedésben szerepelt volna, holott az átfogó értékeléseknél ezek lennének a fő irányadó információforrások. Az indikátorok ezen felül nem a környezeti fenntarthatóság mérésére, hanem a környezetvédelem szintjének mérésére szolgáltak. Az indikátorok értelmezésénél komoly gondot jelentett egyes esetekben, hogy a kiinduló indikátoroknak az indulás pontjában lévő meglévő értékről kell e indulni, avagy nulláról. Az indikátorok eredményességének monitoring értékelései, és a megvalósíthatósági tanulmányok eltérő szerkezeti felépítése is nehezítette az értékelést, ezeket formailag egységesíteni kellett a jövőre nézve. Az indikátorok jelentős hányadánál nem volt konkrét értelmezhető célérték megadva, ami lehetetlenné tette az értékelések elvégzését. A nem megfelelő lefedettség is komoly 47

47 gondokat vetett fel, mivel az alkalmazott indikátorok segítségével nem lehetett meghatározni a konkrét célok teljesülését. A nehezen értelmezhetőség is nagy gondot jelentett, mivel sokszor a pályázók a projektekben félre értelmezték vagy egyáltalán nem tudták értelmezni, illetve számszerűsíteni az indikátorokat (ide sorolható példaképp a természet sokszínűségének gazdagítása indikátor). 50 Ezek a hiányosságok mind orvoslásra szorultak a következő időszakban megvalósuló programok számára. A rendszer új volt mind a hatóságok mind a közreműködők és mind a pályázók számára, de a következő időszakban létszükséglet volt a rendszer továbbfejlesztése és tökéletesítése annak érdekében, hogy hatékonyan megvalósíthatóak, illetve ellenőrizhetőek legyenek a kitűzött célok a környezetvédelem és a környezeti fenntarthatóság terén. 4.2 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv ( ) Az ÚMFT már 7 éves időszakra készült el, az NFT tapasztalatainak a birtokában már sokkal kiforrottabb fejlesztési terv készülhetett el. A as időszakban hazánk hozzávetőlegesen 25 milliárd euró közösségi forrásból részesül. A terv fő célkitűzései közé sorolható a gazdaság növekedésének és a foglalkoztatás bővülésének biztosítása, valamint olyan fejlesztési programok megvalósítása melyek megfelelnek a gazdaság és a társadalom várakozásainak a változásainak a hatékonyság érdekében. A terv célul tűzi ki emellett, hogy az országos és a regionális programok támogassák és egészítsék ki egymást, annak érdekében, hogy az együttes hatásuk által hatékony módon teljesüljenek a részcélok. 51 Az adott időszakban hazánknak egyértelmű prioritásként kell kezelni az EU környezetvédelmi jogszabályainak integrálását a nemzeti jogba. Az Operatív Programokban egytől-egyig kötelező nevesíteni a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó intézkedéseket, valamint ebben az időszakban már kötelezően alkalmazni kell az SKV-t a programokra, amely el is készült és folyamatban van gyakorlatilag minden program esetében ( ) 51 ( ) 48

48 Az ÚMFT céljainak elérése 8 fő Operatív Program révén valósul meg: Államreform Operatív Program (ÁROP) Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) Regionális Operatív Programok (ROP) (ezen belül 7 db OP) Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 52 Az ÚMFT esetében negatívumként jelenik meg, hogy összességében az intézkedések keretében nem az életminőség és társadalmi jólét javítása, valamint a fenntarthatóság kerül előtérbe, hanem a tiszta gazdasági érdekek dominálnak. Éppen ezért fontos, hogy a KEOP, mely a fenntartható fejlődés egyik fő programja külön Irányító Hatóság felügyelete alatt működjön, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a gazdasági és a fenntartható fejlődés nézetkülönbségeiből adódó, gazdasági érdekek felé történő eltolódás. A fenntartható fejlődés kérdésköre nincs kellőképpen érvényre juttatva. Mint már több helyen felmerült, elengedhetetlen lenne jobban elmélyíteni a társadalmi köztudatba a fenntartható fejlődés gondolatvilágát. Ezen felül megértetni az emberekkel azt, hogy a Föld, az ország erőforrásai végesek, és ha nem változik az emberek hozzáállása az egyes dolgokhoz, akkor a természet készletei végleg kimerülnek és összeomlik a rendszer. Ezzel együtt hangsúlyozni és nyomatékosítani kell a megelőzés fontosságát. A Stratégiai Környezeti Vizsgálatok elvégzése megtörtént az Operatív Programok esetében, azonban ahhoz, hogy az SKV hatékonyan segítse elő a fenntartható fejlődés megvalósulását a programok által, szükséges fejlesztési terv szinten is elvégezni az SKV-t annak érdekében, hogy együttesen lehessen vizsgálni az OP-k környezeti hatásait ( ) 49

49 Operatív Programok Az Operatív Programok támogatási megoszlása 2. ábra: Összes támogatási megoszlás az Operatív Programokon belül Támogatási megoszlás AVOP HEFOP GVOP ROP KIOP KEOP TÁMOP ROP EKOP ÁROP GOP KÖZOP TIOP 108,3 196,1 147,06 120,3 121,2 99,49 40,61 538,95 674,03 933, , , , Milliárd Forint Saját szerk. alapján ( ) A támogatási források mértékének a nagyságát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az NFT esetében a KIOP, a hozzávetőlegesen 692 milliárd Ft forrásból 17,49%-os aránnyal részesült. Az NFT rövidebb időszakra vonatkozott, ezért a támogatások összege is jóval kevesebbet tett ki, mint az ÚMFT esetében. A KEOP részesedése hozzávetőlegesen 19,14%-t tesz ki az ÚMFT forrásaiból. A támogatások több programra oszlanak meg, mint az NFT esetében, azonban a környezetvédelem támogatási aránya hozzávetőlegesen megmaradt a két fejlesztési periódusban. A as időszakban a környezetvédelem még jelentősebb szerepet kapott a programok esetében, mint az NFT programjaiban volt tapasztalható, azonban a környezetvédelem és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése külön OP-ba kerültek. A KIOP esetében a támogatások megoszlottak a konkrét környezetvédelmi és a közlekedési infrastruktúrafejlesztések között, a környezetvédelem hozzávetőlegesen 41,76%-nyi támogatásból részesült a közlekedésfejlesztés pedig 58,24%- ból. Ha az ÚMFT-n belül vizsgáljuk a KEOP és a KÖZOP támogatási összegeinek arányában nézve, a KEOP hozzávetőleg 43,6%-ból a KÖZOP pedig 56,4%-ból részesül. A támogatások aránya az NFT-hez képest viszonylag megmaradt a kis növekedés ellenére, 50

50 azonban összességében, mivel minden OP-nek hozzá kell járulni a környezeti fenntarthatósághoz, az ÚMFT-ben még komolyabb támogatás jut a környezetvédelem fejlesztésére A környezeti fenntarthatóság érvényesítése az Operatív Programokban Az ÚMFT minden programjának, az NFT-hez hasonlóan, kötelezően tartalmazni kell a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos kritériumokat. A pályázóknak a pályázati dokumentáció elkészítésekor kötelezően vállalást kell tenni a környezeti fenntarthatósági kritériumok megvalósítására. Az OP-k keretében elméletben a környezeti fenntarthatóság ellenőrzése olyan módon valósul meg, hogy minden pályázat esetében kötelező elérni minimum 1 pontot a környezeti fenntarthatósági részben ahhoz, hogy a pályázat befogadásra kerülhessen, ez a rendszer azonban egyértelműen nem lehet kellően hatékony. Az ellenőrzéseket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a közreműködő szervek végzik. Az EU elvárásainak elméletileg és gyakorlatilag is megfelel a rendszer, mivel feltétel a befogadáshoz, hogy legyenek környezeti fenntarthatósági szempontok, de a valós hatása a rendszernek a gyakorlatban jelentéktelen. Az 1 ponton felül többlet pontok szerezhetőek választható vállalások által, így a pályázók 5 pontot tudnak elérni összességében. Minden pályázatban vannak kötelezően megadandó indikátorok. Kötelező vállalást tenni a fajlagos vízfelhasználás és energiafelhasználás mértékére vonatkozóan, melyekben számlákkal kell igazolni a változásokat, az üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértékének a csökkentésére. Ezeken felül az újrahasznosított papírhasználat arányának növelésére, az ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának növelésére, a kistérségben élők foglalkoztatottságának mértéknek növelésére, mely révén csökken a közlekedésből és egyéb tevékenységekből származó szennyezés, valamint a fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók arányának növelésére, melyben képzések keretében kell növelni az emberek környezettudatosságát és informáltságát. 54 Ezen vállalások esetében 0 pont jár az értékek megadására, mivel ezek kötelezőek. Az indikátoroknál általában meg kell adni a kiindulási értékeket, melyek bázisértékül szolgálnak a változások méréséhez. Gyengeségnek róható fel, hogy az indikátorok egyfajta kényszerítő szerepben valósulnak meg, példaképpen a kötelezően megadandó újrahasznosított papírhasználat arányának növelése nem azért kerül megadásra és esetleg megvalósításra, mert a pályázó, illetve a cég 54 ÚMFT OP-k pályázati kiírásai 51

51 számára cél, hogy az újrahasznosított papírhasználat révén csökkentse a környezet terhelését, hanem csupán azért, mert kötelezve van rá. Sajnálatos módon sok pályázatban a környezeti fenntarthatóság biztosítása kimerül annyiban, hogy csupán meg kell adni a kiindulási értékeket. Erre példa többek között a KMOP-2009/ /A 55 pályázat melyben a kiinduló értékek megadása után semmilyen más vállalást nem kellett tenni, de ez a helyzet gyakorlatilag a legtöbb gépbeszerzésre irányuló pályázat esetében fenn áll. A kötelező vállalásokon felül választható vállalásokat kell tenni, tehát a pályázó dönti el mit vállal, ezek a vállalások a fenntartható fejlődést és a környezettudatos menedzsmentet és tervezést segítik elő, mivel a fenntarthatóság fontos szempont a projekt kezdeti fázisától kezdődően egészen a kötelező fenntartási időszak végéig (és még azon is túl). A választás tetszőleges, de mindkét fő kategóriából választani kell legalább 0,5,-0,5 pont értékben, hogy meglegyen a pályázat befogadásához szükséges minimális 1 pont. A 0,5 pontos vállalások általában kevésbé fajsúlyos tételek, az 1 pontosak pedig főbb vállalások. Maximálisan 5 pontot lehet elérni a különböző választások által, a választható vállalások száma az elmúlt években jelentősen lecsökkent, köszönhetően annak, hogy a kezdeti időszakban minden létező vállalást bevállaltak a pályázók, ami teljesen értelmetlen és teljesíthetetlen volt. Gyengesége a rendszernek, hogyha valaki 5 pontot érő vállalást csinál, akkor is a lényeg utólag, hogy minimum 1 pontnyi vállalás teljesüljön, gyakorlatilag azt pontozzák, hogy van-e vállalás és nem azt, hogy teljesülni fog-e, pedig a lényeg pontosan az lenne, hogy a fenntartási időszak végéig és még azon túl is érvényesüljön a környezeti fenntarthatóság. Az ellenőrzés elméletileg annál erősebb, minél több vállalást tesz egy pályázó, ha valaki nem teljesíti a vállalásokat, akkor visszavonásra kerülhet a támogatás vagy szabálytalansági eljárás indulhat a pályázóval szemben. A gyakorlati tapasztalatokat szemlélve azonban ezek az ellenőrzések csupán elriasztó szerepben tetszelegtek, manapság már elkezdődtek bizonyos projektek esetében az ellenőrzések és a jövőben is várható a szakértők szerint jelentősebb változás e téren. Ez a változás nem tudni pontosan mikor és milyen hatékonysággal fog megvalósulni, saját tapasztalat alapján maguk az irányító és ellenőrző intézmények munkatársai sem tudnak kielégítő válaszokat adni a kérdésekkel kapcsolatban. A választható indikátorok nagy szélsőségek között mozognak, példaképpen a Fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik vagy vállalja az elkészítését indikátor vállalása esetében iszonyatos költségek terhelődnek a pályázóra, valamint kötelezően kijelölt fenntarthatósági munkatársat kell foglalkoztatni. Ezzel 55 ( ) 52

52 szemben a projekt kiterjed a környezeti, természeti, fenntarthatósági ismeretek bővítése indikátor keretében csupán képzést kell biztosítani a projekt keretén belül. A legtöbb környezettudatos menedzsmentet támogató indikátor esetében a vállalások (Igen/Nem) formátumban kerülnek vállalásra, ami közel nem ad elég részletes betekintést a konkrét környezeti fenntarthatósági hozzájárulásról. Az indikátorokat a legtöbb esetben éves lebontásban kell megadni, annak érdekében, hogy a bázisértékekhez képest nyomon lehessen követni a változást. Ezen indikátorok alkalmazása nem kellően hatékony jelenleg az ÚMFT programjaiban, a pályázók zöme nem tudja, hogy mit vállal, avagy miért vállalja az egyes tevékenységeket. Habár az indikátorok jelen vannak minden pályázat esetében, a jelentőségük sajnos nem kap kellő hangsúlyt. A év végén még mindig nagyon csekély az ellenőrzés az indikátorok teljesülésének terén, a korábbi években a mostani állapothoz képest is rosszabb volt a helyzet, mára a nagyprojektek esetében viszonylag részletesen ellenőrzik az indikátorok teljesülését. A kisebb pályázatoknál azonban nincs relevanciája a vállalásoknak, csupán olyan szempontból, hogy a kitöltött adatok alapján megkapja a pályázat a minimális 1 pontot annak érdekében, hogy befogadásra kerülhessen. A fenntartható fejlődés elvének kialakításában jelentős szerepe lehetne a pályázatoknak, ha komolyabban lenne kezelve a rendszer. Egy vállalat életébe például, a vállalások teljesítésével fokozatosan be lehetne integrálni a környezeti fenntarthatóságot a mindennapok gyakorlatába, avagy egy technológiafejlesztésnél vagy gépbeszerzésnél eleve olyan irányba kellene gondolkodni, melyben a kitűzött környezeti fenntarthatósági célok megvalósulásának elérése lenne a cél, az új berendezés vagy technológia által. A társadalom fejlődését célzó programok és a foglalkoztatást elősegítő programok esetében a fenntarthatósági vállalások megvalósítása által elmélyíthető lehetne a fenntartható fejlődés eszméje. A rendszer hatékony működéséhez elengedhetetlen lenne a szemléletváltozás, mind a hatóságok, mind pedig a pályázók részéről. Olyan rendszert kellene kialakítani, melyben kötelezően számszerűsített vállalásokat kell tenni OP, illetve projekt specifikus szinten, melyek szigorú ellenőrzésre kerülnek. El kell érni, hogy ne a környezet legyen értünk, hanem mi legyünk a környezetért, a pályázatok esetében pedig ez alapján azt, hogy a fejlesztések konkrét célja legyen a fenntartható fejlődés ne pedig egy kötelezettség mely kimerül néhány érték megadásával. A környezeti fenntarthatósági kritériumok abból szempontból is előnyösek, hogy a jövőbeli szigorúbb vállalásokra való felkészülést segítik elő olyan szempontból, hogyha már most fenntartható irányba indulnak el a fejlesztések, 53

53 akkor a jövőben könnyebb lesz megfelelni az elvárásoknak. Sokkal hatékonyabb eleve környezettudatos módon megvalósítani a fejlesztéseket és a projekteket, ezen felül a megelőzés elvének érvényesítésével hatalmas költségek spórolhatóak meg és a társadalmi elfogadottság is biztosított lesz Környezet és Energia Operatív Program A KEOP alapvető célja, hogy megvalósuljon a fenntartható fejlődés hazánkban. A program követi a KIOP által megvalósított prioritásokat, továbbfejlesztve és igazítva azokat az EU formálódó környezetpolitikájához. A környezetvédelem erősítése révén lehetővé válik az életminőség javulása, a hátrányosabb helyzetű települések és területek természeti örökségének a védelme és fejlesztése, a foglalkoztatás bővítése. A környezeti infrastruktúra fenntartható irányba történő fejlesztése hozzájárul a gazdaság fenntartható átalakulásához és a területi kohézió megteremtéséhez. A természeti erőforrások hatékony felhasználása, valamint a megújuló források előnyben részesítése és alkalmazása növeli hazánk versenyképességét. Az OP prioritásai mind kapcsolódnak a lisszaboni, illetve a későbbiekben megfogalmazott göteborgi stratégiákhoz. A lisszaboni alapstratégia fő lényege, az volt, hogy az EU a 2010-es évre a világ legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdaságává váljon a fenntartható fejlődés, a foglalkoztatás, illetve a társadalmi kohézió fejlesztésével ben a göteborgi csúcson kiegészült a stratégia a környezet iránti tisztelet elvárásával, amelynek fő lényege, hogy a jövőben a környezetvédelem, a gazdasági növekedés és a társadalmi kohézió együttes egységére építve kell előre haladni. A ös időszakban a stratégia ismét átalakításra került a hatékony működés érdekében, a fő prioritás a növekedés és foglalkoztatás fejlesztése lett. 56 A környezet jelenlegi állapota és fenntartható fejlődés lassú megvalósulása több okra vezethető vissza. Az egyes fejlesztések együttes hatása sok esetben növelte a környezetnek a terhelését a csökkentés helyett. A gazdasági érdekek több esetben felülkerekednek a környezetvédelmi intézkedéseken, ezen felül sokan a környezetvédelmet a gazdasági fejlődés akadályának tekintik, pedig megvalósítható a fejlődés és a versenyképesség növelése fenntartható technológiák és elvek által is. A KEOP a lisszaboni stratégia alapján pont ezt hivatott megvalósítani. A rendszerváltást követő éles váltás hatására megindult rohamos fejlődés nem volt jó hatású környezeti fenntarthatósági szempontból nézve, pont azok a kis- és középvállalkozások kerültek háttérbe, akik természetbarát technológiákat 56 ( ) 54

54 alkalmaznak és a fenntartható fejlődés pillérei lehetnének. A változáshoz el kell terjedni a fenntartható szemléletmódnak a társadalom és az országok körében, előnyben kell részesíteni a zöld termékeket és termelési eljárásokat, valamint támogatni kell ezen termelési technológiák fejlesztését. A rohamos fejlődés hatására az élővilágtól és a természettől egyre nagyobb területek kerültek beépítésre, annak ellenére, hogy rengeteg üres régi ipartelep áll és állt rendelkezésre a beruházásokhoz. A természeti és mezőgazdasági területek csökkenésének hatására veszélybe kerül az élelmiszerbiztonság. Az anyagfelhasználás tekintetében kezdenek előtérbe kerülni az újrahasznosított anyagok és a környezetbarát anyagok, azonban tovább nő a rövid élettartalmú termékek miatt a csomagolóanyagokból származó hulladék mennyisége, melynek kezelése nehezen megoldott, ugyanis hiába állnak rendelkezésre szelektív gyűjtőrendszerek, az emberek zöme nem szelektív módon gyűjti a hulladékot. A környezetbarát termékek aránya nagyon alacsony a piacon, ez részben köszönhető a környezettudatosság alacsony szintjének, részben pedig annak, hogy a zöld termékek drágábbak, mint a piacon lévő normál termékek. Az árvizek egyre súlyosabb gondot okoznak hazánkban, azonban a fejlesztések ellenére a megelőzés sajnos nem kap kellő szerepet a károrvoslással szemben. Vizeink jó állapotának fenntartása is nehézségekkel jár, mivel hazánk tranzit ország szerepben van a felszíni vizek tekintetében, ez azt jelenti, hogy fokozottan ki vagyunk téve a határokon túlról érkező szennyezéseknek, melyek ellen önerőből nem lehet védekezni. A szennyvíztisztítás korszerűsítésének köszönhetően vizeink állapota kielégítő értékeket mutat, azonban egy-egy levonuló szennyezési hullám évek munkáját képes tönkretenni az élővilágot illetően. Ami a felszínalatti vizeinket illeti, hazánk rendkívül gazdag készletekkel rendelkezik, azonban ezek a szennyezések miatt fokozott veszélynek vannak kitéve, az állapotuk mérésére szolgáló monitoring rendszer pedig kezdetleges stádiumban van. Energiagazdálkodási szempontból az ország energiatermelése folyamatosan csökken ezzel szemben az energiafelhasználás egyre nő, ezért az ország energia importra szorul. Az energiatermelésben még mindig nagy a súlya a fosszilis energiahordozóknak, melyek miatt a levegőszennyezettség mértéke nehezen javul. A megújuló energiaforrás felhasználás mértéke egyre nő, amely biztató a jövőre nézve mivel hazánk alkalmas mind a nap, a szél, a geotermia és a biomassza felhasználására energiatermelés céljából. Energiahatékonysági szempontból, szintén nagy szerepe lenne a háztartásokban a fenntarthatóság és a takarékosság elvének tudatosításának ( ) 55

55 KEOP prioritások A KEOP 8 prioritáson keresztül hajtja végre a fejlesztések megvalósítását: 1. Egészséges, tiszta települések (53,06%-kal részesül a támogatási forrásból): A fő cél a tiszta és biztonságos települések kialakítása, az EU által előírt környezeti normák alapján. A fejlesztések a hulladékgazdálkodás fejlesztésére, a szennyvízkezelés és az ivóvízminőség javítására vonatkoznak. Hozzávetőleg 707 milliárd Ft fordítható az intézkedésekre. A programok végeztével várhatóan az ország 95%-ban sikerül majd teljesíteni a közösségi elvárásokat. 2. Vizeink jó kezelése (28,7%): Továbbra is kiemelt szerepe van az árvízvédelmi intézkedéseknek és fejlesztéseknek. Az ország negyede ártérben található, összesen 382 milliárd Ft fordítható az árvízvédelemre. Ha sikerül a veszélyeztettet régiókban élők számát 20% alá csökkenteni, akkor a biztonság mellett nő a befektetési kedv a területek iránt, valamint a tiszta vizek arányának növekedésével, nő a turisztikai vonzerő vizeink körül. E mellett fontos szerepet kapnak a felszíni és felszín alatti vízgyűjtők védelmének a fejlesztésére irányuló intézkedések, a környezeti kármentesítés és a környezeti rekultivációs intézkedések. 3. Természeti értékeink jó kezelése (2,75%): Folytatódnak a NATURA 2000 és egyéb védett természeti területek fejlesztései. Jelentős szerepet kap az erdei iskola hálózat fejlesztése, a biodiverzitás védelme, valamint az élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodási infrastrukturális alapok megteremtése. Nagyjából 36,6 milliárd Ft jut a programokra. 4. A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése (5,15%): Ennek a prioritásnak kiemelt szerepe van az ÚMFT esetében. A megújuló energiaforrások felhasználásának a növelése komoly jelentőséggel bír, mind környezeti, mind pedig versenyképességi szempontból nézve. Hazánk mezőgazdasági adottságai kedvezőek a növényi, illetve bio megújuló energia szempontjából, ezen felül jelentős energia nyerhető a napból, a szélből és a geotermikus eljárásokból. 56

56 5. Hatékony energia-felhasználás (3,14%): Fő feladat az energiatakarékosságot és a hatékony energiafelhasználást támogató rendszer kialakítása a termelői és fogyasztói szférában. Hozzá kell járulni az 1%-os éves energia megtakarítás eléréséhez, ehhez a KEOP fejlesztései kiegészülnek más OP-k és hazai programok intézkedéseivel. Hazánkban az energiapazarlás becsült értéke másfélszer nagyobb, mint az EU fejlett országaiban. 41,8 milliárd Ft jut a fejlesztésekre, a program révén csökken az energia importfüggőség, nő az életminőség és hosszútávon jelentős megtakarítások érhetőek el. 6. Fenntartható életmód és fogyasztás (1,58%): A fő cél a hulladékkeletkezés megelőzésének és az újrahasznosítás fontosságának a köztudatba átültetése különböző informáló eszközök révén. Fontos ezen felül az energiatakarékosság előtérbe helyezése, ezzel hozzájárulva a fenntartható gazdaság hatékonyságának növeléséhez. 21 milliárd Ft áll rendelkezésre a programban. A köztudat formálása szempontjából a fő cél rendezvények, illetve informatikai kampányok szervezése, annak érdekében, hogy a papír alapú eljárások háttérbe szoruljanak e téren, ezzel is támogatva a fenntarthatóságot. 58 Az Egészséges, tiszta települések; a Vizeink jó kezelése és a Hatékony energia-felhasználás prioritásokhoz támogatást a Kohéziós Alapból lehet elnyerni, tehát az ország egész területe jogosult a támogatásra. A Természeti értékeink jó kezelése, A megújuló energiaforrásfelhasználás növelése és a Fenntartható életmód és fogyasztás prioritáshoz támogatást az ERFA nyújt, amelyre a konvergencia régióink jogosultak. 59 A Projekt előkészítés (4,01%) és a Technikai segítségnyújtás (1,61%) prioritások a fejlesztések és a projektek előkészítésében és lebonyolításban vesznek részt ( ) 59 ( ) 57

57 4. táblázat: KEOP prioritási támogatás megoszlás Prioritás Igényelt támogatás Megoszlás Kifizetett támogatás Megoszlás Eredeti össz. tervezet megoszlás KEOP Ft 35,36% Ft 15,57% 53,06% KEOP Ft 38,56% Ft 30,21% 28,70% KEOP Ft 1,82% Ft 2,31% 2,75% KEOP Ft 4,95% Ft 5,71% 5,15% KEOP Ft 8,81% Ft 5,52% 3,14% KEOP Ft 2,39% Ft 5,34% 1,58% KEOP Ft 6,27% Ft 25,32% 4,01% KEOP Ft 1,84% Ft 10,04% 1,61% Összesen Ft 100% Ft 100% 100% Saját szerk. alapján ( ) Ha megvizsgáljuk az eddig igényelt támogatások adatait, akkor láthatjuk, hogy az ÚMFT félidejét átlépve a közel 1332 milliárd Ft-os rendelkezésre álló EU forrásnak közel a 72%- ára került támogatási igénylés. A jelenlegi adatok alapján az 1. jelentősebb prioritás keretében nem érkezett be annyi támogatás, mely hatékonyan ki tudná használni a rendelkezésre álló forrásokat. A tervezettnél több pályázat érkezett be a 2., 5., 6. és 7. prioritásra, a többi prioritás nagyjából hozza a várt értékeket. A konkrét kifizetéseket tekintve a rendelkezésre álló forrásnak mindösszesen 4,5%-a került kifizetésre, amely nagyon kevésnek mondható a félidőhöz képest. Ez az alacsony arány magyarázható azzal, hogy a KEOP projektek nagy volumenű beruházások, tehát jelentősen több idő kell a véghezvitelhez, mint a többi projekt esetében. Érdekes, hogy habár a 7. és 8. prioritás épp a fejlesztések és a projektek előkészítésének és lebonyolításának hatékonysága érdekében működnek, a nagy támogatási arányuk ellenére mégsem valósul meg kellő mennyiségű KEOP projekt. Összességében nézve az ÚMFT Operatív Programjainak a pályázatainak a támogatásait, a KEOP az ötödik helyen áll a kifizetések tekintetében. A legtöbb kifizetés a ROP keretében történt, ezután következik a KÖZOP, GOP, TÁMOP. A rendelkezésre álló keretet tekintve az első négy OP esetében az értékek elégségesek a rendelkezésre álló forráskihasználás tekintetében, a KEOP azonban jelentősen alulteljesít ilyen szempontból nézve, de a következő félidőben ez az arány nagymértékben változhat. 58

58 Ha regionális megoszlás szerint vizsgáljuk a KEOP pályázatokat: 3. ábra: KEOP regionális támogatási megoszlás A KEOP eddigi támogatott pályázatainak regionális megoszlása 17,51% 10,47% 10,57% 23,87% 12,72% Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak Alföld Észak-Magyarország 10,37% 14,48% Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Saját szerk. alapján ( ) A KEOP prioritások közül az prioritások értékei kerültek vizsgálatra, mivel a 7. és 8. prioritás a környezet szempontjából indirekt módon járulnak hozzá a környezeti fenntarthatóság érvényesüléséhez (természetesen különösképp a projekt előkészítés prioritásnak fontos szerepe van a hatékonyság megvalósulásában). A KEOP által eddig támogatásban részesülő projektek közül a legtöbb a Dél-Alföldi régióban volt, a legkevesebb pedig a Nyugat-Dunántúli régióban. A Közép-Magyarországi régió áll a második helyen a KEOP megítélt támogatások tekintetében. A régióban a legtöbb beadott pályázat a hatékony energia-felhasználás prioritás keretében történt. Az eddigi 283 db pályázatból 49 rendelkezik hatályos támogatási szerződéssel és ebből 25 db pályázatra történt meg a kifizetés Ft összértékben, a projektek legnagyobb része az épületenergetikai fejlesztés komponens keretében valósult meg. A legkevesebb pályázat a természeti értékeink jó kezelése prioritás keretében érkezett be, az eddigi 5db pályázatból 2 került támogatásra Ft értékben, ezek a projektek a gyűjteményes növénykertek és védett történelmi kertek helyreállítására és megőrzésére irányultak. Ez reális olyan szempontból nézve, hogy ebben a régióban a pályázatok zöme Budapesti, tehát a fővárosi mivolta miatt nem indokolt és nem is lehetséges a NATURA 2000, illetve a biodiverzitás védelmére fordított intézkedések nagy száma. A legtöbb kifizetést nyert pályázat a 59